Mostanában mindenki diétázik, vagy valamilyen trendi étrendet követ. Kezdem kicsit hülyén érezni magam a sok egészségguru között, hogy minden lelkiismeret furdalás nélkül eszem, és azt, amit éppen szeretnék. Mit sem törődve a kilókkal, meg más aggasztó következményekkel. Kihalóban lévő, veszélyeztetett egyed leszek lassan.
Majd szóljatok, ha mindenki egy másik bolygóra költözött, ahol a fű kék, az ég zöld, és az ottlakóknak minden ideje és energiája arra teremtetett, hogy azzal foglalatoskodjék a nap 24 órájában, hogy mi kerül a szájába - de főleg mindenmentes akármi legyen, ami a szájukba kerül, amitől sosem öregszenek, híznak és halnak meg.
Szóval szóljatok. És az utolsó csukja be majd az ajtót. Én maradok. :)
(Kicsit komolyabban. Mindez csak tünet. Annak tünete, amitől menekül, irtózik és fél az egész nyugati kultúra. Amit elrejt a tudattalanjába, ami mégis árnyékként követi őt még az örökkön élők kék füvű, zöld egű bolygójára is. Igen. A halál az.
Keresi a halhatatlanságot, épp csak rosszul és rossz helyen. Tökéletesen elidegenedett saját szülőföldjétől, csakúgy, mint önmagától. A betegségek okát kinn keresi, mert nem lakik a saját testében, nem érzi azt. Otthontalan lett, és magára maradt. A posztmodern ember Sinatra idegenje az éjszakában.)
Egy ősrégi szakácskönyvemben találtam. Igazából semmi extra, tulajdonképpen gombás omlettel vagy frittátával dúsított karajszeletek. Viszont finom, a karaj nem száraz, és remekül beilleszthető szétválasztós diétába is, vagy a paleontológusoknak is egy kis változatosság lehet.🍄🍗 😏
Hozzávalók 4 főre:
60 dkg sertéskaraj
25 dkg csiperke gomba (a barna kalapos finomabb)
3 tojás
10 dkg tejföl (a 20%-os finomabb)
1 csokor petrezselyemzöld
1 kis gerezd fokhagyma
só, frissen őrölt bors
kakukkfű
1 kisebb citrom reszelt héja
5 dkg parmezán jellegű ízes, érett keménysajt reszelve
15 dkg trappista reszelve
2 dkg vaj
2 evőkanál olívaolaj
A gombát vékony félszeletekre vágtam, és egy serpenyőben a vajon átsütöttem pirulásig sóval, borssal, kakukkfűvel, aztán a nagyon apró kockákra vágott fokhagymát is hozzáadtam, és azzal is sütöttem a ragut pár percig, állandóan kevergetve. Félretettem hűlni. Közben a karajt vékony szeletekre vágtam, kiklopfoltam, a szélén a hártyarészeknél kissé bevágtam, hogy ne púposodjanak fel majd a sülésnél. Sóztam is a szeleteket.
Amikor már csak langyos volt a gombakeverék, a tojásokat szétválasztottam úgy, hogy a fehérjéket a robotgép táljába, a sárgájákat egy másik, kisebb tálba tettem. A fehérjét habbá vertem, a sárgáját is átkevertem habverővel, míg kissé kifehéredett. A gombás keveréket ízesítettem még a felaprított petrezselyemzölddel és reszelt citromhéjjal, és a tejfölt, a reszelt sajtokat is a keverékhez adtam. Végül lazán a tojássárgákat is belekevertem, végül pedig a fehérjehabot is, óvatosan, hogy maradjon benne levegő. A hússzeleteket átkentem olívaolajjal, egy szilikonos sütőpapírral bélelt nagy tepsire fektettem egymás mellé jó szorosan, és a gombás habot rájuk halmoztam. Előmelegített, 180 fokos sütőben pirulásig sütöttem. Nem kell neki sok idő, olyan 20 perc alatt meg is sült.
Aki nem szétválasztózik, meg nem paleontológus, az szerintem egy csapott evőkanál lisztet is adhat a keverékhez, amit a tejföllel a legkönnyebb simára keverni. Jobb tartása lesz a tojáshabnak szerintem. És készíthetjük csirke- vagy pulykamellből is.
Párolt rizzsel tálalnám. Vagy vegyes zöldkörettel. Vagy fejes salátával. De ha nyár lenne, egy finom paradicsomsalátát adnék mellé. És persze nyáron vargányával vagy igazi csiperkével, vagy szegfűgombával készülne a hús. Ha ősszel, akkor meg pláne valamilyen finom erdei-mezei gombával készíteném a ragut rá.
8 megjegyzés:
Hi-hi-hi:) A bejegyzésed volt a mai napom fénypontja, sírok a nevetéstől. Ezt jól megmondtad és mennyire igaz!:) Imádom az őszinte, önmagát adó, jellemes rokonlelkeket. Boszikám,a legnagyobb egyetértéssel és elismeréssel csatlakozom hozzád. Nem maradsz egyedül a bolygón, én is maradok.:) He-he:) A karajszelet nagyon király, köszi az öteletet a hétvégi ebédhez. Elkészítem..khmmm...liszttel, mert én nem félek tőle-sem-.:)))) Pusszancs ismeretlenül is.:) Judit
:)) Örülök, hogy nem leszek egyedül, Judit! :) És nagyon szívesen, ha van egy kis gombaporod, azt is keverhetsz hozzá, nem rontja el, sőt. :) Remélem ízlik majd, és nagyon szép hétvégét kívánok! Ebben a zimankóban, brrr. :)) (-14 fok van! Megint.)
Duende, az apróbetűs részhez: Igen, igen és igen!:)
Gombapor is akad, fincsi lesz a karaj, ebben biztos vagyok. Röpködnek a mínuszok az igaz, de én a kabát alatt, csak egy rövidujjú pólóban reggel 6.45-kor nem fáztam.:) Hát tél van és amit szeretsz: hó -igaz, ez kissé fogyóban, pedig nem is diétázik -. Hahhahhha :)) -meg jég. Utóbbi jobban zavar. Köszi.
Neked is szépeket! J.
Ja, a jeget ne is mondd... egyébként is antitalentum vagyok minden jeges dologban: szánkózás, korcsolya, sí. Álltó helyemben képes vagyok jégen elesni. :D
(Lesz egy rák világnapi rendezvény februárban, a rák világnapja alkalmából. Meghívottak (csupa dr.): egy immunológus, egy doki aki elmondja, mik az újabb szerek a gyógyításban - gondolom kemo és hasonló szépségek -, és egy dietetikus, az étkezés hatása az immunrendszerre. A meghívottak között egyetlen pszichológus vagy pszichiáter sincs. Mintha a rák egy kívülről támadó szörny lenne, a test pedig egy mechanikus biogépezet, amihez a benne lakó léleknek egy csöpp köze sem lenne. A sötét középkor még messze nem ért véget...)
Ez volt a mai ebéd! Nagyon finom! köszönöm a receptet!!!
Nagyon szívesen! :) És örülök, hogy ízlett! :)
Én is maradok:))Nagyon elgondolkodtató és megmosolygtató bevezető:))
A sok divatdiéta mind csak üzlet.Mi az itthon termett zöldségektől gabonától és háztáji csirkétől ugyan nem fogyunk,de ez még akkor is egészségesebb mint a tőlünk fényévekre termő alapanyagokat enni.
Én is hiszem és tapasztalom is magamon,hogy minden testi betegség a lélekből indul ki.Tíz éve nem voltam sem lázas,sem infulenzás,idén meg egy keményebb,lelkileg megterhelő időszak után viszont alaposan belefutottam.Vagy volt egy időszak,mikor rendre beállt a derekam,aztán otthagytam a munkahelyem és azóta,ha néha fáj is,sosem maradok görnyedten.
Ezt a gombás karaj a férjem kedvence,ő hozta a "házasságunkba".Főleg hidegen szereti.És én is teszek bele kevés porrá őrölt,szárított vargányát.
Boldog,egészségben,derűben és finom ételekben gazdag új esztendőt kívánok szeretettel.
Szia Tálaló! Örülök, hogy bekukkantottál! :)
Igen, leginkább és főleg jó üzlet. Néha sajnálom is szegény fanokat, hogy lehúzzák őket.
Kevesen vagyunk még csodabogarak, akik nem csak a testi funkciókat látják. Hanem mást is. No de sebaj, kinek-kinek hite szerint.
Nahát, akkor te ismerted is ezt a fogást. :) Nagyon fincsi, egyszerűsége ellenére - vagy épp azért. A vargánya isteni bele. :)
Kedves Tálaló, szó szerint én is ugyanezeket a jókat kívánom neked, nektek! Puszillak, d.
Megjegyzés küldése