A következő címkéjű bejegyzések mutatása: főfogás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: főfogás. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. január 25., csütörtök

Citromos csirke-piláf

Az utóbbi hónapok legkerekebb ételét sikerült ma exhas összedobnom. Tesis-krumplit terveztem, de a végére tepsis-rizs lett belőle. 
Van az irániaknak egy nagyon kedvelt sült rizse, a tahdig, aminél direkt odapirítják a rizs alját, ami egy rétegben összesül és karamellizálódik, ropogós lesz és mennyei. Na ez a rizs is pont ilyen lett, emellett a fűszerektől isteni íze is volt, úgyhogy bővült a szerethető rizsételeink repertoárja.




Hozzávalók 2 főre:
6 db csirkeszárny
25 dkg jó minőségű rizs
4 dl víz vagy csirkealaplé
3 gerezd fokhagyma
egy kisebb citromnak a fele
egy félmarék mazsola
1 evőkanál méz
só, frissen őrölt bors
1 mokkáskanál kurkuma
1 mokkáskanál őrölt gyömbér
1 teáskanál őrölt koriandermag
1/2 mokkáskanál őrölt fahéj
és aki szereti: 1/2 mokkáskanál őrölt római kömény


A csirkeszárnyakat megtisztítottam, az ízeknél elvágtam és alaposan besóztam. Egy nagy tálba tettem, adtam hozzá 3-4 evőkanálnyi olívaolajat, egy marék mazsolát, egy fél citromot félkarikázva és kicsit kinyomkodva és a magokat gondosan eltávolítva (mert a magok keserítik az ételt, nem a héja), egy evőkanálnyi mézet, a 3 gerezd fokhagymát apróra vágva és a többi fűszert is, és jól összekevertem az egészet. Hagytam állni egy órácskát. 




Előmelegítettem a sütőt olyan 170 fokra. A sütőtálat olívaolajjal megkentem, amit megszórtam egy rétegben a szűrőkanálban többször alaposan átöblített rizzsel. A vizet (ha víz, azt sózzuk, ha alaplevet használunk azt nem kell) ráöntöttem a csibeszárnyakra, hogy leoldódjanak kissé a fűszerek és a fokhagyma. Majd a szárnyakat rásorakoztattam a rizs tetejére, végül a fűszeres lével óvatosan megöntöztem az egészet. Lefedtem alufóliával és 3/4 órán át sütöttem, aztán levettem róla a fóliát, és a hús pirulásáig még kb. 45 percig sütöttem.




Tipp: sóban eltett citrommal is készíthető, ha valakinek rejtezik a spájzában ilyesmi.
Valamint naranccsal is készíthető, és akkor a felöntőlébe nyugodtan bele is facsarhatjuk 2 narancs levét, egynek meg a reszelt héját, és kevesebb méz kell bele: elég egy teáskanálnyi.

2018. január 20., szombat

Jókai(nak mondott) bableves

– Nos, Pál úr, mi ma az ebéd? – kérdi a hazaérkező kapitány, kardját leoldva oldaláról, s fegyvergyűjteményébe akasztva, melyet pompás antik fringiák és handzsárok egészítének ki.
Pál úr tudniillik, hogy szakács is.
Hát – „görög olvasó” – felel Pál úr karakán flegmával.
– Az jó lehet – szólt a kapitány –, s mi főtt bele?
– „Angyalbakancs.”
– Hisz az pompás eledel! Terített rám, Pál úr?
Pál úr végigméri e szóra tetőtől talpig a kérdezőt.
– Hát ma megint itthon ebédelünk?
– Ha kapunk valamit, Pál úr.
(…)
Nemsokára visszatért a gőzölgő tállal.
A „görög olvasó” paszuly volt, jó vastagon rántva, s a belefőtt „angyalbakancs” nem volt más, mint disznóláb.
A vén huszár magának készítette azt, de ha kettőjük között megoszlott, akkor is elég volt mind a kettőnek.
Richárd jó kedéllyel látott hozzá a katonás eledelhez. Evett, mintha sohasem látott volna annál jobbat.
A vén huszár ott állt a széke mögött, míg ebédel; pedig nem kellett tányért váltani, mert nem következett több fogás.

(Jókai Mór: A kőszívű ember fiai)



Kezdjük egy nagy klasszikussal az évet. A gazdag bablevesek, lencselevesek számomra igazi téli ételek, nyáron nemigen szokott szerepelni a repertoáron. Volt a karácsonyi kocsonyafőzésből még egy fél füstölt csülköm a fagyasztóban, ezért is került sorra most ez az elhíresült leves. Amúgy ha már nevezetesség, itt utánaolvashattok, hogy milyen is volt az eredeti. 
Egyébként meg, ez is olyan étel, hogy "ahány ház, annyi féle Jókai bableves". 

Hozzávalók 6 főre:
1 kicsi vagy fél nagy füstölt csülök
35 dkg tarkabab
15 dkg füstölt parasztkolbász
5 dkg zeller
10 dkg fehérrépa gyökér
20 dkg sárgarépa
1 nagyon nagy fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
1 púpos evőkanál sertészsír (vagy 4 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj)
2 babérlevél
10 szem bors

1 púpos teáskanál pirospaprika
2 csapott evőkanál liszt
a csipetkéhez:
1 nagyobb tojás
1 mokkáskanál só
kb. 10 dkg liszt (vagyis amennyit felvesz a tojás)

A babot előző este beáztatjuk. Másnap a csülköt föltesszük főni kb. 4 liter vízben, sóval, borssal, babérlevéllel. Míg fő, megtisztítjuk a zöldségeket és karikákra, illetve kockákra vágjuk. Amikor már puha a csülök, kiemeljük a főzővízből és félretesszük, majd a főzővízbe beletesszük a szűrőkanálban leöblített babot és a zöldségeket. Míg főnek, elkészítjük a csipetkét és a rántást.
Csipetke: egy mélytányérba ütjük a tojást, sózzuk és felverjük, majd annyi lisztet adunk hozzá, amennyivel kemény tésztát kapunk. A tésztát átgyúrjuk, hogy sima legyen (mint bármely házitésztát, ugyanúgy), aztán szórunk egy evőkanálnyi lisztet a mélytányérba, és elkezdjük lecsipegetni a tésztát. Minden csippentést gombócolunk is, a csipetkék olyan csicseriborsó nagyságúak legyenek körülbelül. Folyamatosan lisztezzük, hogy ne ragadjanak össze a tányérban.  Mikor készen vannak, szétterítjük őket egy tiszta konyharuhán. Ha a legvégén csináljuk, amikor már készen van a leves, akkor meg egyenesen csak beleengedjük a tányérból a levesbe őket.



Rántás: a kolbászról leszedjük a "héját", karikákra vágjuk. A zsiradékon kisütjük őket és félretesszük a főtt csülök mellé. A visszamaradt kolbászos zsíron kevés sóval üvegesre fonnyasztjuk az apróra kockázott vörös- és fokhagymát, majd megszórjuk a 2 evőkanál liszttel és sötét zsemleszínű rántást készítünk. Mikor megvan, lehúzzuk a tűzről, hozzákeverjük a pirospaprikát is, és apránként, állandóan kevergetve felhigítjuk olyan 2 dl hideg vízzel.
Amikor a bab már fél órája fő, a rántáshoz keverünk 2 merőkanálnyi forró levet, és hozzáadjuk a nagy fazék leveshez. Kevergetjük míg felforr, aztán a kolbászkarikákat és a feldarabolt csülköt is beletesszük. Készre főzzük, ami még cirka 20-25 percet jelent. Azért kell ennyit főnie a rántással együtt, hogy a hagymakockák megpuhuljanak és az ízük belefőjön a levesbe. A legvégén a csipetként is hozzáadjuk, és mikor feljönnek a felszínre, késznek nyilváníthatjuk művünket.
Friss fehérkenyérrel, tejföllel, csilivel kínáljuk. Én nem szoktam betejfölözni, mert nem szeressük a tejfölt. Legalábbis ételekben nemannyira. :) Jóféle kenyérrel viszont szeretjük natúre, nyersen tunkolni.

2017. december 21., csütörtök

Zalai borítós

Ha nem hagyományos töltött káposztát készítenétek karácsonyra, hoztam egy zalai változatot, a borítóst. Két receptet is találtam, az egyik tésztával készül, a másik Borbás Marcsi árpagyöngyös receptje. 




Hozzávalók: (8 főre)
1 fej egyben savanyított káposzta
500 g árpagyöngy
800 g  darált sertéshús
200 g füstölt császárszalonna
200 g vöröshagyma
5 gerezd fokhagyma
5 g csemege őrölt paprika
1 evőkanál sűrített paradicsom
4 dl tejszín
4 db tojás
1 csokor petrezselyemzöld
só, bors ízlés szerint

Az árpagyöngyöt 4 órára beáztatjuk. A hagyma felét megfonnyasztjuk, rátesszük az árpagyöngyöt és csontlével locsolgatva majdnem puhára pároljuk. Bekeverés előtt egy csokor aprított petrezselymet keverünk hozzá. A maradék vöröshagymát megpirítjuk, átpirítjuk rajta a sertéshúst és összekeverjük a kockákra vágott kisütött szalonnával. A fejben savanyított káposzta nagy leveleiből  8-at egészben leszedünk. A maradékot nagyon vékony csíkokra felvágjuk. Az árpagyöngyöt összekeverjük a pirított hússal, a szalonnával, a felcsíkozott káposztával. A tejszínt kikeverjük a tojással és ezt is belekeverjük a töltelékbe. Tenyérnyi tálakat kiolajozunk, beleterítjük a savanyúkáposzta-levelet, megtöltjük a tálakat a töltelékkel, visszahajtjuk a leveleket, és 180 fokos sütőben pirulásig sütjük. Sütést követően személyenként tányérra borítjuk, tejföllel locsolva tálaljuk.
Nyári időszakban elkészíthetjük kelkáposztából vagy friss káposztából is. (A kép és recept forrása: Gasztoangyal)


A másik recept az ízőrzők sorozatban volt látható.

Hozzávalók (8 főre):
60 dkg sertéslapocka
1 nagy fej vöröshagyma
15 dkg füstölt szalonna
1 evőkanál sertészsír
10 savanyú káposzta levél
3 tojás
2 teáskanál só
1 teáskanál őrölt feketebors
2 teáskanál majoránna
2 gerezd fokhagyma
1 evőkanál liszt
10 dkg vaj
2 dl tejföl
2 evőkanál sűrített paradicsom
1 dl fehérbor
a tésztához: 
25 dkg liszt
2 tojás
csipetnyi só
diónyi vaj
az edény előkészítéséhez:
1 evőkanál zsír

A füstölt szalonnát felkockázzuk, és egy evőkanál zsírban ropogósra pirítjuk. A húst és a vöröshagymát is kockákra vágjuk. A fokhagymát nagyon apróra daraboljuk. A megsült pörcöt kiszedjük, és félretesszük. Zsírjába beleöntjük a vöröshagymát, amit üvegesre pirítunk. Hozzáadjuk a húst, és fehéredésig sütjük. Ekkor fűszerezzük sóval, őrölt borssal, majoránnával, és fokhagymával. Hozzáadjuk a paradicsom sűrítményt is. Megvárjuk, amíg a hús levet enged, ekkor megszórjuk kevés liszttel, felöntjük annyi vízzel, hogy éppen csak ellepje a húst, és fedő alatt puhára főzzük. 
Közben mácsiktésztát készítünk. A lisztbe diónyi vajat morzsolunk, beleütjük a tojásokat, csipetnyi sót szórunk rá, és jó kemény anyagot gyúrunk belőle. Amennyiben szükséges, egy-két evőkanál vízzel lágyíthatjuk a tésztát. Alaposan kidolgozzuk először a tálban, utána lisztezett gyúródeszkán is. Kisodorjuk, majd széles metéltre felvágjuk. Közben kevés sóval vizet forralunk. Ebben főzzük ki a mácsikot. Amikor elkészült, szűrőkanállal kiszedjük, hideg vízben átöblítjük, és félretesszük. 
Közben a hús is megpuhul, beletesszük a félretett pörcöt, és azt is hagyjuk hűlni. Ekkor a három tojást két tálba szétválasztjuk. A sárgákhoz adjuk a megmaradt, kb. nyolcdekányi puha vajat, összekeverjük, majd a tejfölt is hozzáadjuk. A tojások fehérjét habbá verjük. Egy agyagedényt, vagy más sütőtálat kizsírozunk. A káposzta levelek vastag torzsáját kivágjuk, és kibéleljük vele az edényt. A meghűlt húst a tésztával, majd a tejfölös tojással összekeverjük. Óvatosan hozzáadjuk a fehérjék habját is. Ezt az egészet a levelekkel kibélelt tálba öntjük. Elsimítjuk, meglocsoljuk egy deci borral, és befedjük egy félretett káposztalevéllel. Sütőben kb. ötven perc alatt szép színes lesz. Kicsit a tálban hűlni hagyjuk, majd tálra borítjuk. Úgy szeleteljük, mint a tortát. (forrás)

Itt meg is lehet nézni az elkészítését.

2017. november 18., szombat

Töltött paprika másképpen

Még tudtam venni olcsó, szép paprikákat a piacon, így egy szezonzáró fogást készítettem belőle, s aztán majd csak jövőre kerül legközelebb ez a finom zöldség a tányérunkra. Imádom a paprikát...




Hozzávalók 4 főre:
12 vagy 16 közepes-kisebb tölthető zöldpaprika (lehet piros, narancs is, én most zöldet kaptam)
50 dkg darált sertéshús
10 dkg rizs
1 közepes fej vöröshagyma jó apróra kockázva (10-12 dkg)
1 gerezd fokhagyma reszelve
só, frissen őrölt bors
1 teáskanál koriandermag és
2 szem szegfűbors mozsárban összetörve
1 evőkanál szárított bazsalikom vagy
1 mokkáskanál szárított kakukkfű (citromos is lehet a kakukkfű)
1 kisebb tojás
2 cl víz
3 evőkanál olívaolaj
a mártáshoz:
a fent írt apróra kockázott vöröshagyma 1/3-a
1 gerezd fokhagyma reszelve
1 kicsi babérlevél
6 dl víz
2 evőkanál liszt
2 evőkanál tejföl
1 evőkanál világos szójaszósz
reszelt szerecsendió
só, egy csipet cukor.

A rizst megfőztem al dente. Leszűrtem, és a szűrőkanálban még át is mostam, le is hűtöttem. A darált húshoz adtam egy tojás, a fűszerek, a 2 cl víz, a vöröshagyma 2/3-a és a fokhagyma kíséretében. Alaposan összekevertem, és a lecsumázott, magházuktól megszabadított paprikákba töltöttem. Egy serpenyőben felhevítettem az olívaolajat, és nagy lángon körbesütöttem a paprikákat. Vigyázni kell, durrog, fröcsköl kissé, ezért ajánlatos szárazra törölni őket sütés előtt. Nekem maradt ki töltelék, azt gombócoltam és szintén körbesütöttem az olajon. A paprikákat és gombócokat egy tepsibe szedtem ki. A visszamaradt olajon megdinszteltem kevés sóval a maradék vörös- és fokhagymát, majd felöntöttem 2 dl vízzel, és a paprikák alá öntöttem. Alufóliával lefedtem, és előmelegített, 180 fokos sütőben 40-50 percig sütöttem. 




Kivétel után a levet egy kislábosba átöntöttem (ami a paprikák alatt volt), még adtam hozzá fél liter vizet és fűszereztem szerecsendióval, sóval, csipet cukorral, szójaszósszal és felforraltam. Forrás után behabartam a tejföllel.
Ez az étel olyan isteni lett, a paprika íze olyan erőteljesen érződik, hogy csak na. A következő szezonban a klasszikus magyar töltött paprikát is így fogom készíteni, hogy első lépésben körbesütöm, s csak aztán teszem a fazékba. 

Ez az adag főételként ennyi, előételként egy-egy töltött paprika pont elegendő.
Készíthető másfajta húsból is: szárnyasból, marhából is.
A fóliás, ezért szinte csak vizet tartalmazó sárga TV paprikából ne is próbáljuk elkészíteni ezt az ételt. Csak kerti, masszív húsú paprikák alkalmasak a sütésre. A fóliás csak szétfolyik-szétfő, nem használható. Mint ahogy lecsónak sem igazán alkalmas.

2017. november 5., vasárnap

Ancle Ben bátyó édes-savanyú csirkéje a'la homemade

Uncle Ben's édes-savanyú csirke. Ezzel a klasszikussal már többször kísérletet tettem, de eddig egyik receptúra sem nyerte el igazán a tetszésemet. Ez most igen. Tudom, ősi (uncsi), de én szeretem és repertoáron tartom, mert nagyon kevés ételhez vagyunk képesek a rizst megenni köretként, és ez az egyik, amihez igen.




 

Hozzávalók 4 főre:
50 dkg csirke vagy pulykamell
 1 púpos evőkanál étkezési keményítő
 1 kisebb tojás fehérjéje
egy teáskanál világos szójaszósz
 

a szószhoz:

1 csokor újhagyma
1 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj
1 evőkanál sűrített paradicsom
1 zöld, piros vagy narancs kaliforniai paprika
10 dkg bambuszrügy (elhagyható)
ananászkockák (friss vagy konzerv, bármelyik jó)

1 mokkáskanál őrölt gyömbér
fehérborecet (ízlés szerint, kb. 2 teáskanálnyi)
2 csapott evőkanál kristálycukor vagy ennek megfelelő méz vagy világosbarna nádcukor
7 deciliter víz
1 evőkanál étkezési keményítő

A húst a tojásfehérjével, szójaszósszal és keményítővel elkeverjük, addig hagyjuk állni, míg előkészítjük a szószhoz a zöldségeket. Majd felforrósított olajon egy serpenyőben kissé sózzuk a húst, és 2 adagban megsütjük úgy, hogy egy kis színe is legyen, aztán egy tálba kitesszük.

Egy evőkanál olajat teszünk ismét a serpenyőbe, és az ananászkockákat a paprikákkal sütni kezdjük nagy lángon kissé sózva, mikor félig kész vannak, az újhagymát is hozzá tesszük és megsütjük. A zöldségek maradjanak kissé roppanósak. adjuk hozzájuk a sűrített paradicsomot is, azzal is süssük egy-két percig, majd öntsük fel fél liter vízzel (tehetünk hozzá ananászlét is, ha konzervet használunk), ízesítsük gyömbérrel, cukorral, ecettel, sóval. Tegyük bele a sült csirkedarabokat is, és forraljuk össze úgy 3-4 percig, majd egy deci hidegvízben elkevert étkezési keményítővel sűrítsük be a ragut.
 
Párolt rizzsel kínáljuk.
 

2017. október 20., péntek

Rizikés-sütőtökös rizotto




Gyorsebéd. Még mindig van erdei-mezei gomba, és hihetetlen, de ez a csudaszép fenyőalja ugyanannyiba kerül most, mint a termesztett csiperke - pedig zongorázni lehetne  a különbséget.🍄😏

Hozzávalók 2 főre (ha csak előételnek szánjuk, akkor 4-6 főnek is bőven elegendő):
25 dkg kerekszemű rizs
15 dkg rizike (fenyőalja gomba)
15 dkg sütőtök
5 dkg füstölt szalonna vagy sonka
1 evőkanál olívaolaj
1/2 dl száraz fehérbor
1 kisebb fej vöröshagyma
1,2 liter alaplé (zöldség vagy csirke)
só, frissen őrölt bors
2 szem szegfűszeg
4 dkg vaj
5 dkg parmezán jellegű keménysajt

Az olívaolajon pici sóval megdinszteljük az apróra kockázott vöröshagymát, majd hozzáadjuk a kockázott sonkát vagy szalonnát is, kicsit pirítjuk. S aztán a megtisztított, felszeletelt gombát is, és az apróbb kockákra vágott sütőtököt is a lábosba tesszük. Együtt pirítjuk pár percig, míg a gomba kicsit átsül, aztán hozzáadjuk a rizst is (át ne mossuk), és újabb pár perc együtt pirítás után beleöntjük a bort. Hagyjuk elpárologni, majd lassanként felöntögetjük az alaplével, sűrűn kevergetve. Ha kell, kicsit még sózzuk, borsozzuk, beletesszük a szegfűszeget is. Addig kavargatjuk-öntögetjük hozzá merőkanalanként az alaplevet, míg a rizs megpuhul. A végén, mikor már lezárjuk alatta a lángot, hozzákeverjük a vajat is, és a reszelt sajtot is. Azonnal tálaljuk. 




Tipp: Rizotto rizst használjunk hozzá. Én a Sparban szoktam venni: sajátmárkás, kerekszemű. Valójában nagykunsági magyar rizs, ami nem kerül 300 forintba sem. Nem olyan nagy szemű, mint az arborio, de majdnem és tökéletes rizottónak, amint a képen is látszik. Ajánlom, szuper minőség és hazai.

2017. augusztus 1., kedd

Szilvás csirke (sógor által sütve)

- Mirabelle. Szépen fejlődik, nem? Francia szilva, sárga ringló, jó dzsemnek, bornak vagy csak enni. Szeret itt a partoldalba' , mer' itt nem áll meg a víz, oszt napos helye van. - Kis szünetet tartott. - Késő már az öreglányt átűtetni. 

(Joanne Harris: Szederbor)

 


A hétvége másik étele. A kis szilvafán megérett 4-5 maréknyi gyümölcs, az került bele. Made by sógor, és isteni vót, el is kértem izibe' a receptet. A képen látható vasedény teli volt, ennyit tudtam megörökíteni az utókornak ebből a finomságból. A szilva egyébként elolvad az ételben, csodás szaftot alkotva a húson. Aki szereti a kissé egzotikusabb ízeket, egy-két rudacska fahéjat is dobhat az ételbe.
Ez a lakoma kacsa- vagy libacombból is elkészíthető, sőt szerintem vadhúsból vagy marhából is!

A recept röviden ennyi: Az edényt körbekenjük zsírral vagy jóféle olajjal. A csirkedarabokat besózzuk, kissé borsozzuk. Alulra kerül egy réteg hús, rá egy réteg félbevágott hagyma - sok hagyma, normál méretűek, tisztítás után csak félbevágva -, egy réteg szilva, aztán megint egy réteg csirke, megint hagymadarabok, végül mindennek a tetejére egy réteg kimagozott szilva kerül, kevés cukorral megszórva vagy mézzel meglocsolva. Kapott még 2-3 dl fehérbort, és ment is a sütőbe, alacsony hőfokon cirka 2-3 órára.
Köretnek valami finom rozsos vagy kovászos kenyeret javaslok, s persze muszáj inni hozzá egy-két pohárka pincehideg fehérbort vagy fröccsöt.




No a hegyen lehetett így sütni, mert igazi tábori konyha van. Úszómedansziéval ám... 😅 (Erősen gondolkodtam, hogy haza kéne hozni, valahogy. A medencét, konyha az van.)



2017. június 21., szerda

Sült, töltött paradicsomok

Nyáron nagyon szeretem a sült, töltött zöldségeket. Könnyűek, ízletesek, és kitűnőek szobahőmérsékleten fogyasztva. Sőt. Úgy a legjobbak, vagyis ideális kánikula-ételek. Sütni sem kell őket hosszasan, arra a 30-40 perce be lehet gyújtani a sütőt. Érdemes többet készíteni, s aztán rájárni. Most a paradicsom került sorra, már vagy 2 hete tonnaszám eszem nyersen is, mert a zöldségesben olyan édes, mámorító nyárízű csodákat lehet kapni, hogy képtelen vagyok akár egy napot is kihagyni ebből az élvezetből. Ráadásul ablakaimban burjánzanak a zöldfűszerek is, szívem bokros, illatos kis csücskei.




Hozzávalók:
6 nagyobb paradicsom
10 dkg köles (vagy: fehér vagy barnarizs, kuszkusz, bulgur, árpagyöngy)
1,7 dl víz (rizshez, árpagyöngyhöz a súlyuk duplája kell, kuszkuszhoz, bulgurhoz ez az arány jó)
2 már fejesedő, nagyobb újhagyma zöldjével együtt
2 nagy gerezd fokhagyma
kb. 20 szem fekete olajbogyó
25 dkg feta sajt (vagy panír)
kb. 1,5 dl olívaolaj (lehet kevesebbel is sütni, mondjuk csak 0,5 dl-rel, de én imádom a minden ízt magába szívó, ízes olajat kenyérrel kitunkolni...)
1 csapott teáskanál édesnemes paprika
1 pici csili karikákra vágva
1 kicsi érett citrom
zöldfűszerek: bazsalikom, kakukkfű, menta

A hagymát karikákra vágtam, a fokhagymát apróra kockáztam. Körülbelül 2 evőkanálnyi olívaolajon kevés sóval megdinszteltem, majd hozzáadtam a kölest is, és együtt is átpirítottam-kevergettem őket. Felöntöttem a vízzel, és kis lángon néha kevergetve addig főztem, míg majdnem az összes vizet beszívta a köles. Lefedtem, hagytam állni 10 percig. Közben kalapot vágtam a paradicsomoknak, és kivájtam őket. A kivájt belsejüket apróra vágtam, a sütőtálba tettem, enyhén sóztam, pirospaprikáztam, a vékony karikákra vágott csilit is és 1 dl olívaolajat is elkevertem vele. Egy kisebb citromot karikákra vágtam, és azt is a tál aljára tettem a szószba.
A megpuhult köleshez kevertem a darabokra morzsolt feta nagy részét, az olajbogyó felét, amit szeletekre vágtam, az aprított zöldfűszerek nagy részét is, majd betöltöttem a paradicsomokba, amiket a tálba sorakoztattam. Köréjük szórtam a megmaradt fetát, olajbogyót, fűszereket és a paradicsomok kalapját is kissé megcsepegtettem olívaolajjal, s mehetett is a sütőbe, olyan 200-220 fokra.
Ha nem annyira édesek a paradicsomok, a citromkarikát hagyjátok ki belőle. Bármilyen tölthető zöldséggel működik: cukkinivel, minibb csillagtökkel, padlizsánnal, paprikával, káposzta, kelkáposzta levéllel, szőlőlevéllel, hagymával. Darált húst is lehet a töltelékbe tenni, ha kiadósabban ennénk. Egy biztos: bármivel is töltsünk bármit, az összesütve csak jó lehet, nagyot nem tévedhetünk. 😏
Frissen sült kenyérrel vagy laposkenyérrel mennyei és kiadós, önmagában előételként vagy sör- illetve borkorcsolyaként is kínálható.

2017. június 15., csütörtök

Mexikói tortillaételek

Itt a nyár, ez kétségtelen. Tegnap nagyüzemben ment a sütöm egész délelőtt, s közben 31 fok volt árnyékban - gondolhatjátok. Épp ezért, ilyenkor már lemondok a kenyérsütésről is, helyette heti rendszerességgel sütök tortillát. Serpenyőben megoldható nagyon egyszerűen és gyorsan. Az áráról nem is beszélve. Egy 8 darabos tortilla csomag 650-900 forint közötti áron kapható. Ezzel szemben házilag 40-70 forintból kihozható. A nyolc darab, nem egy. Aligmunkával.

Tortillát süthetünk búzalisztből is, kukoricalisztből is (tisztán kukoricalisztből csak Mexikóban, mert nálunk nem kapható az a kezelt liszt, amiből tisztán készíthető lenne), pontosabban búza és kukoricaliszt keverékéből is. Sokféleképpen tölthetjük, ráadásul szabadtűzön, tárcsán is kitűnően süthető. 
Ezt a kis mexikói gasztroszótárt Keve Gábortól vettem át, hálás köszönetem érte, a Mindennapi gondolatmorzsák blogról. A képek a Pinterestről vannak.



kemény taco


A kemény tacot az USA-ban kezdték el gyártani. A tésztát félbe hajtják U formájúra, majd forró olajban megsütik. Így egy könnyen tölthető merev falú sült tésztát kapunk, amibe bele lehet pakolni a fenti összetevőket.


puha taco


Taco: Tradicionális mexikói étel. A tortillát  kukoricalisztből készítik, bármilyen friss alapanyaggal (saláta, avokádó, kukorica, paradicsom), továbbá sertéshúsból készült carnita -val, tradicionális mexikói salátával a pico de gallo -val tálalható. Gyakran tejfölt, vagy olvasztott cojita sajtot csorgatnak rá. A taconál megkülönböztetünk puha-, indián és kemény változatot. A puha változatnál a tortillát változatlanul hagyják, a tölteléket becsavarják. 


navajo taco


Az indián (vagy másnéven Navajo) taco a magyar lángoshoz hasonlít, csak sütőporral készítik a tésztáját és nem élesztővel. Ugyanúgy bő, forró olajban sütik, mint mi a lángost. Erre pakolják rá a tölteléket.


fajita


Fajita: A fajita és a taco közötti legnagyobb különbség az, hogy mindig puha tésztából készül, és a belepakolt dolgokat grillezik. A Tex-Mex tipikus példája, az eredeti taco elamerikásított verziója. Tipikus hozzávalók a grillezett zöldségek, grillezett  csirke-, marha- vagy disznóhús csíkok, illetve gyakran tesznek bele grillezet rákot is. A felcsavarás előtt salsával vagy guacamole szósszal ízesítik.


nachos


Nachos: Bő olajban, ropogósra sült kukoricatortilla háromszögek. Kínálják salsákkal, szószokkal mártogatni is, de főfogások alapja is. Ez esetben a sült tortilladarabokat megpakolják babpürével, húsdarabokkal, sok sajttal, jalapeño paprikával. Mexikóban született az első változata, amely csak tortilla chipsből, sajtból és paprikából állt - épp a határnál, egy mexikói vendéglőben, de amerikai katonák éhségét csillapítandó. Így nevezhetjük Tex-Mex ételnek is.


quesadilla


Quesadilla: A tésztája búzalisztből készül. Két tortilla tésztára van szükség, egyikre sajtot, húst, zöldségeket halmoznak, majd a másikat mint egy tetőt ráhelyezik. Ezután az elkészült “mexikói szendvicset” megsütik, így a belsejében lévő sajt megolvad, és egybefogja a belepakolt összetevőket. Általában négy részre vágva tálalják, ritkán tejföllel locsolják meg.

 
burrito


Burrito: Nagyméretű búzalisztből készült tortilla, amit sült darált marhahússal, rizzsel, pirított fekete babbal, sajttal és csípős szósszal töltenek meg, majd felcsavarva tálalják.

 
chalupa


Chalupa: Kinézetre hasonlít a kemény tacora, egy speciális lisztkeverékből készítik, amit apró tálformára sütnek. A sütést követően nagyon ropogós tésztát kapnak, amibe könnyen belepakolhatóak a hozzávalók: vörös vagy zöld salsa, aprított vöröshagyma, darált, sült csirkehús, zöldségek. A chalupa kicsi, amiből többet is tesznek a tálaló edényre.


enchilada


Enchilada: A tésztáját szigorúan kukorica lisztből készítik, amibe a hozzávalókat (sült hús, bab, friss zöldségek, krumpli, sajt) felcsavarják. A felcsavarást követően csilis, paradicsomos szósszal nyakonöntik, és sütőben sütik meg. Ezután sajttal, feketebab-krémmel, mexikói rizzsel és guacamole szósszal tálalják.

 
tostada


Tostada: A tésztája kukoricalisztből készül, amit kör alakúra nyújtanak, majd így is sütik ki forró olajban. A sütést követően egy merev tálcára hasonlít. Erre szervírozzák a hozzávalókat, zúzott vöröshagymát, tengeri rákokat, polipot, salsa szószt, salátát, sajtot.

 
chimicanga


Chimicanga: Hívják még Chivichanganak, vagy Chimmy chonganak is. Speciális burrito, amit a feltekerés után forró olajban sütnek ki. A többi tésztás ételtől eltérően így készítenek édes verziót is, almával, körtével, egyéb más puha gyümölcsökkel töltve.


guacamole


Guacamole: A guacamole azték eredetű, avokádóból készült pikáns étel. A mexikói konyha mindennapos fogása, de egész Amerikában és a világ több részén is kedvelik. Az étel neve az azték navatl nyelvjárásból származik. Az „ahuacamolli” összetett szó az „ahuacatl(avokádó) és „molli(mártás) tagokból alakult ki. Különféle receptek szerint készítik. Az alap- és egyben leggyakoribb változatban a kimagozott avokádó húsát, apróra vágott fehér hagymát, koriandert, csilit, (kimagozott) paradicsomot és citrom vagy lime levét pépesítve hűtőben pihentetik, hogy az ízek összeérjenek. Két avokádóhoz körülbelül 40 gramm hagyma, 80 gramm paradicsom, 1 csilipaprika és egy fél citrom szükséges. Mexikóban legtöbbször a tortilla (kukoricalepény) darabjaival mártogatva fogyasztják, Mexikó északi területein tejjel, tejszínnel, vízzel stb. hígítva húsok és köretek mellé mártásként tálalják.

2017. június 3., szombat

Mézes-mustáros csirkecombok

Nem szóltam még a szerelemről. Szinte a végére tartogattam.
A szerelmet a hollywoodi Brown Derby Étterem szakácsa találta fel 1939-ben. Nagyméretű, túlérett barackokat hársmézzel édesített, a tetejükre csokoládédarát hintett. Felhevített bíborszínű kelyhekben szolgálják fel, ahogy illik.

(Kurt Vonnegut)



A piacon a kedvenc húsboltomban szép sárga, kukoricán tartott csirkét lehet venni. Nem sül össze a felére, nem felfújt és óriási sem a melle, sem a combja, és jó íze van. Csak náluk vásárolok csirkét, és csak azóta, mióta új főnökasszony van.

Hozzávalók 2 főre:
3 egész csirkecomb (ez most farhátas)
3 teáskanál dijoni mustár
3 teáskanál magos mustár
3 teáskanál méz

1 púpos evőkanál szárított majoránna
6 nagy gerezd fokhagyma
2 dkg vaj
1 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj
1 dl száraz fehérbor (az enyémben most szekszárdi sauvignon blanc van)
és aki kedveli a tejfölös ételeket, annak pluszban:
1 púpos teáskanál liszt
1 dl zsíros tejföl

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. A combokat tisztítsuk meg, majd sózzuk be alaposan. A kétféle mustárt keverjük el jól a mézzel és a majoránnával (a tárkony is jól illene hozzá), és kenjük ezt a krémet a combokra. A tepsit olajozzuk ki, és vajdarabokat is tegyünk bele (készíthetjük kacsa- vagy libazsírral is, akkor nem kell külön vaj, olaj), szórjuk rá a félbevágott fokhagymagerezdeket, tegyük rá a combokat. Öntsük alá a bort és még fél decinyi vizet. Fedjük le a tepsit alufóliával és mehet is a sütőbe. Olyan 50 perc múltán szedjük le a fóliát, locsolgassuk meg a combokat a levével és süssük pirulásig. Ha kevés szaft lenne alatta, pici vízzel pótoljuk. 
Nekem így is tökéletes. De lehet tejfölözni is: a visszamaradt szaftot tegyük egy serpenyőbe, s míg felforr, keverjük ki a lisztet a tejföllel csomómentesen, aztán habarjuk be.
Bármilyen olasz durumtésztát főzhetünk hozzá. Ezért is kell a több szaft alá: mert ha előfőzzük a tésztát, és amikor még meglehetősen al dente, akkor áttesszük a szaftba, s abban főzzük készre, akkor a tészta beszívja a finom ízeket és tökéletes körete lesz a húsnak. 
Ha szezonálisabbá tennénk, tálaljuk rizibizivel, vagy sült zsenge zöldségekkel: sárgarépával, spárgával, karfiollal, cukkinivel, cukorborsóval, zöldbabbal vagy céklával. A hagyományos cukros-ecetes fejes saláta is illik mellé, főleg ha nokedlivel körítjük.
Szeretem az egyszerű sülteket. Elkészítésük egyszerűsége fordítottan arányos finomságukkal, s a konyhában számomra ez a képlet igencsak nyerő.

2017. május 24., szerda

Sárgaborsó gulyás

Mert hallottam este, a piacon,
míg dolgozott a nedves agyagon
a fazekas, hogy sóhajtott a sár;
„Ne durván, testvér, kérlek, nagyon fáj!”

Omar Khajjám (Nisápúr, 1048. május 18. - 1131. december 4; perzsa költő, matematikus, filozófus, csillagász) 




Tavasz ide vagy oda, ma setét, esős délelőtt volt. Nem volt kedvem piacra menni, körülkémleltem hát összes termeimet. S leltem egy zacskó sárgaborsót. A főzeléket nagyon nem szeressük, így gulyást főztem belőle. Megállapítást nyert, hogy ilyet máskor is elkövethetek, s legalább eszünk majd ebből a nem túl kedvelt hüvelyesből is kicsit többször, mert ebben a formában abszolút fogyasztható. (És... Nem csak a levest készítettem én, de a tálat is. Na jó "kis" segítséggel. 😏 Kicsit csálé, kicsit ollan amilyen, deazenyém.)

Hozzávalók 6 főre:
40 dkg sertéslapocka
30 dkg sárgaborsó
10 dkg húsos füstölt szalonna
1 szál fehérrépa (5-10 dkg)
1 nagyobb szál sárgarépa (15-20 dkg)
1 kis darab zeller (kb. 5 dkg)
1 nagyobb fej vöröshagyma (kb. 10-15 dkg)
2 nagyobb gerezd fokhagyma
1 evőkanál zsír
2 teáskanál pirospaprika
1 nagy babérlevél
1 teáskanál köménymag és
1 teáskanál koriandermag mozsárban frissen összezúzva
1 mokkáskanál kurkuma
1 mokkáskanál őrölt gyömbér
só, frissen őrölt bors
2 nagy karika citrom

A sárgaborsót beáztattam. A hagymát apróra vágtam és egy nagy, 4 literes fazékban a zsiradékon kevés sóval üvegesre pároltam, a szintén apróra vágott fokhagymával együtt. A párolásnak valamikor a közepe táján a kis hosszúkás darabokra vágott szalonnát is a hagymákhoz adtam, s addig sütöttem őket együtt, míg a szalonna is megsült. Ekkor hozzáadtam a kisebb kockákra vágott lapockát is, és nagy lángon átpirítottam mindezt a hús fehéredéséig. Kis vizet aláöntöttem, és beletettem a pirospaprikát, a köményt és a koriandermagot is. Még kevés vizet aláöntöttem, sóztam-borsoztam és pörköltszerűen majdnem puhára főztem a húst fedő alatt.
Közben megtisztítottam és karikákra vágtam a zöldséget is. Mikor majdnem puha volt a hús, felöntöttem bőven vízzel, beletettem a sárgaborsót is, a zöldségeket is, fűszereztem kurkumával, gyömbérrel és a borsó puhulásáig főztem. A végén a két citromkarikát is hozzáadtam, s még pár percig főztem, míg a citromnak kioldódott az íze, savanykája.
Chilit feltétlenül kínáljunk hozzá.

2017. május 13., szombat

Padlizsán sarma (hússal töltött padlizsántekercsek)


A Boszporusz látványa valamiféle metafizikai jelentést hordozhat, talán azért van, hogy az isztambuli lakásokban a tengerre néző ablak olyan jelentőséggel bír, mint a dzsámik Mekka felé néző imafülkéje, a mihráb (vagy a templomokban lévő oltár és a zsinagógákban álló mizrah), és ezért néznek a nappaliban álló fotelek, díványok, székek és ebédlőasztalok mindig a szoros felé. És ha valaki, aki ismeri ezt a szenvedélyt, a Márvány-tenger felől érkezik Isztambulba, annak a város is olyannak tűnik, mint millió egymást keresztező mohó tekintet, amely az ablakokból a hajókat és a Boszporuszt kémleli.

(Orhan Pamuk Nobel-díjas török író: Isztambul)




Szép padlizsánokat vettem. És ha már törökparadicsom, akkor a legjobb névadó otthonában receptet keresni hozzá. (A törököknek zseniális padlizsános receptjeik vannak.) A sarma azt jelenti: töltött, tekercs(elt). Lehet káposztalevél, szőlőlevél, karalábélevél, cukkini, padlizsán, egyszóval bármi, amibe tölteni lehet. Jellemző az egész Balkánon, de tovább kelet felé is az arab vidékeken. Ezt az ételt készítvén egyértelművé vált, amit eddig is sejtettem: a töltött káposztánk bizony török étel. :)
Ezt a videnyót találtam, és milyen jó hogy vannak már ilyenek, és milyen jó hogy kipróbálni a legbiztosabb mégis egy receptet. Ugyanis úgy jártam, hogy hittem a hölgyeknek és nyersen tettem én is bele a krumplit. Hát elő kellett volna főzni, mert nyers maradt, úgyhogy mikor kivettem a sütőből az ételt, külön ki kellett szednem a kis burgonyákat és fedő alatt külön még megpárolni. Szóval: az a biztos recept, amit kipróbáltál. Egyébként a padlizsán salmába nem jár automatice a krumpli, az alaprecept csak a tekercsek paradicsomos szószban, és rizst vagy bulgurt kínálhatunk hozzá, plusz finom friss laposkenyeret.



Hozzávalók 4 főre (20 db sarmához):
2 nagy duci padlizsán vagy 3 kisebb
a töltelékhez:
80 dkg darált hús (marha, de én sertésből csináltam)
2 újhagyma zöldjével együtt
1 kisebb fej vöröshagyma reszelve (6-8 dkg)
1 nagy gerezd fokhagyma reszelve
só, frissen őrölt bors
1 mokkáskanál római kömény (az enyémben magyar kömény van 1 mk.kanálnyi plusz 1/4 mk.kanálnyi római kömény)
1 teáskanál kakukkfű
1 teáskanál sűrített paradicsom
1 kisebb csokor petrezselyemzöld aprítva
1 tojás
4 cl víz
a többihez:
kb. 2-3 dl olívaolaj vagy hidegen sajtolt repce vagy szőlőmagolaj
1 kis fémdobozos sűrített paradicsom
1 teáskanál édes anna
1 teáskanál pirospaprika
2,5 dl víz

1 csapott teáskanál kristálycukor
2 nagy vagy 3 közepes friss paradicsom
2 hegyes erős zöld paprika
és előpárolt újkrumplik ha valaki így kompletten készítené

Nekem ez a sütőtálam jó nagy, 30 cm átmérőjű, így a burgonya is belefért, de ha kissebb tálunk van, készítsük krumpli nélkül.




A padlizsánokat megmossuk, a szárukat levágjuk és hosszában 0,5 cm-nél nem vastagabb szeleteket vágunk belőlük. Egy serpenyőben minden sütésnél kb. 2 evőkanálnyi olajat hevítünk és a padlizsánszeleteket mindkét oldalukon pirosra-feketésre sütjük. Jól lecsepegtetjük, mikor kivesszük őket egy tálba.
A darált húst megfűszerezzük, kézzel alaposan összedolgozzuk. (Nem minden recept ír tojást bele, el is hagyható.)
A paradicsomokat kockákra vágjuk, a paprikákat karikákra.
A padlizsánszeletekbe kis hengerformájú hústöltelékeket göngyölünk. Ami olaj a padlizsános tál alján maradt, azzal kikenjük a sütőtálat. A legszélét körben megszórjuk a paradicsomkockákkal, majd körben elrendezzük a padlizsán sarmákat. Középre megint paradicsomkockák jönnek és a zöldpaprika tetszés szerint körbe rendezve.
A sűrített paradicsomot kikeverjük a vízzel, a darált paprikával (édes anna) és az őrölt pirospaprikát is hozzákeverjük némi só és cukor társaságában. Ezt öntjük a padlizsántekercsekre illetve alájuk.
Előmelegített, 180 fokos sütőben 40-50 percig sütjük.
Egyszerűen pazarfinom. Újabb recept került a házi kedvencek listájára. Sokszor fogom még készíteni. Egyébként szerintem ez az étel cukkinivel, szőlőlevéllel is isteni lehet. A legközelebb szőlőlevélbe göngyölöm, úgy készítem majd el. Világbajnok étel.




2017. április 13., csütörtök

Erős Pistás tepsis sült csirke


Az Erős Pista nálam házi. Nem Univeres szerencsére, mert amúgy asszonyverős magyarkodós elmebajos cégek kíméljenek.





A tegnapi ebédünk. Sok dolgom volt, úgyhogy egyszerű és gyors fogást akartam készíteni. A "mindent bedobálok a tepsibe és már indulok is" kategória egyik újabb darabja. Semmi extra, de nekünk nagyon ízlett. 

Hozzávalók 4 főre:
8 csirke felsőcomb és 8 csirkeszárnya (persze lehet egész comb is, melle is, ki mit szeret)
1,5 kg krumpli
8 gerezd fokhagyma
5 babérlevél (kisebb)
2 teáskanál szárított oregano vagy kakukkfű vagy zsálya vagy tárkony vagy majoránna vagy bazsalikom (szabadon választott zöldfűszer)

1 púpos evőkanál Erős Pista
1 kis fémdobozos sűrített paradicsom
2 teáskanálnyi méz
2 dl száraz fehérbor
2 dl víz
4-6 evőkanálnyi olívaolaj

A húst megtisztítjuk, majd besózzuk finoman (mert az Erős Pista is sós), aztán az Erős Pistát, sűrített paradicsomot is hozzáadjuk 2 evőkanál olívaolaj társaságában, valamint a választott zöldfűszerrel együtt. A bor felét és a mézet is rácsurgatjuk a húsra. Azt egészet alaposan összekeverjük. Hagyjuk állni ebben a finom pácban a csirkét, míg megtisztítjuk a burgonyát és a fokhagymagerezdeket.
A krumplit nagyobb darabokra vágjuk, a fokhagymagerezdeket egyben hagyjuk, sózzuk, olajozzuk alaposan és elterítjük a nagy gáztepsiben, a babérleveleket is a krumplidarabok közé téve. Rátesszük a pácolt csirkedarabokat is. A maradék bort a krumpli alá öntjük a vízzel együtt, az egészet alufóliával lefedjük és 180 fokon 40 percig sütjük, majd levéve a fóliát, sütjük még 20 percig, míg a  burgonya is, és a csirkedarabok is pirosas színt kapnak.
Ha nagyon elsülné a levét pótoljuk vízzel, mikor levesszük a fóliát. Úgy süljön készre, hogy a fokhagymagerezdek ne égjenek meg, és egy pici szaft maradjon az étel alatt. 

Fejes salátával tálaljuk.
Tipp: Nem csak csirkével jó ez a pác, de sertésoldalasból sütve is nagyon finom. Almadarabokat, májat is tehetünk a tepsibe, nem fogja elrontani.

2017. március 18., szombat

Joghurtos török padlizsánsaláta


Néha azért én is olvasok híreket. Most éppen azt, hogy Romániában már milyen komoly a kanyarójárvány, sőt, átlépte a határokat is. 
Általában az alternatív medicinát alkalmazom és preferálom, de nem fanatikusan. Vannak a modern orvoslásnak is eredményei, kifejezetten előnyös alkalmazási területei: például a traumatológia, amikor hirtelen, gyorsan kell beavatkozni - vagy történetesen a vakcinák, amik embermilliók életét mentik és mentették már meg. Én felnőttként, 21 évesen kaptam el ezt a veszélyes betegséget, mert volt anno pár évfolyam, akik rossz szérumot kaptak gyerekkorukban, és pont benne voltam. Három vagy négy hétig nyomtam az ágyat, és volt két éjszakám, amikor éreztem hogy nem biztos, megérem a reggelt. És örülhetek hogy semmilyen szövődmény nem maradt vissza: például meg is vakulhattam volna. Szóval ez nem játék. Megértem, hogy azok a szülők is a legjobbat akarják, akik nem adatják be a védőoltást, de érdemes elgondolkodni, hogy mi is az a legjobb. Hogy valóban látják-e, mi válik javára gyermeküknek, vagy éppen csak saját megszállottságukat akarják igazolni?





Gyönyörű ákciós padlizsánt vettem. (Lassan már vadászatnak kéne neveznem az alapanyag-beszerzést, amilyen árak vannak... 😌)
Szerintem padlizsánból a törökök készítik a legzseniálisabb ételeket. (Elnézést az erdélyiektől, ez csak a személyes ízlésem, nem kőbe vésett kijelentés. 😍) Az imám elájultnál istenibbet el sem tudok képzelni, ahogy salátából sincs ennek a krémes-joghurtosnak párja, és én kencéből is bizony a baba ganush-t szeretem a legjobban - ami lehet hogy nem egészen török eredetű, de arab, az biztos.






Ennek a salátának a legnagyobb titka a krémes, sűrű joghurt. Enélkül hozzá se kezdjünk, és ez nem túlzás. 😏 Ha hozzájutunk vagy török, vagy görög joghurthoz, ami jó minőségű, akkor nincs gond, de ha nem, akkor egy kis macera van vele, de megéri. Én úgy állítottam elő, hogy 7 dl natúr joghurtot (amit a Zalaco-nál vettem kimérve és finom, selymes) és 1 dl tejszínt összekevertem, és egy éjszakára hűtőbe tettem kicsöpögni: vékony, de sűrű szövésű pamutanyagot teszek egy nagy szűrőbe, azt pedig beleállítom egy fazékba. Minél tovább hagyjuk a szűrőkanálban, annál sűrűbb lesz a kész joghurt. Általában olyan 8-12 órán át csepegtetem. Ha van itthon mascarpone, akkor csak a joghurtot csöpögtetem, és a kész, sűrű joghurthoz keverek 1 púpos evőkanál mascarponét, mert a görög és török joghurt nem csak attól olyan krémes, hogy sűrű, de attól is, hogy van zsírtartalma, ami a magyar joghurtokról nem mondható el. Ezért ezt pótolni kell vagy tejszínnel az elején, vagy mascarponéval a végén. (Zalzikihez is mindig ilyet készítek.)


Hozzávalók 4 főre:
3 nagyobb padlizsán
2 gerezd fokhagyma
2 csokor petrezselyemzöld
só, frissen őrölt bors
1/2 mokkáskanál őrölt római kömény
1 mokkáskanál őrölt koriander
olívaolaj
citromlé
7 dl natúr joghurt + 1 dl tejszín kicsepegtetve
vagy 4 dl görög vagy török joghurt

A sütőt előmelegítjük a legmagasabb fokozatra. A padlizsánt felkockázzuk, olyan 2-szer 2 cm-es kockákra. A nagy gáztepsit kibéleljük szilikonos sütőpapírral, és a kockákat eloszlatjuk rajta úgy, hogy előtte a sütőpapírt kissé megolajoztuk. Majd gyengéden sózzuk, borsozzuk a padlizsánt, és mehet is a jó forró sütőbe. Ennek a salátának, sőt, általában minden padlizsános ételnek a titka az, hogy jó feketésre kell sütni a padlizsánt. Tehát addig sütjük, amíg szép színt kapnak a kockák. Ha készen van, kivesszük, s hagyjuk teljesen kihűlni.





Közben elkészítjük a többit: a sűrű joghurtot elkeverjük a felaprított petrezselyemzölddel, a mozsárban porrá őrölt fűszerekkel és a zúzott fokhagymával, s némi sóval. A kihűlt padlizsánkockákat végül beleforgatjuk, s olyan 2-3 órára hűtőbe tesszük, hogy összeérjen. Tehetünk a joghurtba egy kevés citromlét már a készítéskor is, de nem feltétlen muszáj, lehet tálaláskor is kínálni hozzá, és a tetejét még meglocsolhatjuk olívaolajjal is.

Isteni friss lepénykenyérrel, de én sült krumplival is imádom. Ez a saláta grillezett cukkinivel is pazar lehet, és nyáron friss mentát is tehetünk bele.

2017. március 9., csütörtök

"Csuszagne"


Ha rosszak a mindennapok, végül rossz lesz az egész élet. A tartalmas, jó élet egyik legfontosabb titka, hogy nem szabad maradékot hagyni. Minden napot, minden élethelyzetet, minden életkori szakaszt a maga teljességében, maradékok nélkül kell végigélni.
Kell választani és dönteni, de nem abban az illúzióban, hogy ezzel vágyaink szerint intézzük sorsunkat, hanem azért, mert a választás és a döntés ténye lelkileg összetartja az embert, és megvédi a nehéz helyzetek örök megkerülésétől.

(Popper Péter)


 


Mi van, ha úgy jársz, hogy rájössz (későn), a túrós csuszához mindent vettél, csak csuszatésztát nem? De lasagne lapod van dögivel? Igen. Keresztezed őket, így süthetsz csuszannyét.


Hozzávalók 2 főre:
8 lasagne lap
40 dkg túró
10 dkg szalonna
1 nagy tejföl (330 gr.)
6 ek. olaj
2 db egyszemélyes sütőtál

A tésztalapokat megfőztem al dente, majd hideg vizet csorgattam a fazékba hogy lehűljenek, de a vízben hagytam őket. Így nem ragadnak össze.
A szalonnát kis csíkokra vágtam, és kisütöttem a zsiradékban, majd egy szűrőkanállal kivettem a kis pörcöket egy tálkára.
A tálakat alaposan kiolajoztam. Egy réteg tészta, rá túró, só, pörc, tejföl. És így rétegeztem. Előmelegített sütőben készre sütöttem.





Böjtölők a szalonnát természetesen hagyják ki. Lehet helyettesíteni spenótlevelekkel szerintem. Kaporral vagy medvehagymával fűszerezve is isteni.

2017. március 2., csütörtök

Ötfűszeres, szójaszószos pácolt sertésszűz


Boldogság...? A színe bizonyára a tavasz zöldje, amit nem tudok jól leírni, amíg meg nem pillantok egy kövön sütkérező fiatal gyíkocskát. Ez a pompás szín, a gyík bőrének ragyogó zöldje ismétlődik minden új levélen. „Az erő, amely a zöld kanócon keresztül életre robbantja a virágot...”, írja valahol Dylan Thomas. Finoman süti a nap a bőrömet, a saját testemben is érzem a „zöld kanócot”. Hullámokban gyűlik bennem az energia.

(Frances Mayes)





A szűzpecsenye akárhogyan készítjük, nagyon finom tud lenni: porhanyós, omlós, szaftos, ugyanakkor könnyű hús. Most keleties pácot kapott, és igencsak jót tett neki. Sosem kóstoltam még a kínai ötfűszer-keveréket, itt volt az ideje. Hihetetlen illata, íze van.

Hozzávalók 2 főre:
1 egész szűzpecsenye
a fűszerkeverékhez:
1 evőkanál szecsuáni bors
1 csapott evőkanál őrölt fahéj
1/2 evőkanál szegfűszeg
1/2 evőkanál édeskömény mag
1 csillagánizs
5 zöld kardamommagnak a kis magjai (nem autentikus bele, de én nagyon szeretem)
a páchoz:
1/2 dl szójaszósz
1/2 evőkanál szezámolaj (az enyémbe dióolaj került)
3 gerezd fokhagyma
1 diónyi darab friss gyömbér
1 dl semleges olaj (én hidegen sajtolt repcét használtam)
plusz 6 db bambuszpálca

A kis bambusznyársakat vízbe áztattam. A fokhagymagerezdeket és a megtisztított gyömbért belereszeltem egy kis tálkába, hozzáöntöttem a szójaszószt is. Hagytam állni fél órácskát. Majd sűrű szűrön leszűrtem, átpasszíroztam, hogy minden ízanyag átjusson, de a fokhagymából és gyömbérből álló reszelék ne - azt kidobtam. Ehhez az ízesített szójaszószhoz adtam a mozsárban porrá őrölt fűszerkeverékből 1 púpos teáskanálnyit, (több lesz belőle, azt el lehet tenni egy következő alkalomra) valamint a kétféle olajat. A húst másfél centi vastag szeletekre vágtam, és alaposan megforgattam a pácban, hogy mindenütt érje. Benne is hagytam egy órán át.
A nyársakra húztam 2-2 szeletet úgy, hogy a vastagságukon ment át a pálcika, nem a közepükön, így úgyanúgy kiterültek, mintha nem is lettek volna nyársra húzva. A serpenyőt felforrósítottam, és mielőtt sütni kezdtem volna, a húsokat megsóztam. A serpenyőbe a pác olajából is tettem a hús alá. Oldalanként elég neki körülbelül 3-4 perc, hamar átsül. Úgy szoktam ellenőrizni megsült-e valami, hogy a húsvilla hátuljával megnyomkodom a hússzeleteket, és ha még lágyak, akkor még nyers, ha már feszes és kemény, olyan "visszarúgós" a felület, akkor lehet megfordítani. És másik oldalon is körülbelül ugyanannyi ideig sütni, s ugyanígy ellenőrizni. Ez a módszer azoknak is jó, akik pl. szeretik a rozé kacsamellet (én nem), mert szuperül lehet érezni, mikor félig-átsült a hús.






Aki kedveli a szezámmagot, sütés előtt szórja meg a szeleteket, nagyon jól illik rá. Édes-savanyú reteksalátával, csírákkal fenséges. De rizsköretet is készíthetünk hozzá. Vagy akár udon-tésztát is, mert a pác maradékát a sütés végén a serpenyőbe lehet önteni, kevés rozé- vagy vörösbor, méz, szójaszósz társaságában és össze lehet forralni. S a tésztát ezzel a szósszal leöntve kínálni a húshoz. Ha nem tél-szezonban készítjük, bármilyen hirtelen sütött ressenős zöldséggel, vagy salátával is kitűnő.
Jó minőségű marha vagy vadhússal is tökéletes lenne szerintem.


2017. február 24., péntek

Rámen tészta házilag


Itt van. A böjti szél. Állok a konyhaablakban, a cigarettám parazsát felizzítja ez az őrült hurrikán. Meleg van. Hiába cibál és ijeszteget, tavaszt érzek benne. Hallgatom az orkánszerű dübörgést, és a szomszéd erkélyén a csilingelő szélcsengőt. Bambuszból van. Olyan a zenéje, mint egy no előadásnak. Képzeletemben látom is a szereplőket, a mozdulataikat, a maszkokat. Egyszer megnézhettem egyet - nevezik kabukinak is - és egészen lenyűgözött. Biztos voltam benne, hogy a szélhez köze van, bár ezt tudatosan nem tudtam, s lám, valóban.* A bambusz szélcsengő idézte fel az emléket.
Az ég éjfekete, a felhők is eltűntek, látom a csillagokat. A tér fáinak világítóan mély jádezöld a színük, pont olyan, mint vihar idején a Balaton hullámainak.
Varázslatos ez az éjszaka, talán mert a tavasz ígéretét hordozza. Vagy egy órán át álltam az ablakban, és csak hallgattam, miről mesél a szél.




Most már van a spájzomban egy ilyen feliratú üvegcse is: sült szódabikarbóna. :)) Mert a tennapi éccaka annyira japános hangulatba ringatott, hogy elkezdtem a jutyúbon no szinházat nézni. S aztán meg japán ételeket, mert nekem felkínálja ezt is, szokásom ugyanis gasztro témájú filmeket is nézni. No és persze a rámen. Nem vagyok rajongója a japán konyhának, de a rámen az más. Az egy isteni húsleves udon vagy soba vagy ramen tésztával. Sok tésztával. Míg az udon búzalisztből készül, kézzel vágják, a soba hajdinalisztből, szintén kézzel vágott, a rámentészta nyújtott.
Olvastam már erről a tésztáról, többek között azt is, hogy kínai eredetű, és ott egy bizonyos tó enyhén lúgos vizével készítik, attól lesz olyan egyszerre lágy és nyújtható, s ugyanakkor főzés után mégis harapható, al dente, amint az olaszok mondanák. Ezt a tojás nélküli tésztát Kínában inkább nyújtják, Japánban pedig vágják, és sok vastagsága lehet, régiónként eltérő. No és találtam hozzá receptet, hogyan készíthető mégis házilag.





Hozzávalók:
40 dkg liszt
2 csapott teáskanál sült szódabikarbóna
2 dl meleg víz




A szódabikarbónát 120 fokos sütőben süssük 1 órán át. A lisztet szitáljuk tálba. A meleg vízben oldjuk fel a sült szódabikarbónát. (Sokkal nehezebben oldódik, mint a nem sült.) Adjuk hozzá a liszthez a szódás vizet, gyúrjuk tésztává. Hagyjuk pihenni 1 óráig, majd tésztagéppel többször nyújtsuk át. Szép sima legyen. Aztán több darabban 5-ös fokozatig nyújtsuk, végül a gép spagettivágóján is engedjük át. Lehet kézzel is vágni, olyan 3-5 milliméter szélesre. Forrásban lévő sós vízben főzzük ki, ha feljön a víz tetejére kész is van, lehet leszűrni. Majd hideg vízzel öblítsük át. Ázsiai levesekbe, ételekbe használhatjuk. Ha ráment készítenénk, ez a mennyiség olyan 4-5 tál leveshez elegendő.




Az állaga egész más, mint a tojásos tésztáké, nem ragad annyira, masszívabb, ugyanakkor sima és jól nyújtható. Főzés után csúszós és harapható.

* Ősi japán mítoszok a Napot jelképező szellemi erőt istennő alakjában őrizték meg. Az Ő neve: Amateraszu. A régi legenda szerint egy nap szörnyen megharagudott fivérére, a Vihar istenére. Bánatában egy barlang mélyére rejtőzött, melynek bejáratát hatalmas sziklatömbbel torlaszolta el. Attól kezdve a világot zord sötétség és hideg borította. Az istenek kétségbeesve próbálták előcsalogatni, bátyja még önkéntes vezeklésbe is kezdett. Mindhiába. A Napistennő hajthatatlan maradt. Ekkor Uzume, a Szépség és Művészet istennője járult a barlang elé és lassú, fenséges áldozati táncot lejtett. Amateraszu nem tudta legyőzni kíváncsiságát. Elhengergette a nyílást torlaszoló hatalmas követ. A csodás tánc annyira lenyűgözte, hogy szíve egészen megengesztelődött, s többé nem tért vissza a barlangba. A hagyomány így emlékszik arra, mikor a színház visszaszerezte a világnak az elveszített napfényt... A „nó" egy igéből származik, jelentése: képesség, tudás, művészet, alkotás. A nó-színház a japán klasszikus színjátszást foglalja magába, melynek alapvonásai megegyeznek a más kultúrákból ismert (pl. görög) színházak jellegével. Vagyis gyökerei a templomokban, ill. a templomok körül zajlódó népünnepélyek misztériumjátékaihoz nyúlnak vissza. A központi szerepet mindenütt a Nap töltötte be. A Fényt – mint a legfőbb jóság, igazság, akarat és bölcsesség szimbólumát – meg kell védelmezni a sötétség erőivel szemben. Az ember figyelmét évről évre vissza kell terelni ahhoz az ősi egységhez, harmóniához, melyből öncélúan kiszakadt. Elvezetni a természet és önmaga természetének lényegéhez; emlékeztetni az istenek és emberek közötti örök szövetségre; megtisztítani; ráébreszteni, mire képes.