Nem kell gondolkoznia. Ha mindenáron akar, lehet. De nem muszáj és teljesen fölösleges. Gondolkozom, tehát vagyok? Ezt az északi ember találta ki.
Egyáltalában nincs így. Nem gondolkozom, mégis egészen jól megvagyok. Sőt nem is vagyok. Az istenek vannak és én itt csak lopom a napot. Sőt, nem is én, hanem valaki, aki könnyebb, világosabb, nyugodtabb, mint az Én, aki nyugodtan és szabadon lebeg a világban.
(Hamvas Béla: Reggeli feljegyzés)
Az ötlet ManóAnyótól jött. Nála láttam a sonkás zöldborsót. Aztán továbbgondoltam. Nagyon gazdag és finom saláta kerekedett belőle. Grissinivel tálaltam.
Hozzávalók 4 főre:
70 dkg kicsi szemű újkrumpli,
70 dkg cukorborsó (csövestül),
15 dkg parasztsonka,
6-7 fej gomba,
4 félmarék rucola,
1 nagy csokor újhagyma zölddel együtt,
1 csokor szép zellerlevél,
3 tojássárgájából tartármártás.
A cukorborsót megtisztítottam és cukrós-sós vízben megfőztem. Elég neki 5 perc főlés. A burgonyákat lekapargattam és egyben megfőztem sós vízben. Hagytam kihűlni. A sonkát apróra kockáztam, kevés olívaolajon piros-ropogósra megsütöttem. A gombát szeleteltem és a visszamaradt zsiradékon kevés sóval zsírjára sütöttem. Mikor minden kihűlt, egy tálba tettem a hozzávalókat. Fölkarikáztam az újhagymát is, leveleire szedtem a zellert, a szárát szintén karikáztam. Rucola leveleket tettem hozzá, majd az egészet tartárral finoman összekevertem. Hagytam hűtőben érni 2 órát. Isteni finom volt, jól illett hozzá. Ha nem lettem volna lusta tegnap piacra menni, akkor méginkább nyárelőajánéka-saláta lett volna. Ugyanis nálunk már van vargánya. Szóval aki hozzájut, azzal készítse! :)
Vegetáriusok természetesen sonka nélkül készítsék. Simán gombával is nagyon finom. De ajánlhatok bele a hús helyett finom kecskesajtot vagy juhsajtot, vagy pl. füstölt tofut. Ez a saláta nagyon finom sima olívaolajas-balzsamecetes öntettel is. Csak nekem tegnap volt maradék tartárom, el kellett használni.
A rucola-ról, vagy más néven borsmustárról:
"A rucola - magyarul borsmustár - a Földközi-tenger országaiban őshonos fűszernövény. Az antik korban nemcsak, mint gyógy- és fűszernövényt tartották számon, hanem, mint titkos ajzószert. A magyar nyelvben még nem annyira honosodott meg, melyet mi sem mutat jobban, mint hogy a helyesírása még nem egységes. Többféle írásmóddal is találkozhatunk: rucola, rukkola, rukola, ruccola. A napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő rucola sikerrel képviseli magát a magyar háziasszonyok konyhájában, változatosságot garantálva a saláták világában.
A gyors növekedésű, vitamdús levélzöldség színe élénkzöld, alakja hasonlít a pitypangéra, azonban kevésbé csipkézett. Íze frissen borsos, enyhén csípős, leginkább mustárra, tormára, földimogyoróra emlékeztető. Magas A-, C- és K vitamintartalma figyelemreméltó, ezenkívűl kálciumot és vasat is tartalmaz. Ismert még antibakteriális és emésztést elősegítő hatása is.
Ha friss, vágott leveleket vásárolunk, arra ügyeljünk, hogy azok szép zöld színűek legyenek. A hűtőszekrényben csupán 1-2 napig őrzi meg frissességét, ezután gyorsan megsárgul.
Tavasztól őszig folyamatosan vethető a rukola, de célszerű egy-két élő cserépnövényt beszerezni, otthoni használatra elegendő, mindig friss, s nem igényel különösebb gondozást, s még konyhánkat is feldobja.
Konyhai felhasználását illetően a legkedveltebb salátákban; már néhány rucolalevél egészen új ízt adhat egy már megszokott salátának. Karakteresebbé tehetünk vele pizzákat, rizottókat, leveseket is. Sokan szendvicseket is díszítenek vele. Markáns íze miatt az első próbálkozáskor csupán csak kis mennyiségben javallt - hirtelen túlzásba vitt felhasználása örökre kedvünk szegheti."
(Forrás: Elitkonyha)
*
*