2008. november 21., péntek

Palacsinta


Az öröm, a szív melegsége

elégséges az egyedüllétben is.

A szerelem gyönyörűsége
megváltó akkor is, ha társtalan.
De mégis úgy teljes,
ha tükröződik is.

(duende)





Hozzávalók 20-22 darabhoz:
25 dkg liszt,
2 kisebb tojás,
1 csapott mokkáskanál só,
5 teáskanál kristálycukor,
3,5 dl tej,
körülbelül 1-1,5 dl szódavíz,
olaj a sütéshez.

A lisztet egy tálba szitáljuk, elkeverjük benne a sót és a cukrot, aztán kis fészket csinálunk a közepén. Beleütjük a tojásokat és kicsit fölverjük a fakanállal. Hozzáöntünk a tejből annyit, hogy jó sűrű, de keverhető legyen. Így szép simára el lehet dolgozni. Aztán hozzáöntjük a maradék tejet is, újra elkeverjük. Végül higítjuk szódavízzel. Ha így apránként és alaposan mindig kikeverjük, garantáltan szép sima tésztát kapunk.
Palacsintasütőben sütjük, mindig egy teáskanálnyi olajat fölforrósítva. Erős tűzön érdemes sütni, mert úgy gyorsabban elkészül és nem lesz száraz.
Figyelem! Ez a darabszám a maximum, ugyanis én elég hígra is keverem ki a palacsintatésztát és lehelletvékonyra is sütöm. Az én palacsintámból még egy kisevő is meg tud enni 8-at, 10-et. Aki azt a falusi, jó vastag nagyiféle palacsintát süti, annak jóval kevesebb fog kijönni ekkora mennyiségből. Én viszont a szép vékony palacsintát szeretem.

Tölthetjük lekvárral, fahéjas, diós, kakaós, mákos cukorral. Készíthetünk túrós palacsintát is, mehet bele sűrű csokiöntet, mehet bele almatöltelék, gesztenyemassza tejszínhabbal lazítva... és még sorolhatnám. A variációk száma végtelen. Sósan, sós töltelékekkel is készíthető.
Apropó palacsintasütő. Szerintem az az igazi palacsintaíz csak a klasszikus, vas palacsintasütőben sült palacsintát jellemzi. A tefálos, tapadásgátló bevonattal ellátott modern palacsintasütőkben sosem lesz olyan igazi palacsintaíze a palacsintának. Piacokon, vas-edény boltokban kapható. Olcsó, érdemes kettőt is venni egyszerre, mert ha sok főre sütünk, mindkettőt bevethetjük és fele idő alatt elkészülünk.
A hagyományos vas palacsintasütőt először ki kell égetni. Vagyis ki kell kenni kevés olajjal, majd füstölésig hevíteni, addig, míg ráég az olaj a palacsintasütőre. Utána hűlni hagyjuk és egy papír törlőkendővel a felesleges olajat letöröljük róla. Ezután már használható. A vas palacsintasütőt sose mossuk el! Mindig csak töröljük át papírtörlővel a végén és kész. Így nem rozsdásodik és nem fog leégni benne a palacsinta.

Kelkáposzta fözelék



Hozzávalók 4 főre:
  • 1 közepes fej kelkáposzta,
  • 3 közepes méretű burgonya,
  • 3 nagy gerezd fokhagyma,
  • 1 nagy fej vöröshagyma,
  • 4 evőkanál olaj,
  • 2 evőkanál liszt,
  • só,
  • 1 mokkáskanál őrölt köménymag,
  • 1 evőkanál majoránna.

A vöröshagymát apróra kockázva kevés sóval megdinszteltem, majd pirulásig sütöm az olajon, szép karamella színűre. Általában csak világosra dinszteljük a hagymát az ételek alá, de a kelkáposztának kifejezetten jól áll a karamellizált hagymaíz. A végén a fokhagymákat is belereszelem, de most már csak átfuttatom a zsiradékon, nehogy megégjen, de a ressességét a fokhagyma elveszítse. Azonnal hozzáadom az apróbbra kockázott burgonyát egy kevés vízzel együtt, annyival, amennyi épp csak ellepi. Sózom és fűszerezem, hagyom főni. Közben a kelkáposztát olyan kétszer kettes kockákra vágom. A nagyon nagy és vastag torzsarészeket kivágom, az nem kerül bele a főzelékbe. Mikor a burgonya már félig megfőtt, hozzáadom a kockázott kelleveleket is, és lefedem. Plusz vizet nem teszek hozzá, mert a kel nagyon összeesik, és ha túlvizezném a főzeléket, túl híg lenne. Mikor már puha a kel is, két evőkanál lisztet kikeverek körülbelül 2 dl vízzel és a főzelékhez adom. Pár percig forralom, hogy a lisztíz eltűnjön, és készen is van a főzelék. Ha úgy van kedvem, akkor a liszttel egy szép sötétebb barna rántást készítek, és azt adom a főzelékhez, de nincs mindig kedvem a rántással még külön macerálni.


2008. november 20., csütörtök

Sóskamártás


minden veszteség

fájdalomba csomagolt
megkönnyebbülés

(Fodor Ákos)



Az idei utolsó friss sóskákat ehetjük még - már nem sokáig, sajnos. Vasárnap kaptam egy nagy zacsival az egyik barátnőmtől, gyönyörű friss volt. A fagyasztott sóskát nem ajánlom. Egyszer próbáltam és egyben utoljára is. Penetránsan rossz tud lenni. (A fagyasztott spenót viszont ehető.)

Hozzávalók:
egy jó nagy kupóc friss sóska,
2-3 evőkanál olaj,
2-3 evőkanál liszt,
1/2-3/4 liter tej,
só,
és ha szükséges icipi cukor.

A sóskát megtisztítom váltott vízben, leszárazom, aztán az olajon sóval pirítani kezdem. Először összeesik (nyugodtan rakhatjuk kissebb edénybe is, mert alig marad a nagy kupócból valamennyi) és levet enged. Addig sütöm, míg a levét elfőli, ekkor megszórom a liszttel, és így is pirítom 1-2 percig. Apránként, mindig simára keverve adagolom hozzá a tejet. Végül sózom, és ha nagyon vadsavanyú lenne, pici cukrot is keverek bele. Ha nem főtt eléggé szét, botmixerrel szép simára krémesítem. Főtt burgonyával és tojással tálalom.
Főtt húsokhoz, natúrsült halakhoz is remek mártás.

Sztrapacska


most ilyen korszak van, ez már a harctér
nincs nyegle smúzolás, nincs antik arcél
most már kisírom, semmi nem riaszt el
hogy én szeretlek, légy te bárhogy ezzel
a Föld is lakható hely lett miattad,
épp csak nem veled - te aztán megadtad
ez van, s hogy mennyi tartást várhatsz tőlem,
nem tudom: erőm szivárog belőlem,
de oly rég tartom ezt a mérlegformát
kezemmel egybeforrt az égő korlát
így te csak nyugodtan értékeld másképp
nem estem még le, s nem húzódtam hátrébb
bár mint az öngyilkos cseléd a gangról
hozzád ki mernék lépni önmagamból


(Falcsik Mari: Keresetlenül)




A sztapacska szlovák étel. Nagyon finom, és többféleképpen is ízesíthető. Az alapja egy nyers burgonyás nokedlitészta: (4 főre) egy kiló burgonya nyersen almareszelőn lereszelve, kb. 30-40 dkg liszt (a burgonyától függ, mennyit vesz fel), só. 
A reszelt burgonyából sóval és liszttel sűrűbb nokedlitésztát készítünk. Forrásban lévő sós vízben kifőzzük - tovább kell főnie mint a sima nokedlinek, mert a burgonyának is meg kell főnie. Épp ezért, nagyobb lyukú nokedliszaggatón kell kiszaggatni is - vagy deszkán, késsel. 
Túrósan: juhtúróval vagy tehéntúróval elkeverjük a kisült szalonnapörc zsírjával a kiszedett nokedlit, tejföllel, szalonnapörccel meglocsolva tálaljuk. Sütőbe is tehetjük, hogy összesüljön és a teteje kissé megpiruljon. A túrós lehet kapros is - nagyon finom - ha valaki kaporrajongó, ajánlom! 
Káposztásan: savanyúkáposztát szép piros-barnára sütünk olajon, és a kifőtt nokedlit elkeverjük vele. 
Hagymásan: kis fej vöröshagymát apróra kockázunk, és olajon sóval megdinszteljük, a kész nokedlit ebbe a hagymás zsiradékba szedjük ki. Akár így natúran, akár tejföllel is tálalható.Vagy szalonnapörcöt készítünk, a kis húsdarabokat kivesszük és a zsírjáben dinszteljük üvegesre a vöröshagymát. Majd hozzákeverjük a szalonnapörcöket is.