Medvehagymás, burgonyás pelmenyi

A modern ember tudata minden egyéb vonatkozást kívül hagyva csakis a csupasz humanizmus rendjébe kapcsolódik... s ez annyit jelent, hogy elhagyja életének tulajdonképpeni értelmét. Csak így támadhatott a modern materialista ökonomizmus, amely teljes meghódolás az anyagi princípium előtt. 

(Hamvas Béla: A világválság)

Mivel két főre főzök, mindig mindenből van maradék...

Az a nagy marék medvehagyma is háromszorra fog elfogyni. Tehát egy újabb variáció.

Megjegyzem, isteni finom.

Az elkészítését viszont ismét mint meditációt ajánlom. Türelem kell hozzá.

A másik problémám, hogy nem igazán tudok receptet írni. Mert nem méricskéltem, nem is lehet.

Azért úgy nagyjából. Mert hogy sok sárgarépa is árválkodott a hűtőmben. Tehát egyszerű tészta helyett én most sárgarépás szép tavaszi variációt csináltam.

Szóval.

Hozzávalók 4 főre:

2 méretes szép narancs-piros sárgabéka (sárgarépa),

4 közepes burgonya,

1 kisebb maréknyi medvehagyma,

só,

2 tojás,

35 dkg liszt - úgy körülbelül,

1 evőkanál olívaolaj,

1 evőkanál vaj.

A sárgabékákat (családunk anno 2 éves férfitagja nevezte így, mivel akkor még szerinte a sárgarépának semmi értelme nem volt) megtisztítottam és vékony karikákra vágva sós vízben megfőztem. Leszűrtem, és áttörtem. Lehet krumplinyomóval, villával vagy botmixerrel.

Közben a meghámozott és kockákra vágott burgonyát is megfőztem sós vízben, majd leszűrtem és krumplinyomóval áttörtem. A medvehagymát apróra vágtam és hozzákevertem.

Egy nagyobb tálba szitáltam a lisztet, hozzáadtam a sárgarépapürét, a tojásokat, egy teáskanál sót, és tésztát gyúrtam a hozzávalókból. Középkemény legyen. Éppen ezért, összegyúrás után fél órát pihentettem a tésztát, hogy ki tudjam nyújtani deszkán, sodrófával. Négy darabba gombócoljuk, mert vékonyra kell nyújtani.

Szóval kb. 1 milliméter vékonyra nyújtottam a tésztát, és a legnagyobb pogácsaszaggatóval köröket vágtam belőle. Aztán egy ecsettel körbevizeztem a szélüket, majd egy kiskanálnyi medvehagymás burgonyát tettem a közepükre. Félbehajtottam a kört, és kézzel jól összenyomkodtam.

Forrásban lévő sós vízben főztem ki. Nem vettem ki egyből, körülbelül 3-4 percig hagytam főni a kis töltött tésztákat.

Olvasztott vaj és olívaolaj keverékében forgattam meg őket. Más nem is nagyon kívánkozik rájuk.

Bár. Köretnek is extra, pl. tejszínes natúrsült tengeri hal, vgay csirke- vagy pulykamell mellé.

Tipp: 1: A sárgarépától egyébként nincs különösebb íze a tésztának, csak szép a színe. Ezért látványos körete lehet bárminek, akkor is, ha nem töltjük.

2.: Aki nem jut hozzá mevehagymához, vágjon snidlinget vagy újhagyma zöldet a burgonyatöltelékbe. Azzal is nagyon finom.

Medvehagymás-zabpelyhes cukkinileves

Múltkor segített a párom az ebédkészítésnél. Kiflikrumpliból készítettem salátát, ő tisztogatta meg a kis darabokat. A közepénél kezdte unni. Aztán túljutott a holtponton... Elkezdett beszélgetni a krumlicskákhoz. És darabonként megmutatta őket nekem: "nézd, ez milyen szép szabályos! Ez meg olyan, mint egy behajlított ujj! Ez milyen makacs - nem engedi a héját." Én meg csak mosolyogtam magamban...

Igen, tudom... gondoltam magamban. Minden darab más és más. Mindnek megvan a szépsége. Rácsodálkozunk a föld ajándékaira, ha hagyunk rá időt és teret is. Látjuk őket, személyes ismeretséget kötünk. Így van ez. Beszélgetünk a sárgarépával, a hagymával, a borsószemekkel, mikor fejtjük őket...

Ezért olyan jó ízű a magunk főzte étel.
A magunk szedte erdőajándék, a kiskertben megtermett finomság, a fa érlelte kerti gyümölcs. Tekintetünkkel és szeretetünkkel tápláljuk őket.

Ezt a receptet is az egyik kedvenc szakácskönyvemben találtam - a Planétásban - csak módosítottam rajta. Egyrészt mert most van szezonja a medvehagymának, másrészt mert nagyon olcsó és szép cukkinit kaptam.

Hozzávalók 4 főre:
1 közepes fej vöröshagyma,
40 dkg cukkini,
4 evőkanál zabpehely,
1 maréknyi medvehagyma,
3 dkg vaj vagy olaj,
1 teáskanálnyi olívaolaj,
só,
1 teáskanál ételízesítő (vagy csonleves annak, aki nem böjtöl vagy nem vega),
pár löttyintésnyi tejszín - ez el is hagyható.

A vajon és olívaolajon kevés sóval üvegesre pároltam a félkarikákra vágott vöröshagymát - a zabpehellyel együtt. Aztán felöntöttem vízzel. Sóztam, ételízesítőt tettem bele és az apróra vágott medvehagymát is hozzáadtam. Közben apróbb kockákra vágtam a cukkinit. A levest hagytam forrni 10 percig, utána tettem bele a cukkinikockákat. Körülbelül 5 perc fővés elég, mert a cukkini könnyen puhul. És már kész is a leves.
Tálaláskor megcsepegtethetjük kevés tejszínnel is.

Ez egy nagyon finom gyorsleves. Az eredeti póréhagymával készül (cukkini nélkül), azzal is nagyon finom. De megfőzhetjük laskára vágott spenóttal is.

Ricottagolyók

A félelmet nem lehet elsöpörni anélkül, hogy megértenénk, hogy bele ne pillantnánk az idő természetébe, amely gondolatokat és szavakat jelent. Ennek kapcsán felmerül a kérdés: létezik-e gondolat szavak nélkül, vagyis lehet-e gondolkodni úgy, hogy kihagyjuk az emlékezetet?
Az elmével kapcsolatban sohasem szabad megfeledkezni a félelemről. Ennek megismeréséhez azonban energiára van szükség. Az eneregiát nem lehet táplálékból nyerni, mivel az étkezés csak fizikai szükséglet. Az én értelmezésem szerinti látáshoz hatalmas energiákra van szükség. Az összes energiát elpazaroljuk, mikor küzdünk a szavakkal, mikor ellenállunk és elutasítunk, mikor kialakult vélemények gátolják a tisztánlátást. az észlelés számára tehát, amely ez esetben nem más, mit a látás, újabb kaput nyithatunk meg.

(Jiddu Krishnamurti: Az élet könyve)

A múltkori spenótos galuskához ricotta túrót vettem, 1/2 kg volt egy csomagban. Csak a felét használtam el. Nem igazán tudtam mit kezdjek a maradékkal, mert a ricotta nem egészen olyan, mint a mi hagyományos túrónk. Például nem igazán olvad. Annyit tudtam meg róla, hogy ez savótúró. Ízre nagyon finom egyébként, de a hagyományos túrós tésztákhoz inkább a másik fajtát ajánlom. Ezt viszont mondjuk pogácsákba el tudom képzelni. Sütni nem akartam most, ezért ezek a helyes kis golyóbisok készültek belőle. Hidegtálakra, vendégváró falatkáknak nagyon finomak és látványosak.

Hozzávalók:
1/2 kg ricotta túró,
1 teáskanálnyi só,
újhagyma zöldje,
5 dkg füstölt sajt (Karaván),
10 dkg trappista sajt,
1 evőkanál tejföl.

A ricottát sóztam és a tejföllel jól fölmelegítettem egy lábosban, míg kicsit lágyulni látszott, aztán hozzákevertem a reszelt sajtokat is, míg felolvadtak. Azért tettem bele hagyományos sajtot is, hogy formázható legyen a ricotta, ne essen szét. Mikor a massza teljesen lágy volt, belekevertem apróra vágott újhagymazöldet. Hagytam kicsit hűlni - azbesztkezem nincs -, aztán golyókat formáztam belőle egy tálcára. Mikor kihűltek egy légmentesen zárható dobozba tettem a golyókat. Fűszerezni természetesen tetszés és ízlés szerint lehet, ki mit szeret. Kapor, petrezselyemzöld, medvehagyma (most aktuális is, van a piacokon), kakukkfű, bazsalikom, oregano, kömény, fokhagyma, chili, dió - bármivel ízesíthetjük. Adjunk mellé extraszűz olívaolajat is - kifejezetten hálás lesz érte. :)

Variációk spenótra

Örök kezdő szellemünk legyen, ami mentes attól, hogy bármit birtokoljon, olyan szellemünk, ami mindent tovamozgó változásban tud. Semmi sem létezik egy pillanaton túl jelen alakjában és színében. Az egyik dolog a másikba folyik, és nem fogható meg. Mielőtt elállna az eső, már madarat hallunk. Még a vastag hóréteg alatt is látunk hóvirágot és friss hajtásokat. Keleten már láttam rebarbarát. Japánban uborkát eszünk tavasszal.

(Shunryu Suzuki: A zen szellem az örök kezdők szelleme - Terebess)

Magyarországon pedig spenótot eszünk tavasszal, hogy folytassam Suzuki mester gondolatát. A spenót a legsokoldalúbban használható levélzöldség. Én ahogy az első levelek megjelennek a piacon, rendszeresen vásárlom és használom. Mert szeretem az ízét, a színét, és még nagyon egészséges is. Egy kis ismertető ITT.
Furcsa hogy a magyar konyháról írt régebbi szakácskönyvek szinte csak a főzeléket említik, mint ebből a remek zöldféléből készíthető ételt. Pedig a spenót ettől ezerszer sokoldalúbb.
Tegnap saláta készült belőle nekem, és galuska a páromnak. A spenótot bármilyen tésztába bátran belekeverhetjük, legyen az nokedli, házi gyúrt tészta, zsemlegombóc, nudli, kenyérféleség. Emellett, én rendszeresen párolom bele rizsbe is például. Vagy csak önmagában, fokhagymásan-olívásan párolom meg köretként, úgy is nagyon finom. Készíthető belőle tejszínesen spagettiszósz is. Vagy krémleves. Szóval a lehetőségek korlátlanok. :)
A spenótos nokedli hozzávalói 4 főre:
kb. 60 dkg liszt,
2 tojás,
2-3 nagy kupóc spenótlevél (nem tom hány deka, a piacon kupócokban árulják),
1 púposabb teáskanál só a tésztába,
és kb. 3 dl víz.
A spenótot megtisztítottam, a középső ereket eltávolítottam, aztán fél percre forróvízbe tettem hogy összeessen. Leszűrtem, hideg vizet csorgattam rá hogy kicsit kihűljön, aztán jól kinyomkodtam és egy nagyobb deszkára tettem. Ahol is egy széles pengéjű, nagyobb késsel apróra vágtam. Aztán tettem fel jó sok vizet sóval forrni a kifőzéshez.
Míg vártam hogy a víz felforrjon, egy közepes fej vöröshagymát apró kockákra vágtam, és 5-6 evőkanálnyi olajon sóval üvegesre pároltam.
A nokedlitésztát mindig akkor keverem ki, mikor már forr a kifőzéséhez való sós víz. Tehát egy tálba tettem a lisztet. Sóval és az apróra vágott spenóttal elkevertem, hozzáütöttem a két tojást és annyi vízzel, amennyivel normále nokedlitésztát kaptam, kikevertem. Nem túl simára, csak rusztikusra. És már szaggattam is. Szűrőkanállal szedtem ki a forrásban lévő vízből, majd csap alá tartva kevés hidegvízzel átöblítettem és a hagymás olajra tettem. Ennyi az egész. Nem böjtölők egész nyugodtan apróbb kockákra vágott és kisütött szalonna zsírján is dinsztelhetik a hagymát, a szalonnapörcöt tálaláskor rászórhatják a galuska tetejére. A galuskát keverjük össze túróval. Tejföllel megcsurgatva tálaljuk. Ugyanígy készíthetünk belőle gyúrt tésztát, kinyújtva szélesmetéltre vágjuk, és akkor kapunk egy szép zöld tésztaalapú túróstésztát. Akkor több tojás kell bele, 4 főre 3 vagy 4 tojás.
Ez a nokedli kiváló köret is lehet bármilyen szaftos húshoz, halraguhoz is. Vagy tojáspörkölthöz, karfiolpörkölthöz is. Természetesen a hagymás zsír elhagyható alóla, kiszedhetjük csak sima zsírra vagy olajra is. De persze, fohagymás olajjal is finom... Tényleg bátran variálhatjuk. :)