2009. április 28., kedd

Olasz zöldborsóleves a' la Macerata

Az élet negyedik spirituális törvénye a Legkisebb erőfeszítés törvénye. Azon a tényen alapul, hogy a Természet intelligenciája erőfeszítés nélküli könnyedséggel és oldott gondtalansággal érvényesül. Ez tehát a harmónia és szeretet alapelve. A fű nem igyekszik nőni, épp csak nő. A hal nem törekszik úszni, épp csak úszik. A virágok nem akarnak nyílni, egyszerűen kivirulnak. A madarak nem próbálnak repülni, hanem repülnek. Ez a bennük rejlő természet.
Az Álmododás művészetében Don Juan azt mondja Carlos Castanedának: "...energiánk jó része önfontosságunk fenntartására használódik el. Ha képesek volnánk e fontosság legalább egy részét elveszíteni, elegendő erőnk lenne a világegyetem valódi nagyszerűségének megpillantására."

(Deepak Chopra: Az élet 7 törvénye)




Ezt a jó kis leveskét is az újonnan fölfedezett olasz szakácskönyvemben találtam. Nagyon finom, és teljesen más, mint a mi megszokott zöldborsólevesünk. Azt is nagyon szeretem, de kíváncsi voltam egy más ízvilágra is. Végtelenül egyszerű, gyors és ízletes.

Hozzávalók 4 személyre:
50 dkg fejtett zöldborsó (fagyasztott is jó),
7 dkg szalonna,
1/2 fej vöröshagyma,
1 gerezd fokhagyma,
1/2 csokor petrezselyemzöld,
1 mokkáskanál majoránna (vagy frissből annyi, mint a petrezselyemzöld),
15 dkg érett paradicsom (vagy konzerv hámozott paradicsom),
pirítósszeletek,
só és őrölt bors.

A hagymát, fokhagymát, szalonnát, petrezselyemzöldet és majoránnát finomra vágjuk, és egy fazékba tesszük a lehámozott, áttört paradicsommal együtt. Sózzuk, borsozzuk és 2,5 liter vízzel felengedjük. Amikor forr, beletesszük a borsót és egészen lassú tűzön jó 20 percig főzzük. A kenyérszeleteket közben megpirítjuk. Tálaláskor minden tányér aljára egy pirítós kerül, erre merjük rá a forró levest. Száraz fehérborral kitűnő. (Forrás: Simeoni Szekeres Magda: Itáliai ízek)




Vegáknak tudom ajánlani szalonna nélkül is, mert úgy is nagyon ízletes és finom.

14 megjegyzés:

MGL írta...

Hűűűűha...nem semmi üzenete van a postodnak.-most a gyík kicsit elgondolkodik
MGL

duende írta...

:)

erős ildikó írta...

Jó, hogy elővetted megint Chopra-t (is.)
A leves-ötleteid mindig lenyűgöznek, pedig már megbeszéltük, hogy én csak nyersen szeretem a zöldborsót. De ezt akkor is szívesen megkóstolnám, annyira jónak tűnik a recepted alapján!

duende írta...

Igen, én is régen olvastam, de újra és újra erőt merítek belőle.

Köszi! :)

Próbáld ki, tényleg ajánlhatom, nagyon finom. A paradicsom savanykássága ellensúlyozza a borsó édeskés ízét. Kedvenc uram két hatalmas tányérral csapott be belőle... És gondolkodott a harmadikon! :))

Kata írta...

Pont a felelősségről beszélgettünk a barátainkkal ma este...és itt van:)

duende írta...

:))

Mer' a szellem hallgatózott a fazekadból biztos! :)))

trinity írta...

Végigolvastam én is szokás szerint....
Mondja valaki, hogy könnyen megvalósítja-bár érzem, hogy helyes, de nekem ez nagyon nehéz még........

A leveske nagyon eltér a megszokottól-épp ez tetszik benne!!!

Palócprovence írta...

Kedvelem Chopra-t. Jut eszembe, rég forgattam a szakácskönyvét (is)!
A leveskéd meg, szeretem az olasz leveseket, tudod.:)

duende írta...

Valóban nem könnyű, Trin.
De ha sikerül, az maga a csoda. Tudom, mert átéltem. Felfoghatatlan, fantasztikus élmény így létezni. Érdemes törekedni rá. Mást úgysem tehetünk... Szándékolnunk kell, és akkor talán egyszer, sikerül.

duende írta...

Ó, neked van Chopra-szakácskönyved, Palócprovance? Én nem is ismerem, az valahogy kimaradt... Na majd utánaeredek! Már Napmátka is említette.

Igen, én is. Lehet hogy olasz konyha rajongó leszek? :))

trinity írta...

Duende,
odáig eljutottam, hogy tudom,mást nem igen tehetek....
De még más tudni és más elfogadni...(Van köztük néhány lépcsőfok....)
Dolgozom ezen! És várom azt a bizonyos csodás érzést, ha majd sikerül....

Palócprovence írta...

Igen, van! :) Az Édesvíz Kiadó adta ki még 2004-ben. Klassz receptek vannak benne.

duende írta...

Akkor már jó úton vagy, Trinity. :)

duende írta...

Megkeresem a neten azt a szakácskönyvet. :)