Az Álmododás művészetében Don Juan azt mondja Carlos Castanedának: "...energiánk jó része önfontosságunk fenntartására használódik el. Ha képesek volnánk e fontosság legalább egy részét elveszíteni, elegendő erőnk lenne a világegyetem valódi nagyszerűségének megpillantására."
(Deepak Chopra: Az élet 7 törvénye)
Ezt a jó kis leveskét is az újonnan fölfedezett olasz szakácskönyvemben találtam. Nagyon finom, és teljesen más, mint a mi megszokott zöldborsólevesünk. Azt is nagyon szeretem, de kíváncsi voltam egy más ízvilágra is. Végtelenül egyszerű, gyors és ízletes.
Hozzávalók 4 személyre:
50 dkg fejtett zöldborsó (fagyasztott is jó),
7 dkg szalonna,
1/2 fej vöröshagyma,
1 gerezd fokhagyma,
1/2 csokor petrezselyemzöld,
1 mokkáskanál majoránna (vagy frissből annyi, mint a petrezselyemzöld),
15 dkg érett paradicsom (vagy konzerv hámozott paradicsom),
pirítósszeletek,
só és őrölt bors.
A hagymát, fokhagymát, szalonnát, petrezselyemzöldet és majoránnát finomra vágjuk, és egy fazékba tesszük a lehámozott, áttört paradicsommal együtt. Sózzuk, borsozzuk és 2,5 liter vízzel felengedjük. Amikor forr, beletesszük a borsót és egészen lassú tűzön jó 20 percig főzzük. A kenyérszeleteket közben megpirítjuk. Tálaláskor minden tányér aljára egy pirítós kerül, erre merjük rá a forró levest. Száraz fehérborral kitűnő. (Forrás: Simeoni Szekeres Magda: Itáliai ízek)
Vegáknak tudom ajánlani szalonna nélkül is, mert úgy is nagyon ízletes és finom.
14 megjegyzés:
Hűűűűha...nem semmi üzenete van a postodnak.-most a gyík kicsit elgondolkodik
MGL
:)
Jó, hogy elővetted megint Chopra-t (is.)
A leves-ötleteid mindig lenyűgöznek, pedig már megbeszéltük, hogy én csak nyersen szeretem a zöldborsót. De ezt akkor is szívesen megkóstolnám, annyira jónak tűnik a recepted alapján!
Igen, én is régen olvastam, de újra és újra erőt merítek belőle.
Köszi! :)
Próbáld ki, tényleg ajánlhatom, nagyon finom. A paradicsom savanykássága ellensúlyozza a borsó édeskés ízét. Kedvenc uram két hatalmas tányérral csapott be belőle... És gondolkodott a harmadikon! :))
Pont a felelősségről beszélgettünk a barátainkkal ma este...és itt van:)
:))
Mer' a szellem hallgatózott a fazekadból biztos! :)))
Végigolvastam én is szokás szerint....
Mondja valaki, hogy könnyen megvalósítja-bár érzem, hogy helyes, de nekem ez nagyon nehéz még........
A leveske nagyon eltér a megszokottól-épp ez tetszik benne!!!
Kedvelem Chopra-t. Jut eszembe, rég forgattam a szakácskönyvét (is)!
A leveskéd meg, szeretem az olasz leveseket, tudod.:)
Valóban nem könnyű, Trin.
De ha sikerül, az maga a csoda. Tudom, mert átéltem. Felfoghatatlan, fantasztikus élmény így létezni. Érdemes törekedni rá. Mást úgysem tehetünk... Szándékolnunk kell, és akkor talán egyszer, sikerül.
Ó, neked van Chopra-szakácskönyved, Palócprovance? Én nem is ismerem, az valahogy kimaradt... Na majd utánaeredek! Már Napmátka is említette.
Igen, én is. Lehet hogy olasz konyha rajongó leszek? :))
Duende,
odáig eljutottam, hogy tudom,mást nem igen tehetek....
De még más tudni és más elfogadni...(Van köztük néhány lépcsőfok....)
Dolgozom ezen! És várom azt a bizonyos csodás érzést, ha majd sikerül....
Igen, van! :) Az Édesvíz Kiadó adta ki még 2004-ben. Klassz receptek vannak benne.
Akkor már jó úton vagy, Trinity. :)
Megkeresem a neten azt a szakácskönyvet. :)
Megjegyzés küldése