Egyébként ne higgye,
Tristan úr, hogy én a magam nevében beszélek. Ne becsüljön túl. Vegye
tudomásul, hogy ez színtiszta hermineutika.
Hermina néni szakácsnőnk és
házvezetőnőnk. A konyhában, főzési szünetben, de azalatt is, míg a
húsleve fő, nyilvánosan elmélkedik. Én, miután a Véda-vitákat, Buddhát
a magasztost, a talmudistákat, a platóni akadémiát, a skolasztikus
Párizst, sőt Königsberget és Sills-Mariát kijártam, beiratkoztam hozzá, s
jelenleg a hermineutikát tanulmányozom. Óriási nyereséggel. Unom azt,
hogy eredeti legyek. Nincs olcsóbb dolog, mint az eredetiség.
Tanítványnak lenni érdekesebb.
Hermina néni régebben a vulgáris
gondolkozás híve volt. Az még az ostrom előtti időbe esett. A pletykát
kedvelte, és annak szabad kézből való exegézisével foglalkozott. Azóta
több idegen nyelvet megtanult, könyvtáram nagy részét elolvasta, és azt
hiszem, iskolát készül alapítani. Mikor azt kérdezték tőle, a vastag és
nehéz könyveket miképpen értette meg, a főzőkanalat fölemelte, és így
válaszolt: a szakácskönyvet ismerem, és tudom, hogy több mint
húszezerféle tésztát sütnek. De ha jól megnézem, kitűnik, hogy ennyi
nincs. Legfeljebb százhúsz. A többi csak arányokban vagy töltelékben
vagy formában különbözik. Mikor még jobban odafigyeltem, láttam, hogy
alapanyag szerint százhúsz tésztáról szó sem lehet. Megszámoltam, nem
volt több, mint huszonhat. Még ez is sok. Még elemibb alapra tértem, s
akkor kitűnt, hogy nincs több, csak hét. A helyzet a modern tudományban
is ez. Csak hét könyv van, amit alaposan el kell olvasni.* A többi csak
abban különbözik, hogy az egyik tekercs, a másik kifli, a harmadik
táska, túróval vagy dióval vagy mákkal töltve. Tulajdonképpen fél év
alatt kitanultam. A többi szemfényvesztés -
(Hamvas Béla: Karnevál)
* Nektek melyik az a hét könyv? 📚😏
A szeptember a vérbarack hónapja. Legalábbis én kineveztem annak. (Vámpírok egyenlőre kíméljenek, várakozzanak halloweenig, ha kérhetem.)
Mindig
veszek ilyenkor a piacon, nagyon szeretem. Gyönyörű szín, különleges íz.
Magbaváló, keményebben frissen kompótnak, télre befőttnek tökéletes, puhábban enni
vagy dzsemnek eltéve pazar.
Volt tegnapról finom, sűrű, gazdag karfiolleves maradékom, ahhoz készítettem ezt a smarnit vérbarackkal, Chili & Vanília receptje alapján.
Hozzávalók 4 főre:
20 dkg túró
2 nagyon púpos evőkanál sűrű, 25 %-os tejföl (kb. 5-6 dkg)
7 dkg sima liszt
3 dkg kukoricaliszt
1 csapott mokkáskanál só
7 dkg porcukor
vanília (por, vagy kivonat)
1 púpos evőkanál mazsola
4 dkg vaj
a barackhoz:
6 db vérbarack
2 púpos evőkanál kristálycukor
1 csipet só
1/2 dl száraz rozé
1 szem szegfűszeg
vaníliapor (vagy kivonat)
1 dl víz
A barackfőzéssel kezdjük. *
Begyújtottam a sütőt 200 fokra. A tojásokat szétválasztottam. A sárgáját kikevertem kézi habverővel a cukor 2/3-ával, vaníliával. Hozzáadtam a túrót és a tejfölt, és botmixerrel simára mixeltem. (Az eredeti receptben krémes túró van, de a környéken ilyet nem kapni, ezért választottam ezt a megoldást, teljesen jól működött.)
A tojásfehérjéket felvertem jó habosra, a végén hozzáadtam a cukor maradékát is, és tényleg nagyon krémesre verettem a robotgéppel. A liszteket összekevertem a sóval egyetemben, majd összekevertem a tejfölös-túrós tojássárgájákkal, végül hozzákevertem a mazsolát is. A felvert fehérjének kb. a harmadával fellazítottam a kikevert túrós masszát, a többi habot már óvatosan kevertem bele, hogy levegős maradjon. A tepsit kivajaztam, beleöntöttem a tésztát, és pirulásig sütöttem, ami kb. 10-15 perc. Amikor kivettem, kisebb galuskákra szaggattam és a felfőzött barackkal tálaltam, porcukorral kissé meghintve.
* A barackokat meghámoztam, vékonyabb gerezdekre vágtam. Feltettem főni a cukorral, borral, vízzel, vaníliával, sóval, szegfűszeggel. Hagytam erősen forrni cirka 5 percig, majd hidegvízfürdőbe tettem, s aztán a hűtőbe. A friss, meleg smarnit a behűtött barackkal tálaltam.
(Legközelebb azt hiszem, nem turmixolom el a túrót mert így nem érződött ki. Simán tejjel ugyanilyen lett volna... csak pazarlás (pazóólás, ahogy nagyanyikám mondaná), drága a túró, tejfel. Szóval legközelebb normále túró, plusz tej. Ha mán egyszer túrós smarni, én szeretem kiérezni. Úgyhogy ez nem a végleges verzió.)
7 megjegyzés:
Nagyon jó ötletet adtál holnapra! Köszi. :-) Nálunk krémes a túró, kíváncsi vagyok milyen lesz. Mekkora tepsibe tetted ezt a mennyiséget? Milyen vastag lett a tésztád Duende?
Szivi. :) (Sajnos egyáltalán nem érződött így ki a túró, ugyanolyan íze volt, mint a sima smarninak. Legközelebb hozzáadom a normále rögös túrót, és tejjel keverem még pluszban ki. Emberemnek mikor mondtam, hogy ez túrós smarni, meglepődött, ő is azt mondta, hogy egyáltalán nem érzi benne a túrót. És könnyebb, légiesebb sem lett tőle. No mindegy, egynek jó volt így is, majd legközelebb másképp csinálom. A barack viszont nagyon ízlett neki. :) )
Egy 20-szor 30-as tepsibe öntöttem, és olyan 2-3 cm magas lett a tészta.
Duende, ezt a hírt találtam a facén, a sógorod nem játszott benne véletlenül ??? "Ötödik pecsét" c. darabbal nyertek :-) Ha igen, gratula neki :-) http://szinhaz.hu/2017/09/13/a_zalaegerszegiek_vittek_el_a_fodijat_a_videki_szinhazak_fesztivaljarol
Pont mi is császármorzsát szerettünk volna itthon, amikor is kiderült nincs tej, de túró sem volt, így elnapolva :-)
De, igen! :) Köszi, átadom majd neki! :)
És a cikk végén olvasom, hogy Nagy Péter is nyert, őtet nagyon szeretem, sokat beszélgettünk anno (órákat, közben füstöltünk ezerrel, meg kávéztunk :)) ), hetente járt hozzám. Nagyon tehetséges és kedves fiú. :)
Na, akkor majd legközelebb megcsináljátok. :)
Köszi! :-)
Ma megcsináltam és isteni lett! Laza, finom inkább tejes, mint túrós. Nálunk a túró állagat, mint otthon a krémtúróé. De nekem jobban ízlik, mint túró nélkül. :-) Barack helyett szilvával, jó részegesre... hm... Bevezetve! :-D
Örülök, hogy ízlett! :) Finom így is nem mondom, hogy nem, csak én vártam a túrós ízt, asszem csak ez vót a baj vele. :))
Egyébként isteni desszert, én sokszor csinálom, mert gyors, egyszerű, olcsó és isteni. Alapkritériumok nálam egy édességnél. :)
Megjegyzés küldése