Szeretjük a kacsát. Húslevest például a legtöbbször kacsanyakból főzök, mert nagyon jóízű levest ad. És szeretjük a kacsszárnytövet is, ha szép frisset látok, szoktam venni. Nagyon jó sütve, és abszolút megfizethető. A mai ebédünk is nagyon finom lett, sikerült egy igazán kacsához illő fűszerezést adnom neki. Le is írom, mert nem akarom hogy feledésbe merüljön, szerintem máskor is fogom még így sütni.
Hozzávalók egy leves után 2 főre:
- 10 db kacsaszárnytő
- 1 evőkanálnyi mustár
- 1 nem túl púpos teáskanál kristálycukor (vagy ennek megfelelő méz)
- 1 csapott mokkáskanál őrölt gyömbér
- 1/2 mokkáskanálnyi frissen reszelt szerecsendió
- 1 késhegynyi őrölt fahéj
- 1 mokkáskanálnyi cayenne bors
- 1 nagy, duci gerezd fokhagyma
- só
- 1 teáskanálnyi kacsazsír (vagy ennek megfelelő vaj)
A szárnytöveket letisztítottam és besóztam, majd a kacsazsírral és mustárral is bekentem. Rájuk szórtam sorban a fűszereket is, és alaposan bedörzsöltem velük a húst. A tepsit vékonyan kikentem zsírral, a duci gerezd fokhagymát négy vastagabb szeletre vágva a szárnytövek alá tettem. A hús alá öntöttem 1/2 dl vizet, lefedtem a tepsit alufóliával, és 180 fokosra állított sütőbe tettem alsó-felső sütésre. Másfél órát hagytam a fólia alatt, majd föltettem a legfelső rácsra és 200 fokra állítva a sütőt, hagytam szépen megpirulni őket. Csak 10 perc kellett nekik.
Nagyon ízletes, igazán finom, vajpuha husi lett a végeredmény.
Köretként illik hozzá a petrezselymes burgonya, a burgonyapüré, a párolt rizs, sáfrányos rizs, krémes puliszka, vagy a kuszkusz is. Kísérőnek lehet adni hozzá egy alma vagy őszibarack kompótot, illik hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése