Savanyú tojásleves

Elmondom, én hogyan tanultam anyutól. Négy főre kell egy jó nagy fej vöröshagyma, amit apró kockákra vágva megdinsztelek egy kevés sóval 3 evőkanál zsiradékon (ha sertés vagy kacszsír, olvadt, folyékony állapotában értendő), majd egy csapott evőkanálnyi liszttel megszórom és egy-két percig kevergetem: vagyis csinálok egy világos rántást. Egy púpos teáskanál pirospaprikát teszek hozzá, és apránként adagolva, kevergetve hideg vízzel felengedem a rántást. Olyan kicsit több, mint másfél liter vizet adva hozzá. Teszek bele egy nagy babérlevelet, sót, és a Balkán szójaszószát: egy teáskanál Vegetát. Fölforrásig vigyázok rá, mert mivel lisztes, forráskor kifut, ha nem teszem egyből kis lángra. Hagyom főni 15 percig, aztán 4 felvert tojást csurgatok bele, közben állandóan keverve, hogy ne nagy darabokba álljon össze a tojás. Kap még újraforrás után egy percet és készen is van. A legvégén kevés ecettel kissé savanyítom, de ez nem kötelező, lehet külön az asztalnál kínálni hozzá ecetet, így mindenki saját szájízének megfelelően savanyíthatja. Mi nagyon szeretjük, gyakran főzöm.

Nálunk köménymag a rántott levesben van csak, ahogy zsemlekocka is. A rántott levest nem savanyítjuk, csak a tojáslevest. Ez két különböző leves nálunk.

Csócsamócsa (egyszerűsített somlói)

Ez a süti ugyan nem a gasztronómia csúcsa, de nálunk nagy kedvenc. Sőt, azt kell mondanom, valahányszor vendégeknek csináltam, el voltak ájulva tőle. Pedig csak egy kis pudinggal rétegezett piskóta, némi mazsolával, dióval, csokiöntettel és tejszínhabbal. A sütit egyszer anyu kreálta azt hiszem, és az egyik hugomtól származik a csócsamócsa név, de hogy ez honnan jött neki, arra már nem emlékszem. Az idők homálya fedi, de a recept megmaradt. Egyfajta hamis somló-szerűség, talán.

 

 

✍️Hozzávalók a tésztához: 10 dkg liszt, egy csipet só, 10 dkg porcukor, 2 tojás, 1/2 sütőpor, 2 evőkanál víz, 1 vaníliás cukor. 

A tojásokat a cukorral robotgéppel jól kihabosítom, adok hozzá vizet is, majd spatulával összekeverem a sütőporos liszttel, és szilikonos papírral bélelt tepsiben előmelegített, 180 fokos sütőben 10-15 percig sütöm. 

✍️Hozzávalók a krémhez: 2 db vaníliás pudingpor, kb. 6-8 evőkanál kristálycukor (ízlés szerint, ki milyen édesen szeretné), 1 liter tej. 

A hozzávalókból pudingot főzök. 

✍️Hozzávalók a csokiöntethez: 6 evőkanál kakaópor, 6 evőkanál kristálycukor, egy csipet só, 5 dl víz, 3 dkg vaj. 

A kakaóport a cukorral együtt folyamatosan kevergetve fölforralom a vízzel. Hagyom kb. 5 percig kis lángon forrni, majd lekapcsolom a lángot. A vajat ekkor keverem el benne. 

✍️ Egyéb hozzávalók: durvára darált dió, rum, mazsola, tejszínhab. 

Soknak tűnik a leírás, pedig egyszerű a történet: Egy nagyobb tálba rétegezem a hozzávalókat. A tésztát kisebb darabokra tépkedem. Alulra egy sor tészta, ezt megcsöpögtetem rummal, megszórom darált dióval, megszórom mazsolával. Aztán egy réteg puding jön, aztán megint tészta, rum, darált dió, mazsola. Amíg a készlet tart... 🙂 A tetejét darált dióval díszítem, hagyom kihűlni, a tálat folpackkal lefedem és hűtőbe teszem pár órára. Ha vendégeket várunk, érdemes előző este elkészíteni. Vagy kistányérra, vagy üvegpohárban tálalom. Evőkanállal galuskákat szaggatok a nagy tálból, meglocsolom csokiöntettel, tejszínhabot teszek a tetejére, és még egy kis csoki, csak a díszítés kedvéért.

Spenótfőzelék tükörtojással

A meditáció a jelenre való éberség.

(d.)

A klasszikusok... mindig jók. :-)
Spenótfőzelék tükörtojással, krumplival. Egyszerű és mennyei.

Hozzávalók 2 főre:
1 nagy kupóc spenót (két nagy markolásnyi, kb. 20 dkg),
2 dkg vaj,
2 evőkanál liszt,
kb. fél liter tej,
1 dl tejszín,
só,
csipet szerecsendió reszelve,
2 gerezd fokhagyma,
1 csipet kristálycukor.

A spenótot megtisztítottam, és forrásban lévő vízbe dobtam pár percre, majd leszűrtem, hideg vízzel hűtöttem és a vizet jól kinyomkodtam belőle. Deszkán kicsit összeaprítottam. Vajas rántást készítettem, majd a spenótot is hozzáadtam, és tejjel apránként, állandóan kevergetve fölengedtem. Sózta, reszeltem bele fokhagymát, pici szerecsendiót, és némi cukrot, tejszínt is. Állandóan kevergetve fölforraltam, aztán botmixerrel még krémesítettem.

A spenótnak van egy másik változata. Apu mindig így eszi, az alföldön divat. De tudom ajánlani kisgyerekeseknek is, mert isteni, szerintem így megeszik a gyerekek is.

Ugyanígy készítjük a főzeléket, csak nagyon-nagyon kevés, vagy semennyi fokhagymával. Viszont, sok cukrot teszünk bele. Egy teljesen édes krémet kell végeredménynek kapnunk. Először nekem is szokatlan volt, régebben nem szerettem, de mostanság sokszor én is így eszem.

És van egy harmadik verzió is, mikor tejbe áztatott zsömlével sűrítjük be a főzeléket. Az is nagyon finom.

Nudli

Aki egy szeretőhöz köti magát, az eltöri az életet jelentő szárnyát. Azonban aki a szeretőt röptében csókolja, az az örökkévalóság napfelkeltéjében él.

(William Blake)

A nudli mindig jó ötlet, bármilyen formát is öltsön... :-)
Most a hagyományos, édes változatát készítettem.

Hozzávalók 4 főre (jó bőven...):
1 kg megpucolt krumpli (Agria),
2 kisebb tojás (vagy 1 nagy),
2 púpos evőkanál búzadara vagy rétesliszt,
3 evőkanál olaj,
só,
30 dkg + 10 dkg liszt,
20 dkg zsemlemorzsa,
10 evőkanál olaj.

A krumplikat hámoztam és kockákra vágva, sós vízben megfőztem. Leszűrtem (a levéből ilyenkor mindig krumplilé-levest csinálok, nem öntöm ki), összetörtem jó alaposan, és hagytam kihűlni.

Közben egy széles, nagy lábosban az olajon zsemlemorzsát pirítottam.

A kihűlt tört burgonyához hozzáadtam a tojásokat, a búzadarát, az olajat, kevés sót és 30 dkg lisztet. Összedolgoztam, majd lisztezett deszkára borítottam a tésztagombócot. Közben egy nagy fazékban sós vizet tettem föl forrni. Azért írtam 30 dkg + 10 dkg lisztet, mert eredetileg 30 dkg ment hozzá a krumplihoz. A plussz tíz elment a lisztezésekre, illetve arra, hogy a tésztát két darabba vágtam és először csak az egyik gombócot nyújtottam ki és alakítottam nudlivá. Mire a második gombóc sorra került, kissé meglágyult a tészta, ezért azt még egy kevés liszttel átgyúrtam a deszkán a nyújtás előtt. Ez a 30 dkg lisztmennyiség elég pontos, de ha 5-8 dkg-mal több megy bele az is lehetséges, mert a krumplik nem egyformán lisztesek. Azért is írtam oda, hogy én Agriát használok hozzá. Ez egy sárga belű, nagyon jó ízű krumpli és mindennek alkalmas. A lényeg az, hogy a nudlitészta ne legyen túl lágy sem, ne ragadjon, de ne gyúrjuk be keményre sem, mert akkor nem lesz finom. Ezek a mennyiségek így jók, pontosak.

Sodrófával a tésztát fél centi vastagra kilapítottam, és pizzavágóval másfél centis csíkokra vágtam. Milyen jó találmány is a pizzavágó! Régebben mindezt késsel csináltam, de folyton ráragadt a tészta, és csak gezemicéltem vele, de vágni?! A pizzavágó viszont nagyon éles, forog... isteni dolgozni vele.

Szóval, a csíkokat aztán fél centis kis csíkokra metéltem, és a deszkán átsodorgattam őket.

A lobogó, forrásban lévő vízben kisebb adagokban kifőztem. Meg kell várni, míg följönnek a víz tetejére, és még egy percig hagyni őket, aztán szűrővel kiemelni, és zsupsz a morzsába! És nem keverni, csak rázogatni.... Mit szólna ehhez James Bond?! :-) Szóval jó méretes, nagy lábosba készítsük a morzsát, hogy legyen hely rárázogatni a morzsát. Különben összetörne a nudli.

Az olaszok gnocchija ugyan ez.

A nudli kitűnő natúran is, zsírra vagy olajra kiszedve. Köretként szaftos ragukhoz fantasztikus. De bármivel ehető, ugyanúgy, mint a tészták, túróval, tejföllel, stb... Egyszerűen szalonnapörcös-hagymás zsírba forgatva is tökéletes.

A mákos nudli is nagyon finom. Akkor nem kell morzsára szedni csak csupaszon hagyni, kevés olajjal elkeverve hogy ne ragadjon össze. A tetejére szórjuk egyszerűen a tányérokon a porcukorral elkevert darált mákot.