A történet egészen friss. Mai.
Vasárnap - szokásomhoz híven - bolhapiacoztam délelőtt. Ott akadtam Carlo Alessi híres citrusprésére. Próbáltam a neten megkeresni, mikor is alkotta ezt a fantasztikus tárgyat, de nem sikerült. Így hát kénytelen vagyok az emlékezetemre hagyatkozni, ami pedig nem túl erős. Ha jól rémlik, ez a citrusprés anno nagyon elhíresült, díjakat is nyert vele. Mikor először megláttam egy újságban, rögtön beleszerettem - lenyűgözött a formájában valami. Talán hogy olyan egyszerű, mégis valahogy figyelemfelkeltő. És hát a citrommániámról azt hiszem, nem kell újabb szót vesztegetnem...
Kérdem az árust: mennyi? Mondja 500 forint. Nézegettem, nézegettem, aztán visszaadtam. Azt mondja: mennyiért vinné el? Mondom 300-ért. Azt mondja: Jó. Mondom: jó. És az üzlet nyélbe is üttetett! :)
Nagyon szeretem a bolhapiacot. Rengeteg konyhai tárgyam, eszközöm származik onnan. A fotókon látható tányérak, poharak nagy része, a tálalótáljaim szinte összese, a klassz konyhai robotgépem, a kenyérpirítóm, a fonott kosaraim... azt hiszem, reggelig sem érnék a végére, ha mind felsorolnám. És ezek csak a tárgyak. De ott van még a bolhászás öröme: a rábukkanás csodája, a "jééé, ezer éve ilyet kerestem" döbbenete. Az alkudozás játéka. A barátokkal, ismerősökkel való találkozások rövid-hosszabb csevelyei, az együtt megivott sör hűvössége a piaci kocsma könyöklőjénél - miközben csak nézi az ember lánya a hömpölygő áradatot, a vidáman nevető arcokat, a kutyák türelmetlen de parancsteljesítő gazdilábánálüléseit, a gyerekek szaladgálását.
A piac emberi. Közeli. Hangulata van.
Ételt így most nem prezentálok a vadiúj citromfacsarómhoz, inkább csak idelinkelem a blogon találhatóakat. Ezekből lehet válogatni:
citromos joghurttorta,
kókuszos-citromos görög süti,
torta al limone,
citromos spagetti,
citromos csirkecomb,
fish and chips mediterrán módra,
az avocadoról és a quacamole,
és temészetesen a LIMONÁDÉ!
Amiért még ezt a tárgyat választottam, az az, hogy szerettem volna én is dizájntervező lenni. De csak megvalósulatlan álom maradt. Sokszor szörnyülködöm azon, hogy miért nem alkalmaznak több kreatív embert a gyártóknál. Hiszen ugyanabból az alapanyagból lehet csinálni kétségbeejtően ronda tárgyakat és használati eszközöket is, és lehet csinálni nagyon szépeket, szemetgyönyörködtetőket is. Ugyanannyiba kerül. Akkor miért van olyan sok ronda tárgy körülöttünk? Nem értem. Már húsz éve sem értettem, most sem. Külföldön más a helyzet. Talán nálunk a coccializmus nem várt mellékhatása volt. Majd megkérdezem orvosomat, gyógyszerészemet. Ja. Persze, az én vagyok...Egyetlen régi konyhai tárgyam van, őrzöm is, használom is. A nagymamám aludttejes nagy bögréje. Valahányszor előveszem, látom a nagyit magam előtt.
Imádta a kultúrát - nálunk így mondják, máshol írónak -, és pont anyuék lakása alatt volt egy kis tejbolt. Mindennap leküldött bennünket egy liter kultúráért. Vajas kiflivel ette. Én is nagyon szeretem, és nyáron nagyon sokszor iszom én is - behűtve felségesen finom és üdítő ital.
Szeretem ezt a bögrét.
A modern és a régi. Nálam, bennem jól megférnek együtt.
Utóirat Trinitynek:
A kedvenc tálam. Szárított csilit tartok benne, mert sokat fogyasztunk százon belőle. Mindig az étkezőasztalon van, elérhető közelségben.
(Erről írtam a hozzászólásoknál.)
25 megjegyzés:
A facsaróról nekem a Mikrobi jut eszembe! :)))
Duende, ezt a facsarót Juicy Salif néven Philippe Starck tervezte Alessiéknek 1989-ben, ha jól tudom, első munkája volt a részükre. (Utána még sok egyéb követte.)
Nekem is nagyon tetszik!! Ha nem eredeti, akkor is rém olcsón jutottál hozzá! :)) Ha meg az ...:))), megveszem ötszázért!! :)))
Olyan retro-futurisztikus beütése van ennek a facsarónak - annyi bizonyos, hogy nagyon dizájnos ;)
Érdekes, amit írtál a bolhapiacról. Sose szerettem és még ma is nagy ívben kerülöm - "sima" (élelmiszer-)piacon viszont imádok bóklászni, nézegetni a friss árut, kóstolgatni ismeretlen terméseket, stb.
és - ha szabad kérdezni - melyik bolhapiacra jársz?
Alessi! Ugye neki vannak szépséges kávéfőzői is, jól emlékszem? (Remélem, mert elég kellemetlen nyilvánosan tévedni...)
A citromfacsarót nem ismertem, de tényleg egyedi. Miből készült (a képről nem tudom eldönteni.)
A bolhapiacot én is imádom, fel nem ér holmi pláza vele. Igazi kincseket lehet találni. Ráadásul egy kicsit "nekimegy" a mostani ész nélkül fogyasztó szemléletnek: ami másnak nem kell, nekem hasznos lehet, és fordítva. Ráadásul nem is nagy összegekért...
Az ostyasütőm is így vettem, igaz, az az "internetes bolhapiacról" való.
A férjemnek meg olyan scifis. Mondjuk én is el tudnám képzelni Nelix konyhájában a Star Trek Vojagerben... :))
Óó, köszi mamma, éreztem, hogy sántít valami. És igen, már emlékszem. Egy Spekrumos sorozatban láttam Starkot, valami olyan címmel ment a sorozat, hogy híres designerek.
Szerintem eredeti, mert benne van az egyik lábában pecsét. Onnan kerestem rá a neten az olasz cégre.
Nem adom el! :)))
Nem tudod mi az élvezet, Beatbull! :)) Egyszer próbáld ki!
Nem a Balaton-felvidékire, nana. :)
Igen, neki vannak, Napmátka. Valamilyen alumínium-ötvözet lehet.
És abszolút egyetértek veled.
Hogy mik vannak, naggyon le vagyok maradva:) jó szemed van, nagyon különleges cuccost találtál (mondaná a fiam)...
Duende, mázlid volt-vagy bevonzottad?
Mindegy , lényeg, hogy a Tiéd:))
Kedvet csináltál a piacozáshoz....
( A maillel lógok,fejben megvan:)csak elhavaztam,de holnap.....)
Ó, ez gyönyörű ez a facsaró ::))
Duende, úgy szeretem, amikor te magad írsz ilyen jól és szépet :D
Jót tettél a napomnak.
Kata, anyósom és a környezetem szerint is jó szemem van. Meglátom azt is, amit más nem. Állítólag erre születni kell! :))
Na igen, Trin. Épp ezen méláztam reggel. Amit csak kitalálok, hogy kéne a konyhámba, az egyből a bolhán terem, és utána akonyhámban. Legutóbb egy nagy csónak alakú faragott tálat szerettem volna, az aztalra, gyümölcsösnek, csilipaprikának. Beszéltem is egy faragó barátommal egyből az ötletemről. Erre 2 hétre rá mit találok a bolhán?? Pont egyolyan, de abszolút olyan tálat, amilyet elképzeltem. Hatalmas nagy, igazi fa, és 1500 forintért vettem.
Szóval igen. Teremtés. Nálam valahogy nagyon gyorsan működik.
Ki kéne ezt terjesztenem végre a konyhán kívülre is! :)))
Köszönöm, ZinczyKa! :) És örülök.
Mostanában áll az agyam. Úgy értem, tényleg áll. Nincs szó, nincs gondolat. Ezért nem is írok.
Mázlista! :) Mindig is tetszett ez a citromfacsaró. Engem is érdekelne, hová jársz bolhászkodni?!
Egyébként 90 dollárért lehet megvenni, például itt:
http://hivemodern.com/products/?view=sub_product&sid=36
Kilencven dolláréééért?! :)))
Na, akkor tényleg mázlistának érzem magam!!!
:))))
Hát lakhelyemen, Palócprovance. Kinézek reggel az ablakomon, és szó szerint a konyhám alatt nyüzsög a piac! :)
Jesszusom. Az 20 000 forint!
:))
:-)) Igazán kár!! Nagy szerencséd van a képességeiddel is!:)))
Nálunk itt az Alessiben is ilyesmi ára van:-))
Szóval ha megunnád, csak szólj!!:))
Nahát, így könnyű bolhapiacozni!!:)
Duende,elképesztő, komolyan....
igen, tessék másra is felhasználni varázslónői képességeidet:)
Bár, ha csak ennyi lenne,az is különleges, de gyanítom, van ott még más is:))
Miért? Egyébként nem érzed magad mázlistának?! :)))
Ígérem Mamma, szólok! :)
Egyébként szuperül működik is, nem csorog mellé, pont a pohárba folyik. Jól van megtervezve...
Jó helyen kell lakni, ugye... :)))
A varázskónői képességeim mostanság... talonban vannak? Hm...
Egyszer megkérdezte valaki - lehettem úgy 26 éve - hogy mi akarok lenni, mit akarok kezdeni az életemmel vége. Én pedig azt feleltem: hát varázsló, mi más?
Teljesen komolyan gondoltam. És még most is komolyan gondolom. :)
Ez az egyetlen értelmes szakma, amit el tudok magamnak képzelni.
Ősztől beíratkozom a Roxfortba.
Jó kérdés, Palócprovance...
Megjegyzés küldése