Tejszínes gombás sertésragu

A természet varázslatosan önelemző és tudatos. Leggazdagabb kifejező módján keresztül a világ beszél hozzánk, és minket, tudományos racionalistákat, ez meglehetősen zavarba hoz. Mindazonáltal nekünk kell hozzá igazítanunk modelljeinket és elméleteinket, ahogy azonnali tapasztalatokban nyilvánítja ki önmagát, nem pedig ahogy mi képzeljük el valami nagy és steril absztrakció formájában. A tündérek és a manók azért vannak itt, hogy emlékeztessenek rá: az én megértése kapcsán az ontológia gyerekszobájában még a járókát sem hagytuk el.

(Terence McKenna)

Még tart a gombaszezon, szerencsére. Tegnap gyönyörű óriáspöffetegek is voltak a piacon. :) A természet bámulatba ejtő és csodálatos...

Hozzávalók 4 főre:
60 dkg karaj vagy szűzpecsenye
0,5 kg rizike vagy más erdei gomba (galambica, mehet bele bimbós pöffeteg is, fekete tölcsérgomba is, őzláb is, stb...)
20 dkg vargánya
1 közepes fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
5 dkg vaj
1 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj
só, frissen őrölt bors
2 teáskanál gombapor
citromos kakukkfű
1 szem szegfűszeg
1 picike darab fahéj
1,5 dl tejszín
1 csapott evőkanál liszt

A gombát szeleteltem és kevés vaj és olaj keverékén sóval, borssal pirulásig sütöttem, majd félretettem egy tálba. A karajt csíkokra vágtam, sóztam és borsoztam és szintén pirulásig sütöttem, s félretettem. A maradék vajat és olajat a serpenyőbe tettem, és kis lángon kevés sóval üvegesre dinszteltem az apróra kockázott vörös- és fokhagymát. Hozzá tettem a húscsíkokat, a gombát, felöntöttem körülbelül 3 dl vízzel, ízesítettem a fűszerekkel és hagytam fedő alatt főni körülbelül 20-25 percig. Végül tejszínnel behabartam. 

Ha nagyon elfőné a levét, vizet lehet hozzáadni a kellő szaftmennyiség végett. Csirke vagy pulykahússal is készíthető.

Körete lehet spagetti, szélesmetélt, penne - vagyis bármilyen tészta, nokedli, csupasz nudli akár hosszúkás, akár kis golyóbis formájában, de puliszkával is tökéletes, vagy rizzsel, bulgurral vagy kuszkusszal is, párolt árpagyönggyel vagy hajdinával is ajánlható. A zsömlegombóc sem állna távol e ragutól, de knédlivel is el tudom képzelni.

Fahéjas csiga

A buddhisták szerint mindig visszatérünk, magasabb vagy alacsonyabb szinten, attól függően, hogyan éltünk. Látod, engem itt veszítenek el. Úgy értem, mit kell tennie egy csigának, hogy feljebb lépjen a ranglétrán? Húzzon egy tök egyenes nyálkacsíkot?

(Bakancslista c. film)

Itt van az ősz, s ezzel együtt a tartalmasabb levesek időszaka is. Nem szoktam egy gazdag bableves vagy gulyás után mást csinálni, mint valami süteményfélét, édes tésztát vagy felfújtat.

Hozzávalók 16 darabhoz:
30 dkg liszt
1,5 dl tej
2 dkg friss élesztő
1 csapott mokkáskanál só
1 evőkanál kristálycukor
5 dkg olvasztott vaj
1/2 tojás
a töltelékhez:
8 evőkanál kristálycukor
3 enyhén púpos teáskanál őrölt fahéj
4 dkg olvasztott vaj
a tetejére:
1/2 tojás a lekenéshez
porcukor

A langyos tejet keverjük el a cukorral, az élesztővel és futtassuk kissé fel, majd adjuk a sóval elkevert liszthez, a fél tojással (verjük fel az egész tojást, aztán körülbelül a felét adjuk a tésztához) és az éppcsak langyos olvasztott vajjal együtt, és dagasszuk szép fényes, sima tésztává. Takarjuk le, és hagyjuk duplájára kelni.

Nyújtsuk ki lisztezett deszkán sodrófával olyan 3-4 milliméter vastagra és téglalap alakúra, kenjük meg az olvasztott vajjal és hintsük meg a fahéjjal elkevert kristálycukorral. Tekerjük fel szorosan egy nagy hengerré, majd vágjuk 16 szeletre. 

Egy szilikonos sütőpapírral bélelt nagy gáztepsire sorakoztassuk egymás mellé a szeleteket fektetve úgy, hogy kissé lelapogatjuk őket, hogy csak olyan 2 cm magasak legyenek. Kenjük le a maradék tojással, és előmelegített, 180 fokos sütőben 20-25 perc alatt süssük készre. Tálalás előtt meghinthetjük kevés porcukorral is.

A fahéj egyszer már meglepett. Nem tartozik a kedvenc fűszereim közé, de hús- vagy padlizsánételekhez szoktam használni. Viszont mióta a churrost megkóstoltam, átértékelődött bennem ezaz: például ha csak a fahéj íze dominál, akkor isteni tud lenni édesen is. 

Ezt a csigát már sütöttem kakaósan is, de meg sem közelíti ezt a fahéjas változatot. 

A tésztája egy nagyon jó alap-kelttészta, ami bármivel tölthető akár édesen, akár sósan (akkor a cukrot ki kell hagyni belőle), és formázható másképp is. Ismét Antukné Ildikónál találtam a receptet, de csak fél adagot sütök mindig belőle, mert így is 16 db csiga lesz, ami kettőnknek bőven elég, és éppen elfér a nagy gáztepsimre.

Marinált zöldbab & cukkini

Inkább csak ötlet, nem is igazán recept. Nagyon szeretem ezt az egyszerű kis krumplisalátát, zseniálisan jó. Eredetileg ezt terveztem a sült karaj mellé, de a piacon 300 Ft-ért nagyon roppanós, friss, szálkamentes zöldbabot sikerült vennem. (Ez nálunk csoda, mert amúgy 7-900 Ft-ért vesztegetik kilóját.) És kaptam még nagyon zsenge cukkinit is, három félét: sárgát, csíkosat és normál haragoszöldet. Úgyhogy marinált zöldség - majd később saláta - lett belőlük.

A lényeg csak annyi, hogy sós, kissé cukros vízben megfőztem a megtisztított, darabolt zöldbabot (egyben is hagyható, de így könnyebb enni), és a főzővizében hagytam kihűlni. Közben a cukkinit felkarikáztam és kissé besóztam hogy egyrészt elveszítse a merev, nagyonroppanós voltát, másrészt hogy legyen íze.

Amikor már langyosra hűlt a zöldbab a főzővizében, ízesítettem: egy gerezd apróra kockázott fokhagymával, még kevés cukorral és ecettel. Ez lehet alma- vagy fehérborecet, balzsamecet, verjus, vagy bármilyen általunk kedvelt savanyú lé. Vágtam még bele friss tárkonyt is egy keveset, és beletettem a levétől lecsurgatott cukkinikarikákat is. Meglocsoltam tökmagolajjal és olívával és hagytam teljesen kihűlni, összeérni. Bármilyen sült vagy rántott finomsághoz kitűnő és könnyű köret.

Másnap variáltam rajta: főztem 2 szem krumplit hajában, kihűlés után kisebb kockákra vágtam, majd kivettem a léből a zöldségeket, jól lecsepegtettem és tartármártással összekevertem: majonéz, tejföl, kevés mustár, frissen őrölt bors, pici cukor. Kifejezetten finom volt, mert a zöldségeknek a salátalében állás finom ízt adott. Mindkét verzió jó volt.

Házi felvágott hasaalja szalonnával

Nem nagyon szoktam felvágottakat venni. Ízetlenek és drágák. Hogy őszinte legyek, egyedül a Coop-os sertéspárizsit esszük meg, ha már szalámit veszek.

Sokszor inkább úgy sütök húst, hogy maradjon belőle, és azt meg lehet enni hidegen is. De ezt a tekercset most direkte vacsoraételnek csináltam. Nagyon szép volt a szalonna, tiszta húsos. Elcsábított.

Hozzávalók:
1 darab hasaalja szalonna (kb. 0,5 kg, összetekercselve árulják darabokban)
0,5 csirkemellfilé (30-35 dkg)
1 teáskanál füstölt pirospaprika
1 evőkanál sós lében eltett zöldbors
2 szem szegfűbors
1 mokkáskanál koriandermag
2 gerezd fokhagyma
só
alufólia
eldobható borotva

A csirkemellfilét ledaráltam és a mozsárban összetört koriandermaggal és szegfűborssal, füstölt paprikával, zöldborssal, zúzott fokhagymával és sóval ízesítettem. A szalonnabőrkét alaposan megborotváltam (nem mindig teljesen szőrmentes), majd jól meg is mostam, leszárítottam és besóztam. A húsos felére rákentem a fűszeres darálthúst és feltekertem úgy, hogy egy jó nagy darab alufólián végeztem a műveletet. Feltekercselés után a fóliába is begöngyöltem a húst, a két végét összecsippentettem és mint egy nagy szaloncukrot, jól megtekergettem. Így egy szép gömbölyű formát kaptam.

A sütés. Tepsibe tettem és félig felöntöttem vízzel, majd 110 fokon, a sütő legalacsonyabb hőfokán sütöttem 3-3,5 órán át. Kétszer pótoltam alatta a vizet. Na de úgy jártam, hogy felül, ahol nem érte víz, ropogósra sült a szalonna bőre a fólia alatt, ami nem lett volna nagy baj, de ráragadt az ezüst is, szóval azt a részt le kellett vágnom. Tanulság: legközelebb lábosba teszem, teljesen víz alá, és így főzöm, de inkább abálom alacsony hőfokon 2-3 óráig, kell ennyi idő neki, hogy a bőre is elolvadós-puhára változzon, és ehető legyen.

Szóval: legközelebb abálom, nem sütőbe teszem.

Amikor készen volt, a fóliából kigöngyöltem, és papírtörlővel leszárogattam. Folpackba tekertem és hűtőbe tettem. Minimum 12 óra hűlés kell neki, hogy megdermedjen és szépen szeletelhetővé váljon.

Arra kell még ügyelni, hogy a sóval ne spóroljunk, és ha főzővízbe tesszük, abba is érdemes kevés sót tenni, különben kiázik a felvágottból, és sótlan-ízetlen lesz.

A darálthúst természetesen ízlés szerint fűszerezhetjük, a variációk száma végtelen.

Isteni lett amúgy, házilag sütött kenyeremmel és finom kerti paprikával, paradicsommal ettük.