Citromos karfiolragu szélesmetélttel

.












Hagyom lenni a csendet.

(duende)

Gyorsebéd... A múltkori magyaros karfiollevesbe nem kellett az egész fej zöldség, eltettem pár rózsát a hűtőbe és még szépek is maradtak.
És a citromos só is elől volt még... A recept egyszemélyes most.

Gyúrtam 1 tojásból, 15 dkg lisztből és kb. 1/2 - 1 dl vízből jó rugalmas tésztát. Hagytam a deszkán nylonzacsi alatt pihenni 10-15 percig. Addig elkészítettem a szószt, előfőztem a karfiolrózsákat és föltettem a főzővizet forrni sóval, kevés olajjal.
2 dkg vajat egy teáskanálnyi olívaolajjal felolvasztottam, majd átfuttattam rajta a vékony szeletekre vágott 2 gerezd fokhagymát. Hozzátettem kevés főzővízzel együtt a karfiolt, egy negyed citrombefőtt héjának a felét nagyon apróra vágtam és azt is beletettem a lábosba. Picit megborsoztam és 1/2 dl-nyi tejszínt is belelöttyintettem. Egy gerezdnyi citromot is ráfacsartam, kell a savanykásság is az ízéhez. Összeforraltam és készen is volt.
A tésztát vékonyra kinyújtottam, szélesmetéltre vágtam és már főztem is a forrásban lévő vízben 1 percig. Egyből a szószra szedtem ki, jól átforgattam az egészet. Parmezánt reszeltem a tányérban a tetejére és megszórtam citromillatú kakukkfűvel. 25-30 perc alatt kész és nagyon finom.
Ha nincs citrombefőttünk, akkor só+citromlé+reszelt citromhéj kell bele.
Nem is avgyok citromfüggő... ááá kicsit sem! :)

Csicseriborsókrém a'la Sofia

.

Az ötödik út és a legfontosabb mind a hat tanítás közül: a szamádhi, a mély csönd. Ahhoz, hogy helyesen élhessünk a világban, legfontosabb, hogy a csöndes elme nyugodtságát megismerjük. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, megtudjuk hogyan dönthetünk a legjobban, és hogyan tevékenykedjünk a legjobb módon, szükségünk van a csend helyének megismerésére, az elmélyült tudatra.
Bodhidharma egy kiváló szabállyal tanította meg nekünk, hogy hogyan hozható létre ez a csendes tudat; azt mondta, engedjünk el mindent, vágjunk el minden kapcsolatot a rajtunk kívül álló dolgokkal, és a tudatunkat szabadítsuk meg minden feltételezéstől, elképzeléstől. Elvágni minden kapcsolatot a külvilággal, nem azt jelenti, hogy különüljünk el mindentől. Nem hagyhatunk magunk mögött mindent, ami fizikai, vagy külső, nem élhetünk anélkül, hogy ne legyen kapcsolatunk a világgal. Ez azt jelenti, hogy valójában probléma akkor merül fel, amikor a dolgok hatalmukba kerítenek, és elkezdünk ragaszkodni mindahhoz amit hallunk, vagy látunk. Mivel mindig ezt tesszük, nem vagyunk képesek megismerni a tudat csendjét. Mikor beleragadunk dolgokba, elveszítjük a tiszta, eredeti természetünk lényegét. Ugyanakkor tudatunkban oly sokféle gondolat űzi egymást: Ez helyes? Ez rossz? Hogy kéne tennünk? Megtehetjük ezt? Megítéljük mi a jó és mi a rossz. Mindezek folyamatosan kavarognak bennünk. Ugyanakkor pedig állandóan azt gondoljuk, hogy semmire sem kellene gondolnunk. Ez megint csak nem helyes. Ha nem volnának gondolataink, nem tudnánk semmit sem csinálni. Képesnek kell lennünk arra, hogy terveket készítsünk, és tartanunk kell magunkat a megtervezettekhez, azért hogy megtaláljuk a helyünket a világban. De a létünknek, annak, hogy élünk, az igazi lényege az, ami épp ebben a pillanatban történik, minden egyes pillanatban, minden egyes pillanatban, minden egyes pillanatban, minden egyes helyen, minden egyes helyen, minden egyes helyen. Hogy még legyenek körülötünk dolgok, hogy még legyenek gondolataink, de ugyanakkor ezeknek egyike se kössön gúzsba minket, és ne vonzódjunk hozzájuk, ez az, amit tennünk kell.

(Shodo Harada Rosi - Frissen hullott hó az új ezüsttálban)

A héten kicsit kimozdultunk itthonról - a Bakonyban jártunk. Pontosabban az északi részén, így végre megnézhettem Pannonhalmát is, Győrt is, és voltunk még egy fantasztikus helyen, amiről azelőtt sosem halottam. Pedig valami lélegzet-elállító! Majk, a térkép szerint Majkpuszta. Oroszlány mellett található, egy szép erdős részen, van mellette egy tó is. A látnivaló egy barokk kori kamanduli szerzeteskolostor, a hozzá tartrozó kertekkel és egyéb épületekkel. A templom két Szent-György vonal találkozási pontjára épült, vagyis itt egy dupla pont van, ami csillag-kereszteződést hoz létre. Ez nagyon ritka. Európában egyedül a Lourdes-i székesegyház van hasonló energetikájú ponton. Milyen érdekes, hogy a kínaiak a Szent-György vonalakat sárkány-vonalaknak nevezik. Ugyanis Oroszlány előtt van egy falu, Bakonysárkány... Sok minden jelölődik a nevekben...
A kamanduli szerzetesek remeték voltak, minden remetének külön kis cellaháza volt, pici kerttel, falkerítéssel elválasztva. Némasági fogadalmat tettek, egy évben csak kétszer beszélhettek 3-3 napig. Idejüket imával, meditációval, elmélkedésel, kertészkedéssel, kézműves munkákkal töltötték. A cellaházaikat nagyon ritkán hagyták el. Az ételt is úgy adták be nekik, ami csak zöldségeket tartalmazott - ugyanis a remeték vegatáriánusok voltak.
A hely hihetetlen, földöntúli nyugalmat áraszt. Kár hogy ma már nem működik a majki erdőkolostor. Ha férfi lennék, ha működne még a rend, beállnék remetének. És sosem akarnám elhagyni ezt a helyet. Teljesen elvarázsolt...
Képeket majd később teszek fel - új gépem van és fogalmam sincs hova lettek letöltve...
Megtaláltam! :)

Pannonhalma:

A templom

A kerengő egyik ablaka

A csodálatos könyvtár

A majki remeteség:

A kút alól titkos kijáratok indulnak...

A szerzetesek és remeték közös étkezője

A temlom, amiből sajnos szinte semmi sem maradt meg

Fotókiállítás az egyik folyosón a lengyel kamanduliak életéből

A portahelyiség plafonja... sajnos az illatot nem tudtam a képre komponálni

Hazajövetelünk előtt még meglátogattuk Sofia barátnőmet is. Ő készítette nekünk ezt az isteni csicserikrémet (meg finom padlizsánkrémet, és tonhalkrémet is), aminek el is kértem a receptjét, mert nekem még sosem sikerült ilyen finomat csinálnom. Sajnos tahinihez (szezámmagkrémhez) nemigen jutok hozzá, ezért hagyományos hummuszt (arab csicseriborsókrém) nem is tudok csinálni. De ez tökéletes, mert Sofia tejszínnel helyettesítette a tahinit, így nagyon finom lágy és krémes finomság lett a végeredmény.

Hozzávalók:
1 doboz csicseriborsókonzerv,
só,
citromlé,
1 kisebb gerezd fokhagyma,
frissen őrölt bors,
1 pici löttyintésnyi tejszín,
a tetejére csilipehely és citrombors,
extra szűz olívaolaj.

Ha nincs konzerv csicserink, akkor áztassuk be előző nap a borsót, majd másnap főzzük meg enyhén sós vízben. Ha puha, 2 evőkanál főzőlével, 1 evőkanál tejszínnel, a lereszelt gerezd fokhagymával teljesen pépesítsük. Keverjünk hozzá még citromlevet, sót, kevés frissen őrölt borsot. Citromléből elég sokat felvesz.
Végül egy tálban formázzuk meg, locsoljuk meg olívaolajjal, szórjuk meg csilipehellyel és frissen őrölt durva zöldborssal.
Isteni finom - pirítóssal, paprikával, paradicsommal, újhagymával, uborkával, salátalevelekkel kínáljuk.Ha van valakinek arab citrombefőttje (sóban érlelt citrom), egy negyed citromhéjat nagyon apróra belevághat a krémbe. De akkor ne sózza külön! Sőt. A citromhéjról is távolítsa el a felesleges sok sót, mert maga a gyümölcshéj is nagyon sós.

Sóban eltett citrom: 4-6 db vastag! héjú citromot mossunk meg alaposan dörzsis szivaccsal (csak finoman) és hosszában vágjuk négybe. A gerezdeket rakjuk egy réteg tengeri sóra (jódozatlanra, mert a jódtól megfeketedik), majd annyi sóval amennyi ellepi, hintsük meg. Megint egy réteg citromgerezd, egy réteg só, stb... Kicsit nyomkodjuk meg a végén és rázogassuk meg az üveget, hogy a só mindenhol ellepje a citromokat. Felönthetjük teljesen citromlével is, de ha megnyomkodjuk talán enged annyit, amennyi kell. Lényeg, hogy légmentesen fedje a só a citromokat. Az üveget csavaros tetővel zárjuk is le. Ne sajnáljuk a sót rá, mert átveszi az isteni citromaromát, és ha ki is fogy a citromgerezd belőle, visszamarad egy citromaromájú, nagyon finom fűszersó. Három hét alatt készül el.
(Ugyanezt a mutatványt megcsinálhatjuk kristálycukorral is - fantasztikus lesz desszertekhez.)

Sofiától kaptam egy isteni, csodálatos, fantasztikus szakácskönyvet. Akartam főzni belőle a blogra, de sajnos a könyvben az elején a szerzői jogok nem engedik semmilyen formában a másolást, terjesztést. Aki velem együtt rajong az arab, spanyol konyháért, vegye meg - örök darab lesz.

A könyv címe: Casa Moro




"1997-es megnyitása óta a londoni Moro mind népszerűbb és népszerűbb étteremmé nőtte ki magát. Amikor pedig a tulajdonos szakács-házaspár, Samuel és Samantha Clark 2001-ben kiadta első szakácskönyvét Moro - The Cookbook ("Moro - A szakácskönyv") címmel, még a korábbinál is népesebb, s immár igen lelkes közönség ismerkedhetett meg velük.

A kötet történeti szemszögből mutatta be Spanyolország és a muszlim mediterráneum konyháját. Könyvünk, a Casa Moro, szintén ezen a területen mozog, ám hangvétele sokkal személyesebb. Sam és Samantha a mézesheteiket Spanyolországban és Marokkóban utazgatva töltötték, és ezen a háromhetes kiránduláson fedezték fel és fektették le konyhaművészetük és filozófiájuk alapelveit. E kötetben részletesen kifejtik elképzeléseiket, és elmagyarázzák, hogyan jutnak el újabb és újabb ízek, ízösszeállítások kidolgozásáig. Azt is megosztják velünk, mekkora hatást tett rájuk a mór Andalúzia szívében fekvő falucska is, ahol kis családjuk második otthonra talált.

Az első szakácskönyv szenvedélyes, intuitív szemlélete és határozott, egyéni látásmódja a házaspár spanyolországi házáról elnevezett Casa Moro lapjain is érvényesül. A jórészt korábban nem publikált receptek elkészítése épp oly egyszerű, mint az első kötetbelieké, s az ételek is legalább olyan ízesek. A végtelenül változatos tapasvariációk és előételek mellett lassan főtt ragukkal és friss marokkói salátákkal éppúgy megismerkedhetünk, mint a befőzés fortélyaival, vagy a vadon termett növények felhasználásával. Ugyanakkor e kötet jóval több is, mint egyszerű receptgyűjtemény: szubjektív és rendkívül érzékletes beszámoló egy gasztronómiai utazásról, egy útról, ami a történelem és hagyomány évszázadain át elsősorban is nagyszerű ételekhez vezet."
A könyv hátsó borítóján egyébként Hugh Fearnley-Whittingstall (River Cottage) ajánlását olvashatjuk.

(forrás itt)

Vörösboros sertésmáj

.

Ne értsen félre, nem olyan korcsmáról van szó. Vendéglő ez, ahogy mondani szoktam és szeretem, un restaurant spirituel, szellemi korcsma, ebben a nemben a világon az első, ahol nem levest és főzeléket és húst és tésztát szolgálnak ki, hanem szellemi táplálékot és italt -

Ez már egészen másképpen hangzik, szólt Barnabás.

Ifjúkoromtól fogva, mondta Gambrinus, ezzel a gondolattal foglalkozom. Én tulajdonképpen spirituális lény vagyok. A materiális világtól szerintem úgy lehet megszabadulni, ha étkezésünket megváltoztatjuk. Érti?

Csak helyeselni tudom, szólt Barnabás, és miképpen kívánja -

Éppen a szellemi korcsma felállításával. Az ételeket mindennap saját magam készíteném el. A szakácsmesterséget kitanultam, és -

Roppant érdekes, kiáltotta Barnabás.

Örvendek, hogy tetszését megnyerte. Évekig dolgoztam azon, hogy a menüket kellő változatossággal összeállítsam. Most már több száz recept fölött rendelkezem, és azt hiszem, ha a nyilvánosságra lépek, nem fogok szégyent vallani. -

Gambrinus ismét megállt, és homlokát törölgette.

Mégis milyen menükre gondolt ön elsősorban?

A legjobban úgy tudnám megmagyarázni, ha egyszerű ételből indulnék ki. Vegyes étel, főzelék is, hús is, leves is, több alkatrésszel. Ilyen szellemi táplálék a Toldi-magyarázatok lenne. Általában a kommentárok és a kresztomátiák és antológiák -

Helyes, nagyon helyes -

Más étel például a homéroszi költemények, rizs helyett, de fűszeresen, például Baudelaire-mártással. Mit szól hozzá?

Kitűnő. És a leves?A levest kiváltképpen a skolasztikusokból főzné?

Nem, ez túl nehéz lenne. A skolasztikusokat tisztán nem is tálalnám, csak igényesebbeknek, minden alkalommal csak vékony szeletekben, költeményekkel körítve. Néha töltve.

Rendkívül érdekelne, hogy mivel töltené.

Erazmusra gondoltam, aztán Melanchtonra, Kálvinra, Savonarolára -

Erős -

Belátom. Mondjuk, Morus -

Sokkal inkább. Persze attól függ, mivel körítené -

Vegyes salátával, bantu néger vagy patagon dalokkal, esetleg ausztráliai himnuszokkal, orfikus töredékekkel, Euripides fragmentumaival, a Gilgamessel. Érti, hogy mire gondolok.

Nagyon is jól.

Mózes öt könyve vagy Boswell Johnson élete a borsos tokányt helyettesítené. Hideg nyers sonka helyett Rabelais-t szolgálnám fel. Angolos marhaszeletnek Miltont, vesepecsenyének Shakespeare-t, főképpen a Macbeth-et vagy a III. Richárd-ot, mert nézetem szerint a Hamlet inkább tészta, sonkával töltött vajaskifli. Bort Li Taj-po vagy az Argonauták, esetleg Hölderlin vagy az Énekek éneke helyettesítené. Az édesség Sappho, mint apró sütemény, Lagerlöf mint mazsolás kalács, George Sand pedig mogyorós tekercs. Nem igaz?

Egyelőre kifogástalan.

Az étkezőhelyiség ajtajára a menüt minden reggel kifüggeszteném, de jelezném, hogy bármilyen rendelést fölveszek, és ételeket külön is készítek. Az ebéd és vacsora ebben az esetben nem sokkal, húsz százalékkal drágább. Azt hiszem, ha erre a táplálkozásra az embereket rá lehetne szoktatni, problémáink nagy része önmagától megoldódna.

Erről meg vagyok győződve.

Igen, ezért jöttem, hogy itt körülnézzek. A hely talán alkalmas. Eleinte, persze, nem számítok nagyobb sikerre. Anyagiakra meg éppen nem. Elég pénzem van ahhoz, hogy az intézetet akár életem végéig, még ráfizetéssel is fenn tudjam tartani -

Hamvas Béla: Karnevál

Nem is májat akartam ma főzni... de olyan szép friss volt, és olyan régen került asztalra - nem hagyhattam ott a hentesnél.

Fuzionáltattam a tegnap estéről maradt pizzaszósszal, a végeredmény nagyon fincsi lett...

Hozzávalók 4 főre:

1 kg sertésmáj,

5-6 szál újhagyma zölddel együtt,

8 gerezd fokhagyma (ez is lehet újfokhagyma 2-3 szál),

5 dkg füstölt szalonna,

1/2 evőkanál sűrített paradicsom,

1 teáskanál bazsalikom,

1 teáskanál szurokfű (oregano),

1/2 mokkáskanál őrölt rozmaring (vagy egy 10 cm-es friss ágacska),

frissen őrölt bors,

1 teáskanálnyi frissen összezúzott koriandermag,

só,

liszt,

1 csapott teáskanál kristálycukor,

2 dl száraz vörösbor,

6 dkg vaj,

1 teáskanál olívaolaj.

A májat vékony csíkokra szeltem, az újhagymát karikákra, a fokhagymát apró kockákra. A vajon üvegesre pároltam a kétféle hagymát, majd a májcsíkokat beliszteztem és forróbbra téve a serpenyőt átsütöttem a szalonnadarabkákkal úgy, hogy borsoztam is. Hozzáadtam a pizzaszószt (sűrített paradicsomot, bazsalikomot, oreganot, rozmaringot, cukrot), majd felöntöttem a borral és némi vízzel és összeforraltam. Fedőt tettem rá és kis lángon sütöttem nem több, mint 10-15 percig.

Tálaláskor megszórtam sóval.

Jó sűrű és nagyon ízletes szaftja volt, a máj pedig omlós puha volt benne.

Tipp: Nem szabad a sertésmájat sokáig párolni, mert akkor keményedik be. A titok a pont eltalált rövid párolási idő.

Rizzsel, főtt krumplival, kuszkusszal, bulgurral vagy puliszkával (kukoricamálé) is köríthetjük. De akár tarhonyával is el tudom képzelni, vagy még jó kis zsömlegombócokkal is. Ha ez legutóbbi körítést választjuk, akár kevés tejfölt vagy tejszínt is adhatunk a raguhoz a végén.

Citromszörp

.

Hűvös,
Tiszta tekinteted
Az igazságosé.

Szakavatott vagy
És hozzáértő,
Nyugodt,
Tiszta és
Tökéletes.
Anyád szerint zseniális.

Ismered a válaszokat,
Tudod, mi az ábra.
Független vagy,
Mentes a ragaszkodásoktól.

Nyerőnek
Tartod magad.

Ram Tzu tudja:

Addig játszol,
Amíg a dolgok zűrössé nem válnak.

A felfordulást pedig nem szereted.


.......


Ram Tzu szeret téged,
S te semmit sem tettél azért,
Hogy ezt kiérdemeld.

Most azt várod,
Hogy Ram Tzu helyeseljen.

De nincs több szerencséd.

(Ram Tzu: Úttalan utakon - Spirituális "haladóknak")

Van az étkezőasztalomon egy nagy faragott fa tál. Mindig tele van citrommal. Most valamiért nem fogyott annyira, fel kellett használnom őket. Szörpöt készítettem belőlük.
A citromszörpben az a jó, hogy bármikor megcsinálhatjuk, mert egész évben hozzá lehet jutni e pazar mediterrán gyümölcshöz. És nem kell tartósítani sem, mert mindig annyit készíthetünk, amennyi rövid idő alatt elfogy - nincs vele semmi nagy munka. Csak kifacsarjuk a citromok levét, átszűrjük és elkeverjük cukorral. Vagy mézzel. A jól megmosott citromok héjából vékonyan vághatunk is a fehér rész nélkül, és az is belekerülhet - ebben a részben van a gyümölcs utánozhatatlan illóolaja.
Készíthetjük nyersen is, vagy akár felforralva. Ha nagyon tömény szörpöt akarunk, akkor csak a citromok levét keverjük ki cukorral, akár hidegen, akár felforralva szirupnak.
Én most vízzel higítottam. Hét citrom levéhez adtam 1/2 liter vizet és 1/2 kg cukrot. Valamint vágtam bele citromhéjdarabokat is és fel is forraltam. De tényleg nem kell még főzni sem. Akinek van otthon igazi! citrom illóolaja 2 cseppet tehet egy ekkora adaghoz, az illat fokozásáért. Nem szabad többet, mert az illóolajokat tilos belsőleg használni, mert nagyon marnak, erős szerek. Hűtőszekrényben tároljuk, míg el nem fogy.
Ha nem marad sok citrom a nyakunkon, akkor limonádét érdemes készíteni, mert a frissen facsart citromlében van a C vitamin. Minél többet áll, annál többet veszít a vitamintartalmából.
A szörp viszont - úgy vettem észre - kitűnő vízhajtószer.

Citrom illóolaj: baktériumölő (15 perc alatt elpusztítja a Meningococcust, 2 óra alatt a Pneumococcust, néhány óra alatt a Streptococcust), élénkítő, erősítő (a szimpatikus idegrendszert is erősítiÖ, lázcsillapító, szív- és érfalerősítő, vérnyomás-szabályozó, nyugtató, epehajtó, szabályozza a hasnyálmirigy működését, sebgyógyító, viszketéscsillapító, hangya és molyűző, masszázshoz narancsbőr ellen kiváló.
A citrom mint gyümölcs: kitűnő méregtelenítő, tisztító szer, zsíroldó - fogyókúráknál jól beválik. Lúgosítja a szervezetet. Hideg vízzel hűsítő hatású, forró vízzel izzasztószer. A citromlé higítottan is elpusztítja akolera, a diftéria és a tífuszbaktériumokat is.

Citrom-tisztítókúra:

A súlyfeleslegtől megszabadító különféle kúrák közül, az egyik legnépszerűbb a limonádés módszer.

Az elképzelés szerint, amennyiben a citrom levét megfelelő arányban csípős paprikával, vízzel és mézzel összekeverjük, szervezetünk a tisztításához és az egyensúly fenntartásához szükséges vitamin és ásványi anyaghoz egyaránt hozzájut.

A méz cukrot, ásványi anyagot, B1, B2, B6, A és C vitamint, aminosavat, kalciumot, vasat, magnéziumot is tartalmaz. A csípős paprika pedig, még az aztékok idejében arról vált híressé, hogy méregteleníti a májat, szabályozza a koleszterinszintet és serkenti az anyagcserét. Ezen kívül A, B, C vitamint, kalciumot és káliumot tartalmaz. A citromléről pedig köztudott, hogy erősíti az immunrendszert, növeli az energiaszintet, erősíti a szívet, a vesét és nem utolsó sorban serkenti az agyműködést.

Az egyetlen gond, hogy a jobb látás, tisztább bőr, erősebb immunrendszer, több energia és az erősebb idegrendszer eléréséhez, ezt a kúrát legalább 7 napig ajánlott betartani. Valójában ez azt jelenti, hogy legkevesebb 7, de legalább 10 napig a fentiekben említett italkeveréket szabad fogyasztani. Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy mindössze a limonádés keverékkel „túlélhet-e” egy hetet? Elméletileg igen, mivel ez az ital minden olyan alapvető tápanyagot tartalmaz, mely a szervezet számára nélkülözhetetlen.

(Forrás innen.)

Magyaros karfiolleves

Ez egy igazi magyaros leves. Készíthetjük így natúran is, de tejföllel is gazdagíthatjuk. Ízletes, könnyű, gazdag és finom.

Hozzávalók 4 főre:

1 kisebb fej karfiol,
6 szem kisebb újkrumpli vagy 2 nagyobb krumpli,
3 szál újhagyma zölddel együtt vagy 1 nagy fej vöröshagyma,
1 gerezd fokhagyma,
1 dl tarhonya,
zöldség vagy húsalaplé vagy 2 liter víz és 2 db leveskocka,
só,
1 mokkáskanál kristálycukor,
1 mokkáskanál 10%-os ecet,
4 evőkanál olaj,
1 csapott evőkanál liszt,
1 púpos teáskanál pirospaprika,
1/2 paprika,
1 kicsi paradicsom (vagy 1 tk. sűrített paradicsom),
friss fűszercsokor: zeller, petrezselyem, tárkony és lestyánlevelek.
 
Nagyon egyszerű, sorban mindent beleteszünk a fazékba. Először 2 evőkanál olajon üvegesre pároljuk a karikákra vágott újhagymát és a félbevágott fokhagymagerezdet, majd megpirítjuk a tarhonyát is. (Tényleg pirítsuk meg, jó barnásra. Külön ízt fog adni a leveshez.) Fölengedjük zöldségerőlevessel (vagy vízzel és teszünk bele 2 leveskockát), sózzuk még ha kell, pici cukrot is teszünk bele, valamint az apró rózsákra szedett karfiolt, illetve a félbe vágott paradicsomot és a darabka paprikát is beletesszük, és a hosszában negyedbe vágott újkrumplit is, illetve az apróra vágott zöldfűszereket is.
Míg fő, készítünk 2 evőkanál olajból és 1 csapott evőkanál lisztből egy világos rántást. A végén, mikor már levettük a tűzről, hozzákeverjük a pirospaprikát is és kevés hideg vízzel simára keverjük. A leves levéből is keverünk a rántáshoz egy merőkanállal, majd az egészet a leveshez adjuk, s kevergetjük finoman, míg újra felforr a leves. Forraljuk még 5 percig. Végül egy mokkáskanál ecetet is keverünk hozzá. 

Aki szereti a tejfölös leveseket, az 1 dl sűrű tejfölt is keverhet a leveshez a végén - persze úgy, hogy először kevés forró leveslével elkeveri a tejföl, majd apránként higítja a habarást, végül a leveshez keveri.

Gombóc Artúr kedvence brownie

Gombóc Artúr a világon mindennél jobban szerette a csokoládét. Ha megkérdezték tőle, hogy milyen csokoládét szeret a legjobban, habozás nélkül fújta: "A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét¸ a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét amit csak készítenek a világon.”

(Pom-pom meséi) 

A kikeverés nem több mint 5 perc és még robotgép sem kell hozzá, csak egy fakanál és egy tál.

Hozzávalók egy 16*23-as kicsi tepsihez:
150 g étcsoki,
40 g vaj,
2 tojás,
180 g cukor,
1 ek vanília kivonat,
1/2 mokkáskanál só,
90 g liszt.


Én tettem bele 4 evőkanál pálinkás cukrozott meggyet is, és a tetejére hámozott mandulát szórtam. De csinálhattam volna pálinkás cseresznyével is. De nemsokára lesz friss meggy, cseresznye is, azzal is jó.
Ja igen.

Egy kislábosban nagyon kevés vízzel kis lángon fölolvasztottam a csokit, majd a vajat is beletettem és hagytam hogy elolvadjon. Hozzákevertem a vaníkiakivonatot, a csipet sót és a porcukrot is. Áttettem egy tálba és a 2 tojást is elkevertem benne, aztán a lisztet is. Végül pedig a magozott pálinkás meggyet.

A tepsit kibéleltem sütőpapírral és beleöntöttem a masszát. Előmelegített közepes lángú sütőben 25 percig sütöttem. A brownie-nak nem szabad teljesen megsülnie. Ha a teteje már jó a közepéig és az alja még kissé ragacsos, úgy az igazi. Szóval figyeljük! Nekem olyan lett, bár csak a szerencsén múlott, mert szegény sütőm fokjelölése már rég lekopott - füllel szoktam beállítani a hőfokot.
Szóval. Tényleg isteni! :)

Joghurtos újkrumpli

.

Nem volt olyan idő, amikor Én nem léteztem, s öröktől fogva
vagy te és ezek a királyok is. A jövőben sem fog megszűnni
életünk, létünk végtelen.

(Bhagavad-Gíta; 12. vers, 2. fejezet)

Ismét egy indiai étel. A Terebessen találtam Rosta Erzsébet: Vegetáriánus konyha Indiában című könyvében.
Valójában Fűszeres Eszter nagyon guszta újkrumli-egytálját néztem ki, de elfelejtettem krémasajtot venni. Házi joghurtom viszont volt itthon. Eszterét majd legközelebb, ki nem hagynám fejes salátával!

Hozzávalók 4 főre:
1-1,2 kg apró szemű újkrumpli (étvágy szerint),
6 dl joghurt,
2 dl víz,
1 csapott mokkáskanál római kömény,
1 teáskanál kurkuma,
1 csokor összevágott petrezselyem vagy korianderlevél,
1 összevágott zöld csili vagy jópár karika hegyes erős zöldpaprika,
2 teáskanál alap maszala,
só,
1 mokkáskanál őrölt piros csilipor vagy csilipehely,
5 dkg vaj,
jó bő olaj a sütéshez.
(Én tettem bele egy kis gerezd fokhagymát is, apróra kockázva.)

A krumplikat megkapargattam, megmostam, majd leszárítottam konyharuhával. Nagyon bő, forró olajban pirosra sütöttem. Közben elkészítettem a joghurtos alapot: egy nagyobb lábosban vajat melegítettem, mikor már elég forró volt, beledobtam a római köményt és kissé kipattogtattam. Aztán hozzákevertem a kurkumát is és egyből beleöntöttem a joghurtot. A kurkumával vigyázzunk, mert ha megég, keserű lesz. Aki fél ettől, inkább a joghurthoz keverje. Vizet is öntöttem a lábosba, sóztam, a fokhagymát is beletettem, az alap masalát is, a petrezselyemzöldet és a zöldpaprikát is. Forraltam pár percig, aztán a kisült krumplikat ebbe a mártásba szedtem bele az olajból. Fedő alatt addig főztem kis lángon, míg a burgonya megpuhult. Nekem nem volt elég sok a joghurtom, teljesen beszívta a krumpli, mire elkészült. De így is nagyon finom volt.
Az alap masala a következő fűszerekből áll: 1 csésze köménymag, 1/2 csésze koriandermag, 1 teáskanál fahéj, 6 kardamommag, 12 szem szegfűszeg. A fűszereket szárazon serpenyőben pirítsuk meg, majd porrá őrölve használjuk. (A kardamom száraz héjából szedjük ki a kis fekete magokat és csak azokat használjuk.)

Az ételt szegfűszeges párolt rizzsel és puri-val ettük. A puri is lapos indiai kenyér, de bő olajban sütik.
Én 1/2 csésze teljes kiőrlésű lisztből és 1 csésze fehérlisztből készítettem. Kell bele 1/2 teáskanál só és kb. 1-2-3/4 csésze melegvíz. Rugalmas, jól összeálló tésztát kell kapnunk. Se kemény, se lágy ne legyen.
Pihenni hagyjuk 20 percig, aztán diónyi kis golyókat formázunk belőle. Vékonyra nyújtjuk és bő, forró olajban mindkét felét megsütjük. Nagyon gyorsan sül, szinte azonnal kell is fordítani. A lapáttal mikor beletesszük az olajba, nyomkodjuk le a felszín alá, így szépen felfújódik.
De itt egy videó róla, így egyszerűbb ha látható is:

Nagyon laktató és finom volt ez a joghurtos újkrumpli így rizzsel és purival. Szerintem még egy kis csatnit is készíthettem volna mellé, de majd legközelebb. A puri finom ropogós, oylan mint a lángos, csak sokkal vékonyabb a tésztája.

Gyerekkori ízek: Babos tészta

Már olyan régóta készülök feltenni ezt az ételt a blogra. Nagymamám kedvence volt. Mindig akkor főzött ilyet, ha bableves készült. Több babot tett a fazékba és mikor megfőtt, a többletet kivette a tésztához.

Házitésztát gyúrt, de kicsit vastagabbra mint amilyet egyébként a metélthez, vagy kockához szokás gyúrni. Aztán vastagabb csíkokra vágta késsel és kézzel nagyobb darabokat csipkedett belőle. Kifőzte, majd zsíron kicsit átpirította a tésztát, s mikor már kicsit ropogós-sült volt, a babbal is átmelegítette-átsütötte az egészet. És zsírt használt hozzá. Kacsa vagy disznózsírt. Végül zöld hegyes erős paprikával ette - már ha szezonja volt. A nagymamám MINDENT hegyes erős zöldpaprikával evett... Imádta a csípőset. Nem. Az erőset. A marón erőset!:) Apu hányszor rászólt, mert annyira erősen evett mindent, hogy szó szerint verejtékcseppek gyöngyöztek a homlokán, és sorban versengve indultak el egy idő után az álla felé... . És sziszegett, húúúúhhhúúú-zott nagyokat evés közben. Aput meg idegesítette és mindig rárivallt: "Mama, az Isten áldja meg, minek eszi ha nem bírja?!" :))
Ez a jelenet minden ebédnél lejátszódott. És talpas cigit szívott, valami nagyon erőset. (Szerintem ha lett volna pipája, pipázott volna... ) És jó mély rekedtes hangja volt.
Amikor rosszat csináltunk - és az elég gyakran volt - összecsapta a két tenyerét az ég felé, és így kiáltott: "Isten abban a babos égben!" Akkor nekünk ez így rendben is volt. Mert 1. Nagyi nagyon szerette a babot. 2. Felettünk a Babos doktor lakott. Persze évekkel később rájöttem, hogy valójában mindig azt mondta: "Isten abban a magos égben." Felnőttként jót nevettem ezen.
És egyszer "rajtakaptam." Este, ült a kád szélén, megmosakodva, hálóingben, hosszú ősz haja megfésülve, szépen visszacsavarva kis egyszerű kontyba. És magában mormolt. Nem vette észre, hogy bementem a fürdőszobába és ott állok a háta mögött. Kérdeztem, mit csinál? Ő nagyon zavarba jött, végül azt felelte: imádkozom. Minden este úgy feküdt le, hogy elköszönt Istentől és a világtól és megköszönte azt a napot. Templomba sosem ment.
Az egész élete szolgálat volt. Mikor én ismertem, már nyugdíjas volt, de egész életében dolgozott, egy pékségben. Nem tudott sem írni, sem olvasni.
És szerette a muzsikát... :)

Ez az étel csak és kizárólag házi gyúrt tésztával jó, csak rendesen főtt babbal, a konzerv nem jó. És csak zsírral az igazi.

és persze... erősnagyonerős hegyes friss zöldpaprikával! :)

Joghurt panna cotta mentás-citromos bodzazselével

.

A tükrök nem lehetnek csöndesebbek,
A kósza hajnal nem oson puhábban,
Az a párduc vagy te a holdsugárban,
Kit csak tisztes távolból leshetünk meg.
Valamely titkos égi rendeletnél
Fogva, szemünk hiába is keresne,
Messzebb, mint a Gangesz s a naplemente,
Te vagy a magány és te vagy a rejtély.
Becéző kezemnek szívesen enged
Hátad. Egy feledésbe ment öröklét
Óta kész vagy magad átadni önként
A kezekből sugárzó szeretetnek.
Más időben élsz. Úr vagy hét határon-
Egy országé, amely zárt, mint az álom.

(Jorge Luis Borges: Egy macskához)

Ismét egy panna cotta, de ez most friss házijoghurtból készült.

Hozzávalók 6 pohárhoz:
1 liter zsírdús házi joghurt,
3 evőkanál vaníliás cukor (vagy ugyanennyi kristálycukor+1/2 vaníliarúd),
3 evőkanál kristálycukor,
1 csipet só,
a joghurt decilitereként 1,25 gramm Horváth Rozi zselatin.
A zseléhez:
2 dl friss bodzaszörp,
3 evőkanál kristálycukor,
1/2 citrom leve,
1 citrom reszelt héja,
friss vagy szárított mentalevelek,
3 teáskanál Horváth Rozi zselatin.

A panna cottához egy közepes lábosban 1 dl hideg vízben elkevertem a zselatint, aztán fölforraltam, majd hozzákevertem a liter joghurtot és a vaníliás-, illetve a sima kristálycukrot, a pici sót.
Poharakba töltöttem, majd hűtőbe tettem 3-4 órára.

Egy pici lábosba töltöttem a bodzaszörpöt, elkevertem benne a zselatinport, a kristálycukrot, a citromlét, az apróra vágott mentaleveleket és kevergetve felforraltam. Leszűrtem, végül belereszeltem egy citrom héját is. Hagytam megdermedni, aztán késsel a lábosban apró négyzetrácsban bevágtam és kanállal fölkapargattam. Tálalásnál a panna cottát hagyhatjuk a poharakban is, akkor is a tetejére halmozunk egy kevés bodzazselét, de ki is boríthatjuk és tálalkatjuk úgy is. Ha kiborítjuk, akkor 15 másodpercre mártsuk forróvízbe a poharakat, így könnyen ki fognak csúszni.
Ha azonnali fogyasztásra készítjük a bodzaszörpöt, akkor semmilyen tartósítószer nem szükséges bele.
Tipp: Én egyébként csak a fotó miatt csináltam egy kis zselét is a szirupból, mert így látszik a bodzás-citromos-mentás sűrű szirup. Le tudtam így fotózni. Valójában csak meglocsoltam tálalásnál a panna cottákat a sűrű sziruppal.

"Orly-módra"

Egy Nobusige nevű katona érkezett Hakuinhoz.
- Valóban létezik Paradicsom és pokol? - kérdezte a katona.
- Ki vagy te? - érdeklődött Hakuin.
- Szamuráj vagyok.
- Te? Szamuráj? - csodálkozott Hakuin. - Vajon melyik uralkodó fogadna maga mellé testőrnek egy ilyen koldusképű fickót?
Nobusige szörnyen megdühödött és kardja után nyúlt.
- Nocsak? Még kardod is van? Biztosan túl életlen ahhoz, hogy fejemet vegye.
Ahogy Nobusige előhúzta kardját, Hakuin megjegyezte:
- Íme, kitárultak a pokol kapui!
A szamuráj a szavak hallatára megértette a mester tanítását, kardját visszadugta hüvelyébe és meghajolt.
- Íme, megnyíltak a Paradicsom kapui! - szólalt meg Hakuin.

(Zen buddhista tanítások)

Valójában ezt az ételt csak azért teszem fel, mert én sem tudtam, hogy az "Orly"-módra a sörtésztában sült fogásokat jelenti. A sörtészta pedig nem más, mint egyszerűen tej helyett sörrel készült palacsintatészta.

Tegnap valami gyors fogást kellett készítenem, Ember meg éppen hozott fel a pincéből pár dobozos sört ebéd előtt. Így aztán a sörtésztába bundázott hús mellett döntöttem. A neten kerestem a receptet, és akkor leltem rá erre az összefüggésre.

Kétféle bundázási módot találtam. Én meg megcsináltam egy harmadikat.

1. verzió:

20 dkg liszt,

2 tojás,

só,

kb. 2-2,5 dl sör.

Ez 4 főre való akármi bebundázásához elegendő. A tojásokat ez esetben szét kell választani, a fehérjét habbá verni pici sóval. A lisztet egy másik tálba szitálni, kevés sóval elkeverni, beleütni a tojások sárgáját és eleinte kevés sörrel csomómentesre kikeverni, majd addig higítani, míg elérei a sűrű palacsintatészta állagot. (Sűrűn könnyebb csomómentesre keverni.) Végül a fehérjehabot is hozzákeverjük.

2. verzió:

20 dkg liszt,

2 tojás,

só,

2-2,5 dl sör.

A hozzávalók ugyanazok, csak a tojásokat egyben adjuk a tésztához, ugyanúgy, mintha palacsintatésztát készítenénk. Tehát tálba liszt sóval elkeverve, tojások beleütve, majd fokozatosan sörrel csomómentesre kikeverve.

Ez a kettő a klasszikus sörtészta.

A 3. verzió látható a képen.

Hozzávalók:

20 dkg liszt,

só,

1/2 csapott mokkáskanál sütőpor (el is hagyható),

2-2,5 dl sör.

Én kihagytam a tojást, mert nagyon ropogós bundát szerettem volna sütni. Olyat, ami ha kicsit áll is, akkor sem puhul be. Hát ez olyan lett.

Van egy 4. verzióm is, ami alkalmas maradék tojásfehérje felhasználására.

A tésztába vagy egyszerűen csak tojásfehérjét keverjünk, vagy felvert tojásfehérjét. Szerintem ez is egy jó változat.

Elkészítés: A lisztet összevegyítettem a sóval és a sütőporral, majd kikevertem a sörrel. Hagytam állni 15 percet, aztán sütöttem. Lisztezni sem kellett a húst, magától is nagyon jól megtapadt a massza. A bunda nagyon könnyű, de nagyon-nagyon ropogós lett. Isteni.

Bundázhatunk így hamar átsülő húsokat: csirkemellet, pulykamellet, karajt. A halhoz is kitűnő az Orly-mód, illetve zöldségekhez is: karfiolhoz, cukkinihez, csillagtökhöz, burgonyához, hagymához, stb. Ezt a bundát lehet fűszerezni is, illetve pl. szezámmagot adni hozzá. Szóval variálható. Kitűnő egy egyszerű friss salátával is, de adhatunk mellé újburgonyát, rizst is.

A lényege a sütésének, hogy nagyon bő olajban süssük, közepes vagy kicsit kisebb hőfokon. Ugyanaz igaz itt is, mint a rántott húsnál: minél bővebb olajban sütjük, annál kevesebbet szív be, annál kevésbé lesz olajízű. Ezt az eredményt tehát a bő olaj és a megfelelő hőfok adja ki. Ha túl hideg olajba tesszük, akkor megszívja magát. Én a tésztából egy cseppet az olajba szoktam cseppenteni, és ha leszáll az aljára, de egyből föl is rúgja magát és gyöngyözve sülni kezd - az a jó hőfok. Míg az olaj alján marad a tésztacsepp, addig hideg a zsiradékunk.

VKF 34. - Összegzés 3. és stafétaátadás

..

A nagy munkában kihagytam Mandyt! Ezermillióbocsánatot kérek!

Mert kell még egy recept, a ráadás az mindig kell! :) Mandy egy isteni csokoládés-diós sütivel járult Aphrodité asztalához. Inspirációként Max de Roche: A szerelem étkei című könyvébe kukkantott bele. Elég vad hozzávalókat tartalmazhatott a könyv, amiket nehéz lett volna beszerezni. De végül az utolsó oldalak egyikén felcsillant a remény. Csokoládé, dió, tojás, kávé elérhető bármikor, bárhol. A süti igazi finomság lett! Hölgyeim, sütésre fel! :)


És Daisyt is kifelejtettem, jajjjj nagyon bocsánatot kérek! Most pótolom:

.... mert étterem helyett sokkal jobban járunk, ha otthon készítünk el egy szerelmetes éjszaka előtt elfogyasztható ételt. Pláne, ha ilyen nagyon drasztikusan vágykeltő fogásról van szó. Ki tudja... lehet hogy az az ágy még a szomszéd szobában is messze lesz ugye... :) Thai üvegtésztaleves zöld spárgával. Már maga a spárga is afrodiziákum, de ami igazán az, az a thai zöld curry-paszta. Ugyanis "ha szerelmes kedvre akarunk deríteni valakit, minden más ételnél több olyan alapanyagot tartalmaz, amelyet afrodiziákumnak tartanak. A thai zöld curry maga a Viagra, tartalmaz ugyanis kardamomot, gyömbért, fokhagymát, bazsalikomot, citromfüvet és spárgát - vagyis csupa olyasmit, ami gerjeszti a nemi vágyat és képességet." Daisy, én vigyáznék a gyanús alakokkal... Nehogy holnap ipari kémek elcsenjék a receptedet! Emellett Daisy felsorolja a 10 legvágyfokozóbb ételt is! De nem árulom el őket, olvassátok! :)


És Salsát is kihagytam én galád - pedig Narancslekvár nélkül lehet élni de minek?! :)
Pedig egy nagyon hatásos szerelmi bájital van a birtokában! Ha hihetünk a népi bölcsességnek, akkor ez a likőr csak afrodiziákumokat tartalmaz. Bazsalikom, vanília, méz, tojás - mind hozzájárul szerelmi életünk intenzívebbé tételéhez. Tudtátok például, hogy a bazsalikom a hindu vallás szerint szent növény, ami beteljesedett szexuális életet biztosít? Valahol azért lehetett sejteni - az olaszok igencsak temperamentumosak e téren. Lehet hogy megfejtettük a titkukat?! :) A likőr garantáltan nem fog csalódást okozni. Próbáljátok ki! :)





És itt szeretném megköszönni mindannyiótoknak a szívvel teli részvételt, hogy igazi gyermektiszta-módra játszhattunk együtt. Nagy élmény volt számomra, nagyon örültem minden beérkezett csodának. Igazi tünemények vagytok, örülök hogy megosztjátok varázslatos lényeteket a világgal!

S itt az ideje átadnom a stafétát is. Be kell valljam, nagy bajban voltam. Hat vagy hét jelöltem is volt és nem tudtam választani. Így egy másik istennőhöz fordultam: Fortunához. A neveket kis cetlikre felírtam, gondosan összehajtogattam, majd két húzást is csináltam. Először kihúztam a nyerőt. Oké. Aztán visszatettem a cetlit és fordítva is húztam: sorban kihúztam a cetliket, egyet hagyva. Oké. Megnéztem. És egy nagyot nevettem! :)
Mindkétszer ugyanaz a név szerepet. S Ő nem más, mint a KataKonyha Katája! :)

Még egyszer köszönöm a szép játékot, boldogan és szeretettel adom át a stafétát!

duende

VKF 34. - Összegzés 2.

.

Az ember körülbelül fél kiló teljesen érett eperre számítson tizenkét-tizenöt deka porcukrot. Az általános vélemény, hogy a gyümölcsöt és a cukrot legjobb rétegesen elhelyezni és az epret kicsit megtörni, csak azért, mert így bővebb levet ereszt. Mikor ez elkészült, két deci tejfölt kell ráönteni. A mennyiség lehet valamivel több vagy kevesebb, ízlés szerint. A túlzástól tartózkodni kell. Sokan a tejszínt részesítik előnyben, de ezek az emberek az étel lényegét félreértik. A június nem az átható cukor, hanem a gyengéden friss és enyhén savas gyümölcs hónapja. A tejszín alkalmazása tévedés. Később, a hónap végén a szamócához már megengedhető, és vannak, akik a málnához, főként a tejberizshez készített friss málnakompóthoz nem hajlandók mást enni, mint tejszínt. Ez így helyes, de a tejszín az eperhez hibás ízlésre vall. A hibás ízlés hibás értékeléshez, ez pedig hibás életrendhez vezet, ezért ilyesmit kerülni kell. Az elkészítés módja lehet, hogy az ember egy réteg epret, egy réteg cukrot és egy réteg tejfölt helyez el egymás fölött, és a gyümölcsöt éppen csak hogy egy kicsit megnyitja. Mások a gyümölcsöt épen hagyják, és a tejfölt a tetejére öntik, hadd szivárogjon le, oldja fel a cukrot és vonja ki az eper levét. Az edény fenekén rózsaszínű ital gyűlik össze, s a leghelyesebb, ha az ember, miután az epret megette, úgy ahogy van, nem kanállal eszi meg, hanem megissza. Ez az uzsonna tökéletes befejezése. A bűnbeesett ember a tejfölös epret jégszekrénybe teszi és természetellenesen lehűti. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozni kell. Bizonyos hőfokon alul a gyümölcs ízéből éppen úgy veszít, mint a bor. A helyes mérték a pincehőfok, vagy ami ugyanaz, az ember az edényt, tulajdonképpen az eszményi a cserépedény, a fém elvetendő, a kútba ereszti és néhány óráig ott tartja. Legjobb az epret délelőtt a friss reggeli szedésből, délelőtt tíz óra tájban elkészíteni és délután három-fél négyig hűvös helyen tartani. Mert a tejfölös eper elfogyasztásának klasszikus ideje, amikor a déli hőség már fölengedett és a levegő enyhülni kezd, vagyis fél négy. A Jóisten, amikor ebéd utáni szundikálásából felébred, az epret ilyenkor eszi uzsonnára. Odateszi az árnyékos teraszra, az asztal fölé a diófa hajlik, ott eszi meg kiskanállal, mielőtt ismét a szőlőbe megy. Mert aki nem tudná, a Jóisten a világon a legmagasabbrendű munkát végzi, vagyis szőlőműves. Uzsonna után megnyugodott gyomorral és kedéllyel a rafiát övébe dugja, a metszőollót zsebre teszi, a kapát megfogja és kimegy a tőkék közé, hogy a szabálytalan hónaljhajtásokat levagdossa, a lazult vesszőket megigazítsa, és ahol gyomot talál, azt kikapálja.

(Hamvas Béla: A Jóisten uzsonnája, részlet)

Gondolom, már kíváncsian várjátok a folytatást!
Én is... :)
Akkor csapjunk a lecsóba!


Aki kérem kulináris ízbombákkal dolgozik, az vigyázzon! Az eredmény bombasztikus lehet és robbanhat. Kinga egy ilyen bombát hozott - csak egy falat, és elvesztél! Szerényen (gyógy)füves süti névre hallgat... Szóval ez egy akna típusú robbanó szerkezet! A hatásáról idézem Kingát:

"Az első turbós sütés után egyik barátomnak vittem kóstolót, majd a következő üzenetet kaptam egy kis idő múlva: "legközelebb nőt is mellékelj mellé...:)))" " No comment! :)



Kiskonyhám ízei Biancája egy vágyfokozó forró italt kevert. Ránk is fér ebben az enyhe télben... Kávé, kakaó, fahéj, szegfűszeg, méz... Lágy tejszínhabkupolával a tetején. Én már nyúlok is a pohár után! (Bár szigorúan őrzik, azért én próbálkoznék... )



Lúdanyó is a kincset érő sáfrányt tette finom édességébe, az arab vidékeket idéző cérnametélt-pudingjába. Azt hiszem, igazán különleges desszert ez, én biztosan szívesen megkóstolnám! Még csak hasonlót sem ettem soha. S azt is megtudhatjuk, hogy Lúdanyó hogy is keveredett élő rokoni kapcsolatba Aphroditével... :)



Manókonyha Manóanyója most csöppet sem "manós" ételt készített. Egy sajttortát isteni eperöntettel. Hiába, még a manóanyókat is el tudja csábítani a szerelem istennője! :) Pedig a manók sem varázstalan lények, ezt Harry Potter óta tudjuk...



Ms. Poppy aztán nem tétlenkedett a konyhában - három varázslatos ételt is készített. Ember legyen a talpán, aki Ms. Poppynak ellen tud állni! (Ha férfi lennék, én nem tudnék... :) ) Első étele egy könnyed vacsoraétel: színes tésztaspirálok tejszínesen, sonkával és bébikukoricával. Vigyázat! Becsavarodásveszély! :)

És ha még nem szédültünk volna bele a spirálörvénybe, megkaphatjuk Aphrodité csókját is. Aki vállalja a kihívást és a veszélyt, az megkóstolhatja ezt az ellenállhatatlan elzas-i almatortát. Sok fahéjjal... almaborral...

És stílusosan persze - a végén jön a bűnös élvezet. Idézem az istennő földi lányát: "Egyszerű, de annál mennyeibb édesség ez; szaftos és puha, elolvad az ember szájában. S ahogy lágyan elnyúlik rajta egy kanálnyi friss tejszínhab, amit áttetsző kakaópor-felhő övez...hmmm! Igen, még mindig a sütiről beszélek.:)" Ha ilyen a bűn, én vállalom! :)



Maccska mindennapi nyávogások közepette is tud időt szakítani Aphrodité istennőnek. Persze, ez egy igazi macskától el is várható, lévén sok kultúrában s az álmok szimbolikájában is a szexualitást, nőiességet testesíti meg. Első pályaműve maccsunknak egy nagyon izgalmas húsos tarisznya zsályával. Hölgyünk nagy fűszerkedvelő, s azok közt is a zsályát felettébb szereti. Ez az illatos növény szintén a vágykeltők közé sorolandó.

De egy kellemes vacsora nem érhet véget édesség és pezsgő nélkül. Macseknek is először az eper pezsgővel klasszikus párosa ugrott be, de aztán elvetette. Aztán csak nem hagyta nyugodni, ezért érdekes és szép formába is öntötte. No és a csokoládé sem maradt ki, mint biztos alap. Amint írja, az eredmény nem is maradt el... :)


Mackómama mackókonyhájában is készült egy vágykeltő édesség - ami még egészséges is, hiszen alig tartalmaz cukrot. Mégis, ahogy írja, nagy sikere volt:

"Elkövettem egy nagy hibát. A sütőből való kivétel után megmutattam a család férfi tagjainak. Előre bocsátanám, hogy ez vacsora után történt, tehát hivatalosan nem lehettek éhesek! Ami ez után következett, az egy horrorfilmbe illő jelenet volt. Talán ahhoz hasonlít, amikor a sokkarú lények megtámadják az áldozatukat, a kamera sokáig mutatja az őrjítő forgatagot, majd legvégül a szerencsétlen maradványait. Nos, így járt ez a szegény kalács is." Hát kérem... Így kell kalácsot sütni! :)


Nokedli - alias Stampoasis - szintén az eperrajongók közé tartozik. Ezt írja: "tavasz van. ilyenkor kezdenek el zsongani a méhek, érnek az első gyümölcsök és az embernek az az érzése, hogy minden, ami él virágba borul. számomra a legtavasziasabb és egyben aphrodíté istennőhöz illő gyümölcs a vörös szinü eper. a legeslegjobban magában, mindenféle ízesítés nélkül, mert úgy tökéletes ahogy van: a színe, az íze, az illata. akármit is csinálnék vele, csak rontanám a természet adta összhangot. " Azért megtalálta a kiskaput: finom mascarponekrémet, s maracuját adott ez istennői gyümölcs mellé. Hm.......................... :)


Palócprovance szintén e szezonális gyümölcsöt választotta Aphrodité asztalára. Nagyon érdekes afrodiziákumokról is ír, mint a már említett kőrisbogárporról, édes tejben áztatott kecskeheréről, záptojásról, orrszarvúagyarról.... Örülök, hogy az epret választotta! :) Tudtátok hogy ez a felettéb ízletes szépség már Hieronymus Bosch idejében is a szexualitás szimbóluma volt? A földi kéjt, a mohó élnivágyást jelképezte. És hát csokoládéval párosítva... A legtökéletesebb vágyfokozó finom falat.


Pocak Panna egy veszélyesen addiktív sütivel járul a lakomához: az igazi brownie-val! Ahogy a képeket elnézegettem, nem nagyon tudnék ellenállni neki - valami pazarul csokoládés csokis csokisüti ez! Ó.... magasságos csokoládéisten! Fantasztikus! És Aphrodité sem marad távol: vanília is van benne. Megyek sütni, csá pá csók sziasztok....

Na jó. Majd ha befejeztem. Nem hagylak cserben benneteket.


Piszke sütött egy fantasztikus - tulajdonképpen - fehér brownie-t fahéjjal és fehércsokival. Eszembe ötlött a gondolat, miszerint megvesztegetés esete forog fenn az istennő felé... Ugyanis levelet is írt Aphroditéhez. "A partraszállásról csak annyit, az ízlésed jó, mert ha már a konyhánál tartunk, a Szent Jakab - kagylónál finomabbat tengerből nem nagyon tudok elképzelni. Azt viszont kissé hatásvadász - már a külsődön túl - hogy a lábad nyomán mindenféle csodás növény bújt elő a földből - az afrodiziákumok." Ír még születésének csöppet sem fedhetetlen körülményeiről, valamint szegény férjéről, s számtalan áldozatáról. De végül happy enddel zárul a levél: "Mégis... a világ kétségtelenül végtelen unalmas, szürke, egyhangú és örömtelen lenne nélküled." Éljen az Istennő! :)


Rita konyhájában két finomság is csábításra ingerel. Az egyik étel egy ananászcsónakban szervírozott epres csirkesaláta. Már a látvány is extra! Csili, zezámmag, hagymacsíra, bors, eper... vágykeltés ez felső fokon én mondom! Egy romantikus vacsoránál kihagyhatatlan!


A következő fogás sem kevésbé különleges és finomságos. Karamellizált gnocchi epermártással... Még megturbózható egy kis vaníliafagyival is... Lágy, olvadós krumpligojócskák édes cukormázban... és az eper zamata mindehhez. Na, nem folytatom! :)



Sajtkukac konyhájából egy mesés csokifagyi került az asztalra. A híres David Lebovitz egyik kreálmánya, kis módosításokkal. Azt hiszem, boldogan kóstolná ő is Sajtkukac csábító fagylaltkelyhét! S még olvashatunk mellé egy zseniális Gyurkovits Tibor verset is, a zenét pedig Ákos szolgáltatja. Én ottragadtam egy jó fagyira, versre, mjúzikra... :)

"nagyon meggondolandó
kit hogy lehet szeretni
milyen legyen az arca
milyen legyen a szék
mire az ember lánya
leteszi mindenét
milyen az íze szája
emléke muskotálya
a poharában a bólé
az üvegében a sörlé
az asztalán a sercli
mert van ahonnan többé
már nem lehet magunkat
sohasem visszavenni."

(részlet)

Select food egy fantasztikus tandoori csirkével jött - engem meghódított! :) S talán e mesés nép ételei között nem is igen találhatnánk olyanra, mely ne lenne egyúttal vágyfokozó-keltő is, hiszen szinte minden ételhez rengeteg féle fűszert használ. Ha valaki netán tanácstalan lenne egy romantikus vacsora összeállítását illetően, annak az indiai ízeket bátran ajánlhatom. Garantáltan illik Aphrodité asztalára is bármely fogása ennek az ízekben-fűszerekben tobzódó csodálatos konyhának.



Saját levében párolódó alma, kis citromlével, vajjal, karamellizálódásig sütve... Ez még így elég klasszikus. No de kardamommaggal? Már kétségtelenül bátran tekinthető vágykeltő desszertnek. Hősnőnk a véletlennek köszönheti e torta megszületését - mi pedig csak örülhetünk hogy vannak még véletlenek! :) Newton sem fedezte volna fel a gravitációt ugye, ha az a bizonyos alma nem pottyanik a fejére... Nocsak! Csak nem Istennőnk huncutkodott már akkor is?!


Sophi's dinner most nem vacsorát, hanem egy fantasztikus és különleges szörpöt készített vágykeltő bájitalként. Pedig milyen egyszerű és bárhol megtalálható az alapanyaga. Mégis, kevesen tudják, hogy ezek a zsenge hajtások bizony afrodiziákumok, sőt. Orvosság is a belőle készült illóolaj, hiszen az impotencia tüneteit enyhítheti. Na jó, elárulom most már: a fenyőről van szó. :)



Szépségtárunkban az eper igencsak előkelő helyet foglal el... Szepykénél is, hivatalos szépségtárosként. Egy nagyonepresnélisepresebbhabcsoda várja azt, aki belekóstol ebbe a műremek pohárkrémbe! Eperhab epersziruppal, vaníliaesszenciával... Már az illat is elvarázsol, s még hol van az íz! Kérnék egy pohárral! :)




Akkor most engedjük ki a szellemet a fazékból. :) Én egy férfiasabb levessel készültem - Lady Chatterlyre gondolván, ha esetleg favágó vagy vadász, vagy kertész vagy kőműves ejtené rabul a szívemet-testemet. (A lelkemet nem lehet! :) ) E z a leves könnyű, ugyanakkor laktató, fizikai munkát végző férfiak garantáltan szeretik. (Meg a nem azt végzők is... tapasztalat!) Húsleves, kenyér, kolbász, hagyma, friss tanyasi tojás egy tányérban forrón gőzölve illatozik... Ellenállhatatlan szerintem.


És adóztam indiai ételszeretetemnek is, no meg a szezonailitásnak is, - én is készítettem szamócából egy finomságot, ami fantasztikus kísérője lehet bármilyen rizses ételnek, vagy natúr húsnak, vagy más indiai finomságnak. A szamócacsatni kihagyhatatlan Aphrodité asztaláról.





Tavola in piazza Gabah-ja tollából: "Aphroditével ugyan jóban vagyunk, mostanában mégis csak elrohanunk egymás mellett. Int, én is; bólint, én is; meg még oda is kacsintok, hogy azért jövök én, jövök, de legyen még egy icipici türelemmel... Ilyen ez a Duende által kiírt VKF-re készült étel. Kicsit sietős, kicsit nyers, kicsit különleges, kicsit titokzatos, kicsit csípős ez már önmagában is vágykeltő, nem igaz? Osztriga barát szégyenlősen elbújik mellette! Arról pedig már nem is mesélek, hogy eddig ez az idei év legfinomabb étele..." Nagyon örültem, hogy még egy kagylós ételt is hozott valaki! Méghozzá vénuszkagylót! :) Én megkóstolnám, meg bizony!



Vesta - bár szűz istennő volt - szintén részt vett játékunkban. Persze régen a Vesta-szüzek kétségkívül rokonai voltak Aphroditének, hiszen két típusuk volt. Vagy örök szüzességet fogadtak, vagy szent templomaikban áltoztak a megváltó testi szerelemnek. Bármely arra járó, s megtisztulni vágyó férfi testét-lelkét a szex szent tüzén átizzították. A mi szűz istennőnk először verset választott a feladathoz, s aztán ahhoz illő ételt. Nagy örömömre ismét egy indiai finomságot tehetünk az asztalra: egy családalapító chicken tikka masala-t. Hiába, Sappho nem volt híján a múzsáknak ha szerelemről volt szó, s ez a mi Vestánkat is megihlette.


Vidékek legbelül már régóta figyelte a VKF kiírásokat. S most úgy döntött, Aphrodité asztalához ő is hozzájárul. Álmaiban mindenféle finom fahéjas fogás felmerült - de a gaz wikipédiaszörny aszonta, a fahéj nem is afrodiziákum! Ez abszurdum! (Gaz szörny rosszul tudja.) Pedig az a fahéjas csirke.... Miről maradtunk le! No de semmi baj, készült helyette egy leányfogó tészta. Fehérspárgával, természetesen. S miért leányfogó? Olvassátok el! Csakúgy, mint a műhöz rendelt Robert Burns verset, és a kis novellát is! Érdemes. :)



Vegánságok között is lehet incsiklandó, és nagyon vágykeltő ételeket találni. Szamóca ezt most maradéktalanul be is bizonyította nekünk. Hát kérem, aki ennek a csodás csokis-epres tortának ellen tud állni... Az meg is érdemli! Én kérnék egy szeletet! Vigyázat. A szerző szerint igencsak hatásos! :)



Zamat és illat egyetlen pici kosárkában? Mi lehet ez a finomság? Csokis tésztában krémes mascarpone, megkoronázva illatozó és csábító eperszemekkel.... Már el is bódultam, kész, elvesztem... Trinity nem tudja, de ez már közveszélyt okozó sütemény, ezért muszáj szigggorúúúan elkoboznom őket! Vigyáznom kell rátok, na! :)



Zsófi első alkalommal játszik a VKF-en. Bár újonc még, a szerelemben úgy olvastam, nem az. :) Ő is a mesés india egy fantasztikus ételét hozta el nekünk, méghozzá a mesés kelet egy különleges edényében tálalva. Idézem Őt: "A csábítás, vágykeltés, nőiesség, szerelem, az érzékek, ízek élvezete jelenti nekem mindazt, amit Aphrodité képvisel.
Jártam Marokkóban, és voltam Tunéziában is. Az indiai ízvilágot pedig nővérem révén ismertem meg valamennyire, és mivel ezen országok hangulata jelenti nekem az igazi misztikumot, a csábító, minden érzéket megmozgató illatokat, fényeket, és nem utolsósorban fűszereket, nem is volt kérdéses, hogy ilyesmi étellel készüljek." Köszönettel vettük, Aphrodité mind a tíz ujját meg is nyalta utána, mert az étel egy fantasztikus csirke curry volt! Zsófi igazán szépen összeszedte a benne lévő afrodiziákumokat, s velünk is megosztotta. Olvassátok csak el, nagyon kerek pályamű az övé! :)


Zsuzsi, aki mindig főz valami finomat, most egy pasis ételt hozott, ráadásul a még távolibb keletről. Egy nagyon különleges sültet, kínai ötfűszer-keverékkel megbolondítva. A híres keverék méltán pályázhat az extra-afrodiziákum kategóriára, hiszen összetevői mind-mind vágykeltőek. Csillagánizs, fahéj, szecsuáni bors, szegfűszeg, édeskömény. Zsuzsi bővebben is írt mindegyik fűszer hatásáról. Bár engem már a kép is meggyőzött: ennek a fogásnak szerintem egy férfi sem tud ellenálni! :)



Hát ennyi lett volna, és ez nem kevés! :) Igen kerekre sikerült ez a forduló. Kerek 50 pályázóval, kerek 70 pályaművel!

Kétségtelenül bebizonyosodott számomra, hogy a ma lányai-asszonyai igencsak sokat örököltek Aphrodité véréből. Férfiember tud harcolni, küzdeni, szembeszállna a halállal - semmiség, hiszen igazi férfi. Na de az istennő földi helytartóinak ellenállni... csatát veszteni ez esetben talán nem oly nagy baj. Férfinép! Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel. El vagy veszejtve kérem szépen! Ez a közös sorsunk. Élünk-halunk egymásért, mert ahogy Karinthy mondta: az a baj, hogy mindkét nem mást akar. A férfi a nőt, a nő a férfit. Mióta világ a világ, így van ez. S így is marad, s van jól.

The (Happy) End