A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldfűszer. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldfűszer. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. április 17., hétfő

Tárkonyos gombócleves sonakfőzőlével


Az ünnepnap azért kápráztat el,
Mert szürke napokból ragyog elő,
Ritkán, ahogy a nyakláncban tüzel
Itt-ott egy-egy igazi drágakő.

                                                                     (William Shakespeare)



Ugye nem öntöttétek el a sonka főzőlevét? Mert a világ legjobb alapleve. Bármilyen levest vagy mártást készíthetünk vele, nem csak a töltött káposztának ad kitűnő ízt. Én most egy gombóclevest csináltam belőle, mert gyönyörű a friss tárkony és lestyán is az ablakomban, és még medvehagyma is volt itthon. Úgyhogy ez egy igazi tavaszifűszeres káposztaleves.

Hozzávalók 6 főre:
1 kis szál fehérrépa
1 közepes szál sárgarépa
1/2 teniszlabdányi zeller
1/4 karalábé
1 kis fej káposztának a fele (olyan 40-50 dkg)
2 liter sonkafőzőlé+víz
4-5 szál friss tárkony (vagy 1 evőkanálnyi szárított)
4-5 lestyánlevél
8-10 szem egészbors
2 dl tejszín
a gombócokhoz:
1/2 csirkemell (35-45 dkg)
1 egész tojás 1 evőkanál vízzel higítva és felverve
8 dkg rizs
1 kisebb fej vöröshagymának a negyede
1 beáztatott zsemle
1 púpos evőkanál liszt (lehet rizsliszt is)
4-5 nagy levél medvehagyma

1 csapott teáskanál pirospaprika

A rizst bő vízben előfőzzük nem túl puhára, leszűrjük, hagyjuk a szűrőkanálban felhasználásig. A zöldségeket megtisztítjuk, és kicsi darabokra vágjuk. A sonkalében feltesszük főni őket annyi vízzel, amennyi oldja a sonkalé sósságát, mert az ugye mindig egy kicsit sós. Beletesszük a laskára vágott káposztát is, és az aprított zöldfűszereket, borsot is. Közben elkészítjük a gombócokat: a zsemlét beáztatjuk, a csirkemellet apró kockákra vágjuk, majd a késsel még tovább aprítjuk, ahogy a zöldfűszereket szokás. Egy tálba tesszük, hozzáadjuk a vízzel kissé higított tojást, a kinyomkodott zsemlét, az előfőzött rizst, a szálakra vágott medvehagymát, az apró kockákra vágott vöröshagymát, sót, pirospaprikát, lisztet. Összedolgozzuk, és mikor már puhák a zöldségek a levesben (ami hamar bekövetkezik, olyan 20 perc fővés elég is nekik), vizes kézzel gombócokat formázunk a masszából és beleengedjük őket a pötyörgő levesbe. (A gombócok nyers állaga viszonylag lágy legyen, mert ha túl sok lisztet teszünk hozzá, kemények lesznek a gombócok. Tehát olyan éppencsak-formázható állag legyen.) Hagyjuk főni őket olyan 5 percig, végül a tejszínt is a leveshez öntjük. S már tálalhatjuk is. A végén az ízeket lehet kissé fokozni egy csipet cukorral, teáskanálka enyhe ecettel vagy citromlével.

Tipp: ebben a levesben a tejszínt kiválthatjuk paradicsomlével is. Akkor nem kell a sonkaléhez víz, hanem olyan 7-8 dl paradicsomlét adjunk hozzá. Természetesen ha túl sűrű lenne a leves, vízzel vagy még sonkalével, paradicsomlével beállítható a jó sűrűje-leve arány.
Másik tippem, hogy húsgombócok helyett ilyen gombócokkal is készíthetjük, ekkor a sonkafőzőlét a krumpli főzőlevével higítjuk, amit nem sózunk. (Hanem csak majd a főzőléből kivett főtt és áttört burgonyát sózzuk csak a nudlitésztában.) Ehhez a fajta gombócos káposztaleveshez a tejszín illik. 


2017. április 4., kedd

Zöldfűszeres csirkemellpástétom


Hétvégén jártam a városon kívül. Gyönyörűen zöldül minden, a kertek és a fák telis-tele virággal. Ámulatba ejtő látvány, nem is beszélve az állandó madárcsivitelésről, amivel egyszerűen nem tudok betelni. Láttam gólyákat a fészkükben, varjak röpködtek a fejem felett, csőrükben ágdarabokkal - otthont adó fáik felé igyekeztek, ahol lelkesen építik fiókáiknak az égkék háttérben lebegő kis bölcsőket.
Mindig elámulok ezen az ésszel fel nem fogható és hihetetlen intelligencián, ami az élet szédült táncát irányítja és áthatja, a tökéletesnél is tökéletesebben. Honnan jön? És kié?











Egy folyamatosan üzemelő konyhában mindig van maradék... most éppen egy fél sült csirkemell árválkodott a hűtőben. Önmagában már nem volt kedvem megenni, így zöldfűszeres pástétom készült belőle, mert az ablakomban gyönyörűen hajtanak már a fűszernövények is, a medvehagyma pedig állandó lakója a fridzsidernek - szegény, nem engedem ki a hideg barlangból, brumbrumm. 🐻 ☺

Hozzávalók 4 főre:
1 egész sült csirkemell (olyan 60-70 dkg-os sütés előtt)
6 dkg szobahőmérsékletű, puha vaj
1 evőkanálnyi mustár (lehet angol mustárkrém is vagy német, az a darabosabb fajta, de a sima is jó)
2 evőkanálnyi medvehagyma (összevágva ennyi)
1/2 evőkanálnyi friss (citromos) kakukkfű
1/2 evőkanálnyi friss tárkony
só, frissen őrölt bors
1 tubus natúr krémsajt (vagy 4 natúr medvesajt kocka vagy 10 dkg-nyi natúr sajtkrém: philadelphia vagy mascarpone)
1/2 evőkanál sűrű tejföl

A csirkemellet apróra vágtam - könnyű művelet, fölösleges a robotgépet összemaszatolni - majd minden hozzávalót alaposan hozzákevertem. S ennyi lenne. Fincsi. Főleg pirítóson, retekkel vagy uborkával, vagy újhagymával.
Vacsorára tökéletes, de előételnek is beilleszthető egy menüsorba. Vagy svédasztalra is kitűnő, ez esetben én sütnék mini labdacsokat égetett tésztából (tudjátok, a képviselőfánknak a tésztája, amit mi általában édes töltelékkel szoktunk meg, de mivel a tésztában nincs cukor, ezért bármilyen sós krémmel is tölthető), és megtölteném őket ezzel a finom krémmel. Guszta és extra lenne. 👌
Pitetölteléknek is tökéletes, csak akkor a fenti krémhez adjunk még 2 felvert tojást, és vagy 1 dl tejet, vagy még 2 nagy evőkanál tejfölt körülbelül - de egy a lényeg: ne legyen túl folyós a töltelék, hanem krémszerű.  Sima sós, vajas pitetésztába töltve kész is a csirkés pite. Vagy ha nem zárjuk le a tetejét tésztával, akkor a csirkés galette. ☺

2017. március 17., péntek

Bresaola házilag (olasz érlelt marhasonka)


Ha előbb jön szembe velem ez a videó, meg is csináltam volna húsvétra, mint különlegességet. A bresaola egy nyers, nem füstölt, érlelt olasz marhasonka. Készíthetünk belőle carpaccio-t is, tölthetjük mozzarellával vagy fűszeres ricottával, stb... (Azért majd ha olyan helyen járok, ahol látok szép marhahúst, veszek majd és egy kisebb darabot elkészítek próbaképpen.)




Hozzávalói 1 kg marhahús, 7 borókabogyó, 2 babérlevél összetörve, 3 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál friss kakukkfű (vagy fél tk. szárított), 2-3 kb. 5 cm-es ágacska friss rozmaring, kb. 3 liter vörösbor, annyi olívaolaj, amennyi ellepi, s a második fázishoz 4-5 ek. tengeri só, muszlinanyag.





A húst a fűszerekkel és annyi vörösborral, amennyi ellepi, egy olyan edénybe tesszük, amire egy lenyomó szerkezetet is tudunk tenni, hogy a hús a bor alatt maradjon. Tetejére fél cm-nyi olajat öntünk, hogy légmentes legyen. Érleljük két hétig, majd kivesszük a pácból, és alaposan besózzuk. Muszlinba tekerjük, átkötjük és hűvös, szellős helyen fellógatva 2-6 hétig érleljük. Hűtőben is lehet, a videó szerint. Hajszálvékonyra szeletelve fogyasztjuk olívaolajjal, friss vagy pirított kenyérrel, jóféle vörösborral, olajbogyóval, pamezánnal, frissen tört borssal, fügével, stb... 
Szerintem vadhúsból is kipróbálható.

Aztán itt van a sertéshúsból készülő capicola, ez is nagyon finom lehet. Itt a pontos recept. (De találtam itt chorizo receptet is.)

És ez pedig a tradicionális pancetta készítési módja. A fűszerek leírása itt.
Ez pedig a River Cottage videója a házilag készült prosciutto stílusú sonkáról.

2017. március 9., csütörtök

"Csuszagne"


Ha rosszak a mindennapok, végül rossz lesz az egész élet. A tartalmas, jó élet egyik legfontosabb titka, hogy nem szabad maradékot hagyni. Minden napot, minden élethelyzetet, minden életkori szakaszt a maga teljességében, maradékok nélkül kell végigélni.
Kell választani és dönteni, de nem abban az illúzióban, hogy ezzel vágyaink szerint intézzük sorsunkat, hanem azért, mert a választás és a döntés ténye lelkileg összetartja az embert, és megvédi a nehéz helyzetek örök megkerülésétől.

(Popper Péter)

 


Mi van, ha úgy jársz, hogy rájössz (későn), a túrós csuszához mindent vettél, csak csuszatésztát nem? De lasagne lapod van dögivel? Igen. Keresztezed őket, így süthetsz csuszannyét.


Hozzávalók 2 főre:
8 lasagne lap
40 dkg túró
10 dkg szalonna
1 nagy tejföl (330 gr.)
6 ek. olaj
2 db egyszemélyes sütőtál

A tésztalapokat megfőztem al dente, majd hideg vizet csorgattam a fazékba hogy lehűljenek, de a vízben hagytam őket. Így nem ragadnak össze.
A szalonnát kis csíkokra vágtam, és kisütöttem a zsiradékban, majd egy szűrőkanállal kivettem a kis pörcöket egy tálkára.
A tálakat alaposan kiolajoztam. Egy réteg tészta, rá túró, só, pörc, tejföl. És így rétegeztem. Előmelegített sütőben készre sütöttem.



Böjtölők a szalonnát természetesen hagyják ki. Lehet helyettesíteni spenótlevelekkel szerintem. Kaporral vagy medvehagymával fűszerezve is isteni.

2017. március 6., hétfő

Gözleme (török töltött lepénykenyér)


A múlt bárcsakjai és a jövő aggodalmai
a jelen pillanatunkat elrabló két tolvaj.

                                                                                          (Üstün Dökmen)




Maradékból finomat. Semmit sem szeretek kidobni, ami étel. Jelen esetben még egy adagnyi főtt burgonyát sem, hiszen valaki sokat fáradozott vele: elültette, gondozta, leszedte, piacra vitte, s én csak mindennek a jutalmát élvezem, a finom krumplit. Néhány alap-hozzávaló, egyszerűség, de a végeredmény mégis abbahagyhatatlan. (A változatosság gyönyörködtet, különösen böjtidőszakban.)
A gözleme töltött lepénykenyér, a török konyha népszerű finomsága. Van ahol élesztővel készül a tésztája, van ahol nem. Tölteléke leggyakrabban spenót, sajt (fetához hasonló vagy olvadós is lehet), burgonya, de lehet fűszeres darált hús is. A lényege az, hogy nagyon vékonyra nyújtják a tésztát, s vagy levélformára vagy félhold alakra hajtják a töltelékre. Eredetileg tárcsán, szabad tűzön sütik. Persze a háziasszonyok otthon is készítik.
Én élesztős tésztát csináltam hozzá, a krumpli adott volt, és hát medvehagyma szezon van. :)

Hozzávalók 8 darabhoz:
a tésztához:
32 dkg liszt
1 dkg friss élesztő
1 csapott mokkáskanál só
2,5 dl langyos víz.
a töltelékhez:
50 dkg burgonya (tisztítva)
1 kicsi fej vöröshagyma
5 evőkanál olívaolaj

medvehagyma ízlés szerint
a kenegetéshez:
4 dkg olvasztott vaj

A lisztből, vízből, élesztőből szép sima tésztát dagasztunk. Ez fontos, mert ha kellően kidolgozott, akkor könnyen, nagyon vékonyra nyújtható. Én a robotgép dagasztókarjával csináltattam. Letakarjuk, hagyjuk duplájára kelni.
Közben megfőzzük a hámozott, kockázott burgonyát sós vízben, leszűrjük. Egy kislábaskában az olajon megdinszteljük kis lángon kevés sóval az apróra kockázott vöröshagymát, majd a főtt burgonyához adjuk, és villával a krumplit össze is törjük. Mikor már csak langyos a töltelék, az apróra vágott medvehagymát is hozzákeverjük.
Ha megkelt a tészta, nyolc gombócra formázzuk. Letakarva hagyjuk 10-15 percet állni, majd egyesével lisztezett deszkán vagy a konyhapulton kinyújtjuk - ha félholdat készítünk, a serpenyő méretére, ha levél alakra formázzuk, akkor nagyobbra. Megtöltjük, hajtogatjuk, s a közben felmelegített serpenyőbe tesszük. Közepes lángon süssük, hogy kellően átsüljön. Mielőtt megfordítanánk, a tetejét megkenjük olvasztott vajjal, s mielőtt kivennénk a serpenyőből ismét megfordítjuk, és a másik felét is megkenjük. Sorban nyújtjuk és sütjük.




Sűrű török joghurttal kínáljuk. Addiktív, csak szólanék előre. :) 
Ez a tészta, ha nem lisztezett felületre borítjuk hanem olajozott pultra, lángosként is kisüthető, hiszen egy egyszerű kelt tészta. (Lángos sütéskor nem szabad lisztezni, mert az olajban megég, és nem lesz jóízű a lángosunk. Csak olajjal szabad nyújtani a lángostésztát.)

Hasonló fogások a török konyhából:
 
 
 

2017. március 3., péntek

Camambert krém (obatzter)


Március külön évszak, semmi köze a télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág, ez a minta érték nélkül. Már nincs bál, még nincs uszoda. Még fűtünk, de már felöltjük délelőtt az átmeneti kabátot. Ez még nem a szerelem hónapja, mint a május, s már nem a szövődmények hónapja, mint a február. Nincs külön dallama, nincs nagy tétele. Ez a közzene. A természet, titkos műhelyeiben, még dolgozik új alkotásain, nem árulja el titkait, világraszóló újdonságait.

(Márai Sándor: Március)




Ma már volt a piacon medvehagyma. :) Ezt a receptet Évinél láttam meg, és nagyon tetszett. Nem ismertem, pedig egy közismert krém, mint nálunk például a körözött.

Hozzávalók személyenként:
  • 1 camembert sajt
  • 4 dkg szobahőmérsékletű vaj
  • 4 nagy medvehagymalevél
  • 4 dkg érett márványsajt vagy bármilyen kéksajt

A camembert kalapját éles késsel levágjuk, a belsejét kiskanállal kikaparjuk. Hozzáadjuk a vajat, kéksajtot, sót, apróra vágott medvehagymát és villával teljesen krémesre alakítjuk, majd visszatöltjük a kivájt helyre.
Pirítóssal tálaljuk. Amúgy nagyon látványos lehet egy svédasztalon, remek partifogás is. Gyakorlatilag bárhogyan ízesíthető, kedvünk, hangulatunk szerint. Nekem sokkal jobban ízlik, mint a sült camembert.

2017. február 27., hétfő

Mentás burgonyaleves

Elkapott a tavaszi láz végre. Idén valahogy nagyon nehezen születtem újjá abból a bizonyos láthatatlan tojásból, mert a tél végi depresszió igencsak bekerített. De lassan kezdek kitörni belőle. Abból vettem észre, hogy elkezdtem leselejtezni ezt-azt: a nem használatos fazekaimat, serpenyőimet többek között. Meg a nagytakarítást tervezgetem, pedig elhihetitek, nem a kedvenc elfoglaltságom. Most mégis szinte vágyom négy sarkából kifordítani a lakást, és kirázni mint egy pállott dunyhát, kitenni a napra, hogy járja át a friss levegő, a telet elfúvó szél. 
Egy-két hétre még bevackolom magam tetemes mennyiségű súrolószer és porrongy társaságában, hogy aztán majd a húsvét már friss és üde helyre érkezhessen. Nyuszikákkal, pirostojással, barkaággal, napot idéző nárciszokkal meg földbarlangjából kibújt medvehagyma brummogásával - szóval a tavasz minden kellékével.




Bár ennek a hétnek az eleje-közepe még a tobzódásról szól, azért én hoztam már egy böjtös levest. A konyhámat hatalmas csokrokban díszíti az ősszel leszedett menta, úgyhogy örültem nagyon, mikor rábukkantam erre a végtelenül egyszerű levesre. Hasonlít a mi krumplifőzelékünkre, de a menta és a barna vaj miatt mégis más az ízhatás. Hamarosan jön a friss medvehagyma, szerintem azzal is megfőzhető.

Hozzávalók 4 főre:
4 dkg liszt (2 púpos evőkanál)
3 evőkanál olaj
2 dl tej
1,2 dl víz
8 dkg száraztészta (én gyufával csináltam)
50 dkg burgonya kisebb kockákra vágva (tisztítva ennyi)

frissen őrölt bors
1 evőkanálnyi szárított vagy 2 evőkanálnyi friss menta
6 dkg vaj
1 mokkáskanál kristálycukor
1 gerezd citrom leve

A vajat addig melegítsük kis lángon, míg eltűnik a habja és a színe barnára vált, az illata pedig finom karamellre emlékeztet. Hagyjuk a lábost megdöntve állni 10 percet, majd finoman öntsük át a vaj tiszta részét egy tálkába. A fekete kis darabkák maradjanak a kislábosban, az nem kell. A vajba keverjük el az aprított mentát.
A lisztet pirítsuk meg az olajon annyira, hogy érződjön egy finom, diós illat. Majd apránként simára kevergetve öntsük fel a tej-víz keverékkel. Tegyük bele a burgonyakockákat, sózzuk, borsozzuk és forrástól számítva főzzük 10 percig, majd tegyük bele a tésztát is, és addig főzzük, míg minden puha lesz a levesben. Kevergetni kell sűrűn, mert a liszt miatt hajlamos leragadni az alján.
A végén ízesítsük pici cukorral, citromlével és a mentás vajat is keverjük bele. Ha gazdagabban enném, darált marhahúsból készítenék kicsi gombócokat, amiket külön megsütnék, s a tálalásnál minden tányérba tennék pár darabot.

(Legközelebb úgy főzném, hogy feltenném a krumplit, tésztát a tejes vízbe. Külön megpirítanám a lisztet, és csak a végén adnám a leveshez, ahogy a rántást szokás. Hamarabb is főne, nem is ragadna le.)

2017. január 19., csütörtök

Gombás karajszeletek


Mostanában mindenki diétázik, vagy valamilyen trendi étrendet követ. Kezdem kicsit hülyén érezni magam a sok egészségguru között, hogy minden lelkiismeret furdalás nélkül eszem, és azt, amit éppen szeretnék. Mit sem törődve a kilókkal, meg más aggasztó következményekkel. Kihalóban lévő, veszélyeztetett egyed leszek lassan.
Majd szóljatok, ha mindenki egy másik bolygóra költözött, ahol a fű kék, az ég zöld, és az ottlakóknak minden ideje és energiája arra teremtetett, hogy azzal foglalatoskodjék a nap 24 órájában, hogy mi kerül a szájába - de főleg mindenmentes akármi legyen, ami a szájukba kerül, amitől sosem öregszenek, híznak és halnak meg.
Szóval szóljatok. És az utolsó csukja be majd az ajtót. Én maradok. :)

(Kicsit komolyabban. Mindez csak tünet. Annak tünete, amitől menekül, irtózik és fél az egész nyugati kultúra. Amit elrejt a tudattalanjába, ami mégis árnyékként követi őt még az örökkön élők kék füvű, zöld egű bolygójára is. Igen. A halál az. 
Keresi a halhatatlanságot, épp csak rosszul és rossz helyen. Tökéletesen elidegenedett saját szülőföldjétől, csakúgy, mint önmagától. A betegségek okát kinn keresi, mert nem lakik a saját testében, nem érzi azt. Otthontalan lett, és magára maradt. A posztmodern ember Sinatra idegenje az éjszakában.)



Egy ősrégi szakácskönyvemben találtam. Igazából semmi extra, tulajdonképpen gombás omlettel vagy frittátával dúsított karajszeletek. Viszont finom, a karaj nem száraz, és remekül beilleszthető szétválasztós diétába is, vagy a paleontológusoknak is egy kis változatosság lehet.🍄🍗 😏

Hozzávalók 4 főre:
60 dkg sertéskaraj
25 dkg csiperke gomba (a barna kalapos finomabb)
3 tojás
10 dkg tejföl (a 20%-os finomabb)
1 csokor petrezselyemzöld
1 kis gerezd fokhagyma
só, frissen őrölt bors
kakukkfű
1 kisebb citrom reszelt héja
5 dkg parmezán jellegű ízes, érett keménysajt reszelve
15 dkg trappista reszelve
2 dkg vaj
2 evőkanál olívaolaj

A gombát vékony félszeletekre vágtam, és egy serpenyőben a vajon átsütöttem pirulásig sóval, borssal, kakukkfűvel, aztán a nagyon apró kockákra vágott fokhagymát is hozzáadtam, és azzal is sütöttem a ragut pár percig, állandóan kevergetve. Félretettem hűlni. Közben a karajt vékony szeletekre vágtam, kiklopfoltam, a szélén a hártyarészeknél kissé bevágtam, hogy ne púposodjanak fel majd a sülésnél. Sóztam is a szeleteket. 
Amikor már csak langyos volt a gombakeverék, a tojásokat szétválasztottam úgy, hogy a fehérjéket a robotgép táljába, a sárgájákat egy másik, kisebb tálba tettem. A fehérjét habbá vertem, a sárgáját is átkevertem habverővel, míg kissé kifehéredett. A gombás keveréket ízesítettem még a felaprított petrezselyemzölddel és reszelt citromhéjjal, és a tejfölt, a reszelt sajtokat is a keverékhez adtam. Végül lazán a tojássárgákat is belekevertem, végül pedig a fehérjehabot is, óvatosan, hogy maradjon benne levegő. A hússzeleteket átkentem olívaolajjal, egy szilikonos sütőpapírral bélelt nagy tepsire fektettem egymás mellé jó szorosan, és a gombás habot rájuk halmoztam. Előmelegített, 180 fokos sütőben pirulásig sütöttem. Nem kell neki sok idő, olyan 20 perc alatt meg is sült.





Aki nem szétválasztózik, meg nem paleontológus, az szerintem egy csapott evőkanál lisztet is adhat a keverékhez, amit a tejföllel a legkönnyebb simára keverni. Jobb tartása lesz a tojáshabnak szerintem. És készíthetjük csirke- vagy pulykamellből is.

Párolt rizzsel tálalnám. Vagy vegyes zöldkörettel. Vagy fejes salátával. De ha nyár lenne, egy finom paradicsomsalátát adnék mellé. És persze nyáron vargányával vagy igazi csiperkével, vagy szegfűgombával készülne a hús. Ha ősszel, akkor meg pláne valamilyen finom erdei-mezei gombával készíteném a ragut rá. 


2017. január 17., kedd

KFC csirke


A boldogság útszéli szemét,
szedhet eleget, ki lenyújtja kezét,
az érlelő kínt kell megérdemelni.
                                                                       (Weöres Sándor)

Mindenhonnan azt halljuk mostanság, hogy nekünk boldognak kell lennünk. Tényleg? Miért is zavar bárkit, hogy te boldog vagy-e vagy sem? Elárulom, ez pusztán indok arra, hogy beleüssék az orrukat abba, amihez semmi közük: az életedbe. Az egész ezo-spiri-pszicho világ olyan cukormázzal van leöntve, hogy ha beleesel a gödrükbe, úgy beleragadsz, hogy sosem szabadulsz.
Az igaz út nem boldogságkergetés. Soha nem is volt az.




Hogy ne csak mindig a hagyományos panírral készüljön a bundázás. A Kentucky Fried Chicken-t 1929-ben alapította Harland Sanders, és 1952-ben vált franchise vállalattá. Nemrégiben előkerült egy véletlen folytán az eredeti receptúra. Ami lényegében csak annyit jelent, hogy mi az a 11 fűszer, amit a csirke bundázásához a liszthez kevernek. Nos, igyekeztem követni a receptet. (Még zellersóm is volt itthon, mert szoktam csinálni, ha olyan zellert sikerül vennem, aminek nagy, bokros és szép zöldje van.) Az az igazság, talán egyszer ettem sok éve, mikor Pesten tanultam. Úgyhogy nem tudom, olyan-e? :) Minden esetre finom. Van, amin kissé módosítottam.

Hozzávalók egy egész csirkemellhez (kb. 70-80 dkg húshoz):
15 dkg liszt
10 dkg kukoricapehely mozsárban durvára törve
1/2 teáskanál kakukkfű
1/2 teáskanál bazsalikom
1/3 teáskanál oregánó
1 teáskanál zellersó
1 teáskanál feketebors
1 teáskanál mozsárban finomra őrölt mustármag
1 teáskanál paprika
1 csapott teáskanál fokhagymasó
1 teáskanál őrölt gyömbér
A bunda folyékony részéhez:
10 dkg liszt
2,3 dl víz

A csirkemellről levágtam a kis szárnyarészt. A nagyobbik részről szintén levágtam a csúcsos, vékonyabbik részét, a vastag részt pedig félbevágtam úgy, hogy fele vastagságú legyen, majd az így kapott darabokat kis kockákra vágtam, olyan 3-4 centisekre, tehát falatkákra.
Kissé be is sóztam őket. Félretettem, majd elkészítettem a panírhoz a folyékony és a száraz részt is.
A folyékony: a 10 dkg lisztet elkevertem a 2,3 dl vízzel és ennyi. A szárazhoz pedig a lisztet, a durvára tört kukoricapelyhet és a fűszereket kevertem össze.
Nagyon bő olajat forrósítottam egy kisebb serpenyőben. Amíg melegedett az olaj, bepaníroztam először a folyékony, majd a száraz panírba a csirkedarabokat és a pultra sorakoztattam őket, aztán a közepesen forró olajba tettem egy adagot. Ne süssük túl gyorsan, nagy lángon, hanem közepesen. Egyrészt így biztosan átsül, másrészt a bunda is ropogósabb lesz.
Papírtörlőre szedtem ki. Bármilyen mártogatós jó hozzá, amit csak szeretünk, vagy ízlik: lehet joghurt lapú, lehet majonézes, vagy ketchupos, illetve paradicsomszósz. Én most majonézt és édes csiliszószt kevertem össze.









Szerintem lehet sütőben is sütni, ha kímélőbben szeretnénk enni. Sorakoztassuk sütőpapírra a panírozott darabokat, és kissé spricceljük meg olívaolajjal. Körülbelül 180 fokos sütőben süssük pirosra.

Ha nincs zellersónk, akkor egy nagyon kicsi csipet szárított lestyánt tehetünk helyette a keverékbe. És aki szereti a csípőset, ízlés szerint cayenne borsot is tehet bele.
És itt egy másik híres, csirkemellből készíthető finomság, a csirke tikka masala.

És az autentikus KFC pediglen így készül, köszönöm a hozzászólást, s főleg a receptet P. Gy.-nek! :)
"Egy éjszakára bepácolják kefirbe (buttermilk). Itt talán a kaukázusi kefir hasonlít legjobban rá. Másnap jó alaposan lecsöpögtetik. A fűszeres lisztbe tesznek egy csipet sütőport, vagy szódabikarbónát, ettől lesz ropogós és levegős. Megforgatom a lisztes keverékben a csirkét (ezt úgy teszem, hogy nagy papírzacskóba teszem a lisztes keveréket és ott rázom össze a csirke darabokkal), utána beteszem a kefirbe (amiben előzőleg 1-2 gerezd fokhagymát belereszeltem), aztán megint a lisztes keverék. Jó az olajat olyan 180 fok körül tartani - ebben segít a vas serpenyő. Kiegyensúlyozottabban tartja a zsiradékot. Mindig tesznek az olajhoz, vagy szalonna zsírt, vagy sima zsírt.
Hagyományosan krumpli pürét és káposzta salátát (Coleslaw) adnak hozzá."

2009. május 15., péntek

Tepertőkrém



Bort Mezopotámiában egyetlen alkalommal láttam, akkor is csak messziről, a Hotel Baghdad éttermében rendelte valamelyik merész káfir, hatalmas ezüsttálcán szolgálták fel, maga az üzletvezető szervírozta, mögötte ment a helyettese, aztán a pincérek rangsor szerint, drámai arckifejezéssel és ünnepélyesen lassú léptekkel, Rákóczi hamvainak hazahozatala lehetett ehhez hasonló, bár annak nem volt ily sűrű metafizikai háttere. A művelet teatralitása persze érthető, ha belegondolunk, hogy a közeli országok egyikében-másikában az ilyesmiért azonnali és szigorított lenyakazással büntették volna az összes pincért, az összes vendéget, és mindenki mást, akit a sors véletlenül épp arra vetett.

(Váncsa István: Lakoma)



Ez a recept kedvenc szomszédasszonyomtól származik. Zseniális, ahogy csinálja. Rendszeresen készíti hétvégi szőlős kiruccanásaink alkalmával. Isteni finom tud lenni ott a friss levegőn, a fizikai munka után igazi hűvös pinceföldi borral leöblítve. Roppanós-puha házikenyérrel, újhagymával, uborkával, retekkel, paprikával, paradicsommal... mennyei.

Hozzávalók:
25 dkg darált tepertőkrém (ne ízesített legyen, vagy a legjobb a házi),
4 egész főtt tojás,
só,
jó sok frissen őrölt vagy tört bors,
1 teáskanálnyi Erős Pista vagy Édes Anna vagy Piros Arany,
2 teáskanálnyi mustár,
1/2 fej vöröshagyma (közepes méretű).

A tojásokat keményre főzzük, majd lehűtjük és tojásvágóval egyszer hosszában, egyszer keresztben elvágjuk. A tepertőkrémet kinyomjuk egy tálba, és a kockázott tojást is hozzátesszük. Adunk hozzá mustárt, paprikakrémet, nagyon apróra kockázott vöröshagymát és jó sok őrölt borsot. Ha szükséges, sózzuk is. Elkeverjük és hagyjuk állni 20 percig. Ennyi a recept. De közben kóstoljunk, mert minden bolti tepertőkrém kicsit más ízű. Harmonikus legyen, ennyi a lényeg.

2008. október 29., szerda

Kapormártás hercegnő-burgonyával és buggyantott tojással


Te tudod, mi az élet? Valami váratlan otthonosság. Valami, amitől a világ fölemelkedik Benned, áttetszővé válik, és ernyőt von köréd, amit Te mutatsz föl körbe mindenkinek. Látjátok, ilyen a világ! Ez a természete! Térdeplő mindentudás. Elfelejtett igazi szerelmed. A Tiéd. A Te lámpásod, amely általad ég. A természetes csoda. A zúgó, morajló, szembeötlő titokzatosság. Leheveredés a fűbe. A Földet átöleled és röpülsz a csillagok között az egyetlen kertbe. A pázsit mámorítja érzékeidet. Némán suhansz a mindenségben. Bőröd párája világoknak üzen. Követelő folyamok áradnak és zúgnak föl benned. Villamosok ablakából nézed az életed. Egy fütty elér, és bábodat levedled. Kereszteződések, találkák várnak rád.

(Grandpierre Attila: A csillagok között) 




A kapor nekem az egyik legszeretettebb fűszerem.
A kapormártás hozzávalói 4 főre:
2 nagy csokor kapor,
1 dl tejföl,
1 dl tejszín (vagy csak tejszín, de akkor 2 dl),
só,
citromlé,
cukor,
2 púpos evőkanál liszt,
egy húsleveskocka vagy ételízesítő,
1 liter víz.

Másfél csokor kaprot jó apróra vágok, és 1 liter hideg vízben fölteszem főni. (Néha egy nagyon kevés, nagyon apró kockákra vágott vöröshagymát is teszek a kaporhoz. Nem mindig. Így is, úgy is finom. Ízlés és kedv dolga.)
Mikor forr, beleteszem a húsleveskockát, és fedő alatt főzöm jó húsz percig. Közben a lisztet csomómentesre keverem a tejföllel és a tejszínnel (a tejszíntől krémesebb, lágyabb lesz).
Mikor eleget főtt a kapor, egy merőkanálnyit adok a habaráshoz belőle, hogy ne legyen csomós és ne csapódjon ki a tejföl. Ezután adom csak a habarást a mártáshoz. Míg föl nem forr, kevergetem. Forrás után még vagy öt percig főzöm, beletéve a maradék fél csokornyi apróra vágott kaprot is. Ízesítem citromlével (vagy ecettel), és ha szükséges pici cukorral, sóval.

A hercegnő-burgonyát úgy készítettem, hogy volt előző napról maradt főtt krumplim. Kísérleteztem már frissel is, de abból nem lehet igazán jó hercegnőket sütni. Szóval abból a "megfájásodott", magában már nem igazán ehető tegnapi krumplimaradékból jó.
Tehát adtam hozzá egy tojást és kevés lisztet, plusz egy kávéskanálnyi búzadarát is. Jó formázható állagú legyen. Nyomózsákba tettem és egy tálcára kis halmokat csináltam a masszából. Aztán bő és gyöngyözően forró olajban kisütöttem őket.
Megpróbáltam a sütőben sütést is, de ez így sokkal ropogósabb, finomabb lett. Maradok ennél a változatnál. :-)
A buggyantott tojás pedig csak annyi hogy jó bő, forráspont alatt lévő vízbe ütöttem bele finoman a tojásokat és hagytam főni 2-3 percig, aztán szűrőkanállal kiszedtem őket. Nem igazán kedvelem a főtt tojást - nekem száraz. Ez finomabb, krémesebb. Szebb lesz, ha a tojás beletétele előtt kanállal örvényt kavarunk a vízbe.

2008. október 27., hétfő

Kecskesajt olívaolajban


Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya magába.
Hogyha a Hold rá fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
                                               (Weöres Sándor)




A kecskesajtot fölkockáztam, friss fűszernövényeket és fokhagymát tettem az üvegekbe, aztán olívaolajjal - naná hogy extraszűzzel - nyakon burítottam a fűszeres sajtkockákat. Az egyik üvegcsébe jócskán került tökmagolaj is, persze... A fűszerek az erkélyemen található kiskertemből származnak. Szurokfű, bazsalikom, kakukkfű, rozmaring, zsálya. Igazán csodás kombináció! Hagyom érni pár napot, aztán saláták tetejére téve mennyei lesz! Az öntet nagy részét természetesen a fűszeres olívaolaj fogja képezni. A fűszeres olívaolajos sajt egyébként fetából is készíthető, valami varázslatosan finom az is. Leforrázott szőlőlevélbe is csomagolhatjuk a kockákat, isteni hozzá.

2008. szeptember 26., péntek

Ecetes burgonyasaláta


egyszer
valamikor
néha
soha
majd - gondoltam

közben 

főztem
ettem
ittam
aludtam
álmodtam
szerettem
kiabáltam
suttogtam
hallgattam
néztem


míg azt gondoltam

egyszer.
valamikor
néha
soha
majd

egyszer

fura ez az az élet

(d.)


Hozzávalók 4 főre:
80-90 dkg (lehetőleg) kiflikrumpli,
1 egész alma,
2 fej lilahagyma,
1 csokor zellerlevél (vagy 1 szár angolzeller),
1 púpos teáskanál só,
1 és 1/2 evőkanál kristálycukor (vagy ennek megfelelően méz),
kb. 1/2 dl 10%-os ecet (lehet balzsam- vagy dióecet is),
1 evőkanál extraszűz olívaolaj vagy hidegen sajtolt repceolaj,
1/2 evőkanál tökmagolaj.

A burgonyát hideg vízben héjastul fölteszem főni. Mikor kész, hideg víz alatt hagyom, hogy langyosra hűljön, csak utána tisztítom meg a héjától.
Kikeverem a salátalevet, és a krumplit belekarikázom. Belevágok egy almát is vékony szeletekben, és a hagymát félkarikákban. A zellerleveleket is beleteszem. Finoman átkeverem, a tetejét meglocsolom olívaolajjal vagy repcével és kevés tökmagolajjal, és hagyom összeérni. Amikor nincs zellerlevél, akkor papírvékonyra és gyufaszál alakúra vágott zellergumóval, vagy angolzellerrel készítem. Egy kisebb darabka elég ehhez az adaghoz. Nagyon finom forró frissensültekhez, fasírthoz, rántott finomságokhoz.

2008. szeptember 18., csütörtök

Spenótos-zöldfűszeres krumplileves


"A szokás -
E szörny, ez ördög, mely öntudatát
Elnyeli tetteinknek - angyal ebben:
Hogy a szép s jó foglalkozásra is
Oly mezt, ruhát ad, mely tággá viselve
Ráillik éppen.
Türtözzél ma éjjel;
S a holnap-éji megtartózkodás
Könnyebb leend; még könnyebb azután;
Mert képes a természet bélyegét
Kicserélni mintegy a szokás, lebírni
Az ördögöt, vagy csuda hatalommal
Kidobni."

(Shakespeare: Hamlet)



Hozzávalók 4 főre:
4 db közepes nagyságú krumpli,
egy csokor vegyes friss zöldfűszer: kapor, zellerlevél, petrezselyemzöld,
2 maréknyi spenótlevél,
1 kis fej vöröshagyma,
2 dl tejföl,
só,
1 mokkáskanál ételízesítő,
1 csapott evőkanál liszt.

A krumplit megtisztítottam és kis kockákra vágva föltettem főni sós, ételízesítős vízben az apróra vágott zöldfűszerekkel és vöröshagymával együtt. Mikor már majdnem megpuhult benne a krumpli, beletettem a laskára vágott spenótot is. Pár perc elteltével behabartam, és hagytam forrni még kb. 2 percet, és el is készült a leves. Figyelem! Nagyon finom, és tízperces gyorsleves. Előbb elkészül, mint egy zacskós műanyag "leves".
Jó étvágyat!

2008. szeptember 17., szerda

Fűszeres, sörös-mézes csülök


Az én technikám lényege az, hogy elhagyok minden technikát. Az én technikám az igazmondás.

(Irvin David Yalom)





Egyszerű étel, és nagyon finom.
A csülköt több helyen a csontig felszúrtam, s mindenütt alaposan bemustároztam, sóztam. A résekbe fokhagymagerezdeket, friss rozmaring, kakukkfű és zsályaleveleket tettem. A tepsibe a csülök köré-alá-rá olajat öntöttem (zsírral is lehet, sőt), sok vöröshagymát szórtam és fokhagymagerezdeket, babérlevelet, koriandermagot, egészborsot, szegfűborsot, majd felöntöttem 2 dl vízzel, 3 dl sörrel, és két teáskanálnyi mézzel megcsorgattam.
Alufóliával jó alaposan lefedtem, és közepesnél kicsit kisebb lángon 2 óráig hagytam párolódni. Ezután levettem róla a fóliát, és szép piros-ropogósra sütöttem.
Isteni lett, a hús levált a csontról, annyira omlós volt. A fotózást ezért nem is érte meg. Még jó hogy lekaptam sütőbe tétel előtt...
Köretként főtt burgonyát adtam mellé, s finom friss káposztasalátát.

Ha megéri, hidegen is nagyon finom, tehát hidegtálakra is ajánlom.

2008. szeptember 7., vasárnap

Olasz hagymaleves



Az életnek vannak ismerői. De a sajátjához szerencsére mindenki dilettáns. Szerencsére, mert "szakszerűen" élni embertelen.

(Ancsel Éva)





Ez a világ egyik legegyszerűbb levese. És nagyon ízletes is. Egy olasz pizzériában ettem egyszer, aztán itthon rekonstruáltam - és azt hiszem, pont olyan lett, mint a vendéglői.
Kell hozzá személyenként egy nagyon nagy fej vöröshagyma, némi tejszín, fűszerek, fehérkenyér és sajt.
A hagymákat félbe, majd nem túl vékony karikákra vágom, és fölengedem vízzel. (Nem higítom nagyon, legyen sűrű, tartalmas a leves.) Fűszerezem sóval, őrölt fehérborssal, kakukkfűvel, bazsalikommal és frissen reszelt szerecsendióval. Forrás után még 15 percig főzöm, majd hozzáöntök személyenként fél deci tejszínt. Hagyom fölforrni és már készen is van.
Friss fehérkenyér kockákkal és reszelt sajttal (füstölttel is isteni) tálalom.



2008. augusztus 25., hétfő

Keleties céklaleves


Az álom önmaga értelmezése.

(Talmud)





A cékla ismét szereplője lett a piacoknak - szépséges gumókat látni újra. A cékla nem csak savanyúságnak finom, az egyik legcsodálatosabb ízű és legtápanyagdúsabb zöldségfélénk. 

Hozzávalók 4 főre: 1 nagy, vagy két közepes cékla, 1 nagy csokor zellerzöld, 1 közepes fej vöröshagyma, só, őrölt bors, 2-3 evőkanál szójaszósz, ízlés szerint ecet, 1 púpos teáskanál Erős Pista, 1-2 teáskanál méz, 1 teáskanál ételízesítő, 1 evőkanál olaj, 1 csomag üvegtészta. 

A céklát az apróra vágott hagymával együtt az olajon sóval párolom fedő alatt, kb negyed óráig. Majd felöntöm vízzel, ízesítem a hozzávalókkal és puhulásig főzöm. A végén a zellerleveleket is beleteszem a levesbe, a karikákra vágott szárral együtt. Üvegtésztával tálalom. Mindenképpen kóstoljunk, mert ez egy csípős-édes-savanyú leves, és az ízeknek egyensúlyban kell lennie. Nagyon finom, és nagyon egyszerű leves.

2008. augusztus 13., szerda

Zalziki


Táncolni kell uram! A zene majdcsak megjön valahonnan...


(N. Kazantzakisz: Zorba, a görög)





Egy híres görög előétel. A titka a sűrű görög joghurt, amit nálunk nemigen lehet kapni. Viszont házilag előállítható, nagyon egyszerűen.
Végy fél liter natúr joghurtot és 2,5 deciliter zsírdús tejfölt, s a kettőt keverd össze. Egy nagy szűrőkanálba tégy egy vékony vászonanyagot és a keveréket öntsd bele. Ezt tedd rá egy magasabb lábosra és mehet a hűtőbe 24-36 órára. Sűrű, krémes állagú joghurtot fogsz kapni. (A kicsöpögtetett joghurtot én mindig boltiból készítem. Valamiért a házi joghurt nem igazán csöpög ki, nem lesz igazán sűrű.) Minél hosszabb ideig csöpögteted, annál sűrűbb lesz a joghurt. 
Másik verzió: csöpögtess ki 8 dl natúr joghurtot, s amikor már készen van, keverj hozzá 20-25 dkg mascarponét.
Zalziki: 2 normále kígyóuborkát moss meg, ha nagyon vastag a héja, akkor hámozd is. Majd tökgyaluval reszeld szálasra, hintsd meg egy csapott teáskanál sóval és hagyd álni, hogy a levét kiengedje. A jól kinyomkodott uborkát keverd a joghurttal, ízesítsd fél csokor apróra vágott kaporral (el is hagyható, lehet készíteni csak mentával is), evőkanálnyi olívaolajjal, egy gerezd fokhagymával és 8-10 apróra vágott mentalevéllel (el is hagyható, lehet készíteni csak kaporral is) és ízlés szerint sóval. Kevés citromlé sem árt meg neki, de el is hagyható. Jól hűtsd be, tálald pirítóssal, paradicsommal, tetejét csurgasd meg olívaolajjal alaposan.
Ez ha előételnek szánod, négy főnek bőven elegendő. Ha vacsinak, két emberes adag.

Tipp: A zalziki salátának is készíthető, ha híg natúr joghurttal készíted a fenti ízesítéssel.

2008. augusztus 12., kedd

Csőben sült zöldbab


A valóságot elszürkíti és megdermeszti a hétköznap mocska; a művészet viszont a friss szemlélet varázsával, a képzelet erejével kiszabadíthatja azt.

(Ungvári Tamás)





Nincs bajom a zöldbabfőzelékkel sem, de azért ez az étel... nem is sikerült rosszul... Egy fontos eleme van: csak nagyon friss, épp ezért szálkátlan zöldbabból lehet készíteni. 

Hozzávalói (nem írok mennyiségeket):
személyenként kb. 20 szál zöldbab,
papírvékonyra szeletelt szalonna (bacon),
tej,
vaj,
liszt,
reszelt olvadós sajt,
nagyon kevés vöröshagyma,
egy gerezd fokhagyma,
pici ecet,
kristálycukor,
ételízesítő,
só, őrölt bors,
és friss zöldfűszerek: zsálya, ánizskapor, tárkony.

A zöldbabot sós-cukros-ételízesítős, forrásban lévő vízben roppanós-puhára főztem, majd hideg vízzel leöblítettem hogy ne puhuljon tovább. Egy jénai tál aljára nagyon kevés apróra vágott vöröshagymát és zúzott fokhagymát hintettem, és a négy darabonként szalonnába göngyölt zöldségkötegeket szépen sorba helyeztem.

Készítettem egy nem túl sűrű besamel-mártást (vaj, liszt, tej), amit a végén sóztam, borsoztam, picit eceteztem-cukroztam, és belekevertem a frissen aprított zöldfűszereket is. Mindezt a zöldbabkötegekre öntöttem, reszelt sajttal megszórtam, és forró sütőben megsütöttem.
Köretként bulgurt adtam hozzá. De rizzsel is tökéletes.

2008. június 26., csütörtök

Csupazöld krumplisaláta


Van egy erő, amely más, mint a mindennapok ereje. Ez az az erő, amely megtanította nekünk a lebegést, amelynek segítségével elhagyhatjuk a testünket, hogy énekes madár módjára szállhassunk, s ez az az erő, amely Öreg Asszonyt köddé változtathatja, hogy szél hátán lovagoljon, vagy Öreg Asszony által szóljon. Ez az erő időtlen idők óta létezik, az itteninél több világban, az itteninél több Földön. Mint ahogy a tűz és víz, a hideg és a meleg, a puha és a kemény, férfi és nő egymás ellentettjei, úgy létezik a jó fajta erőnek is ellenpárja. Ez pedig a gonosz erő. Nem mindenki ismeri ezt a különbséget.

(Nootka indián asszony)





A nyár tombol ezerrel. Hál' Istennek! Viszont. Ilyenkor nem bírok meleg ételt enni. Készítettem hát egy csupazöld, nagyon friss ízű, igazi kánikulai burgonyasalátát.
Hozzávalók:
Nem írok mennyiségeket mert attól függ, mennyi főre készítjük. Szóval kell hozzá vastagabb héjú újkrumpli, fejtett cukorborsó, zöld-zöldbab, egy nagy csokor friss zöldfűszer: petrezselyemzöld, tárkony, kevés menta és nem is kevés újhagyma - főleg a zöld szára karikákra vágva, pár darab kovászos uborka, a tartárhoz 2-3 falusi tojás sárgája, só, frissen őrölt bors, mustár, cukor, szőlőmagolaj, olívaolaj, frissen facsart citromlé, és egy vagy két kisdobozos natúr joghurt.

Először is megfőztem hajában a burgonyát, kb. 40 perc kell neki. Rögtön leöntöttem róla a forró vizet, és egészen addig cserélgettem rajta a hideg vizet, míg teljesen ki nem hűlt. Meghámoztam, és míg a tartárt készítettem, addig is hűtőbe tettem, hogy jobban összeálljon és a darabolásnál ne törjön gezemicévé.
Közben a cukorborsót és a zöld-zöldbabot is picit sós, picit cukros vízben puhára főztem, és ezeket is egyből öblítettem hideggel, hogy ne puhuljanak tovább.
Két tojás sárgájához adtam 1 nagy teáskanálnyi mustárt, és jól elkevertem. (Ez a majonéz titka. Ha először a mustárral keverjük ki a tojássárgájákat, nem kapja össze az olaj, és nagyobb mennyiségeket is adagolhatunk, nem lesz baj.) Majd borsoztam, hozzáadtam 1 nagy teáskanál sót, 3 teáskanál kristálycukrot, egy egész citrom levét. Aztán habverővel folyamatosan keverve, evőkanalanként hozzákevertem az olajat. Én kétfélét használtam: szőlőmagolajat és olívaolajat. Mert ha már nyersen fogyasztjuk őket, legyenek jó minőségűek. A szőlőmagolaj egészen kiváló majonézhez, mert nagyon könnyű olaj, és semleges az íze. olívaolajból csak kb. 3 evőkanálnyit adtam a majonézhez, a többi szőlőmagolaj. Szóval, ha ügyesek voltunk, jó kemény majonézt sikerült kikeverni. Én natúr joghurtot kevertem hozzá, hogy könnyebb legyen. Tejföllel sűrűbb, úgy is finom, persze.
Egy nagy tálba belekockáztam a krumlit, hozzáadtam a főtt cukorborsót és zöldbabot, és vágtam hozzá csíkokra még két egész kovászos uborkát is. Végül összeaprítottam egy nagy csokor petrezselyemzöldet, egy nagy csokor tárkonyt, és vagy 10 levél mentát. Az egészet nyakonöntöttem a joghurtos tartámártással és finoman, de jól összekevertem. Egy órára hűtőbe tettem, hogy összeérjen.
Bármilyen panírozott dologgal nagyon finom, pláne, hogy így a tojásnak a fehérjét sem kell kidobni, el lehet használni a bundázáshoz.
Nagyon friss ízű, nagyon hűsítő, nagyon nyárias!

A hidegsajtolással kinyert szőlőmag-olaj gazdag bioaktív, antioxidáns anyagokban, bioflavonokban, telítetlen zsírsavakban, linolsavban (az F vitamin egyik alkotója) klorofillban, könnyen emészthető és koleszterinmentes.
Magas az E vitamin tartalma (8-10 mg/100g, ami más olajféléknél magasabb). Az antioxidáns (szabadgyökmegkötő) hatása 18,4-szer jobb, mint a C vitaminnak, és 50-szer nagyobb, mint az E vitaminnak. Számos előnyös élettani tulajdonsága miatt valamennyi növényi olajfélénél értékesebbnek tartják.