A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kenőke. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kenőke. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. április 4., kedd

Zöldfűszeres csirkemellpástétom


Hétvégén jártam a városon kívül. Gyönyörűen zöldül minden, a kertek és a fák telis-tele virággal. Ámulatba ejtő látvány, nem is beszélve az állandó madárcsivitelésről, amivel egyszerűen nem tudok betelni. Láttam gólyákat a fészkükben, varjak röpködtek a fejem felett, csőrükben ágdarabokkal - otthont adó fáik felé igyekeztek, ahol lelkesen építik fiókáiknak az égkék háttérben lebegő kis bölcsőket.
Mindig elámulok ezen az ésszel fel nem fogható és hihetetlen intelligencián, ami az élet szédült táncát irányítja és áthatja, a tökéletesnél is tökéletesebben. Honnan jön? És kié?











Egy folyamatosan üzemelő konyhában mindig van maradék... most éppen egy fél sült csirkemell árválkodott a hűtőben. Önmagában már nem volt kedvem megenni, így zöldfűszeres pástétom készült belőle, mert az ablakomban gyönyörűen hajtanak már a fűszernövények is, a medvehagyma pedig állandó lakója a fridzsidernek - szegény, nem engedem ki a hideg barlangból, brumbrumm. 🐻 ☺

Hozzávalók 4 főre:
1 egész sült csirkemell (olyan 60-70 dkg-os sütés előtt)
6 dkg szobahőmérsékletű, puha vaj
1 evőkanálnyi mustár (lehet angol mustárkrém is vagy német, az a darabosabb fajta, de a sima is jó)
2 evőkanálnyi medvehagyma (összevágva ennyi)
1/2 evőkanálnyi friss (citromos) kakukkfű
1/2 evőkanálnyi friss tárkony
só, frissen őrölt bors
1 tubus natúr krémsajt (vagy 4 natúr medvesajt kocka vagy 10 dkg-nyi natúr sajtkrém: philadelphia vagy mascarpone)
1/2 evőkanál sűrű tejföl

A csirkemellet apróra vágtam - könnyű művelet, fölösleges a robotgépet összemaszatolni - majd minden hozzávalót alaposan hozzákevertem. S ennyi lenne. Fincsi. Főleg pirítóson, retekkel vagy uborkával, vagy újhagymával.
Vacsorára tökéletes, de előételnek is beilleszthető egy menüsorba. Vagy svédasztalra is kitűnő, ez esetben én sütnék mini labdacsokat égetett tésztából (tudjátok, a képviselőfánknak a tésztája, amit mi általában édes töltelékkel szoktunk meg, de mivel a tésztában nincs cukor, ezért bármilyen sós krémmel is tölthető), és megtölteném őket ezzel a finom krémmel. Guszta és extra lenne. 👌
Pitetölteléknek is tökéletes, csak akkor a fenti krémhez adjunk még 2 felvert tojást, és vagy 1 dl tejet, vagy még 2 nagy evőkanál tejfölt körülbelül - de egy a lényeg: ne legyen túl folyós a töltelék, hanem krémszerű.  Sima sós, vajas pitetésztába töltve kész is a csirkés pite. Vagy ha nem zárjuk le a tetejét tésztával, akkor a csirkés galette. ☺

2017. március 18., szombat

Joghurtos török padlizsánsaláta


Néha azért én is olvasok híreket. Most éppen azt, hogy Romániában már milyen komoly a kanyarójárvány, sőt, átlépte a határokat is. 
Általában az alternatív medicinát alkalmazom és preferálom, de nem fanatikusan. Vannak a modern orvoslásnak is eredményei, kifejezetten előnyös alkalmazási területei: például a traumatológia, amikor hirtelen, gyorsan kell beavatkozni - vagy történetesen a vakcinák, amik embermilliók életét mentik és mentették már meg. Én felnőttként, 21 évesen kaptam el ezt a veszélyes betegséget, mert volt anno pár évfolyam, akik rossz szérumot kaptak gyerekkorukban, és pont benne voltam. Három vagy négy hétig nyomtam az ágyat, és volt két éjszakám, amikor éreztem hogy nem biztos, megérem a reggelt. És örülhetek hogy semmilyen szövődmény nem maradt vissza: például meg is vakulhattam volna. Szóval ez nem játék. Megértem, hogy azok a szülők is a legjobbat akarják, akik nem adatják be a védőoltást, de érdemes elgondolkodni, hogy mi is az a legjobb. Hogy valóban látják-e, mi válik javára gyermeküknek, vagy éppen csak saját megszállottságukat akarják igazolni?





Gyönyörű ákciós padlizsánt vettem. (Lassan már vadászatnak kéne neveznem az alapanyag-beszerzést, amilyen árak vannak... 😌)
Szerintem padlizsánból a törökök készítik a legzseniálisabb ételeket. (Elnézést az erdélyiektől, ez csak a személyes ízlésem, nem kőbe vésett kijelentés. 😍) Az imám elájultnál istenibbet el sem tudok képzelni, ahogy salátából sincs ennek a krémes-joghurtosnak párja, és én kencéből is bizony a baba ganush-t szeretem a legjobban - ami lehet hogy nem egészen török eredetű, de arab, az biztos.




Ennek a salátának a legnagyobb titka a krémes, sűrű joghurt. Enélkül hozzá se kezdjünk, és ez nem túlzás. 😏 Ha hozzájutunk vagy török, vagy görög joghurthoz, ami jó minőségű, akkor nincs gond, de ha nem, akkor egy kis macera van vele, de megéri. Én úgy állítottam elő, hogy 7 dl natúr joghurtot (amit a Zalaco-nál vettem kimérve és finom, selymes) és 1 dl tejszínt összekevertem, és egy éjszakára hűtőbe tettem kicsöpögni: vékony, de sűrű szövésű pamutanyagot teszek egy nagy szűrőbe, azt pedig beleállítom egy fazékba. Minél tovább hagyjuk a szűrőkanálban, annál sűrűbb lesz a kész joghurt. Általában olyan 8-12 órán át csepegtetem. Ha van itthon mascarpone, akkor csak a joghurtot csöpögtetem, és a kész, sűrű joghurthoz keverek 1 púpos evőkanál mascarponét, mert a görög és török joghurt nem csak attól olyan krémes, hogy sűrű, de attól is, hogy van zsírtartalma, ami a magyar joghurtokról nem mondható el. Ezért ezt pótolni kell vagy tejszínnel az elején, vagy mascarponéval a végén. (Zalzikihez is mindig ilyet készítek.)

Hozzávalók 4 főre:
3 nagyobb padlizsán
2 gerezd fokhagyma
2 csokor petrezselyemzöld
só, frissen őrölt bors
1/2 mokkáskanál őrölt római kömény
1 mokkáskanál őrölt koriander
olívaolaj
citromlé
7 dl natúr joghurt + 1 dl tejszín kicsepegtetve
vagy 4 dl görög vagy török joghurt

A sütőt előmelegítjük a legmagasabb fokozatra. A padlizsánt felkockázzuk, olyan 2-szer 2 cm-es kockákra. A nagy gáztepsit kibéleljük szilikonos sütőpapírral, és a kockákat eloszlatjuk rajta úgy, hogy előtte a sütőpapírt kissé megolajoztuk. Majd gyengéden sózzuk, borsozzuk a padlizsánt, és mehet is a jó forró sütőbe. Ennek a salátának, sőt, általában minden padlizsános ételnek a titka az, hogy jó feketésre kell sütni a padlizsánt. Tehát addig sütjük, amíg szép színt kapnak a kockák. Ha készen van, kivesszük, s hagyjuk teljesen kihűlni.







Közben elkészítjük a többit: a sűrű joghurtot elkeverjük a felaprított petrezselyemzölddel, a mozsárban porrá őrölt fűszerekkel és a zúzott fokhagymával, s némi sóval. A kihűlt padlizsánkockákat végül beleforgatjuk, s olyan 2-3 órára hűtőbe tesszük, hogy összeérjen. Tehetünk a joghurtba egy kevés citromlét már a készítéskor is, de nem feltétlen muszáj, lehet tálaláskor is kínálni hozzá, és a tetejét még meglocsolhatjuk olívaolajjal is.

Isteni friss lepénykenyérrel, de én sült krumplival is imádom. Ez a saláta grillezett cukkinivel is pazar lehet, és nyáron friss mentát is tehetünk bele.

2017. március 3., péntek

Camambert krém (obatzter)


Március külön évszak, semmi köze a télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág, ez a minta érték nélkül. Már nincs bál, még nincs uszoda. Még fűtünk, de már felöltjük délelőtt az átmeneti kabátot. Ez még nem a szerelem hónapja, mint a május, s már nem a szövődmények hónapja, mint a február. Nincs külön dallama, nincs nagy tétele. Ez a közzene. A természet, titkos műhelyeiben, még dolgozik új alkotásain, nem árulja el titkait, világraszóló újdonságait.

(Márai Sándor: Március)




Ma már volt a piacon medvehagyma. :) Ezt a receptet Évinél láttam meg, és nagyon tetszett. Nem ismertem, pedig egy közismert krém, mint nálunk például a körözött.

Hozzávalók személyenként:
  • 1 camembert sajt
  • 4 dkg szobahőmérsékletű vaj
  • 4 nagy medvehagymalevél
  • 4 dkg érett márványsajt vagy bármilyen kéksajt

A camembert kalapját éles késsel levágjuk, a belsejét kiskanállal kikaparjuk. Hozzáadjuk a vajat, kéksajtot, sót, apróra vágott medvehagymát és villával teljesen krémesre alakítjuk, majd visszatöltjük a kivájt helyre.
Pirítóssal tálaljuk. Amúgy nagyon látványos lehet egy svédasztalon, remek partifogás is. Gyakorlatilag bárhogyan ízesíthető, kedvünk, hangulatunk szerint. Nekem sokkal jobban ízlik, mint a sült camembert.

2017. február 19., vasárnap

Sertés sült & rilette


Ezek a hosszú februári éjszakák, mikor a kihűlt szobában felébredünk a szél vinnyogására, dideregve ülünk fel az ágyban, meggyújtjuk a kislámpát, rágyújtunk, megnézzük az órát - korábban virrad már, de nincs sok öröm benne, mert nappal is a tél odvában kucorgunk, betegségek, csőrepedések, füstölgő kályhák között, rongyokba és prémekbe bugyolálva -, s eszünkbe jut, hogy megint elmúlt egy farsang, az ablakon kocogtat a hamvazó szerda jeges ujja, az öröm elillant és öregszünk. Így ülünk a februári hajnalban. 
Kamránk, melyet ősszel bölcsen megraktunk, kiürült már; a befőtteket és az oldalast megettük, a savanyú káposzta végére járunk. A könyvekre csömörrel pillantunk az éjjeleken; úgy tetszik, már elolvastunk minden könyvet, s egyik sem tudott segíteni. Napközben félórákat fekszünk a kvarcfény alatt, tátogva, és szomjasan nyeljük, szopogatjuk az ózonízű fényt. Aztán arra gondolunk, hogy ez a hónap, mely telítve van zenekari hangversennyel és tüdőgyulladással. Ez a hónap, mikor egészen kis mozdulatokkal élünk, óvatosan és gazdaságosan, mint a bölcs állatok, melyek lecsökkentik ilyenkor az élet tevékenységét, mozdulatlansággal védekeznek, lassított érveréssel szunyókálnak és pislogva, rejtélyes félálomban várják a napot. E hetekben, tél vége felé, tanácsos különösebb erőpazarlás nélkül élni, mint a medvék.
De hajnal felé, az ébredés józan káprázatában, eszünkbe jut a farsang, mely megint egyszer elviharzott mellettünk, álruhában, lobogó szalagokkal, színes papírszeméttel szórta tele a világot, visított és sikongott, jeleket adott és integetett, s mi kitértünk előle. 
Most már itt a reggel, mely hamut hullat fejünkre. Az ablak előtt a fákat nyöggetik a böjti szelek.

(Márai Sándor: Február)





Három recept egyben. Egyrészt a "csirke 40 gerezd fokhagymával". Csak ez nem csirke. Másrészt csak egyszerűen egy jó sertéssült. Harmadrészt a maradékból csináltam rilettet. Oké, tudom ez nem klasszikusan az, de nekem megfelel rilette-nek is. Mert úgy jártam, hogy elájultam a szalámi áraktól. Ezer éve nem vettem, és most szembesültem azzal, milyen drágák a felvágottak (is). Amik amúgy ízetlenek, tele vannak adalékanyagokkal és vízzel, és még aranyárban is mérik őket. Akkor inkább sütök húst, ami hidegen is tökéletes.

Hozzávalók:
1,5 kg sertéshús (lapocka vagy tarja vagy császárhús, ez most kivételesen comb, de a lapocka vagy tarja vagy császárhús a jó)
40 gerezd fokhagyma
1/2 kg sertészsír

5-6 babérlevél
5-6 szegfűbors
2 teáskanál mustármag
1 evőkanányi zsályalevél (friss vagy szárított)
2,5 dl száraz fehérbor

A húst nagyobb darabokra vágtam, alaposan besóztam. A fokhagymagerezdeket megpucoltam. Egy tepsit kikentem a zsírral, beletettem a húsdarabokat, a fűszereket, és aláöntöttem a bort. Lefóliáztam és előmelegített, alacsony hőfokú sütőbe tettem. Olyan 120 fokra. Sütöttem 5-6 órán át. A végén levettem a fóliát s kissé rápirítottam. Főtt burgonyával, sült almával tálaltam. Időnként alálestem a fóliának, hogy nem sült-e le nagyon a szaft. Nem szabad hagyni, mert megég a fokhagyma. Ha nagyon elfogyna alóla a folyadék, pótoljuk. Úgy kell elkészülnie, ha rilettet is akarunk belőle, hogy a víz elsüljön, ugyanakkor ne égjenek le a fűszerek, és a fokhagyma.




Szeretem a sütőben sülteket. Ha semmi sem jut eszembe, mit főzzek, akkor a sült mindig kipótolja az ötlet-hiányt. Bármivel fűszerezhető, köríthető, abszolút lehet variálni.  Ehhez a változathoz nagyon jól illett volna még a vöröshagyma is, a szárított vargánya is, mint fűszer. De tényleg ahogy tetszik-műfaj.








Nem is értem, a rilette miért nem népszerűbb, pedig a magyar konyhába abszolút illik. Megvan az alapja nálunk is, a "lesütött hús". Ami tulajdonképpen a konfitált hús, de krémet nemigen csináltak belőle. Nem is értem, miért. Annyira magyaros jellegű pedig. 








Tehát a rilette ennyi lenne: a megsült húst szálaira szedjük, elkeverjük a visszamaradt pecsenyelével, a megsült fokhagymagerezdekkel. De csak annyival, amennyivel egy krémes állagot kapunk. Ha kellő ideig törjük-keverjük villával, valóban krémre kezd hasonlítani. Tálakba tesszük (nekem egy nagyobb és egy kistálkányi lett), és a tetejére öntjük a visszamaradt tiszta zsírt. Lefóliázzuk, hűtőbe tesszük. Hetekig eláll.




Kitűnő sör- vagy borkorcsolya, előételnek is tökéletes, svédasztalra úgyszintén. Ha egészen mini tálkákba tesszük, nagyon gusztán tálalható személyenként is. Nyáron még jobb ízes paradicsommal, paprikával, uborkával.

2016. április 16., szombat

Zsidótojás (lengyeltojás)

   
   A rabbinak nem tudásával, nem szakértelmével vagy tanításaival, inkább életmódjával és bölcs tapasztalatával kell kitűnnie. Egy híres hászid rabbit egyszer megkérdeztek tanítványai, miért ment el társához évekig tanulni, mire így válaszolt: - Nem azért kerestem föl a cádikot, hogy a Tórát vagy a Talmudot megtanuljam tőle, hanem, hogy lássam, hogyan köti meg és hogyan oldja ki a saruját.
   Sokan a cádikot csodatevőnek tartják, akihez messze földről vándorolnak a hívek bölcs tanácsért, gyógyulásért vagy csupán azért, hogy lássák, megérintsék. A cádik lakomáján való részvétel külön megtiszteltetésnek számít. Az „igaz ember” alig nyúl hozzá az ételhez, ám a maradék (a „srájem”) fölött mégis valóságos csata alakul ki a jelenlevők közt. A cádik népszerűsége még halála után sem csökken: sátorszerűen kialakított sírjához (az ajhelhoz) éppúgy elzarándokolnak az ájtatos hívek, mint annak idején, életében, asztalához. 

(Raj Tamás: Várj madár várj - A haszidizmusról)


Én még benne vagyok a tavaszi tojásőrületben... húsvét elmúla avagy sem, nekem még nagyon tavasz van, s tojásszezon.
Sokszor szembejött már ez a recept, de még soha nem készítettem. Kár volt. Az egyik legfinomabb krém, amit valaha ettem. És bár az eredetiben nincs medvehagyma, de most így a szezon végén elmondhatom: az egyik legjobb étel amibe medvehagyma kerülhet, az a zsidótojás - más néven lengyeltojás.
Az enyém nem annyira kóser, mert libazsír nem volt itthon, mangalicazsír viszont igen. Véletlenül se készítsük margarinnal (margarinnal semmit se ha lehet...) vagy vajjal, a zsidótojás zsírral tökéletes, krémes, finom. Rajongó lettem na. :)

Hozzávalók:
  • 6 főtt tojás
  • 1 nagyobb fej vöröshagyma lereszelve
  • kb. 1/2 evőkanálnyi mustár
  • frissen őrölt bors (úgy meglehetősen)
  • kb. 2 púpos evőkanál liba vagy kacsazsír (nálam mangalica)

A tojásokat keményre főzzük, hideg víz alatt hagyjuk kihűlni, majd megtisztítjuk és villával vagy tojásvágóval összetörjük (lehet reszelni is). A hagymát lereszeljük. A tört tojásokhoz hozzáadjuk a zsírt, mustárt, hagymát, sót, borsot és krémesre keverjük. A zsír annyi legyen hozzá, hogy a tojás el tudjon teljesen vegyülni benne, vagyis krém állagot kapjon. Kóstoljuk, a só-mustár-bors-hagyma aránya dönti el, hogy igazán finom lesz-e. Hagyjuk hűtőszekrényben állni 2-3 órát, hogy összeérjenek az ízek.
Lehet díszíteni újhagymazöldjével és ahogy már említettem, a medvehagyma nagyon jó bele szezonban. Aki akarja, kevés pirospaprikával is színezheti vagy díszítheti.
Nagyon finom pirítóson újhagymával, retekkel, uborkával, paradicsommal, paprikával. Egyszerűen isteni.

2015. június 3., szerda

Körözöttes pogácsa


Terebélyes fa
hajszál-gyökérből fejlődik,
kilenc-emeletes torony
kupac földből emelődik,
ezer-mérföldes utazás
egyetlen lépéssel kezdődik.

Lao-ce



Készítettem múlt hét végén körözöttet házi kecsketúróból, de nem fogyott el. Úgyhogy ez ismét egy maradékhasznosítós recept. A körözöttben egyébként volt zsírdús tejföl is, egy kevés vaj is, így jó krémes-habos volt. A fűszerezése só, őrölt kömény, pirospaprika, 1 gerezd fokhagyma és újhagyma volt. Ez került most a pogácsatésztába, ami ugyan nem hamuban sült, de azért pogácsa. :)

Hozzávalók:
50 dkg liszt,
35 dkg kész körözött,
2 púpos evőkanál zsírdús sűrű tejföl,
6 dkg olvasztott vaj,
2,5 dkg élesztő,
1 dl langyos víz,
1 mokkáskanál kristálycukor.
A tetejére:
1 tojás,
reszelt sajt (20 dkg körülbelül)

Az élesztőt a langyos, cukros vízben felfuttattam, majd egy nagy kelesztőtálban a többi hozzávalóhoz hozzáadva tésztát gyúrtam, amit letakarva hagytam duplájára kelni. Lisztezett deszkán kinyújtottam, megkentem a felvert tojással, megszórtam a reszelt sajttal és kiszaggattam. Előmelegített sütőben, 180 fokon készre sütöttem.
Ha elkészítitek, egy pohár habzó, jó hideg sört javallnék melléje. :)
Tipp: mivel én nagyon szeretem a köménymagot - így utólag, kóstolás után - megállapítottam, hogy megszórhattam volna a tetejét még egész magokkal, akkor lett volna még finomabb. Majd legközelebb. Lesz, mert az egyik legjobb ízű pogácsa, amit valaha sütöttem.

2014. július 27., vasárnap

Petrezselyempesto


A szerencse néha fölöslegessé teszi a gondos felkészülést.

(Guillermo del Toro)





A piacon óvatosan kell vásárolni kérem szépen... ártatlanul és jóhiszeműen vettem egy szép csokor kardvirágot, és mellé nyertem a "gratulálunk, ön a századik vásárlónk" akció keretében egy félzsák petrezselyemzöldet is. Jó, jó... szeretem a zöccségződjét, de ennyire?! Kidobni meg vétek ugyi, ha már nálam landolt.
Pestová varázsoltam. Egy boszorkánykonyhában végül is bármi megtörténhet.

Nahát. Pestot sem szobamérleggel készítünk. A mennyiségek így csak irányadók. Ízlés és hozzávalók kéznélvalóságának függvényében készült.
A 10 nagy csokor petrezselymet mostam, salátacentrifugában jól megpörgettem, hogy ne nagyon maradjon vizes. A vastag szárait levágtam, csak úgy egyben lenyisszantottam a levelek alatt. Nagyobb egységekre vágva robotgépbe tettem. Pirítottam száraz serpenyőben 2 nagyobb maréknyi diót. És innentől minden ment szép sorjában a robotképbe: pirított dió, 1 evőkanál dióolaj, 2 evőkanál tökmagolaj, 4 evőkanál olívaolaj, 1 duci gerezd fokhagyma reszelve, fél marék mazsola, 1 teáskanál só, frissen tekert bors ráérzés szerint, 2 citrom reszelt héja és körülbelül 5 dkg reszelt parmezán.
Alaposan megdaráltam mindezt, kóstoltam is, ha kellett valami még, azt hozzátettem közben. Végül kimosott kis üvegcsékbe tettem, tetejükre még öntöttem olívaolajat, hogy teljesen ellepje a pestot. Bármikor előkapható, csak tésztát kell kifőzni hozzá és kész is a világ egyik legfincsibb "gyorsétele". De hajában sült burgonyával vagy bármilyen főtt zöldséggel is el tudom képzelni. Grillezett húsra vagy halra kenve is garantáltan sikert arathatunk vele.
Ha fagyasztóba tesszük, hónapokig is eláll. Én az enyémbe 1 késhegynyi szalicilt kevertem, mert nincs fagyasztóm, és elég sok lett - vagyis nem maholnap fog elfogyni.
Ha azt mondom mennyei, akkor nem érzékeltettem a lényeget. Csak megközelítettem.
Áldottak a piaci árusok, akik az ember lányát csakúgy megdobják egy zsáknyi petrezselyemződdel. Halleluja! :)


2014. május 27., kedd

szegfűgombás vaj


El kell veszned, hogy rátalálj a helyre, amire nem lehet. Különben mindenki tudná, hol van.

(A Karib-tenger kalózai)



A fűszervajak nagy kedvenceim. Kiválóak reggelinél vagy vacsoránál pirítósra kenve, de fantasztikusak például hajában sült burgonyához is. Ha serpenyőben felolvasztjuk, akármit is süssünk velük, biztosan csodás ízeket élvezhetünk. Alkalmasak leves, ragu vagy rizotto alapnak is. Grillszezonban is jól használhatók.
Ez most egy szegfűgombás változat, de bármilyen ízesítésűt készíthetünk. Keverhetünk a vajba aprított zöldfűszereket, fokhagymát, pritamin vagy kápia paprikát, aszalt paradicsomot, olajbogyót, kaprit, márványsajtot, és a sor még folytatható lenne.

Hozzávalók:
10 dkg szegfűgomba,
15 dkg szobahőmérsékletű vaj,
1 evőkanálnyi olívaolaj,
1 kisebb gerezd fokhagyma
só,
1 újhagymának a zöld szárrésze vékonyra karikázva,
ízlés szerint kakukkfű vagy citromos kakukkfűlevélkék.

A szegfűgombát szűrőkanálban mosd meg és csepegtesd le alaposan. Az olívaolajat hevítsd fel kissé serpenyőben, majd a gombát sóval és a nagyon apróra kockázott fokhagymával süsd addig, míg a levét egészen elfővi. Adj hozzá karikázott újhagyma-zöldeket is, és csak addig kevergesd a gombával együtt, míg a roppanósságát kissé elveszíti. Végül szórj hozzá citromos kakukkfűlevélkéket is. Hagyd kihűlni, aztán keverd el a vajjal. Kissé sózd, és feltétlenül kóstold meg. A só adagolásával és kóstolással tudod tökéletesre alakítani a vajkrém ízét, mert a fűszervaj akkor igazán finom, ha kissé sós.
Így is nagyon finom, de még jobb, ha késes robotgépben krémesre kevertetjük. Ez így rusztikus, inkább hajában burgonyához, kenyérre kenve jó, ha pedig összedaráljuk benne a gombát, bármi máshoz is kiváló. 

És utólag jutott eszembe, hogy a legfinomabb verzió az lett volna, ha a vajban sütöm meg a gombát, a sok vajban, ami mégjobban átvette volna az ízt, de majd legközelebb... 

2014. március 25., kedd

Citromos medvehagymakence


Te vagy a hab a fürdőben
Libamáj vagy a hűtőben
Te vagy a sóhaj a paplanon
Jégvirágok az ablakon
Te vagy a tavaszi áradás
A vihar előtti villámlás
A folyton nyüzsgő Oktogon
Az összenézés szombaton.

                               (Péterfy Bori and Love Band)


Hát ez is egy ötlet inkább csak. Tegnap este készítettem hajában sült krumplihoz és fennséges volt. Aztán rájöttem hogy még mennyi mindenhez jó. Például ezzel a kencével elkészíthetjük a "cigánypecsenyét tavasz módra", mert csak husit kell sütni hozzá és ezt a finomságot rákenni. Jó szárnyasokhoz, halhoz, sertés-, és marhahúshoz is, májhoz nem kevésbé illik. Tökéletes így, ahogy van kifőzött spagettivel elkeverve, finom érett sajttal megszórva. Főzni sem kell, csak a tésztát. Belekeverhetjük zsemlegombóc tésztájába is, csak akkor kevesebb olajjal készítsük, mennyei köret lesz belőle. Keverhetjük egyszerű főtt rizshez, tonhallal például. Tehetjük levesekbe. Mártásokba. Salátaöntetnek. Fejes salihoz. Meleg krumplisalátához, karfiolhoz. Cukkinihez. Retekhez.
A recept csak ennyi: körülbelül 3 dkg medvehagymát aprítunk, elkeverjük 1 dl olívaolaj és 1 evőkanál tökmagolaj keverékében, sózzuk, belereszeljük 1 egész citrom héját is, és ízlés szerint citromlével ízesítjük. Végül egy fél mokkáskanálkányi mézzel lágyítunk a medvehagyma harapósságán. És ha hozzám hasonlóan kaprirajongók vagytok, azt is lehet keverni bele. Nem rontja el... ez 2 főre való mennyiség.

2013. június 20., csütörtök

Édes paradicsomdzsem


A paradoxonhoz ragaszkodni nem olyasmi, amire egyik pillanatról a másikra képesek vagyunk. Ezért javasolt, hogy egész életünkben edzzünk bizonytalansággal, kétértelműséggel, a biztonság hiányával. A középen létezés felkészít rá, hogy félelem nélkül várjuk az ismeretlent. A köztes állapot, ahol pillanatról-pillanatra az elengedést gyakoroljuk, tökéletes edzőterep. Nem igazán számít, hogy ez inspirál vagy kellemetlenül érint minket. Ezt egyszerűen nem lehet jól csinálni. Ezért nagyon fontos az együttérzés, no meg a bátorság. Erőt adnak ahhoz, hogy őszinték legyünk magunkkal, hol vagyunk, ugyanakkor tudjuk azt is, hogy úton vagyunk, átalakulásban, hogy az egyetlen idő a most, és a jövő tökéletesen megjósolhatatlan és nyitott.

(Pema Chödrön: Közelíts a félelemhez!)




Édes kis semmiség... arab paradicsomdzsem, vagyis tulajdonképpen a ketchup egy változata. Panírt készítettem vacsira (most fokhagymával, sóval, friss bazsalikomlevelekkel és kapribogyóval), s remekül kiegészítette ez a finom és egyszerű krém, lekvár, dzsem? Minek nevezzelek...

Hozzávalók egy kis adaghoz:
80 dkg friss paradicsom (vagy 2 olasz hámozott paradicsomkonzerv),
3 dkg vaj,
1 evőkanál olívaolaj,
1 nagy gerezd fokhagyma vékonyra szeletelve,
1/2 teáskanál őrölt fahéj,
1 evőkanál kristálycukor (kb.),
só, frissen őrölt bors.

Ha friss paradicsomból készítjük, akkor dobjuk őket forró vízbe fél percre, aztán könnyen lejön a héjuk. Negyedeljük, a magokat vájjuk ki belőle, s daraboljuk még apróbbra.
Ha konzervből készül, akkor csak össze kell darabolni a paradicsomokat, és lével együtt főzhetjük,

Egy széles nagy serpenyőben olvasszuk fel a vajat az olívaolajjal, s mikor már kissé füstöl, illetve kissé megbarnul a vaj, tegyük bele a vékonyra szelt fokhagymát és a fahéjat, és kevergessük fél-egy percig. Arra vigyázzunk, hogy ne égjen meg a fokhagyma, közepes lángon csináljuk.
Adjuk hozzá a paradicsomot, sózzuk, cukrozzuk, frissen őrölt borssal ízesítsük. Kóstoljuk menet közben. Nagy lángon kell rotyogtatni, időnként megkeverve. Addig főzzük, míg jól besűrűsödik. Édeskésnek kell lennie.
Hagyjuk kihűlni, s hűtőszekrényben egy hétig is eláll.
Kitűnő pirítóssal is, vagy bármihez, amihez csak el tudjuk képzelni. Grillezett halakhoz, húsokhoz, sima sültkrumplihoz, különféle bundákban ropogósra sült zöldségekhez, rizshez... pitakenyérbe, stb...
(forrás: Casa Moro)

2013. június 4., kedd

Borsópüré


   Minden földi nő potenciális hősnő. Főszereplője saját élettörténetének, annak az utazásnak, amely a születésével kezdődik, és egész élete folyamán tart. Amint járja a maga útját, bizonyára találkozik szenvedéssel, magánnyal, bizonytalansággal, sebeket kap, és korlátok, akadályok keresztezik szándékait. Megtalálhatja az élete értelmét, kiérlelheti személyiségét, megélheti a szerelmet, vagy a kegyelem állapotát, és bölcsességre tehet szert.
   Az ember lényét, emberségét döntései, a bizalomra és a szeretetre való képessége formálja, az, hogy önnön tapasztalataiból épül, és vállalja mindazt, amire elkötelezte magát.

(Jean Shinoda Bolen: Bennünk élő istennők)



Már régóta terveztem megkóstolni, ma sorra került. Máskor is fog szerepelni az étlapon, nagyon finom... Sokmindenhez illik, akár köretként, akár plusz íz- és textúraélményként. Érdemes többmindenhez kipróbálni.

Hozzávalók 3-4 főre:
0,5 kg kifejtett cukorborsó,
5 dkg vaj,
ha még szükséges: só, frissen őrölt bors,
1 nagy gerezd fokhagyma,
1 kisebb csokor petrezselyemzöld,
6-7 mentalevél,
2 evőkanálnyi tejszín.
A főzővízbe:
só,
1-2 csapott teáskanál kristálycukor.

A borsót kifejtettem és sós-cukros forrásban lévő vízbe tettem. Körülbelül 10 percig főztem a félbevágott fokhagymagerezddel együtt. (Nem szabad sokáig, mert megkeményedik.)
Majd robotgépbe tettem fokhagymagerezdestül, hozzáadtam a vajat, fűszereket, a tejszínt és pürévé mixeltem. Mennyei finom, főleg friss cukorborsóból. De bármikor készíthető mirelitből is.
Ha valaki nem kedvelné a mentát, el is hagyható. Bár szerintem nagyon izgalmassá és finommá teszi a pürét. És bátran kísérletezhetünk más zöldfűszerrel is, akár bazsalikommal, zsályával, tárkonnyal, zellerrel, majoránnával, kakukkfűvel is akár.

2013. május 28., kedd

Fetakrém zöldfűszerekkel


Ha lelki vezért kellene választanom… biztosan Zorbászt választanám. Mert benne volt meg mindaz, ami egy tollforgató embert megmenthet: sastekintet, amely a magasból nyílegyenesen csap le zsákmányára; a minden reggel megújuló teremtő tisztaság; szakadatlanul újnak látni mindent, olyan örök mindennapi dolgoknak adni szűziséget, mint a levegő, a tenger, a tűz, a nő és a kenyér; a kéz biztonsága, a szív frissessége, az önnön lelkét kigúnyoló bátorság, mintha lenne ennél nagyobb öröm, s végül a tiszta, vad nevetés - mély forrású, mélyebb az emberi szívnél -, amely Zorbász öreg testéből szabadító erőként fakadt fel a legválságosabb pillanatokban, felfakadt, és el tudott söpörni s el is söpört minden gátat - erkölcsöt, vallást, hazát -, amellyel a szegény gyáva ember bástyázta körül magát, hogy biztonságban tengethesse nyomorúságos kis életét.

(Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög)


Hát ez a kence a topten lista első három helyének valamelyikére rögtön felküzdötte magát... még jó hogy ezt a keveset meg tudtam menteni a fotózáshoz. Jön a paprika, paradicsom, uborka szezon, mellé ez a krém... s hozzá egy pohár finom bor és jóféle házikenyér pirítva... na jó. Azért az a tenger lehetne kicsit közelebb is. :)

Hozzávalók 4 főre:
25 dkg fetasajt (vagy krémfehérsajt),
1 tubus natúr krémsajt (vagy 5-6 kockasajt vagy 10-15 dkg natúr krémsajt (mascarpone)),
annyi sűrű, 25%-os tejföl, amennyivel egy jól kenhető krémet kapunk,
1 csokor vegyes zöldfűszer (ebben most kakukkfű, tárkony, majoránna és zsálya került),
10-12 darab olajban eltett aszalt paradicsom,
2-3 evőkanálnyi magozott olajbogyó (ebben most pritaminnal töltött került),
extraszűz olívaolaj a tetejére.

A hozzávalókat krémmé dolgozzuk, s mikor kész, a krémet még meglocsoljuk olívaolajjal is és ennyi lenne. (A zöldfűszereket apróra vágjuk, az olajbogyót is, az aszalt paradicsomot is természetesen.)
Pirítóssal, s finom borral kínáljuk. Ez a krém töltelékként is nagyon jó.

2013. április 18., csütörtök

Retekzalziki



Átvezetett a tetőn egy kis toronyig, igazából egy kis minaretig, és egy újabb szűk lépcsősorra mutatott, ami a torony legtetejébe vezetett, és azt mondta: – Én most magadra hagylak. Menj fel a toronyba. Addig ne gyere le, amíg be nem fejezted.
   – Micsodát? – kérdeztem
   A férfi csak mosolygott, kezembe nyomott egy zseblámpát, hogy „egészben le tudjak jutni, amikor végeztem”, meg egy összehajtogatott papírlapot, és elment.
   Felmásztam a torony tetejére. Az asram legmagasabb pontján álltam, ahonnan teljes egészében rálátni az indiai folyóvölgyre. Hegyek és megművelt földek sora húzódott végig, ameddig csak a szem ellátott. Gyanítottam, hogy a diákok nem jöhetnek fel ide, de olyan csodálatos érzés volt a tilosban járni. Lehet, hogy a Guru innen bámulja a naplementét. És a nap éppen lemenőben volt. Meleg szellő fújdogált. Kihajtogattam a papírlapot, amit a költő barátom nyomott a kezembe.
   Ez állt rajta nyomtatva:

   HOGYAN VÁLJ SZABADDÁ. INSTRUKCIÓK:
   Az élet metaforái Isten instrukciói.
   Felmásztál a tetőre és még annál is magasabbra. Semmi sem áll közted és a végtelen között. Most pedig engedd el.
   A nap a végéhez közeledik. Itt az ideje, hogy valami, ami csodálatos volt, átváltozzon valami mássá, ami szintén csodálatos. Engedd el.
   A megoldás iránti óhajod imádság. Az, hogy itt vagy, Isten válasza a könyörgésedre. Engedd el, és figyeld, ahogy feljönnek a csillagok – fenn az égen, és bent, önmagádban.
   Teljes szívedből kérj kegyelmet, és engedd el.
   Teljes szívedből bocsáss meg neki, BOCSÁSS MEG ÖNMAGADNAK, és engedd el.
Célod az legyen, hogy megszabadulj a felesleges szenvedéstől. Engedd el.
   Figyeld, ahogy a nappal forrósága helyet ad az éjszaka hűvösének. Engedd el.
   Amikor a párkapcsolat karmája bevégeztetett, csak a szeretet marad. Biztonságban vagy. Engedd el.
   Amikor a múlt végre elszakad tőled, engedd, hadd menjen. Aztán mássz le a toronyból, és kezdd el élni az életed hátralevő részét. Méghozzá boldogan.

Az első néhány percben nem bírtam abbahagyni a nevetést. A mangófák esernyője felett beláttam az egész völgyet, a hajam zászlóként csapkodott a szélben. Néztem, ahogy lemegy a nap, aztán a hátamra feküdtem, és figyeltem, ahogy előbújnak a csillagok. Valahányszor egy újabb csillag bukkant elő a sötétedő égbolton, elmormoltam egy rövid szanszkrit imát, és olyan volt, mintha én magam hívnám elő a csillagokat, de aztán olyan gyors ütemben kezdtek feltünedezni, hogy nem bírtam lépést tartani velük. Hamarosan az egész égbolt a csillagok fényjátékává vált. Az egyetlen dolog, ami köztem és a Mindenható között állt… nos, nem állt köztünk semmi.
 
(Elisabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek)




Egy újabb roppant egyszerű nemrecept. :) Retekzalziki. Hát mennyiségeket most tényleg ne várjatok. Étvágyszerint, retegnagyság szerint, stb... de én egy csokor normál méretű retekből készítettem és a házi pászkámmal éppenpont jól is laktam vele ebédre.
Ha előételnek készül, kevesebb is elég belőle.
A recept csak ennyi: lereszeltem a retket a nagyobb lyukú reszelőn, ahogy a zalzikinél szokás az uborkát is. Ha igazi zazikit akartok belőle, akkor sózzátok be enyhén a retket, hagyjátok 2-3 percig állni. Aztán ki lehet nyomkodni és így nem áztatja hígra a sűrű görög joghurtot, mert az kell hozzá. De még lehet úgy is sűríteni, hogy a sűrű görög joghurtot keveritek mascarponéval. (Az enyém nagyon híg, mert csak normále joghurttal kevertem, nem volt időm kicsöpögtetni.)
A kinyomkodott retket el kell keverni a sűrű joghurttal, kevés fokhagymát adni hozzá reszelve - én medvehagymát tettem bele mert szezonja van - lehet kissé sózni ha szükséges, pár csepp citromlét is hozzákeverni, tálalni, a tetejét olívaolajjal vagy tökmagolajjal bőségesen meglocsolni és már készen is van.
Előételnek is jó, de itt a grillszezon - grillezett húsokhoz, halakhoz is kitűnő.


2013. április 9., kedd

Zöld hummusz


A legalapvetőbb mágia, amit egy nő csinálhat, az maga a főzés. Nem véletlenül mondják, hogy egy férfit a hasán át lehet megfogni. Teljesen természetesen így van, hiszen a férfi életét azzal az élelemmel fogom táplálni, amit én csinálok neki. És ha szeretettel csinálom, az hat arra a férfira. Akkor azt a férfit magamhoz kötöttem. Az élet tele van apró mágiákkal. És ma nem használjuk őket. Mert nincs rá idő. De megkérdezem: akkor mire van ma idő?

(Géczy Gábor, előadásrészlet)




Aki szereti az eredeti hummuszt (én rajongok érte bevallom), az ezt is nagyon fogja szeretni. Medvehagymás változat: roppant egészséges, és legalább annyira finom is. És ha azt mondom öt perc alatt elkészült, sokat mondtam. Igaz, most nem én főztem a csicserit, és nem én szedtem hozzá a medvehagymát, de ez így elfoglalt háziasszonyoknak tökéletes megoldás. Azért azt a kis mágiát így is bele lehet varázsolni... hogy maradjon másra is idő. Nem. Nem a tévézésre gondoltam.

Hozzávalók 2 főre:
1 üveges konzerv csicseriborsó (DM-ben szoktam venni, bio változat),
1/2 marék medvehagyma (2 dkg),
só,
kevés friss citromlé ízlés szerint,
1 evőkanál tökmagolaj,
annyi víz vagy főzőlé (amennyiben mi főzzük is), amennyivel krémes állagot kapunk.
Plussz tökmagolaj a díszítéshez.

A konzerv csicserit szűrőkanálban alaposan átmostam folyó vízzel, egészen addig, hogy már nem volt habja. Késes robotgépbe tettem a medvehagymával, sóval, citromlével, tökmagolajjal, kevés vízzel együtt és krémesre daráltam. Kóstolni kell, ha hiányzik valami, pótoljuk. (Citromlé, víz, olaj, só.)
Tálaláskor megcsorgattam még tökmagolajjal. Házi pászkával kínáltam, de bármilyen arab, indiai kovásztalan laposkenyérrel tökéletes (pita, csapati, roti, tortilla, stb...)
Vagy pirítóssal, ha valaki a hagyományos kenyeret jobban kedveli. Isteni. A medvehagymáról itt olvashatsz, s kérlek, ha gyűjtöd, vigyázz a növényre, hogy jövőre is teremhessen. :)


2013. március 15., péntek

Tojásos szendvicskrém medvehagymával


az én poklomban
számolnak és mértékkel
szeretnek; órát
lesve időznek; folyton
véleményük van;
csak idő van, semmi tér.
Azt mondják: PERSZE.
Csak idő van, semmi tér;
mindenki siet,
nyilatkozik, birtokol,
temet, nemz és szül
– semmi nincs, csak történik
az én poklomban

                                                                                   (Fodor Ákos)


Ezt a receptet a közelgő ünnepre is ajánlom, vagy ünnep utánra, ha lenne sok maradék főtt tojás húsvétról. Medvehagyma is lesz még, de ha nem jutunk hozzá, újhagymával, snidlinggel is tökéletes, vagy akár petrezselyemzölddel is.

Hozzávalók:
4-5 főtt tojás,
15 dkg márványsajt,
só,
frissen őrölt bors,
1 teáskanál mustár,
1 csokor zöldfűszer (medvehagyma, stb...),
12 dkg mascarpone (vagy 7-8 dkg vaj vagy 1 tubusos natúr krémsajt),
4-5 darab aszalt paradicsom.

A márványsajtot morzsoljuk el egy tálba, majd villával alaposan törjük össze. Adjuk hozzá a mascarponét, a és a többi hozzávalót is. (Mindent aprítsunk.) Alaposan keverjük ki a krémet, kóstoljuk. Hagyjuk hűtőben összeérni 1-2 órácskát, s aztán fogyasztható. Finomabb ha nem hűtőhidegen esszük, hanem szobahőmérsékleten és igazi házikenyérrel a legjobb, vagy nem túl édes kaláccsal.

2012. október 28., vasárnap

Gombás tortellini



- Borzasztó dolog meghalni.
- Nem olyan borzasztó az, Teofil. Az ember elalszik lassan, és nem ébred föl többet. Csak pihen és pihen. Pihenni jó... De az élet! Soha többet nem látni erdőt, és soha többet nem hallani madarat! Pedig olyan szép az élet... Itt maradsz te, Teofil, ezután is. Csak nem láthatnak többé az emberek... Te hinted le éjtszaka a harmatot a fűre, és te rázod le a fák leveleit ősszel. És amikor az első virág kinyílik az erdőn, ott állsz majd mellette, és megfested a szirmait, amilyenre akarod. Együtt szállasz a pillangókkal, és ujjad megérinti a fenyőtűk hegyét, és azok csillogni fognak tőle a napban, és te hordod majd, mint a szellő, a jó illatot üverből üverbe.

(Wass Albert)



Megint gombás étel, mert addig, míg van, s lehet. :) És mi lehetne léleknyugtatóbb ebben a szeles, hideg és már egészen télies időben, mint a jó meleg konyhában elszöszmötölni egy finom étellel? Kevés jobb dolgot ismerek ennél. Kibontani egy üveg finom bort, beszélgetni, rá-rá pillantani az elégedetten durmicoló cicára és főzni...
Nagyon szeretem a tésztaételeket. Ennél jobban csak a gombás tésztaételeket szeretem... Tisztatésztának ajánlva, az aktuális VKF! kiírására.

Hozzávalók 2 főre, ha főételnek készítjük:
A tésztához:
25 dkg liszt,
2 tojás,
kevés víz.
A töltelékhez:
20 dkg erdei gomba (az enyémben rizike és vargánya van),
2 nagy gerezd fokhagyma,
1 dkg vaj,
1 teáskanál olaj,
só,
frissen őrölt bors,
csipet kakukkfű,
frissen reszelt szerecsendió,
1/2 citrom reszelt héja,
pár csepp citromlé.
A tetejére:
4 dkg vaj,
tejföl,
valamilyen jóféle sajt vagy
apróra vágott petrezselyemlevél.

A lisztből, tojásokból, pici vízből tésztát gyúrunk, és félretesszük nylonzacsiban, míg elkészítjük a tölteléket.
A gombákat megtisztítjuk, majd konyhai robotgéppel ledaráljuk. Serpenyőben a vajon, olajon megfuttatjuk kissé az apróra kockázott fokhagymát, majd rádobjuk a gombát is és fűszerezzük (kivétel a reszelt citromhéj és lé). Addig sütjük, míg a levét elveszti és jó sűrű gombapép lesz belőle. A végén reszeljük bele a citrom héját és pár csepp citromlével pikánsabbá tesszük a tölteléket.
A tésztát kinyújtjuk, és 5 centiszer 5 centis kis kockákra vágjuk. Minden kocka közepébe egy kevés tölteléket teszünk, majd megformázzuk a videón látható módon.
Vizet forralunk sóval. Közben a 4 dkg vajat addig melegítjük egy kis lábosban, míg finom karamelles illata és színe lesz. Félretesszük tálalásig. (Figyeljünk rá, mert nagyon hamar kramellás színt, aromát kap, nehogy megégessük.)
A tortelliniket a forrásban lévő vízben kifőzzük. Azonnal tálaljuk tejföllel, barnított vajjal megcsurgatva. Vagy reszelt sajtot vagy aprított petrezselyemlevelet szórhatunk még rá.
Csodálatos finom.

A gomba egyébként kitűnő bármilyen tésztával. Gondolkodtam gombás galette-n is, pitén is, de készíthettem volna a hortobágyi palacsinta módjára is. (Ha hortobágyinak készítjük, ne aprítsuk fel a gombát, csak szeleteljük és így készítsünk pörköltet belőle, hogy legyen szaftja. A végén aprítsuk a gombát, a szaftból kivéve.) Köretként például vadashoz készíthetünk gombás zsömlegombócot is, ha lesütött gombát is keverünk a zsömlegombóc tésztájába. És még folytathatnám a sort.... Ez a töltelék egyébként lasagne-hoz is kiváló, csak akkor ne aprítsuk ennyire össze, hanem késsel vágjuk szeletekre a gombát. Nagyon jól illik hozzá a besamel, sajt.
Tipp: Ez a gombapép egyébként (ha többet készítünk belőle és marad) melegszendvicskrémnek is kiváló! Kenjük kenyérre, szórjuk meg jó bőven reszelt sajttal és mehet is pironkodni. Egy pohár borral tökéletes és mesés.


A tortellini formázása:


Jó étvágyat hozzá! :)

2012. október 18., csütörtök

Salsa verde zöld paradicsomból



  Az élet ritmus, méghozzá többszólamú és hol tüzes, hol lassú, hol édes, hol bús. Ez a ritmus mindenben jelen van, s ha feltétlenül alakot akarnék hozzárendelni, hát nem egyenesen halad, hanem körbe-körbe, spirálisan.
  Azt hiszem, mindannyian másképp éljük meg az időt. Számomra az óraidő nem igazán létezik. Sokan évre, hónapra, napra pontosan emlékeznek eseményekre. Én erre sosem voltam képes.
  Az idő múlását sokkal inkább a természet ciklikus változásain keresztül érzékelem. Vagy a nappalok-éjszakák lüktető táncában. Az én naptáramban nem dátumok vannak - hanem élmények, érzetek, hangulatok, álmok. Illatokra emlékszem, képekre, érintésekre, dallamokra és ízekre. Talán az illatok és ízek azok, amik a legerőteljesebbek. Amik ha felbukkannak, egyfajta áthangolódást idéznek elő bennem, s így természetesen összekapcsolnak a világgal.
  A zöld paradicsom, a piruló vastaghúsú paprikák, a sütőtök és a gesztenye illata-íze számomra az őszt jelzik a végtelen idő holografikus rendjében. A csörgő avar hangja, az őszirózsa illata, a ködös hajnalok furcsa derengése, a pára nyirkos és mindenbe befurakodó jelenléte kétségtelenül érzékeltetik: a nyár véglegesen búcsút intett. S ha nem is örökre, de legalábbis hosszú időre.

(d.)



Kaptam pár darab zöldparadicsomot. Először salátát akartam csinálni belőle, de útközben módosítottam, lett belőle salsa verde, és bizton állíthatom, hogy a legjobb salsa, amit eddig készítettem, ettem. Mintha az almazöld szín frissességét, fényteliségét, extravaganciáját lefordítanánk ízre. Készítettem hozzá tortillát, sült halgombóckákat pritamingyöngyökkel, isteni volt.

Mit tettem bele?

4 normále méretű zöldparadicsomot,
1 közepes méretű fehér édes salátahagymát,
1 nagyobbacska gerezd fokhagymát,
1 kisebb zöld hosszú erőspaprikátkimagozva,
fél csokor petrezselyemzöldet (korianderzölddel is lehet),
sót,
egy csipet koriandermagot frissen mozsárban őrölve,
egy nagyobbacska evőkanálnyi olívaolajat,
cirka negyed citrom levét és
 egy egész citrom héját belereszeltem.

A zöldparadicsomot és a salátahagymát karikáztam és besóztam. Hagytam állni fél órát, mert így lehet igazán előcsalogatni az ízét, illetve a hagymát pedig megszelidíteni.Ezek után a többi hozzávalóval együtt robotgépbe tettem (kivétel a reszelt citromhéj, ezt utólag kevertem bele) és jól összeturmixoltam. Valami csoda íze van.
Tökéletes natúran sült halszelethez is, csirke vagy pulykahúshoz is, de akár sült hal vagy hús töltelékeként is el tudom képzelni. Érdemes nyáron is készíteni, akinek van a kertjében paradicsom. Mert olyan igazi nyárízélmény.


További ötletek a zöld paradicsom felhasználására:
Sült zöld paradicsom
Savanyúság (tökéletes zöldparadicsomból is)
Zöldparadicsom csatni
Csalamádé

2012. szeptember 6., csütörtök

Sült paradicsomos padlizsánkrém


Én a pozitív gondolkodást úgy definiálom, mint megoldás-centrikus hozzáállást. Tehát szembenézek a problémával, csak nem panaszkodom, hanem a kiutat keresem, és dolgozom azon, hogy valamiképpen megoldódjon az adott helyzet, vagy megtanuljak ép lélekkel együtt élni vele. Ha valaki azt hiszi, hogy a pozitív gondolkodás rózsaszín szemüveget jelent, örökös mosolyt, és azt hogy mindig minden nagyon szép és jó, akkor az élet gondoskodni fog arról a nagy pofonról, ami segít mélyebben látni a dolgokat.
(Dr. Domján László)




Mégiscsak külön felteszem a padlizsánkrémet is, így könnyebb megtalálni. A recept egyszerű: a padlizsánokat beszurkáltam késsel, majd forró sütőben 40 percig sütöttem. Hagytam hűlni, aztán kikapartam kanállal a húsukat a héjukból, robotgépbe tettem a maradék pár karika sült paradicsommal együtt, aminek a finom ízes olaját is hozzácsurgattam az összetevőkhöz. Sóztam, nagyonnagyon kevés reszelt fokhagymát is adtam hozzá és ennyi. Pépesítettem és lehet is enni. Bár egy félórácska állás jót tesz neki, mert összebarátkoznak benne az alapanyagok, fűszerek. Nagyon pikáns, finom. Friss pitakenyérrel a legjobb szerintem, vagy barnakenyérből készült pirítóssal.


Tipp: ha lett volna éppen készen házi tahinim (szezámmagkrém), azt is tettem volna hozzá. Szerintem szelidíti, gazdagítja és kerekíti az ízét, elrontani biztosan nem rontotta volna el.
Még padlizsánkrémek: fetás, tahinis és a jól ismert ajvár.

2012. szeptember 5., szerda

Egy kis "semmiség": sült paradicsom



  Néhány barátom imád étterembe járni. Alkalomadtán nagyon drága helyre mennek vacsorázni, ahol készek bődületes összeget kiadni a kitűnő fogásokért. Ugyanakkor elmulasztják az élményt, amit az étel íze adhat, mivel a partnerükkel és barátaikkal folyó társalgásra figyelnek helyette.
   Ugyan ki beszélgetne egy nagyszerű szimfonikus zenekar előadása közben? A csevej meggátolna a pompás zene élvezetében, és előbb-utóbb ki is zavarnak a teremből. Még az izgalmas és remek filmek közben is utálja az ember, ha megzavarják. Akkor miért társalkodik az ember, amikor étkezik?
   Ha egy átlagos étteremről van szó, akkor jó ötlet lehet beszélgetést kezdeményezni, figyelemelterelésként az ízetlen kajáról! De mikor az étek valóban finom, s még az árát is megkérik, mondd meg a társadnak, hogy inkább legyetek csöndben, így tényleg megkapod, amiért fizettél. Ez a bölcs étkezés.
  Még ha csöndben is eszünk, gyakran elhibázzuk a pillanat élvezetét. Ahelyett ugyanis, fogainkkal az aktuális falatot rágcsálva már a következő célpontot keressük szemünkkel a tányéron. Néhányan két vagy három falattal maguk előtt járnak – egy a szájban, egy a villán várakozik, még egy a tányéron már előkészítve, míg elménk a villán közeledő adagot vizsgálja.
   Ahhoz, hogy teljesen megízlelhessük ételünket és életünket, gyakrabban kellene csendben átélni a pillanatokat. Ekkor az élet ötcsillagos éttermében is megkapnánk, ami jár.
(Ajan Brahm: Ki kérte ezt a rakás szart? - bodhibuilding blog)




Bár tényleg semmiség(nek tűnik) a recept, higgyétek el, függőséget okoz. Hihetetlenül finom a sült paradicsom - ezt már anno a kedvenc sült fetámnál megállapítottam. Szoktam készíteni sült paradicsomos spagettit is, csak általában az egy főre készül (nekem) és eddig mindig este követtem el. Így fotó sosem készült róla. Ma azonban egy másik nagy kedvenc került terítékre délben, a lehme biszbanah (csak spenót helyett cukkinivel), így most a sült paradicsomot ehhez az ételhez készítettem. Mert saláta valahogy nekem neigen illik hozzá, a csatni meg nem arab étel, így jutott eszembe a sült paradicsom. Isteni volt hozzá. A fűszerezését is most arabosra vettem, de másképp is lehet ízesíteni. Ha spagettihez csinálom, akkor általában friss bazsalikommal, fokhagymával ízesítem, de jól illik hozzá a friss rozmaring, zsálya, kakukkfű, petrezselyemzöld, menta is.

Hozzávalók 4 főre:
1,5 kg paradicsom,
3 evőkanál olívaolaj,
só,
frissen őrölt bors és koriandermag,
chayenne bors (őrölt csípős pirospaprika de csilipehellyel is tökéletes),
szumák (cserzőszömörce, de ez el is maradhat ha nincs készleten),
kevés citromlé.

A paradicsomokat forrásban lévő vízbe dobtam fél percre mert én nem szeretem a sült és pöntyörödött paradicsomhéjakat kerülgetni az ételben, aztán lehúztam a héjukat és fél centis szeletekre vágtam őket. A tepsit alaposan meglocsoltam olajjal, aztán a karikákat szépen egymás mellé sorakoztattam. Fűszereztem őket, kevés citromlével meglocsoltam és mentek a totálerős tűzzel égő sütőbe. Körülbelül 20-25 perc múlva elkészültek. Kihűlve tálaltam.
Ha serpenyőben készül, ugyanígy nagy lángon süssük míg szinte kissé megfeketedik, akkor lesz igazán jó íze.


A sült paradicsom kitűnő kísérője bármilyen húsételnek, bundázott és ropogósra sütött zöldségeknek, de ahogy írtam fentebb is, tésztára is tökéletes. Nekem maradt belőle egy kevés, így a mai vacsora sült paradicsomos padlizsánkrém lesz pirítóssal. Apropó, bruscettának is csodás, természetesen. Sőt, krémleves - nem is akármilyen - is készíthető belőle.
A padlizsánkrémmel holnap jelentkezem, itt. Majd bővítem a bejegyzést fotóval.