Ez itt a reklám helye: új biopiac indul és Toscana aranya

 .

Új biopiac kezdeményezés indul a Szent György hegyen. Killer Gáspár borásztól kaptam a meghívót. Akár várárlóként, akár árusként szeretnél részt venni rajta, Gáspárnál lehet bővebben érdeklődni. Nagyon örülök neki, hogy újabb helyi kistermelők és vásárlók találhatnak egymásra és arról nem is beszélve, hogy a Szent György hegy lélegzetelállítóan szép hely. Ismételten felhívnám figyelmeteket Gáspár finom bioboraira is, érdemes kóstolni és vásárolni is nála. Valamint az országban két borász készít csak verjus-t, az egyik Gáspár. Nagyon finom és különleges, én pl. rászoktam és már hiányzik ha nincs itthon belőle.

Szent György Hegyi Kézműves Napok

Rendezvény helye

Szent György-Hegyen a Killer Pincészetnél, ahol  a szükséges higiéniai szabályok betartása garantálva lenne ( Toilette etc)

Rendezvény resztvevők

Helyi Kis- és Őstermelők, akiknek termékei a legjobb minőségben és minden mesterséges és káros adalékanyagtól mentesen garantálva készülnének.

A Rendezvény résztvevők saját maguk felelősek az ezzel kapcsolatos előírások és normák betartásáért.

Maximális rendezvényi részvétel 20 résztvevőre (Kis – és Őstermelőre) korlátozott és ezek száma a jövőben sem fog megemelkedni.

Termékek

·   Kenyér- és más sütött termékek

·   Hús és felvágottak (tartósított áruk)

·   Sajt és tejtermékek

·   Friss gyümölcsök és zöldségek

·   Tartósított gyümölcsök és zöldségek

·   Lekvárok, gyümölcslevek, szirupok

·   Méz

·   Virágok, vetemények, palánták

·   Füstölt halak

·   Fűszerek

·   Természetes kozmetikumok, szappanok stb

·   Különféle kézműves ajánlatok (kosárfonók, kovácsoltvas termékek, fafaragások, stb.)

·   esetleg időszakosan és változóan mint ajánlat

·   Zene – különleges művészek alkalmi fellépése

Amennyiben lehetséges a termékek kizárólag magyar és helyi vagy regionális alapanyagokból készítendők.

Időpontok

A rendezvény rendszeresen kell ahhoz működtetni, hogy a vendégkör és látogatók hozzászokjanak és az ismertsége a piacnak garantálva legyen, s ami az ezzel kapcsolatos reklámra költött többletkiadást is jelentősen csökkentené.

A rendezvény áprilistól októberig lenne megrendezve pl. havi kétszer a hónap 1. és 3. szombatján, 10 – 13 óra között. Időpontok:

2011.06.18

2011.07.02

2011.07.16

2011.08.06 délután 15 és 18 óra között

2011.08.20 délután 15-18

2011.09.03 délután 15-18

2011.09.17 délután 15-18

2011.10.01 délután 15-18

2011.10.15 délután 15-18

Parkolás és közlekedési lehetőségek

A helyi parkolási lehetőség útmutató-táblákkal lenne megkönnyítve.

A parkolást amennyiben szükséges, irányítani kell.

Lehetőség esetleges Lovaskocsis – vagy Fogatos, továbbá Minibuszok használatára a közlekedésnél, melyek a Kisapáti és Hegymagasi, s Tapolcai látogatókat szállítanák. Ezzel különös hangsúlyt lehetne fektetni az ezáltal elérhető magasabb színvonalú környezetkíméletre és védelemre.

.....................................

Nyílt Zalaegerszegen, a Rákóczi utcán (a Böjte ékszerszalon után lefelé) egy olasz élelmiszereket áruló bolt, a Szedd és Edd! Sok finomság kapható náluk: aszalt gyümölcsök, olajos magvak, cukrászati alapanyagok, kimért édességek, kimért olasz jó minőségű durumtészták és természetesen kimért extrafinom extraszűz olívaolaj is, egyenesen Toscánából. Egy liter ára 1700 Ft. Én már rendszeresen náluk veszem az olívaolajat, mert nagyon finom. Mély zöld, kissé csípős, erőteljes ízű. Olyan zamata van, mint mikor beleharapsz az olajbogyóba. Ami még nagyon szimpi: hogy kimérve árulnak amit csak lehet, így hozzájárulnak ahhoz, hogy minél kevesebb csomagolóanyag  váljék szemétté... Oldalukat megtalálod a Facebookon itt.

Nyitvatartás: H-P.: 08.30-17.30, SZo.: 9-12

Az olívaolaj egészséges, ezt lassan mindenki tudja. Azt azonban kevesebben, hogy olívaolaj és olívaolaj között nagy különbség lehet. Extra szűz vagy sansa? Ez itt a kérdés...

Köztudott, hogy a mediterrán országokban, ahol az Extra Szűz olívaolaj fogyasztása havi 1,3 liter körül mozog fejenként, a szív- és érrendszeri megbetegedések száma töredéke az európai átlagnak, főleg az e tekintetben világviszonylatban is sajnálatos módon vezető pozícióban levő magyar statisztikának. Az összefüggés nyilvánvaló, azt azonban kevesen tudják itthon, hogy mit takar az Extra Szűz olívaolaj és a szintén egészséges látszatot kelteni óhajtó, ám tartalmilag ettől messze elmaradó sansa névre hallgató (mellék)termék közti különbség.

Ha azt mondjuk, hogy ég és föld, akkor még csak megközelítettük a lényeget. Kezdjük mindjárt az elején egy lényeges adattal: az Extra Szűz olívaolaj az olajbogyó első préseléséből keletkezik, s ilyen formán az olajbogyó összes, egészségünk megőrzéséhez nélkülözhetetlen hatóanyagát tartalmazza, míg ugyanez a sansa olajban mindössze 1-10%-ban található meg! Így, ha mi egészségünk megóvása érdekében szeretnénk jót tenni szervezetünkkel és olívaolajjal készült ételeket igyekszünk fogyasztani, de sansa-t vásárolunk, sajnos nem tettünk semmit ennek érdekében! Miért? Mert a két termék tartalma a gyártási eljárás eltérése miatt nagy különbséget mutat.  

Az előállítási folyamat

Magyarországon az olívaolaj fogyasztás kultúrája még csak kialakulóban van, ezért a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy mit jelent pontosan az Extra Szűz, illetve a sansa kifejezés, és ezt kihasználva a gyártók és forgalmazók gyakran megtévesztik a gyanútlan vásárlót az „olívaolaj” felirattal.

Az Extra Szűz olívaolaj előállításának gondosságára jellemző, hogy semmiféle természetes szennyeződés sem maradhat a préselésre váró olajbogyók között! A frissesség jegyében az olajbogyókat a leszedés után 24 órával lepréselik, hogy jó minőségű Extra Szűz olívaolajat nyerhessenek. A szűrés és a palackozás folyamata során sem oldószert, sem hőt nem alkalmaznak. Az olajhoz nem adnak hozzá sem tartósítószert, sem adalékot. Az Extra Szűz olívaolaj a természetes előállítási folyamat után megőrzi eredeti zamatát és vitamintartalmát, ezen kívül telítetlen zsírsavakban és antioxidánsokban gazdag. Eközben a szintén, egyébként helytelenül, olívaolajként hirdetett sansa - amely pomace és orujo néven is kapható - a sajtolás során keletkező maradványokból készülő zsiradék, melyet oldószerrel nyernek ki a megmaradt olívamasszából. Ez azt jelenti, hogy a már kisajtolt olívamasszát vegyi úton oldják ki újra, majd ahhoz, hogy annak valami íze legyen, 1 %-ban Extra Szűz olívaolajat adnak hozzá. Ezen 1-10 % alapján a gyártók és a forgalmazók feljogosítva érzik magukat, hogy használják az olívaolaj kifejezést, holott az csupán egy olíva-olajpogácsából készült olajat takar, amely megnevezést – a törvény előírásainak értelmében- minden így előállított termék esetében fel kellene tüntetni a termék címkéjén. A silány minőségű, olcsó készítmény a mediterrán országok legtöbbjében ma már kereskedelmi forgalomba alig kerül – minőségét ez éppen eléggé bizonyítja.

Magyarországon azonban a megtévesztő címkéknek és a fogyasztók tájékozatlanságának köszönhető az, hogy a fogyasztók a legtöbb esetben az ár és nem a minőség alapján választják az olcsó mellékterméket, az Extra Szűz olívaolaj helyett. Így míg más európai országban száz olívaolaj vásárlásból összesen kettő sansa, addig hazánkban százból hatvan alkalommal a sansa mellett döntenek a vásárlók.

Az Extra Szűz olívaolaj kedvező élettani hatásainak ismeretében a fogyasztók tájékoztatása kiemelt fontosságot kellene, hogy kapjon hazánkban, amely a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében vezeti a nemzetközi statisztikákat.

Az olívaolaj nem véletlenül lett az elmúlt évezredek alatt az örök élet, a lelki béke és a nyugalom jelképe. Érdemes hinni a mediterrán országok lakóinak, akik azt vallják: meg kell adni a tiszteletet ennek a fának, termésének, és nem utolsó sorban önmagunknak. 

Az Extra Szűz olívaolaj és a sansa olaj összehasonlítása

Extra Szűz olívaolajAz előállítás folyamata: Az olajbogyó első sajtolásának az eredménye. Mentes minden vegyi eljárástól, így íze megőrzi természetességét.

Extra Szűz olívaolaj tartalom: 100 % 

Élettani hatása:

 Kedvező élettani hatása bizonyított, alátámasztott:

- megvédi az érrendszert a meszesedéstől

- megakadályozza a zsírok lerakódását az erekben

- csökkenti a sejtek oxidációját és a káros koleszterin szintjét

-  erősíti az izomsejteket

- segít a trombózis és a magas vérnyomás kialakulásának megelőzésében
Sansa olajAz előállítás folyamata: Maradványolaj. A gyümölcsmaradékból további vegyi úton történő olajkinyerési eljárással készül.

Extra Szűz olívaolaj tartalom: 1-10 %-ban tartalmaz Extra Szűz olívaolajat. 

Élettani hatása: Egészségre gyakorolt hatása nem ismert

Szerző: Nagy Bernadett, dietetikus

Epres tiramisu

.

Amikor a szeretet nem győz le mindent, akkor a házi sütik következnek.

(ismeretlen) 

Gondolom nagy újdonságot nem közlök a recepttel, de ha má' megcsináltam... :) A recept egyébként itt található. Annyi módosulás történt, hogy 35 dkg epret összeturmixoltam 4 kicsit púpos evőkanál porcukorral (ízlés szerint, kóstoljuk mert ízlés- és eperfanyarságfüggő), elkevertem benne 2 cent gyümölcspálinkát, és ebbe a finom eperszószba mártogattam a piskótákat. Az epres piskótaréteget még kissé meg is locsolgattam az eperszósszal, mert ezt nem veszi fel olyan könnyen a piskóta, mint a folyékonyabb kávét.

Tulajdonképpen még a turmixgépet sem kéne elővenni, villával vagy krumlplinyomóval is összetörhetjük a gyümölcsöt a cukorral, pálinkával/likőrrel. 

A többi ugyanaz. Illetve féladagot csináltam krémből, 1 mascarponével, 2 tojással és 1 nagy dobozos 20%-os  Zott tejföl 3/4-e került még bele (baromi jó sűrű), mert csak 1 tégely krémsajtom volt, szóval ez olyan 3/4 adag inkább krémből.

Eperszemekkel kellett volna a tetejét díszíteni, de összesen ennyi eprem volt most itthon. Mennyei manna. :)

Tipp: Málnával, meggyel, sárgabarackkal, szederrel, naranccsal, citrommal, kiwivel, sárgadinnyével, ribizlivel is fantasztikus lehet! Illetve ha valaki tart a nyes tojástól, egyszerűen csak felvert tejszínhabbal lazítsa a mascarponét. Úgy is nagyon finom. Vagy gőz fölött verje fel mind a sárgáját, mind a fehérjét.

Citromos változat egy nagy tálhoz:
a mártogatóhoz:
3 citrom leve,
3 citrom reszelt héja,
25 dkg porcukor,
3 cl gyümölcspálinka,
csipet só.
A krémhez:
50 dkg mascarpone,
4 tojás,
2 dl tejszín,
15 dkg porcukor,
csipet só, +
olasz piskóta.

Egy mélytányérba reszeljük 3 lédús citrom héját, majd kifacsarjuk a levüket is. Elkeverjük teljes oldódásig a porcukorral, a csipet sóval és a pálinkával. 

A tojásokat kettéválasztjuk, a sárgáját habosra kikeverjük a porcukorral, aztán hozzákeverjük a mascarponét. A fehérjéket csipet sóval jó kemény habbá verjük. Felverjük a tejszínt is jó kemény habbá.

A mascarponés sárgájához keverjük először a tojásfehérjét óvatosan, majd ugyanilyen óvatosan a tejszínhabot is.

A piskótákat belemártogatjuk a cukros citromlébe, és kicsit meg is locsoljuk őket. Erre jön egy réteg krém, erre megint mártogatott és belocsolt piskótaréteg, krém, stb... Amíg tart. A tetejét reszelt citromhéjjal, citromkarikákkal, valamilyen zöldfűszerrel díszítjük: mentával, citromfűvel vagy bazsalikommal.

Abbahagyhatatlanul finom. :)

A kapálás elhozza a világbékét

Ímélben kaptam, de Lustanyunál az eredeti. Nagyon jó. :)

A múltkor Egerben mama kérdezte, hogy épp mivel foglalatoskodom, én pedig
mondtam neki, hogy olyan nőkről írok, akik borzasztóan kritikusak saját
magukkal szemben és kiakadnak azon, hogy vastagabb a karjuk, vagy
narancsbőrös a fenekük. Mama megvetően legyintett, közölte, hogy ez
baromság és hogy inkább arról írjak, hogy ezek a nők kapáljanak be öt
hektár kukoricát, és akkor biztosan nem lesz idejük a narancsbőrükkel
foglalkozni.

És akkor hirtelen belém hasított, hogy basszus, mindenre ezt a kapálás
dolgot hozza fel, és összegyűjtöttem, hogy mama szerint milyen problémákra
lenne megoldás a kapálás.

1.) Terhesgondozás, újszülött ellátás, bizonyos mértékig paraszolvencia -
"Katicám, annak idején megszültek a nők a kapaföldön is, nem volt semmiféle
ultrahangozás, meg terhesjóga, meg boríték az orvosnak!"


2.) Homoszexualitás - "Kapálna végig egy nyarat, ´szt nem lenne ereje tollas
gatyában vonulgatni!" (Egyébként mama nem homofób, csak nem érti ezt a
dolgot és a genetikában sem áptudét.)


3.) Bűnözés - "Hogy a frász üsse ki őket, mennének el kapálni ahelyett, hogy
a szomszéd tyúkját lopkodják!"


4.) Való világ 4. - "Ez nekik a való világ??? Mennének el kapálni ahelyett,
hogy a seggüket hizlalják egy medencében. Akkor aztán nem lenne idejük
veszekedni, örülnének, ha a vízhólyagoktól egy pohár vizet meg tudnak inni,
´szt lefekhetnek aludni. Na az a való világ, Katicám." (Évának már javasolt
3 hét uborkaszedést is Szabolcsban, mondván attól elmenne a kedve a
veszekedéstől, és nem lenne annyi ideje fújni a füstöt, Alekosz
tartásjavítására pedig némi kaszálást említett.)


5.) Számítógép függőség - "Hajnali kettőig nyomkodta a gombot???
(=számítógépbillentyűzet és /vagy egér gombja- a szerk.) A rossebb megette,
bezzeg ha másnap hajnal ötre kapálni kéne menni, már fél 9-kor lefeküdne
aludni!"


6.) Tetoválás, testékszerek, és a fóliás melír bizonyos esetei - "A mi
időnkben a fiataloknak nem volt arra idejük, hogy kürtöket dugdossanak a
fülükbe, ´szt azzal tágítsák a lukat rajta! Tudod Katicám, annyi munka volt
a fődeken, hogy nem tudtunk mink azzal foglalkozni, mekkora a luk a
fülünkön, meg nem is volt időnk arra, hogy órákig fodrászkodjunk, meg
lyuggassuk a bőrünket kifele. Szép is lett volna, ha menni kell kapálni,
"szt ott égeti a nap a griffmadarat, vagy mit a vállunkon!"


7.) Futball huliganizmus - A franc essen ezekbe a szkinderekbe (skinhead- a
szerk.), ha ennyi erejük van, csinálhatnának valami hasznosat is! Megnézném
én őket, miután bekapálták a szemerei téesz fődjét, hogy mennyi erejük lenne
ott ordítozni, meg kukát dobálni a meccseken! Hát megmondom én neked,
Katicám: semmi! Ott aludna az összes a lelátón, olyan fáradt lenne!"


8.) Depresszió, egyéb pszichés problémák - "Jódógába´ nem tudja már, hogy
micsináljon! Ül a szép házába´, szt sopánkodik, hogy milyen kövér, meg hogy
nem foglalkozott az érzéseivel a zura, nemhogy örülne, hogy van mit enni,
jólétbe van, és nem kell kapálnia."
Hirtelen ennyi jutott eszembe, de ahogy leírtam, hát nem is olyan eszement
hülyeség mind, mint amilyennek elsőre gondoltam (kivéve a 2-es és 8-as
pontokat), vagyis hát persze hülyeség, de van némi alapja. Fontolgatom, hogy
kapálótáborokat szervezek tematikusan, mint pld. szingli kapatábor,
önértékelés javító kapatábor, stb, így a nemzetgazdaság is jól járna, én is,
meg a résztvevők is. :)

"tetszik a recepted" díj

.

Alíz, az erdélyi fakanálforgató tollforgató tisztelt meg a "tetszik a recepted" díjjal - a svéd gombasalátámért kaptam és nagyon köszönöm Neki! Ez a díj nagyon jó ötlet volt Martinellitől, szívesen adom tovább, hiszen blogszomszédaimnál nagyon sok fantasztikus recepttel találkozom, és ezekre szívesen hívom fel olvasóim figyelmét is.

Legelőször is Alíznak adnám visszafelé is a díjat, mégpedig a nagyon-nagyon különleges ángádzsáborleves autentikus közléséért. Azt hiszem ezt előtte még soha senki nem tette meg, és bizony nagy kár lett volna ezért a nem hétköznapi ételreceptért, ha a feledés homályába veszett volna.

Anikónak a dédimamától megörökölt, szintén nagyon különleges aszalt szilvás bablevesét emelném ki sok jó receptje közül. Nagyon örülök, hogy ezt a csodálatos ételt megosztotta velünk, de aminek még jobban, hogy életigenlő, napos kedvét mindig érezhetjük.

Padparadsa barátosném receptjei közül a sokak által (általam is) nagyon kedvelt svéd húsgolyók receptét választottam, és ajándékoznám meg e díjjal. Azt hiszem, az ő leírása autentikus is. Nagy Levin is megnyalná utána a tíz ujját, azt hiszem.

Ildinyó blogja az általam egyik legszeretettebb virtuális szakácskönyv. Nehezen választok. De muszáj egyet, így legyen a nagyon gusztusos és finom epres ekler fánk - ami véleményem szerint a legjobb dolog, ami eperrel történhet. De Ildinyónak csodás levesei és zöldségételei is vannak, érdemes nála kutakodni.

Tálalónál találtam meg legkedvencebb, imádott zöldségem, az articsóka egy nagyon finom és egyszerű elkészítési módját, az articsókás tésztát. Ha egyszer, valaha találnék valahol articsókát, biztosan így készíteném el. Ha lesz kertem egyszer, tutira ültetek e világ legfinomabb zöldségéből....

Wise Lady blogjáról nem egy ételt ajánlanék, hanem az alapreceptek füllentyűt. Igen pontos, precíz, jó alapreceptjei vannak, sokat lehet tanulni tőle.

Hínyenc, a hétköznapi ínyenc blogján egyáltalán nem hétköznapi receptek vannak. Nagyon extra ételei vannak, indiai, ázsiai beütésekkel és csodás képekkel. Én mégis az egyszerű, autentikus hagymás babjáért rajongok, amit nem szabad kihagyni az életetekből, mert fantasztikusan finom.

Vegasztománia blogja meg egyszerűen gyönyörű, csodás fotókkal és még csodásabb ételekkel. Sokaknak a hús nélküli étkezés hiányosnak tűnik, de az Ő oldalát böngészve ennek az érzetnek nyomát sem találni. Remek ízek, fantasztikus fogások. Az a házitésztás, zöldséges lasagne nagyon csábító...

A falu végén, egy kurta konyhában éldegél Thrini. Egyszerű, ám nagyszerű receptjei vannak. Valójában két receptet ajánlanék, mert jól megférnek egymással, egy tányéron: a rozmaringos, kakukkfüves kacsasült mellé isteni köret szerintem ez a csodás kis sárgarépasaláta, zsenge nyári bébirépából. Nyamm.

A sort még lehetne folytatni. Sok embert kihagytam, de remélem - mert a blogdíjak természete ilyen - úgyis körbeér majd mindenkihez.

Vadhúsos töltike (töltött szőlőlevél)

.

A szőlővesszőt a föld alá kell temetni, hogy friss hajtásokat hozzon – nekünk is változtatnunk kell az életünkön, ha azt akarjuk, hogy felfrissüljenek a gondolataink.

(Frances Mayes: Napsütötte Toscana)

Elkészült a töltött szőlőlevél. Most kivételesen nem a sima kis rizses-olívaolajos-citromosat készítettem, hanem egy húsos változatot. Imádom a dolmadest, mert a szőlőlevélnek van egy enyhén citromos, pikáns, savanykás nagyon finom íze. A verjus-ben is ez az íz érződik, hasonlítanak. Nem is értem miért ment ki a divatból a töltött szőlőlevél, pedig vagy millióképpen el lehetne készíteni. Gondolkodtam is egy arabos változaton, de először egy egyszerűbbet akartam készíteni. Meg paradicsomos étel is régen volt az asztalon.

Hozzávalók 4 főre:

30 dkg darált vadhús (lehet marha, vagy disznó vagy birka is),
15 dkg rizs (vagy gersli),
30 db szőlőlevél a töltelékhez és még 30 a lábos aljára-tetejére,
1/2 evőkanál zsír,
1,5 dl víz,
só, frissen őrölt bors,
1/2 mokkáskanál koriandermag,
1/2 mokkáskanál köménymag,
5-6 szép zsályalevél,
1 csapott teáskanál pirospaprika,
1 kicsi tojás,
1 közepes fej vöröshagyma,
1 nagy gerezd fokhagyma.
A mártáshoz:
a levelek főzővizéből 8 dl,
3 dl paradicsompüré,
1 diónyi vöröshagyma,
só,
1 teáskanálnyi cukor,
1 evőkanál zsír,
1 evőkanál liszt.

Ha rendes szőlőlevélből készítjük, olyanból tegyük ami nincs permetezve. De ha találunk olyan elvadult szőlőtőkéket amilyeneket én is találtam, arról bátran szedhetünk mert ezeket nem permetezik és nagyobbak is, kevéssé cakkosak mint a nemesített szőlőlevél - tehát alkalmasabbak is töltikének. Ezekből a vadszőlőlevelekből így egészen tavasztól őszig tudunk töltikéket készíteni. Téliesíteni is lehet, el lehet tenni tartósítva üvegekben.

Az őz apróhúst ledaráltam, tettem hozzá 1 tojást, a megmosott rizst, a mozsárban frissen összetört fűszereket, az apróra vágott zsályaleveleket, az apróra kockázott vöröshagymát, zúzott fokhagymát, sót, pirospaprikát, kevés zsírt és a vizet. Kézzel jól összedolgoztam. Ne ilyedjünk meg a víz mennyiségétől, a tölteléknek jó tocsogósnak kell lennie, így nem keményíti majd meg a tojás, és biztosan nem töltjük túl szorosra a leveleket. Tehát hagytam állni addig a tölteléket, míg a levelekről lecsippentettem a tövüknél a szárakat, majd forrásban lévő vízbe tettem őket 1 percre. Szűrővel kiszedtem és hideg vízzel átöblítettem, hogy lehűljenek.

A szőlőleveleket egy lapostányéron töltöttem, egyesével, egy másikra pedig áttettem a kész kis hengereket. A leveleket a fonákjukkal magam felé tettem a tányérra úgy, hogy a levélnyeles rész legyen hozzám közelebb. Kiskanállal tölteléket tettem rájuk, hengerre formáztam, majd úgy göngyöltem fel, hogy a két végüket kissé ráhajtottam a töltelékre, aztán a felém eső részt elkezdtem feltekerni magamtól elfelé. Mikor mind készen volt, a maradék levél felével kibéleltem a lábost, és erre tettem szépen szorosan egymás mellé a töltelékeket. Úgy tegyük, hogy a levelek széle, ahol körbeért a tekerés, alul legyen, így nem fog remélhetőleg kinyílni. Nekem pont két sűrű, teli rétegem lett, 30 töltelékkel. Erre tettem a maradék leveleket, majd egy kistányért. Felöntöttem a levelek főzőlevével és tettem hozzá paradicsompürét, szórtam rá apróra kockázott vöröshagymát, sóztam, kissé cukroztam. A tányért a felöntés után igazítsuk jól rá a töltelékekre, majd kislángra, fedővel tegyük fel főni. Kóstoljuk meg a levet, elég sós-édeskés-e. Közben kevés zsírból és lisztből rántást készítettem és a főzés vége előtt 5 perccel hozzáadtam (persze higítva) a paradicsomos léhez. Összesen elég az ételnek 30 perc főlés a felforrástól számítva, majd zárjuk le a lángot és hagyjuk fedő alatt még 20 percig.

Friss fehér kenyérrel, tejfölt is az asztalra téve kínáljuk.

Nagyon nyárias, könnyű, üdítő kis étel.

Kókusztejes eperkrémleves

Az égvilágon mindent utánozhatunk és meghamisíthatunk, csak a szeretetet nem. Szeretetet nem lehet lopni, utánozni, a szeretet csak olyan szívben lakozik, amely mindenestől képes odaadni magát. Ez minden művészet forrása.

Hermann Hesse

Hagyományos gyümölcslevest készültem főzni tegnap este, aztán eszembe jutott, hogy a párom mostanában nem nagyon bírja a tejes dolgokat. Készítettem egy finom epres semifreddo-t is a múlt héten, de a tejszín sok volt neki benne. Úgyhogy lekaptam egy kókusztejet a stelázsipolcról. Nagyon egyszerű, könnyű kis gyümölcsleves lett a végeredmény.

Hozzávalók 4 főre:
60 dkg eper (mer' 10 dekát úgyis elkóstolgat az ember...),
1 kókusztej,
1 nagyobb szál citromfű,
1/2 lime leve,
pici só,
ízlés szerint cukor vagy méz.

Az eper nagyobbik felét föltettem kevés vízben főni sóval, cukorral, citromfűvel, lime lével. Forrástól számítva 5 percig főztem, majd a citromfüvet eltávolítottam és botmixerrel simára pürésítettem a levest. Hozzáöntöttem a kókusztejet is, újra fölforraltam és kóstoltam. Ízesítettem, ami hiányzott, pótoltam (cukor, só, lime lé). Mikor lekapcsoltam alatta a lángot, akkor tettem bele a maradék negyedekre vágott epret. Így nem fő meg, csak kicsit átveszi a leves ízét, szépen egyben marad a gyümölcs. Hidegvízfürdőbe tettem, majd egyből hűtőszekrénybe.

Tálalásnál díszíthetjük még eperrel, citromfűvel.

Bodzazselé

.

Szoknyát varrat a bodza,
így készül a tavaszra,
    csipkés szélűt
    és puhát,
éppolyat, mint nagyanyja –
mert ha nem varratna,
hát csupasz maradna.

                                                      (Csoóri Sándor: Tavaszi bodza-vers)

Sok helyen láttam idén a bodzazselét. Jó hogy eszembe juttatták lelkes háziasszonytársaim, mert bár tavaly már készítettem panna cottához, az csak frissiben elkészített kis adag volt.

Hozzávalók 5 kis erőspistás üvegnyihez:

7 dl félig kész bodzaszörp,

30 dkg kristálycukor,

1 zöldcitrom leve,

csipetnyi só,

2 tasak Haas 2:1 zselatinfix,

Szörpkészítéssel együtt érdemes megcsinálni, mikor már 24 órát álltak a bodzavirágok és a citromkarikák a vízben. Ekkor leszűrjük és kiveszünk belőle 7 decit. A tasakon található utasítás szerint elkészítjük: elkeverjük benne a zseléfixeket, pici sóval és egy lime levével ízesítjük, majd felforraljuk. Ekkor tesszük bele a cukrot, kevergetjük, és fölforrás után még 5 percig forraljuk. Csírátlanított üvegekbe töltjük és szárazdunsztba tesszük. Én mielőtt kiüvegeztem volna, a szebben maradt bodzavirágokból csipegettem a zselébe egy keveset, hogy szebben mutasson az üvegben. De ez nem szükséges.

Desszertekhez felhasználható, vagy vajaskenyérrel is el tudom képzelni.

Készítettem egy pohárdesszertet: alulra kicsöpögtetett tejfölt tettem (sűrű görögjoghurt is jó vagy tejföllel higított mascarpone is), rá eperszeleteket, rá bodzazselét. Isteni. Meg kell állapítsam, a természet nem véletlenül érleli be egyszerre az epret és a bodzavirágot. Eszméletlen jó páros, csodásan illenek egymáshoz.

Rövid életű volt e finom nyalánkság.... :)

Vadpörkölt dödöllével

Életem első vadpörköltje, természetesen ropogósra sütött dödöllével. És nagyon jól sikerült. A sikerhez az is hozzájárult, hogy nagyon fiatal őzet sikerült kifognom, mert a pörkölt mindössze 1 óra alatt elkészült, omlós-puhára. Pedig rákészültem, hogy legalább 3 órán át pötyögtetem kis lángon... Szerencsém volt. Fagyasztva vettem egyébként.

Hozzávalók 4 főre:
1 kg vad apróhús,
30 dkg vöröshagyma (tisztítva ennyi),
1 dl zsírdús tej,
2 nagy szem szegfűbors,
1 csapott mokkáskanál köménymag,
kevés frissen őrölt bors,
2 babérlevél,
egy kb. 3 cm-es darabka fahéj,
2 gerezd fokhagyma,
4-5 evőkanál olaj vagy 2 evőkanál zsír,
2 púposabb teáskanál Édes Anna,
1 teáskanálnyi sűrített paradicsom,
2 teáskanál pirospaprika,
1/2 dl vörös- vagy fehérbor vagy rozé (bármelyik jó bele),
és ízfokozóként én egy csipet cukrot is tettem hozzá a végén,
mert a bor viszonylag savanykás volt, így lett kerek a pörkölt íze.

A húst alaposan átmostam többször váltott vízben, majd lehártyáztam, letisztítottam ahol szükséges volt és kockákra vágtam. A zsiradékon az apróra kockázott vöröshagymát és az apróra vágott fokhagymát is kevés sóval üvegesre dinszteltem, majd hozzáadtam a húst, nagy lángon sütöttem fehéredésig kevergetve, aztán aláöntöttem a tejet. Nagy lángon rotyogtattam, míg az összes tejet elfőtte, s aztán beletettem a fűszereket is (szegfűbors, köménymag, babérlevél, fahéj, bors), valamint pirospaprikáztam, édes annát és kevés sűrített paradicsomot is adtam hozzá. Borral nyakon öntöttem, és pár percig erős tűzön főztem, hogy a bor alkohol íze eltűnjön, majd kevés vizet is hozzáöntöttem. Sóztam és kis lángon fedő alatt főztem. Még pároltam egy keveset és készen is volt. Végül kevés cukorral egyenlítettem az ízén.

Ha idősebb vadat kapunk, és sokáig kell párolni, időnként egy nagyon kevés vízzel lazíthatunk a szaftján, vagy még egy kevés vörösborral. 

Jó ropogós dödöllével tálaltam.

A tej azért jó bele, mert elveszi a vadhús nagy vad jellegét, ráadásul sokkal omlósabb és szaftosabb lesz a hús tőle, nem lesz száraz. Szerintem kell bele, sokkal sokkal jobb lesz így a pörkölt.

"Öntött" fejessaláta

 .

Véget ért a bujdosás és a galibák.
Ki se bírta volna más, csak mi, fababák.
Nem hal bele semmibe, aki úgysem él.
Jó, hogy mink babák vagyunk, szívünk bodzabél.

                                                                                                                          (Weöres Sándor)

Ma délelőtt bodzavirágot mentünk becserkészni. Meg vadszőlőlevelet dolmades-hez. Ázik is az első adag szörpnek való, holnap pedig végre az idei nyáridény első dolmadesét is elkészíthetem - egyszerűen rajongok érte. A sima kis rizses, citromos, olívaolajas változat mindent visz nálam. Latsia kérdezte éppen blogszülinapi bejegyzése kapcsán, mi a kedvenc ételünk. A gyümölcsfagyik jutottak eszembe, mert bár nem igazán vagyok édesszájú, a jó gyümölcsfagyit az év bármely napján és időpontjában szívesen megeszem. De most a szőlőlevélről mindjárt eszembe is jutott, hogy bizony ez az első 5-ben benne van nálam. Meg a jó, emberesen csípős lecsó is.
De sokat beszélek... mivel későn értünk haza, gyors ebédet kellett kitalálnom. Volt két szép sűrű, nagy salátafej a hűtőben. Szalonna meg mindig van itthon. Kérdés sem volt, hogy a Zsanuáriánál látott öntött fejes saláta lesz ebédre. Ha jól rémlik, cirka 10 perc alatt készen volt. Nem csalódtam. Eszméletlenül jó! :)

Hozzávalók 2 főre:

2 nagy, tömör közepű saláta,
10 dkg szalonna,
2 evpkanál olívaolaj,
só, frissen őrölt bors,
kb. 1 mokkáskanál méz,
lehelletnyi ecet (alma- balzsam- vagy borecet vagy verjus),
plussz az enyémbe került pár darab szilvafaalja gomba is.


A salátákról leszedjük a lelógó nagy leveleket, majd negyedeljük úgy, hogy a torzsájuknál egyben maradjanak. Alaposan bő folyó vízben megmossuk őket. Olívaolajon megsütjük ropogósra a szalonnadarabkákat. Szűrőkanállal kivesszük a zsírjából, majd a gombát is sóval, borssal, a vékony szeletekre vágott fokhagymával együtt szintén lepirítjuk. Majd mézet és ecetet locsolunk rá (csak keveset mindkettőből), elkeverjük és beletesszük a salátanegyedeket. Nagy lángon összerottyantjuk, megvárjuk míg kissé levet engednek, összeesnek, végül visszaszórjuk rá a szalonnapörcöket is. Pirítóssal tálaljuk.

 

Kitűnő forrón is, langyosan is, kihűlve is. Bár arra esélye sem volt. :)

Tavaszi köles tabulé

.

A bölcs késő öregségében is elülteti a fát, noha hasznával maga nem élhet; de érti, miképpen az rendes időre megnő s unokáját gyümölccsel enyhíti.

(Kölcsey Ferenc: Parainesis)

Biztosan sokan ismeritek a híres arab tabuleh-t, ami nem más mint egy sokzöldfűszeres bulgursaláta. Az eredeti tabuléban bulgur az alap, és ebbe kevernek sok-sok petrezselyemzöldet, újhagymaszárat, mentaleveleket, paradicsomkockákat. Nyakon öntik olívaolajjal, citromlével, sóval fűszerezik.
Elkészítettem a zalai változatát, és mondhatom: nem tudtam abbahagyni a kóstolgatást... Fergetegesen jó, azt mondom, rá lehet szokni. Függőséget okozhat. :)





Hozzávalók 4 főre:

15 dkg köles,
2 nagyon nagy csokor petrezselyemzöld,
1 kisebb csokor kapor,
1 csokor újhagymának a zöld szára,
1 csomag retek,
só,
kb. 2 cl tökmagolaj,
lehelletnyi alma- vagy borecet.







A kölest szűrőben csap alatt átmostam, majd nagyon bő forrásban lévő vízbe tettem főni cirka 10 percre. Hamar megpuhul. Leszűrtem és hideg vízzel át is öblítettem egy szűrőben, hogy kihűljön, aztán jól lecsöpögtettem. Egy nagy tálba apróra vágtam a petrezselymet, kaprot, újhagymaszárakat. A retket negyedeltem és kis vékony szeletkékre vágtam. Mindehhez hozzátettem a kölest is, sóztam, tökmagolajat és kevés almaecetet öntöttem hozzá. Villával alaposan összekevertem.
Tényleg isteni. A "tudtam-tudtam-csak-nem-sejtettem", hogy ennyire jó kategória szerintem.

Retek már csak elvétve van (én még találtam a hűtőben pár kósza darabot), de anélkül is tökéletes. Medvehagyma szezonban újhagyma helyett készítsük medvehagymával, retekkel. Nyáron természetesen paradicsomkockákkal készítsük.

Epres piskótatekercs

.

Ha két ember szereti egymást, az mindennél fontosabb, az csoda és a legtermészetesebb dolog ezen a világon. Ezt éreztem ma, amikor egyszer csak virágzó bokorrá változott az éjszaka, és eperillatú volt a szél, és rájöttem, hogy szerelem nélkül legföljebb szabadságos halottak lehetünk csupán, néhány adat, meg egy véletlen név, és semmi több, akár meghalhatunk.

(E. M. Remarque: A diadalív árnyékában)

Már ezer éve készültem piskótatekercset sütni, de valahogy mindig elmaradt. Aztán nemrég megláttam Paprika & Paprika blogján ezt az álomszép darabot. Úgyhogy most az idei eperszezonban nem marad el az epres piskótatekercs. Isteni. Annyiban változtattam csak, hogy megkentem nagyon vékonyan a piskótalapot a még maradék tavaly előtti eperlekvárommal is. A piskótatekercsben az a jó, hogy nagyon egyszerű, gyorsan elkészül és nagyon finom. :)


Hozzávalók a piskótához:

3 db tojás,
12 dkg liszt,
12 dkg kristálycukor,
1 evőkanál víz.
A töltelékhez:
25 dkg eper,
2,5 dl tejszín,
1 csapott evőkanál porcukor,
eperlekvár.
Ha van: friss menta vagy
citromfű levelek.
A tetejére:
porcukor, eper.

A tojásokat felvertem a cukorral és a vízzel teljes habosodásig, fehéredésig. Jó 5 perc kell neki robotgéppel. Aztán finoman lapáttal hozzáforgattam a lisztet és egy 23-szor 35-ös tepsibe öntöttem a masszát, amit előtte sütőpapírral kibéleltem. Előmelegített 180-200 fokos sütőben sütöttem szép világosra. Körülbelül 10-12 percig sült. Nagyon szép laza, habos lett a tészta, ez aannak köszönhető, hogy jól felvertem  tojásokat.
Még melegen leszedtem róla a papírt, és egy konyharuha segítségével feltekertem a tésztát. Könnyebb, ha a széleit szép vékonyan levágjuk, mert ott keményebb.

Míg hűlt, felvertem a tejszínt 1 csapott evőkanál porcukorral habbá, az epret megtisztítottam és nagyobb darabokra vágtam, jól lecsöpögtettem és a habhoz kevertem. Mikor kihűlt a piskóta, megkentem nagyon vékonyan eperlekvárral, majd elsimítottam rajta a tölteléket és feltekertem. Nekem kinyomiszkolódott némi tejszínhab, azt a tetejére kentem. Porcukorral megszórtam, eperszemekkel díszítettem.
Ha lett volna itthon menta vagy citromfű, azt is tettem volna bele. Nagyon apróra vágva belekevertem volna a tejszínhabba, ugyanis mind a menta, mind a citromfű fergetegesen jól illik az eperhez.

Ha valakinek nincs kedve tekercselgetni, egyszerűen csak kenje meg a lapot lekvárral, halmozzon rá jó sok 20%-os tejföllel finoman összekevert, jól felvert, kissé cukrozott tejszínhabot (ez esetben lehet 3 dl tejszínt felverni és 2 dl tejföllel - vagy sűrű görög joghurttal - elkeverni és nem árt egy kevés zselatint sem hozzáadni, már a tejfölös változathoz gondolom), és rakja meg a tetejét jó bőven eperrel, díszítse citromfűlevélkékkel. Kockákra vágva tálalható.
Ó, igen. Lehet valami finom alkoholos itallal is keverni vagy a lekvárt, vagy a krémet.

Tyűde'ropogósra sütött keszeg

.

A keszeget nagyon szeretem, de csak ha jól van elkészítve: vagyis igazánigazán ropogósra van sütve, jól be van irdalva. Mert így nem is marad szálka benne, csak a gerince. Az irdalás lényege, hogy egész a gerincig jó sűrűn bevagdossuk a hal húsát, így a kis hajszálnyi szálkákat átvágjuk, sülésnél pedig eltűnnek, mert olyan ropogóssá válnak.

A recept egyszerű: megtisztítjuk a halat a pikkelyektől, alaposan megmossuk a belsejét is, majd éles késsel jól beirdaljuk. Alaposan besózzuk, pirospaprikával elkevert lisztbe forgatjuk és olyan 1,5 - 2 cm magas olajban valahol a kisláng és a közepes láng között szép piros-ropogósra sütjük.

Zöldcsirágleves egyszerűen

.

Ha teljesen eltölt a tisztánlátás, akkor az, ami van, megegyezik azzal, amit akarok.

(Byron Katie)

Tegnap előtt vettem egy csomag spárgát. Már nem volt tutifriss: a szárroppantásnál igen sok letört belőle jelezvén, hogy a vége már igen fás. A maradék így ölég kevés lett, ezért egyszerű kis levest készítettem belőle. Krémlevesnek nem volt szívem megcsinálni, ígyhát úgy főztem, mint a karalábélevest szokás.

Hozzávalók 4 főre:
1 csomag zöld csirág (0,5 kg),
3 dkg vaj,
só,
1 teáskanál kristálycukor,
1 zöldségleveskocka (vagy alaplé),
1 csokor petrezselyemzöld,
1 dl tejszín.
A galuskához:
1 nagy tojás,
0,5 dl víz,
pici só,
és annyi liszt, hogy az átlagnál kissé sűrűbb galuskatésztát kapjunk.

A csirágot fogjuk meg a közepénél és a nem virágos végénél és finoman hajlítsuk meg. Ahol elroppanik, onnantól fás. Ezt a részt félretehetjük a hűtőbe húsleves vagy zöldségleves vagy alaplé ízesítésére.
A többi részt vágjuk 1 cm-es kis darabokra. Vajon kevés sóval fedő alatt kislángon pároljuk 5 percig, majd öntsük fel alaplével (vagy vízzel és leveskockával), ha kell még sózzuk és tegyünk bele cukrot is. Ne sajnáljuk belőle, mert csak kellően cukrosan lesz igazán jó íze. Aki nem hiszi, adagolja kisebb mennyiségekben hozzá a cukrot, kóstoljon és ahol már ízlik, ott álljon meg a cukrozással. De kell bele, így lesz igazán jóízű, mert a nem friss csirág szinte azonnal veszíteni kezd a cukortartalmából - márpedig attól olyan finom.
Aprított petrezselyemzöldet is adjunk hozzá. Főzzük jó 10 percig, közben készítsük el a galuskát: egy mélytányérba üssük fel a tojást, sózzuk és kevés vizet adjunk hozzá, majd annyi lisztet, hogy kissé sűrűbb nokedlitésztát kapjunk. Kis galuskákat szaggassunk a forrásban lévő levesbe a tányér széléről. Hagyjuk újra felforrni, főzzük még 3 percig, majd kevés tejszínt is öntsünk hozzá.
Teljesen azonos a karalábélevessel, egyszerű, de finom.

Frédi-Béni szelet (joghurtban sült bőrös nagy combszelet)

.

 - Vilma! Tudod hogy hőzöngök, ha nem gőzölög a csülök mikor lecsücsülök! 

Tested kecses, te gyenge nő, szemed kerek, mint serpenyő.

 - Képzeld, Frédi mi történt ma énvelem!

 - Ezt majd később életem, előbb jöjjön az élelem.

(Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki, Romhányi rímei)

Néha van a hentesnél Frédi-Béni husi. Azért nevezem így, mert nekem e két kőkorszaki szaki jut eszembe róla... Nagy combszelet, keresztben elvágva, kis csontdarabkával. Konkrétan ez a szelet 1 egész kilogramm volt.

A comb önmagában nagyon száraz tud lenni. Főleg egyben, sütőben sütve. Szaftosítani kell, ami nálam vaj és joghurt használatát jelenti. A bepácolt hús így olyan porhanyós és finom lesz, mint mondjuk a csülök. Fel sem ismernéd, hogy combot falatozol. Legalább 12 órát volt a pácban, csak utána sütöttem. Nagyon finom egy könnyű salátakörettel, vagy újkrumplival. Vagy mindkettővel.

Hozzávalók 3 főre: 

1 nagy szelet bőrős sertéscomb (1 kg körülbelül)

2 dl joghurt,

1 evőkanál mustár,

mozsárban frissen tört mustármag és édesköménymag,

sok majoránna,

frissen őrölt bors,

fokhagymagranulátum.

Plussz: fokhagymagerzdek (ha valakinek nincs granulátumja 3-4 db.),

1 közepes fej vöröshagyma,

5-8 dkg vaj a sütéshez.

A fűszereket és mustárt összekevertem a joghurttal, majd rákentem ezt a joghurtos pácot a combszeletre. Lefedtem és hűtőben hagytam állni minimum 12 órát. Sütés előtt alaposan sóztam a hússzeletet. Egy tepsit kivajaztam jól, szeletelt vörös- és fokhagymát tettem a  hússzelet alá és a tetejére, plussz vajdarabokat is a tetejére. Aláöntöttem 2 dl vizet, lefedtem alufóliával és közepes, előmelegített sütőben sütöttem 2 órán át. Majd levettem a fóliát és pirosodásig hagytam még sülni.

Szurokfüves, citromos rántotthús citrommártással

.

A mesék azért nyűgözik le a gyerekeket, mert a világot olyannak láttatják, amilyen az valójában: a határtalan lehetőségek birodalmának. Ezek a lehetőségek nem anyagi természetű lehetőségek, hanem abból a világlátásból fakadnak, amely a mesei és a gyermeki gondolkodást összeköti: miként a hős mindig több, mint mi magunk vagyunk, akképpen a világ is több, mint amennyit képesek vagyunk felfogni belőle.

A mese hősei folyton mozgásban, "úton" vannak, mert tudják, hogy nem lehet mindent egy helyen megtalálni. Nem is ott keresik. Mennek, mendegélnek, és bárhol járnak, tapasztalatokat szereznek, hogy azokat a maguk hasznára fordítsák. Nincs múltjuk, az állandó jelenben élnek. Nem tervezgetnek, hanem cselekszenek, nem elképzelik, hogy hogyan szeretnének élni, hanem konkrét lépéseket tesznek ennek érdekében.

A csodához való viszony alapjaiban határozza meg az ember életét. Nem is az a kérdés, hogy hisz-e benne, mit gondol róla, hanem az, hogy él-e vele.

(Boldizsár Ildikó)

Ahhoz képest hogy citrom-függő vagyok, régen fogyasztottam ezt a pazar gyümölcsöt más formában, mint a limonádé. Egyébként Trinity bejegyzéséről jutott eszembe. Csak úgy voltam, hogy rántott szelet is nagyon régen volt már... Kombináltam a dolgokat, ahogy az lenni szokott.
A fúzió olyan jól sikerült, hogy ha lenne kisvendéglőm (szerintem a keresztségben a Citromízű Banán nevet kapná és sok-sok citromos fogása lenne), ez lenne a ház specialitása. Sosem venném le az étlapról... Isteni. De vigyázat: nagyon citromos. Csak függőknek.

Hozzávalók 2 főre:

40 dkg sertéskaraj (csont nélkül ennyi).
A húsra:
1 evőkanál olívaolaj,
1/2 citrom leve,
1 egész citrom reszelt héja,
só,
2 púpos evőkanál szárított szurokfű (oregano),
frissen őrölt bors,
só,
2 nagy gerezd fokhagyma.
A panírba:
frissen készített nagyszemű morzsa szikkadt fehérkenyérből-zsömléből,
2 tojásfehérje,
3 cl tej,
5 dkg parmezán reszelve,
só,
liszt.
A mártásba:
3 nagy gerezd fokhagyma,
4 dkg vaj,
2 dl tejszín,
só,
1 egész citrom leve,
1 mokkáskanálnyi méz,
2 tojássárgája.

A húst kiklopfoltam szép vékonyra. Besóztam. Készítettem egy kencét egy kis tálkában olívaolajból, citromléből, citrom héjából, oreganoból, frissen őrölt borsból és zúzott fokhagymából. Jól kikevertem és a hússzeletekre kentem. Hagytam állni 20 percet. Közben robotgéppel ledaráltam a nagyszemű friss zsemlemorzsát.
A tojásokat kettéválasztottam: a sárgája a mártásba kerül, a fehérjével paníroztam. Bundázás: liszt; tejjel, reszelt parmezánnal és kevés sóval kissé elkavart tojásfehérje; zsemlemorzsa.
Míg a hús sült, elkészítettem a mártást is: a vajon sóval megfuttattam a vékony lapkákra vágott fokhagymagerezdeket. Felöntöttem tejszínnel, hozzáadtam egy citrom levét, pici mézzel ízesítettem. Kóstoljunk és ha még kell só bele, pótoljuk. A tojások sárgáját jól kikevertem egy habverővel. Mikor készen volt a mártás, a tűzről levettem és mikor már nem rotyogott, egy fél merőkanálnyit a tojássárgájához kevertem. Figyelem: ahogy csurgatjuk bele a mártást, egyből lelkesen kavarjuk is, nehogy megfőjön benne a tojássárgája. A cél csak az, hogy kissé besűrűsödjön, selymesen-krémesen gazdagítsa a mártást. Tehát mikor jól elkevertem benne az első adag mártást, adtam hozzá még egy merőkanálnyit, azt is gyorsan kikevertem, majd az egészet a lábosban lévő mártáshoz kevertem. Szépen besárgította, krémessé és teltté tette a mártást.

Ez a citromos rántott szelet ezzel a citrommártással többféle körettel is különleges és tökéletes. Fejes saláta szezonban a mártást öntetként használhatjuk: akár meleg öntetként, akár hagyhatjuk kihűlni is, mindenhogyan jó. Egyszerűen halmozzunk a tányérra salátaleveleket, öntsük meg a meleg vagy a kihűlt mártással, s így ezzel a könnyű körettel fogyasszuk a fűszeres-citromos rántott szeletet.
Eredeti ötletem a házi szélesmetélt lett volna. Tehát a metéltet egyenesen a forró mártásba szedjük ki, jól átforgatjuk, s mellé tálaljuk a rántott szeletet.
Rizzsel is teljesen rendben van, illetve jön az újkrumpli szezon: héjastul sütött steak-burgonyával tálalva is mesés.
Készíthetjük pulyka vagy csirkemellből is, de talán halfilével lenne a legtökéletesebb.

Vega variáns:
Elkészítjük a citrommártást, de egyenlőre a tojássárgája nélkül. Közben sós-cukros vízben előfőzzük a kis darabokra vágott zöld csirágot. (Ne sajnáljuk a főzővízből sem a cukrot, sem a sót.) Közben főzzünk spagettit is. Mikor félig puha a csirág, tegyük át a mártásba kevés főzővízzel együtt és rotyogtassuk össze jó, sűrítsük kissé be a mártást. Mikor készen van, keverjünk hozzá a fentiek szerint tojássárgáját. Ebbe a kész mártásba szedjük ki a spagettit. Jól forgassuk össze, hagyjuk lefedve 2 percet állni, hogy a tészta felszívhassa az öntetet, majd tálaljuk. Kaporrajongók a mártás elkészítésének végén aprróra vágott kaprot is keverhetnek bele, nagyon jól illik az ételhez.

Az első citromvirág a fácskámon! :)

Köleskásaprósza

.

Addig nemigen lehet erős az ember, amíg a dolgoknak a humoros oldalát nem látja.

(Ken Kesey)

Mint  - már valószínűleg - tudjátok, a prósza egy csakis zalára-vasra jellemző étel. Van krumpliprósza, kukoricaprósza és köleskásaprósza. Ez utóbbi régen nagyon közkedvelt volt a mi vidékünkön. Sajnos mára a köles szinte eltűnt az étlapokról. Holott egy nagyon jóízű és nagyon egészséges gabonaféle. Azt hiszem még ősibb, mint a búza. Még ma is a világ népességének a harmada fogyasztja napi szinten, alapélelmezési növény. Én viszonylag gyakran használom hasonlóképpen, mint az árpagyöngyöt. Levesekbe szoktam szórni sűrítésként vagy a pirított darát helyettesítem vele, vagy olyan ételek köreteként használom, amikhez bulgurt vagy kuszkuszt ajánlanak.
A köleskása régen errefelé ugyanolyan étel volt és ugyanolyan sűrűn is ették, mint az angélusok, írek a zabkását. A köles nem puffaszt, könnyen emészthető, emellett laktató és elkészítésének módja végtelenül változatos lehet. Ezt találtam róla összefoglalásképpen: "Lelkes hívei szerint rendszeres fogyasztásával megelőzhetünk sok betegséget, késleltethetjük az öregedési folyamatokat, erősíthetjük a látásunkat, megszüntethetjük a vashiány okozta tüneteket, de jótékony lehet például savtúltengésnél is. Ezen kívül gyulladáscsökkentő, szabályozza a vércukorszintet és a zsíranyagcserét, karbantartja az erek falát, az emésztőrendszert, megelőzi a fogszuvasodást, és segít a fogak zománcának megvédésében. Mivel a köles sok szilíciumot tartalmaz, fokozza a szervezet védekezőképességét. A köles az egyetlen gabonaféle, amely teljes értékű fehérjék mellett hét fontos aminosavat tartalmaz és lúgos kémhatású, ezért különösen alkalmas betegeknek, illetve növésben levő fiataloknak. Kovasavtartalmának köszönhetően a bőrt rugalmassá, a hajat fényessé, a fogakat, körmöket erőssé teszi. Jól alkalmazható vese- és hólyaggyulladásra, a lép gyógyszereként is ismerik."          (Pethes József itt)

Hozzávalók egy 33-szor 20-as tepsihez:

20 dkg köles,
8 dl tej,
2 egész tojás,
1/2 csapottabb mokkáskanál só,
8 dkg méz (repcemézet használtam),
kb. 8 dkg vaj,
1 evőkanál olaj,
tejföl,
porcukor (elhagyható).

A kölest sóval a tejben kis lángon pötyögtetve megfőzzük annyira, hogy minden tejet beszívjon, de még kissé tocsogós legyen. Fedő alatt hagyjuk még 20 percig, majd hagyjuk kihűlni. (Míg fő, időnként alá kell keverni.)
A tojás sárgáját habosra-fehérre kikeverjük a mézzel és a vaj felével. A fehérjéket habbá verjük. Először elkeverjük a mézes sárgáját a kölessel, majd óvatosan hozzákeverjük a fehérjehabot is. Olajjal és a maradék vaj felével kikenjük a tepsit, beletesszük a masszát, elsimítjuk. Tetejére a maradék vajat rákenjük, tejföllel meglocsoljuk és 180 fokon sütjük körülbelül 25 percig. Ne szárítsuk ki nagyon.
Porcukorral meghintve tálaljuk. Adhatunk mellé lekvárt is. Sőt, süthetjük úgy is, mint a kukoricaprószát, hogy sütés előtt a tejföl mellett még lekvárral is megpötyögtetjük.
Ha lenne már eper, úgy sütöttem volna, hogy eperdarabokat szórtam volna a tetejére, aztán tejfölöztem volna. De még nincs sajna.
Süthetjük csak olajjal is a köleskásaprószát, vagy akár zsírral is. A régiek zsírral készítették.

Tipp: ha csak köleskását akarunk készíteni, akkor a megadott mennyiségű kölesből főzzük a megadott mennyiségű tejjel vagy vízzel, kevés sóval és egy evőkanál mézzel ízesítve. Nagyon finom. Tálaláskor a tálkákba szedjük a kását, tetejére bármilyen idénygyümölcsöt tehetünk, s még megcsorgathatjuk plussz mézzel. Tényleg nagyon finom az édes köleskása mézzel, gyümölcsökkel. Én többre becsülöm, mint a legtöbb sütit és finomabbnak is tartom. A fenti mennyiségű édes köleskása 4 főnek elég.
Tipp2: párom ötlete: ha sósan készítjük el a köleskásaprószát, kitűnő és nagyon izgalmas köretet kapunk szaftos húsételek mellé.

Konfitált császárhús

.

Valahogy úgy kéne élnünk, hogy minden imádság legyen az életünkben. Az imádság az imádat. Az ember egyszerűen szereti azt, amiben él. Szereti hogy most van itt a Földön, mikor a legnagyobb szükség van rá. Szereti azt, hogy találkozik olyan emberekkel, akikkel tudják egymást emelni. Ezek olyan csuda dolgok... és mindig meg lehet találni a szépséget az életben. Csak hozzászoktunk, hogy állandóan nyavalygunk.

(Géczy Gábor)

Nálam a kerti zöldségek megjelenésétől késő őszig tart a hidegkonyha uralma. Annyira szeretem a kerti újhagymát, fejes salátát, uborkát, no és a paprikát, paradicsomot (meg a gyümölcsöket) - hogy ilyenkor sok kenőke készül, illetve néha sültek, pástétomok ezekhez a roppanós, friss zöldségekhez. Felvágottakat egyáltalán nem eszünk, újabban sajnos szalonnát sem, mert egész egyszerűen nem lehet kapni normálisat. Mind gyorsélelt, tiszta nyers - egyszóval ehetetlen. Sajnálom szegény állatokat, mert nagy tiszteletlenség a húsukat ilyen barbár módon leértékelni...

A konfitált hús nagyon régi találmány. Emlékszem nagyanyámnál a spájzban volt több nagy zsírosbödön is. Az egyikben mindig lesütött hús is volt - ő így hívta. A lényege ennek az, hogy a nagyon lassan sült húsból kimegy minden víztartalom. Így ha teljesen ellepi a zsiradék, nem romlik meg. Tehát ez a másik fontos elem: a zsiradéknak teljesen el kell lepnie a húst. Ezzel a módszerrel tartósították a hús egy részét. Bármikor ki lehetett venni belőle, akár zsíroskenyérre kis cafatkákban, akár serpenyőben újra átsütve valamilyen körettel fogyasztva. Konfitálhatunk kacsa és libahúst is. Én a sertéshúsért vagyok oda bevallom. A császárhús pedig az egyik legízletesebb. Konfitálásra szerintem kifejezetten alkalmas, nagyon ízdús, porhanyóspuha megsülve. Olívaolajban is konfitálhatunk, akár zöldségeket is, halat is, vagy pl. fokhagymát.

A sütést végezhetjük sütőben is, vagy a tűzhelyen is. Tűzhelyen akkor, ha van annyira kis lángunk, hogy a zsír hőfokát olyan 80-85 fokon tudjuk tartani. Ha nem, akkor inkább a sütőt válasszuk. A konfitálás lényege táhát az, hogy olyan hőmérsékleten sütjük a húst, amin nem bugyborékol, forr, de lassan-lassan gyöngyözve mégis sül. Jó 3-4-5 órán át kell sülnie a húsnak, a súlyától függően. Ha kis darabot készítünk elég a 3 óra is, ha nagyot, kell az 5 is. A lesütött hús zsírja nagyon finom, ízletes kenyérre kenve. Érdemes jól fűszerezni, rétegesen. 


Hozzávalók:

80 dkg császárhús,
1 nagy fej vöröshagyma,
5 gerezd fokhagyma,
só,
10-12 szem egészbors,
6-8 szem szegfűbors,
1 mokkáskanál egész köménymag (elhagyható, én viszont nagyon szeretem),
1 mokkáskanál pirospaprika,
3-4 babérlevél,
1 kis ágacska rozmaring,
körülbelül 60 dkg zsír.

A lábos aljára kentem zsírt. Tettem egy réteg hagymakarikát, pár félbe vágott fokhagymagerezdet, borsot, szegfűborsot, egy babérlevelet rá, és erre a besózott, 1 cm vastagra szeletelt császárhúsdarabokat. Megint egy réteg hagyma és fűszerek, megint hús, megint fűszerek, megint hús. Fedőt tettem rá és lángelosztóra és nagyon kis lángra föltettem sülni. Akkor jó, mikor elkezd megváltozni a hangja. Lehet hallani, hogy másképp "serceg", másképp sül és az illata is megváltozik. Én a végefelé levettem a fedőt róla, hogy a víztartalom el tudjon illanni. Ennek a kis mennyiségnek elég volt körülbelül 3 - 3,5 óra sülés.

A zsírban hagytam kihűlni, aztán hűtőbe tettem. Valójában ha lenne jó hűvös kamra, ott tárolva lenne az igazi.
Zsíros bödönben. Ahogy nagyanyám is tartotta.

Apropó, a képen látható remek kis virágládámról - ami most éppen zsíros bödönné avanzsált, de kenyeret is szoktam benne sütni - jut eszembe: most hétvégén Zalaegerszegen a Skanzenben Keramikus Találkozó és Vásár lesz. Ha erre jártok, ne hagyjátok ki. Szépséges étkészleteket, sütőtálakat, csészéket, fazekekat és sok-sok minden egyéb konyhai edényzetet lehet venni. Egyedi darabok és álomszépek mind. Nekem egy kísértéssel ér fel ott körülnézni... :)

Cézár saláta

Az ember a legkisebb dolgokon kezdi. A legeslegkisebbeken. Ilyen egészen kicsiny dolog az étkezés előtt mondott fohász. Az ilyen kapcsolat pozitív eredménye, hogy a test és a lélek megnyugszik. Az ember megereszkedik, izmai és idegei és szervei feszültségükből fölengednek. Semmi sem fontosabb, mint hogy a gyomor étkezés előtt megnyugodjék.

(Hamvas Béla)

A Cézár salátáról már szerintem mindenki hallott vagy kóstolta is. Amilyen egyszerű, olyan finom. Megalkotója Caesar Cardini, egy olasz születésű séf, aki a mexikói Tijuana-ban vezetett éttermet. A saláta állítólag 1924-ben született egy forgalmas nap végén, mikor is szenyor Cardini a maradékokból "dobta" össze ezt a mára már világhírűvé és klasszikussá vált salátát.

Hozzávalók:
étvágy szerint római saláta (én fejes salátával készítettem),
kenyérdarabok (fehér kenyérből),
fokhagyma,
1 tojás,
kevés Worcestershire szósz,
borecet vagy citrom vagy lime leve,
só,
frissen őrölt bors,
frissen reszelt parmezán sajt,
olívaolaj.

Ne várjatok precíze mennyiségeket, mert salátát érzésből készít az ember... :)

Tehát. A salátaleveleket megmossuk, kicentrifugázzuk. A fehérkenyeret kis darabokra tépkedjük. Serpenyőben kevés olívaolajat melegítünk fokhagymaszeletekkel és mikor átvette az olaj a fokhagyma ízét, a darabokat eltávolítjuk az olajból. Ebben pirítjuk meg a kenyérdarabkákat.

A tojást forró, de nem forrásban lévő vízben főzzük körülbelül másfél percig, majd egyből hideg vízben lehűtjük. Felütjük egy tálba. Vagy: a tojást forrásban lévő vízbe merítjük 50 másodpercre. Vagy: a tojást forrásban lévő vízzel leöntjük hogy ellepje és 10 percig hagyjuk benne, majd hűtjük és tálba felütjük. Ebből az enyhén főtt tojásból készül az öntet. A háromból bármelyik módot választhatjuk a tojás enyhén főzéséhez. Teszünk hozzá sót, frissen őrölt borsot, zúzott fokhagymát, Worcestershire szószt, borecetet vagy lime vagy citrom levét, és olívaolajjal apránként kikeverjük hogy szép sűrű öntet legyen belőle. Egy tojáshoz körülbelül 1 dl-nyi olívaolajat keverhetünk. Mikor kikevertük az öntetet, reszelt parmezánt is keverünk bele.

A salátaleveleket körülbelül 5-ször 5 cm-es darabokra vágjuk. Hozzáadjuk a pirított kenyérkockákat és elkeverjük az öntet 2/3-ával. Tálaljuk, majd a tányéron még megcsepegtetjük öntettel, és parmezánforgácsokkal díszítjük. Azonnal tálaljuk.

Állítólag ez az igazi recept. Sok helyütt viszont szardellafilét is írnak az öntetbe illetve kapribogyót is, valamint más salátafajtákkal is készítik. Ma már a vendéglőkben szinte kizárólag valamilyen grillezett hússal (csirke, pulyka, kacsamell) vagy hallal, kagylóval vagy rákkal dúsítják.

Az én salátám sem lett teljesen autentikus, mert ruccolát is tettem bele, valamint fejes salátából készítettem, mert mifelénk egyáltalán nincs római saláta. Az öntetembe apróra vágott olajbogyó is került.

Hát akkor, Isten hozott minket Tijuana-ban. :)