Görög/török joghurt, vagy arabul labneh, azaz krémsajt és az igazi tzatziki

HÁZI GÖRÖG/TÖRÖK JOGHURT, VAGY MÁS NÉVEN LABNEH, MÁS NÉVEN JOGHURTSAJT VAGY KRÉMSAJT, ÉS MÉG VAN PÁR NEVE 

(Alcím: avagy hogyan készítsünk IGAZI tzatzikit?) 

Hétvégén kerti buliba vagyunk hivatalosak. Tárcsán sült saslik lesz, meg pácolt tarjaszeletek, hajában sült krumpli, kenyér. Én viszek majd egy igazi nyári salátát, és vagy egy fetás dippet, vagy tzatzikit, hogy legyen mit falatozni a kései vacsiig, mert hát ebben a hőségben átállunk a mediterrán tempóra: nem akarunk hőgutát kapni, nincs korai vacsora. És ezekhez az előételekhez ugye kell a görög joghurt. De az igazi görög joghurt. Azt pedig elő kell állítani, mert nálunk nem kapható. 

Végy kettő 400 grammos görög joghurtot. Keress egy vékony gézszerű anyagot, ami szűrőként fog működni. Tiszta legyen és ne legyen öblítő illata, mert átvenné a joghurt. Vedd elő a legnagyobb szűrődet és egy akkora fazekat, aminek a tetejére pont illeszkedik. Tedd rá, tedd bele a gézanyagot (vékony vásznat, pelenkaanyagot), öntsd bele a joghurtokat és tedd hűtőszekrénybe 6 órára. És tádááám, készen is van! 🙂 A hat óra alatt pontosan 2 dl savó csöpögött ki, és pontosan fél kiló igazi görög joghurtom lett. Én még szoktam ezt fokozni azzal, hogy olyan 10 dekányi mascarponét is keverek hozzá, ugyanis a valódi görög joghurt zsírdúsabb, mint a mi joghurtjaink, attól is olyan krémes, nem csak a csöpögtetős sűrítéstől. 

Ha TZATZIKIT akarsz belőle, egy ekkora mennyiséghez adj egy hámozott, magozott kígyóuborkát lereszelve. (Vagy 5-6 darab 10-12 centis fürtös uborkát, ha az van.) Sózd be, hagyd állni, majd nyomkodd ki nagyon erősen, és keverd ehhez az isteni krémességhez. Adj hozzá sót, 1 centnyi olívaolajat, egy gerezd zúzott fokhagymát, friss kaprot, pár levél friss mentát, ha van kéznél. Keverd jól össze, hagyd állni egy órácskát, és fogyasztható is. Lehet bele pár csepp fehérborecetet is tenni, ha úgy akarod. Tálald egy szép tálkában, a tetejét még locsold meg némi olívaolajjal. Kínáld frissen sült pitakenyérrel, vagy frissen sült langalóval, olajbogyókkal, paradicsommal. Merthogy a tzatziki egy kenőke, előétel, nem saláta. Uborkás joghurtkrém, s nem joghurtos uborkakrém. A hangsúly a krémes joghurton van, amit ízesítünk némi uborkával. 

Használhatod ezt a sűrű joghurtot gyakorlatilag bármilyen kenőke alapjának. Olyan, mint egy finom vajkrém vagy sajtkrém. És ha egyszer így elkészíted a tzatzikit, örök rajongójává válsz, az tuti!

Izmir köfte

A nyári napokban én valahogy mindig elkanyarodom a klasszikus magyar konyhától. Szeretem, de a mediterráneum, a Balkán, a török, görög, arab konyha tud valami olyasmit, amit mi csak most kezdünk tanulni. Hogy a könnyedebb jobb, amikor a Nap forrón lángol, ég, tüzel. Ráadásul kijött az egyik kedenc sorozatom harmadik évada, úgyhogy teljesen beleélem magam a török riviéra hangulatába. Ha már fizikailag nem utazhatok, hát utazom az ízek szárnyán. A sorozat az "Egy másik énem." 

Úgyhogy ma egy igazi török vacsit rittyentettem. Persze kissé magyarosan, mert marhahús helyett sertéssel, római kömény helyett (mert iszonyúan nem szeretem) oreganoval és kevés magyar köménymaggal készítettem a köftéket, de híven követve az eredeti török Izmir köfte receptjét, amit itt találhattok, szuper részletesen leírva: https://www.giverecipe.com/easy-meatballs-with-potatoes/

Az izmiri köfte egy hagyományos török ​​étel, amelyet félig sült burgonyából és húsgombócokból készítenek, ízletes, házi paradicsomszószban sütve. Ez egy klasszikus recept, amely kiemeli a török ​​konyha autentikus ízeit. 

Hozzávalók:

A húsgombócokhoz és burgonyához: 

• 1 közepes fej pürésített hagyma 
•  ¼ csésze zsemlemorzsa vagy 2 szelet száraz fehér kenyér, finomra aprítva vagy aprítógépben összemorzsolva 
• 1 teáskanál fekete bors 
• ½ teáskanál római kömény 
• 1 teáskanál paprika 
• 1 teáskanál só 
• 500 g darált marhahús vagy bárányhús 
• 1 közepes tojás 
• 2 evőkanál apróra vágott petrezselyem 
• 4 közepes burgonya 
• ½ csésze olívaolaj vagy napraforgóolaj a sütéshez 

Paradicsomszósz: 

• 2 evőkanál olívaolaj 
• 1 evőkanál sűrített paradicsom
• 3 közepes paradicsom pürésítve 
• 2 gerezd fokhagyma apróra vágva vagy pépesítve 
• 1 teáskanál só 
• 2 csésze forró víz 

Feltét: 

• 2 közepes paradicsom 
• 1 közepes zöld kaliforniai paprika vagy 3 török ​​zöldpaprika, darabolva
• 2 evőkanál apróra vágott petrezselyem

Egy nagy keverőtálban keverjük össze a pépesített hagymát és a zsemlemorzsát. Adjunk hozzá fekete borsot, köményt, paprikát és sót. Jól keverjük össze. Add hozzá a darált marhahúst, a tojást és a petrezselymet. Keverd jól össze a kezeddel. Formázz ovális golyókat belőlük, és tedd egy tányérra. 

Hámozd meg a burgonyákat, szárítsd meg jól, majd vágd vastag szeletekre. Tedd őket papírtörlőre. Itasd fel a nedvességet. Hevíts olajat egy serpenyőben, a burgonyadarabokat sózd, és süsd a krumplikat mindkét oldalukon aranybarnára. Nem kell teljesen megsülniük. Tedd át őket egy tálba, ha készen vannak. Ugyanabban a serpenyőben és olajban süsd meg a húsgombócokat, amíg megbarnulnak. Nem kell teljesen átsülniük. Ha kívülről megváltoztatják a színüket, az már elég. Tedd át őket egy tányérra. 

Paradicsomszósz: Egy lábasban hevítsd fel az olívaolajat. Add hozzá a sűrített paradicsomot, és közepesen alacsony lángon, kevergetve főzd körülbelül egy percig. Add hozzá a pürésített paradicsomot és az apróra vágott fokhagymagerezdeket. Sózd, és főzd 5 percig, időnként megkeverve. Önts hozzá 2 csésze forró vizet, és forrald fel. Vedd vissza a lángot, és hagyd 5 percig főzni. 

Közben melegítsd elő a sütőt 200°C-ra. Tedd át a félig kisütött burgonyát és a húsgombócokat egy kb. 32 × 23 cm-es tepsibe. Öntsd rájuk az összes szószt. A tetejére paradicsomszeleteket és zöldpaprikát tegyél. Fedő nélkül süsd 25-30 percig. Vedd ki a sütőből, díszítsd apróra vágott petrezselyemmel, és tálald.

Pürésített paradicsom: vágd félbe a paradicsomokat, és a négyoldalú reszelő sajtreszelő részén a vágott felüknél kezd el lereszelni a paradicsomokat. Ahogy reszeled, a végén csak a héj fog a kezed alatt maradni, és kész is van.

Nagyon-nagyon finom, nálunk állandó szereplő lesz nyáron, az biztos!

Citromos tepertökrém

Szoktam csinálni azt a magyaros ízvilágút, amit főtt tojásokkal dúsítunk, az is finom, azt is szeretjük nagyon. De ez... hát, nekem ez lett a favorit. Ráadásul sokkal könnyedebb, nyáriasabb verzió, mint a magyaros. Komolyan mondom, egyszer próbáljátok ki, valami isteni finom. Pirítóssal, paradicsommal, paprikával, zsenge hagymával... 

Kell hozzá 25 dkg natúr tepertőkrém, 5 dkg vaj, 1 evőkanál mustár (nem púposan), sok frissen őrölt bors, fél citrom reszelt héja, kb. 1 evőkanálnyi citromlé, só, és hogy igazán krémes legyen, 2-3 evőkanál tejet is tettem hozzá. Robotgéppel (cutterrel) jó habosra kikevertettem. Pazar. Őööö.... izé... Perfetto! 

A recept Vrábel Kriszta - anno a Dolce Vita blog szerzőjének az érdeme, a Főzd Magad! könyvében található, és a leírás szerint olasz receptúra. Most a 160g.hu oldal az övé, és köszönetem az isteni kencéért: https://www.facebook.com/160g.hu?locale=hu_HU

Fehérboros, bazsalikomos, parmezános cukkini krémleves

Szerintem most először készítettem életemben cukkiniből krémlevest. Általában csak bele szoktam kockázni levesekbe: zöldséglevesbe, krumplilé levesbe. Nem vagyok nagy krémleves rajongó, de időnként azért terítékre kerül, ha olyan másodikat főzök, ami elé illik. 

Cukkiniből azt hiszem ezer és egyféleképpen lehet krémlevest csinálni, ez egy variáció a végtelenből - ma ilyen hangulatom volt. Főleg mert volt kibontva reszelt parmezán, amit már muszáj volt elhasználni, fehérbor úgyszintén, bazsalikom meg rengeteg van az ablakomban. 

Négy főre mondom. Egy közepes fej vöröshagymát apróra kockázva megdinszteltem 1 evőkanál olívaolajon, mikor üvegessé vált, két nagy gerezd fokhagymát is belereszeltem a fazékba, pár pillanatig kevergettem, míg az illata felszállt, aztán ment rá kb. 4 cl száraz fehérbor, amivel főztem 1-2 percig, majd hozzátettem 2 darabokra vágott salátacukkinit (olyan 25 cm-esek lehettek), és felengedtem alaplével. (Víz, plusz leveskocka.) Ízesítettem két csipet cukorral, borssal, és egy ágnyi bazsalikomlevéllel. Míg puhára főtt, 3 dl 3,5%-os hideg tejet kikevertem 3 púposkás teáskanál étkezési keményítővel. A puhára főtt cukkinit botmixerrel pürésítettem, majd besűrítettem a hozzáadott keményítős tejjel. Tálalásnál megszórtuk parmezánal, és pirított rozskenyérkockákkal. Nagyon finom volt! 

Tipp: húskedvelők tálalhatják úgy is, hogy pirítanak apróra-pörcösre -ropogósra jóféle tokaszalonnát, és azzal szórják meg a leves tetejét parmezán helyett, illetve a kisült szalonna zsírjával is kissé megcsepegtethetik a leves tetejét.

Zalai tökös-mákos házi rétes

A fészes oldalamra évek óta már több réteses poszt is kikerült, de most jöttem rá, hogy ide még nem tettem fel... Úgyhogy újfent szólnék, hogy a kertekben túlburjánzó cukkini, illetve főzőtök elhasználásának egyik - ha nem a legjobb - módja a göcseji-őrségi házi húzott tökös-mákos rétes. 

Már többször csináltam a rétes tésztáját tojással, és többször tojás nélkül. Gyakorlati tapasztalatom az, hogy a tojás nélküli tészta a jobb, könnyebben nyúlik, és érdemes kézzel kidolgozni (vagy a robotgép után kézzel kissé átdolgozni), mert így érezni az állagát, mikor jó. És rétesliszttel sem szoktam a sima BL55-ös lisztet keverni. Pontos receptet nem tudok adni, mert minden liszt más. Most 50 dkg lisztből csináltam, ahhoz ment olyan 3,5-4 dl langyos víz, amibe egy csapott teáskanál sót és egy teáskanál 10%-os ecetet kevertem. Mikor egy részét hozzáöntöttem a liszthez, akkor a vízhez csurgattam kábé 3 cl olajat is. Egy viszonylag lágy tészta legyen, szépen lejöjjön a tál faláról is, a kézről is kidolgozás közben. Vagyis épp csak menjen túl a ragacsos állagon, nem jó ha túl kemény, masszív a tészta, mert úgy nehezen fog nyúlni. És a lényeg a tészta gombócolása utáni legalább 1 óra pihentetés olajozott felületen, a tésztát is olajozni kell és lefedni. Ha nem pihen eleget a tészta, nem vagy csak szakadósan nyújtható. Ha viszont eleget pihen, seperc ki lehet szépen nyújtani. Egyébként olyan 10 percnél többet nem is dolgoztam a tésztával. Ha megjelennek a kis hólyagocskák benne, akkor már jó. 

Ezt az 50 dkg-ból készült tésztát kettőbe gombócoltam, mert az asztalom 90-szer 90-es, így két kissebb gombócot lehet kihúzni rajta. Ennyi réteshez 4 közepes-nagyobbacska cukkini elég körülbelül, mert nem jó az sem, ha túl van pakolva töltelékkel. A rétes akkor finom, ha a töltelék-tészta jó arányban van. 

A tököt (cukkinit) pucoljátok, magozzátok, tökreszelőn reszeljétek le. Kicsit sózzátok meg, keverjétek el és hagyjátok állni. Ha állt egy negyed-fél órát, nyomkodjátok ki. Ha kinyújtottátok a tésztát, csurgassátok meg zsiradékkal, szórjátok meg egy kevés darával vagy morzsával vagy apró szemű zabpehellyel. Aztán szórjátok meg darált mákkal, cukorral, pöttyentsetek ide-oda a cukkiniből is egyenletesen, kissé locsoljátok meg tejföllel. A tészta vastag szélét szedjétek le körben, aztán lehet kétfelől egymással szembe feltekerni, majd kistányér szélével a nagytepsi méretére vágni. (Nálunk Zalában nem egyirányú nagy tekercs a rétes, hanem pápaszem-szerűen egymással szemből tekerjük fel.) Zsírozott tepsire tegyétek, a tetejét zsiradékkal és tejföllel kenjétek meg és mehet sülni 170 fokra cirka 30 percre. 

Ne féljetek tőle, egyáltalán nem nagy ördöngősség. 🙂 Ami kell hozzá: bátorság, no meg egy körbe járható asztal. Aztán ha likad itt-ott-amott, nem kell parázni, úgyis fel lesz tekerve. 🙂 Tipp: a tejfölt érdemes kissé higítani, annyira, hogy csurgatható legyen. Itt a videó, ami segítség lehet: https://www.youtube.com/watch?v=2jR94URhIPs

Cukkinis stir fry húsos ragu

Szintén az emlegetett kedves szomszédasszonyomtól kaptam anno a zöldbabbal, gyökérzöldségekkel együtt 4 viszonylag nagyobbacska cukkinit is. A kettő legnagyobból rögtön lett is főzelék, az egyik kisebből a minap rántott cukkinit csináltam, ma pedig kínai stílúsú stir fry apróhúst készítettem a legutolsóból. 

Hát receptet ne nagyon kérjetek, de 2 főre kábé: 

4 szelet karajt vékonyan felcsíkoztam, fél tojásfehérjét, egy evőkanálnyi világos szójaszószt és 1 púposkás teáskanál étkezési keményítőt hozzáadtam, jól elkevertem. Hagytam addig pácolódni, míg a cukkinit előkészítettem, illetve a rizst feltettem hozzá főni. Egy wokban 2-3 evőkanál olajon 1 púposabb teáskanál kristálycukrot kissé megkaramellizáltam, majd átsütöttem rajta a húst, és félretettem egy tányérra. Újabb 1 evőkanál olajon a cukkinicsíkokat is gyorsan átsütöttem, majd visszatettem hozzá a húst is. Fűszereztem sóval borssal, kínai ötfűszer keverékkel, kevés őrölt gyömbérrel (frissem most nem volt), cayenne borssal, még egy nagyon kevés szójaszószt és oyster szószt is adtam hozzá, valamint kínai ecet híján kevés fehérborecetet. A végén, mivel volt kibontva egy kukoricakonzervem is, abból is tettem a húshoz. Pár percig így a fűszerekkel együtt sütöttem a cukkinis húst, végül úgy 1,5 dl vizet is adtam hozzá, azzal is jó nagy lángon sütöttem még 2 percig és készen is volt. Nagyon fincsi volt! Azért is szeretem a kínai konyhát, mert ezek a hirtelen sütött zöldséges-húsos raguk nem telnek bele 10 percbe sem sokszor, annyira gyorsan készen vannak. És ízgazdagok, finomak, frissek.

Tárkonyos zöldbableves

Az én drága, aranyos szomszédasszonyomtól kaptam kiskerti bio zöldbabot anyóskája kertjéből, meg olyan isteni pici sárgarépákat, fehérrépát. Köszönöm nagyon ezúton is! 

Adta magát, hogy egy finom tárkonyos zöldbableves legyen belőle, most burgonyagombócokkal. Mert tegnapról maradt krumplipürém, és sajnáltam kidobni. Ha nektek nincs maradék pürétek, főzzetek a levesbe 2 közepes, apróbbra kockázott burgonyát a főzés vége előtt 15 perccel. 

Hozzávalók kb. 6 adaghoz: 

• 3 nagy félmarék zöldbab (kb. 40 dkg) 
• 4 kicsi sárgarépa 
• 2 pici fehérrépa 
• 1 evőkanál zsiradék (nálam olaj) 
• olyan 25 centinyi darab lángolt kolbász 
•  só, frissen őrölt bors 
•  2 teáskanál szárított tárkony (ha van friss, azzal is tökéletes) 
• 3 gerezd fokhagyma 
• 2 csipet kristálycukor 
• 2,5 liter víz 
• 2 húsleves vagy zöldségerőleves kocka 
• 2 közepes burgonya 
• végül ízlés szerint kevés ecet, de el is hagyható 

A rántáshoz: 2 evőkanál zsiradék 2 evőkanál liszt A zöldbabot megtisztítottam, daraboltam, a sárgarépát, fehérrépát karikákra vágtam, és egy evőkanál olajon pici sóval átpároltam, kábé 10 percig. Aztán fölengedtem vízzel, adtam hozzá leveskockát, borsot, tárkonyt, pici cukrot, a 3 félbevágott gerezd fokhagymát, a karikákra vágott kolbászt és hagytam főni. (A kolbászt megszabadítottam előtte a bőrétől: hideg víz alá tartottam 2 percig, így könnyen lejön.) Közben elkészítettem a rántást, amit úgy 2-3 dl hideg vízzel felengedtem, simára kevertem. Mikor készen volt a leves, a leves levéből tettem a rántáshoz egy merőkanálnyit, és elkevertem (vagyis hőkiegyenlítettem), majd a leveshez adtam. Hagytam felforrni, és forrás után még 2-3 percig hagytam buzogni, hogy a rántás összefőjön a levessel. Végül kóstoltam: elég-e benne a só, a pici cukor, esetleg kell-e bele ecet. Nagyon finom leves, olyan igazi, békebeli nagymamaféle. Egy palacsinta elég is utána. 🙂

Tipp: ha van maradék húslevesetek, használjátok azt alapléként nyugodtan.

Titokkrém (grízhab) és váratlanvendég krém

A világ legolcsóbb és legegyszerűbb desszertje. TITOKKRÉM. Alias grízkrém. 

Kell hozzá: 

• 1 liter víz 
• 15 dkg búzadara 
• 1 citrom reszelt héja és leve (el is hagyható) 
• kristálycukor ízlés szerint (12-17 dkg kb.) 
• fél csapott mokkáskanál só 

A darát megfőzzük a cukorral, citromlével-héjjal, sóval - mint a tejbedaránál, egészen addig, míg jó sűrű lesz. Ha kész van, a tetejére folpackot teszünk, hogy ne bőrösödjön és hidegvízfürdőben lehűtjük szobahőmérsékletűre, aztán hűtőbe tesszük. Ha hűtőhidegre hűlt, kézi robotgéppel addig verjük, amíg habos lesz, ez olyan 5-10 perc. Poharakba töltjük. Bármilyen idénygyümölccsel díszíthetjük. Ha nem teszünk bele citromlevet-héjat, úgy is jó, én legközelebb nescafét fogok beletenni, szerintem kávésan is szuper lenne, a tetejét lehet tejszínhabbal, reszelt szerecsendióval vagy fahéjporral díszíteni. Ha szintén natúran csináljuk, akkor pl. a tetejére tehetünk karamellszószt is, vagy csokiszószt, vagy bármilyen gyümölcsszószt. Úgy is készíthetjük, hogy a víz egy részét valamilyen jófajta gyümölcsszörppel ízesítjük. Én most 5 pohárba osztottam el, de inkább 6 pohárhoz való adag. Igazi könnyű nyári desszert. A képen a tetejére kevés mézzel kevert sárgadinnyét tettem, isteni volt!

Anyósom ennek egy változatát készítette sűrűn, a Horváth Ilona szakácskönyvben "váratlanvendég krém" néven szerepel: megfőzzük a natúr tejbedarát, mint ahogy a fenti receptben is van, kihűtjük. Három tojás sárgáját porcukorral fehéredésig és habosodásig felverünk, ahogy kevés porcukorral a fehérjét is habbá verjük. Először a sárgáját keverjük a kissé felvert grízkrémhez, aztán a fehérjét. Nagyon finom az is, a tojás sárgája ad neki egy plusz ízt. Én csak a magyar tiramisukrémnek hívom.

Teakolbász

Fűszerek 10 kg-hoz:​

• só: 220 g ​
• őrölt fehér bors: 30 g 
• őrölt paprika (édes): 10 g
• őrölt kardamom: 5 g
• őrölt szerecsendióvirág: 5 g ​
• rum aroma vagy sütőrum: 30–40 ml (ízlés szerint) 

Én most kolbász formátumban készítettem el, 1,5 kg marha és sertéshúsból vegyesen. A fűszerek mennyiségét természetesen arányosítottam a levett húsmennyiséghez. Nagyon finom ez a fűszerezés, majd próbálkozom egy krinolin formával is. Ez az adag, a 1,5 kilogramm hús 4-5 főre elegendő.

Forrás és köszönetem a szuper receptért:

https://www.facebook.com/reel/2087772419286515?locale=hu_HU

Cinnamon Rolls - amerikai fahéjas csiga

"Cinnamon Rolls", azaz egy klasszikus amerikai süti: fahéjas tekercsek. Szülinapi buliba megyünk (ha el nem mos minket az Esőisten haragja), és az ünnepelt közölte pár héttel ezelőtt, hogy neki nem kell semmilyen csilivili torta, neki csakis ez a fahéjas tekercs kell. Mondtam oké. Egyszer vittem szintén hozzájuk valami buliba, azóta emlegetik, hogy ez milyen isteni. Na de ezzel mindenki így van, aki akár csak egyszer is kóstolta. Súlyos függőséget okoz! És ha engem kérdeztek, a kakaós csiga a nyomába sem érhet. 

Hozzávalók egy 36-szor 24-es tepsihez:

• 70 dkg liszt
• 10 dkg kristálycukor
• 7 gr só
• 4 dkg élesztő
• 5 cl étolaj
• 2 tojás
• 2,7 dl langyos víz

a töltelékhez:

• 5 dkg olvasztott vaj
• 25 dkg kristálycukor
• 3 tk őrölt fahéj

a tetejére:

• 15 dkg görögjoghurt
• 3 dkg porcukor

Az élesztőt elkevertem a langyos vízben a cukorral a robotgép keverőtáljában, majd hozzáadtam a többi hozzávalót is és jól kidagasztattam a géppel. Hagytam kelni letakarva, és mikor 2-3-szorosára nőtt, kiborítottam a pultra és átgyúrtam. Ha ragadna, kevés liszttel meg lehet szórni. Letakarva pihentettem még egy negyed óráig, aztán kinyújtottam egy jó nagy téglalappá, körülbelül 40-szer 70-es lett. Ilyenkor már érdemes alálisztezni, hogy ne ragadjon a pultra. Megkentem a vajjal, és megszórtam a fahéjjal kevert kristálycukorral. Feltekertem a hosszabik oldala felől, és 15 darabra vágtam egy cérna segítségével. Érdemes előre bejelölni a darabokat, így biztosra mehetünk, hogy pont anyni darab lesz, amennyi elfér a tepsiben. Olyan 4-5 cm vastag rollnikra kell szelni körülbelül.

Szilikonos papírral bélelt tepsibe sorakoztattam a csigákat, letakartam és 15-20 perc kelés után bekapcsoltam a sütőt 190 fokra, alsó-felső sütésre. Vagyis ha szépen megkeltek a csigák, ez ebben a meleg nyárban max. ennyi idő, télen több. Mikor bemelegedett a sütő, betettem sülni az alsó rácshelyre 30 percre. Mivel viszonylag sok cukor van a tésztájában, a 15.-20. percnél letakartam a tetejét egy sütőpapírral, hogy ne süljön túl.

Mikor elkészült, azon forrón megkentem a cukorral elkevert joghurttal. Valamint kivettem a tepsiből, az oldalairól lehajtogattam a papírokat, hogy könnyebben hűljön, ne fülledjen be a sütemény. 

Tipp: mindenképpen érdemes szilikonos papírral bélelni a tepsit, mert a süti aljára rákaramellizálódik a fahéjas cukor. Valami isteni finom így, viszont ha nincs alatta papír, akkor ráragadhat a tepsire.

Tipp2: eredetileg kevés tejjel higított, cukrozott mascarponét kennek a süti tetejére, de nekem így joghurttal jobban ízlik.

Tipp3: a receptben nyugodtan felcserélhető a langyos víz langyos tejre, az étoalj olvasztott langyos vajra. Én mostanában spórolok a vajjal, tejjel. Ugyanolyan finom egyébként a két verzió.

Sárgabarackos kevert sütemény

A recept a Rupáner-konyha blogé, és nagyon jó, köszönetem érte, máskor is fogom sütni. Csekély változtatásokat eszközöltem csak az eredetihez képest, melyet itt találtok: nyolcperces bögrés epres 

Hozzávalók egy 22-szer 34-es tepsihez (ha 1-2 centivel nagyobb a tepsitek, az sem baj, de kisebbe ne süssétek, mert való igaz, hogy hihetetlen mód feljön ez a tészta, így is vagy 4-5 cm vastag lett): 

• 25 dkg kristálycukor
• 1/2 mokkáskanál só
• 37 dkg fehér liszt (ebből nálam 7 dkg teljes kiőrlésű)
• 1 tasak (12 gr) sütőpor
• 2 db tojás
• 3, 75 dl tej (nálam 3,5%-os)
• 1,25 dl étolaj
• ízlés szerint sárgabarack (vagy eper, málna, ribizli, szeder, meggy, egres, szilva, áfonya)
• és
• a szóráshoz kristálycukor és 3-4 ek. olvasztott vaj (nálam őrölt kardamommal kevert kristálycukor, nagyon jól illik a sárgabarackhoz) 

A sütőt előmelegítjük 190-200 fokra, alul-felül sütésre. 

A hozzávalókat a gyümölcs kivételével összekeverjük. A tejet adjuk hozzá utolsóként, kisebb adagokban. Fontos: Ne verjétek fel kézi robotgéppel, csak lazán összekeverni, különben szalonnás lesz a végeredmény, és ez általánosságban igaz a legtöbb kevert tésztára! 

Kivajazott vagy sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük. Ezután kidíszítjük a tetejét a hosszában ketté vágott sárgabarackokkal. Héjával lefelé sorakoztassátok a sütire, hogy ne áztassa el a tésztát a sülő gyümölcs leve. 

Kb. 20-25 perc alatt aranybarnára sütjük (tűpróbát végzünk). Még forrón alaposan megkenjük olvasztott vajjal, és addig szórjuk a tetejét kristálycukorral, míg egészben nem maradnak a szemek a süti tetején. Az első néhány réteg ugyanis bele fog olvadni a vajba. Nem kell félni, hogy túl édes lesz, mert alapvetően a tészta maga sem túl édes, és a sárgabarack is, ahogy sok más gyümölcs is, cukor nélkül bizony nagyon savanyú, szóval nyugodtan lehet több rétegben szórni a tetejére a cukrot. 

Ezután sütőpapírral együtt kiemeljük a tepsiből. 

Nagyon laza, tényleg extra magasra feljövő, nagyon szaftos finom tésztája van.

"Pofozott" uborkasaláta (kínai)

Már régóta meg akartam kóstolni ezt az uborkasalátát, a kedvenc kínai szakácsnőm youtube oldalán jött egyszer szembe. Jól gondoltam, hogy érdemes a kipróbálásra. Ízgazdag, ropogós, csudafinom. Ma panko morzsás rántott karajt csináltam, és elég is volt hozzá köretként, tökéletes párosítás volt. Megtartom, sokszor asztalra fog még kerülni.

Hozzávalók 4 főre:

• 6 kisebb-közepes salátauborka
• 1 csapott teáskanál só
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 evőkanál kínai ecet (én fehérborecettel helyettesítettem)
• 1 evőkanál chiliolaj*
• 1/2 evőkanál cukor
• 1/2 evőkanál szójaszósz
• 1/2 evőkanál szezámmag
• és a recept ír fél evőkanál szezámolajat, de szerintem az nem kell rá, elég a chiliolaj is

Az uborkákat megmossuk, végeit levágjuk, ha magos fajta, akkor félbevágva kimagozzuk, majd bárddal vagy sodrófával jól megütögetjük az uborkadarabokat, ahogy a videóban is látható. Besózzuk, és állni hagyjuk 15-20 percig, majd leöntjük róla a levet, és a felsoroltakkal ízesítjük az uborkát. alaposan elkeverjük, s már fogyasztható is. 

* Chiliolaj: 1,5 dl jobbfajta olajat (hidegen sajtolt napraforgó vagy repce vagy szőlőmag vagy ezek keveréke) jól felmelegítünk, vagyis forróra, és egy tálkába teszünk 3 teáskanál cayenne borsot (Lidlben kapható nagyon jó minőségű), amire ráöntjük a forró olajat. Elkeverjük és hagyjuk kihűlni.

Sajtos tallér sütöben sütve

Hetente egyszer tarokkozunk este. Ilyenkor kell valami az italok mellé, és ez a sajtos tökéletes rágcsa. Mivel tallérsütőm nincs, sütőben sütöttem, ráadásul valamikor még tavaly egy vásárban vettem ezt a rózsaszín sütinyomót, amit eddig nem is használtam, de most nagyon jól jött, mert ha nem mintázzuk meg valami ilyesmivel a kinyújtott tésztát - ami kellően be is "vagdossa" a felületét -, a tallérok felpúposodnak. Jól rá kell nyomkodni, ez a trükk, meg nagyon vékonyra kell kinyújtani a tésztát, illetve a szokásosnál sötétebbre kell sütni, és akkor tökéletesen ropogós lesz. Ha meg nem, az sem baj, mert nagyon finom úgy is.

Hozzávalók:
40 dkg finomliszt (ebből 5 dkg rétesliszt)
1/2 csomag sütőpor
20 dkg reszelt sajt (trappista vagy edami vagy más olvadós sajt)
10 dkg hideg vaj felkockázva
4 cl olaj
1 tojás
kb. 250 gr 20%-os tejföl
1 teáskanál só
2 csapott teáskanál köménymag
1 csapott teáskanál fekete szezámmag
3 púpos teáskanál fehér szezámmag

Begyújtjuk a sütőt 200 fokra. Két nagy tepsit kibélelünk szilikonos sütőpapírral.

A lisztet elkeverjük a sóval és a sütőporral. Majd elmorzsoljuk a hideg vajjal és az olajjal (lehet olíva is, az enyémben hidegen sajtot repceolaj van), hozzáadjuk a reszelt sajtot, tojást, és kezdetnek a megadott tejföl háromnegyedét. Összegyúrjuk, és ha még kell tejföl, adunk hozzá. A tészta állagának viszonylag keménynek, de gyúrhatónak kell lennie, és nem szabad ragacsosnak lennie sem. Háromba gombócoljuk a tésztát, az elsőt kinyújtjuk, addig a többit hűtőszekrényben pihentetjük. Mintázzuk, szaggatjuk, sütjük. Majd így járunk el a többi gombóccal is, közben folyamatosan sütjük a gáztepsinyi adagokat. A tésztamaradékot összegyúrjuk, kinyújtjuk, mintázzuk, szaggatjuk, sütjük. Addig ismételjük, míg az összes tészta elfogy.

Ha nincs ilyen mintázótok, vagy igazi tallérsütőtök, akkor meg lehet mintázni húsklopfolóval is, vagy lehet sütni gofrisütőben is.

a görög "rántott sajt"

Egy időben nagyon népszerű volt nálunk a sült vagy rántott camembert sajt. Bevallom, nem értettem az érte való rajongást... egyszer kóstoltam, de nem estem hasra tőle, sőt. A camembert szerintem úgy jó, ahogy van, sütve kifejezetten rossz. Viszont.

Ettetek már görög "rántott sajtot"? Ha nem, próbáljátok ki. Filo (vagy rétes) tésztába csomagolják a fetasajtot, forró olívaolajban ropogósra sütik, mézzel megcsorgatják, és fehér ill. fekete szezámmaggal megszórják. Pazar és egyszerű. Az előételek, étvágycsinálók táborába tartozik. Egy nyáresti kerti parti kimaradhatatlan darabja szerintem, mert egyszerre édes és sós íze egy menüsorban megtöri a csak sós falatok egyhangúságát.  

Görög burgonyasaláta

Nyáron szeretjük a salátákat és nem csak a könnyű zöldségekből készülteket, hanem a burgonyasalátát is minden formájában. Hetente készítek valamilyen változatot: ez a nyári almás, zellerleveles ecetes a kedvencünk, de imádom a sima joghurttal (vagy kultúrával vagy kefírrel) készültet is. Ez hasonló a majonézeshez, de sokkal könnyebb, "lájtosabb" és finomabb. Majonézest évente csak egyszer csinálok, karácsonykor. Azt szeretjük a legkevésbé.

És van ez az olívaolajos, citromos is, végtelen egyszerű, de szintén nagyon finom.

Végy hozzá egy kilogramm sárga héjú burgonyát, mosd meg és főzd meg hajában. Ha elkészült, azonnal tett a mosogatóba lábosostul, engedj rá hideg vizet, amit többször cserélj míg a burgonya teljesen kihűl. Szabadítsd meg a héjától és egy nagy tálba vágd karikákra. Egy másik, kicsi tálába önts fél-egy deciliter (nem tévedés) olívaolajat, fél-egy citrom levét, sót, és egy teáskanál szárított szurokfüvet. Jól keverd el. Karikázz fel egy kisebb fehér salátahagymát, add a burgonyához, s még tegyél hozzá egy fél marék olajbogyót, s két csípős kosszarv paprikát karikákra vágva. Öntsd nyakon mindezt az öntettel, óvatosan keverd el, kóstold. Ha valami - só, citromlé - hiányzik, pótold.

Tipp: A paprika ki is hagyható, helyette dúsítható a saláta karikákra vágott, serpenyőben meggrillezett padlizsánnal vagy cukkinivel is, akkor komplett étel önmagában is. A padlizsánoshoz kínálj egyszerűen karikákra vágott paradicsomot.

Ha jársz olyan helyen, ahol kimérve van igazi görög olajbogyó, többféle: zöld, barna, fekete, kis és nagy szemű, azzal még finomabb, vegyél hozzá ilyeneket.
Az olívaolajat ne sajnáld, nem lesz finom a saláta, ha száraz.

Lecsológia

Nyár van. Ez a mondat mindenkiben másképp folytatódik. Nálam úgy, hogy akkor lecsószezon. Amúgy nem telhet el úgy a nyár - főleg hogy már tényleg ideje van, már van nem fóliás, hanem napérlelte paprika, paradicsom - hogy ne legyen nálam legalább egy lecsós poszt. És akkor már legyen teljes, szép kövér, kerek összefoglaló, nem ám holmi diétás kis szösszenet.

Akkor csapjunk a lecsóba!

kép: Táfelspicc

Mi magyarok hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden tőlünk származik. Tudjátok, mint a bazi nagy görög lagziban... A lecsóval is azt hiszem épp így vagyunk, már szíriuszi otthonunkban is főztük, a boszniai piramisok rovásírásának megfejtésekor lecsóreceptre bukkantak a régészek és különben is, Mariska nénikénk is már az ükdédanyjától tanulta, sőtebb, nyaranta lecsó folyik egy igaz magyar ereiben. :)

🌶  🍅 🌶

Viccet félretéve, legendákat elengedve, lecsója szinte minden délibb népnek van, ahol a paprika, paradicsom megél. Valószínűleg a szerbektől vettük át, náluk dzsuvecsnek hívják, és vannak tájegységeink, ahol ez az eredet visszaköszön. De nem akarok nagyon elmerülni a történelem füstös távolába, nézzük inkább a mai változatokat. A linkek alatt videókat találtok, igyekeztem nem angolosítottakat keresni, hanem eredeti nyelvű, eredeti recepteket.

Tehát a bolgárok, szerbek, macedónok, törökök, románok, bosnyákok egyik fajta lecsója a dzsuvecs. Általában rakottan készül, sokféle más zöldség is kerülhet bele, sőt hús, vagy rizs vagy burgonya is. Fűszerezik is. Ahogy a lecsóra is igaz, a dzsuvecsre is, hogy ahány ház, annyi féle. A másik fajtája hasonlóbb a mi lecsónkhoz, és legtöbbször rizzsel készül.

Horvátországban Sataraš néven ismerik a lecsót, gyakorlatilag olyan, mint a miénk: paprika, paradicsom, vöröshagyma, zsiradék és serpenyőben készül. 

🌶 🍅 🌶

Görögországban kétféle lecsó van, az egyik a rakott dzsuvecshez hasoló, ez a briami: sokféle zöldség kerülhet bele a paprikán, paradicsomon, hagymán kívül: cukkini, padlizsán, burgonya. Vannak, akik valóban rakottan készítik, és vannak, akik csak laza eleganciával amolyan sült tepsis zöldségkavalkádként sütik készre. A másik lecsójuk a miénkre nagyon hasonlító spetsofai, ebből nem hiányozhat a jóféle kolbász, alaptartozéka a görögök lecsójának.

🌶 🍅 🌶

Az olaszoké a peperonata. Ezer változata létezik, de az alaprecept szintén nagyon hasonló a mi lecsónkéhoz. Csak ők hosszú csíkokra vágják a paprikát és először tulajdonképpen egy sült paprikával indítanak, amihez aztán általában paradicsom passátát vagyis pürét adnak.

🌶 🍅 🌶

A baszkok lecsója nem csak nevében hasonlít az olaszra, hanem készítési módjában is. A pipenade annyiban tér el itáliai rokonától, hogy általában jófajta spanyol sonkaszeleteket tesznek a végén a tetejére (vagy menet közben bele), és tojással is kiegészítik, akár tükörtojással, akár felvert tojással. A paprika csíkokra vágása is hajaz az olaszok lecsójára.

🌶 🍅 🌶

A spanyol lecsó a pisto. Ez sokkal inkább a francia ratatouillera emlékeztet. Van benne, hagyma, fokhagyma, pirospaprika, padlizsán, cukkini is a paprikán és paradicsomon kívül, ugyanúgy kis kockákra vágják a zöldségeket, mint a francia konyha remekében. Készítik úgy is, hogy külön-külön kisütik a zöldségeket, amit aztán egy paradicsomszószba teszek és összerottyantják.

🌶 🍅 🌶

A ratatouille a francia lecsó. Általában a paprikán, paradicsomon és hagymákon kívül kerül bele padlizsán és cukkini is. Mindent kockákra vágnak és sokáig, krémesre főzik. Általában pár zöldfűszerféle is kerül bele.

🌶 🍅 🌶

A törökök másik lecsóféléje a dzsuvecsen kívül a menemen. Vajjal indítják, van benne apróra karikázott paprika is, de csak mutatóba és a csípőssége végett. Szeretik használni hozzá a zöld és csípős kosszarv paprikát. Sok paradicsom kerül bele, pürésre szétfőzve, hagymát ritkán találni a menemenben, inkább anélkül készítik. Sokszor tesznek bele pul bibert, vagyis durvára darált pirospaprikát is. Inkább nevezhető paradicsomszószos rántottának, mint lecsónak. Tehát a menemen tojásos, mindig. Általában felvert tojás kerül bele a végén, de üthetik egészben is bele a tojást, viszont akkor is elkavarják, nem hagyják meg tükörtojásnak. Általában reggelire fogyasztják.
Van még egy ételük, amit én szintén a lecsófélék családjába sorolnék. Ez az imam bayildi, vagyis az imám elájult. Sült padlizsánba töltött lecsóról van szó. Isteni, az egyik kedvenc nyári ételem, szezonban mindig megcsinálom egyszer-kétszer.

🌶 🍅 🌶

A shakshuka mindig tükörtojással készül. Készítik vöröshagymával is, fokhagymával is. Kerülhet bele kolbász is, marhahúsból. A shakshukában is sokkal dominánsabb a paradicsom, mint a paprika. Sok változata van. Sokak szerint Dr. Shakshuka főzi a világ legjobbját. Ahogy a videóban látszik is, nem bonyolítja túl, végtelenül egyszerűen készíti. Sok olaj, fokhagyma, kevés csípős zöldpaprika, sok paradicsom, pirospaprika, chilipehely és tojás.

Izrael, Líbia, Egyiptom, Tunézia, Marokkó, mindenhol ismerik és szeretik a shakshukát. Jellemző tehát a Közel-Keletre és Észak-Afrikára is.

Egyetek lecsót míg lehet, mert rövid a nyár... Készítsétek el a változatokat, érdemes szerintem. Mind isteni finom.

Sült császárhús Adobo szósszal

Sokszor sütök bőrös császárhúst vagy hasaalját is, nagyon szeretjük. Ez a szuper recept ugyancsak elindította a fantáziámat, mert így még soha nem készítettem. Ha nem is pontosan ezzel a fűszerezéssel, de megcsinálom. Mert maga a folyamat, a pácolás-sütés az, ami nagyon eltér attól, ahogyan eddig készítettem.

fotó: Pig and Khao, New York

A recept innen 8 főre:
a páchoz:
1,5 kg bőrös hasaalja (én a 70 dkg-ot nagyon keveslem)
6 dkg só
2 evőkanál cukor
1 teáskanál őrölt bors
1 csillagánizs
2 gerezd fokhagyma
3 babérlevél
0,8 dl szójaszósz
2 evőkanál almaecet
2 liter víz
A szószhoz:
0,8 dl víz
2,4 dl szójaszósz
2 evőkanál cukor
2 evőkanál olaj
1/2 teáskanál babérlevélpor (mozsárban összezúzható)
1,5 teáskanál őrölt bors
3 gerezd fokhagyma
0,8 dl kókuszecet (jó a sima is)
1,6 dl kókusztej
bő olaj a sütéshez

A metódus:
Készítsd el a pácot egy nagy fazékban, tedd bele a húst, fedd le és vagy főzd kis lángon vagy tedd sütőbe 2-2, 5 óráig. Vedd ki a puha húst, tedd egy egész éjszakára hűtőbe. Készítsd el a szószt. A húst darabold négy vagy hat felé, aztán vágd át nem túl mélyen és körülbelül egy centinként csíkozva a bőrös részeket. A darabokat süsd meg ropogósra bő olajban. Tálald a szósszal, buggyantott tojással, zöldhagyma karikákkal, sült fokhagymaszeletekkel és koriander zölddel.
Isteni lehet, na. A recept egy new yorki szakácsnőé, Leah Cohené. Köszönetem. :)

Köszmétés (egreses) nyári töltött káposzta

Egy újabb, s talán a legizgalmasabb töltött káposzta recept a blogon. Szoktam főzni télen a füstölt húsost, savanyú káposztával. Nyáron pedig szoboszlói nagyanyám paradicsomos, édeskáposztás változatát. Ez is egy hajdúsági recept, Csíki Sándor osztotta meg a Food & Wine oldalon most legutóbb, de Chili & Vaníliánál is megtalálható.

Elsőre bizarrnak tűnhet - főleg itt Zalában, ahol nagyon nem komálják a hús-gyümölcs párosítású ételeket - de higgyétek el, nem az. Valami isteniség. Marad is a repertoáromon, mert a töltött káposzta az egyik legkedvencebb ételem. Könnyű, diétás fogás, ilyenkor nyáron is 3-4 hetente főzök.

Egyébként a másik, amit itt Zalában fel nem foghatok, hogy nem is ismerik az igazi töltött káposztát. Főznek egy paradicsomos-húsgombócos, hosszú lére eresztett valamit, és azt merészelik rá mondani, hogy töltött káposzta. Na, én meg ugrok ilyenkor három hátraszaltót, két leszúrt rittbergert, számolok százig, majd angyali mosollyal, fogaim közt kissé sziszegve és visszafojtva csak ennyit mondok: Tényleg? Ezt a "töltött" káposztát nem ismerem. Magamban még hozzáteszem: nem is akarom. Most lehet engem utálni, de a töltött káposzta azért töltött káposzta, mert be van töltve, ugyi. Jó lehet a gombócos káposzta is, de ne mondja senki rá, hogy az töltött káposzta. Az simán gombócos káposzta. Maradjunk ennyiben.  

(Itt még a töltött paprikát is sokszor paprika nélkül főzik, csak gombóccal, és arra is azt merészelik mondani, hogy töltött paprika, erről ennyit. :)) )

Tehát, lássuk ennek a végtelenül egyszerű, mégis hihetetlenül finom ételnek a hozzávalóit 6 főre:

a töltelékbe:

0,5 kg lapocka darálva

1 tojás

só

frissen őrölt bors

12 dkg nyers, főttlen (lehetőleg kerek szemű) rizs

1 dl víz

a többihez: 1 nagyobb fej  tölteni való (lehetőleg)  lapos káposzta 

20-25 dkg egres

3 karika citrom (magok nélkül)

só

1 nagyobb fej vöröshagyma

2 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj vagy 1 púpos evőkanál zsír

kb. 1 - 1,5 evőkanál kristálycukor

1 csokor friss kapor

a tálaláshoz:

tejföl vagy sűrű joghurt

A töltés. Meg se próbáljátok úgy csinálni, ahogy Csíki Sándor vagy Chili & Vanília írja, mert a nyers, ress káposztáról nem lehet leszedni a leveleket! (Vagy aki le tudja, azt nyert nálam egy hangszórót meg egy varázslóigazolványt...) 

Hanem a metódus a következő: fölteszünk egy nagy, kb. 7-8 literes fazékban vizet forrni, úgy hogy a fazék feléig-háromnegyedéig legyen csak a víz (mert a nagy fej káposzta majd kiszorítja). 

Amíg felforr a víz, a darált húst kézzel alaposan összedolgozzuk a tojással, vízzel, sóval, borssal és töltésig hűtőbe tesszük. (A víz azért kell a töltelékbe, mert így nem keményíti meg a tojás.)

Ha felforrt a víz, a káposztát bevagdossuk a torzsájánál körben úgy, hogy a levelek majd le tudjanak válni róla. (Mintha dinnyét lékelnénk, csak itt vigyázunk arra, hogy a bevágások a torzsa mélyén véletlenül se érjenek össze, mert a torzsának benn kell maradnia, legalábbis addig, míg a szükséges mennyiségű levelet leválasztjuk róla.) Egy erős és hosszú húsvillát beleszúrúnk a torzsába, és a forrásban lévő vízbe merítjük a káposztafejet. Hagyjuk 3-4 percig főni, aztán kivesszük egy nagy tálba. Készítsünk elő egy erős lyukacsos lapátot is (egy ilyet, az első balkézről vagy a negyedik) amivel alányúlunk a káposztának, nehogy lecsússzon a villáról és így emeljük ki. A külső 1-2 sor levelet leválasztjuk (maguktól is leesnek egyébként), majd a maradék káposztafejet villástól visszatesszük a forrásban lévő vízbe. Ezt addig csináljuk, míg elég levelet le tudunk szedni a töltéshez. (Nekem 18 töltelékem lett.)

A leveleket felezzük a középső ere mentén úgy, hogy az eret ki is vágjuk. Ezekbe a fél levelekbe töltjük tölcsérszerűen a tölteléket: a vastagabb, ér melletti oldal lesz a tölcsér csúcsa, a vékonyabb rész, a levél széle pedig az, amelyiket behajtogatjuk a töltelékbe.

A maradék káposztalevelekből is kivágjuk a középső, vastag ereket és vékony csíkokra vágjuk. Egy széles, nagy fazékban (5-6 literes legyen) a zsiradékon megdinszteljük az apróra kockázott hagymát, majd a csíkokra vágott káposztalevelek felét rászórjuk egyenletesen. Erre kerül a töltelék, a tetejére megint egy kevés aprókáposzta, a megtisztított egres, az apróra vágott kapor, a citromkarikák. Felöntjük a káposzta abálólevével, sózzuk, cukrozzuk, és ráhelyezünk egy kistányérat, hogy a töltelékek a helyükön maradjanak. A lének a tányér fölött kell lennie pár centivel, mert a rizs majd elég sokat magába szív. Fedőt teszünk rá, hagyjuk felforrni közepes lángon. Forrás után kislángra tesszük és 25 percig főzzük. Míg fő, kóstoljuk a levét, hogy meg tudjuk állapítani, kell-e még bele só vagy cukor vagy citromlé. Ha készen van, még hagyjuk 1 órát a fedő alatt, hogy a rizs teljesen megpuhulhasson. Tálaláskor tejfölt vagy joghurtot kínálunk mellé.

Tipp: szerintem ez az étel marhahússal vagy szárnyashússal is készíthető. Sőt, szőlőlevélbe is tölthető, így akkor nem kell abálni káposztaleveleket, csak apróra vágni egy keveset.

És találtam Chili & Vaníliánál még egy izgalmas köszmétés levest is, ezt is el fogom valamikor készíteni, mert isteni lehet. Segesvári egreses marhahúsleves. 

Chiliszósz (ketchup stílusú)

   ... olyan maradt, mint volt; szedte a korai gyümölcsöt, rekeszekbe rakta, hullott gyümölcsből lekvárt főzött, megmutatta a vadon növő gyógynövényeket, és teliholdnál begyűjtötte őket, a lápon fekete áfonyát szedett, a vasúti töltésen szedret, paradicsomból fűszeres ízesítőt, karfiolból savanyúságot készített, levendulás zacskókat varrt álmatlanság ellen, télre erős paprikát és rozmaringot tett el, hagymát savanyított. 

   Úgy szerette a költészetet, mint a virágokat: érzéseit csaknem szégyenlősen rejtette a közömbösség látszata mögé. De a kertje elárulta. A hidegágyások széle körül felfelé tekintő árvácskák. A futóbabbal összefonódó vadrózsa.

(Joanne Harris: Szederbor)

Van két elbűvölő kis csilibokrom a déli ablakomban, és nagyon szépen beértek rajtuk a paprikák. Ilyenkor nyáron gyakran eszünk hamburgert, különböző tortillás ételeket, gyrost, mert ezek hamar megvannak, nem kell a nagy melegben sokáig a konyhában ténykedni. Ez a szósz kitűnően illik ezekhez az ételekhez. Majd még augusztus végén-szeptemberben akarok egy másik típusú öntetet, egy fermentáltat is készíteni.
Nagyon jó lett az állaga is, igazán krémes, lágy és sűrű. Ebben a szószban nem annyira a csili íze dominál, inkább csak a csípőssége, viszont olyasféle, mint a ketchup, csak jobb szerintem.😊 

(Ez pedig egy ázsiai édes csiliszósz, ez is nagyon finom.)

Hozzávalók:
1, 3 kg kápia paprika tisztítva, csuma nélkül (vagy pritamin, azzal is ugyanolyan jó)
2 nagy marék chilipaprika - ízlés szerint, attól függően, mennyire csípősre akarjuk a szószt
70 dkg jó érett paradicsom
35 dkg sárgarépa
4 nagy gerezd fokhagyma
10 dkg salotta hagyma
4 csapott evőkanál világosbarna nádcukor
2 citrom leve
4 evőkanál fehérborecet
4 evőkanál világos szójaszósz
2 csapott teáskanál kakaópor
2 evőkanál hidegen sajtolt repce- vagy szőlőmagolaj
1 liter víz
4 púposabb teáskanál étkezési keményítő
kb. 2 csapott teáskanál só (először inkább kevesebbet adjunk hozzá, kóstoljunk)

A sárgarépát megtisztítottam, karikáztam, és a vízben feltettem főni. Közben a kápiákat is és a chilit is karikáztam, és hozzáadtam a sárgarépához. Fűszereztem a fent megadottakkal, és főztem míg megpuhult a répa, a paprika. 

Aztán botmixerrel alaposan pürésítettem. 

Levettem a tűzről és hagytam hűlni kissé (ilyenkor kell a barátnőciket felhívni és csevegni, addig kihűl a cucc ☏ 😏), aztán egy szűrőben alaposan átpasszíroztam. 

Visszatettem a tűzre, újra felforraltam, közben kóstoltam. Érdemes ízlelgetni, mert így tudjuk a szánkra alakítani, mennyire legyen édes, savanykás. Végül 1 dl hideg vízben elkevertem a keményítőt, hozzáadtam a rotyogó mártáshoz, és sűrűsödésig kevergettem. Alaposan kimosott, csírátlanított üvegekbe töltöttem, és szárazdunsztban hagytam kihűlni. 

Felbontás után hűtőben tartom.

Ez a mennyiség körülbelül 7-8 kis (erős pistás) üvegcsényit ad ki. Elég sok paprikahús fennmarad a szitán, de így lesz az állaga tökéletesen sima és krémes. 

Nem csak hamburgerhez és más húsételekhez illik, de pácként is működik (lásd az előző bejegyzést), sajtokhoz is kitűnő, sőt, grillezett zöldségekhez is.

Egyébként már nagyon jó és sokféle csilikrémet kapni. Sok őstermelő van, ehhez kapcsolódóan házi chiliszószfőző-manufaktúrák, csak én nem nagyon járok olyan piacokon, ahol ők árulnak. 

És hogy miért érdemes csípőspaprikát enni? Ezért is. Meg mert isteni.

Tabulé (tabouleh) saláta

Sok partot bejártam már kenummal, gyakran goromba szelek ellenében.
Jól válaszd meg a fát, ha azt akarod, hogy messzi partokra vigyen.

(Dan George, indián törzsfőnök: Repül a szívem)

Már többféle tabulét is feltettem a blogra (kölesből készültet retekkel, medvehagymával illetve egy gránátalmás-édeskést), de ez most a (viszonylag) hagyományos. (Az uborka nem feltétlenül alkotóeleme, de én szeretem benne, és az eredeti talán kevesebb bulgurral készül, de én azt is szeretem, úgyhogy ez az én változatom.) Egyszerűen rajongok ezért az egyszerű salátáért, a kedvencem. És most már igazi kerti paradicsom került bele, sárga és piros, nem fóliás, hanem napérlelte.

Hozzávalók 6 főre:
6-8 csokor petrezselyem (nagy csokor)
8-10 levél borsmenta
20 dkg bulgur
80 dkg édes, kerti paradicsom
12-15 dkg fehér salátahagyma
20 dkg nem túl magos uborka
5-8 cl olívaolaj
só
1/2-1 citrom leve

A bulgurt majd' kétszeres mennyiségű forrásban lévő vízzel leöntjük, elkeverjük, és lefedjük. Hagyjuk állni 20 percig, aztán fedél nélkül kihűlésig. Nem mértem a vizet, de olyan 1,75 a szorzó a bulgur súlyához képest körülbelül. Ha kicsit többet tennénk rá, és nem szívja be a teljes folyadékmennyiséget az sem baj, szűrőben le lehet csepegtetni. (De inkább kevesebb vízzel készítsük, mert majd a saláta is levet enged, és majd beszívja azt.)

Amíg hűl a bulgur, felaprítjuk a petrezselymet, apró kockákra vágjuk a hagymát, paradicsomot, uborkát. Végül mindent összekeverünk, sózzuk, olívaolajjal meglocsoljuk és citromlével savanyítjuk, ízlés szerint. Az olívaolajat ne sajnáljuk, ha száraz a tabulé, nem igazán lesz finom.

Én sóban eltett citrommal sóztam, mindig így szoktam, nagyon jól illik ehhez a salátához.

Kóstoljuk menet közben, úgy ízesítsük szánk íze szerint olajjal, citromlével, sóval. Hagyjuk állni fél-egy órácskát, s aztán fogyasztható. Az nem jó, ha túl sokat áll, de egy kevéske pihenőidő kifejezetten jót tesz neki.

 

 

 

 

Pácolt, grillezett csirkemellel ettük. (Nyársra húzva akartuk a húst grillezni, de olyan meleg volt, hogy nem gyújtottunk tüzet, így csak serpenyőben sütöttem meg. A pác alapja a saját készítésű csiliszószom volt, kicsit még feltuningolva.)