Koviubi

:)

A recept itt.
Ne öntsétek el a fölösben maradt levét, mert isteni nyári töltött káposztát lehet vele csinálni. 👌

Hamburger házilag (zsömle+húspogácsa)

.

Egy kisvárosban jártunk, ahol hétvégén mindenki a turistákat igyekszik kiszolgálni, ezért hétfőn szinte semmi sincs nyitva. Csak egy helyre mehettünk: a Burger-tanya nevű hamburgerezőbe. Ezt azonban még említeni se igen akartam, mert úgy gondoltam, hogy Dr. Hew Len nem szívesen enne egészségtelen ételt. De azért megemlítettem a helyet.

- Hamburger? Remekül hangzik! - mondta látható izgatottsággal.

- Biztos vagy benne? - kérdeztem.

- Hát persze. Imádom a jó hamburgert!

  Elhajtottunk az étkezdébe és leparkoltunk. Bementünk és leültünk az egyik asztalhoz. Az étlapon nem volt túl nagy választék egészséges ételekből. 

- Hamburgert kérek dupla adag hússal, dupla adag sajttal, fehér zsemlével - rendelt Dr. Hew Len.

Leesett az állam. Ettől az ételtől szívrohamot lehet kapni, gondoltam. Hús? Sajt? És fehér zsemle? Nem akartam elhinni. Ami azonban még jobban meglepett, hogy én is ugyan ezt rendeltem. Gondoltam, ha a nagy sámánnak megfelel ez az étel, nekem is megteszi. 

- Nem gond a hús, sajt meg fehér liszt? - kédeztem.

- Csöppet sem. Hangzott a válasz. - Reggelire mindig csilis, csípős ételt eszem. Imádom ezeket a kajákat!

- Nem mondod?

- Nem az étel a veszélyes - magyarázta -, hanem az, amit az ételről gondolsz!

  Már megint az történt, hogy Dr. Hew Len világlátása meghökkentett és észhez térített. Ménkü hosszú időt töltöttem el azzal, hogy egészségügyi problémákról és a különféle ételek ilyen-olyan veszélyeiről olvastam. A végére szinte már üldözési mánia alakult ki bennem, és képtelenné váltam arra, hogy jóízűen megegyek egy hamburgert. 

- Soha életemben nem ettem még ilyen finom hamburgert - jelentette ki.

Annyira ízlett neki az étel, hogy kiment a konyhába és köszönetet mondott érte. A szakács nem szokott hozzá, hogy a vendégek megköszönjék neki az olajban sült hamburgert. Nem is talált szavakat...

Ahogy én sem.

(Joe Vitale, Dr. Hew Len: Hoponopono)

A zsömle: 50 dkg liszt, 1,5 dkg élesztő, 3 dkg kristálycukor, 1 mokkáskanál só, 2 dkg olvasztott vaj, 1/2 tojás, 3 dl folyadék, ebből: 0,5 dl víz, 2,5 dl tej vagy tejszín vagy joghurt, vagy egy löttyintésnyi tejszín. A tetejére: 1/2 tojás a kenéshez, ízlés szerint szezámmag.

A lisztet egy tálba szitáltam és elkevertem a sóval. Az élesztőt a fél deci vízben elkevertem a cukorral együtt, s hozzáadtam a liszthez a tejjel, vajjal, fél tojással és kidolgoztam a tésztát. Hagytam duplájára kelni, majd kis gombócokat formáztam a tésztából (7 darabot), kissé ellapítottam, hogy ne legyenek a bucik nagyon magasak, megkentem őket tojással és szilikonos sütőpapírral bélelt nagytepsire tettem őket még kelni. Letakartam őket. Előmelegített, 180-200 fokos sütőben 20 percig sütöttem. 

Hamburgerhús: 70 dkg darált marhahús, só és őrölt bors, fél dl víz. A húskeveréket jól összedolgoztam, golyókat formáztam, majd ellapítottam a serpenyőben. Kevés olajon sütöttem meg mindkét felét. Salátalevél (télen kínai kel), hagyma, uborka (vagy savanyú uborka), paradicsom jön még hozzá - no meg ketchup, mustár és persze az isteni sült krumpli sem maradhat el.

Persze lehet még extrásabbra készíteni, különböző házi szószokkal, a húsfélék keverésével és ízesítésével, a zöldségek vagy savanyúságok változatos kínálásával. 

Szerintem ha a magyarok zöme evett volna már igazi jó házi hamburgert, vezető helyen lenne a kedvencek listáján. Épp ezért legalább egyszer érdemes házilag elkészíteni.

Tipp: tudom hogy gasztromán körökben a hamburger is elitesítve van, és mindenféle csilivili húsból csinálják, de én azt mondom, hogy ha sikerül kifogni öregebb, inasabb húst, a legjobb, ami történhet vele az az, hogy ledaráljuk és hamburger húspogácsa lészen belőle. Egyébként például az arab konyha teli van darált húsból készült ételekkel, mert sok hús - akár bárány, akár marha - önmagában nemigen értékes, de darálva tökéletesen használható. Szerintem a hamburger is valószínűleg ezért és így született meg, minden esetre remek találmány.

Zalziki

Táncolni kell uram! A zene majdcsak megjön valahonnan...

(N. Kazantzakisz: Zorba, a görög)

Egy híres görög előétel. A titka a sűrű görög joghurt, amit nálunk nemigen lehet kapni. Viszont házilag előállítható, nagyon egyszerűen.
Végy fél liter natúr joghurtot és 2,5 deciliter zsírdús tejfölt, s a kettőt keverd össze. Egy nagy szűrőkanálba tégy egy vékony vászonanyagot és a keveréket öntsd bele. Ezt tedd rá egy magasabb lábosra és mehet a hűtőbe 24-36 órára. Sűrű, krémes állagú joghurtot fogsz kapni. (A kicsöpögtetett joghurtot én mindig boltiból készítem. Valamiért a házi joghurt nem igazán csöpög ki, nem lesz igazán sűrű.) Minél hosszabb ideig csöpögteted, annál sűrűbb lesz a joghurt. 

Másik verzió: csöpögtess ki 8 dl natúr joghurtot, s amikor már készen van, keverj hozzá 20-25 dkg mascarponét.
Zalziki: 2 normále kígyóuborkát moss meg, ha nagyon vastag a héja, akkor hámozd is. Majd tökgyaluval reszeld szálasra, hintsd meg egy csapott teáskanál sóval és hagyd álni, hogy a levét kiengedje. A jól kinyomkodott uborkát keverd a joghurttal, ízesítsd fél csokor apróra vágott kaporral (el is hagyható, lehet készíteni csak mentával is), evőkanálnyi olívaolajjal, egy gerezd fokhagymával és 8-10 apróra vágott mentalevéllel (el is hagyható, lehet készíteni csak kaporral is) és ízlés szerint sóval. Kevés citromlé sem árt meg neki, de el is hagyható. Jól hűtsd be, tálald pirítóssal, paradicsommal, tetejét csurgasd meg olívaolajjal alaposan.

Ez ha előételnek szánod, négy főnek bőven elegendő. Ha vacsinak, két emberes adag.

Tipp: A zalziki salátának is készíthető, ha híg natúr joghurttal készíted a fenti ízesítéssel.

Kovászos uborka

Állj fényben, mikor beszélni akarsz. (Varjú indián nemzet) 

Evés előtt mindíg legyen időd megköszönni az ételt. (Arapahó indián nemzet) 

Az igazság nem történik, hanem van. (Hopi indián nemzet) 

Kinek egyik lába egy kenuban van, másik egy csónakban, bele fog esni a folyóba. (Tuszkaróra indián nemzet) 

Mindenki a saját bírája. (Pima indián nemzet) 

Minél többet adsz, annál több jó dolog történik veled. (Varjú indián nemzet) 

Nincs halál, csak világok változása. (Duvamis indián nemzet) 

A föld legfelsőbb törvénye a Nagy Szellem törvénye, nem az emberé. (Hopi indián nemzet) 

Isten szavai nem olyanok, mint a tölgyfa levelei, melyek elszáradnak, és lehullanak a földre, hanem olyanok, mint a fenyő, mely örökké zölden áll. (Mohawk indián nemzet) 

Mikor a legendák megszűnnek, az álmok elmúlnak, nincs többé nagyszerűség. (Sóni indián nemzet) 

Ne nyugaton, de keleten keresd a fény eljöttét. (Dakota indián nemzet) 

Minden, amit az Erő tesz, körben teszi. (Lakota indián nemzet) 

Egyes felnőttek inkább gyermekekre hasonlítanak. Ők az igazi emberi lények. (Lakota indián nemzet) 

Emlékezz, hogy gyermeked nem a tulajdonod, hanem a Teremtő küldte őt hozzád. (Mohawk indián nemzet) 

Ahol az igazság jelen van, nincs szükség sok beszédre. (Arapahó indián nemzet) 

Ne járj mögöttem, nem vezethetlek. Ne járj előttem, nem követhetlek. Járj mellettem, hogy egyek lehessünk. (Jút indián nemzet) 

Az álmok bölcsebbek, mint az emberek. (Omaha indián nemzet) 

Legfontosabb tanítónk a saját szívünk. (Sájen indián nemzet) 

Az emberek törvényei úgy változnak, ahogy a tudásuk változik. Csak a Nagy Szellem törvényei maradnak mindig ugyanazok. (Varjú indián nemzet) 

A recept nagyon egyszerű. Kell hozzá egy nagy üveg, egyforma méretű - kb. 10 centis - uborkák, kapor, sóval elkevert meleg víz és egy szelet szikkadt házikenyér vagy 2 kisebb-közepes burgonya, vékony szeletekre vágva. (Én régóta krumplival csinálom, mert nem lesz szagos és zavaros a leve, az uborkák pedig ropogósak maradnak és tovább is áll el.) Ne vegyünk nagyobb uborkákat, mert azok sokszor nagyon magosak. A 10 centinél nagyobb uborkák tökéletesek uborkasalátának: hagyományosnak vagy svéduborka-salátának.
Az uborkák szárrészét levágom, majd alaposan megmosom őket - körömkefével szoktam, nem túl erősen -, a kaprot úgyszintén megmosom. Aztán hosszában félbevágom őket, úgy hogy a teteje, alja egyben maradjon, majd még egy ilyen vágást ejtek, pont keresztben. Így négy gerezd lesz majd egy uborkából. A kapor felét az üveg aljára teszem, rá az uborkákat, majd a kapor másik felét a tetejére. Jó forró vizet engedek egy lábosba, és minden liternyi vízhez 1,5 púpos teáskanál sót teszek a meleg vízbe. (Egy öt literes üveghez kb. 2 liter víz megy.) Elkeverem. Az uborkák tetejére a szeletelt krumpli megy, vagy egy szelet szárazabb kenyeret teszek úgy és akkorát, hogy leszorítsa az uborkákat. A sós meleg vizet ráöntöm, annyit hogy ellepjen mindent. Kirakom a napra egy csészealátéttel lefedve. Körülbelül 2-3 nap alatt beérik. Nem szabad tovább a napon hagyni, csak addig míg az uborka teljesen elveszíti harsogó zöld színét, mert ha tovább áll a forróságban akkor bepuhul, nem lesz finom ropogós.
Mikor kész, egy jó sűrű szövésű konyharuhán átszűröm a levét. Az uborkákat egy lefedhető edénybe teszem, a leszűrt levet ráöntöm és mehet a hűtőbe. Ezzel a módszerrel nyáron káposztát vagy más zöldségeket is savanyíthatunk. Fűszerei lehetnek: köménymag, babérlevél, egészbors, koriandermag, csombor (borsikafű), torma, tárkony, szárított cseresznye- vagy csilipaprika, almahéj-darabok, szőlőlevél. De kaprosan is készíthető a káposzta is. Remek töltött káposztának, lucskoskáposztának, vagy székelykáposztának is. Ha legyalulva tesszük ki a napra, 3-4 nap alatt a káposzta is beérik. Ha negyedelve tesszük üvegekbe, akkor 6-7 nap is kell neki. A leszűrés módszere ugyanaz, mint az uborkánál.