A következő címkéjű bejegyzések mutatása: játék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: játék. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. július 27., szerda

Gyerekkori ízek

.

Ildinyó és Padparadsa kérdezte gyerekkorom kedven ételeit. Hát azt hiszem, nem voltam valami nagy evő. Játszani sokkal jobban szerettem, mint enni, az valahogy unalmasnak tűnt... Nagyon vékony gyerek voltam, egyszer apu el is vitt orvoshoz, mert szerinte valami baj lehet velem, mert eszem, mégis csont és bőr voltam. Aztán kiderült, hogy makk egészséges vagyok, csak nagyon mozgékony gyerek, így minden kalória izommá alakult rajtam. Ma bezzeg... 
Hát, tényleg gondolkodnom kell. A húsos ételeket pl. nagyon utáltam. Mindig úgy erőltették belém, muszáj volt megenni. Ha jól rémlik, annyira nem szerettem még a szagát sem a húsnak, hogy valóságos rémálom volt számomra húsos ételt enni... Sokszor titokban a tenyerembe köpködtem ki a húsfalatokat. Utáltam a húslevest, a mártásokat, a pörköltet, a töltött káposztát azt nagyon... Valójában azt hiszem, csak a rántott húst szerettem. Abból is a karajt. Meg a rántott májat szerettem még. De ezeket is már csak nagyobb gyerek koromban.
A kakaót szerettem, meg a karamellás tejet, meg a vajas kenyeret, meg a baracklekváros kenyeret, meg a dinnyét kenyérrel. Meg a fagyit. Meg a darás tésztát. Meg a krumplit is szerettem. A vajas kenyeret paprikával, paradicsommal. A vajas-mézes kenyeret. A brióst. Hú, tudom. A suliban kaptunk néha rántott tengeri halszeletet, na azt nagyon szerettem. Anyu ritkán csinált, édesvizi halakat ettünk, mert apu horgászott. A halászlét is nagyon szerettem. Meg a prószát, a dödöllét tejföllel. A tojásos nokedlit fejes salátával. A leveseket szerettem, de csak a zöldségleveseket, meg a rántott levest. És az édességeket is, legalábbis a kifejezett süteményeket egyáltalán nem szerettem. A fánkot viszont igen, meg a buktát is. Édességekből egyedül a fagyi és a puding jöhetett bármikor. Ma is. Hát asszem ennyi. Így visszanézve már akkor látens vegetáriánus voltam. Kenyér és krumplievő. Csokis sem voltam soha, persze szerettem ha kaptunk, de nem voltam oda érte. Így visszanézve, igazán egyszerű ételekkel beértem. 
A rizst már akkor sem szerettem... És szerettem még anyu isteni könnyű, repülős, nagyon finom pogácsáit is. Frissen, és almával. Igen, almával a sajtos pogácsát. Vagy kultúrával. Na azt is rengeteget ittunk és nagyon nagyon szerettem, most is imádom. A kifli kultúrával számomra maga volt a gasztronómia csúcsa, az élvezetek legmagasabbika. Ma is imádom.

Elgondolkodtam, hogy most így felnőtt fejjel mit is szeretek igazán. Megtanultam és szeretek is változatosan főzni, kísérletezni, felfedezni, játszani. Ha nagyon kedvenceket kéne most megnevezni? Gondolkodom...

Azt hiszem, ma is a gyerekkori kedvenceimet szeretem igazán. Még a sajtokat tenném hozzá, nagyon szeretem a sajtokat. De csak önmagukban, ételekben már nem igazán. A parmezánt nagyon szeretem üresen, paradicsommal, olajbogyóval, de ételekben már nem eszem meg. És ez minden sajtra igaz.

Na, kiderült az igazság: a rántott hús-hal-máj szentháromságban van nálam a kenyérfélékkel, krumplival és sajtokkal. És valójában tényleg ma is ezeket szeretem igazán.

Tálalót szeretném meginterjúvolni gyerekkora kedvenc ízeiről. :)

2011. május 26., csütörtök

"tetszik a recepted" díj

.

Alíz, az erdélyi fakanálforgató tollforgató tisztelt meg a "tetszik a recepted" díjjal - a svéd gombasalátámért kaptam és nagyon köszönöm Neki! Ez a díj nagyon jó ötlet volt Martinellitől, szívesen adom tovább, hiszen blogszomszédaimnál nagyon sok fantasztikus recepttel találkozom, és ezekre szívesen hívom fel olvasóim figyelmét is.




Legelőször is Alíznak adnám visszafelé is a díjat, mégpedig a nagyon-nagyon különleges ángádzsáborleves autentikus közléséért. Azt hiszem ezt előtte még soha senki nem tette meg, és bizony nagy kár lett volna ezért a nem hétköznapi ételreceptért, ha a feledés homályába veszett volna.

Anikónak a dédimamától megörökölt, szintén nagyon különleges aszalt szilvás bablevesét emelném ki sok jó receptje közül. Nagyon örülök, hogy ezt a csodálatos ételt megosztotta velünk, de aminek még jobban, hogy életigenlő, napos kedvét mindig érezhetjük.

Padparadsa barátosném receptjei közül a sokak által (általam is) nagyon kedvelt svéd húsgolyók receptét választottam, és ajándékoznám meg e díjjal. Azt hiszem, az ő leírása autentikus is. Nagy Levin is megnyalná utána a tíz ujját, azt hiszem.

Ildinyó blogja az általam egyik legszeretettebb virtuális szakácskönyv. Nehezen választok. De muszáj egyet, így legyen a nagyon gusztusos és finom epres ekler fánk - ami véleményem szerint a legjobb dolog, ami eperrel történhet. De Ildinyónak csodás levesei és zöldségételei is vannak, érdemes nála kutakodni.

Tálalónál találtam meg legkedvencebb, imádott zöldségem, az articsóka egy nagyon finom és egyszerű elkészítési módját, az articsókás tésztát. Ha egyszer, valaha találnék valahol articsókát, biztosan így készíteném el. Ha lesz kertem egyszer, tutira ültetek e világ legfinomabb zöldségéből....

Wise Lady blogjáról nem egy ételt ajánlanék, hanem az alapreceptek füllentyűt. Igen pontos, precíz, jó alapreceptjei vannak, sokat lehet tanulni tőle.

Hínyenc, a hétköznapi ínyenc blogján egyáltalán nem hétköznapi receptek vannak. Nagyon extra ételei vannak, indiai, ázsiai beütésekkel és csodás képekkel. Én mégis az egyszerű, autentikus hagymás babjáért rajongok, amit nem szabad kihagyni az életetekből, mert fantasztikusan finom.

Vegasztománia blogja meg egyszerűen gyönyörű, csodás fotókkal és még csodásabb ételekkel. Sokaknak a hús nélküli étkezés hiányosnak tűnik, de az Ő oldalát böngészve ennek az érzetnek nyomát sem találni. Remek ízek, fantasztikus fogások. Az a házitésztás, zöldséges lasagne nagyon csábító...

A falu végén, egy kurta konyhában éldegél Thrini. Egyszerű, ám nagyszerű receptjei vannak. Valójában két receptet ajánlanék, mert jól megférnek egymással, egy tányéron: a rozmaringos, kakukkfüves kacsasült mellé isteni köret szerintem ez a csodás kis sárgarépasaláta, zsenge nyári bébirépából. Nyamm.


A sort még lehetne folytatni. Sok embert kihagytam, de remélem - mert a blogdíjak természete ilyen - úgyis körbeér majd mindenkihez.

2011. március 4., péntek

Egy Fa Története

.

Nem tudom melyikőtök nézte anno a Miért éppen Alaszka? című zseniális sorozat epizódjait. Volt benne egy rész, ami egy helyi fáról szólt: Chakatalakatuwikról, röviden az öreg Vikiről. A fa hatalmas volt és nagyon idős. Cicely kis városkájában mindenkinek volt legalább egy érdekes története, mely az öreg Vikihez kapcsolódott. Volt aki alatta élte át élete első csókját. Volt akit egy viharos esőtől védett meg, volt aki árnya alatt olvasott először Schopenhauert. Az öreg Vikit mindenki ismerte és szerette, hozzá tartozott a városka életéhez.
Aztán egyik nap észrevették hogy a fa beteg lett. Morris, a gazdag volt űrhajós ki akarta vágni, a falusiak meg nem engedték. Gyűlést hívtak össze és nem lévén a helyiségben növényszakértő, a dokit kötelezték hogy vizsgálja meg Vikit és mondjon diagnózist. Persze Fleishmen doki tiltakozott és kiakadt, hogy hogy kezelhetik Vikit élőlényként és egyáltalán, ő emberekre szakosodott és nem fákra. De muszáj volt ellátnia a feladatát. Másnap az egész közösség kivonult a fához. Doki sztetoszkóppal meghallgatta, megvizsgálta. Végül beszerzett könyveket és megállapította, hogy az öreg Viki sajnos menthetetlen. Így kivágták. A következő kép az volt, hogy mindenki Holling kocsmájában van, a pulton pedig egy szép vastag ága ott van Vikinek. Feldíszítve virágokkal és szalagokkal, s az emberek emlékeznek Chakatalakatuwikról. Mindenki elmesélte a hozzá fűződő történetét. Méltón elbúcsúztatták öreg társukat - igazi halotti tort ültek a tiszteletére.



(Kép forrása: Katicamanó Sütödéje)

S hogy miért meséltem el a történetet? Mert minden évben megszavazzák az év Európai Fáját. Tudtátok?
És idén Magyarországról egy zalai fa lett a győztes, egy 500 éves Letenyei Platán. Sajnos az Ő nevét nem tudom. Pedig biztosan van, mint az öreg Vikinek is.

A fák története, a nevezés indoklása a http://voting.treeoftheyear.org/ oldalon olvasható!

"Az Európai Év Fája verseny célja, hogy nemzetközi szintre emelje a fák kérdését. A versenyben való részvétel erősíti az emberek kötődését környezetükhöz és felhívja figyelmüket a természeti értékekre.

Az európai szavazás alapjául szolgáló országos Év Fája versenyt 2010-ben első alkalommal rendezte meg az Ökotárs Alapítvány, nagy sikerrel: a vetélkedőre 125 fát jelöltek magánszemélyek, civil szervezetek, önkormányzatok az ország minden részéről, és több mint 16 ezer szavazatot adtak le rájuk. Az eredetileg Csehországból indult programot az Ökotárs testvérszervezete, a Nadace Partnerstvi kezdeményezte és szervezi. Csehországban 2011-ben lesz tíz éves az Év Fája - ez adta az ötletet a vetélkedő nemzetközivé szélesítéséhez, amely jövőre várhatóan Franciaországban, Írországban és Lengyelországban is elindul.

Ha Ön is szeretné, hogy a magyar versenyző, a Letenyei Platán nyerjen, látogassa meg az Európai Év Fája weboldalát és szavazzon:
http://voting.treeoftheyear.org/voting/tree-4/vl/hu".

Bővebb leírást a http://evfaja.okotars.hu/ oldalon találtok, minden induló fáról. Aki szavazni szeretne a Letenyei Platánra, gyorsan tegye, mert március 6.-a a határidő. Nagyon szépen köszönünk minden szavazatot a platánfa nevében is! :)



2010. december 8., szerda

Pacalperkelt - alias gahh


Az űr a legvégső határ. Ennek végtelenjét járja az Enterprise csillaghajó, melynek feladata: különös új világok fölfedezése, új életformák, új civilizációk fölkutatása és hogy eljusson oda, ahova ember még nem merészkedett.

(Star Trek, The new generation) 





A mai ételemet Ms. Poppynak ajánlom, aki meghirdetett egy játékot: főzzünk könyvből! Nos nem tudom elfogadja-e, mert én kedvenc (enyhén fogalmaztam, mert Star Terek rajongó vagyok) sorozatomat választottam. Több okból is. Először is, mert a napokban tett a NASA bejelentést: új életformára bukkantak, méghozzá arzén alapúra egy tó mélyén, itt a Földön. Ez alapjaiban változtatja meg az űrkutatást és biológiát, hiszen olyan bolygókon is lehet élet, amelyekről eddig nem gondolták hogy alkalmas intelligens létformák kifejlődésére.
A másik okom pedig az volt, hogy a Star Trek sorozatokban rengeteg ételnév hangzik el. Különösen a Voyagerben, ahol Nelix, a talaxiai szakács mindenféle fura dolgot főz. Például csabre-kabre szószt, dzsiváliai krémtortát (ami extra hupikék és csillog), leolagyökér-levest (aminél csak igazán enyhén lehet érezni a penészízt) és Nelix főz chili con carne-t is - igaz a legénység jópár tagja a gyengélkedőn köt ki utána gyomorpanaszokkal, mert Nelix elsokallja a chilit az ételben... és amely sorozatban Janeway kapitány még egy csillagködben is kávét sejt... A sorozatban megjelenik még a híres New York-i túrótorta is, diótorta és pizza, mogyoróvajas kenyér és krumplipüré is, meg rántott csirkecomb krumplisalátával. A Deep Space Nineban pedig Sisko kapitány paprikás csirkét főz és még az is kiderül hogy csakis akkor, ha jókedve van és ünnepel... Konkrétan el is hangzik hogy ez egy magyar étel. Idősebb Siskonak pedig jólmenő étterme van New Orleansban, ahol remek kajun ételeket lehet enni és idősebb Sisko soha, de soha nem enne replikált kaját.
No de térjünk vissza az általam ma főzött ételre ami nem más, mint a pacalperkelt. És hogy jön a pacal a Star Trekhez? Hát úgy, hogy a klingonok kedvenc étele a gahh. Ami persze él és mozog és frissen jó (lárvák vagy giliszták, bár a Deep Space Nineban felsorolnak vagy 20 féle gahhot és mind máshogy mozog a szájban), de néha meg is főzik ha csatákban nem jutnak friss gahhoz a harcosok.
A klingonok harcos nép, életük a küzdelem. Nagyon erősek és bátrak és becsületesek. És nagy hangjuk van és győzelmeiket szeretik operákban és hőskölteményekben megírni...
Szóval ma ahogy ettük a pörköltet, az jutott eszembe: jé! Ez olyan mint a gahh! :)
Nézzétek el nekem. Star Trek függő vagyok. De egyszer úgyis kiírom az összes ételnevet a sorozatból! És le is főzöm! Még a bűnrossz, penészes leolagyökérlevest is. :)

És miért imádom a Star Trek sorozatokat? Mert egy olyan jövőt villant fel, ahol teljesen különböző kultúrák békésen és egymás iránti tisztelettel szépen megférnek. És mert zseniális. És mert... egyszerűen tökéletes. 

A Star Trek, the next generation c. sorozatban egyébként játszik például Woopy Goldberg is: ő Gauinen, a bölcs báros. És ugyanebben a sorozatban megjelenik a híres fizikus, Dawid Hawkins is egy pókerpartiban - önmagát alakítja. De rengeteg érdekessége van a sorozatoknak...

Ja...! És tudja valaki mi az az állapotfüggő asszociatív paradoxon? :)





Hozzávalók a pacalperkelthez (gahhoz) 4 főre:

1 kg előfőzött, tisztított pacal (gahh),
2 közepes-nagyobb fej vöröshagyma,
2 gerezd fokhagyma,
só,
4-5 evőkanál olaj vagy ennek megfelelő zsír,
1 teáskanál erős pista,
1 teáskanál sűrített paradicsom,
2 csapott evőkanál majoránna,
1 babérlevél,
2 csapott teáskanál pirospaprika,
1 chilipaprika,
1 mokkáskanál egész köménymag,
4 cl száraz vörösbor,
frissen őrölt bors.

A pacalt hagyjuk kiengedni, aztán kissé sós vízben előfőzzük. A zacskón az áll hogy 10 percig, de ez kevés. Legalább 40 percig főzzük. Közben készítsük el a pörköltalapot: olajon vagy zsíron dinszteljük meg az apró kockákra vágott vörös és fokhagymát, majd tegyük bele a fűszereket is, aztán húzzuk félre a tűzről. Mikor kellően előfőztük a pacalt, tegyük a pörköltalapba és öntsünk rá annyi kevés vizet, amennyi éppcsak ellepi. Fedő alatt főzzük kis lángon 30 percig, majd levéve róla a fedőt nagy lángon süssük zsírjára, újra öntsük fel kevés vízzel és ezzel is jól forraljuk össze.
A pacal akkor jó, ha kellően puha és jó fűszeres. És extra csípős. Olyan mint a lecsó vagy a halászlé vagy a chili con carne: csípősség (sőt, igazán csípősnek kell lennie) nélkül semmit sem ér.
Egyszerű főtt krumplival vagy friss házikenyérrel, savanyúsággal tálaljuk.

Kapla! :) (Ez egy klingon köszöntés.)
Hosszú, eredményes életet! (Ez pedig egy vulkáni köszöntés - kéztartás is van hozzá.)


2010. december 2., csütörtök

Sok kicsi nyereményjáték - már lehet licitálni!

.

Elindult tegnap a Sok kicsi!



Fantasztikus nyeremények várnak gazdára, a felajánlásokat ITT nézheted meg. És hogy hogyan vehetsz részt a játékban? ITT találod a válaszokat. Regisztrálni pedig ITT lehet.
Jó játékot, jó készülődést Mindenkinek az Ünnepre! :)

2010. október 28., csütörtök

Sütőtökkocka reformosan (édesség)



Az orvos kezel, a természet gyógyít.

(ismeretlen)





Egy édesség, amit bűntudat nélkül megehetsz. Már mikor először megsütöttem Pocak Panna mákos kockáját, akkor elhatároztam hogy újra fog belőle készülni, mert nem hogy nagyon egészséges, de nagyon finom is volt. Aztán arra gondoltam, ez éppen jó lesz Edó aktuális VKF kiírására is, melyben arra szólít fel minket, készítsünk reformosan ételeket. Ez azt hiszem, éppen megfelel a kiírásnak. Ezt a sütit bátran fogyaszthatják gluténérzékenyek, tejérzékenyek és cukorbetegek is.
Nem beszélve róla, halloween partyra is tökéletes. Csak díszítsd "szellemesen" és már partyképes is. :)

Hozzávalók egy 24/17 cm-es kistepsihez:

20 dkg darált dió,
10 dkg kókuszreszelék,
25 dkg sütőtök (tisztítva),
5 dkg nyírfacukor,
1 csipet só,
5 dkg aszalt vörösáfonya,
4 tojás,
2 evőkanál olaj,
1,5 dl frissen facsart narancslé vagy kókusztej,
1 narancsnak a reszelt héja.

Ebből a mennyiségből 12 kocka jön ki. Egyébként nagyon tömény, nagyon laktató.

Többféleképpen is készülhet. Eredetileg ugyanolyan csíkosra akartam, mint a mákosat, csak mikor készítettem, elábrándoztam... Így a sütőtököt is hozzákevertem a masszához, így egyszínű lett. Így is tökéletes, de csíkosan szebben mutat.
Leírom mindkét verziót. Ez a kevert:
A sütőtököt lereszeltem. A vékonyabb sajtreszelővel. A tojások fehérjéjét egy csipet sóval jó kemény habbá vertem, a tojások sárgáját pedig kikevertem fehéredésig a nyírfacukorral. Ehhez kevertem még az olajat, a reszelt narancshéjat és a narancslevet. A kókuszreszeléket, a darált diót, a reszelt sütőtököt és a vörösáfonyát egy tálban jól elkevertem, majd ehhez a keverékhez kevertem a tojássárgájás keveréket. Végül hozzákevertem óvatosan a felvert tojásfehérjét is. Sütőpapírral bélelt tepsiben 30 percig sütöttem közepes hőfokon.

A csíkos változat:
Keverjük össze egy tálban a kókuszreszeléket, a darált diót és a vörösáfonyát. A reszelt sütőtököt egy lehelletnyi sóval és egy evőkanál nyírfacukorral süssük meg egy lábosban, mint ahogy az almát szokás az almáspitéhez. A tojássárgáját keverjük ki fehéredésig a maradék nyírfacukorral és adjuk hozzá a reszelt narancshéjat, olajat és narancslevet. A fehérjéket verjük kemény habbá csipetnyi sóval. A kókuszreszelékes, diós keveréket vegyítsük a tojássárgájás keverékkel, majd a fehérjehabot is keverjük óvatosan bele.
Egy sütőpapírral bélelt tepsibe öntsük a massza egyik felét. Erre tegyük a sült sütőtököt egyenletes rétegben, majd erre jön a massza másik fele.
Közepes hőfokon 30 percig süssük.

Ja, igen. A harmadik variáns pedig: ha valaki nem rajong a sütőtökért, készítheti almás-diós változatban is.

Isteni és nagyon egészséges. Reformos. :)




A nyírfacukorról ITT olvashatsz.

A kókusz tartalmaz magnéziumot, kálciumot, cinket és vasat is. Telítetlen zsírsavakban gazdag, ezért a szívbetegségek kialakulásának esélyét is jelentősen csökkenti. Kiváló csonterősítő, segít a herpesz, az influenza kezelésében, valamint a gombák és baktériumok elpusztításában. A kókuszlé vizelet- és hashajtó, vértisztító és emésztést segítő hatású. A kókuszolaj gazdag laurinsavban, amely hasonlatossá teszi az anyatejhez.

A hindu néphagyomány szerint a kókusz 99 féle betegség gyógyítására jó. (Forrás ITT.)

A vörösáfonyáról ITT tájékozódhatsz.

A sütőtök gyógyhatásairól ITT olvashatsz.

A dióról pedig ITT találtam egy részletes és nagyon jó írást.

2009. november 2., hétfő

Szép a kerekség: felhívás játékra!

.

Köszönöm! :)


Minden kedves olvasómnak, hogy megtisztel a jelenlétével és a figyelmével. Minden látható és láthatatlan Kedvesnek. :)

Látható olvasóim száma ma kereken 100 lett.

Ezen apropóból szeretnék kiírni egy kis játékot. Mert nagyon örülnék, ha kapnék visszajelzéseket Tőletek hogy tényleg jók-e a receptek, könnyen elkészíthetők-e.

Ha küldtök nekem fotóval olyan ételt, amit a blogomról készítettetek, kisorsolok egy festményemet köztetek. Ezt, konkrétan:




És örülnék egy kis szóbeli kiegészítésnek is, hogy ízlett-e, könnyű volt vagy nehéz elkészíteni, stb...
És itt erősen bátorítanám nem gasztroblogger olvasóimat is, hogy bátran küldjenek csak fotókat és levelet! (szellemafazekban@gmail.com)
A határidő: 2009. december 15. És akkor karácsonyra oda is érhet valakihez. :)

A sorsolás kalapból fog zajlani és kedves férjemet fogom felkérni a húzásra - csak hogy abszolút tiszta legyen a játék. :)

A kép olajfestmény, farost alapon. Mérete 24*34 cm, tehát kis méretű - kicsi lakásban is elfér... Címe: Város kékben. (Művészeti tárlaton is szerepelt egyébként, bejárta a környező országokat is, és Magyarországot is.)

Szívem szerint Mindenkit megajándékoznék - de arra sajnos nincs módom. Döntsön Fortuna! :)

2009. október 15., csütörtök

Miért jó fiatalnak lenni? / Az öt tibeti jógagyakorlat

.

Ki kell egészítenem Krisztina kérdésére adott válaszomat, mégpedig Whise Lady kommentje miatt.
Igaz, valóban kellemetlen megtapasztalni, hogy kopik a test, gyengül az erő.

A kiegészítés az 5 tibeti jógagyakorlat nevet viseli, és szerintem sokan ismeritek is már. Lehet kapni könyvvel együtt DVD-n. Öt meglepően egyszerű gyakorlat, amelyek azonban fantasztikus hatásúak. Szívből ajánlom mindenkinek. Én is csináltam egy darabig és nagyon jótékony, tapasztalatból mondhatom. És milyen jó hogy Szepyke útjára indította ezt a kérdést, mert így én is újra fogom kezdeni. Kedvet kaptam újra hozzá!

Ami nagyon fontos, a végén lévő figyelmeztetés, ezt ki is emelem vastag és nagyobb betűkkel. Kötelezően tartsátok be, mert tényleg nagyon erőteljes hatásúak ezek az egyszerűenek tűnő gyakorlatok, nem szabad túlzásba sem vinni. Még egy. A videón 6 gyakorlat látható. Az utolsót ne végezzétek, a légzőgyakorlatot. Csak az első ötöt. Mert ha jól tudom, a hatodik csak hosszabb ideje cölibátusban élőknek ajánlott.





Az öt tibeti jógagyakorlat

Az első rítus:
Az első rítus nagyon egyszerű. Mozdulatait a gyerekek is gyakran végzik játék közben. Célja az energiaáramlás felgyorsítása. Amit tennünk kell, csupán annyi, hogy felállunk és kinyújtott két karunkat oldalt vállmagasságig emeljük. Ezután kezdjünk el saját tengelyünk körül forogni egészen addig, amíg enyhén el nem szédülünk. Nagyon fontos, hogy a forgást balról jobbra végezzük. (Ha egy órát számlapjával felfelé a földre helyezünk, akkor a mutatók járásával megegyező irányban)
Felnőtt emberek kezdetben nem képesek hatnál több alkalommal körbeforogni anélkül, hogy nagyon el ne szédülnének. Kezdőnek nem is szabad többel próbálkoznia. Ha úgy érezzük, hogy a szédülés megszüntetésére legjobb lenne leülnünk vagy lefeküdnünk, mindenképpen tegyük meg. Idővel egyre több forgásra leszünk képesek.

A második rítus:
A következő rítus az eddiginél erőteljesebb működésre ösztönzi a hét energiacentrumot. Feküdjünk le hanyatt a földre, vastag szőnyegre, vagy nem túl kemény talajra. Két karunkat helyezzük kinyújtva szorosan magunk mellé, tenyerünk nézzen lefelé, az ujjainkat zárjuk össze. Emeljük fel a fejünket annyira, hogy állunk szinte fúródjon bele mellkasunkba, ugyanakkor kinyújtott lábainkat is emeljük fel úgy, hogy merőlegesek legyenek a talajra. Ha tudjuk, emeljük lábainkat még tovább a fejünk irányába, de térdünket továbbra se hajlítsuk be.
Azután fejünket és lábunkat egyidejűleg lassan engedjük vissza a talajra. Lazítsuk el izmainkat, majd ismételjük meg a rítust.
A gyakorlatok során vegyünk fel egy állandó légzési ritmust: lélegezzünk be, amikor a fejünket és lábainkat felemeljük, és ki, amikor visszaengedjük őket a talajra. Az ismétlések közti szünetben a lazítás alatt se zökkenjünk ki ebből a ritmusból. Minél mélyebben lélegzünk, annál jobb.

A harmadik rítus:
A harmadik rítust közvetlenül a második után kell csinálni.
Térdeljünk le a földre, a felsőtestünk maradjon egyenes, két karunk a törzs mellett, kezünk a combunkon. Most hajtsuk fejünket előre úgy, hogy állunk szinte a mellkasunkba fúródjon. Azután finoman hajtsuk hátra a fejünket és a nyakunkat, amennyire csak tudjuk, úgy, hogy gerincünk alkosson boltívet. Eközben kapaszkodjunk a combunkba támaszért. Térjünk vissza a kiinduló helyzetbe és kezdjük a rítust előlről.
Akárcsak a második rítusnál, itt is ügyelni kell a szabályos légzésre. Hátrahajlásnál lélegezzünk be, a kiegyenesedésnél pedig ki. Szívjunk annyi levegőt a tüdőnkbe, amennyit csak tudunk. Hogy figyelmünket ne vonja el semmi, összpontosíthatunk csukott szemmel.

A negyedik rítus:
A negyedik rítus első látásra nehéznek tűnik, de egy hét után már könnyedén el lehet végezni.
Üljünk le kinyújtott lábakkal a földre, lábfejeink kb harminc cm távolságban legyenek egymástól. A derekunk maradjon egyenes, és helyezzük két tenyerünket a csípőnk mellé a földre. Ezután hajtsuk a fejünket előre, amíg állunk nem érintkezik a mellkasunkkal. Most pedig engedjük, hogy a fejünk olyan mélyre visszaereszkedjen, amennyire csak lehet, és ezzel egy időben tenyerünkre támaszkodva emeljük el a törzsünket a földtől, úgy, hogy a térdünk behajlik, de a karunk nyújtva marad. Törzsünk alkosson egyenes vonalat felső lábszárunkkal, a talajjal párhuzamosan. Karunk és alsó lábszárunk viszont legyen függőleges a talajra. Ha ezt a helyzetet felvettük, feszítsük meg összes izmainkat. Végül lazítsuk el izmainkat és térjünk vissza a kiinduló ülőhelyzetbe. Kicsit pihenjünk, mielőtt megismételjük a gyakorlatot.
Ezúttal is nagyon fontos a helyes légzés. Amikor felemeljük testünket, mélyen lélegezzünk be. Tartsuk benn a levegőt amíg izmainkat feszítjük, a talajra való visszaereszkedés közben pedig teljesen engedjük ki a levegőt. Az ismétlések közti pihenő alatt is tartsuk magunkat ehhez a légzési ritmushoz.

Az ötödik rítus:
Az ötödik rítus kiindulóhelyzetéhez egy kinyújtott karú, fekvőtámasz-szerű pozíciót kell felvennünk. Ehhez ereszkedjünk a talajra úgy, hogy csak a lábujjunk és tenyerünk támaszkodjon a földre, és így tartsuk meg magunkat a levegőben. A két tenyér és a két lábfej egymástól való távolsága egyaránt hatvan cm körüli legyen. Karjaink és lábaink legyenek kinyújtva. Ebben a pozícióban karunk merőleges a talajra, a gerinc homorúan meghajlik, és a test a vállak és a lábfej között szinte lóg a levegőben.
Ezután finoman hajtsuk a fejünket hátra, majd emeljük meg törzsünket úgy, hogy csípőnk elinduljon felfelé, amíg testünk egy fordított V alakját veszi fel. Ugyanakkor fejünket hajtsuk előre, állunk pedig érintkezzen a mellkasunkkal. Majd térjünk vissza a kiindulóhelyzetbe, és kezdjük előlről a gyakorlatot.
Ez a rítus egyike a legkönnyebbeknek. Ha gyakorlottságra teszünk szert benne, a visszaereszkedést próbáljuk meg úgy csinálni, hogy testünket a fordított V helyzetből hagyjuk majdnem a földig süllyedni. Izmainkat egy pillanatra feszítsük meg a fordított V pozícióban, majd a leeresztett pozícióban is.
Az ismert légzési metódust kell itt is alkalmazni. Mélyen lélegezzünk be, miközben testünket felemeljük, és engedjük ki a levegőt, amint testünket leeresztjük.

A gyakorlatok jótékony hatással vannak a merev ízületekre és erősítik az izmokat. De nem ez az elsődleges céljuk, hanem az, hogy az energiaközpontok forgási sebességét normalizálják, vagyis egy egészséges, huszonöt év körüli személyben meglévő természetes állapotot hozzanak létre. Az ilyen emberben az összes energiaforgó (csakra vagy csokor) egyforma sebességgel mozog.
Kezdetnek elég, ha az első héten mindegyiket háromszor végezzük naponta. Azután hetenként növelhetjük ezt a mennyiséget napi két ismétléssel egészen addig, amíg minden egyes rítust el nem végzünk huszonegyszer naponta. A második héten napi öt rítus, a harmadik héten hét, a negyedik héten kilenc, és így tovább. Tíz hét elteltével eljutunk oda, hogy mindegyik gyakorlatot huszonegyszer csináljuk naponta.
Ha valakinek nehézségei támadnak ennek a mennyiségnek a kapcsán az első rítus végzése közben, az nyugodtan csökkentse le forgásai számát annyira, amennyitől még nem szédül. Előbb-utóbb úgyis képes lesz huszonegy egymás utáni pörgésre.
Elég rítusonként a huszonegy ismétlés reggel vagy este.

A légzési ritmus fontossága:
Nemcsak az egyes gyakorlatok ismétlései közti rövid szünetben kell magunkat az egyenletes légzéshez tartani, hanem akkor is, amikor az egyik rítusról kis pihenés után áttérünk a következőre. Ilyenkor álljunk egyenesen és karunkat tegyük a csípőnkre. Mélyen és egyenletesen lélegezzünk.
A rítusok után javasolt egy langyos, de nem hideg fürdő.
Hetenként egy napnál többet sose hagyjunk ki!
Az öt rítus együttesen nem tart tovább húsz percnél.
(Peter Kelder: A fiatalság forrása)

(Forrás: innen)

2009. szeptember 27., vasárnap

Kékszőlős-szilvás máktorta (VKF 28.)




Minden borban kis angyal lakik, aki, ha az ember a bort megissza, nem hal meg, hanem az emberben lakó megszámlálhatatlanul sok kis tündér és angyal közé kerül. Amikor az ember iszik az érkező kis géniuszt a már bent lévők énekszóval és virágesővel fogadják. A tündérke el van bűvölve és az örömtől majd meggyullad. Az emberben ez az örömláng árad el, és őt is elragadja. Ez ellen nem lehet védekezni.

(Hamvas Béla)


 
A szőlő olyan ősi kultúrnövénye a Földnek, mint az emberiség emlékezete. Mintha együtt teremtődött volna az idők hajnalán a szőlő, a bor, az ember.
Legtöbbet erről a mítikus gyümölcsről talán a görögök tudtak. Dionüszosz a bor, a mámor, a szenvedélyeket felfakasztó extázis istene. A görög színház kialakulása szintén elválaszthatatlan Dionüszosztól. Bővebben ITT olvashatsz róla.

A szüretről vannak saját élményeim is, az évkörben az egyik legkedvesebb ünnepem.

Hajnalban megérkezünk a szőlőbe - minden párás, hideg még. Egy jó kupica pálinka azonban felmelegít, étvágyat csinál. Szüretelni nem lehet reggeli nélkül, így körbeüljük a gazdagon megterített asztalt. Van kenyér, töpörtyű, szalonna, kalács, pogácsa, lilahagyma, paprika, paradicsom, kolbász és sonka. S persze mindezt leöblítendő, egy-két kancsó pincehideg óbor.
Most már lehet menni a sorok közé. A házigazda gondosan elmondja, mit szedjünk, mit ne. S elindulunk, párosával. Egyik-egyik oldalán a tőkének. Közben pedig beszélgetünk, viccelődünk, nevetünk. Ha az ember kimelegedik, elfárad kissé, hoznak neki egy jó fröccsöt, csak a kiszáradás elhárítása végett.
Mire minden fürt a pincébe és a présbe kerül, már virágos kedvünk van.
Délre, kettő óra tájban vége is a munkának. Előkerül a bogrács, a tűznek való fa, az ebédnekvaló alapanyagok. A férfiak gondosan fát raknak, tüzet gyújtanak, helyére kerül a nagy bogrács. Az asszonyok főznek, a férfiak a pincében szorgoskodnak. Már tudni, hány fokos a must - persze ebből komoly következtetéseket vonnak le a hozzáértők a majdani újbor természetéről.

Fröccsözés, nevetés, jókedv. Kész az étel is. A házigazda tósztot mond egy pohár borral a kezében. Mielőtt inna, egy kortynyi bort a földre önt, Földanyának tiszteletül - megköszönve mind a tavalyi, mind az idei termést. Koccintunk, s eszünk.

Szeretem a szüretet...



Sütöttem mandalát. Valójában egy egyszerű mákos kevert, gyümölccsel gazdagítva.

Hozzávalók:

10 dkg liszt,
5 dkg darált mák,
2 tojás,
1 teáskanál sütőpor,
10-15 dkg porcukor (ki milyen édesen szereti),
3 evőkanál szőlőmagolaj (lehet ám sima napraforgóolaj is),
csipet só,
1 evőkanál vaníliás cukor,
4 evőkanál víz vagy tej.

A díszítéshez: kékszőlő és szilva.
A szilvát, kékszőlőszemeket félbevágtam, kimagoztam. A tésztához valókat robotgéppel habosra-hólyagosra kevertem. A formát kiolajoztam és liszteztem. Beleöntöttem a kész masszát és díszítettem. Amilyen rövid a recept, olyan hamar megvan valóban ez a kis kevert sütemény.
Háromnegyedes lángon sütöttem 10-15 percig.

2009. augusztus 26., szerda

A Magyar Trikolor tizenkét hónapja - fotópályázat

*

Kókusz cica híres lett! :)





Ismét - legnagyobb meglepődésemre - bekerült egy képem a Magyar Trikolor tizenkét hónapja című naptárba. Először 2007-ben pályáztam, a legelső kiadványba. Akkor kaptam meg a kis fényképezőgépemet, talán ha 3 napja lehetett nálam. Az a kép tulajdonképpen a legelső fotóm volt... Május elejénél a kicsi kép, a színes paprikákból és fokhagymából kirakott magyar zászló. (Ha rákkattintasz a képekre, nagyobban is láthatod őket.)



A 2010-es naptárba már nagy képpel kerültem be - és naná, hogy cicástul... :)
A kép a tavalyi nyaralásunk alkalmával készült, Badacsonytomajban. Van egy nagyon kedves család, náluk szoktunk nyaralni ha nagyobb társasággal vagyunk. Gyönyörű helyen laknak, a kert a Badacsony lábánál fekszik. Reggel, mikor a kerti kis kiülőben kávézom - a heggyel szemezek és beszélgetek... Még a sasokat is látni, ahogy köröznek méltóságteljesen.
Meglepődtem. Nagyon. :)

Ezúton is felhívom minden fotózni szerető figyelmét a pályázatra. Lehet küldeni anyagokat, csak bátran erre a címre: http://www.magyartrikolor.com/

*

2009. április 19., vasárnap

VKF XXIV.: Carlo Alessi, Fortuna és én

*


A történet egészen friss. Mai.
Vasárnap - szokásomhoz híven - bolhapiacoztam délelőtt. Ott akadtam Carlo Alessi híres citrusprésére. Próbáltam a neten megkeresni, mikor is alkotta ezt a fantasztikus tárgyat, de nem sikerült. Így hát kénytelen vagyok az emlékezetemre hagyatkozni, ami pedig nem túl erős. Ha jól rémlik, ez a citrusprés anno nagyon elhíresült, díjakat is nyert vele. Mikor először megláttam egy újságban, rögtön beleszerettem - lenyűgözött a formájában valami. Talán hogy olyan egyszerű, mégis valahogy figyelemfelkeltő. És hát a citrommániámról azt hiszem, nem kell újabb szót vesztegetnem...
Kérdem az árust: mennyi? Mondja 500 forint. Nézegettem, nézegettem, aztán visszaadtam. Azt mondja: mennyiért vinné el? Mondom 300-ért. Azt mondja: Jó. Mondom: jó. És az üzlet nyélbe is üttetett! :)



Nagyon szeretem a bolhapiacot. Rengeteg konyhai tárgyam, eszközöm származik onnan. A fotókon látható tányérak, poharak nagy része, a tálalótáljaim szinte összese, a klassz konyhai robotgépem, a kenyérpirítóm, a fonott kosaraim... azt hiszem, reggelig sem érnék a végére, ha mind felsorolnám. És ezek csak a tárgyak. De ott van még a bolhászás öröme: a rábukkanás csodája, a "jééé, ezer éve ilyet kerestem" döbbenete. Az alkudozás játéka. A barátokkal, ismerősökkel való találkozások rövid-hosszabb csevelyei, az együtt megivott sör hűvössége a piaci kocsma könyöklőjénél - miközben csak nézi az ember lánya a hömpölygő áradatot, a vidáman nevető arcokat, a kutyák türelmetlen de parancsteljesítő gazdilábánálüléseit, a gyerekek szaladgálását.
A piac emberi. Közeli. Hangulata van.

Ételt így most nem prezentálok a vadiúj citromfacsarómhoz, inkább csak idelinkelem a blogon találhatóakat. Ezekből lehet válogatni:

citromos joghurttorta
,
kókuszos-citromos görög süti,
torta al limone,
citromos spagetti,
citromos csirkecomb,
fish and chips mediterrán módra,
az avocadoról és a quacamole,
és temészetesen a LIMONÁDÉ!


Amiért még ezt a tárgyat választottam, az az, hogy szerettem volna én is dizájntervező lenni. De csak megvalósulatlan álom maradt. Sokszor szörnyülködöm azon, hogy miért nem alkalmaznak több kreatív embert a gyártóknál. Hiszen ugyanabból az alapanyagból lehet csinálni kétségbeejtően ronda tárgyakat és használati eszközöket is, és lehet csinálni nagyon szépeket, szemetgyönyörködtetőket is. Ugyanannyiba kerül. Akkor miért van olyan sok ronda tárgy körülöttünk? Nem értem. Már húsz éve sem értettem, most sem. Külföldön más a helyzet. Talán nálunk a coccializmus nem várt mellékhatása volt. Majd megkérdezem orvosomat, gyógyszerészemet. Ja. Persze, az én vagyok...

Egyetlen régi konyhai tárgyam van, őrzöm is, használom is. A nagymamám aludttejes nagy bögréje. Valahányszor előveszem, látom a nagyit magam előtt.




Imádta a kultúrát - nálunk így mondják, máshol írónak -, és pont anyuék lakása alatt volt egy kis tejbolt. Mindennap leküldött bennünket egy liter kultúráért. Vajas kiflivel ette. Én is nagyon szeretem, és nyáron nagyon sokszor iszom én is - behűtve felségesen finom és üdítő ital.
Szeretem ezt a bögrét.

A modern és a régi. Nálam, bennem jól megférnek együtt.




Utóirat Trinitynek:
A kedvenc tálam. Szárított csilit tartok benne, mert sokat fogyasztunk százon belőle. Mindig az étkezőasztalon van, elérhető közelségben.
(Erről írtam a hozzászólásoknál.)

2009. február 19., csütörtök

Citromillatú forróság



Óda a citromhoz és a nyárhoz



Ó nyár!

Várlak.
Ó forróság!
Várlak.

Citromízű és illatú télben...

Várlak.


(duende)



A pumukliversemet senki se vegye komolyan. :) Fáztam... És várom a forróságot, a nyarat, az éjjeli hűvös limonádékat...
Ezt ma reggel, most alkottam.

Viva la vida és viva la nyár! :)

2009. január 27., kedd

Utazás gasztronómiában - szakácskönyveim



Palócprovance
-tól jött egy újabb körkérdés, amiben is arról érdeklődött, melyik az 5 legkedvesebb szakácskönyvem?

Nem volt nehéz listáznom mert sajnos, igen kevés művel rendelkezem a gasztronómia világából. Szeretnék több szép és tartalmas kiadvánnyal dicsekedni, de mindenre nem fussa.


Elsőként említem Horváth Ilona szakácskönyvét. Alapmű, mindenkinek ajánlom. A főzés alapműveleteitől a bevásárláson, tartósításon át az egész profiknak való receptekig minden megtalálható benne. Az én példányom már elérte a saláta-állagot...

2. A Planétás. Anno, huszonpár évvel ezelőtt lehetett csomagonként vásárolni a kis kártyákat. Nekem szerencsém van mert anyu mindet megvette és összegyűjtötte, no és nekem is adta. Rengeteg recept, nagyon jól követhető leírásokkal. Aranyossy Árpád, Csizmadia László, Lelkes Lajos és Wenszky Ágnes szerkesztette, Kiss István illusztrálta, és a Mezőgazdasági Kiadó adta ki.

3. Újabb beszerzésem egy Itália ízeit tartalmazó könyv, "Az olasz konyha alapjai". Remek képekkel és remek receptekkel. Örülök hogy anno megvettem, ma már szerintem sehol sem kapható. Bár nem biztos. A Magyar Könyvklub gondozásában jelent meg, az írópáros: Cornelia Schinhari és Sebastian Dickhaut.

4. Ma már sajnos nincs köztünk Polcz Alaine. Csodálatos ember, remek pszichológus volt. Nagyon sok könyve jelent meg, legtöbb a lélekről, a haldoklásról. De írt szakácskönyvet is, Főzzünk örömmel! címmel. Mikor megvettem kiolvastam, mint egy könyvet, mert olyan. Nagyon-nagyon szeretem.

5. Utolsóként egy nem recepteket tartalmazó könyvet említenék, Romváry Vilmos Fűszerek könyve című összefoglalóját. Sokszor belelapozok, mert társít ételeket fűszerekhez és fordítva. De leginkább azért forgatom, mert én sokszor használom a fűszereimet - van vagy hetven valahány - orvosságként is. Megtalálom a könyvben az adott növény minden tulajdonságát: honnan származik, milyen anyagokat tartalmaz - valamint azt is, milyen gyógyhatásai vannak.

Hát, röviden ennyi. A kérdést továbbítom Napmátkának, Renátának, Áginak, Katának, ZinczyKának, Mammának.

2009. január 21., szerda

Ősi ízvilágú egytálételek: áldosok és üstönyök


Akkor közkívánatra a régi ízvilágú egytálétek, az áldosok és üstönyök.
Először is, a régi elnevezések (nekem nagyon tetszenek):

áldos: hosszú levű áldozati étel
üstöny: rövid levű áldozati étel (mint a pörkölt),
töltelény: káposztalevélbe vagy tésztába töltött darált alapanyag,
kötöny: bélbe töltött darált alapanyag,
párolány: párolt készítmény,
föstölény: füstölt készítmény,
sütény: sült hús,
baligány: párolt, darált hal összedolgozva más alapanyagokkal,
zöldelény: zöldség,
keverény: friss salátakészítmény,
nyárád: ízesített, friss zöldséglé,
mézelény: tészta alapú édesség,
kelény: lapos, lángosszerű kenyér,
gyurány: tészta,
monyád: galuska,
csipetkény: csipetke,
szömörcsög: gombóc,
ízelény: mártás,
gyöket: fűszerkeverék,
ötükény ízek: pentaton ízek, az öt alapíz együttes megjelenési formája,
napkirályvirág: krizantém,
fejlevelű: káposzta,
pirosgyökerű: cékla,
gyökfű: petrezselyem,
hagymafű: metélőhagyma,
tündérfű: rozmaring,
tökörke: cukkini,
hungyök: koriander,
sáfránygyömbér: kurkuma,
vizibúza: rizs,
turfű: majoránna.

A gyöketek az ősi konyhánk ízvilágának lelkét alkották. Ízesítő koncentrátumoknak is nevezhetők. Mózes Péter mesterszakács és Cey-Bert Róbert Gyula 3 féle gyöketet állított össze:
  • hun gyöket: sárga színvilág, sejtelmesen összecsengő, férfias ízek: 1/1 rész gyömbérgyökér, 1/1 rész vöröshagyma,, 1/1 rész fokhagyma,, 1/2 rész hungyök gyökér és levél, 1/6 rész sárga citromhély, 1/5 rész friss kakukkfű, 1/10 rész fiss tündérfű, 1/10 rész sárga napkirályvirág-szirmok, 1/10 rész bors, 1/20 rész kömény, 1/20 rész szerecsendióvirág, 1/20 rész sáfránygyömbér, 1/20 rész szegfűszeg, 1/20 rész só.
  • avar gyöket: enyhén pirossas színvilág, kellemesen édes-savanykás, illatos trópusi fűszerekkel vezetett harmonikus ízvilág: 1/1 rész gyömbérgyökér, 1/1 rész lilahagyma, 1/1 rész fokhagyma, 1/2 rész sárgarépa, 1/4 rész cékla, 1/4 rész hungyök gyökér és levél, 1/6 rész sárga citromhéj és citromlé, 1/5 rész bazsalikomlevél, 1/5 rész friss citromfűlevél, 1/5 rész bors, 1/20 rész fahéj, 1/20 rész szegfűszeg, 1/20 rész csillagánizs, 1/20 rész piros rózsaszirom, 1/20 rész pipacsvirágszirom, 1/20 rész só.
  • magyar gyöket: élénkzöld színek, markáns ízek, gazdagon használt friss fűszerek jellegzetes ízvilága: 1/1 rész gyömbérgyökér, 1/1 rész zöldhagyma szárával vagy vöröshagyma, 1/1 rész zöld fokhagyma szárával, 1/4 rész zölduborka, 1/1 rész hungyök gyökér és levél, 1/6 rész zöld citromhéj, 1/6 rész friss tárkony, 1/10 rész friss lestyán, 1/10 rész friss zellerlevél, 1/20 rész friss majoránna, 1/20 rész friss kapor, 1/20 rész tormagyökér és levél, 1/20 rész csomor, 1/20 rész só.
Természetesen, ezek csak irányadó keverékek. Bárki kikísérletezheti saját gyöketeit, szájaíze szerint. Áldosok, üstönyök akár otthon is készülhetnek, de az igazi kint a természet lágy ölén alkotódhat csak... Nagyon finomak, én ha jól emlékszem, csepel-szigeti csirkeüstönyt ettem hagymafüves monyáddal. Mesés íze volt! Áldost is kóstoltam, az is fennséges.
A gyöketek elkészítése: A kiválasztott összetevőket megtisztítjuk és apró darabokra vágjuk, majd jól összekeverjük. Zárt sütőben, vagy fedeles sütőedényben tűz fölött enyhén hőkezeljük, vigyázva arra, nehogy megégjenek. Rövid idejű hűlés után kőmozsárban addig zúzzuk, míg teljesen pépszerűvé, krémes állagúvá válik.

Áldos: nagy gonddal készített áldozati étel, hosszú lére eresztett, leveses jellegű, melyben az egy vagy többféle húst összefőzzük zöldségekkel, friss füvekkel, fűszerekkel, gombákkal esetleg gyümölcsökkel. Az alapízesítésre a kiválasztott gyöketet használjuk. Az áldos tartalmas, sűrű levét a szétfőtt hagyma és a szétfőtt zöldségek anyaga képezi, zsirdékot, olajat soha nem használunk hozzá. Az áldos készítésének a zsírmentességet kivéve nincsenek tiltó szabályai.
Üstöny: A rövid levű áldost üstönynek nevezzük. Alapszabályai az áldoshoz hasonlóak, de a levét elforraljuk, "pörköltszerűen" besűrítve. A megfőzésre szánt húsmennyiség közel egyötöde a vöröshagyma, amelyet teljesen szétfőzünk, ez adja az üstöny sűrű léalapját. A hagymából kifővő olaj teszi lehetővé, hogy sűrű és szaftos lehessen.

Receptek:

Attila hun királyi áldos: hun áldosgyöket, gyömbér, fokhagyma, hungyök, sáfrány, bors, sárgarépa, kömény, kockákra vágott marhahús, méz, kockákra vágott bárányhús, citromlé, apróra vágott vöröshagyma, reszelt citromhéj, kockákra vágott gomba, uborka, káposzta, tejföl, fehérbor (száraz tokaji szamorodni), összevágott friss tündérfű, só, friss vágott kakukkfű, aludttej, kamillavirág.
Díszítés: piros virág.
Uralkodó ízirány: hun áldosgyöket, hungyök, gyömbér, tündérfű.

A friss forrásvizet néhány kamillavirággal üstben, nyílt tűz felett felforraljuk. Hozzáadjuk az apró kockákra vágott vöröshagymát, majd addig főzzük (szükség esetén a forrásvizet mindig pótolva), míg a hagyma szét nem fő. Ekkor hozzáadjuk a kockákra vágott húsokat és a hun áldosgyöketet. Forrás után a friss, vágott fűszerek egy részét hozzáfőzzük, többször megkóstolva és ellenőrizve a hús puhaságát. A teljes puhulás előtt hozzáadjuk az előzőleg egyformára darabolt gombát, káposztát és uborkát, megszórjuk sáfránnyal, és kevés mézzel, citromlével ízesítjük. Az aludttejhez merünk az áldos levéből, majd a forrásban lévő áldoshoz adagoljuk, és végül kevés fehérborral ízesítjük. Tálalkor a maradék zöldfűszerekkel, reszelt citromhéjjal és piros virágszirmokkal a tányéron meghintjük.

Hunor és Magor csodaboga áldos hozzávalói: hun és magyar áldosgyöket, só, kockákra vágott szarvas- és őzhús, tejföl, vöröshagyma, erdei gombák, citromlé, fehérbor, méz, sáfrány, virágpor, sáfránygyömbér, friss bazsalikom, hungyök, bársonyvirág, friss gyömbér, bodzabogyók (vagy bodzalekvár), vanílis, reszelt dió.
Díszítés: fehér virág.
Uralkotó ízirány: friss bazsalikom - friss gyömbér.

Szittya fehérló áldos: kockákra vágott, fiatal lóhús, méz, magyar áldosgyöket, tejföl, darált-pörkölt árpa, kumisz (vagy kefír), vöröshagyma, citromfű, citromlé, fehérbor (édes tokaji szamorodni), reszelt citromhély, só.
Díszítés: kék és fehér virág.
Uralkodó ízirány: savanykás (citromlé, kumisz), tálalás előtt friss citromfűvel megszórva.

Turulsólymász vadgalamb áldos: hun áldosgyöket, méz, kockákra vágott vadgalambhús, citromlé, mazsola, reszelt citromhéj, feketeribiszkelé, pörkölt mandula, vöröshagyma, só, tejföl, bodzalekvár, fehérbor (táltoshegyi nemesrizling).

Boldogasszony áldos: magyar áldosgyöket, só, pirosgyökér, kókusztejpor, tejföl, vanília, akácméz, mazsola, citromlé, csillagánizs, reszelt citromhéj, hungyök, virágpor, bodzabogyók, fehérbor, tündérfű. A főtt céklát robotgépben péppé zúzzuk, majd szokásosan megfőzzük az áldost.
Díszítés: fehér virág.
Uralkodó ízirány: édes-savanykás.

Világfa szárnyasáldos: hun gyöket, citromlé, kockákra vágott szárnyashúsok, reszelt citromhéj, csillagánizs, sáfránygyömbér, mazsola, tejföl, tökörke, méz, só, reszelt dió, kajszibarack, őszibarack, fehérbor.
Díszítés: fehér virágok.
Uralkodó ízirány: édes-savanykás.


Pozsonyi kecsegeüstöny: magyar áldosgyöket, fehérbor, kecsegeszeletek, tejföl, vöröshagyma, reszelt dió, gyökfű, tündérfű, sóska, citromlé, csillagánizs, sütőtök, reszelt citromhéj, hungyök, reszelt torma, mazsola.
Rövidlevű áldosmódra készítjük el, de az üstönyhöz való sok hagyma-alappal. A gyökfüvet és a sóskát pürésítjük, majd tejföllel összekeverjük és hozzáadjuk az üstönyhöz. Tálalás előtt összevágott, friss tündérfűvel megszórjuk.
Díszítés: sárga és fehér virág.
Uralkodó ízirány: csillagánizzsal vegyített, savanykás ízek.

Csepel-szigeti csirkeüstöny hagymafüves monyáddal: avar áldosgyöket, só, feldarabolt csirkehús, tejföl, fehérbor, friss gyömbér, vöröshagyma, fahéj, hagymafű, bors, sáfránygyömbér, kömény, hungyök, citromlé, liszt, reszelt citromhéj, tojás, méz, gyökfű. Köretnek lisztből és tojásból monyádot készítünk, amelynek masszájába összevágott, friss hagymafüvet keverünk. Az üstönyt tálalás előtt összevágott, friss gyömbérral és friss gyökfűvel szórjuk meg.
Díszítés: piros virág.
Uralkodó ízirány: édes-savanykás gyömbéres ízek.

Tarcal-hegyi zöldelényüstöny: avar áldosgyöket, só, tokaji aszú, vizitorma, vöröshagyma, csalán, káposzta, paraj, uborka, gyökfű, padlizsán, sárga- és fehérrépa, citromlé, méz, reszelt citromhéj, friss tárkony, friss reszelt gyömbér, torma, mazsola, tejföl, őrölt-pörkölt árpa, szerecsendió.
Tálalás előtt friss, vágott tárkonynal megszórjuk.
Díszítés: piros és fehér virágok.
Uralkodó ízirány: édes-savanykás, friss, tárkonyos ízek.

Munkácsi erdei gombaüstöny: avar áldosgyöket, erdei gombák, citromlé, vöröshagyma, reszelt citromhéj, tejföl, pörkölt mandula, csillagánizs, hungyök, sáfránygyömbér, bors, tökörke, friss citromfű, friss gyömbér, darált dió, fehérbor.
Díszítés: friss gombák, erdei virágok.
Uralkodó ízirány: gombaízek, savanykásan, kellemesen kesernyés.

Hungvári marhaüstöny: avar áldosgyöket, só, kockára vágott marhahús, erdei gomba, cékla, citromlé, reszelt citromhéj, friss gyömbér, csillagánizs, tejföl, friss komlóvirág, méz, bors, feketeribizli, köles, fahéj, friss csomborhungyök, reszelt pörkölt mandula, vörösbor.
Tálalás előtt megszórjuk friss, vágott csomborral.
Díszítés: fehér és sárga virágok.
Uralkodó ízirány: édes-savanykás-kesernyés.

Nagyszentmiklósi bárányüstöny, zöldelény szömörcsöggel: hun áldosgyöket, só, kockára vágott bárányhús, sáfránygyömbér, vöröshagyma, méz, tejföl, friss gyömbér, vöröshagyma, méz, tejföl, friss gyömbér, vörösbor, spenót, káposzta, fokhagyma, erdei gomba, citromlé, uborka, reszelt citromhéj, sárgarépa, reszelt dió, liszt, tojás, som.
A káposztát, a spenótot, az uborkát és a sárgarépát külön megfőzzük, majd pürésítjük. Liszttel és tojással összegyúrva szömörcsögöket formálunk belőle. Tálalás előtt megszórjuk friss, vágott tárkonynal.
Díszítés: sárga bársonyvirág és fehér virág.
Uralkodó ízirány: tárkonyos-fokhagymás, édes-savanykás.

(Cey-Bert Róbert Gyula: A honfoglaláskori fejedelmi konyhát felidéző ételek és receptek)




(A képen egy ásatásnál talált hun üst látható.)

2009. január 20., kedd

Toroskáposzta


Az ősi társadalmakban az ember az élelmet az Isten, a Szellemek és az eltávozott ősök szellemeinek az ajándékának tekintette, és ezért minden családi étkezés egyúttal családi ételáldozat is volt. Az étkezés előtt az elkészült ételből áldozatot mutattak be az Istennek, az ősök szellemeinek, kérve az áldásukat a családra és kérve segítségüket, hogy a családnak a jövőben is meglegyen az elegendő élelme. Az étkezések, imák és kommunikációs kapcsolatteremtések is voltak az ember, az Isten, az ősök szellemei és földöntúli erők között. A sámángyakorlatú ősi magyar vallásrendszer áldozati ételét áldosnak hívták. Az áldos készítésének a szabályait az ősi sámángyakorlatú hitvilág értékei határozták meg. Ezeknek az értékeknek a legfontosabb alapelve az összhang, a harmónia létrehozása volt: összeköttetés meghatározó elemei (víz, tűz, föld, levegő, fém, fa) az égi, a földi és földalatti világ termékei és az állat és növényvilág között. Ezért az áldos alapanyagait mindig szabadtűzön, vízzel telt bográcsban főzték össze (víz, tűz, föld, fém, levegő, fa), olyan módon, hogy harmóniát hozzanak létre az állat- és növényvilág között ( a feláldozott állat apróra vágott húsa és összevágott növények) és az égi (virágok) a földi (földön lévő növények, például gabona vagy káposzta) és a földalatti világ (például hagyma, só, föld alatt kifejlődő gyökeres zöldségek) termékei között. Az áldos tehát egy hosszú lére eresztett leveses jellegű ételt jelentett, melyet minden sűrítés, zsír és olaj hozzáadása nélkül készült el.
(Cey-Bert Róbert Gyula)




Hát áldost sajnos most nem főzhettem, mivel nincsen kertem. Az ablakpárkány pedig elég szűkös... Viszont a toroskáposzta azt hiszem mégis egytálétel, csak épp: üstöny-féle - elkészíthettem volna aképpen is, de én most a közvetlen és közelebbi ősök szellemét hívtam segítségül. Tehát a hagyma elmaradt, és zsírral készült.
Ez a toroskáposzta joggal pályázhat a világ legegyszerűbb egytálétele címére. Mindössze három összetevője van az ételnek. A három összetevő azonban nagyon fontos, hogy jó minőségű legyen. Nem készíthető gyorsérlelt káposztából, csak igazi házi hordóskáposztából. S ha így nézem, az étel valóban egyszerű, de a káposzta bizony sok figyelmet, babusgatást és munkát igényel, mire savanyúvá válik. Másik fontos összetevője a jóféle házi disznózsír. Olajjal nem készíthető, csak zsírral. A harmadik szereplő legfontosabb tulajdonsága pedig a frissessége. Hát, egytálétel vagy sem, számomra minden benne van ami fontos és tápláló, mert furcsa étek ez... Furcsa dolog az idő és a tér...
Ezt az ételt gyerekkoromban ettem utoljára, akkor is tán egyszer. Nagyanyám főzte, még most is számban érzem az ízét. Ahhoz, hogy el tudjam ugyanúgy készíteni, meg kellett idéznem az ősök szellemét a tűzhelyemhez. Nagynyámét, az ő anyjáét, az ő anyjáét... ez a lánc az idő ködébe burkolózik, de nem vész el. Olyan hosszú, hogy tán ezerszer is körbeérné a világot és olyan ősi, mint Földanya. A nők ételeken keresztül is őrzik anyáik, nagyanyáik emlékét és szellemét.
Ezt az ételt nagymamámnak ajánlom. 



Hozzávalók 4 főre:
1 kg disznóhús vegyesen (lapocka és oldalas),
1 evőkanálnyi mangalicazsír vagy jóféle házi disznózsír,
1 kg házi hordóskáposzta,
só.
A húsféléket megmostam, majd rusztikusabb darabokra vágtam. A zsírt felhevítettem, így tettem bele a húsdarabokat. Szép pirosasra sütöttem nagy lángon, hogy finom pörzsanyagok képződjenek a zsírban. Ezután kevés vízzel felöntöttem, sóztam. Mikor a hús félig puha lett, hozzáadtam a hordóskáposztát is és fedő alatt hagytam puhulni. Pici vizet mindig öntöttem alá. Mikor a hús is, káposzta is megpuhult, zsírjára sütöttem.

Nagymama tényleg jelen volt, mert az étel íze egészen olyan lett, mint amire emlékeztem.
Friss kenyérrel, vörösborral tálaltam. Nagyon jól illik még hozzá a hajában sült burgonya is. Nagyon laktató, nagyon finom.