Blitva (mándoldos burgonya) grillezett kalamárikkal

Egy ideje figyelek rá, hogy több halfélét együnk. Például halászlevet is rendszeresen főzök mostanában, hála a házunk alatt lévő remek halboltnak. Tegnap is a halleves végett tértem be, de épp nem volt friss kárászuk, ellenben megláttam ezeket a szépséges tintahalakat. Ahogy az a végzet által történni szokott, egész más zsákmánnyal jöttem ki a boltból, mint amiért mentem... Úgyhogy reprodukáltam a nemrégiben, Szabadkán evett ételünket, mert nagyon ízlett. És a halastól azt is megtudtam, hogyan nevezik a szerbek és horvátok által nagyon kedvelt mándoldos krumplit, amit előszeretettel készítenek halak, illetve tenger gyümölcsei mellé. A neve egyszerűen blitva, s ha jól tudom, ez a mángold neve náluk. Ami kihívást jelentett, az a kalamári tisztítása és sütése volt, még soha nem csináltam egyiket sem. De jelentem: remekül sikerült mindkettő.

A kalamári tisztítása: általában fagyasztva kapható, ezért este későn letettem a fagyasztóból a normál hűtőbe, így reggelre ki is olvadt. Azzal kell kezdeni, hogy a fejénél megfogjuk, és kihúzzuk a belsejét. Aztán kihúzzuk a kis áttetsző csontját, ami úgy néz ki, mint egy kis műanyag, hosszúkás levélke. Könnyen kijön. Aztán egy hosszúnyelű kiskanállal kikaparjuk a belsejét, hogy teljesen tiszta legyen, a külsejéről pedig eltávolítjuk a két kis úszót és a vékony bőrt. Majd alaposan megmossuk. Aztán a fejrészről levágjuk a kis csápokat a szemek mögött, így egyen maradnak a kis úszók. Ahogy elvágjuk, egy kis gömbölyű porcos rész marad a csápok közepén, azt is eltávolítjuk, majd alaposan megmossuk a letisztított csápokat is. Ezeken marad kis szürkés bőr, ami nem eltávolítható, szóval ezzel együtt sütjük. Végül besózzuk és visszatesszük a hűtőbe sütésig. 

A kalamári sütése: vághatjuk karikákra is, de egyben is hagyhatjuk a törzseket. Én egyben hagytam. A fölösleges vizet öntsük le a kalamárikról, hogy ne fröcsköljön nagyon sütésnél. Egy serpenyőt nagyon forrósítsunk fel, mert tulajdonképpen grillezni fogjuk. Amikor már jó forró a serpenyő, kevés olívaolajat öntsünk bele és helyezzük a serpenyőbe a tintahalakat: mind a törzseket, mint a kis csápokat. Rázogassuk a serpenyőt időnként, hogy minden oldalról tudjanak a darabok grilleződni. A tintahalnál nagyon kell ügyelni arra, hogy ne süssük túl, mert egyik pillanatról a másikra cipőtalp állagúra tud keményedni. Én olyan három percig sütöttem, és hihetetlenül omlós és puha lett, ugyanakkor gyönyörű színt is kapott. Ennyi pont elég neki, tökéletesen átsül.

A blitva hozzávalói 2 főre: 

70 dkg burgonya

25 dkg mángold

só, frissen őrölt bors

2 evőkanál olívaolaj

2 nagy gerezd fokhagyma

A burgonyát hajában megfőzzük, majd megtisztítjuk. A mángoldot megmossuk és a középső, vastag ereket kivesszük, aztán a leveleket nagyobb négyzetekre vágjuk. Egy serpenyőbe kockázzuk a főtt burgonyát, sózzuk, borsozzuk és olívaolajjal megöntjük, majd kissé átpirítjuk. Végül hozzáadjuk a mángoldot is, és az apróra vágott fokhagymát is. Addig sütjük, míg a mángold összeesik.

Mivel mi kaptunk hozzá Szabadkán egy egyszerű öntetet is, én is elkészítettem, mert nagyon illett a sült kalamárira.

Az öntet: fél-egy deciliter olívaolajban elkeverünk fél csokor apróra vágott petrezselyemzöldet, egy nagy gerezd zúzott fokhagymát és pici sót, majd alaposan összekeverjük.

Tálalás: a blitvát tálaljuk a grillezett kalamárival a tányéron, mellé adjuk az öntetet és én paradicsomsalátát is készítettem: paradicsom félkarikázva, egy szál újhagyma zöldjével együtt karikázva, sózva, citromlével kissé meglocsolva, olívaolajjal is kissé megöntve. Mindezek mellé még citromgerezdeket is tettem az asztalra, mert a kalamárinak nagyon jót tesz, ha nemcsak ezzel a petrezselymes-fokhagymás öntettel kínáljuk meg, de kevés citromlével is. 

Ez a petrezselymes-fokhagymás öntet nagyon jó a rántott padlizsánkarikákra is, csakúgy mint pár csepp citromlé - mert azt is sütöttem ma, mármint rántott padlizsánkarikákat. Isteni volt hozzá ez a fokhagymás öntet, csakúgy, mint a paradicsomsaláta.

Nem ördöngösség és mennyei finom étel. Méltón búcsúztattuk az idei nyarat, azt hiszem. Tipp: ha nem kapunk mángoldot, helyettesíthetjük spenótlevelekkel is.

Szűzérmék spenótos linguine-vel

Ma ismét maradékhasznosítós ebédem volt, így hát korrekt receptet ne várgyatok. :) 

Volt egy nagyon kevés fokhagymakrémlevesem tegnapról (fokhagymagirizdek lereszelve, kis sóval vajon megfuttatva, húslevessel felöntve, borssal, szerecsendióval fűszerezve, majd tejszínnel behabarva), meg egy pici darab szűzpecsenyém, mert azzal együtt vettem egy darab karajt. Tehát a fokhagymakrémlevesbe tettem pár kocka fagyasztott spenótot (COOP-ban veszem, átlátszó zacskós, és kockákban van lefagyasztva az aprított spenót, tök jól használható, mert nem kell mindig az egész), és felforraltam. Közben főztem mellé linguine-t, s míg az főtt, natúran, csak sóval de vajon sütöttem pár szelet sertésszüzet. Mikor a tészta megfőtt, átforgattam a spenótos szószban és azonnal tálaltam is a szűzérmékkel. Én még meglocsoltam mindezt citromnak a levével is, jól illett hozzá. Fincsi volt. És most talán már lassan lesz kerti friss spenót is.

Ha előbb gondolkodom, akkor szalonnát is sütöttem volna hozzá úgy, hogy a felkarikázott szűzérmék közé került volna egy-egy vékony szelet szalonna, s mindezt nyársra húztam volta, körbesütöm, s aztán 20-25 percre sütőbe teszem. A nyársakat személyenként csináltam volna, de későn jutott eszembe. Így is finom volt, csak kevésbé látványos.

Çilbir - török buggyantott tojás

Mindenki másképpen szereti a tojást. Én például a krémes, remegős rántottát szeretem, a 4 perces lágytojást és a buggyantott tojást. A főtt tojással és a tükörtojással ki lehetne kergetni a világból, ugyanakkor a shaksukáért rajongok.

És most megkóstoltam a Çilbirt, a törökök kedvencét is. Mit mondjak? Isteni. Csupa olyan hozzávalóból áll, amit imádok: barna vaj, csilipehely, sűrű török joghurt, kapor vagy petrezselyemzöld, fokhagyma.

Hozzávalók fejenként:
1 vagy 2 tojás étvágy szerint
1 - 1,5 dl sűrű török joghurt
1 kisebb gerezd fokhagyma
2-3 evőkanál tisztított vaj
1/2 csapott teáskanál csilipehely
apróra vágott kapor vagy petrezselyemzöld
1 teáskanál 10 %-os ecet

A joghurtot vegyük ki a hűtőből, hogy szobahőmérsékletűre melegedjen. A fokhagymát zúzzuk pépesre, és keverjük a joghurthoz.

Aztán készítsünk tisztított vajat. Érdemes nagyobb mennyiséget csinálni, mert máshoz is használható és higgyetek nekem, a legfinomabb zsiradék, amivel főzni lehet. Pazar íze van... 

Ebből vegyünk ki egy kislábosba, melegítsük fel, tegyük bele a csilipelyhet, hagyjuk kissé táncolni benne, hogy a színe és íze kioldódjon, s tegyük félre.

 

Melegítsünk egy közepes lábosban vizet majdnem forrpontig, s mindezt a legkisebb lángon csináljuk a tűzhelyen, mert forrás alatt kell tartani a vizet, olyan 90 fokon. Így lesz szép a buggyantott tojás, egyben és formás marad. Ha túl lobogó vízbe tesszük, szanaszét szalad.

Tehát ha már jó a víz, tegyünk bele kevés ecetet, a tojásokat pedig egyenként egy csészébe üssük, s a csészéből eresszük finoman a vízbe. Hagyjuk főni 3-4 percig, míg a fehérje megszilárdul, így a sárgája még finom krémes és folyós marad.  

Amíg a tojások főnek, készítsük elő a tányérokat: a joghurtot tegyük középre. A joghurtra tegyük a jól lecsepegtetett tojásokat. Sózzuk kissé, locsoljuk meg a csilis vajjal, szórjuk meg kaporral, s már ehetjük is friss pirítóssal tunkolva, vagy friss laposkenyérrel. De jó hírem van a diétázóknak is, mert kenyér helyett nagyon tökéletes épp csak leforrázott spenóttal vagy mángolddal is, roppanósra párolt vagy sütött spárgával vagy zöldbabbal vagy cukkinivel is. És én karikákra szelt, kissé sózott, pár csepp citrommal, olívaolajjal, kevés hagymakarikával megtuningolt érett paradicsomot is kínálnék hozzá.

Fenséges finom étel. Igazi könnyű, nyári fogás.

Újburgonya leves hajdinával, mángolddal és vargányával

A gluténérzékenységben van jó is. Például olyan terményeket is megeszem, amiket azelőtt nem nagyon használtam a főzéshez. Ilyen például a hajdina. Egyszer már próbálkoztam vele, de borzasztónak találtam az ízét. Viszont legutóbb a bioboltos hölgy felvilágított, hogy talán azért, mert a pirított hajdinát kóstolhattam és azt ő is utálja. Úgyhogy vettem világosat és ez ízlik. Sokkal semlegesebb, simább aromájú, mint a sötét változata. 

Ez egy igazi nyárelő leves. Készíthetitek újkrumplival, friss vargányával vagy más erdei gombával (szegfűgombával, galambicával, erdőszéli csiperkével, bimbós pöffeteggel), újhagymával és újfokhagymával, friss zöldfűszerekkel. 

Hozzávalók 6 főre:
0,5 kg újburgonya
20 dkg mángold
2 félmarék szárított vargánya vagy 20 dkg friss vargánya
10 dkg füstölt szalonna
2 félmarék hajdina
1 közepes fej vöröshagyma (vagy egy csokor újhagyma)
6 gerezd fokhagyma (vagy egy szál újfokhagyma)
3 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj
só és frissen őrölt bors
zöldfűszer tetszés szerint: tárkony, kakukkfű, kapor, majoránna, szurokfű, petrezselyemzöld (az én levesemben citromos kakukkfű és tárkony van)
tejföl (a tálaláskor kínáljuk a leveshez)

A kis kockákra vágott hagymákat és a pörcre vágott szalonnát az olajon kevés sóval pároljuk üvegesre. Adjuk hozzá a hadinát, a felszeletelt vargányát, kisebb kockákra vagy karikákra vágott újkrumplit és öntsük fel 3 liter hideg vízzel. Sózzuk és borsozzuk. Amikor már a burgonya majdnem megfőtt, adjuk bele a középső nagy erétől megszabadított, kockákra vágott mángoldot is, és a tetszés szerinti zöldfűszereket is. Főzzük még 3-5 percig. Tejföllel, illetve kevés citromlével vagy fehérborecettel kínáljuk.

Tipp: ha nem juttok mángoldhoz, nyugodtan helyettesítsétek spenótlevelekkel.

A zöldturmix és jótékony hatásai

Az idén annyira elmaradt a tavasz, hogy komolyan azt hittem, sosem lábalunk ki a télből. Borzasztóan vártam már a friss zöldeket a harsány ízükkel meg színükkel, vérfrissítő erejükkel.

És ha igazán érezni is akarjátok - velem együtt - jótékony hatásukat, próbáljátok ki a zöldturmixot. Ritkán hódolok be divatoknak, de ezt nagyon kedvezőnek tartom, mert az évről-évre előjövő "tavaszi fáradtság szindróma" legjobb gyógyszere. 

Miből állnak a zöldturmixok? 

Valamilyen levélzöldségből, gyümölcsből és folyadékból. No és kell hozzá egy jó erős turmixgép, hogy szép sima italt tudjunk készíteni.

A zöld rész lehet: spenót, sóska, mángold, medvehagyma, reteklevél, újhagymalevél, salátaboglárka, fejes saláta, rukkola, kelkáposzta, brokkoli, szárzeller, sárgarépa, zeller vagy fehérrépa levele, zöldspárga, cukorborsólevél, leforrázott csalánlevél, pitypanglevél, komlóhajtás, búzafű, vadon termő gyógynövények levelei*, zöldfűszerek. 

A gyümölcs lehet avokádó, ananász, banán, kivi, körte, alma, mangó, narancs, bogyós gyümölcsök, uborka, cukkini - gyakorlatilag bármi. 

A folyadék lehet víz, bármilyen tea, valamilyen gabonatej, kókusztej, de a turmix fogalmába még a joghurt vagy tej is belefér. Ízesíthetők gyömbérrel vagy más fűszerekkel, pici sóval, mézzel, citromlével. Van, aki magokat is tesz bele: szezámmagot, lenmagot, stb...

Az arányuk általában 40% zöld levél, 60% gyümölcs és annyi folyadék, amennyivel iható állagot kapunk.

Ami nagyon jótékony bennük:

• a nyers zöldségek és gyümölcsök felpörgetik az anyagcserét, vagyis fogyasztanak, nem is kicsit
• tele vannak krolofillal, ami erős 
• méregtelenítő és lugosító hatású
• csökkentik a szervezetben lévő gyulladásokat
• tele vannak vitaminokkal és ásványi sókkal
• energetizáló hatásúak.

A legjobb frissen fogyasztani, mert hosszabb állás után értékes vitaminok, aminosavak veszhetnek el. A turmixolás ezen kívül összetöri a rostokat és sejteket, emiatt könnyen emészthetővé válnak az italban lévő zöldek, gyümölcsök. Röviden ennyi.
A képen egyébként egy sóska-banán-kevés joghurt + víz kombinációja van, pici sóval, mézzel és citromlével ízesítve. Ma ez volt a levesünk. Finomabb mint amilyennek hallik. Érdemes kísérletezni, sokfélét fogyasztani így tavasszal.

* Erdőkóstoló blogján rengeteg információt találhattok. Az nem árt - sőt -, ha valaki tájékozott a témában, mielőtt bármit begyűjt és megeszik.

És az idei első mentás-jegeskávém. Tényleg itt a tavasz! 😊 🌻 🌺 ✌️ 🌼

Medvehagymás zsemlemártás húslevesben főtt húshoz

Ez az egyszerű kis mártás számomra amolyan olaszos jellegű fogás, egyrészt mert egyszerű - és az olasz konyhára ez nagyon jellemző, másrészt mert az itáliai konyha kifejezetten szereti a szikkadt kenyereket felhasználni például levesekhez, vagy pirítva a kenyérmorzsát tésztákra. Végül a zsemlemártás is klasszikus és régi étel, mint az olasz fogások.

Zsanuária készített nemrégiben egy finom medvehagymás mártást. Tegnap húslevest főztem, így éppen kapóra jött az ötlet. (Eredetileg sóskát akartam főzni, de annyira nem volt még tavasz az idén, hogy nem kaptam a piacon.) Mivel nagyon szeretem a klasszikus zsemlemártást, így az enyém egy egészen más változat lett. És volt 6 darab nagyobb szikkadt sajtos pogácsám, most az került bele egyébként zsömle helyett. 

Hozzávalók 4 főre:
6 db szikkadt zsömle
kb. egy liter házi húsleves
3 gerezd fokhagyma
1 marék medvehagyma
3 dkg vaj vagy 1 teáskanál zsír
frissen őrölt bors
1 dl tejszín

A szikkadt zsömléket kis kockákra vágjuk és megpirítjuk szárazon. Egy nagyobbacska lábosban a vajon megfuttatjuk csipet sóval a zúzott fokhagymát, rátesszük a pirított zsemlekockákat és felöntjük annyi húslevessel apránként (úgy kell felengedni, mint a rizottót, így tudjuk a jó állagot elérni), hogy olyan mártás sűrűségű legyen. Ahogyan adagoljuk a levest, folyamatosan szívja be a zsömle. Közben adjuk hozzá az aprított medvehagymát is, és tekerjünk bele frissen borsot is. Főzzük körülbelül 5 percig. Nem kell hosszan, hogy maradjanak a mártásban kisebb-nagyobb zsömledarabok, ne oldódjon teljesen szét. Mikor készen van, kevés tejszínt még adjunk hozzá, még egyszer forrjon fel és készen is van. A húslevesben főtt hússal tálaljuk.

Tipp: kevés reszelt parmezán-típusú ízletes keménysajtfélével is dúsíthatjuk a végén az ételt, nem rontja el.
Medvehagyma helyett sóskával vagy spenóttal vagy friss kaporral is készíthetjük ezt a mártást.

Rongyoskifli

Visszakapcsolódnék még az előző bejegyzéshez, egy aktualitás okán. Tudjátok miért szeretem nézni a Harry Pottert? Mert nem csupa fiatal, agyonpalsztikázott, csontsovány "szépség" szerepel benne, hanem mindenféle korú, alkatú nő, férfi, gyerek. Abszolút üdítő látni ezt a sokszínűséget a műtétektől lárvává fagyott maszkok helyett, akik a hollywoodi fellegvárból özönlik el a látóterünket. De az apropót most Y. S. Laurent legújabb közfelháborodást kiváltó kollekciója, illetve annak fotói adják. Az egyébként minősíthetetlen és először szembeötlő, felháborító tartalmon túl: a fotókon a nők arca nem is látszik, csak arc részletek vannak. A teljes eltárgyiasítás, szexualizálás képei. Ezért az úgynevezett "kultúrán" és "művészeten" nagyon el kell gondolkodnunk. Hogy mit közvetít, mit és ki diktál. És hogy mindez érték-e? Vagy csak elmebetegek jól finanszírozott őrülete? A válasz számomra legalábbis, egyértelmű. 

Igazán még nem tökéletes a recept, ami miatt mégis megosztom, az a formázás szépsége. Nagyon tetszik ez a kis rongyos kifli. Vagy nem is rongyos, inkább olyan, mint egy dáma, suhogó, gazdagon ráncolt lepelbe burkolva. Bolti réteslapból tökéletes lenne, de nem volt itthon. Így magam készítettem a tésztát, de sodrófával nyújtottam, így nem lett olyan lehelet vékony. A tészta jó, így is ehető volt, de legközelebb vagy egy kevés élesztőt, vagy sütőport is teszek bele.

Hozzávalók 9 kiflihez:
25 dkg liszt
1 kisebb tojás
1 ek. olaj
1,5 dl langyos víz
2 dkg élesztő
1 mokkáskanál cukor

A hozzávalókból jól kidolgozott tésztát készítünk, 9 db kis gombócot formázunk belőle, hagyjuk pihenni, s aztán nyújtjuk jó vékonyra és a tölteléke aztán bármi lehet. Édes, sós, kedvünk szerint. A videóban például egy lencsetöltelék van, én édes túrós kifliket csináltam.

"Csuszagne"

Ha rosszak a mindennapok, végül rossz lesz az egész élet. A tartalmas, jó élet egyik legfontosabb titka, hogy nem szabad maradékot hagyni. Minden napot, minden élethelyzetet, minden életkori szakaszt a maga teljességében, maradékok nélkül kell végigélni.

Kell választani és dönteni, de nem abban az illúzióban, hogy ezzel vágyaink szerint intézzük sorsunkat, hanem azért, mert a választás és a döntés ténye lelkileg összetartja az embert, és megvédi a nehéz helyzetek örök megkerülésétől.

(Popper Péter)

 

Mi van, ha úgy jársz, hogy rájössz (későn), a túrós csuszához mindent vettél, csak csuszatésztát nem? De lasagne lapod van dögivel? Igen. Keresztezed őket, így süthetsz csuszannyét.


Hozzávalók 2 főre:
8 lasagne lap
40 dkg túró
10 dkg szalonna
1 nagy tejföl (330 gr.)
6 ek. olaj
2 db egyszemélyes sütőtál

A tésztalapokat megfőztem al dente, majd hideg vizet csorgattam a fazékba hogy lehűljenek, de a vízben hagytam őket. Így nem ragadnak össze.

A szalonnát kis csíkokra vágtam, és kisütöttem a zsiradékban, majd egy szűrőkanállal kivettem a kis pörcöket egy tálkára.

A tálakat alaposan kiolajoztam. Egy réteg tészta, rá túró, só, pörc, tejföl. És így rétegeztem. Előmelegített sütőben készre sütöttem.

Böjtölők a szalonnát természetesen hagyják ki. Lehet helyettesíteni spenótlevelekkel szerintem. Kaporral vagy medvehagymával fűszerezve is isteni.

Gözleme (török töltött lepénykenyér)

A múlt bárcsakjai és a jövő aggodalmai
a jelen pillanatunkat elrabló két tolvaj.

                                                                                          (Üstün Dökmen)

Maradékból finomat. Semmit sem szeretek kidobni, ami étel. Jelen esetben még egy adagnyi főtt burgonyát sem, hiszen valaki sokat fáradozott vele: elültette, gondozta, leszedte, piacra vitte, s én csak mindennek a jutalmát élvezem, a finom krumplit. Néhány alap-hozzávaló, egyszerűség, de a végeredmény mégis abbahagyhatatlan. (A változatosság gyönyörködtet, különösen böjtidőszakban.)

A gözleme töltött lepénykenyér, a török konyha népszerű finomsága. Van ahol élesztővel készül a tésztája, van ahol nem. Tölteléke leggyakrabban spenót, sajt (fetához hasonló vagy olvadós is lehet), burgonya, de lehet fűszeres darált hús is. A lényege az, hogy nagyon vékonyra nyújtják a tésztát, s vagy levélformára vagy félhold alakra hajtják a töltelékre. Eredetileg tárcsán, szabad tűzön sütik. Persze a háziasszonyok otthon is készítik.

Én élesztős tésztát csináltam hozzá, a krumpli adott volt, és hát medvehagyma szezon van. :)

Hozzávalók 8 darabhoz:
a tésztához:
32 dkg liszt
1 dkg friss élesztő
1 csapott mokkáskanál só
2,5 dl langyos víz.
a töltelékhez:
50 dkg burgonya (tisztítva)
1 kicsi fej vöröshagyma
5 evőkanál olívaolaj
só
medvehagyma ízlés szerint
a kenegetéshez:
4 dkg olvasztott vaj

A lisztből, vízből, élesztőből szép sima tésztát dagasztunk. Ez fontos, mert ha kellően kidolgozott, akkor könnyen, nagyon vékonyra nyújtható. Én a robotgép dagasztókarjával csináltattam. Letakarjuk, hagyjuk duplájára kelni.

Közben megfőzzük a hámozott, kockázott burgonyát sós vízben, leszűrjük. Egy kislábaskában az olajon megdinszteljük kis lángon kevés sóval az apróra kockázott vöröshagymát, majd a főtt burgonyához adjuk, és villával a krumplit össze is törjük. Mikor már csak langyos a töltelék, az apróra vágott medvehagymát is hozzákeverjük.

Ha megkelt a tészta, nyolc gombócra formázzuk. Letakarva hagyjuk 10-15 percet állni, majd egyesével lisztezett deszkán vagy a konyhapulton kinyújtjuk - ha félholdat készítünk, a serpenyő méretére, ha levél alakra formázzuk, akkor nagyobbra. Megtöltjük, hajtogatjuk, s a közben felmelegített serpenyőbe tesszük. Közepes lángon süssük, hogy kellően átsüljön. Mielőtt megfordítanánk, a tetejét megkenjük olvasztott vajjal, s mielőtt kivennénk a serpenyőből ismét megfordítjuk, és a másik felét is megkenjük. Sorban nyújtjuk és sütjük.

Sűrű török joghurttal kínáljuk. Addiktív, csak szólanék előre. :) 

Ez a tészta, ha nem lisztezett felületre borítjuk hanem olajozott pultra, lángosként is kisüthető, hiszen egy egyszerű kelt tészta. (Lángos sütéskor nem szabad lisztezni, mert az olajban megég, és nem lesz jóízű a lángosunk. Csak olajjal szabad nyújtani a lángostésztát.)

Hasonló fogások a török konyhából:

• Lahmacun & Kıymalı Pide

33 fok celsius árnyékban: arab spenótos hús

Hát itt a hőség - úgy igazán, nagyon-nagyon nyár van! Harminchárom fok árnyékban, még kimondani is sok(k). De élvezem ám... :)

Valójában itthon vagyok csak, de lazábbra veszem ilyenkor a tempót. A konyhalátogatásaimat már egy hete csak a hűtőszekrény nyitogatására korlátozom. Jégkockagyártásban csúcsot döntöttem.

Enni sem nagyon eszünk ilyenkor, csak hideget. Vagy valami tényleg gyorsat és egyszerűt. Strandos kajákat. Rántott vagy sörtésztában vagy natúran sült zöldségeket, húsokat, halakat. Salátát. Napközben szinte semmi, csak folyadék (sör, citromos sör, fröccs, jeges tea, limonádé, hideg főzés nélküli gyümölcslevesek, stb.) vagy hideg gyümölcs. Komolyabb étel úgy este 11 óra felé - kánikulában csak késő este éhezik meg igazán az ember.

Voltunk kertipartikon is. Az egyiken 15 emberre sütöttem pizzát kemencében. Életemben először. A tésztát egy lavórban kevertem ki. :)) Siker volt, mert azt mondták a többiek, ilyen jó pizzát még pizzériákban sem ettek. A gépemet persze itthon felejtettem...

Aztán sütöttünk rablóhúst is a hugoméknál, no és megcsináltam Sedith miccsét is - nagyon finom volt. Mentás-citromos-olívaolajas joghurtot ettünk mellé mártogatónak. A sógorom teljesen oda volt érte!

Ettem piacos lángost. Meg ettem parizeres zsömlét is a héten. Nálam ilyenkor van szezonja. Irtó jólesik egy pohár jéghideg kultúrával.

A kultúrát amúgy is imádom. Még a joghurtnál, kefírnél, aludttejnél is jobban. Még szerencse hogy 3 tejbolt is van nagyon közel hozzánk, ahol kimért tejet, tejfölt, túrót és kultúrát árulnak.

Máshol nevezik írónak is.

Valójában napközben ezen élek, mert tartalmas, megtölti a gyomrot, pótolja a sóveszteséget és nagyon jó szomjoltó. Az arab vidékek elkészítési módja szerint iszom. Egy sékerben fele kultúra (joghurt, kefír vagy aludttej), fele víz, kevés só, sok jégkocka jól összeráz és már iható is. Így, igazán jegeshidegen a legfinomabb.

Viszont ma kellett főznöm is, mert múlt héten egy barátnőmtől kaptam regement spenótot, amit ha ma nem készítek el, tönkre is ment volna. Ráadásul életem párja úgy jött haza, hogy nagyon éhes. Sebaj! De semmi gusztusom nem volt sem a hagyományos spenótfőzelékhez, sem spenótos lasagne-hoz, sem spagettihez, semmihez, ami tejszínes vagy tészta. A tészta engem nagyon eltelít, nagyon laktat. Tudom. Furán vagyok összerakva...

Ilyenkor az arab konyha a nyerő! Legalábbis nálam. Az első oldalon, amire rákattintottam a Terebessen, meg is találtam a tökéletes receptet.

Egyébként szerintem ilyen kánikulában a darált húsos ételek nagyon jók, mert tíz perc alatt elkészülnek. Ez az ebéd amit ma főztem, mindennel összességében 25 perc alatt készen volt (rizsfőzéssel együtt), és mondhatom, valami fergeteges finom és könnyű. Máskor is fogom készíteni. Ráadásul sok spenót kell hozzá, szóval akinek túlburjánzik a kertjében a futóspenót, csak bátran nyúljon ehhez a recepthez. Csak egy tipp: vékonyra szeletelt cukkinivel is készíthető, már többször csináltam így is és nagyon finom. Abból mindenütt van bőven, ha spenót nincs is. Szóval cukkinivel ugyanilyen tökéletes!

A neve Lehme biszbanah, vagyis spenót hússal.

Hozzávalók 4 főre:
80 dkg spenót,
80 dkg darált hús (bárány, birka vagy marha),
2 evőkanál szemne (tisztított vaj) vagy sima vaj,
2 evőkanál olívaolaj,
1-1 és 1/2 kávéskanál só,
frissen őrölt bors,
6 szem mozsárban összetört szegfűbors,
1/2 mokkáskanál őrölt fahéj,
2 gerezd fokhagyma,
1/2 citrom leve.
A tálaláshoz:
rizs,
natúr joghurt.

A megmosott spenótleveleket forrásban lévő vízbe dobtam és 2-3 percig főztem, majd leszűrtem. A darált húst (én disznóból készítettem) a vajon és egy teáskanálnyi olívaolajon a fűszerekkel addig pirítottam, míg zsírjára sült, aztán hozzáadtam a spenótleveleket is, amivel még 3-4 percig együtt pároltam. És ennyi lenne. Ugye milyen gyors és egyszerű?

Tálalás előtt a húst meglocsoltam bőven még olívaolajjal és a fél citrom levével. A tányérra szedtem főtt rizst, ráhalmoztam a spenótos húst és még meglocsoltam natúr joghurttal. Isteni!

Langyosan a legfinomabb.

Parajos-erdei gombás dagadó

A vágyak emlékek, melyek a jövőből érkeznek.

                                                                                                                                                    (R. M. Rilke)

Hozzávalók:

1 szép méretes dagadó,

25 dkg darálthús,

1/2 zsömle,

1 tojás,

1 nagy kupóc friss spenót,

1 kisebb-közepes fej vöröshagyma,

2 gerezd fokhagyma,

pár darab erdei gomba (fenyőalja csiperke vagy lilapereszke vagy őzláb),

2-3 dkg-nyi házissonka vagy füstölt kenyérszalonna,

só,

őrölt bors,

1 mokkáskanál zsálya,

1/2 mokkáskanál kakukkfű,

4-5 evőkanál olaj,

5 dkg erősebb ízű sajt (márványsajt vagy gorgonzola).

Ez a recept megint úgy született, hogy mustrát tartottam a hűtőben...

A dagadót a hentes felszúrta nekem. Megmostam, és kívül-belül besóztam. A töltelékhez egy fél zsömlét beáztattam, majd mikor puha lett, jól kinyomkodtam és a darálthúshoz tettem. A parajt csak leszáraztam, megmostam, aztán egy evőkanál olajon az apróbb kockákra vágott erdei gombával és a lereszelt fokhagymával kevés sóval megfuttattam. Addig, míg a gomba zsírjára sült és a spenótlevelek is összeestek. Mikor kicsit hűlt, ezt is a daráthúshoz tettem. Adtam még a keverékhez fűszereket: sót, szárított zsályát, kakukkfüvet, őrölt borsot. Volt a hűtőben egy darabka házisonka, azt jó apróra vágtam, és volt egy darabka gorgonzola - olyan gyufásdobozka nagyságú, azt is beletettem. Plussz hozzáütöttem mindehez egy egész tojást és a vöröshagymát jó apróra felkockázva. Kézzel jól összedolgoztam, majd a dagadóba töltöttem a masszát. Végül a

dagadó nyílását és ahol nagyon vékony hártya fogta csak össze - bevarrtam.

Egy tepsibe tettem, olajat öntöttem alá és rá, és 3 dl vizet. Lealufóliáztam a tetejét, és közepesnél kicsit erősebb lángra tettem sülni a sütőbe. Hagytam a fólia alatt egy egész órát sülni, aztán levettem róla, és kicsit erősebb lángra tettem a sütőt. Piros-ropogósra sütöttem. Ez még körülbelül fél-háromnegyed óra volt. Mikor kész volt, egy deszkára tettem hűlni, aztán eltávolítottam a cérnát belőle.

Finom melegen is, de én most hidegen tálaltam. Jó pár órára hűtőbe tettem és mikor teljesen hideg lett, csak akkor szeleteltem. Ugyanis kihűlés után szépen összeáll, könnyebb felvágni szép mutatósra. Marinált zöldségekkel körítettem.

Marinált zöldségek: amit találtam otthon, azt megtisztítottam, kockáztam és sós-ételízesítős vízben megfőztem. (Burgonya, karfiol, cukkini, sütőtök, zöldborsó.) Készítettem egy ecetes-sós-cukros hagyományos salátalét, és beletettem a zöldségeket. Hagytam ki- és jól behűlni.

Nagyon jól illett a töltött dagadóhoz, mert könnyű, lájtos vacsi volt így. Meg látványos és előre elkészíthető vendégváró fogás is. Persze krumplival, vagy rizzsel is tökéletes.

Spenótfőzelék tükörtojással

A meditáció a jelenre való éberség.

(d.)

A klasszikusok... mindig jók. :-)
Spenótfőzelék tükörtojással, krumplival. Egyszerű és mennyei.

Hozzávalók 2 főre:
1 nagy kupóc spenót (két nagy markolásnyi, kb. 20 dkg),
2 dkg vaj,
2 evőkanál liszt,
kb. fél liter tej,
1 dl tejszín,
só,
csipet szerecsendió reszelve,
2 gerezd fokhagyma,
1 csipet kristálycukor.

A spenótot megtisztítottam, és forrásban lévő vízbe dobtam pár percre, majd leszűrtem, hideg vízzel hűtöttem és a vizet jól kinyomkodtam belőle. Deszkán kicsit összeaprítottam. Vajas rántást készítettem, majd a spenótot is hozzáadtam, és tejjel apránként, állandóan kevergetve fölengedtem. Sózta, reszeltem bele fokhagymát, pici szerecsendiót, és némi cukrot, tejszínt is. Állandóan kevergetve fölforraltam, aztán botmixerrel még krémesítettem.

A spenótnak van egy másik változata. Apu mindig így eszi, az alföldön divat. De tudom ajánlani kisgyerekeseknek is, mert isteni, szerintem így megeszik a gyerekek is.

Ugyanígy készítjük a főzeléket, csak nagyon-nagyon kevés, vagy semennyi fokhagymával. Viszont, sok cukrot teszünk bele. Egy teljesen édes krémet kell végeredménynek kapnunk. Először nekem is szokatlan volt, régebben nem szerettem, de mostanság sokszor én is így eszem.

És van egy harmadik verzió is, mikor tejbe áztatott zsömlével sűrítjük be a főzeléket. Az is nagyon finom.

Spenótos-zöldfűszeres krumplileves

"A szokás -
E szörny, ez ördög, mely öntudatát
Elnyeli tetteinknek - angyal ebben:
Hogy a szép s jó foglalkozásra is
Oly mezt, ruhát ad, mely tággá viselve
Ráillik éppen.
Türtözzél ma éjjel;
S a holnap-éji megtartózkodás
Könnyebb leend; még könnyebb azután;
Mert képes a természet bélyegét
Kicserélni mintegy a szokás, lebírni
Az ördögöt, vagy csuda hatalommal
Kidobni."

(Shakespeare: Hamlet)

Hozzávalók 4 főre:

4 db közepes nagyságú krumpli,

egy csokor vegyes friss zöldfűszer: kapor, zellerlevél, petrezselyemzöld,

2 maréknyi spenótlevél,

1 kis fej vöröshagyma,

2 dl tejföl,

só,

1 mokkáskanál ételízesítő,

1 csapott evőkanál liszt.

A krumplit megtisztítottam és kis kockákra vágva föltettem főni sós, ételízesítős vízben az apróra vágott zöldfűszerekkel és vöröshagymával együtt. Mikor már majdnem megpuhult benne a krumpli, beletettem a laskára vágott spenótot is. Pár perc elteltével behabartam, és hagytam forrni még kb. 2 percet, és el is készült a leves. Figyelem! Nagyon finom, és tízperces gyorsleves. Előbb elkészül, mint egy zacskós műanyag "leves".

Jó étvágyat!

Spenótos nudli

Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zúzmarásak.

Tanulni kell. A nyári felhőt.
A lobbanásnyi égi-felhőt.

Tanulni kell mézet, diót,
Jegenyefát és űrhajót,

a hétfőt, keddet, pénteket,
a szavakat, mert édesek,

tanulni kell magyarul és világul,
tanulni kell mindazt, ami kitárul,

ami világít, ami jel:
tanulni kell, szeretni kell.

(Nemes Nagy Ágnes: Tanulni kell)

A nudli az egyik legjobban variálható étel. Nekem most volt itthon fagyasztott spenótpürém. Amit viszont nem volt hangulatom hagyományos főzelékként elfogyasztani...

Hozzávalói... - és most megint bajban vagyok, mert sacc/kb. szoktam főzni... Szóval 4 főre kb: 80 dkg burgonya, 2 tojás, kb. 20 dkg liszt, 1 evőkanál búzadara, só, egy parajpüré fölengedve, egy közepes fej vöröshagyma, egy kis gerezd fokhagyma, őrölt bors, 6-7 dkg vaj, egy teáskanál olívaolaj, 3-4 deci tejszín, reszelt parmezán.

A burgonyát sós vízben kockázva megfőzöm, majd egyből át is töröm. Hagyom kihűlni. Hozzáadok 2 tojást, a búzadarát, a kinyomkodott parajpürét, sót, és annyi lisztet, amennyit fölvesz. Álljon össze, de ne legyen túl folyós sem, túl kemény sem. Egy nagyobb fazékban vizet forralok, sóval, kevés olajjal. Egy lábosban pedig a vajon és olívaolajon kevés sóval, borssal megdinsztelem az apró kockákra vágott vöröshagymát. Mikor már üveges, hozzákeverem a reszelt fokhagymát is. Mikor ez utóbbi is megüvegesedett, belelöttyintem a tejszínt is, és kicsit beforralom. A tésztát lisztezett deszkán kinyújtom kb. fél centi vastagra. Aztán 2 centi széles csíkokra vágom, majd a csíkokat egy centi széles kis párnácskákra. Forrásban lévő vízben kifőzöm, és a hagymás vajra szedem ki. Megcsurgatom a hagymás tejszínnel. Tálaláskor megszórom reszelt parmezánnal. Jó étvágyat hozzá!