Pikáns paradicsomos raguleves török módra

Két napja megint ezt a kedvenc cukkinis ételünket főztem. Maradt egy kevés, pont annyi, hogy maradékhasznosítós két adag levesnek elég is volt. És milyen isteni leves lett belőle! 

Egy török orzo leves alapján csináltam. Orzo: rizsszem alakú tészta. Az én levesembe tehát nem tészta, hanem ez a ragu került. 

Egy evőkanál olívaolajon átpirítottam egy evőkanál sűrített paradicsomot úgy egy percig, aztán 2 gerezd zúzott fokhagymát is átfuttattam a pürével együtt, majd 2 nagyobb lereszelt paradicsomot is hozzáadtam. (A paradicsomot félbe vágtam, a vágott felénél reszeltem le a tökreszelőn, így a héja szépen egyben a kezemben maradt.) Fűszereztem sóval, borssal, egy mokkáskanál pirospaprikával, szárított mentával, hozzáadtam a ragut, és felöntöttem vízzel. Egy fél marék bulgurt is beledobtam a fazékba. Forrás után 5 percig hagytam főni, végül vágott petrezselyemzöldet is kevertem a levesbe. Tálalásnál adtam mellé egy-egy citromgerezdet, finom pikánssá tette a levest. Természetesen a chili sem hiányozhatott, mint kísérő hozzávaló a leves mellől, aki szereti, annak mindenképpen chilivel ajánlom. Tartalmas, ugyanakkor pikáns, igazi könnyű nyári leves lett. Megtartom. 

Ha nincs ilyen ragumaradék, a leves ugyanez, csak ragu helyett tésztát főzzetek bele. Ha van orzo, akkor azt, ha nincs, akkor pl. gyufatésztát. Víz helyett ha nincs benne hús, vagyis ízletesebb belevaló, alaplével is felönthetitek a levest. A leveshez szárított menta kell, más ízhatást ad, mint a friss.

Maradékhasznosítós savanyúkáposztalé leves

Abszolút maradékhasznosítós leves, emellett valami isteni finom. Erdélyben készítik elsősorban, és ahogy olvasgattam a recepteket, ahány ház, annyiféle káposztalé leves van. Ez most az én változatom.

 

Még december elején főztem füstölt csülköt. A levét leszűrtem, zsírtalanítottam, és eltettem a fagyasztóba. És készült nemrégen nagyanyám-féle toros káposzta is, így a savanyú káposztának a levét is megtartottam. (És milyen jól tettem...)

Hozzávalók hat főre egy 3 literes lábashoz:

• 1,5 liter füstölt sonka- vagy csölökfőzőlé
• 4 dl savanyúkáposzta lé
• 1 közepes fej vöröshagyma
• 2 közepes-nagyobbacska szál sárgarépa
• 1 közepes szál fehérrépa
• 3 evőkanál olaj vagy 1 púposabb evőkanál zsír
  
• 7 dkg rizs
• 40-50 dkg darált sertéshús
• 1 gerezd fokhagyma
• só, frissen őrölt bors
• 1 csapott evőkanál pirospaprika
• 1 púpos teáskanál szárított csombor (borsikafű)

Az apróra kockázott vöröshagymát, csíkokra vágott sárga- és fehérrépát pici sóval megdinszteltem a zsiradékon, majd felöntöttem a csülöklével. Adtam még hozzá annyi vizet, amennyivel majdnem tele lett a 3 literes fazekam, ez kb. egy liter volt.

Közben elkészítettem a kolbász ízesítésű gombócoknak valót: a darált húst összekevertem alaposan a zúzott fokhagymával, sóval, borssal, pirospaprikával. (Én egy fél tojást is adtam hozzá, mert előző napról maradt a panírozásból. De nem szükséges.) Mikor felforrt a leves, beletettem a szűrőben átmosott rizst is a lébe, majd úgy 5 perc múlva az addigra elkészített kis húsgombócokat is. Olyan mogyorónál nagyobb, de diónál kisebb méretű gombócokat gyártottam. Még főztem negyed órát, végül a káposzta levét is hozzáadtam. Hagytam hogy újra felforrjon, majd le is zártam a lángot, készen is volt.

Tipp: a sózással csínján bánjunk, mert általában a sonka vagy csülök leve is sós, és a káposztalé is.