A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldszív. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldszív. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. március 12., vasárnap

Búzahús (szejtán) készítése


Salomon úr elmeditált rajtam.
- Erős magában a humanista érzék fiam, ami bizony sok fájdalommal is jár. Ez a lelki intelligencia egy igen ritka formája, úgy is mondhatni, hogy ösztönös rokonszenv az emberiség iránt. Hajdan kiváló misszionárius lehetett volna magából… azokban az időkben, amikor még megették a hittérítőket.

(Émile Ajar)


Ma vettem kenyérsütéshez sikért, s ha már... akkor készítettem egy kis adag szejtánt vagyis búzahúst. Böjtidőszakban jól jön, meg amúgy is érdekelt, milyen az íze, állaga, hogyan lehet felhasználni. 
Nem is bonyolult, és nem is időigényes elkészíteni, s ugyanúgy használható, mint a hús, vagyis lehet rántani, sütni, ragukat csinálni belőle, vagy akár darálni is. Stohr Gréta videója alapján csináltam, köszönetem ezúton is.

Hozzávalók 2-3 főre (ha rántani szeretnénk, akkor 2 főre, ha ragunak készítjük, elég 3-4 embernek is):
10 dkg sikér
1 mokkáskanál só
1 csipetnyi szódabikarbóna
2 dl langyos víz, és
a főzővízbe jó adag só, ugyanúgy, mint a tésztafőzésnél

Tegyünk fel sok vizet forrni bőven sóval vagy zöldségleves-kockával. 
Közben a sikért alaposan elkeverjük a sóval és szódabikarbónával, és ha fűszereznénk is, azokkal is, mert ha víz éri, azonnal gumiszerűen összeáll. Vagyis akkor már nem lehet eloszlatni benne sem a sót, sem a fűszereket. Szoktak hozzáadni vegetát, vagy fokhagyma-granulátumot, vagy zöldfűszereket vagy bármilyen más fűszerőrleményt is, tetszés szerint ízesíthető. (Én leveskockás vizet adtam hozzá, és abban is főztem ki egyébként.)
Tehát szárazon alaposan elkeverünk mindent, s hozzáadjuk a vizet, amivel összedolgozzuk. Kis gumiszerű labdacsot kapunk. Lehet kevesebb vagy több vizet is hozzáadni, de van egy mennyiség, aminél többet amúgy sem vesz fel, szóval nem tudjuk túl hígra vagy lágyra készíteni. Ez a 2 dl a körülbelüli maximum mennyiség. A szódabikarbóna kissé lágyítja, kis buborékok lesznek benne, nem lesz annyira összeállósan gumiszerű, ha teszünk bele.




Majd a forrásban lévő vízbe tesszük, s főzzük 5 percig. Néha megforgatjuk. Aztán kivesszük, és körülbelül 1-1,5 cm vastag szeletekre vágjuk (így mikor elkészül, olyan szelet-hús vastagságú lesz, amit akár panírozni is lehet), és visszatesszük főni a forrásban lévő vízbe még 10 percre. Néha ezeket a szeleteket is átforgatgatjuk. Jó nagy fazekat készítsünk oda, sok vízzel, mert olyan, mint a tüdő: kidagad a fazékból. :)




Amikor elkészült, szűrőbe öntjük, s hagyjuk teljesen kicsepegni. De hideg vízzel át is öblíthetjük, mert akkor teljesen ki is tudjuk nyomkodni, és nem marad benne fölös folyadék. Ez sütéskor nem egy hátrány, mert nem fog fröcsögni majd az olaj.




Alaposan összeugrik a vastagsága - ahogy írtam fentebb -, olyan vékony lesz, mint egy szelet sütnivaló hús. Egyből felhasználható, de el is tehető másnapra vagy későbbre, állítólag 1 hétig is eláll hűtőben, ha a főzővizében tesszük el. S így nem is szárad ki.
Ha kockákat szeretnénk belőle, mert mondjuk "pörköltet" készítenénk belőle, akkor vágjuk dupla vastagságúra a szeleteket.




Pácolható, darálható, stb... Bárhogy felhasználható. Nekem ízlik, sokkal jobb, mint a szója. Azt még vega koromban sem ettem, nem jött be. Ez viszont igen, mert nagyon jól helyettesíti a húst. Bő fehérjeforrás, tartalmaz vitaminokat is, pl. a teljes B vitamincsaládot, ha jól rémlik. 
Ebből a 10 dkg sikérből 30 dkg szejtán lett. Vagyis nem is elvetemülten drága, sőt. A többi bio-vegán-paleo és egyéb cuccokhoz képest nagyon olcsó.

Holnap brassóit csinálok belőle. Kíváncsi vagyok. :)

2015. július 27., hétfő

Húsmentes hétfő


Azt hiszem nem, tudom hogy ez nagyon fontos.

(forrás: Húsmenteshétfő)

Persze heti egy nap nem túl sok. Viszont ha elkezdjük, tudatosabbak lehetünk mind önmagunkra, mind a környezetünkre. És azt hiszem, ez a jelenlegi több mint 7 milliárd embert számláló világunkban nagyon fontos - segít, hogy túllássunk saját orrunkon és észrevegyük, mit teszünk az állatokkal és a Földdel is.
Ráadásul még csak nem is lemondás, még csak nem is hűdenagy áldozat. Inkább jó érzést ad, hogy tehetünk valamit egymásért, önmagunkért, az életért. :)

Csak példaképpen elmondom a mai menüt: soksajttal kevert fűszeres rizzsel töltöttem cukkinit, kápiapaprikát, salottahagymát, hozzá készítettem egy egyszerű paradicsommártást. Desszertnek pedig egy amaretti kekszes, idei friss kajszidzsemes amúgy klasszik tiramisut. Pazar lakoma volt!




Ugye, nem is olyan borzasztó? :)

2014. szeptember 12., péntek

Friss, és máris a szemétben


Tudatosság nélkül ember, nem ember a neved!  (Megnéztem. Sírtam... Annyira szomorú ez.)




(Kapcsolódó bejegyzés)


2014. szeptember 10., szerda

Mindannyian egy család vagyunk


Az igazi indián filozófia szerint indiánnak lenni egyfajta tartást, szellemi állapotot jelent; indiánnak lenni létállapotot jelent, amit az ember a szívében hordoz. Azt jelenti, hogy a Szív szavát követed, és mintegy energia-elosztóként működsz ezen a Bolygón. Azt jelenti, hogy hallgatsz a szívedre, az érzéseidre, a megérzéseidre, hogy eloszthasd az energiádat, hogy a Föld és az Ég hasonló energiáit mágnesként magadhoz vonzzad s a szívedből - lényed valódi középpontjából - újra eloszthasd. Ez a mi feladatunk.


Számos filozófia beszél négy-öt különböző világról, s azt mondják, a Teremtő minden egyes világnak egyazon egyszerű törvényt adta: hogy minden dologgal harmóniában és egyensúlyban kell élnünk. Az emberek azonban újra és újra megtörték a harmóniát, mi is szétromboltuk. És ismét nem voltunk erre rákényszerítve.
Ha nem állítjuk helyre újra ezt az egyensúlyt, több lehetőségünk nem lesz rá. 

(Brooke Medicine Eagle, Nez Percé és Sioux sámánasszony)



Mindannyian egy család vagyunk - Az indiánok üzenete from Éva Sebestyén on Vimeo.

2013. november 14., csütörtök

Citrom-fokhagyma elixír


Egy csipet megelőzés többet ér, mint száz mázsa gyógyítás.

                                                                                                                                                                   (David B. Agus)



Már többször megcsináltam ezt a citrom-fokhagyma elixírt és kúrát. Úgyhogy már vannak tapasztalataim róla. Hatásos, úgy vettem észre. Emellett finom is, én nagyon szeretem az ízét is - persze nekem bármi jöhet, ami citromos. A citrom és én... na ez szerelemi viszony...
Az elixír azért ilyen sárga, mert fel szoktam kissé turbózni. Az eredeti recept csak citromot, fokhagymát és vizet tartalmaz. Az enyémbe mindig kerül friss gyömbér és kurkumapor is. Utóbbitól ilyen szép sárga.
Mi a hatása? Remek értisztító, energizáló, gyulladáscsökkentő, immunerősítő, rosszindulatú sejtburjánzást gátló, stb....

Hozzávalók egy 3 hetes kúrához:
5 kezeletlen citrom (az is jó, amit természetes viasszal kezelnek, Aldiban, Lidliben, Spárokban lehet kapni),
30 gerezd fokhagyma,
1 liter víz.
Plusz az enyémben van:
1 csapott evőkanál kurkumapor,
1/2 teniszlabdányi friss gyömbér.

A fokhagymagerezdeket megtisztítjuk, a citromot alaposan megmossuk és darabokra vágjuk. (Én a gyömbért is itt tettem hozzá tisztítva, darabolva.) Konyhai késes robotgépbe (vagy turmixba tesszük a víz egy részével) tesszük és jól összedaraboljuk. Hozzáöntünk 1 liter vizet és az első buggyanásig forraljuk. (A kurkumát akkor kevertem hozzá, mikor felöntöttem vízzel a citrom-fokhagyma-gyömbér keveréket.)
Hagyjuk kihűlni, aztán átszűrjük és hűtőben tároljuk. Minden reggel éhgyomorra egy kis kupicával iszunk belőle. Bár rengeteg fokhagymát tartalmaz, cseppet sem büdös. A főzés lelágyítja mind az ízét, mind a szagát ennek a csodás, rontásűző növénynek.
A kúrát 3 hét elteltével lehet ismételni. Én kb. félévente megcsinálom.

A citrom -  AntalVali.com
A fokhagyma
A kurkuma, a szent por - itt olvashatsz róla
A gyömbér gyógyhatásai - szintén itt olvashatsz róla

Váljék egészségünkre! :)

2013. május 23., csütörtök

... kölcsönbe kaptuk e Földet...


“Jelenleg egy új vetőmag-szabályozást készítenek elő Brüsszelben. Ha megvalósulnak az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának tervei, akkor több régi és ritka gyümölcs-, zöldség- és gabonafajta fog eltűnni a piacról. 


Ezen változatos, illetve biotermesztéshez alkalmazkodott fajták használatát a bürokrácia megnehezítené, miközben a mezőgazdasági nagyvállalatok befolyása tovább erősödne. Az új európai uniós vetőmag-szabályozás aktuális tervezete elősegíti, hogy a vetőmagpiac néhány vetőmagipari vállalat kezében összpontosuljon. Ez elfogadhatatlan. Az új európai uniós vetőmag-szabályozásnak lehetővé kell tennie a fajták változatosságának megőrzését, a kis-léptékű gazdálkodásban alkalmazható fajták használatát, valamint az ökológiai alkalmazkodáson alapuló nemesítést. A változatos fajtákat ne csak a génbankokon keresztül lehessen elérni, hanem nyíltan a piacokon is, bármiféle bürokratikus korlátozás nélkül.”


Aki úgy érzi, a gyerekeitől és unokáitól kapta kölcsönbe e Földet azért hogy vigyázzon rá, óvja és szeresse, kérem, írja alá a petíciót. Hogy az elkövetkező nemzedékeknek is legyen hol élnie és legyen mit ennie. Köszönöm.

Ez itt pedig egy Monsanto elleni (génmódosítás) elleni petíció:

http://www.avaaz.org/en/monsanto_vs_mother_earth_loc/?fSDeKeb&pv=44

Köszönöm. Köszönöm. Köszönöm.




2012. szeptember 14., péntek

Jobb mint az olívaolaj?



Új magyar étolajak, amelyek túlszárnyalják az olívaolaj tulajdonságait 
 
Öt új, egészséges étolajat és ezek esszenciáját fejlesztette ki a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. Ipari Növények Főosztálya; az olajok új napraforgó- és olajlen-fajtákból, hidegen sajtolással készülnek - mondta el Áy Zoltán tudományos segédmunkatárs az MTI-nek.
Tájékoztatása szerint a termékcsalád egy most zárult pályázat eredménye. A Nemzeti Innovációs Hivatal Baross Gábor programja támogatta a munkát, amely két évig tartott, elvégzésére 50 millió forintot nyertek.

Az új olajok különlegessége a beltartalmukban rejlik, ami elsősorban a magfajtától függ, a növénynemesítéssel ugyanis az olaj minősége tág határok közt változtatható - magyarázta a kutató.

A napraforgóból készült hagyományos, boltban kapható étolajokhoz képest ezeknek a fajtáknak jelentősen módosították a zsírsav-összetételét. Az olaj savtartalmát olyan magasra emelték, amely az olívaolajra sem jellemző. Az olívaolaj savtartalma körülbelül 80 százalékos, az új olajok savszintjét pedig 85-90 százalékra emelték, míg egy hagyományos napraforgó étolajnál, ez mindössze 25 százalék.

A magas olajsav rendkívül jótékony hatással van a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére, megelőzésére, csökkenti a káros koleszterin szintjét, az érelmeszesedéseket pedig oldja. A magban levő E-vitamin belekerül az olajba, miután hidegen sajtolással készül, és nem nagyipari módon, ahol ezt a vitamint szintetikusan szokták pótolni. Ez is növeli az olaj felhasználhatóságának idejét, mivel természetes antioxidánsként gátolja az avasodást, az olajok akár négy évig is megőrzik a minőségüket.

A kutatásban két lenolajat és három napraforgóolajat kísérleteztek ki, valamint összeállítottak ezekből egy speciális arányú keveréket, ami egyesíti magában az összes termék előnyös tulajdonságát. Azaz a napraforgóra jellemző kedvező olajsav-arányt és a lenmagra jellemző magas omega3 - linolénsav - szintet tudták egyesíteni egy termékben.

A WALCER, a GK MOR, a SARAY, a ZOLTÁN és a GK LILU termékek előállításánál cél volt az olívaolaj kiváltása. A kifejlesztett termékek szeretnék drágábban adni, mint a hagyományos étolajat, de olcsóbban, mint az Oliva olajat. Áy Zoltán szerint egy éven belül meg lehetne jelenni a termékekkel a piacon.

Hozzátette: hamarosan beadnak egy új pályázatot, amelynek támogatásával az olajok gyógyászati felhasználásának lehetőségeit vizsgálnák.
- MTI -

2012. szeptember 12., szerda

A zalai tündérkertész



Ami nekünk alma meg szilva, az Kovács Gyulának pónyik és penyigei nemtudomka. A Kárpát-medence őshonos gyümölcsfáinak lelkes gyűjtője mára közel ezer fajtát mentett meg, soknak szó szerint az utolsó példánya áll a kertjében.


Kovács Gyula apjával az 1960-as években járta be az egész Nyugat-Dunántúlt. Akkoriban a jelenlegihez képest még eredetinek mondható gyümölcsösöket találtak ott. „Itt, a nyugati szélen a határzár miatt az öregek teljesen elzárva éltek és őrizték a hagyományokat” – érzékelteti a korabeli állapotokat a pórszombati erdész.
Munkája akár egy régészé. Sokszor már csak töredékekből próbálja újraépíteni a múlt sokoldalú fakultúráját. Egy-egy ágból, hajtásból igyekszik megmenteni egy mosolygó Batult, selyemalmát, hólyagos cseresznyét vagy a korabeli több ezer mára kihalóban lévő gyümölcsfajta valamelyikét.
A 18-19. század folyamán egyre több őshonos gyümölcs kezdett kiszorulni a termesztésből. Helyettük más európai vidékekről származó, majd Európán kívüli fajták nemesítésével létrejövő változatok terjedtek. A 20. század közepétől pedig a nagy lendületet vett intenzív mezőgazdálkodás sodort a kihalásba rengeteg fajtát.
Kovács Gyula bő három évtizede kezdte feltérképezni először a szűkebb környezetét, majd az egész Kárpát-medencét. Amikor látta, hogy gyerekkorának, sőt netán őseinek gyümölcsfáit fillérekért elkótyavetyélve tüzelőnek vágják ki, elhatározta, hogy tesz valamit az évszázados termő gyümölcsösök túléléséért.
Elkezdte gyűjteni a kertje számára a fákat, majd a különböző helyekről származó oltványok segítségével újraélesztette a kihalás szélén levő fajtákat. A Mendes-hegyen elterülő első kertjét követte a második, majd a harmadik, ma hét kertben virágzik az ananászalmától a veresszilváig mintegy ezer gyümölcsfa.
Kovács Gyula számára a gyümölcsfák begyűjtése és elültetése csak az első lépés, de ugyanilyen fontosnak tartja a hozzájuk kapcsolódó ismeretek és legendák megőrzését is. Ez egy összetett, ha úgy tetszik, néprajzi, helytörténeti gyűjtőmunka is. Ezért olyan izgalmas.
Tevékenykedését eleinte sokan rossz szemmel nézték. Gyanakodtak, nem értették, hogy mit ólálkodik ez az ember az értéktelennek hitt, kivágásra vagy eltüzelésre ítélt öreg fák körül.
Az elmúlt évtizedben azonban a hozzáállás megváltozni látszik. Amint híre ment, hogy van Zalában egy megszállott, lelkes gyümölcsész, aki a Kárpát-medence kihalófélben levő gyümölcsfáit gyűjti össze, sokan keresték meg, hogy saját vagy nagyszüleik kertjének utolsó darabjait eljuttassák hozzá.
Egy-egy jellegzetes fajtáért örömmel utazik, akár Erdély legtávolabbi szegletébe is, de nem egyszer kapott már postán oltványokat, és az is megtörtént, hogy valaki – értő, érdeklődő utód híján – végrendeletében hagyta rá kertjének öreg gyümölcsfáit.

Mindent a maga helyén
Minden régiónak megvannak a jellegzetes gyümölcsfajtái. Ezek hosszú évszázadokon keresztül váltak olyannyira ellenállóvá, hogy túléljék a sokszor szélsőséges időjárás viszontagságait is.
Ezzel szemben az elmúlt jó két évszázadban betelepített és nemesített fákkal általában sok a gond, óvni, metszeni, a kártevőkkel szemben permetezni kell őket. Kovács Gyula szerint az ősnemes fajták metszést, vegyszerezést, külön öntözést nem igényelnek, állnak és teremnek akár 38 fokos hőségben is.
Fontos, hogy a fák mellett az adott terület jellegzetes gyümölcskultúrája is megmaradjon. Ma már kevesen emlékeznek arra, miként lehet a több ezer fajta terméseit megfelelően feldolgozni. Nem mindegy pedig, melyik ételbe kerül például kobakalma, miként főzhető a tüskéskörtéből jó pálinka, vagy mire használhatjuk a lószemű szilva húsát.


Kevesen tudják, hogy a mosolygó Batul szintén egy almafajta, vagy hogy a Göcsej egyik legjellegzetesebb, már-már elfelejtett fája, a házi berkenye régen fontos népi gyógyír volt. Korábban például minden magára valamit is adó gazda saját kertjének jellegzetes gyümölcséből főzött pálinkát, ezért is alakulhatott ki oly színes pálinkakultúra, meséli Kovács Gyula. Magában a Göcsejben is legalább 500 fajta körtefát írtak le még a 19. században, ő maga, felbuzdulva az új pálinkatörvény adta lehetőségeken, a tüskéskörtéből főzte első „legális” pálinkáját.
Minden fafajtának megvan tehát a maga helye. Kovács Gyula így bárhonnan is kap megmentendő fát, amint lehet, annak oltványát visszajuttatja az eredeti termőhelyére. Ha pedig valaki csemeték után érdeklődik, akkor is a legfontosabb, hogy a helyi viszonyokhoz, hagyományokhoz természetesen kötődő fákat kell kertjében elültetnie.
Bő egy évvel ezelőtt például a szombathelyi Múzeumfaluban, a régi parasztporták mellett csemetekertet létesítettek, ahova „visszatelepítették” a környék jellegzetes gyümölcsfáit. A mintegy 50 csemetéből álló „bemutatót” Kovács Gyula a saját gyűjteményéből, a helyi adottságoknak megfelelő fajtákból állította össze.

Tündérkert közösségek
A ma mintegy bő ezer darabot számláló gyűjtemény csak a kezdeti lépés. Kovács Gyula áldozatos munkája szerencsére követőkre is talált. Egyre többen fordultak hozzá tanácsért vagy jelentkezek lelkesen, hogy megmentenék közösségük régi fáit. Ezért hozta létre a Tündérkert programot, amelynek segítségével kisközösségek ismét felfedezhetik és az utókor számára megóvhatják jellegzetes fafajtáikat.
Kovács Gyula segít a kertek létrehozásában, a fák kiválasztásában, oltványaik elültetésében, de a kertek további gondozása, a termések hasznosítása már a helyi közösség feladata.
Hiszen – teszi hozzá az erdész – a fák megtartásával, megismerésével a munka nem ér véget. A legfontosabb, hogy azok ismét teremjenek, és a helyiek gyümölcslevet, lekvárt, pálinkát, ételekhez körítést készítsenek belőlük.
Mindemellett nagyon lényeges elődeink tudásának átadása is. Kovács Gyula ezért olyan programokat szervez, amelyeken a régi parasztemberek számára egyértelmű, mára azonban elveszett tudást oszt meg, főleg fiatalokkal. Ilyen például az oltás tudománya, amely nem egy faluból teljesen kiveszett.
Ma jó egy tucat Tündérkert működik egyfajta új, falusi közéleti fórumként, ahol a gyümölcsfák megtartása mellett a tudás átadására és a gyümölcsök sokrétű, közös felhasználására is lehetőség nyílik. A gyümölcsfákhoz ugyanis komoly elhivatottság kell. A gyümölcstermesztőkkel ellentétben, akiknek ez csak egy szakma, gyümölcsésznek lenni életforma, állítja Kovács Gyula. A több mint ezer megmentett, egyes fajták esetében valóságosan utolsó gyümölcsfaegyed pedig mindenképpen visszaigazolja gyűjteménye fontosságát.
Egy mára szinte elképzelhetetlen gazdagságú gyümölcskultúra van ugyanis elveszőben, és Kovács Gyula számára személyes kihívás, hogy ezt a „kincset, amelyet vétek elherdálni”, legalább részben megőrizze az utókor számára. Ide kívánkozó szójátékkal érve, ezzel érne be munkája gyümölcse.

Internetes forrás: Tudatos Vásárló.hu

2012. július 7., szombat

Sokkoló leszek

Sokkoló lesz, csak szólok előre.



Mivel etetnek bennünket?
2007. január 5., péntek 16:11

Anabolikus szteroidok, antibiotikumok, nyugtatók és neuroleptikumok a húsban, foszfát, glutamát, nitritek és kátrány a húskészítményekben, ipari oldószerek és nehézfémek a tojásban, növényvédő szerek és mikotoxinok a tejben - egy nemrégiben megjelent könyv szerint ezek kényszerű velejárói a nagyüzemi állattartásnak: az olcsó húsnak nemcsak híg a leve, de mérgező is lehet. A kiadó megpróbált utánajárni a magyar helyzetnek, de ellenállásba ütközött.
Az élelmiszer-ipari tömegtermékektől egyre jobban elforduló Németországban alapműnek számító "Halál a konyhában: gyógyszerek és vegyszerek a táplálékunkban" című könyvet 1982-ben írta Eva Kapfelsberger és Udo Pollmer, azóta többször aktualizálták. Tavaly decemberben a tudatos fogyasztók között már nem ismeretlen Kétezeregy Kiadó jelentette meg magyarul, és még arra is vette a fáradtságot, hogy hazai vonatkozású adatokkal egészítse ki a kötetet. Ez nem ment zökkenőmentesen.
"A nagyüzemi, intenzív állattartás elsősorban sokat akar termelni, és ehhez tiltott hozamfokozókat használhatnak. Ezért vannak ezek a húshegyek, amiket aztán át kell címkézni. Az éri meg az állattartóknak, ha minél rövidebb idő alatt, minél kisebb helyen, minél több húst tudnak termelni. De az állatok ezt nem biztos, hogy kibírják, ezért szükség van más típusú gyógyszerekre is. Azt szerettük volna megtudni, hogy ezekből mit mérnek és mennyit találnak Magyarországon az élelmiszerekben. De nem sikerült." - mondta Benda Judit, a kiadó vezetője az Indexnek.

Az index.hu-n folytatódik a cikk.


Aromáktól hamis ételek és italok

Bevezetésként az 1938-ban kiadott Új Idők Lexikonból idézek pár sort. Eszerint az ételízesítők „(…) levesek, mártások ízének teljesebbé tételére szolgáló ipari készítmények. A húskivonathoz hasonlítanak, azonban rendszerint mégsem húsból készülnek. Leveszöldségből, gombákból, s főleg élesztőből állítják elő őket fehérje-hidrolízis segélyével úgy, hogy az említett nyersanyagok vizes kivonatát konyhasóval együtt bepárolják. Élelmiszertörvényeink szerint fűszerek zamatanyagainak szabad az ételízesítőkben helyet foglalni, de konzerváló szereket az ételízesítőknek nem szabad tartalmazniuk(…)”

Az ízesítők, íz utánzó szerek használata tehát nem mai keletű, sőt a háborús időkben a szakácsoknak, sütőmestereknek, pékeknek, cukrászoknak - a különféle hozzávalók hiánya, vagy nehéz beszerezhetősége miatt - nagyfokú leleményességre volt szükségük. E kor szüleménye például a rozs nélküli rozskenyér, és a II. világháború idejéből származik a vérrel festett szójakolbász is. Steiner Gyula 1942-ben kiadott Cukrászok és sütők háborús kincses ládája című könyvében szó esik még arról is, miként lehet fából cukrot készíteni, s a facukorból tortát, és más egyéb édességet varázsolni. Megtudhatjuk, miképpen lesz a cukorból műméz, milyen módon készül a barackíz-utánzat, miként dúsítja a tök a gyümölcslekvárokat, hogyan takarítható meg a cukor fügével, milyenek a tejpótló anyagok, a pótcsokoládék, s a műélesztő krumplival, hogyan lehet liszt nélkül tortát csinálni, miként készíthető kenyér répából, kölesből, vagy szénából, tökből, esetleg fából.

Rosta Erzsébet oldalán folytatódik a cikk.

És itt olvasható Hans-Ulrich Grimm A leves hazudik, az ételek szép új világa című könyve.

2012. június 24., vasárnap

Csak beköszönök...



Hát mostanság nem nagyon főzök ebben a kánikulában... Újdonságokat meg még kevésbé.
A repertoár friss gyümölcs, párolt zöldségek és újkrumpli, esetleg egy jó kis lájtos főzelék, hideg levesek, lesütött hús újhagymával, paradicsommal, kovászos ubival vagy gyrosként laposkenyérbe téve vegyes salátával, joghurtos öntetekkel; hideg töltött dagadó, sokhagymás lesütött máj, padlizsánkrém, sült feta, hummusz, falafel, kovásztalan laposkenyerek (tortilla, roti, csapati, stb...), hideg tészta- és rizssaláták és hasonlók. No azért ma főzök egy nagy fazék nagyanyám féle szabolcsi paradicsomos nyári töltött káposztát édeskáposztából, azt lehet melegíteni 2-3 napig majd.


Piacoztam ma is. És találkoztam két sráccal, akik jó dolgokat árulnak. Házhoz is szállítanak az egész országban, meg a piacon is megtalálhatók vasárnaponként. A honlapjuk: www.csaladellato.hu.
Van náluk hidegen sajtolt napraforgó-, dió-, tökmag-, szezámmag-, mandula-, stb... olaj, van tényleg adalékanyagmentes parajdi só, gyümölcslevek, magyar barna és fehér rizs, nyírfacukor, házitészták, adalékanyagmentes lisztek, stb... Érdemes megnézni az oldalukat!

És találtam egy másik jó oldalt is: a biovetomag.hupont.hu-t, itt is érdemes körülnézni. Mindkét oldalt beteszem a Zöldfazék menüpont alá, ott megtaláljátok.

És vettem igazi fazekaskancsót is a múltkor. Csak ajánlani tudom. Körülbelül ötször több ideig hűvösen tartja a benne lévő italt, mint egy üvegkancsó. Imádom.

A hűtőm fagyasztórekeszéről érdemes lett volna pár napja fotót készítenem... Csurig volt jégkockával. Más nincs is benne... Remélem bírjátok még ezt a kánikulát, mindenkinek kívánok hűs vízparti napokat és ha mégis valami újdonság is készül majd, jelentkezem. Addig is: strandra mentem! :)



2012. február 17., péntek

A Kayapo indiánok otthona eltűnik

.

Hátha segíthetünk.





Remélem ez a kép beutazza a világot . . .

"Amíg az újságok és a televízió másról sem beszél, mint a celebek életéről a Kayapo indián törzsfőnöknek élete legrosszabb hírével kell szembenéznie: Dilma, "Brazília új miniszterelnöke engedélyt adott egy óriási vízi erőmű létesítésére (a harmadik legnagyobb a világon). Ez egyben a halálos ítélete a völgyben élő embereknek mert a gát létesítése 400,000 hektár erdőt fog hullámsírba temetni. Több mint 40.000 bennszülött indiánnak kell új otthont keresnie. Ezzel egyetemben megsemmisül a természetes környezet, az elpusztult erdőkkel együtt sok faj fog eltűnni a föld színéről."

Az egészben az a legmegrendítőbb ami miatt szégyellem, hogy a nyugati civilizációhoz tartozom, ahogy a Kayapo törzsfőnök reagált a történtekre, amikor meghallotta a döntést. Az emberi méltóságát sárba tiporva reménytelenül ült szemben a kapitalista "haladással" a modern, rablógazdaságot támogató civilizációval, ami nem fogad el más értékrendet.

De tudjuk, hogy egy kép többet ér ezer szónál, megmutatja a valódi igazságot, mi az ára a nagytőkés gondolkodásnak, amit a "minőségi életnek" nevezett oltáron áldozunk fel.

Írd alá az AVAAZ petícióját, hogy leállítsák a gát építését:

http://www.avaaz.org/en/amazon_under_threat/

Itt az ideje, hogy felébredjünk.

Megosztás · kedd

2012. február 6., hétfő

A nagy pangasius-átverés

.

Sosem veszek sem pangasius, sem tilápia filét. Egyszer kóstoltam, de kiköptem. Bocsánat, de így volt. Évekkel ezelőtt. Még csodálkoztam is, hogy lehet az, hogy van hal, amit én nem szeretek? Hát van. A cikk sokkoló.


"Két hamburgi újságíró (Michael Höft és Christian Jentzsch) A pangasiushazugság (Die Pangasius-Lüge) című horrorfilmjét végignézve nem maradhat bennünk kétség: a pangasius fogyasztása káros az egészségre - erre jutott a Heti Válasz újságírója.

A Mekong-delta partvidékén folyó "tenyésztés" minden képzeletet felülmúl. A szűk halketrecekben (állati és emberi ürülékek között) hatvan-nyolcvan cápaharcsa vergődik egy négyzetméteren. Az állatokat döghússal, dél-amerikai csontliszttel, génmanipulált táppal, szójahulladékkal, szerves szeméttel etetik. Egy pangasiushoz képest a tápos csirke fejedelmi ínyenc. A halakat antibiotikummal tömik, nehogy elpusztuljanak a fertőzött vízben, és kínai injekciókkal kezelik." ..............

Cikk folytatása az élelmiszer.hu oldalán.

.

2012. január 19., csütörtök

A fakanál mint harci eszköz

.

Soha nem gondoltam, hogy egy egyszerű, mezei gasztronapló részese lehet a világ megmentésének... Hogy harci szimbólumként a fakanalat fogjuk majd magasra emelni. Pedig lassan ide jutunk.
Nem rémisztgetni akarok, csak a nyitott szem fontos. Mert oda is eljutunk lassan, hogy globális polgári engedetlenségi mozgalmakat indíthatunk a sok esztelenség, törvényes törvénytelenség ellen. Ajánlom az oldalt, valóban objektív és tájékozott-tájékoztató. A Zöld Fazékban is megtalálod.  

GreenR, a zöld objektív

Fütyül a teáskanna, lassan ébrednünk kell. Világ fakanalai, egyesüljetek!


 (kép innen: képguru)


"Döbbenten vettem tudomásul, hogy Amerika után most már itt Új-Zélandon is új élelmiszerbiztonsági törvényt léptetnek életbe, amelynek értelmében az élelmiszertermelés többé nem emberi jog, hanem kiváltság.
Az új törvénytervezet két szempontból is különösen aggasztó. Először is hatásának terjedelmében, másodsorban pedig azért, mert szinte teljesen észrevétlenül ment végbe a törvényalkotási folyamat. A média szinte egyáltalán nem foglalkozott az üggyel, ami pedig alapjaiban változtatja meg az ország élelmiszerbiztonságát."  ......  

.

2011. október 24., hétfő

River Cottage Veg Every Day

.

Ritkán ajánlok szakácskönyvet. Mert nem vagyok nagy gyűjtőjük, már csak azért sem, mert elég kevés az igazán jó, inspiráló, egyedi darab. Hugh Fearnley-Whittingstallt mindig is nagyon szerettem, anno föl is vettük az összes sorozatát. Már többször végignéztem, hihetetlen energia, lelkesedés, ötletesség és humor jellemzi ezt a füstös nagyvárosból kinőtt vadvirágot.



És most írt egy szakácskönyvet, amit nagyon-nagyon remélem, lefordítanak és itthon is megjelentetnek. Mert végre újra én is vega lettem. Tudom, már többször belefogtam, de most úgy tűnik, tényleg sikerült visszatérnem a növényevéshez. (Anno 2 évig voltam növényevő.) Egy nyári grillpartin ettem utoljára húst. Remélem, most már így is maradok. A családnak persze megfőzök bármit, csak én nem eszem belőle. A legutóbbi hétvégére főtt, füstölt csülköt készítettem - nekik. :) Én mást ettem. És hogy miért választom ismét a növényevést? Mert nagyon szeretem az állatokat. És a nagyüzemi állattenyésztés tárggyá degradálja őket, hihetetlen mértékű szenvedésben élnek, míg meg nem halnak. Pedig érző lények... Nem akarok hozzájárulni a szenvedéseikhez, és ez a legkevesebb, amit megtehetek értük. A test fenntartható növényi táplálékkal is, sőt.
Tehát nagyon várom Magyarországra is a könyvet - ha nem is fordítják le, remélem itthon is kapható lesz, mert biztos vagyok benne, hogy nagyszerű könyv. 
Itt olvasható egy rövid riport a könyv kapcsán Hughval. Ahogy elnézem, nem öregedett, hanem fiatalodott, és jópár kilóval könnyebb is lett. Igazán jót tesz neki is a növényevés. :)





.

2011. szeptember 30., péntek

Szabó Gyuri bácsi füvesember előadása

.

Nemrég ért véget Szabó Gyuri bácsi füvesember előadása itt Zalaegerszegen. A Göcsej Baranta Körnek köszönhetjük a szervezést. Rengetegen voltak (ha lett volna csillár, elmondhatnám, hogy még onnan is emberek lógtak), ami nagyon örvendetes, mert nagyon nagy szükségünk van ma erre a fajta tudásra.


(kép forrása:www.gyorgytea.hu)

Gyuri bácsi elmondott néhány nagyon aggasztó előrejelzést is, és adott tanácsokat gyógyfüvekről is, konkrét betegségek megelőzésére illetve gyógyítására. Jó volt látni egy embert, aki 83 évesen teljes fizikai és szellemi erőről tett tanúbizonyságot. Élő példája tudományának. Látszik hogy idős ember, de nem öregember. Fiatalos, igazi szép idős ember. Ritkán látni hasonlót. Ahogy mondotta: tesz is érte nap mint nap, hogy jó egészségnek és teljes erőnek örvendjen. És ezt tanácsolta nekünk is, igyuk a megelőző teákat, vigyázzunk szervezetünk harmóniájára, s akkor mi is hosszú életűek és egészségesek leszünk ezen a földön.
De muszáj elmondanom az aggasztó előrejelzéseket is, amit nem Ő talált ki, komoly kutatások eredményei. És ez szorosan kapcsolódik az étkezéshez. Arról beszélt Gyuri bácsi, hogy ma annyi kemikáliát eszünk meg az élelmiszerekben, hogy ha így folytatjuk, pár évtized múlva az emberiség 7%-a marad csak életben. És ha így folytatjuk, negyven év múlva az emberi faj éhen hal. Mert a műtrágyák és egyéb vegyszerek elpusztítják a talaj és ökoszisztéma megújulóképességét, gyakorlatilag halottá válik a Föld. Nem fog tudni semmi sem megteremni benne. Tudom hogy ezek nagyon sötét jóslatok, de ami már ma is tény: egyetlen boltban vásárolt készételben minimum 10, de van amelyikben több száz adalékanyag van, és ezek mellett egyetlen molekula élő tápanyagot sem tartalmaznak. És csodálkozunk, hogy egyre több gyerek és felnőtt lisztérzékeny, tejérzékeny, asztmás, hiperaktív és még lehetne sorolni a szomorú sort. Szóval nagyon nem mindegy, mit eszünk és mit esznek a gyerekeink. Fontos, hogy olyan helyről vásároljunk, ahol nem műtrágyáznak, permeteznek, stb... és ha lehet, főzzünk magunk. Aki teheti, akinek van kiskertje, csináljon konyhakertet, ültessen gyümölcsfákat. Gyuri bácsi erre az ősi mondást ismételte: az vagy, amit megeszel. Itt még elmondta azt, hogy fontos, hogy sokszor rágjuk meg az ételt, legalább 40-szer, mert ezzel már a szájban elkezdődik az emésztés, illetve ez fertőtleníti is a táplálékot. Valamint fogyaszt is, mert így nem tudjuk túlenni magunkat.

Azt is elmondta, hogy rákban nem lehet meghalni. Mert a szervezet öngyógyító, ilyenkor az immunrendszert kell erősíteni és az adott rákra való növényeket használni. Testünkben mindig vannak rákos sejtek és ezeket a szervezet normális esetben kordában tartja. Ha gyengül az immunrendszer, akkor képesek csak az elburjánzásra. Nagyon fontos, hogy higgyük, sőt, tudjuk, hogy a rák nem halálos ítélet. Abszolút gyógyítható.

Elmondta, hogy a székelyek mit használnak rákgyógyszerként, teljes hatékonysággal. 
És ezt tudóscsoportok nemrégiben be is vizsgálták, igazolva a gyógymód hatékonyságát. Tehát Erdélyben egy nagyon egyszerű orvosságot használnak a rák gyógyítására. Szilvalekvárt. Igen, szilvalekvárt. A szilva gyógyító erejű, kimagaslóan magas az antioxidáns tartalma. Frissen is érdemes szezonban sokat fogyasztani belőle, de aszalt szilvaként is hatásos, valamint lekvárként is. Nos, nem csak hungarikum a kiváló házi szilvalekvár, de csodálatos erejű rákgyógyszer is.
Bőrrákra közönséges galaj, diólevél és fagyöngy keverékének tinktúráját használjuk.
Szájüregrákra: körömvirág - idényében minden nap 3 virág nyersen elrágcsálva, amíg elmúlik a betegség.
Nyelvrákra: 1-1 kiskanálnyi galaj kipréselt leve beletéve 1-1 csésze diófalevél teába, az egyik csészével gargalizálni kell egész napra elosztva, a másikat meg kell inni.
Mellrákra: fagyöngytea.
Leukémiára: somlekvár.

Májsegítők: 
Pitypang levele 1 héten át 2-szer frissen salátában elfogyasztva vagy 1 héten 1-szer teaként fogyasztva. 
Cickafark minden nőnek, a menzesz megindulása után, míg csak él, heti 1 csésze teaként elfogyasztva. Nem csak a májat védi, de rendben tartja a koleszetinszintet is és segíti az epeműködést is. A férfiaknak nem a cickafark való, mert növényi ösztrogént tartalmaz, hanem a tyúkhúr.
Kisezerjófű: ha már nem jó a májfunkció, akkor minden nap 1 csésze tea, 8 héten keresztül, akár kisezerjófűből, akár cickafarkból, akár pitypangból.
HepatitisC-re nem jók a fentiek és a májcisztára sem. Erre a kettőre a diófalevél tea alkalmas, mert növényi antibiotikum. Ha a májunk jól működik, akkor a koleszterinszintünkkel sem lesz probléma.

Vesevédők:
Itt megemlítette, hogy a dezodorok használata nagyon nem jó. Egyrészt iszonyú mennyiségű káros vegyianyag van bennük, másrészt meggátolják a verejtékezést, ami a szervezet öntisztításában, méregtelenítésében nagyon fontos. Sok embernél allergiás reakcióként mellcsomók és hónaljcsomók keletkeznek a dezodor használatától, ennek kezelésére az orbáncfűolajat javasolja Gyuri bácsi.
A tejoltó galaj az egész nyirokrendszert karban tartja, heti 1 csésze elegendő erre.
Az aranyvessző vesékre is kiváló, májra is. Ha mindkettőt rendben akarjuk tudni, heti 2 csészével igyunk, mondjuk 3 nap eltéréssel.
A nagycsalán és a mezei zsúrló is heti 1 csészével fogyasztva megelőző vesevédő. Ha már vannak problémák, akkor bármelyik fentit kúraszerűen is alkalmazhatjuk. A kúra a következő: 8 hétig napi 1 csésze, aztán 8 hét szünet, majd megint 8 hétig napi 1 csésze. Ennél hosszabb kúrákat ne tartsunk, főleg a nagycsalán és a zsurlófű esetében. Ha helyrejön a probléma, elég a heti 1 csésze.
A vízhajtó teákat mindig reggel kell inni!
A zsurlófű főzetéből este lefekvés előtt borogatást is tehetünk a vesékre, vesegyulladás esetén. De melegítsük fel testhőmérsékletűre a főzetet, ne hidegen tegyük a vesékre.
A szervezet méregtelenítését segíti a következő lábfürdő, ami heti egyszer alkalmazható este lefekvés előtt: olyan forró vizet tegyünk lavórba, amilyen forrót még elvisel a lábunk. Majd ahogy hűl, még kétszer öntsünk utána forró vizet. Ezután hársfateát vagy bodzavirágteát igyunk egy csészével és bújjunk ágyba. Egész éjjel izzadni fogunk, rengeteg méreganyag fog eltávozni reggelig a szervezetünkből.

Szív és érrendszer:
Gyuri bácsi azt mondta, hoyg a szív és érrendszeri betegségek már csak másodlagos tünetek. Az elsődleges ok három helyen keresendő, mert ezek miatt a rendellenességek miatt kényszerül a szív és az érrendszer nagyobb megterhelésre. Az egyik ilyen elsődleges ok a vesék elégtelen működése. Ha ez az ok, a veséket kell először gyógyítani.
Ha magas a vérnyomás is, arra a galagonya virágos hajtását kell fogyasztani napi egy csészével teaként, vagy fagyöngy vagy pásztortáskateát is ihatunk.
Ha magas a koleszterinszint, annak oka a májnál keresendő. Nőknek cickafarktea kúraszerűen, férfiaknak tyúkhúr vagy fagyöngytea kúraszerűen. A fagyöngyteát hideg áztatással készítsük (este áztassuk be, reggel szűrjük le és igyuk meg). Ha rendbejön a koleszterinszint, elég a heti egy csésze megelőző adag.
A szív és érrendszeri betegségek harmadik elsődleges oka pedig idegi eredetű. Erre napi 2 csésze citromfűtea a javallat. Idegi eredetű panaszokra jó még a levendulatea, a macskakarom, a komló, az orbáncfű. Az orbáncfűtea gyógyítja a depressziót is. Citromfű teát pedig akár életünk minden napját ihatunk 1-2 csészével.
Ellenjavallatok: Sincumar szedése mellett nem szabad orbánfűteát inni és epekő megléte esetén sem! Szívgyógyszer mellett csak úgy iható, ha 2 órával a gyógyszer bevétele után isszuk a teát.
Magas vérnyomásra pásztortáskateát kúraszerűen fogyasztani, míg helyre nem áll az egészséges szint.

Gyomor és bélpanaszok:
evés: sokszor megrágni, csak utána lenyelni. Emellett gyomoridegre orbáncfűtea kúraszerűen lefekvés előtt, fehér akácvirág este 1 csészével vacsora előtt a kúra 24 hete alatt végig. (Kúra: 8 hétig napi egy csésze, 8 hét szünet, 8 hétig napi egy csésze.)
A diófalevél tea még a Chron betegséget is gyógyítja. És nem mérgező és nem májkárosító hatású, mint ahogy azt hivatalos körök terjesztik.

Alcheimer kór gyógyítása: orbáncfű, kamilla, zeller, zöld erős paprika minden nap fogyasztva.

Cukorbetegség:
Gyuri bácsi szerint iszonyú sok édességet eszünk, míg keserűanyagokat tartalmazó növényeket alig. Ez nem jó. 
Az aranyvesszőfüvet ihatjuk kúraszerűen cukorbetegségre, de nem csak cukorra jó, de máj, epe, vese, hugyhólyagvédő is. Megelőzésképpen a heti 1 csésze elég.
Katángkórótea cukorbetegségre is, megelőzésre is jó. A növény szára és levelei teaként fogyaszthatók, gyökeréből készül a cikória kávé.

Asztma ellen:
martilapu levelei megszárítva, szivarkaszerűen összetekerve és elpöfékelve a füstje.

2011. május 31., kedd

Ez itt a reklám helye: új biopiac indul és Toscana aranya

 .

Új biopiac kezdeményezés indul a Szent György hegyen. Killer Gáspár borásztól kaptam a meghívót. Akár várárlóként, akár árusként szeretnél részt venni rajta, Gáspárnál lehet bővebben érdeklődni. Nagyon örülök neki, hogy újabb helyi kistermelők és vásárlók találhatnak egymásra és arról nem is beszélve, hogy a Szent György hegy lélegzetelállítóan szép hely. Ismételten felhívnám figyelmeteket Gáspár finom bioboraira is, érdemes kóstolni és vásárolni is nála. Valamint az országban két borász készít csak verjus-t, az egyik Gáspár. Nagyon finom és különleges, én pl. rászoktam és már hiányzik ha nincs itthon belőle.






Szent György Hegyi Kézműves Napok



Rendezvény helye

Szent György-Hegyen a Killer Pincészetnél, ahol  a szükséges higiéniai szabályok betartása garantálva lenne ( Toilette etc)

Rendezvény resztvevők

Helyi Kis- és Őstermelők, akiknek termékei a legjobb minőségben és minden mesterséges és káros adalékanyagtól mentesen garantálva készülnének.
A Rendezvény résztvevők saját maguk felelősek az ezzel kapcsolatos előírások és normák betartásáért.

Maximális rendezvényi részvétel 20 résztvevőre (Kisés Őstermelőre) korlátozott és ezek száma a jövőben sem fog megemelkedni.

Termékek

·   Kenyér- és más sütött termékek
·   Hús és felvágottak (tartósított áruk)
·   Sajt és tejtermékek
·   Friss gyümölcsök és zöldségek
·   Tartósított gyümölcsök és zöldségek
·   Lekvárok, gyümölcslevek, szirupok
·   Méz
·   Virágok, vetemények, palánták
·   Füstölt halak
·   Fűszerek
·   Természetes kozmetikumok, szappanok stb
·   Különféle kézműves ajánlatok (kosárfonók, kovácsoltvas termékek, fafaragások, stb.)
·   esetleg időszakosan és változóan mint ajánlat
·   Zenekülönleges művészek alkalmi fellépése

Amennyiben lehetséges a termékek kizárólag magyar és helyi vagy regionális alapanyagokból készítendők.

Időpontok

A rendezvény rendszeresen kell ahhoz működtetni, hogy a vendégkör és látogatók hozzászokjanak és az ismertsége a piacnak garantálva legyen, s ami az ezzel kapcsolatos reklámra költött többletkiadást is jelentősen csökkentené.

A rendezvény áprilistól októberig lenne megrendezve pl. havi kétszer a hónap 1. és 3. szombatján, 10 – 13 óra között. Időpontok:

2011.06.18
2011.07.02
2011.07.16
2011.08.06 délután 15 és 18 óra között
2011.08.20 délután 15-18
2011.09.03 délután 15-18
2011.09.17 délután 15-18
2011.10.01 délután 15-18
2011.10.15 délután 15-18

Parkolás és közlekedési lehetőségek

A helyi parkolási lehetőség útmutató-táblákkal lenne megkönnyítve.
A parkolást amennyiben szükséges, irányítani kell.

Lehetőség esetleges Lovaskocsisvagy Fogatos, továbbá Minibuszok használatára a közlekedésnél, melyek a Kisapáti és Hegymagasi, s Tapolcai látogatókat szállítanák. Ezzel különös hangsúlyt lehetne fektetni az ezáltal elérhető magasabb színvonalú környezetkíméletre és védelemre.




.....................................





Nyílt Zalaegerszegen, a Rákóczi utcán (a Böjte ékszerszalon után lefelé) egy olasz élelmiszereket áruló bolt, a Szedd és Edd! Sok finomság kapható náluk: aszalt gyümölcsök, olajos magvak, cukrászati alapanyagok, kimért édességek, kimért olasz jó minőségű durumtészták és természetesen kimért extrafinom extraszűz olívaolaj is, egyenesen Toscánából. Egy liter ára 1700 Ft. Én már rendszeresen náluk veszem az olívaolajat, mert nagyon finom. Mély zöld, kissé csípős, erőteljes ízű. Olyan zamata van, mint mikor beleharapsz az olajbogyóba. Ami még nagyon szimpi: hogy kimérve árulnak amit csak lehet, így hozzájárulnak ahhoz, hogy minél kevesebb csomagolóanyag  váljék szemétté... Oldalukat megtalálod a Facebookon itt.
Nyitvatartás: H-P.: 08.30-17.30, SZo.: 9-12




Az olívaolaj egészséges, ezt lassan mindenki tudja. Azt azonban kevesebben, hogy olívaolaj és olívaolaj között nagy különbség lehet. Extra szűz vagy sansa? Ez itt a kérdés...
Köztudott, hogy a mediterrán országokban, ahol az Extra Szűz olívaolaj fogyasztása havi 1,3 liter körül mozog fejenként, a szív- és érrendszeri megbetegedések száma töredéke az európai átlagnak, főleg az e tekintetben világviszonylatban is sajnálatos módon vezető pozícióban levő magyar statisztikának. Az összefüggés nyilvánvaló, azt azonban kevesen tudják itthon, hogy mit takar az Extra Szűz olívaolaj és a szintén egészséges látszatot kelteni óhajtó, ám tartalmilag ettől messze elmaradó sansa névre hallgató (mellék)termék közti különbség.
Ha azt mondjuk, hogy ég és föld, akkor még csak megközelítettük a lényeget. Kezdjük mindjárt az elején egy lényeges adattal: az Extra Szűz olívaolaj az olajbogyó első préseléséből keletkezik, s ilyen formán az olajbogyó összes, egészségünk megőrzéséhez nélkülözhetetlen hatóanyagát tartalmazza, míg ugyanez a sansa olajban mindössze 1-10%-ban található meg! Így, ha mi egészségünk megóvása érdekében szeretnénk jót tenni szervezetünkkel és olívaolajjal készült ételeket igyekszünk fogyasztani, de sansa-t vásárolunk, sajnos nem tettünk semmit ennek érdekében! Miért? Mert a két termék tartalma a gyártási eljárás eltérése miatt nagy különbséget mutat.  

Az előállítási folyamat
Magyarországon az olívaolaj fogyasztás kultúrája még csak kialakulóban van, ezért a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy mit jelent pontosan az Extra Szűz, illetve a sansa kifejezés, és ezt kihasználva a gyártók és forgalmazók gyakran megtévesztik a gyanútlan vásárlót az „olívaolaj” felirattal.
Az Extra Szűz olívaolaj előállításának gondosságára jellemző, hogy semmiféle természetes szennyeződés sem maradhat a préselésre váró olajbogyók között! A frissesség jegyében az olajbogyókat a leszedés után 24 órával lepréselik, hogy jó minőségű Extra Szűz olívaolajat nyerhessenek. A szűrés és a palackozás folyamata során sem oldószert, sem hőt nem alkalmaznak. Az olajhoz nem adnak hozzá sem tartósítószert, sem adalékot. Az Extra Szűz olívaolaj a természetes előállítási folyamat után megőrzi eredeti zamatát és vitamintartalmát, ezen kívül telítetlen zsírsavakban és antioxidánsokban gazdag. Eközben a szintén, egyébként helytelenül, olívaolajként hirdetett sansa - amely pomace és orujo néven is kapható - a sajtolás során keletkező maradványokból készülő zsiradék, melyet oldószerrel nyernek ki a megmaradt olívamasszából. Ez azt jelenti, hogy a már kisajtolt olívamasszát vegyi úton oldják ki újra, majd ahhoz, hogy annak valami íze legyen, 1 %-ban Extra Szűz olívaolajat adnak hozzá. Ezen 1-10 % alapján a gyártók és a forgalmazók feljogosítva érzik magukat, hogy használják az olívaolaj kifejezést, holott az csupán egy olíva-olajpogácsából készült olajat takar, amely megnevezést – a törvény előírásainak értelmében- minden így előállított termék esetében fel kellene tüntetni a termék címkéjén. A silány minőségű, olcsó készítmény a mediterrán országok legtöbbjében ma már kereskedelmi forgalomba alig kerül – minőségét ez éppen eléggé bizonyítja.
Magyarországon azonban a megtévesztő címkéknek és a fogyasztók tájékozatlanságának köszönhető az, hogy a fogyasztók a legtöbb esetben az ár és nem a minőség alapján választják az olcsó mellékterméket, az Extra Szűz olívaolaj helyett. Így míg más európai országban száz olívaolaj vásárlásból összesen kettő sansa, addig hazánkban százból hatvan alkalommal a sansa mellett döntenek a vásárlók.
Az Extra Szűz olívaolaj kedvező élettani hatásainak ismeretében a fogyasztók tájékoztatása kiemelt fontosságot kellene, hogy kapjon hazánkban, amely a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében vezeti a nemzetközi statisztikákat.
Az olívaolaj nem véletlenül lett az elmúlt évezredek alatt az örök élet, a lelki béke és a nyugalom jelképe. Érdemes hinni a mediterrán országok lakóinak, akik azt vallják: meg kell adni a tiszteletet ennek a fának, termésének, és nem utolsó sorban önmagunknak. 

Az Extra Szűz olívaolaj és a sansa olaj összehasonlítása

Extra Szűz olívaolaj
Az előállítás folyamata: Az olajbogyó első sajtolásának az eredménye. Mentes minden vegyi eljárástól, így íze megőrzi természetességét.
Extra Szűz olívaolaj tartalom: 100 % 
Élettani hatása:
 Kedvező élettani hatása bizonyított, alátámasztott:
- megvédi az érrendszert a meszesedéstől
- megakadályozza a zsírok lerakódását az erekben
- csökkenti a sejtek oxidációját és a káros koleszterin szintjét
-  erősíti az izomsejteket
- segít a trombózis és a magas vérnyomás kialakulásának megelőzésében
Sansa olaj
Az előállítás folyamata: Maradványolaj. A gyümölcsmaradékból további vegyi úton történő olajkinyerési eljárással készül.
Extra Szűz olívaolaj tartalom: 1-10 %-ban tartalmaz Extra Szűz olívaolajat. 
Élettani hatása: Egészségre gyakorolt hatása nem ismert

Szerző: Nagy Bernadett, dietetikus

2011. március 13., vasárnap

A parlagfű titka

A cikket a MAgunk.hu oldalán találtam.



Zoé bevezetője: Ajánlom ezt az írást szeretettel mindenkinek, aki fél a parlagfűtől, az allergiától, aki haragszik a parlagfűre, mert allergiás, és annak is, aki eddig ellenségként, gazként tekintett erre a növényre. Ajánlom szeretettel azon hatóságok jószándékú és tudatlan embereinek figyelmébe is, akik tovább mélyítették ezt az ellenségképet, és felvették a harcot a parlagfűvel, harcra kényszerítve az embereket, büntetve őket, ha elmulasztják az irtást. Ajánlom szeretettel azt az írást Péter barátom figyelmébe, és mindenkiébe, aki tenni akar és tud azért, hogy ez a természet-ellenes helyzet megváltozzon.
Ideje felébrednünk ebből a rém-álomból, és kibékülnünk a természettel.
Tegnap azt írtam, szedjük össze, tudatosítsuk az út szélén heverő nemzeti, emberi, természeti értékeinket, kincseinket, képességeinket, adottságunkat, hogy lássuk, milyen gazdagok vagyunk, és kezdjünk végre velük valamit.
Ma kaptam ezt az írást Zeilos barátomtól. Ki gondolt eddig arra közülünk, hogy a parlagfű a nemzeti kincsünk? Pedig parlagfű-nagyhatalom vagyunk. Ami ezek szerint azt is jelenti, hogy hatalmas gyógyító potenciállal bír ez a szépséges földdarab, amin élünk. De a legnagyobb lehetőséget mi emberek képviseljük. Ha megértjük, hogy a hibás gondolkodásunk vezetett a betegségeinkhez, és képesek vagyunk az "ellenségünkből" szövetséges barátot csinálni. Ha észrevesszük, hogy feje tetejére állítottuk a világot, és szépen megfordulunk. Velünk együtt pedig a világunk is megfordul.

Harcolunk növényekkel, állatokkal, emberekkel, mert félünk. Ha képesek vagyunk ezekre a "rettegett ellenfelekre" más szemmel ránézni, azonnal felismerjük hatalmas értékeiket, szépségeiket.  Elpárolog a félelmünk, és soha többé nem leszünk képesek elvenni az életüket félelmünkben.

A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia, a hármaslevelű parlagfűé pedig: Ambrosia trifida. Azt mondják rájuk, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnovény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a likőr. Az egyéb hasznosságot illetően csak később adok magyarázatot.
Még 1973-ban, amikor először találkoztam személyesen Lajos Atyával, a lazarista missziós pappal Adonyban, úgy tudtam, hogy a parlagfű haszontalan gyomnövény. Szerencsére nem voltam rá allergiás, de más pollenekre sem. Különös véletlen folyamán ismerkedtünk meg. Dunaújvárosban voltam közlekedési rendőr és Adonyban ellenőriztem a forgalmat, a kivilágítatlan kerékpárosokat. Esti szürkület volt már és láttam, hogy egy idős úr kerékpárja hiányosan van felszerelve, mert nem volt hátsó világítása. Lajos Atya volt az, de nem büntettem meg, hanem csak figyelmeztettem, mert halkan és tisztelettudóan beszélt velem, aki akár az unokája is lehettem volna. Sokáig beszélgettünk, mert a szerénysége mögött egy nagy tudású, intelligens embert ismertem meg, s még a tréfa sem állt tőle távol, amikor azt mondta, hogy a Jóisten vigyáz rá, még akkor is, ha nem jó a világítás a kerékpárján.

Lajos Atyával, a magyar újkori természetgyógyászat úttörőjével a megismerkedésünk után többször is találkoztam –kerestem a vele való találkozási lehetőségeket!-, mert a végtelen egyszerűsége és a hatalmas tudása lenyűgözött. Addig is sokat tudtam a természet törvényeiről, mert reál beállítottságú is vagyok, s akkor már mérnök voltam, meg az anyai nagyapám Vincze Ágoston, állandóan járta velem a Heves megyei kis faluban, Fedémesen az erdőket, mezőket és szedtük a gyógynövényeket, meg a gombákat. Apai nagyapám Weixl János pedig egész életét az előszállási (Fejér Megye)állatorvos, Dr, Eglesz Mihály mellett töltötte, mint felcser. Mindkettőjüktől sokat hallottam a természet erejéről, szépségéről, az állatok öngyógyító tevékenységeiről, a növények gyógyító és tápláló hatásairól. Olyan bölcsen beszéltek ezekről a dolgokról, hogy azok felkeltették a figyelmemet és haláluk után is egyre többet olvastam, tanultam ezekről a természetes dolgokról, erdő, mező növényeiről és állatairól.

Lajos Atya is megerősített abban, hogy a természet törvényei Isten törvényei és azok változatlanok, örök törvények. Azt mondta, hogy a közlekedési törvényeket át lehet hágni büntetlenül, ha nincs rendőr a közelben, és akkor megúszta a felelősségre vonást, de ha valaki a természet törvényeit hágja át, akkor az saját magát bünteti meg!!! A természet úgy működött évmilliókkal ezelőtt, ahogy ma működik és úgy fog működni évmilliók múlva is. Bölcsen mondta, hogy semmi új nincs a Nap alatt, mert amit ma felfedeznek, az már régóta létezik, csak az ember most ért el oda, hogy megismerjen olyan dolgokat, tényeket, amelyet eddig eszközök, vagy tudás híján nem ismert fel, vagy meg. Beszélgetéseink során szóba került a parlagfű is, mint allergén növény.

Lajos Atya védelmébe vette és elmondta róla, hogy régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is. Elmondta, hogy a múlt századelőn az előkelő szalonokban az ambrózia illat volt az úri, és az előkelő illat. Ez pedig a parlagfű, az ambrosia artemisifolia illata volt. Aroma olaját aroma mécsesekben hevítették, de lehetett kapni, a szárított, összesodrott leveleiből készített füstölőt is.

Tőle tudtam meg azt is, hogy amikor a spanyolok és a portugálok felfedezték és kisajátították az Új Világot, azaz az Amerikai földrészt, akkor keresztényi szellemben kiirtották az őslakosokat (inkák, aztékok, toltékok, stb). Amikor az angolok is vérszemet kaptak, hogy nekik is kell az új világból, ők sem kímélték az őslakos indiánokat, és kíméletlenül öldösték azokat, szintén a keresztényi szellemiségre hivatkozva. A franciák is erős nemzetté váltak és látták, hogy lemaradnak az Új Világ elosztásánál, ezért ők is részt követeltek Amerikából, de nekik már csak néhány Közép Amerikai rész és Kanada jutott, de Kanadát megosztották egymás között az angolokkal. Az angolokkal ellentétben a franciák nem öldösték ok nélkül az őslakosokat, ezért azok hálából egy csomó titkukat megosztották velük. Ilyen titok volt a parlagfű titka is. A parlagfű egy ősi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb. A parlagfűnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól!! Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy megóvja, az adott föld területét. Ahogy megóvta, azután átadja a helyét más növényeknek, amelyek az így megóvott talajon már képesek voltak megmaradni és szaporodni. Olyan ez, mintha valaki nyerne a lottón 1 milliárdot és neki csak 100 millió kellene, és a maradék 900 milliót elosztaná a rászorulók között. A valamennyi parlagfű képes erre az önzetlen cselekedetre, s vajon hány ember lenne képes erre? Ezért írtja a balga ember és irtatja sok balga hatóság kül- és belhonban egyaránt? Ők ugyanis nem lennének képesek ilyen nemes cselekedetekre!

A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80 %-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul!

10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése!!!!!!!!! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos gyógyszerfogyasztók! Mellesleg a légutak nyálkahártyáit a tej- és tejtermékek teszik védtelenné a magas kazein tartalmukkal (300-szor több a kazein a tehéntejben, mint az emberi tejben, s a kazeint az asztalosipar ragasztásra használja!!)! A tejet nem fogyasztók nem allergiásak a pollenekre, s így a parlagfű pollenjeire sem!!

Tagja vagyok a Palocsa Egyesületnek. Ezzel az egyesülettel még a múlt évezred utolsó éveiben
Alcsútdobozon (Fejér Megye), egy több hektáros területet hagytunk parlagon, szándékosan, hogy mi lesz ezzel a földdarabbal a természet törvényei szerint. Első évben teljes területét beterítette a parlagfű (hogy honnan tudta meg, hogy ott van egy üres földdarab?). A második évben már a parlagfű több, mint 50 %-ban visszaszorult és átadta a helyét más növénykultúráknak (megjelent a lóhere, a gyermekláncfű, az útilapu (bojtorján), a lósóska, fehér üröm, máriatövis, paréj, libatop, stb). A következő évben már 20 % alá esett vissza a parlagfű aránya az adott területen, pedig senki sem irtotta!!. Öt év elteltével pedig mindössze az eredeti terület 1-2 %-án volt csak parlagfű!! Nem kell tehát irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a „dolgát”!

Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. „Medicus curat, natura sanat.” Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág –méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar-, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg „halott gyógyszeripart” jelentene. Ehhez nézzünk meg néhány idézetet. „Az orvostudomány (beleértve a gyógyszeripart) közvetlenül a szívinfarktus és a rák után az emberiség legveszélyesebb kórokozója lett. Egy átlag német ma kb. ötször annyi gyógyszert fogyaszt, mint közvetlenül a második világháború előtt. Vajon ettől legalább ötször olyan egészséges is? Természetesen nem. Ellenkezőleg: a német lakosság átlaga ma sokkal gyakrabban beteg, mint azelőtt… Hirtelenül így lett egy olyan iparágból, amely azért keletkezett, hogy betegségeket gyógyítson, új betegségek kiindulópontja.” (Kurt Blüchel: Weisse Magier, Fischer Verlag, 1976

Az emberi szervezet tökéletes. Még az önmaga iránt tanúsított barbár magatartás ellenére is az esetek többségében legalább 30-40 évig betegeskedés nélkül él. Az ember korábban nem érzett fájdalmakat, de egyszer csak számos betegség támadja meg. Azonnal a kórházhoz fordul segítségért, az orvos pedig, amikor felteszi neki a kérdést, honnan erednek ezek a kórok, azt feleli neki: „Mit akar Ön, hiszen ezek a korral járó betegségek.”

Szemüveget rendelnek a betegnek, eltávolítják salakanyagokkal, kövekkel, baktériumokkal telített szerveit, kioperálják daganatait, stb. Az okok pedig, melyek ehhez az állapothoz vezettek, senkit nem érdekelnek, beleértve magát a beteget is.

Az emberek kifejlesztették a vegyi alapú gyógyszereket. A szervezetet azonban nem lehet becsapni. A szervezetnek csakis természetes eredetű gyógyszerekre van szüksége. Mi pedig tulajdonképpen egy tömegpusztító élelmiszer- és gyógyszeripari korszak feltételei között élünk.

Azt hiszem, az emberek többsége józan ésszel gondolkodva egyetért azzal, hogy nem az a járható út, hogy kiirtunk mindent körülöttünk, ami virágzik, pollent termel mindent ami élõ. Az sem megoldás, hogy az allergiások szervezetét teletömjük kemikáliákkal, gyógyszerekkel, mert így olyan mellékhatások alakulhatnak ki, amelyek súlyosabb betegségeket idézhetnek elõ, mint maga az alapbetegség.

Abból kell kiindulni, hogy miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk). Van, aki a lisztre érzékeny, és mégsem mondjuk, hogy veszedelmes a liszt. Korábban tisztább volt a környezetünk és az emberek is egészségesebben táplálkoztak, többet mozogtak, türelmesebbek voltak egymáshoz, nem zúdult rájuk annyi stressz, annyi elektroszmog, mint napjainkban.

A táplálkozás is nagyon sokat jelent az immunrendszer erõsítése szempontjából. A mai átlagember sietve, kapkodva eszik, akár otthon van, akár úgynevezett gyorsétkezdékben. Nem rágja meg jól az ételt, emellett egyoldalúan táplálkozik, az élelmiszeripar által gyártott különféle tartósítószereket, ízfokozókat, állományjavítókat, mesterséges színezékeket, „természet azonos” aromákat, emulgeáló-szereket, stb. tartalmazó, agyon sütött-fõzött, hőkezelt ételeket fogyasztja. Az ipari élelmiszerekben levõ különbözõ vegyszerek annyira feldúsulnak az ilyen táplálékokat fogyasztó emberekben, hogy a szervezetük immunrendszerét teljesen leköti az ezen anyagok elleni küzdelem, s ha ilyenkor virágzik egy parlagfû, egy fűzfa, egy ürömféle, akkor annak az egyébként hasznos pollenjei már teljesen megzavarják a szervezetet (autoimmun reakciók). De nemcsak az ipari élelmiszer-elõállítás során mérgezõdik az étel, hanem a megtermelés során is, mivel többnyire ez is iparilag történik. Például az állatok, hogy minél elõbb vágásérettek legyenek, különbözõ kémiai anabolitikus szereket kapnak, hogy minél elõbb meg legyen - mozgás nélkül - az izomtömegük. Az ember az ilyen szereket a hússal együtt elfogyasztja, ezek a szerek egy idõ után feldúsulnak, kumulálódnak a szervezetben, ami aztán mérgezi a szervezetet, gyengíti az immunrendszert. Régen az állatok izomzata a mozgástól (legelõ, rét) alakult ki, nem tartalmazott ilyen szereket. Az állatok tápláléka sem tartalmazott annyi káros anyagot, mint napjainkban. Az iparszerûen tartott állatok, hogy ne kapjanak el egymástól különbözõ állatbetegségeket (száj- és körömfájás, tüdõvész, takonykór, streptococcus, fakultatíve patogén baktériumok stb.), állandóan, -tápba keverten- különbözõ gyógyszereket, antibiotikumokat kapnak, melyeknek maradványai szintén belekerülnek a húst fogyasztó ember szervezetébe. Ma már antibiotikumért nem a patikába kell menni, hozzájutunk a hús- és a tejboltok termékeiből is.

Az állatok táplálékának egy részét a közutak, szennyezõ ipari üzemek közvetlen közelében termelik meg. Az árokparti széna még alomnak sem alkalmas, nemhogy tápláléknak. Benne van a kipufogógázok szennyeződése, az úton elrobogó járművek gumipora, fékbetét pora, kuplungbetét pora, stb.

Az elektromos vezetékekkel körülvett nagyüzemi csirkék és pulykák mindegyike leukémiás! Beteg állatokat etetnek a húsevőkkel! Ez is bioterrorizmus!

A közutaktól számítottan 50-80 méteren belül termelt növények annyi koncentrált mérget tartalmaznak, hogy ha el is keverednek a többi, távolabb termelt növénnyel, akkor is mérgezik az állatok szervezetét, így a húsát, tejét, tojását is.

Az ember közvetlenül is fogyaszt ilyen módon termelt élelmiszereket, amelyek szintén az immunrendszert gyengítik. A megoldás az lenne, hogy ha minden út mellett kb. 50 méter széles, minden gyár, légszennyezõ üzem mellett kb. 100 méter széles erdõsávot telepítenének, ami felfogná a gépjármûvek, gyárak által kibocsátott mérgeket és tisztítaná a levegõt. Be kellene indítani egy olyan mozgalmat, hogy „Erdõsávot az utak, a gyárak mellé!”, a parlagfû irtása helyett.

A közönséges diesel motorok kipufogógázának koromszemcséit kiszűri az orrunk csillószőrzete. A legújabb „korszerű” HDI, TDI diesel motorok üzemanyagát olyan finomszemcsékké porlasztják szét, hogy azt már nem szűri ki a csillószőrzetünk, hanem belekerül a tüdőnkbe, ott lerakódik, megbetegíti azt. A különböző mesterséges illatanyagok (dezodorok, öblítők, WC szagtalanítók, légfrissítők, stb.) is feldúsulhatnak, de enélkül is kiválthatnak allargiás reakciókat. Hasonló hatást vált ki a molyirtó naftalin is.

A természetes életmód, a természetes ételek, a „kóser” dolgok adják meg a lehetőséget a túlélésre. Ha megszegünk egy törvényt úgy, hogy nem tudjuk, hogy amit tettünk az törvénysértő, megbüntetnek, ugyanis van egy szabály, miszerint a törvények nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól. A természet törvényeinek nem ismerése sem mentesít a felelősségre vonás alól. A felelősségre vonás betegség formájában jelentkezik! A „kóser” étel vércsoport szerint fogyasztva védi az emberek egészségét és szaporodóképességét!

Nemcsak a hús- és húskészítmények, valamint a tej- és tejtermékek fogyasztását kell kerülnie az allergiás, asztmás betegnek, hanem az egyéb gyorsan bomló fehérjefélék -gomba, tojás, stb.- fogyasztását is. Ez még a biohúsra is vonatkozik. A hullamérgek az állat leölése után azonnal megjelennek az állat szervezetében. (Nem véletlenül hívják a vegetáriánusok -én is az vagyok már 16. éve- a húslevest hullateának vagy dögteának!) A gombák esetében is hamar keletkeznek olyan fehérje méreganyagok (toxinok), amelyek akár halálosak is lehetnek. S hogy a hús ne büdösödjön, szebb színe legyen, iparilag salétrommal és egyéb olyan szerekkel kezelik, amelyek szintén mérgezést okoznak. Az utóbbi idők döghús-botrányairól, pestises, madár-influenzás, prionos húsairól már nem is szólok, mert ezek önmagukért beszélnek!

Mi természetgyógyászok holisztikus szemlélettel gyógyítunk, a test, a lélek, a szellem vizsgálatával és figyelembevételével, tehát nemcsak tüneti síkon kezelünk. Lelki dolgaink, lelki jelenségeink kivetülnek a fizikai-testi síkra is. A test a lélek temploma és a lélek megbetegítheti és meg is gyógyíthatja a testet.

Minél inkább szeretettel közelítünk élõ és élettelen környezetünk felé, ez a szeretet visszasugárzódik, visszatükrözõdik felénk, meggyógyulunk. Ha mosolygunk valakire, legtöbbször mosolyt is kapunk vissza! A mosoly nem kerül pénzbe! A homo sapiens nem arra teremtetett, hogy ölje egymást. Ha mi öljük a természetet, az is öl bennünket. Nem igaz, hogy nem elõzhetõ meg az allergia, az asztma és nem gyógyítható meg teljesen a beteg. Nem a természetet kell kiirtani, hanem nekünk kell visszaidomulnunk a természethez. Az evolúciós folyamatban az ember szervezete évezredek alatt alakult ki és mindig harmóniában volt a természettel. Az utóbbi 50 évben annyira eltávolodtunk a természettõl, hogy ilyen gyorsan nem tud az emberi szervezet reagálni a változásokra, s diszharmónia alakul ki, megbetegszik. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, az embernek megvan a tudása, megvannak az eszközei, csak nem használja egyiket sem, vagy nem úgy használja, ahogy kellene. A természet körforgásában minden növénynek, állatnak megvan a szerepe. Ha ezt a körforgást megbolygatjuk, ennek elõre be nem látható következményei lehetnek, felbomlik az ökológiai, biológiai egyensúly. Nem a parlagfüvet, nem a libatopot, nem a fűzfát, nem a lisztet adó búzát, stb. kell kiirtani, hanem helyes életmóddal, helyes táplálkozással kell erõsíteni az immunrendszerünket, kerülni kell a káros geopatogén zónákat (vízér, Hartmann-háló), és akkor az sem árt meg, ha virágporfelhõben járunk.

Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfû irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfû az embereknek. A parlagfû után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az elõbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s így lassan kipusztulna az emberiség is.

Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem!

Lajos Atya óta tudom, hogy a parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, - önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre ( leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Sokan nem hitték el, hogy jómagam eszem a parlagfüvet, ezért rámküldték a különböző tv-s társaságokat is, akik felvették, ahogy a parlagfüvet fogyasztom.

Veterán dobóatléta vagyok és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye körült talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítmény javulásokat lehetett tapasztalni.

Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyáni zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok! Lajos Atya nekem is beszélt arról, hogy a parlagfű minden betegséget helyrehoz a szervezetben, de nyilván azt Ő sem tudta, hogy ezt a szervezet őssejt-termelésének fokozásával éri el. Szerintem sem baj, ha nem ismerjük az elméletet, hanem csak az adott növény hasznosságáról győződünk meg a fogyasztása során. Az is igaz, hogy akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a parlagfű allergiából is.
A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak ( én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fő részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. Ezért a világ urai, a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak.

Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől. A gyógyszerek mellékhatásai következtében ugyanis, csak Magyarországon minden órában meghal egy ember, de sokkal többen halnak bele abba, amit a patológusok már régóta tudnak, hogy minden második felboncolt embert tévesen diagnosztizáltak és tévesen gyógyszereztek, mivel nem az volt a halál oka, amivel kezelték a betegségüket!

Weixl-Várhegyi László



feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője


--
Weixl-Várhegyi László
Tel/fax:06-27-350-204
weixl.varhegyi.laszlo@gmail.com Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.