A következő címkéjű bejegyzések mutatása: főfogás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: főfogás. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. október 19., szerda

Babéros, tejfölös karaj


Napok óta Sting dala jár az eszemben. Hogy olyan törékenyek vagyunk. Mióta gépeket épít az ember, mintha erről elfeledkeznénk. Arról, hogy az ember nem programozható, hogy nem bír ki mindent, hogy az élet bizony nehéz. Hogy a lélek milyen sérülékeny, s vele a test is. Elfelejtjük, milyen ritka kincs ez a érzékenység. Hogy ettől leszünk - többek között - olyan értékesek. Mert ha eltörünk, nincs másik darab belőlünk.




Későn értem ma haza, úgyhogy gyors és egyszerű ebédet csináltam. Tegnapról maradt dödölletésztám, azt sütöttem mellé jó ropogósra. Ez az étel egyébként nagyon jó arra, hogy olyan kedvenc köreteinket elsüssük mellé, amiket nagyon szeretünk, de csak ritkán eszünk, mert klasszikusan egy adott ételhez kötődik. Mint például a zsemlegombóc, mert az is tökéletes körete lenne. De említhetem még a nudlit - úgy meztelenjen (ha gasztrosznobozni akarnék, gnocchinak mondanám, de nem akarok) - vagy a knédlit, vagy a gőzgombócot, vagy akár a házilag készített szélesmetéltet, vagy a nagy kedvencemet: a házi tarhonyát alias reszelt tésztát. De nokedlivel is kitűnő ez a fogás. 

Hozzávalók 2 főre:
4 nagyobb szelet hús (karaj, tarja, comb, lapocka) jól kiklopfolva (de csirkéből is, pulykából is jó, ha nem sietünk annyira)
5 dkg vaj és 1 evőkanál olívaolaj (de készíthetjük 1 evőkanál jóféle házizsírral is)
mustár a hússzeletek kenéséhez
3 nagy gerezd fokhagyma
3 szép, kisebb babérlevél
3 szem szegfűbors kissé összetörve
só, frissen őrölt bors
1 dl jófajta félszáraz fehérbor (ha nincs, enyhe gyümölcsecet is jó, vagy kevés citromlé)
1-1,5 teáskanál méz
1 dl tejföl
liszt a hússzeletek beforgatásához

A húst klopfold ki jó vékonyra, sózd, borsozd, kend be mustárral. Lisztbe is forgasd bele. A vajon és olíván süsd elő a szeleteket, de piruljanak is meg. Vedd ki a zsiradékból az utolsó szeletet is, és öntsd a bort a serpenyőbe. Hagyd forrni, hogy az alkohol elpárologhasson, majd tedd bele a babérleveleket, a félbe vágott fokhagymagerezdeket, a szegfűborsokat, ízesítsd mézzel is, és tedd vissza a hússzeleteket. Öntsd fel annyi vízzel, amennyi épp ellepi. Kóstold, s ha szükséges, sózd még. Hagyd  főni úgy 10-15 percig. A tejfölt tedd egy kis tálkába, majd vegyél ki 3-4 evőkanállal a szaftból a tejfölbe, keverd el alaposan és öntsd vissza a serpenyőbe mindezt, s jól keverd el ismét. Hagyd még forrni pár percig, s készen is van az étel.
Gyors, laktató, finom. Ha kicsit szebben, nem ennyire rusztikusan készítenéd ezt a fogást, ne lisztezd a hússzeleteket, hanem majd a végén a tejfölbe keverj egy evőkanálnyi lisztet: vagyis habarással sűrítsd az ételt. Így simább lesz a szaftja.




Ő pedig a ropogósra sütött dödölle. Köretként nem hagymáztam-tejfölöztem, csak jó ropogósra sütöttem.
4 tál dödölléhez végy 80 dkg lisztesebb fajta burgonyát (tisztítva legyen ennyi), darabold, tedd föl a tűzre annyi vízben, amennyi épp ellepi a krumplikockák tetejét, teáskanálnyi sót is tégy hozzá. Amíg fődögél, egy serpenyőben bő zsírban vagy olívaolajban párolj pici sóval hagymát, majd szűrőkanállal vedd ki, csepegtesd le, s tedd félre. A zsírt öntsd egy csészébe. Ha megfőtt a burgonya, annyi vizet önts le róla, hogy a krumplinak csak a háromnegyedéig érjen. Törd bele a főzővízbe a burgonyakockákat, majd tedd vissza a tűzre (ez a titok nyitja tehát: TEDD VISSZA A TŰZRE), kis lángocskára. Adj hozzá még kevés sót ha szükséges (a liszt felveszi majd), és több részletben 35-40 dkg lisztet. Folyamatosan keverd, hogy a liszt teljesen belesímuljon a krumplis vízbe, s egynemű sűrű, ragacsos massza legyen. A végén már igazi izommunka elkeverni. Majd a serpenyőbe tégy 1-2 kanálka olajat abból, amit félretettél, s kis galuskákként szaggasd a krumplis keveréket a zsiradékba, s közepes lángon süsd mosolygóspirosra. Tálaláskor tégy rá a hagymából, s jól tejfölözd. Önmagában is gömbölyű étel, de itt Zalában vadpörkölt mellé - hagyma és tejföl nélkül - kötelező köret.
Ne finomított olajban készítsd, mert nem lesz könnyű a dödölléd. Vagy jóféle házi zsírban, vagy olívaolajban süsd.

2016. október 5., szerda

Májgombócleves


Az őszben az ízeket és illatokat szeretem a legjobban. Ilyenkor még gazdag a természet, tele vannak a kertek színpompás zöldségekkel. Egy melengető levesben az évszak izzó bőségét, mint ízletes kavalkádot, egybeforralhatjuk a fazék alatt lobogó tűz melegével.
A köd, nyirkosság, hideg nem az én világom. De bentről nézve... úgy már elmegy. 
Azt szokták mondani, mindenben meg lehet találni a szépséget, még abban is, amit nem kedvelünk. Valóban így van ez. A sülő gesztenye, alma, a forralt bor illata, a páratlan és gazdag levesek íze mind-mind erről tanúskodnak nekem.




Nem is akartam föltenni a blogra ezt az egyszerű levest, de mint menet közben kiderült, nem nagyon van a neten megbízható májgombóc recept. Több helyen is megnéztem, majdnem ugyanúgy írta mindenki - gondoltam, akkor biztosan jó lesz. Hát nem. Nekem szétesett a gombóc, és még szerencse, hogy egyet próbaképpen beleengedtem a levesbe, de többet nem szaggattam, várván milyen lesz... hát atomjaira hullott. Úgyhogy mégiscsak megőrzöm az utókornak - meg legfőképpen magamnak - az átvariált változatot. 
Az alapleves az előző napi krumplifőzőlé, benne egy kevés apróra kockázott burgonyával. Tehát így kezdődik a történet: végy egy kis fej vöröshagymát és egy nagy gerezd fokhagymát, kockázd nagyon apróra és 2 evőkanál olajon vagy 1 evőkanál zsíron kevés sóval dinszteld üvegesre. Pirospaprikázd, majd öntsd fel az előző napról félretett burgonyavízzel. (Ha aznap főzöl krumpliköretet, úgyis jó, persze.) Mivel nekem volt egy öklömnyi kis fej karfiolom, azt is beletettem, kis rózsáira szedve. (De mehetett volna a levesbe akár zöldbab is, fehér és sárgarépa is, vagy cukkini, csillagtök, brokkoli, sütőtök, kerekrépa is akár.) Önts még kevés vizet hozzá, sózd, úsztass meg benne 4-5 szem egészborsot és egy nagy csokor apróra vágott petrezselyemzöldet is tégy bele. Ízesítsd egy fél paradicsommal és paprikával is. (Ha van zellerzölded vagy lestyánod, abból is tehetsz egy szállal, a  leves csak még ízletesebb lesz tőle. No és aki szereti a csípőset, csilit is tehet bele.)
Amíg fő a leves, készítsd el a májgombócot így

4 főre  -
25 dkg csirkemájat
2 szikkadt zsömlét
1 nagy tojást
1 egészen kis fej vöröshagymát
1 evőkanál olajat vagy vajat vagy fél evőkanál zsírt
sót, borsot, majoránnát ízlés szerint
és kb. 15-20 dkg lisztet
dolgozz össze gombóctésztává a következőképpen:

a nagyon apróra kockázott vöröshagymát kevés sóval párold üvegesre a zsiradékon. A zsömléket áztasd vízbe. Aztán a májat vágd kis kockákra, és utána még a késsel a deszkán aprítsd, ahogy a zöldfűszereket szokás. Tedd egy tálba a májat, add hozzá a hagymás zsiradékot, a kinyomkodott zsömléket és a tojást is. Fűszerezd sóval, borssal, majoránnával. Adj hozzá annyi lisztet, amennyivel egy nagyon sűrű, nokedliszerű tésztát kapsz. Olyan sűrűnek kell lennie, hogy ha akarnád, vizes kézzel akár gombóckákra is formázhatnád. (Tehát jóval masszívabb legyen, mint a nokedlitészta, de azért még kissé lágy legyen.)
Ha készen van, evőkanállal szaggasd a forrásban lévő levesbe. Miután feljöttek a felszínre, hagyd még őket 3-4 percig lubickolni, vagyis annyi ideig, míg átfőnek. S már készen is van a leves.
Ha két napra főzöd, akkor inkább külön, sós vízben főzd ki a galuskákat, és egy lefedhető tálban külön tedd a hűtőszekrénybe, és másnap a levessel együtt melegítsd. Mert ha áll, a galuskák nagyon beszívják a levet, így másnapra az a meglepetés érhet, hogy eltűnt a leves. :)



2016. szeptember 22., csütörtök

Szárított vargányás linguine


Ahogy öregszem, úgy egyszerűsödöm. És azt hiszem, ez így van jól. Sok múlik azon, hogyan és hova csoportosítjuk az energiáinkat. Hogy tudjuk mi fontos, mi lényeges, mi halaszthatatlan. Mi az, ami elhagyhatatlan. És mi az, ami elhagyható.




Néhanapján, ha sok mászkálnivalónk van, szoktunk venni egész grillcsirkét készen. Tegnap is így volt. Jóllaktunk belőle, de megmaradt a melle húsa. Az mindig megmarad. Ma egy roppant egyszerű, de annál finomabb tésztába tettem bele.

Hozzávalók 4 főre (nem előételnek, jóllakásig):
75 dkg linguine tészta
1 kész grillcsirke melle húsa
4 dkg vaj
1 evőkanál olívaolaj
1 gerezd fokhagyma
1,5 dl fehérbor
2 félmarék szárított vargánya
2 dl tejszín

frissen őrölt bors
friss vagy szárított bazsalikom vagy kakukkfű vagy tárkony vagy zsálya (épp mi van kéznél)
5-10 dkg reszelt parmezán jellegű sajt

Föltettem forrni vizet sóval a tésztának, és beáztattam 2 dl vízbe az szárított vargányát is. Közben a maradék sült mellehúsát széttépkedtem kisebb darabokra, és egy megtisztított fokhagymagerezdet négybe vágtam. A vaj és olívaolaj keverékén megfuttattam a fokhagymadarabokat, majd kivettem a zsiradékból. A vajon átpirítottam kissé a húsdarabokat, aztán felöntöttem borral, hagytam 1-2 percig rotyogni. Hozzáöntöttem a vargányát áztatóvizesől, és felöntöttem tejszínnel. Fűszereztem kevés sóval, kevés borssal és szárított bazsalikommal. Hagytam kissé összeforrni.
Közben a tésztát a forrásban lévő vízbe tettem. A kész szószt a tészta elkészültéig félrehúztam a tűzről, majd mikor puha volt a linguine, visszatettem a szószt is, és átmertem bele a kész tésztát. Ha kevésnek érezzük a szószt, kevés főzővizet is adhatunk hozzá. Addig hagytam a tűzön, amíg alaposan átkevertem a tésztát a szósszal.
Tálalásnál megszórtam reszelt sajttal is.
Nagyon egyszerű tésztaétel, de nekem az egyik kedvencem. Hús nélkül szoktam csinálni, de most adott volt, hogy a száraz mellehúsából valamit kell csinálni, és a vaj, tejszín bizony jót tett neki. Csodásan felvette a szószt, krémes és lágy lett az amúgy fojtóan száraz mellehús, a vargánya pedig ízt is adott neki. Most így ősszel, gombaszezonban, készítsük bátran friss erdei gombával. Bármelyik isteni lenne benne: a rizike, a szegfűgomba, a valódi vad csiperke, a rókagomba, az őzláb, és még folytathatnám hosszan a sort.

2016. augusztus 1., hétfő

Gyros tányéron


Konyhaművészetünk szabadtéri gyakorlását illetően az első problémát a tűzrakás szokta jelenteni. Van, amikor ez egyben az utolsó probléma is, minthogy a többi gondot a helyszínre siető tűzoltók veszik le a vállunkról, mely esetben annak kell örvendenünk, ha a tisztelt ünnepi vendégkoszorú - darabra legalábbis - megvan, és esetleg annak, hogy csak a házunk égett porig, holott ezzel az erővel háromszáz hektár erdőt is felperzselhettünk volna.

(Váncsa István)




Megkívántam a gyrost. De olyan rettenet hőség volt, hogy egyszerűsítettem mindent. Süthetünk hozzá pitát, ha van merszünk bekapcsolni a sütőt, nekem most nem volt... így csak egyszerű laposkenyeret készítettem mellé. (Liszt, víz, só és olaj nélkül, száraz serpenyőben sütöttem a kenyereket.) Úgyhogy ez tulajdonképpen a török gyros, vagyis a dürüm. A húst sem sütőben készítettem, hanem serpenyőben. A sült krumpli pedig igazából dinsztelt krumpli: vagyis kevés olívaolajon pároltam fedő alatt, végül rápirítottam a fedő levétele után. A tzalziki pedig most nem görögjoghurtból, csak sima joghurt és kevés tejföl keverékével készült, kapor híjján friss mentával.


Gyros fűszerkeverék:

  • 3 púpos evőkanál durvább szemű só
  • 1 csapott evőkanál fokhagyma granulátum
  • 1 csapott teáskanál pirospaprika (az enyémben bükkfán füstölt édes paprika van)
  • 1 csapott teáskanál frissen őrölt bors
  • 1,5 púpos evőkanál szárított szurokfű (oregano)
  • 1/2 csapott mokkáskanál őrölt fahéj
  • 1/2 csapott mokkáskanál frissen reszelt szerecsendió
  • 1/2 mokkáskanál mozsárban porrá tört ánizsmag
  • 1 mokkáskanál mozsárban porrá tört édesköménymag


A fűszerkeverékből fog maradni, mert ez legalább 3-4 kg húshoz elég cirka. El lehet tenni egy kis üvegcsébe, és bármikor felhasználható, mert csupa száraz fűszer van benne. 
Én lapockát vettem, az nem annyira zsíros hús, viszont omlóspuhára tud sülni. Négy főre 80-90 dkg hús bőven elég a gyroshoz. 
Tehát a húst két centiméter vastag szeletekre vágtam, megszórtam a fűszerkeverékkel, és egy evőkanál olívaolajon serpenyőben nagy lángon mindkét felére rápirítottam a szeleteknek. Majd felöntöttem annyi vízzel, ami a szeleteket félig ellepte, fedőt tettem a serpenyőre, és kis lángon puhára pároltam. Egy óra gőzölődés elég is neki. A végén levettem a fedőt és elforraltam az összes vizet a hús alól.




A gyrosba csak fel kell szeletelni a húsdarabokat, meglepően hasonló az eredetihez. Adjunk mellé paradicsomot, édes lilahagymát is.

2016. július 28., csütörtök

Gombócos raguleves a nyár zöldségeiből


Álmunkban néha egy egészen más világ is megmutatkozik, egy élettel és tarkasággal teli világ. Éppen a nagyon beszűkült környezetben élő, mások által befolyásolt és szorongatott embereknél tárul fel olyan távlat, amelyben az álmodó szabadnak és fantáziadúsnak érzi magát. Az álom így mutatja meg nekünk a belső kincset, melyet tőlünk senki nem rabolhat el.

(Anselm Grün)




Igazából azért osztom meg ezt a levest, mert jó példája a "hogyan hozzuk ki a maradékokból a legjobbat" művészetének. Hogyan főzzünk fantáziadús, tarka, tündöklő ételt abból, ami adott és kéznél van. Tegnap este kukoricát főztem és maradt másfél cső, plusz a főzővíz. Valamint tegnap készítettem kurkumás-mozarellás fasírtgolyókat is, amiből maradt olyan 12 darab. Ezen túl, sárgabarackos gombócot akartam ma főzni. Úgyhogy úgy döntöttem, a húsgombóc egy gazdag nyári ragulevesben fogja végezni.



Először megfőztem a megpucolt, kockákra vágott krumplit sós vízben, majd leszűrtem a levét a nagy levesfőző fazekamba. Hozzáöntöttem a főtt kukorica vizét is, tettem bele egy nagy fej vöröshagymát és két nagy gerezd fokhagymát egészben. Hagytam felforrni, s míg lassan forrdogált, megtisztítottam a belevaló zöldségeket: sárgarépát, fehérrépát, zöldbabot, és volt egy kis zellerem is, azt félbevágva tettem a lébe a hagymák mellé. A megtisztított zöldségeket karikáztam-daraboltam és beletettem az alaplébe. Sóztam, valamint frissen aprítottam zöldfűszereket is a levesbe: petrezselyemzöldet, lestyánt, tárkonyt. Mikor puhák lettek a zöldségek, beletettem a sült húsgombócokat is, és a csőről levágott, majd morzsolt maradék kukoricát is. Hagytam forrni pár percig, közben készítettem egy nagyon vékony tejfölös habarást, amit szintén a leveshez adtam. Forrás után kis ideig hagytam főni, hogy a kevéske liszt íze is beleolvadjon a levesbe, s készen is volt. Tálalásnál ecetet is adtam mellé az asztalra.
Ebbe a levesbe nyugodtan tehetünk bármilyen zöldséget, ami kéznél van: cukkinit, csillagtököt, tököt, borsót, karfiolt, karalábét, brokkolit, fejtett babot, újkrumplit. A húsgombóc készülhet fürjtojással is minimozzarella helyett, ha hozzájutunk.
A végeredmény egy napszínű, ragyogó, nyárízű leves lett. Ráadásul szuperextra. Csak nem kell elárulni senkinek: csupa-csupa maradékból született. Azt kell mondani: direkt ilyen extrásat akartam. :)

2016. július 21., csütörtök

Tofu sült kápiával


- És mi az élet titka? - kérdeztem.
- Nem emlékszem - mondta Sandra.
- Fehérje - jelentette ki a mixer. - Rájöttek valamire a fehérjéről.
- Aha - mondta Sandra. - Az az.

(Kurt Vonnegut: Macskabölcső)



Szeretem a tofut, és ha le van árazva a Spárban, mindig veszek is egy dobozzal. Kitűnő fehérjeforrás, meg fincsi is. És a sült kápia paprikát is szeretem, erőteljes íze és színe remekül kiegészíti a tofu semlegességét. 
Egy könnyű, nyáresti vacsorának való finom vegán "salátát" hoztam. Vagy tapast - előételt -, bor, sör mellé való rágcsát. Vagy akármit.

Salátát érzésből csinálunk, nem pontos recept alapján. Egyrészt mert tipikus műfaja a "mivanitthon"- varázslás művészetének, másrészt mert tényleg érzésből csináljuk. :)

Tehát. Hat kápiát betettem az előmelegített, nagyon forró sütőbe a rácsra. Addig sütöttem, míg szenes-feketére sültek a héjak, majd egy tálba tettem őket, fedőt is kaptak, mert így a gőzben a héj leválik a húsról, és könnyű meghámozni. Tíz percig így pihentettem őket, aztán a fedőt levettem, hagytam langyosra hűlni a paprikákat. Addig felvágtam csíkokra a tofut, és elkészítettem a salátaöntetet, ami körülbelül fél deci olívaolajból, egy nagyon kis gerezd apróra kockázott fokhagymából, a kápiából kicsurgó finom paprikaléből, gyümölcsecetből és egy kevés mézből készült, némi frissen őrölt borssal megspékelve. Fehér salátahagymát is vágtam föl vékony karikákra.




Amikor a paprika kihűlt, lehúztam a szenes héjakat, eltávolítottam a magházat és a magokat, a paprikát pedig csíkokra vágtam. Egy tányéron rétegeztem a sült paprikát a tofucsíkokkal, hagymával, megszórtam bazsalikommal, végül meglocsoltam az öntettel. Folpackkal letakartam, és hűtőbe tettem egy órácskára. Adhatunk mellé érett, zamatos paradicsomot is, vagy akár azt is belekarikázhatjuk a többi hozzávalóhoz.

2016. július 6., szerda

Görögbazsalikom pesto fetával



A fűszernövények erős illata legalább akkora örömet okoz a szakácsnak, mint a kóstolgatás.

(Frances Mayes: Napsütötte Toszkána)




Kiegyeltem a "kiskertemben" (ami valójában csak ablakpárkány) a bazsalikomot. Rengeteg van most, ilyenkor a pesto a legjobb választás. Mivel nekem görögbazsalikomom van, ezért a szószt is fetával készítettem, ami nagyon krémessé tette.






Hozzávalók 2 főre (főételnek):
36 dkg durum spagetti
2 nagy marék bazsalikomlevél
2 gerezd fokhagyma
1 - 1,5 dl olívaolaj
6-8 dkg feta
só.




A spagettit sós vízben kifőztem. Amíg főtt, elkészítettem a mártást. A pesto hozzávalóit turmixgépbe tettem, jó krémesre pépesítettem. Kóstoljuk, és ha kell valami, lehet alakítani az ízén: só kellhet egy kicsi bele, attól függ, mennyi és milyen sós fetával készítjük. Vagy fokhagyma, vagy olívaolaj. A pestot mindig érzésre készítjük, nincs igazán fix recept.




A megfőtt tésztát leszűrtem, a pestoval összekevertem. Nagyon egyszerű, de a bazsalikom íze, illata egyszerűen felülmúlhatatlan.
Cica is szereti. :)


2016. július 4., hétfő

Pastitio (a görög lasagne)


Ha hazafelé tartasz Ithakába,
kívánd, hogy utad jó hosszú legyen,
tele kalanddal és tapasztalással.
Se Laisztrügónoktól, se Küklopszoktól,
de még dühödt Poszeidontól se félj:
ilyeneket útközben nem találsz,
csak ha magas gondolat s lobogó
indulat hasít át testeden, lelkeden:
Laisztrügonok és Küklopszok csak akkor
merülnek fel s a vad Poszeidon is -
akkor lelked eléd vetíti őket,
mert mindezeket ott hordod magadban.

Kívánd hát, hogy utad hosszú legyen.
Sok nyári reggelt élj meg utadon:
milyen öröm lesz, milyen vad gyönyör
kikötni rég-megálmodott öbölben,
föníciai vásárokon ődöngeni:
vennéd halomra a sok drága holmit,
gyöngyházat, korállt, ébengyöngyöket
és mindenféle buja illatszert még,
vérforraló, vad illatszereket.
Járd be Egyiptom városait is mind
s tanulj, csak tanulj azoktól, kik tudnak.

Mindig eszedbe legyen Ithaka.
Sorsod, hogy célhoz érj, éppen ezért
ne erőltesd a hazautazást.
Hadd tartsanak tovább a szép napok,
s öreg fejjel köss ki a szigeten
minden kinccsel, mit útközben szereztél -
ne hidd, hogy kincsekkel vár Ithaka.

Ithaka adta néked ezt a szép utat.
Őnélküle nem keltél volna útra.
Ezt adta, nem tud adni mást.

Bármily koldusszegény, Ithaka mégse csalt meg.
Bölcs lettél és olyan tapasztalt,
hogy már azt is megérted, mit jelent Ithaka.

(Konsztandínosz Kaváfisz: Ithaka)




A görögöknek is van lasagne-jük, úgy hívják: pastitio. Egyszerűbb, mint az olasz változat, és legalább olyan jó. Én most Rick Stein receptjét készítettem el, szeretem nagyon, ahogy főz.

Hozzávalók 6 főre:
  • 40 dkg durum makaróni, vagy penne vagy cavatappi vagy kis átmérőjű hajlítottcső tészta (mindenképpen durumtésztát válasszunk, mert sokkal roppanósabb, rugalmasabb állagú, mint a tojásos tészták)
a szószhoz:
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 nagy fej vöröshagyma
  • 50 dkg darált hús (lehet marha is, sertés is, vagy vegyes is)
  • 1 dl száraz fehérbor
  • 1 olasz hámozott, darabolt paradicsom konzerv
  • 1 kis fémdobozos sűrített paradicsom 
  • só, frissen őrölt bors
  • 1 kis darabka fahéj
  • 1 késhegynyi őrölt szegfűszeg
  • 1 babérlevél
  • friss görögbazsalikom vagy oregano
  • egy csipet cukor ha szükséges
  • és az enyémben van 3 szál újhagymának a zöld szára is apróra vágva (természetesen kihagyható, csak most mindig van a hűtőmben, mert szezonja van)
a besamelhez:
  • 5 dkg vaj
  • 8 dkg liszt
  • 6 dl tej
  • 3 dkg reszelt sajt (parmezán-jellegű) és 10 dkg olvadós sajt (lehet trappista is)
  • 2 tojás
  • frissen reszelt szerecsendió

Kifőzzük sós vízben a tésztát, átöblítjük hideg vízzel, hogy ne puhuljon tovább, majd alaposan lecsöpögtetjük. (Vigyázzunk, ne főzzük túl, maradjon kissé roppanós.)
A raguhoz felkockázzuk a hagymát, fokhagymát, és olívaolajon megdinszteljük kevés sóval. Hozzáadjuk a darált húst, átsütjük fehéredésig. Felöntjük borral, hagyjuk rotyogni 1-2 percig, majd hozzáadjuk a darabolt paradicsomot is, a sűrített paradicsomot is, sózzuk és fűszerezzük a ragut. Hagyjuk rotyogni 20-30 percig, hogy összeálljanak az ízei, és hogy elfője a levét. Közben elkészítjük a besamelt a vajból, lisztből, tejből. Ízesítjük sóval és szerecsendióval. Lehúzzuk a tűzről, és belekeverjük a reszelt sajtokat, de egy keveset kihagyunk a sajtból, az majd a tetejére kerül. Hozzákeverünk 2 tojást is a sajtos besamelhez, majd 2/3-át hozzákeverjük a főtt tésztához. A maradék besamelt félretesszük, mert az lesz az utolsó réteg, ami majd a tetejére kerül.





Rétegezzük a hozzávalókat: kiolajozzuk a tepsit vagy tálat, a tészta felét egyenletesen eloszlatjuk, a ragu felét úgyszintén. Megint tészta, ragu és végül a maradék 1/3-ad besamel és megszórjuk a kihagyott sajttal. Az összeállításnál mindig kicsit nyomkodjuk le a rétegeket, simítsuk őket egymásra.
Előmelegített 180-200 fokos sütőben addig süssük, míg a teteje szép pirosas-barnás lesz.

Isteni és egyszerűbb, mint a lasagne. És olcsóbb is, mert a jóminőségű lasagne lapok nagyon drágák. Nagycsaládosoknak ideális recept, de vendégvárónak is tökéletes, ha társaságra főzünk.

2016. május 30., hétfő

Holstein-szelet fürjtojással, gombával


Az egyszerűség csak az átélt bonyolultságból születhet. Az egyszerűség évtizedek alatt születik. Aki nem volt összetett, komplikált, alaktalan, sokszögű, sokízű, az nem lehet egyszerű, csak együgyű.

(Latinovits Zoltán)




Bevallom - bár régebben sokat jártunk vendéglőkbe enni, és szinte mindegyiknek ott volt az étlapján a holstein-szelet - még soha sem ettem, nem is készítettem. Nem szerettem a tojást. Meg amúgy is, túl egyszerűnek tűnt, én szerettem bonyolultabb fogásokat megkóstolni.
Ez egy cicomázott variáció, mert még mindig túl egyszerűnek találtam, és hát nemrég vettem a piacon fürjtojást, muszáj volt belekreálni valamibe.
Valójában most is csak annyit tudok, hogy a holstein egy-két szelet hús, aminek tükörtojás van a tetején.
Fürjtojással is még mindig egyszerűnek tűnt, így gombát is sütöttem hozzá. De képzeljétek azt, hogy vargánya az a gomba, vagy rókagomba, vagy galambica, vagy erdőszéli vagy mezei csiperke, vagy bármely éppen növő és kapható erdei finomság. Ma nem volt piac sajnos. Szóval az enyém karajból készült (de a csirke vagy pulykamell is jó hozzá szerintem), barnakalapú csiperke van rajta és fürjtojás. A karajt jól kiklopfoltam, mustárral bekentem, sóztam-borsoztam. Hirtelen vajon kisütöttem. (Lehet olajon vagy zsíron is.) A gombát szeleteltem, sóval-borssal, kakukkfűvel hirtelen jól megsütöttem. Egyébként szerintem a gomba is olyan, mint a padlizsán: igazán megpirítva az igazi, akkor jönnek elő a finom ízei. A fürjtojásból pedig tükörtojást sütöttem. A héja nagyon vékony, a belső hártya pedig nagyon masszív, ezért nehéz feltörni. Én egy kés éléhez csapkodtam őket finoman, így sikerült.
Köretnek cukkinit grilleztem és újburgonyát sütöttem, paradicsomsalátát ettem hozzá.
Egyszerű és gyors étel. Burgonya nélkül paleontológusok is ehetik. :))
Ennyi lenne. A sorrend nem feltétlenül így volt, a húst sütöttem a legvégén, minden mást előbb. Még egy ötletem volt hozzá, a gomba helyett ezekkel a sült paradicsomkarikákkal is isteni lenne szerintem, ez amolyan nyári verzió a turbózott holsteinre.

2016. május 12., csütörtök

Csirke csirággal, zöldcitrommal és tárkonnyal



Az idei csirágos étel.

Hozzávalók 3 főre (vagy 2 nagyon éhesnek):
3 egész csirkecomb
1 csomag csirág (0,5 kg)
3 zöldcitrom leve és 2 reszelt héja
6 nagy gerezd fokhagyma
1 evőkanál olívaolaj
1 teáskanál méz
1 dl száraz fehérbor
friss tárkonylevelek

A combokat besóztam alaposan, majd a tepsiben mindent hozzáadva kézzel jól elkevertem a hozzávalókat. (A fokhagymagerezdeket csak félbe vágtam, a csirágok végein a fás részeket lepattintottam.) Fóliával lefedtem, 50 percig sütöttem olyan 180 fokon, aztán levettem a fóliát a tepsiről és visszatettem még megpirulni. (Ha nagyon nem lenne lé alatta, mikor levesszük a fóliát, kis vizet önthetünk alá, hogy ne égjen meg az alja és maradjon egy kis szaftja.)
Ha újkrumplikat is dobunk mellé, a köret is egykosszal megvan. A csirágot nem így szoktuk meg, de várakozáson felül finom volt így sülve, és az íze is hozzáadódott a csirkéhez. Mivel van szaft is alatta, rizzsel vagy bulgurral, kuszkusszal is remek, de a puliszka is jól illene hozzá.
Lehet citrommal is készíteni, de abból körülbelül csak a fele kell, mert sokkal savanyúbb, mint a lime.

2016. április 26., kedd

Brokkoli Dubarry módra


A főzés könnyű fejet, nyitott lelket és meleg szívet kíván.  

(Paul Gauguin)




Ritkán veszek brokkolit, mert csak én szeretem. Általában köretként szoktam enni, csak egyszerűen megfőzöm - így szeretem a legjobban. Ma viszont máshoz volt kedvem.
A besameles ételeket óvatosan készítem, mert éttermi és menzai emlékeim nagyon rosszak róla. Túl sűrű, túl ízetlen és túl töménytelen (ami alatt eltűnik az étel) - röviden így foglalhatom össze. Ma sem ennék sehol, senkinél, csak ha magam készítem.

Hozzávalók 2 főre:
  • 4 nagyobb szelet karaj csont nélkül vékonyra klopfolva
  • 1/2 kg brokkoli
  • 3 dkg vaj
  • 1 teáskanál olívaolaj
  • só, frissen őrölt bors
  • 1/2 fej vöröshagyma
  • 1 dl száraz vagy félszáraz fehérbor (nekem most csak vörös volt itthon, de ezzel is jó lett)
a besamelhez:
  • 2 evőkanál liszt
  • 3 dkg vaj
  • 2,5 dl tej
  • frissen őrölt bors
  • 1/4 citrom leve
  • 10 dkg reszelt, olvadós sajt

A brokkolit megfőztem enyhén sós vízben. A karajt vékonyra klopfoltam, sóztam, borsoztam és a vaj és olívaolaj keverékén erős lángon elősütöttem, majd egy tányérba félretettem. A maradék vajon kevés sóval megdinszteltem a félkarikákra vágott hagymát, aztán ráöntöttem a bort. Hagytam rotyogni 1-2 percig, hogy az alkohol elillanjon belőle. A sütőtálba visszatettem úgy a hússzeleteket, hogy a hagymát a tetejükre halmoztam, majd a brokkolirózsák következtek.
A vajból, lisztből és tejből besamelt készítettem, amit a végén sóval, borssal, citromlével ízesítettem. Rálocsoltam a rétegezett hozzávalókra, megszórtam reszelt sajttal és forró sütőbe tettem, míg a sajt megpirult a tetején.
Önmagában is jó fejes salátával, de rizzsel vagy burgonyával is köríthetjük. Vagy házi szélesmetélttel.

2016. április 18., hétfő

Svéd húsgombóc (köttbullar)



Vándor és őstölgy akad össze itten,
mint kövült szarvas nagy erős agancsát
nyújtja, és mélyzöld színű vár a háttér:
   ősszel a tenger.

Északon zápor, hol a vackor érik.
Ébren éj mélyén figyel itt az ember
és a csillagkép-sereg imbolyog fenn
   tölgy-terebélyesen.

(Tomas Tranströmer: Vihar, Weöres Sándor fordítása)
 



Ismét egy klasszikus. Több helyütt nézelődtem receptügyben, legelőször is Padparadsánál. De ahogy lenni szokott, ötvöztem több receptet.

Hozzávalók 4 főre:
  • 30 dkg darált sertéshús
  • 30 dkg darált marhahús
  • 1 jó nagy fej vöröshagyma apróra kockázva
  • 1 nagy tojás
  • 3 púposkás evőkanál zsemlemorzsa
  • 2 evőkanálnyi tejszín
  • 2 evőkanál tört burgonya (helyettesíthető 1/2 áztatott és kinyomkodott zsemlével)
  • frissen őrölt bors
  • frissen reszelt szerecsendió vagy szegfűbors mozsárban porrá törve
  • 1/2 csokor petrezselyemzöld (el is hagyható)
  • 1/2 evőkanál olívaolaj vagy repceolaj
  • 10 dkg vaj
a mártáshoz:
  • 2 púposkás evőkanál liszt
  • 1,5 dl habtejszín
  • 1,5 evőkanál szójaszósz
  • 1/2 liter marhaalaplé (kockából is teljesen jó)
  • frissen őrölt bors
  • és ízfokozásként egy csipet cukor
a tálaláshoz:
  • egészben főtt burgonya
  • vörösáfonyalekvár 

   A burgonyákat megmossuk, héjastól feltesszük főni. Mikor készen van, egyet kiveszünk, a héját eltávolítjuk, villával összetörjük és hagyjuk hűlni. A többi krumplit fedő alatt hagyjuk tálalásig. (A legjobb betenni langyos sütőbe, hogy ne hűljön ki.)
   Míg hűl a tört burgonya, a vöröshagymát a kevés olajon és 1 evőkanál vajon pici sóval üvegesre dinszteljük, őt is hagyjuk kihűlni, majd hozzáadjuk a darált húsokhoz, amihez még megy: tojás, zsemlemorzsa, tört krumpli, tejszín, só, bors, szerecsendió, aprított petrezselyemzöld. A masszát kézzel alaposan összedolgozzuk, kis golyókat formázunk és a vajon kisütjük. Kis lángon csináljuk, hogy át tudjanak sülni a húslabdák.
   A visszamaradt vajhoz öntjük az alaplevet, ízesítjük szójaszósszal, borssal, s ha szükséges kevés sóval, pici cukorral és felforraljuk. Közben a tejszínből és lisztből habarást készítünk 1-2 dl hideg vizet is hozzáadva, amit az alapléhez adunk hőkiegyenlítéssel állandó keverés mellett. Összeforraljuk, majd átszűrjük tálalás előtt, hogy szép sima mártást kapjunk.
   Főtt burgonyával és vörösáfonya (én szoktam ribizlizselével is kínálni, még finomabb, pikánsabb) dzsemmel tálaljuk.
   Véleményem szerint a svéd húsgombóc íze a vajtól olyan, amilyen. Nem kihagyható, és nem helyettesíthető sem margarinnal, sem olajjal, sem zsírral.

2016. április 11., hétfő

Kıymalı Pide, Lahmacun (török pizza-félék)


De bármelyik illatot érezte is, Armanousht mindegyik egy-egy ételre emlékeztette, olyannyira, hogy ha kicsit hosszabban időzne itt, feltehetően képes lenne ételként érzékelni Isztambult. A város egy valódi torta volt: belül egy-egy réteg történelem, a teteje vastagon bevonva a nyugatiasodás krémjével, itt-ott bohém díszítésekkel meghintve, a széleire pedig befejezésként keleti szószba kevert reszelt modernség került.

(Elif Şafak: Az isztambuli fattyú)




Már többször készítettem, csak mindig vacsorára, és nem tudtam lefotózni. Sajnos egy erősen addiktív ételről van szó, mert egyszerűen nem lehet nem szeretni. Amúgy a török konyha a szívem egyik csücske, zseniális ételeik vannak... Hát kérem a Kıymalı Pide és a Lahamcun a pizza: török módra.

Hozzávalók 4 darabhoz:
30 dkg liszt
3 dkg élesztő
1 dl tej (elhagyható, csak ha van kevés maradékom a hűtőben, fel szoktam használni péksüteményekhez, kenyerekhez)
kb. 2 dl víz (amennyit felvesz a tészta)
1 evőkanál olívaolaj
1 mokkáskanál só
1/2 mokkáskanál kristálycukor 
A feltéthez:
30-35 dkg darált hús (bárány kellene, de az nálunk egyáltalán nincs, jó a marha- vagy sertéshús is, vagy vegyesen, de szárnyast nem javaslok, ízetlen ehhez az ételhez)
2 evőkanál olívaolaj
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 hámozott, darabolt olasz paradicsomkonzerv

frissen őrölt bors
1 teáskanál szumák (cserszömörce, el is hagyható, ha valaki nem jut hozzá, nekem a tesókám hozott Isztambulból :) )
1 teáskanál koriandermag mozsárban frissen őrölve
1 mokkáskanál kakukkfű
kevés római kömény őrölve (aki szereti, én nem vagyok oda érte) 
Végül, amikor megsült:
meglocsoljuk natúr joghurttal
és megszórjuk friss zöldhagymaszárral, petrezselyemzölddel (nyáron friss mentával is finom vagy korianderzölddel)

A tésztát megdagasztjuk (ne legyen túl kemény, de nagyon lágy sem), hagyjuk duplájára kelni.
Közben elkészítjük a feltéteket. Az apróra vágott hagymát, fokhagymát üvegesre pároljuk az olajban, majd átsütjük rajta a darált húst fehéredésig. Fűszerezzük, hozzáadjuk a paradicsomot és hagyjuk rotyogni, míg elfővi a levét. Ezzel készen is van. A zöldhagymaszárat és petrezselymet felaprítjuk.
A tésztát négybe gombócoljuk, hagyjuk negyedórát kelni.
Begyújtjuk a sütőt és a legmagasabb hőfokon hagyjuk.
A tésztát kinyújtjuk és a tepsibe helyezzük. Megkenjük a darált hússal, aztán a tészta két végét összecsípjük, papucsot formázva. Kinyújtjuk a következő gombócot, a tepsibe tesszük, kenjük, formázzuk. (A tepsiben kell megkenni a darált hússal, mert ha nem így tennénk, lepotyogna róla a feltét, mikor megpróbáljuk átvarázsolni valahogy a munkalapról a tepsibe a pizzákat...)
Mehet a sütőbe, full hőfokra. Ez fontos, mert vékony a tészta és ha lassan sütnénk, nagyon kiszáradna. Igazából kemencében sütve lenne a legfinomabb, ugyanúgy, ahogyan a pizza is.
Mikor készen van, meglocsoljuk joghurttal, megszórjuk a friss zöldekkel.




Ha vegák is készítenék, az lenne az ötletem, hogy sült padlizsánnal helyettesítsék a húst. Szerintem nagyon finom lenne. A padlizsános verzióra én tennék friss és vékony paradicsomkarikákat is - akár sütés előtt, akár a sütés után.

A Lahmacun egy egészen vékony tésztás, szintén darált húsos változat. Vagy tárcsán, vagy kemencében sütik, otthon az asszonyok serpenyőben, jobb híján. A tésztája szintén kelt tészta (a fenti használható hozzá, de több darab lesz belőle, mert nagyon vékonyra kell nyújtani), és a húsfeltétet nem sütik meg, hanem csak nyersen fűszerezik, így kenik a jól kinyújtott tésztára, amivel aztán együtt sül meg.


2016. március 17., csütörtök

Káposztás gömböleg (szlovák étel)


Téli szellők fújjatok csak
játszatok a hajamon.
Olvassz havat, melengető
márciusi szép napom.

Fagyos folyó megáradjon,
vessen bimbót minden ág,
Szebb a somfa gyenge szirma
mint a szürke jégvirág.

(Szécsi Margit: Március, részlet)




Zsanuáriánál láttam meg a múltkorában, ma pedig éppen megint a "mit főzzek?" megválaszolhatatlansága kerengett az agyamban... Így tél végén, tavasz legelején ez a kérdés igen kínzó tud lenni. Unjuk a nehéz téli ételeket, de még nincsen igazán semmi, de semmi friss zöldségféle, amit persze már nagyon várunk. Én legalábbis. Körülnéztem a hűtőben, és a káposztafejet látván eszembe jutott ez a félretett, majdmegcsinálomegyszer-recept.
Levettem a mennyiséget, és kissé módosítottam is, csak a könnyebb elkészíthetőség kedvéért. (Megtaláltam egyébként a TV Paprika oldalán is.)

Hozzávalók 2 főre (egy jó tányér leves után):
  • 40 dkg káposzta
  • 30 dkg liszt
  • 1 nagyobb tojás
  • 1,5 dl víz
  • 1 nagy fej vöröshagyma
  • 5-10 dkg húsos szalonna
  • 10-12 levél medvehagyma
  • 2 evőkanál zsír vagy 4-5 evőkanál olívaolaj (én bevallom olívaolajjal készítettem, így könnyebb az étel, mint zsírral)
  • a tálaláshoz: tejföl és frissen őrölt bors

A káposztát nem túl vékonyan felszeleteltem, majd a  szeleteket még háromba vágtam, hogy ne hosszú szálak legyenek. Megszórtam 1 csapott teáskanál sóval, jól átkevertem és hagytam állni fél óráig, hogy levet eresszen és bepuhuljon.
Közben a szalonnát kis darabkákra vágtam és a félkarikákra vágott vöröshagymával a zsiradékon megsütöttem. Mikor levettem a tűzről, a felaprított medvehagymát is hozzákevertem.
Föltettem egy nagy fazékban vizet forrni sóval. A káposztát kinyomkodtam, de rajta hagytam a levét. Hozzászitáltam a lisztet, beletettem a tojást is és a vizet, és összedolgoztam. Tulajdonképpen nokedlitészta, sok káposztával. Megkóstoltam, kell-e bele még só, mert ilyenkor még lehet hozzáadni.
Begyújtottam a sütőt. Amikor felforrt a víz, két evőkanállal hosszúkás gombóckákat készítettem, vízbe tettem. (Lehet kézzel is formázni, akkor készítsünk a pultra egy hideg vízzel teli kis tálkát is a kezünknek, mert ha vizezzük a tenyerünket, nem ragad rá a tészta.) Miután feljöttek a víz tetejére, onnantól még 7 percig főztem, majd egy tűzálló tálba szedtem ki, a hagymás-szalonnás zsiradékra. Átkevertem, hogy mindenütt egyenletesen legyen a gombóckákon a szalonna és a hagyma is, majd 10-15 percig forró sütőben készre sütöttem.




Sok tejföllel és frissen őrölt borssal kínáljuk, nagyon jól illik hozzá a sok friss bors. Nagyon finom, nem is gondoltam, hogy a káposzta íze ennyire érződik majd a gömbölegeken. Szuper kis recept, köszönetem érte. Nagyon szeretem ezeket az egyszerű parasztételeket.

2015. augusztus 8., szombat

Töltött burgonya spenóttal, fetával


Figyelj intuíciódra, belső hangodra, kérdezz, légy kíváncsi, azt lásd amit látsz, azt halld amit hallasz, azután aszerint cselekedj, amit igaznak gondolsz. Ezeket az intuitív erőket születéskor kapja a lélek. Az évek során hamu és üledék rakódhat rájuk, de ez még nem a világ vége, mert meg lehet őket tisztítani. Némi beavatkozással, csiszolással és gyakorlattal lényeglátó erőink újra eredeti állapotukba kerülnek.

(Clarissa Pinkola Estes)



Egyszerű kis töltött burgonya spenóttal, fetával. Finomabb lett volna, ha a krumpli végig a sütőben készül, de nagyon meleg van... így inkább előfőztem, és épp csak összesütni tettem be a forróságba. Az érett, édes, jóízű kerti paradicsomokból készült saláta pedig kifejezetten isteni volt hozzá.

Hozzávalók 2 főre:
90 dkg burgonya (ez nálam 4 nagyon nagy darab volt, de lehetnek kisebbek is),
20 dkg spenót,
15 dkg füstölt feta,
1 közepes-nagyobbacska fej salottahagyma,
só, frissen őrölt bors,
citromos kakukkfűlevélkék,
12 szép nagy levél fodormenta,
1 púpos evőkanál sűrű tejföl (vagy 3 evőkanál sűrű tejszín vagy tejszínhab! finom lágy és krémes lesz a töltelék tőle),
olívaolaj.

A burgonyákat megmostam, félbevágtam, a pultra sorakoztattam. Amelyik nagyon billegett, azt kissé megvágtam, hogy egyenes felülete legyen majd alul és megálljon, majd föltettem főni. Közben a hagymát apróra kockázva megdinszteltem egy kevés olívaolajon, aztán rádobtam a megtisztított, rusztikusan megvágott spenótot is. Fűszereztem kevés sóval (a feta sós!), frissen őrölt borssal, citromos kakukkfűvel és aprított friss mentával. Mikor összeesett a spenót, hozzákevertem a széttördelt fetát is.
A kész burgonyáról leöntöttem a forróvizet, óvatosan hideggel felöntöttem. Hagytam langyosra hűlni, majd kivettem a vízből, lecsepegtettem. A közepeket kivájtam és hozzákevertem a spenótos töltelékhez - amihez egy kevés tejfölt is tettem, hogy krémesebb legyen. A kiolajozott tepsibe sorakoztatott krumplikat megsóztam, kevés olajjal meglocsoltam és aztán a tölteléket betöltöttem, és a kész, töltött burgonyákat is meglocsoltam jócskán még olívaolajjal. Forró sütőbe tettem összesülni.
(Ne sajnáljuk az olajat, a burgonya nagyon száraz tud lenni nélküle.)
Közben elkészítettem a paradicsomsalit: paradicsom, apróra vágott kevés salottahagyma, só, olívaolaj, balzsamecet, bazsalikomlevélkék.

Ha előételnek készítenénk, akkor ez a mennyiség 6-8 főnek is elég.
Ha köretnek tálalnánk, akkor 3 főre való adag. Natúr, vajon sült halszelet mellé például kiváló és izgalmas, pláne ha kevés citromlével még meg is csepegtetjük.
Ez a töltelék cukkinihez is jó, akár főtt burgonyával, akár rizzsel, akár gerslivel vagy kölessel vagy bulgurral (kuszkusszal) dúsítva.

Ha nem lett volna íly hőség, a burgonyát félbevágom, sóztam volna és olívaolajjal meglocsolva, alufólia alatt sütöttem volna puhára, majd kikapartam vóna és betöltve a tölteléket, visszatettem volna jól megpirulni.

2015. július 6., hétfő

Zöldbabos hús


Talán mégiscsak van egy jó játszma az életben, mégpedig az, hogy elfogadjuk, hogy az élet egy rettenetesen rossz dolog, de izgalmas lehet ebből a legjobbat kihozni.

(Feldmár András)




Már szerepelt ez az étel a blogon, csak spenóttal. Mivel az egyik kedvencem, nyaranta többször is elkészítem, mert finom is, ugyanakkor nagyon hamar elkészül. Most zöldab-dömping van, úgyhogy kipróbáltam ezzel a zöldséggel is. Működik.

Hozzávalók 4 főre:
60 dkg zöldbab,
40 dkg darált hús,
4 evőkanál szemne (tisztított vaj),
4 nagy gerezd fokhagyma,
só, frissen őrölt bors,
5 szem szegfűbors mozsárban porrá zúzva,
1/2 mokkáskanál őrölt fahéj,
1 citrom reszelt héja,
1/2 citrom leve,
1 nagy csokor petrezselyemzöld vagy
15 levél friss fodormenta,
2 dl natúr joghurt.

A zöldbabot megtisztítottam, 2 centis darabokra vágtam. A fokhagymát nagyon apróra kockáztam, és a tisztított vajon sóval kis lángon megfuttattam. Hozzáadtam a darált húst és a babot is, nagy lángon kissé átsütöttem a hús fehéredéséig. Fűszereztem sóval, borssal, fahéjjal, szegfűborssal, majd annyi vízzel felöntöttem, hogy éppen ellepje az egészet. Nagy lángon főztem, így a bab is megpuhult, és a végére a fölösleges víz is elpárolgott. Mielőtt lezártam a lángot alatta, ízesítettem reszelt citromhéjjal is, citromlével is, és az apróra vágott zöldfűszerrel is. Egy-kettőt kevertem rajta, és készen is volt.

Pár szem szegfűszeggel ízesített főtt rizzsel és friss lapos kenyérrel tálaltam. A tetejét meglocsoltam natúr joghurttal.
Azt hiszem vega módban is működne, például pirított halumi sajttal vagy panírral, de el tudom képzelni tofuval is. Vagy főtt csicseriborsóval.

2015. június 2., kedd

Csokoládés eperturmix (smoothie)


Devo farmi le ossa, ahogy az olaszok mondják.
„Magamnak kell megteremtenem a csontjaimat.”

Elizabeth Gilbert



A csodálatos eper... ♡ ♡ ♡ Ilyenkor szezonban igyekszem minden nap valamilyen formában fogyasztani belőle. Sikerült nagyon olcsón vennem egy kilót, mert nem első osztályú volt - viszont nagy szemű, édes és alighibás. "Hammbekapni" tökéletes. A képen egy csokoládés, csilis eperturmix divatos nevén smoothie, ami szerintem csak urizálás és különben is leírhatatlan és kiejthetetlen látható. Na hát keresem rá a szavakat, de nem lelem. No nem az angol nyelvtudásom hiánya miatt, mert konyhanyelven szó szerint már nagyon jól beszélek... Azt hittem, a csoki majd elnyomja, de nem, csak teltebbé, erőteljesebbé tette. Minden íz tökéletesen érezhető. Ha az alaparányokat megtartom, lehet ízesíteni akár csilivel (ahogy most én is tettem), akár rózsavízzel, mentával vagy bazsalikommal, vaníliával vagy gyömbérrel, fahéjjal vagy kinek mi jut épp eszébe. :)

Hozzávalók 1/2 liter turmixhoz:
30 dkg tisztított eper,
2 dkg étcsokoládé,
2 evőkanál méz,
1 dl víz,
csipet só.

A vizet felforraltam, lezártam és az apróra vágott csokoládét elkevertem benne a mézzel együtt. Hagytam egészen langyosra hűlni. Aztán a turmixgépbe tettem az eperrel és egy csipet sóval no és egy csipet őrölt cayenne borssal együtt. A só kell bele, mert kihozza a csokoládé (és persze az eper) ízét. Simára turmixoltam, majd jégkockákkal megittam. Pazar.


Ha meggondolom, jól behűtve tálalható leveses csészében is, ugyanis bátran kinevezhetjük jéghideg eperkrémlevesnek is. S akkor lesz belőle - Hamvas Béla után szabadon: a Jóisten ebédje.

Még epres receptek: Triffle, Tabouleh saláta eperrel, Tiramisu, Malpura, Muffin, Mártás, Tejberizs (főzzünk hozzá egy gyors eperöntetet a tetejére), Epres gombóc (vaníliás cukorral ízesítve mondjuk)

2015. május 28., csütörtök

Barbecue csirkeszárnyak


Meggyújtottál, hogy
fényemben táncolj. Árnyad
is fölmutatom.
                                                                                     Fodor Ákos




Szombatra napsütést ígért az időjós, lehet végre szabadban lenni s enni. Ez járt ma a fejemben, mikor bevásároltam a piacon délelőtt... A barbecue egyébként nem grillezést jelent, annak épp az ellenkezője. A húsokat - általában nagy darabokat - hosszan és lassú parázson sütik órákon át, így omlós lesz és jó füstös aromájú. A csirkeszárny nem épp barbecuehoz való, de én most sütőben készítettem és valójában csak a pác miatt nevezem barbecue csirkeszárnyaknak. A füstös ízt ez esetben, a szabadtéri sütés hijján a füstölt pirospaprika adja, már ha valaki hozzájut ilyen isteni piros porhoz.
Ez a pác nem csak csirkeszárnyhoz jó, hanem oldalashoz is, tarjához is, vagy marhahúsokhoz is. A valódi barbecuenál a pácot csak a vége felé érdemes a húsra kenni, mert különben nagyon megéghet, vagy kicsit hígabbra kell készíteni, és a megsült natúr hús mellé kínálni szószként.

Hozzávalók 20 db csirkeszárnyhoz:
5 gerezd fokhagyma,
1/2 fej vöröshagyma (közepes hagymának a fele),
1 teáskanál csilipehely,
1 púpos teáskanál koriandermag,
1 csapott teáskanál köménymag,
1 csapott teáskanál füstölt pirospaprika (ha van, ha nincs, akkor sima),
1 kis fémdobozos sűrített paradicsom,
2 evőkanál mustár,
2 csapott evőkanál kristálycukor,
3 dkg olvasztott vaj,
1 evőkanál balzsamecet,
1 evőkanál szójaszósz,
só,
3 evőkanál víz.

A vöröshagymát és fokhagymát nagyon apró kockákra vágtam, a koriander- és köménymagot mozsárban megtörtem, úgy kevertem a többi hozzávalóhoz. Jó sűrű krém lesz belőle, ami szépen megmarad a husikon. A nagy gáztepsit kibéleltem szilikonos sütőpapírral - érdemes, mert a cukros máz különben iszonyúan rá tud égni a tepsire - , és egybehalmoztam középre a szárnyakat, ráöntöttem a mázat, majd minden szárnyat jól megforgattam benne.
Előmelegített, 180 fokos sütőben 40-50 percig sütöttem.


2015. május 26., kedd

Maradékhasznósítós muszaka


Hányszor elmagyaráztam már önöknek, hogy legfőbb tévedésük: alábecsülik a szem jelentőségét! Értsék meg végre, hogy a nyelv elleplezheti az igazságot, de a szem soha.

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita




A gasztronómiában épp fordítva igazak a fenti sorok, hiszen a szem sokszor becsaphat, de a száj soha. Az evésben azt szeretem, hogy a nyelv soha nem hazudik: érzed, hogy egy étel jó-e vagy sem. Ízlik-e vagy sem. Nos, ez esetben sem a nyelv, sem a szem nem leplezi az igazságot: ez egy "fúziós" muszaka. Pontosabban csak maradékhasznósítós, mer'azúgyvolt, hogy a hétvégére többek között rizseshúst is csináltam. Maradt belőle, és mivel semmit sem szeretek kidobni bár husi az már nem sok volt benne így átalakult muszakává, mert két kis cukkinit is rejtegettem a hűtőszekrény mélyén.

Ez így 3 emberes vagy 4 kisebb adag leves után:
0,5 kg kész rizseshús (vagy kész rizs a'la natúran),
40 dkg cukkini,
3 nagy egész szál újhagyma zöldjével együtt,
25 dkg trappista sajt,
1 nagy paradicsom,
olívaolaj, só.
A besamelhez:
3 dkg vaj,
3 dkg liszt,
5,5 dl tej,
1 gerezd fokhagyma,
1 csapott mokkáskanál őrölt fahéj,
só.

A cukkinit karikáztam olyan 3-4 milliméteres vastagságra és kevés olívaolajon kevés sóval nagy lángon meggrilleztem serpenyőben. Jó füstösre, feketésre sütöttem. Még egy kevés olíván szintén kevés sóval átsütöttem a karikázott újhagymát is.
Elkészítettem a besamelt: a vajon a lisztet kissé átpirítottam, majd apránként a tejjel fölengedtem, sűrűn kevergetve. A végén hozzáreszeltem egy gerezd fokhagymát, sóztam és kevés fahéjjal ízesítettem. A sajtot lereszeltem, a paradicsomot vékony félkarikákra vágtam.
Egy tűzálló tálban rétegeztem a hozzávalókat: cukkini, hagyma, paradicsom, besamel, sajt, rizs, stb... a végére sajt, majd arra besamel került.
Forró sütőben összesütöttem, hagyományos ecetes-sós-cukros lében készített fejes salátával tálaltam. Mindig megállapítom, hogy a maradékot kidobni vétek. :)


2015. május 19., kedd

Brokkolis tészta "szénégető" módra


Nemet mondani másoknak: ez része a felébredésnek, ez gyönyörű. A felébredés része, hogy úgy éled az életedet, ahogy helyesnek találod. És ez nem önzés. Önzés az, mikor másoktól azt követeled, hogy úgy éljenek, ahogy te helyesnek látod. Az önzés. El tudod képzelni mekkora megkönnyebbülés, amikor soha többé, senkire sem akarsz jó benyomást tenni?

Anthony de Mello




Maradt a brokkoliból 3 rózsa, sajnáltam kidobni, mert nagyon szeretem. És szembejött velem a Bűvös Szakácson a carbonara, ami az egyik kedvencem, úgyhogy "szénégető" módra készítettem egy tésztát ebédre a maradékból. Ez egy nagy tányérnyi, mert mást nem is ettem, úgyhogy fullextrásnagy adag. :)

Hozzávalók 1 főre:
18 dkg spagetti vagy fettuccine vagy linguine,
1 evőkanál olívaolaj,
4 dkg füstölt szalonna,
1 nagy friss falusi tojás,
só, frissen őrölt bors,
pár rózsa brokkoli (10-15 dkg),
3-5 dkg márványsajt vagy bármilyen kékpenészes sajt.

Úgy készítettem, ahogy Bűvös Szakács írta, vagyis egy nagy serpenyőben, kevés vízben főztem a tésztát. Egy kis lábosban az olajon megsütöttem a szalonnát, hagytam kihűlni, majd hozzáadtam a tojást is, borsoztam is, majd jól felvertem a tojást, hogy homogén legyen. Mikor elkészült a tészta (kevés főzővizet hagytam rajta), azon forrón hozzákevertem a kislábos tartalmát, a brokkoliszárakról levágott kicsi virágokat és az elmorzsolt sajtot is. Kóstoltam, ha só kellett, pótoltam. (Óvatosan sóztam a szalonna és a sajt miatt.)
Ötlet: még gazdagabb és finomabb, ha csak tojássárgájával készítjük, én úgy szoktam egyébként. (Csak most nem fogyott volna el a tojásfehérje, így inkább egész tojást tettem a szószba.) Erre az adagra 2 tojássárgáját számolhatunk, akkor lesz kellően krémes a szósz.



Egyébként lehet még egy variációban készíteni: adhatunk hozzá 0,5 dl tejszínt is, illetve a szalonnával egy kis gerezd apróra vágott fokhagymát is megfuttathatunk, mert a brokkolihoz mindkettő jól illik még.
Vega módra is készíthető természetesen, szalonna nélkül. Akkor viszont én fokhagymát mindenképpen tennék bele.