Tudom, hogy az utazási vágy a nyugtalanság és az állhatatlanság
tünete; de hiszen ezek a legemberibb tulajdonságok. Igen, megvallom, az
álmokon és a vágyakon kívül nincs számomra kielégülés: csak a változatosság és a szabad költözés ér valamit, ha ugyan egyáltalán ér valami valamit.
(Michel de Montaigne)
Galette. A franciák nagy találmánya. Mikor először rábukkantam már akkor
tudtam, hogy étkezéseink egyik állandó szereplője lesz. Nagyon egyszerű
elkészíteni és ezerféle tölteléke lehet mind a sós, mind az édes
íztartományban. A tésztája is variálható: készülhet zabliszttel,
kukoricaliszttel, rozsliszttel, teljes kiőrlésű liszttel, egyszóval
pompás alap. Lehet desszert, sör- vagy borkorcsolya, főfogás, reggeli
vagy vacsora. Két főre is könnyen kivitelezhető, de készülhet nagy
családi összejövetelekre is menüsorba illesztve, vagy svédasztalra egy
esti partihoz. Formázhatjuk egészen kis falatkákra, de pizzaszerűen
nagyra is. Ugye nektek is tetszik ez a variálhatóság és egyszerűség?
Mintha csalogatna, hogy újra és újra elkészítsük... fantáziánkat nem
hagyja nyugodni, kísérletezésre sarkall. Ez most egy édes, almás változat, mert a gyümölcsöstálamban még állomásozott pár szépség. Ha eperrel készítenétek, ne főzzétek, mert nagyon sok levet enged. Hanem csak kevés morzsát vagy darált hántolt mandulát szórjatok a kinyújtott tésztára, erre tegyétek az eperszemeket, amiket kevés mézzel vagy cukorral, menta vagy más zöldlevélkével, vaníliával, pici rózsavízzel ízesíthettek előzőleg, s még a tejföl is jól illik rá.
Hozzávalók 2 főre:
A tésztához:
8 dkg sima fehér liszt,
4 dkg kukoricaliszt,
3,5 dkg hideg vaj,
1 mokkáskanál porcukor,
csipetnyi só,
kb. 2,5 evőkanál hideg víz.
A töltelékhez:
2 nagy alma vagy 3 kicsi,
2 dkg vaj,
1/2 evőkanál sötétbarna nádcukor,
1/2 evőkanál kristálycukor,
csipetnyi só (tényleg csipetnyi),
3 zöld kardamomnak a kis magjai mozsárban összetörve
(vagy 1 késhegynyi őrölt kardamom),
1 mokkáskanál őrölt fahéj,
1 narancs reszelt héja (vagy 3 csepp 100%-os, eredeti narancs illóolaj),
1 evőkanálnyi narancslé,
1 marék durvára vágott dió.
A liszteket szitáld tálba, keverd el a sóval, cukorral, majd add hozzá a
kockázott hideg vajat, morzsold el a liszttel, míg morzsaszerű nem
lesz. Add hozzá a vizet, annyit amennyivel összeáll a tészta úgy, hogy
sem kemény, sem túl lágy nem lesz. Nem szabad nagyon összedolgozni, nem
kell gyúrni sem. Akkor lesz finom, ha nem sokat dédelgetjük, mert a
porhanyósságát így őrzi meg majd sütés után is. Ha összeállt a tészta,
csomagold folpackba és tedd egy órára a hűtőbe. Az egy óra a minimum, de
ha reggelire készítenéd főtt tojásos-sonkás vagy túrós vagy sajtos vagy
bármilyen töltelékkel, egész éjszakára is maradhat a hidegben.
Valójában akár 48 órát is várakozhat.
Amíg a tészta pihen, készítsd el a tölteléket: 2 nagy almát hámozz meg,
nagy darabokban vágd le a húsát a magházról. Egy serpenyőben olvaszd fel
a vajat a cukrokkal, és tedd bele a darabolt almát. Fűszerezd, hagyd
rotyogni pár percig és készen is van.
Melegítsd elő a sütőt 170 fokra. A nagytepsit béleld szilikonos
sütőpapírral. A tésztát tedd lisztezett deszkára, vágd kétfelé, és
mindkettőt nyújtsd vékony, 2-3 milliméter vastagságú kerek lappá. Tedd
őket a tepsibe és töltsd meg a töltelékkel úgy, hogy a tészta szélein 3
centis üres részt hagysz: először megszórod a tésztát dióval, ráhalmozod
az almát, majd megint megszórod dióval. A kihagyott tésztaszélt
ecsettel vizezd be, majd hajtogasd rá a töltelékre úgy, hogy körben
összecsippentgeted. A végeredmény egy látványos, rusztikus sütemény
lesz. Mehet is a sütőbe 20-25 percre. Langyosan a legfinomabb,
vaníliafagyival!