Pizza egyszerűen

"A törekvés az elme trükkje. Nincs különbség törekvés és elme között.
Nem kell gyakorolnod semmiféle szádhanát és eltékozolnod arra az egész életedet. Azonnal szabad lehetsz, hiszen a szabadság már jelen van. Ha nincs, az azt jelenti, hogy valami olyanra vágyunk, ami nincs most itt. Ha nincs most itt, és te el szeretnéd érni, akkor ha eléred, a te szerzeményed lesz. Bármi, amit újonnan szerzel, nem lehet a tudatosság, hiszen az már jelen lévő. E tudatosság sohasem válhat szerzeménnyé, mivel nem valami elérendő.
Nem kell tehát szaladnod utána, szembe kell csupán fordulnod vele. Csak maradj csendes, ne kérj semmit, és minden megadatik neked. Ha viszont egyre csak kérsz, mint egy koldus, "Királyságot akarok", akkor senki sem hagy rád királyságot. Jobb ülni a trónon, ott minden a tiéd.
Ez a trón a szabadság."

(Papaji)

Ezt a receptet anno a Mindmegettére én tettem föl. Ezen a pizzán tényleg nem sok minden van. De a jó pizza véleményem szerint extrafinom tésztából, finom szószból és némi sajtból áll. Ha túl van pakolva, elveszik a lényeg. Tehát csak kevés dolgot tegyünk rá, azt is jó lazán, épp-csak legyen rajta valami. Vékony sonkaszeletek, szalonna, hagyma, gomba, kolbász, olajbogyó, pfefferoni paprika, paradicsomszeletek, fokhagyma, friss bazsalikomlevelek, spenót - ezek jól illenek rá, de csak mértékkel. Az agyonturbózott pizza nem is pizza szerintem, hanem zöldséggel, sonkával, stb...vel megrakott tésztavalami.
Törekedjünk az egyszerűségre, mert a pizzánál is érvényesül az "egyszerű, de nagyszerű" - elv!

Anno ezeket a hozzászólásokat kaptam, köszönet érte:

Valentínnapi menü első fogása volt, bár csak a tészta receptjét használtam fel, isteni lett! 2008-02-15 08:55:00 {pezsibaba}

Kár volt megcsinálnom ezt a receptet, mert amióta először elkészült, azóta hetente 3x legalább pizza a vacsora:))Köszi a receptet. 2008-02-11 18:46:59 {tuszkaa}

Életem első pizzájáért teljesen oda volt mindenki.És ezt neked köszönhetem.A recept tényleg egyszerű. 2007-10-31 10:50:38 {Elluska}

Isteni lett a pizza! El sem hiszem, hogy én csináltam! :) En úgy szeretem, ha vékony a tészta, így ebből az adagból 4 jó nagy pizza lett. És tényleg nagyon olcsó! A szósz is nagyon finom! 2007-07-25 11:01:20 {scozzi003}

Lássuk hát a receptet. Hozzávalók 2 nagy pizzához: A tésztához: 30 dkg liszt, 2 dkg élesztő, 1 csapott teáskanál só, 1 evőkanál olívaolaj, 2 dl langyos (nem meleg!) víz. A szószhoz: 1 kicsi fémdobozos sűrített paradicsom (vagy 2 dl natúr paradicsom püré), 1/2 csapott mokkáskanálnyi só, 2 mokkáskanál kristálycukor, szárított fűszerek: zsálya vagy rozmaring, bazsalikom, oregano. A pizza szélére: 1 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál olívaolaj. Feltétnek: bármi, ami otthon akad a hűtőben és sajt (parmezán vagy mozzarella vagy valamilyen olvadós sajt).. A lisztet elkeverem a sóval egy tálban, és hozzáadom az olajat is. Az élesztőt a cukorral és a langyos vízzel egy csészében elkeverem, majd hozzáöntöm a liszthez, és kidagasztom. Öt perc elég neki, ha a tészta leválik a kezünkről, akkor már jó. A tésztának rugalmasnak, se nem lágynak, se nem keménynek kell lennie. Ezért ha pár cl víz még kell hozzá, tegyük bele. A liszttől függ. A letisztított konyhai munkalapot belisztezem, a tésztát kettőbe gombócolom és ráborítom a tálat (vagy letakarom tiszta nagy nylonzacsival) hogy ne száradjon ki. Hagyom kelni 30-40 percig. Közben elkészítem a szószt: a sűrített paradicsomot egy bögrébe teszem, és kb. 1-1,5 dl vízzel felengedem - hogy olyan szósz sűrűségű legyen. Belekeverem a hozzávalókat. Ez a mennyiség két nagy pizzára is elég. A fokhagymát pépesítem és egy kávéscsészébe teszem a teáskanálnyi olívaolajjal együtt. Kenőtollal elkeverem. A sütőt előre bemelegítem, jó forró legyen. A jó pizza titka ez is: gyorsan, nagy hőmérsékleten kell sülnie, különben nagyon kiszáradhat, illetve a tészta elázhat a szósztól. Mikor megkelt a tészta, a lisztezett munkalapon kinyújtom vékony, kerek pizzaformára kézzel. A szélein vastagabb részt hagyok. Beleteszem egy picit lisztezett nagy gáztepsibe. Pont ki fogja tölteni, de a sarkokat hagyom szabadon. A pizza kereken pizza. (Ez a 30 dkg-os adag már a csökkentett, valóban 2 nagy pizzához való mennyiségű tészta.) Bekenem a szósszal (a szélén a vastagabb részt kihagyom), és ami van otthon, azt teszek rá (hagyma, szalonna, kolbász, gomba, olajbogyó, sonka, szalámimaradék, spenót, stb...). Megszórom a reszelt sajttal és mehet is a sütőbe. A kész pizzát kiveszem és még pár csipet szárított oregánoval megszórom. (A közepét is meg lehet vékonyan locsolgatni extra jó olívaolajjal ha nagyon szeretjük.) Az üres szélét végigkenem a fokhagymás olívaolajjal. Szeletelem és tálalom.

Székelykáposzta

A világnézet valójában mindig ön-nézet - szó szerint. Ez az érzéki hurok az egyes ember elméjén kívül nem létezik. Könnyen megértheted, mi is ez, ha egy pillanatra elképzeled, hogy meghalsz. Minden, ami meghal veled, hamis volt - a magadról kialakított képed; a világnézeted; az összes elképzelésed arról, hogy milyennek kellene lennie, és hogy milyen lehetne a világ; és hogy te magad milyen lehetnél, illetve milyen kellene, hogy légy - legyél akár megvilágosodott, akár akár nem. Amikor az elme működése leáll, ez mind semmivé lesz. Valójában tehát semmi sincs itt belőle. Egyetlen aprócska részlete sem valós. Épp ezért van, hogy a spirituális ébredésben egy kicsit mindig meghalunk.
Ha igazi szabadságra vágysz, fel kell készülnöd rá, hogy el fogod veszíteni a világodat - és mindent, ami hozzá tartozik. Ha most az jár a fejedben, hogy valahogy mégis be kellene bizonyítanod világnézeted helyességét, akár csomagolhatsz, és indulhatsz hazafelé. De ha csak egy kicsit is felvillanyoz az ötlet, hogy az ébredésben valami ilyenre jössz rá: "Ó, mekkorát tévedtem! Fogalmam sem volt, hogyan is működik a világ" - akkor van rá esély, hogy jó helyen jársz. Amikor elengeded ezt az eszmékből és képekből álló burkot, az olyan, mintha mély álomból ébrednél fel.

(Adyashanti: Az üresség tánca)

"Nem csak az idegen nyelvű források kötik a nevét az Erdélyben élő székely népcsoporthoz (nevezik „Transylvanian Goulash"-nak, de olvashatunk „Romanian Pork Goulash'-ról is, amely, ha nem tudnánk „a traditional Romanian recipe"), de sok erdélyi lakos is úgy tudja, onnan származik ez a fogás. Nos, természetesen a Székely-gulyásnak semmi köze a székelyekhez. Az elnevezés leghitelesebb történetét Magyar Elek hagyta ránk. Elbeszélése szerint a székelygulyás „keresztapja" nem kisebb ember, mint Petőfi Sándor kortársa, Székely József vármegyei főlevéltáros. Annak idején mindketten - és sok más neves emberrel együtt - bejáratosak voltak a vármegyeházával szomszédos akkori Gránátos utcai Komló-kertbe. 1846 egyik kora estéjén Székely József későn tért be a vendéglőbe ebédre. A választék akkorra már inkább csak maradékból állt. ĺgy történt, hogy Székely megkérte a felszolgáló kocsmárost, keverje egybe a megmaradt savanyúkáposzta-főzeléket és a sertéspörköltet. Az ötlet ízletes, kellemesen zamatos ebédet eredményezett. A jóízű falatozásnak Petőfi is tanúja volt, ezért másnap ő is megkérte a kocsmárost, rögtönözzön neki is „Székely-gulyást". A fogás hamarosan ismert és közkedvelt lett, s Székely József nevével vált népszerűvé. A tejföl később került rá, díszítésül és ízesítésül. A recept mindenesetre már az 1876-os „Rézi néni szakácskönyvé"-ben már megtalálható, az 1934-es Gundel szakácskönyv pedig a következőképpen írja le a receptet:

„A húst kockákra vágjuk. A hagymát, fokhagymát megtisztítjuk, kockákra vágjuk, illetve szétnyomjuk. A zsiradékon megfonnyasztjuk a hagymát, hozzáadjuk a fokhagymát és a piros paprikát, majd a húst. Megsózzuk, megfuttatjuk a húst, s mindig csak kevés vizet adva hozzá elkezdjük készíteni a pörköltet. Közben a káposztát lábasba tesszük, kevés vizet adunk hozzá, felforraljuk, s pár percet pároljuk, majd leszűrjük. Amikor a hús félig puha, hozzáadjuk a káposztát, a megtisztított és felkarikázott zöldpaprikát, köménymaggal ízesítjük, majd 2 deciliter csontlét, vagy vizet öntve rá, fedő alatt készre pároljuk, de úgy, hogy a káposzta egy kicsit ropogós maradjon. Végül a liszttel simára keverjük, felöntjük a tejföllel, és jól kiforraljuk. Ízlés szerint apróra vágott friss, vagy őrölt kaporral meghintjük, s már tálalhatjuk is. Felmelegítve másnap is ízletes, de sokat veszít biológiai értékéből."

(Forrás Itt)

Miután kiművelődtük magunkat a recept eredetéről, jöjjön a leírása annak, ahogy én készítem.

Hozzávalók 6 főre:

80 dkg lapocka vagy dagadó,

80-90 dkg savanyúkáposzta,

1 darabka füstölt oldalas- vagy karajcsont (kb. 20 centis darab elég bele),

7 evőkanál olaj,

1 nagyon nagy fej vagy 2 közepes fej vöröshagyma,

1 púpos evőkanálnyi liszt,

1 nagy babérlevél,

10-12 szem egészbors,

szárított borsikafű,

2 teáskanál pirospaprika,

1 gerezd fokhagyma,

1 teáskanál édes anna,

nyáron-ősszel 1 paprika és 1 paradicsom.

A hagymát apró kockákra vágva kevés sóval az olajon üvegesre párolom, majd félrehúzva tűzről. Beleteszem a szintén kockákra vágott húst, a füstölt csontokat elvágva kisebb darabokra, a pirospaprikát, a paradicsomot, a paprikát, a fokhagymagerezdet egészben, az édes annát, a borsot, borsikát és sózom is. Kevés vizet aláöntve erős tűzön sütöm, míg a hús kifehéredik, aztán kicsit több vízzel felöntöm, mint a pörköltet szokás. Fedő alatt főzöm fél órán át, aztán hozzáteszem a savanyúkáposztát is és felengedem 2-3 liter vízzel. Ki milyen sűrűn vagy levesesen szereti - tetszés szerint - sokan szinte lé nélkül készítik, nálunk viszont mindenki hosszú lével szereti. 

Addig főzöm, míg minden megpuhul. Ez egy óra alatt általában meg is van. Közben egy evőkanál olajjal és a liszttel rántást készítek, kevés hideg vízzel fölengedem és simára keverem. Majd a kész káposzta levéből is teszek a rántáshoz egy merőkanálnyit és elkeverem. Így adom a rántást az ételhez, amit még tíz percig forralok, hogy a lisztíz eltűnjön belőle. Én nem szoktam tejfölt beletenni, azt külön kínálom hozzá. Így jobban szeretjük, nem beszélve róla hogy sokkal tovább eláll a hűtőben - akár 5-6 napig is.

A székelykáposzta az ünnepek étele is lehet. Akár a karácsonyé, akár a húsvété, mert előre elkészíthető és csak elő kell kapni a hűtőből, mikor rákívánunk. Húsvétkor ráadásul fel lehet hozzá használni a sonkafőzőlét, azzal felengedve nagyon ízletes lesz a káposztánk. Szüretkor is felséges, bográcsban készítve még finomabb...

Friss házikenyérrel mennyei.

Főtt hús gombamártással, kölessel

"Vajon lehetséges ebben a világban ambíciók nélkül élni, vállalva önmagunkat? Ha felfedezzük végre, milyenek vagyunk - anélkül, hogy mások próbálnánk lenni -, alapvető átalakuláson megyünk keresztül. Szerintem lehet névtelenül, teljesen ismeretlenül, hírnév, ambíció és kegyetlenség nélkül élni ebben a világban. Nagyon boldogan élhet valaki, aki nem tulajdonít jelentőséget az énnek. Ez volna a helyesen felfogott nevelés egyik fontos eleme.
A világon mindenhol istenítik a sikert. Hallani történeteket a szegény fiúról, aki éjszakánként tanult, és bíró lett belőle, vagy aki újságot árult és milliomos lett. A siker dicsőítésével kábítják az embereket. A nagy siker azonban sok szomorúsággal jár együtt. Ennek ellenére legtöbben közülünk a siker elérésének kényszere alatt görnyednek. A siker sokkal fontosabb számukra, mint a bánat megértése és elűzése."

(J. Krishnamurti)

Ma erdőt jártunk, de nincs sajnos gomba. Két kis őzlábat találtunk csak, úgyhogy mártás lett belőle. Milyen szerencse, hogy tavaly jobb időnk volt, így van sok gombaporom. Kellett is a mártásba.
Hozzávalók 2 főre:
ha találunk, vagy tudunk venni, 2 maréknyi erdei gomba vagy
ugyanennyi laska vagy termesztett csiperke,
2 teáskanál gombapor,
2 evőkanál liszt,
1 gerezd fokhagyma,
1 evőkanál olaj,
2 dkg vaj,
kb. 4 dl tej,
só,
húsleves vagy ételízesítő vagy húsleveskocka,
kevés őrölt bors,
őrölt szerecsendió.

Az őzlábakat megmostam, daraboltam és az olaj és vaj keverékén sóval, borssal és a reszelt fokhagymával pirítani kezdtem. Mikor a levét elfőtte, megszórtam liszttel és úgy is kevergettem egy percig. Aztán lassacskán, állandóan elkeverve fölengedtem tejjel. Adtam hozzá kevés őrölt szerecsendiót, gombaport, és kevés ételízesítőt.
Levesben főtt hússal, és főtt kölessel tálaltam.
Vegáknak is ajánlom, pl spagettivel, meghintve frissen vágott petrezselyemzölddel.
Főtt köles: jól meg kell mosni, és a mennyiségének háromszorosa vízzel felengedni, kicsit megsózni, majd fedő alatt kis lángon addig főzni, míg a levét majdnem elfővi. Ekkor le kell a gázt zárni alatta, és még 10 percig hagyni fedő alatt, hogy a maradék vizet is beszívja, és a gőzben teljesen megpuhuljon. Hamar készen van, egyébként. Másik módszer az, mikor kevés olajon kicsit megpirítjuk, és úgy engedjük fel a háromszoros vízzel.