2015. február 8., vasárnap

Sütőben sült fűszeres krumplikarikák


Minden újszülött ismeretlen világba csöppen, amely csak saját történetén keresztül válik megismerhetővé - életünket folyamatosan elbeszélve élünk mindannyian.
A könyvek számomra otthonok. A könyv nem megteremti az otthont, hanem ő maga az, abban az értelemben, hogy – akárcsak egy ajtót – kinyitjuk, és bemegyünk rajta. Odabent másfajta időt, másfajta teret találunk. 
Ha valami nagy baj ér, keresgéljük a szavakat, dadogunk, hosszú szüneteket iktatunk be. Elakadunk. Mások nyelvén keresztül azonban visszakapjuk a nyelvünket. Fordulhatunk a vershez. Kinyithatjuk a könyvet. Valaki már járt odalent a mélyben, és felhozta nekünk a szavakat.
Legingatagabb állapotomban egy-egy könyvön egyensúlyoztam, és miután bőrig áztam, összetörtem az áradatban, a könyvek átsiklottak velem az érzelmek vadvizén.

Minden boldogtalan család a csöndre esküszik. Elvárni valakitől, hogy tegye félre az érzelmeit, annyi, mint arra kérni, hogy szűnjön meg létezni. 
Szeretni élénk színekkel lehet. Sosem vágytam a fakó változatra. A szeretet méregerős. Sosem kívántam felhígítani. Nem ijedtem meg a hatalmasságától, de fogalmam sem volt, hogy olyan megbízható is lehet, amilyen a nap járása. Hogy a szeretet naponta meg tud virradni.

(Jeanette Winterson)




Szeleshűvös télestékre való finomság... no és be lehet gyújtani a sütőt is. :) És ezzel a mozzanattal már regélem is a receptet! :) Eztán a burgonyát alaposan mosd meg, majd vágd fél centi vastag karikákra egy tálba. Locsolj rá olívaolajat, mozsárban frissen tört koriandert, mustármagot, köményt, no és némi borsot is tégy rá. Alaposan keverd át, aztán egy szilikonos sütőpapírral bélelt nagy tepsiben terítsd szét. Olyan 200-220 fokon süsd, míg pirosropogósak nem lesznek a fűszeres csipszek.
Kínálhatod mustárral, ketchuppal, édes arab paradicsomdzsemmel, ajvárral, citromos sűrű joghurttal vagy tejföllel is. Még nagyon illik hozzá egy finom tea vagy forralt bor és egy jó film, vagy könyv. :)

6 megjegyzés:

Tálaló írta...

Ahogy ránéztem a képre éreztem az illatát:)))Isteni!

Mindig örülök,ha teszel fel új receptet,hírt adsz magadról,mégha nem is mindig van időm,vagy energiám kommentelni:))

duende írta...

Szia Tálaló!!! <3 :) Képezeld, én is épp ma olvasgattam át a blogod, mi fincsiket sütöttél-főztél az elmúlt hónapokban. Örülök neked, nagyon! :)
Jaj, ne is monddd... olyan föld-illat, de fűszeresmesés az olíva finom illatától, a burgonya smmihez sem fogható otthonmeleg párájától, egyszerűen nekem ez a világ legleglegcsodálatosabb étele. :)

Sallai írta...

Szia Kedves! Isteni! Ha megengeded: ez nálunk mostanában rendszeres vacsora. Kicsit nagyobb szeletekre vágom, köménymaggal és rozmaringgal szórom meg. Az egyik kencém hozzá: finomra őrölt tökmag, tökmagolaj, só, pici víz, tejföl, citromlé (botmixer). A másik: őrölt napraforgómag, többféle mustár, só, víz (botmixer). És mindezek mellé tökmagolajos lilahagymás savanyú káposzta. Puszi :-)

duende írta...

Szia Ildikó! Persze, abszolút, csodás verzió! :)

Klára írta...

A krumpli nagyon jól néz ki, de az idézet, amit elé tettél, különösen tetszik :)

duende írta...

Köszönöm. Igen, nekem is, ma meg is vettem a könyvét. :) Remekül ír.