heti húsmentes étlap - a Nagyhét

A negyven napos böjt vége a Nagyhét, ami virágvasárnaptól - Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepétől - nagyszombatig tart. Utolsó három napja (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat) a sacrum triduum Paschale, a húsvéti szent háromnap.
Nagycsütörtökön, az utolsó vacsora napján, amely a Gecsemáné-kertben zajlott le, s amely egyben az Eucharisztia (úrvacsora) megalapításának napja is, a harangok Rómába mennek - vagyis elnémulnak -, és csak nagyszombaton este, a feltámadás után szólalnak meg újra.
Nagypénteken, Jézus halálának napján római katolikus szokás szerint nem mutatnak be teljes misét, csak úgynevezett csonka mise van, mert ezen a napon Jézus, az örök főpap maga mutatja be az áldozatot.

Nagyszombat napja még gyásznap, de az estéje már a feltámadás ünnepléséé. 

A falusi szokások java része a tavaszhoz, a megújuláshoz, a termékenységhez kapcsolódott. A népszokások azonban az urbanizáció hatására gyakorlatilag mára teljesen eltűntek, ezért nem is említem őket.

Vasárnap
zöldségerőleves házi reszelt tésztával (tarhonyával)
lencsés pásztorpite a levesben főtt zöldségekkel turbózva

Hétfő
gyömbéres sütőtökkrémleves
vega rakott burgonya csemege uborkával

Kedd
tárkonyos zöldbableves
grillezett padlizsán paradicsommártással, rizzsel

Szerda
magyaros karfiolleves
juhtúrós sztrapacska

Nagysütörtök
"zöldcsütörtök": medvehagymás spenótleves sült tojáscsíkokkal
körtés crumble (morzsasüti)

Nagypéntek
szigorú böjti nap: kenyér, gyümölcs, sajt

Nagyszombat
napközben sütés-főzés, ezért délben szintén csak kenyér és sajt retekkel vagy ha van hely, idő, akkor sütőbe bedobott fetával töltött burgonya fejes salátával
este, a mise után húsvéti ünnepi hidegtál: főtt sonka, tojásos töltött dagadó, főtt kolbász, főtt tojás, sárgatúró tormakrémmel és foszlós kaláccsal