A magyar macaron: non plusz ultra

Isteni finom. Nem is gondoltam, hogy ennyire jó is tud lenni, mert lakodalmakban gyakorlatilag csak ízetlen, kemény darabokat ettem. Eddig. Az enyémben egyébként a saját eperlekvárom van.

 

 

Hozzávalók:

Tészta: 

• 30 dkg finomliszt (BL 55) 
• 18 dkg margarin vagy vaj 
• 10 dkg porcukor 
• 1 tasak vaníliás cukor 
• 2 db tojássárga (L - es) 
• reszelt citromhéj
• fél mokkáskanál finom szemcséjű só
  

Tojáshab a tetejére: 

• 2 db tojásfehérje (L - es) 
• 20 dkg porcukor 

és lekvár a töltéshez 

A liszthez hozzáadtam a sót, a kockázott hideg vajat és elmorzsoltam, majd a többi hozzávalót is beletettem, és tésztává gyúrtam. Nem nagyon, de azért simára alakítva a tésztát. Hűtőbe tettem fél órára. 

Aztán a tésztát deszkán olyan 3 mm vastagságúra nyújtottam, közepes pogácsaszaggatóval köröket vágtam, és szilikonos papíros nagytepsire egymás mellé jó szorosan kirakosgattam. Nem fognak megnőni, lehet zsúfolni nyugodtan a tepsit.

Mikor mind kész volt, a fehérjét a cukorral habosra vertem. Nem túl habosra, csak olyan nyúlósra, mint az íróka például a mézes sütikhez. Így tud szépen terülni a hab. Egy teáskanállal adagoltam a kis korongok tetejére, nekem egyszerűbb volt, mint nyomózsákkal dolgozni.

Páran írták, hogy nekik leválik a tojásfehérjehab a sütiről. Szerintem ez akkor van, ha lisztes a nyers tészta. Szóval úgy nyújtsátok, hogy a tészta felső részén lehetőleg ne legyen liszt. A másik: sok receptet megnéztem, mindenütt 180 fokot írtak a sütő hőfokának, szerintem az rengeteg, én 160 fokon sütöttem 10 percig a kis korongokat alsó-elsőn, és így is kicsit drapp lett a tojásfehérje rajtuk. Szerintem csak 150 fokon szabad sütni.

Hagyni kell egész kihűlésig a korongokat a tepsiben, aztán lekvárral megkenve össze lehet ragasztani őket. Egy nap kell, hogy a tészta bepuhuljon, és a lekvár összetartsa a két korongot, így ezt kalkuláljuk be a készítési időbe.

A receptért köszönetem TT Konyhájának: https://www.youtube.com/watch?v=1DVD-FLv1dI&t=481s

Ízletes-füszeres sült pulyka alsócomb

Tudom, Márton nap közeleg, de sajnos, a libahúst én egyáltalán nem tudom megenni. De sütöttem tegnap finom pulyka alsócombot, amit ha nem is Márton-napra, de például akár a karácsonyi asztalra szívből ajánlok.  

Asszem bébipulyka lehetett, mert egyrészt fele akkora volt, mint egy normál pulykacomb, és nagyon hamar omlós-puhára sült (látszik is, hogy leomlott a csontról), valamint csak egy szálka volt benne. Az öregebb pulykacombban legalább 8-10 szálka van. Mondjuk engem nem zavar, mert ha nagyon puhára sül, simán kihúzható. 

A combot megtisztítottam, besóztam alaposan. Csináltam egy keveréket 1 evőkanál mustárból, 1 mokkáskanál sűrített paradicsomból, 1 fél evőkanál olajból. Ehhez adtam egy mokkáskanál pirospaprikát, cayenne borsot, sima borsot, 1 teáskanál gyömbérport, fél evőkanál kristálycukrot (lehet mézet is), egy teáskanálnyi mozsárban porrá őrölt koriandermagot és 1 teáskanál világos szójaszószt. Ezzel kentem be alaposan a combot. 

A sütőtálat kiolajoztam alaposan, szórtam a hús alá egy pici vöröshagymát, egy nagy gerezd fokhagymát lapokra vágva, 3-4 szem szegfűborsot, és felöntöttem úgy fél-egy deci száraz fehérborral. Ezt is picit sóztam, és alufóliával lefedve 160 fokon sütöttem 2,5 óráig. Nagyon finom ízletes és vajpuha lett. A saját házi málnalekvárommal, és a hús visszamaradt isteni szaftjával meglocsolt burgonyapürével ettem.

Kifejezetten illik mellé valamilyen fanyarabb lekvár, például málna, ribizli, vörösáfonya, meggy. Ha elegánsabban köríteném, hercegnő burgonyát adnék mellé. De a párolt sima vagy mazsolás rizs megszórva pirított mandulaforgáccsal is tökéletes lenne hozzá.

Kelkáposztás-fetás (krémfehérsajtos) burek

A tegnap esti szokásos heti tarokkpartinkra sütöttem, és magam is meglepődtem, milyen finom.

 

 

Hozzávalók egy 35-ször 23-as tepsihez: 

• 60 dkg kelkáposzta 
• 15 dkg vöröshagyma (tisztítva ennyi) 
• 1/2 csokor petrezselyemzöld 
• só, frissen őrölt bors 
• 2 dkg vaj 
• 20 dkg feta (krémfehérsajt) 
• 18 darab réteslap (Spár sajátmárkás, 9 db van egy csomagban, ebből 2 db) 
• 2 dl olaj a kenéshez 

a kencéhez: 

• 2 tojás 
• 20 dkg görögjoghurt 
• 0,5 dl olaj 

A hagymát apróra kockázzuk, kevés sóval üvegesre sütjük, majd rátesszük a kelkáposztát is, amit 5 centi széles darabokra, majd jó vékony csíkokra vágunk. Sózzuk még finoman (a feta sós), borsozzuk, és fedő alatt puhára pároljuk. Végül aprított petrezselyemzöldet is adunk hozzá. Hagyjuk langyosra hűlni, aztán a fetát belemorzsoljuk, elkeverjük a káposztával. 

Egy tálba felütjük a tojásokat, hozzáadjuk a joghurtot, a fél deci olajat és homogénre keverjük. Körülbelül a kétharmadát hozzákeverjük a káposztás fetás töltelékhez, a másik egyharmadát megtartjuk a burek tetejére. 

Három réteslap lesz egy tekercs. Egy lapot a pultra teszünk, ecsettel vékonyan megolajozzuk, erre jön még egy lap, azt is olajozzuk, végül jön rá a harmadik lap. Ezt már nem olajozzuk, hanem a töltelék hatod részét eloszlatjuk rajta. Kevésnek tűnhet, de így lesz jó a tészta-töltelék arány. Feltekerjük és az alaposan kiolajozott tepsibe tesszük. Ezt még 5-ször ismételjük, mindig egymás mellé sorakoztatva a következő tekercset, így ezt a méretű tepsit pont ki fogja tölteni a hat tekercs. Végül a maradék tojásos-görögjoghurtos kencét ráöntjük-eloszlatjuk ecsettel a tetején, és 170 fokos sütőben alsó-felső sütéssel 30 percig sütjük. 

Ebben a burekben a kelkáposztát felcserélhetjük spenótra vagy mángoldra vagy cukkinire (ez utóbbit én kaporral ízesíteném) is, a többi hozzávaló a petrezselyemzöldön kívül ugyanaz lesz. De készíthetjük hasonlóképpen burgonyás, darált húsos, vagy túrós töltelékkel is, ez utóbbit akár sósan, akár édesen. Ha valakinek van jó nagy pitesütője, abban is készíthető, csak abban szép csigabiga vonalban tekerje a tekercseket.