2010. június 13., vasárnap

Marinírozott bébicékla

..

Egy fiatal nő álmodik. Álmában egy hatalmas, sötét árny üldözi. Az asszony menekül, bujkál, reszket. Az árny végig a nyomában. A nő végül sarokba szorul. Remegve fordul szembe a sötétséggel és elcsukló hangon kérdezi:
- Mit akar maga tőlem?
- Hogy én mit akarok??? De hát asszonyom, hiszen maga álmodik engem!


(ismeretlen)






Ez a recept már egyszer szerepelt nálam. Cipolle al balsamico néven.
Ma megláttam a piacon ezeket a gyönyörűséges bébicéklákat és naná hogy nem tudtam otthagyni őket... :) Gondolkodtam, hogyan készítsem el ezeket a zsenge finomságokat. S mivel ezer fok van már napok óta árnyékban, mindenképpen valami salátaféle motoszkált a fejemben. És akkor beugrott az a bizonyos olasz marinált lilahagyma, amit rettentő módon szeretek és sokszor készítek. Az az igazság, hogy nyáron nagyon kedvelem a marinált zöldségeket. Este el lehet készíteni, másnapra pedig jól behűl és kellően összeérik - csak elő kell venni a hűtőből és valamilyen frissensültet rittyenteni hozzá. És nem is időigényes, hiszen a zöldségfélék hamar megpuhulnak, gyorsan elkészülnek. A hagymás-ecetes krumplisaláta pl. nálunk nyáridőben hetente-kéthetente készül, mert bármilyen panírozott hal vagy húsféle tökéletes és könnyű körete. De rántott cukkinivel, padlizsánnal is fergeteges. De térjünk vissza a bébicéklához...



Hozzávalók 2 főre:

2 csokor bébicékla (10 fej),
1 csokor lila újhagyma (már olyan nagyobbak, fejesek 3 db),
3 evőkanál olívaolaj,
1 dl száraz vörösbor,
só úgy meglehetősen,
frissen őrölt bors szintén meglehetősen,
3-4 teáskanál méz,
kb. 2 cl balzsamecet,
kb. 1 dl víz,
friss zsálya vagy rozmaringlevelek.

A céklát csak megmostam alaposan, aztán negyedekbe vágtam. Serpenyőben olívaolajon sóval, borssal, mézzel jól átsütöttem, hogy karamellizálódjon, majd felöntöttem vízzel és fedő alatt hagytam főni puhulásig. Mikor már jó puha volt, elforraltam róla a levét és hozzáadtam a szintén negyedcikkre vágott lilahagymafejeket. Újra átsütöttem az egészet, majd borral és vízzel felöntöttem, valamint balzsamecetet is tettem bele. A friss, aprított fűszerleveleket is most adtam hozzá. Forraltam 5-10 percig, hogy a hagyma se maradjon nyers. Kóstoljuk, mert lehet hogy só vagy méz vagy balzsamecet még kell bele. Lehet erőteljesebb is az íze, mert másnapra, mire jól behűl kevésbé fogjuk érezni az aromáit - melegen minden ízesebb.Mikor készen van, egy fedhető kis edénybe tesszük és hagyjuk kihűlni. Majd legalább 12 órára hűtőszekrénybe tesszük, hogy jól összeérjen.
Én a lilahagyma zöld szárait is belekarikáztam, de már csak akkor mikor kihűlt.




Nagyon finom. Vettem magamnak kis picuri újkrumplikat, amiket parázspirosra fogok sütni, s a forró burgonyaszemeket ezzel a hideg, marinírozott céklával fogom megenni... :)
Isteni finom.
Szerintem ez a recept bébisárgarépával is jó lehet - azt is vettem ma.




2010. június 12., szombat

Szamosza ( indiai töltött kenyérke)

Sokáig abban a hitben éltem, hogy a valódi, igazi életem még csak most fog elkezdődni és az ehhez vezető úton mindig voltak megoldásra váró akadályok: gúnyos meg nem értettség, időigényes tennivalók, még nem törlesztett kölcsönök. Aztán kezdődik a valódi élet! 
Végül megértettem, hogy ezek az „akadályok” a Valódi élet. 
És akkor biztosan nem fogunk arra várni, hogy: majd ha vége lesz az iskolának, majd ha elkezdődik az iskola, majd ha lefogyok 5 kilót, majd ha sikerül felszednem 5 kilót, majd ha gyerekem lesz, majd ha végre kirepülnek a gyerekek, majd ha dolgozni fogok, majd ha végre nyugdíjba megyek, ha végre elválok...

(Alfred Souza) 



Ez a finom indiai töltött kenyérke remek sör- vagy borkorcsolya is lehet akár. Focimeccsek mellé... :)
Én most egyszerűen túró-fetasajt keverékével töltöttem, mert hagyományos spenótfőzelék feltétjeként készítettem.
A tésztarecept Vegavarázs oldaláról származik.

Hozzávalók 4-6 főre:
A tésztához:
20 dkg fehér liszt,
20 dkg teljes kiőrlésű liszt,
5 dkg olvasztott vaj,
2 dl víz (kb.)
1 mokkáskanál só.
A töltelékhez:
10 dkg túró,
15 dkg fetasajt vagy krémfehérsajt,
1 evőkanál tejföl,
pici só.

A liszteket elkevertem a sóval, olvasztott vajjal és annyi vízzel, hogy rugalmas, az edény falától elváló tésztát kapjak. Hagytam pihenni 20 percig. Közben a túrót, fetát, tejfölt, sót jól összekevertem. Annyi tejfölt tettem csak hozzá, hogy krémes legyen, ne darabos száraz a töltelék.
Aztána tésztából diónyi nagyságú darabokat csipkedtem, majd golyóvá formáztam a két tenyerem között. Aztán minden golyóbist kinyújtottam kb. 10 cm-es kis köröcskékre. A közepükre halmoztam egy teáskanálnyi tölteléket, majd mindegyiket félbe hajtottam. Így kis félkörök lettek, amiknek a szélét jól összenyomkodtam. Végül körben befelé behajtogattam, így szép is, és jobban össze is ragad a tészta.
Egy kis lábosba 5 cm magasan olajat öntöttem, majd mikor kellően forró lett, beletettem 3 darab szamoszát. Olyan 2-2 percig sütöttem mindkét oldalukat, végül papírtörlős tányérra szedtem ki. Ha jó hőfokot választunk, egy csöppet sem lesz olajos a szamoszánk.

Hémanginál van még kétféle töltelékkel szamosza: egy spenótos és a legklasszikusabb, ami most nagyon idényszerű is ráadásul, a zöldséges: a krumplival, cukorborsóval, karfiollal töltött változat.
Ebbe a kis kenyérkébe bármilyen tölteléket tehetünk, csak a képzeletünk szabhat határt a változatosságának.

2010. június 11., péntek

Meggyes baklava

Nincs múlt,
Nincs jelen.

Nyitott szív,
Nyitott elme.

Teljes figyelem,
Nincs mi visszatartson.

Ennyi az egész.
                                                 (Scott Morrison)



Ilyen a foci is... Jó szurkolást mindenkinek! Hajrá Latin -Amerika! :)



A baklava a kedvenc süteményem. A meggy meg a kedvenc gyümölcsöm. Házasítottam őket.

Hozzávalók egy kb. 17-szer 24-es kis tepsihez:
20 dkg darált dió, mogyoró, mandula vegyesen,
40 dkg magozott meggy,
5 dkg kristálycukor,
2 csomag 8 lapos réteslap,
10 dkg vaj,
1 csapott mokkáskanál őrölt fahéj,
1/2 csapott mokkáskanál őrölt szegfűszeg.
A sziruphoz:
a meggy leve,
1/2 dl víz,
15 dkg kristálycukor
és ha van: 2 evőkanál rózsavíz.

A meggyet kimagoztam és krumplitörővel jól megnyomkodtam, hogy a levét kiadja. A csonthéjasokat robotgéppel ledaráltam. A sütőt begyújtottam.
A vajat felolvasztottam és egy ecsettel kikentem a tepsit. A réteslapokra ráhelyeztem és körbevágtam méretre.

Egy lapot belehelyeztem a tepsibe, lekentem vajjal. Még egy lapot tettem rá, ezt is vajaztam, majd még egyet és azt is vajaztam. Minden tésztaréteg 4 lapból áll. Aztán szórtam rá a töltelékből. Nagyon vékonyan kell! Megint 4 réteslap, megint töltelék. Míg el nem fogytak a hozzávalók. Végül éles késsel háromszögekre vágtam, aztán 3/4-es lángon sütöttem 30 percig.
Míg sült, elkészítettem a szirupot. A meggyléhez adtam még kb. 1/2 dl-nyi vizet és 15 dkg cukrot. Fölforraltam és hagytam forrni 5 percig. Mikor kivettem a kész baklavát a sütőből, a szirupot ráöntöttem. Soknak tűnik, de be fogja szívni.

Hagyjuk kihűlni, sőt, kis időre hűtőbe is tehetjük ebben a melegben. Csak annyira, hogy ne legyen langyos, mert ekkor lehet majd szépen kivenni a tepsiből a kis háromszögeket. Tizenkettő darab - ez a mennyiség szerintem 4 embernek bőven sok is. Tömény, isteni.
Aki tesz el ilyenkor lecukrozott magozott meggyet, egész évben készítheti.


2010. június 10., csütörtök

Uborkaleves jéghidegen

A sivatagon keresztül lovagló cowboy belebotlott egy indiánba, amint az, az úton feküdt, fejét és fülét a földhöz tapasztva.
– Mizujs, főnök? – kérdezte a cowboy.
 – Nagy sápadt arcú, vörös hajjal, vezet sötétzöld Mercedest, benne németjuhász kutya, és a rendszámtábla SDT 965, nyugatra tart.
– A mindenit, főnök, azt akarod mondani, hogy te mindezt a föld hallgatásából tudod?
– Nem a földet hallgatom. Az, az őrült keresztülhajtott rajtam.

(A. de Mello) 



Állítom, hogy a nyár leggyorsabb és legfinomabb levesei közé tartozik. Aki egyszer kóstolta, utána a rabja lesz... És kánikulában hetente többször is el fogja készíteni ezt a nagyszerű levest.
(Csak hogy később ne mondjátok hogy nem szóltam, hogy erős függőséget okoz!)

Hozzávalók 4 főre:
2 nagydobozos natúr joghurt,
30 cm-es darab kígyóuborka,
1 csapott teáskanál só (kb.),
1 gerezd citrom leve,
pár szál kapor,
pár szál menta,
1 gerezd fokhagyma,
jégkockák.
A díszítéshez:
apróra kockázott uborka, paradicsom,
menta és kaporlevelek,
esetleg extraszűz olívaolaj.

Az uborkát meghámoztam, majd szeletelve a turmixgépbe tettem a többi hozzávalóval együtt. A mentát leveleire csipkedtem, a kaprot csak nagyobb darabokra téptem. A robotgépben alaposan elturmixoltam.
Tálaláskor a tálkákba vagy poharakba jégkockákat tettem, erre öntöttem az uborkalevest.
A tetejét megszórhatjuk kis paradicsom- és uborkakockákkal, vagy meglocsolhatjuk egy kevés olívaolajjal is. De egyszerűen megihatjuk csak úgy is, mindenféle flinc-flanc nélkül is. Valami fergetegesen üdíző és jó! :)
(Nem beszélve arról, hogy roppant diétás és egészséges is: tisztítja és lúgosítja a szervezetet, vízhajtó, bőrtisztító, hajerősítő, gyulladáscsökkentő.)

2010. június 9., szerda

Diós-napraforgómagos bagett

.


Két testvér – egy házas és egy agglegény – termékeny közös földje gazdag termést hozott. A termény fele az egyik testvéré lett, a másik fele a másiké.
Egy darabig minden rendben is ment. De aztán néha a házas ember éjjelenként felébredt álmából, és azt gondolta:
– Ez nem igazságos. Testvéremnek nincs családja, teljesen egyedül van, és a föld termésének csak a felét kapja. Nekem viszont itt van a feleségem és öt gyermekem, öregkoromra minden biztosítva van. De ki fog törődni szegény testvéremmel, ha meg öregszik? Sokkal többre lesz szüksége a jövőben, mint amije most van; az ő szükséglete hát természetesen nagyobb, mint az enyém.
Azzal felkelt az ágyából, átlopódzott testvéréhez, és egy zsák gabonát öntött annak magtárába.
Az agglegénynek is kezdtek hasonló gondjai lenni. Néha ő is felébredt álmából, s azt mondta magában:
– Ez egyszerűen nincs rendjén. Testvéremnek felesége és öt gyermeke van, és a föld termésének csak a felét kapja. Nekem viszont csak magamról kell gondoskodnom. Hát igazságos az, hogy szegény testvérem, akinek a szükséglete nyilvánvalóan nagyobb, mint az enyém, csak ugyanannyit kapjon, mint én?
Azzal ő is fölkelt, és egy zsák gabonát öntött testvérének magtárába.
Egyik éjjel egyszerre keltek fel, és egymásba futottak, hátukon egy-egy zsák gabonával.
Sok-sok évvel később, amikor a testvérek már halottak voltak, a történet valahogy kitudódott. Ezért aztán, amikor a környékbeliek templomot akartak építeni, azt a helyet választották, ahol a két testvér találkozott. Nem tudtak ugyanis annál szentebb helyet találni az egész városban.

(A. de Mello)



A dagasztás nélküli kenyér módszerével készítettem.



Hozzávalók:
2 csésze liszt,
1/2 csésze teljes kiőrlésű búzaliszt,
1 csapottabb teáskanál só,
1 mokkáskanál szárított élesztő,
1/2 mokkáskanál köménymag,
1/2 mokkáskanál mozsárban frissen őrölt koriandermag,
1 csésze savó vagy víz,
1 evőkanál olívaolaj,
1 félmarék dió nagyon durvára vágva,
1 félmarék napraforgómag.

Összekevertem a hozzávalókat, és hagytam kelni. A bagett titka - ha dagasztás nélküli kenyérből készül - az, hogy a tésztát kiterítem laposra és téglalap alakban a lisztezett deszkára, és így hagyom kelni, míg bemelegszik a sütő. Csak akkor tekerem fel bagett formára, mikor már teszem is be sülni. Így nem laposodik el, nem terül szét, nincs ideje.


Zalzikivel ettük. De bármilyen sajtkrémmel vagy túrókrémmel is nagyon jól passzol ez a kenyérke. Bruscettának is tökéletes, a paradicsomos és cukkinis verzióhoz ajánlanám.

Eper long drink

.


A kamakurai Buddha-szobor egy templomban állt mindaddig, amíg egy erős vihar le nem döntötte a templomot. Ezután a súlyos szobor éveken keresztül ki volt téve a napnak, az esőnek, a szélnek és az időjárás viszontagságainak.

Amikor egy pap adományokat kezdett gyűjteni a templom újjáépítésére, álmában megjelent neki a szobor, és ezt mondta:

– Az a templom börtön volt, nem otthon. Hagyj engem továbbra is az élet pusztításának kitéve. Oda tartozom.


(A. de Mello)






Nem egy komoly recept, csak olyan igazi nyári, mint amilyen idő van végre! :)

A recept: végy egy jó forró nyári napot, néhány szem eperet, turmixold el porcukorral jó krémesre. A pohár aljába tegyél belőle 3 evőkanállal, önts hozzá félujjnyi bodzaszörpöt vagy citromszörpöt vagy mentaszörpöt (vagy teát) vagy citromfűszörpöt vagy limonádét, tégy bele jégkockákat és jó buborékos szódával turbózd fel. Díszítheted eperrel, citromfű- vagy mentalevéllel.



Végül elégedettem kortyold el - hm... remek ital!
Ha este van és nincs már dolgod, egy kevés fehér rumot is önthetsz bele s kész is a finom, lazító long drink. Vagy akár szóda helyett felönthető jó buborékos pözsögővel is! :)

Már csak a kék tó hiányzik... Meg a partja.

Egészségedre!

2010. június 6., vasárnap

Padlizsános tepsis újkrumpli

..

A személyi erő érzés. Mintha szerencsés lenne az ember. Nevezhetnénk hangulatnak is. Személyi erőt mindenki a saját származásától függetlenül szerezhet. A személyi erőt fel lehet használni, s el lehet raktározni.

Minden, amit csinálunk, a személyi erőnktől függ. Ezért hihetetlenek az erős ember tettei annak számára, akinek nincs ereje. Már ahhoz is erő kell, hogy el tudjuk képzelni, milyen az erő. Bízni kell a személyi erőnkben, ez minden, amink van ezen a rejtélyes világon. A harcos akkor feddhetetlen, amikor megbízik személyi erejében, legyen az kicsi vagy óriási.
Mindaz, amit teszünk, ami és aki vagyunk, a személyes erőnkön nyugszik. Ha elegendő erő áll a rendelkezésünkre, egyetlen kimondott szó is sorsfordító jelentőségű. Ám, ha nincs elég személyes erőnk, feltárulhat előttünk a legkáprázatosabb bölcsesség is, és egy hajszálnyi változást sem idéz elő.





Úgy látom, most két két bejegyzésem ad ki egyet. Az előzőhöz receptet nem írtam, de kép volt hozzá. A mostanihoz csak recept lesz, kép nélkül. Most vacsorára készítettem, már nem volt elég fény fotózni. Vakuval pedig nem szeretek.
Az étel finom volt így megosztom veletek, az esti kilátással együtt - könyökölj csak ki az ablakomon Te is, s nézd az Esthajnalcsillagot. Már szépen látszik az alkonyban.
Szeretem a vacsora utáni cigimet az ablakban elszívni, közben nézni az ég azúr-, király- és sötétkékjét, a sárga, narancs, rózsaszín és vörös izzását a horizont fölött.
Szép. Mindig.

A tepsis krumpli hozzávalói 2 főre:
60-70 dkg aprószemű újkrumpli,
1 padlizsán,
2 kisebb-közepes fej vöröshagyma,
2 kisebb paradicsom,
1 félmarék olajbogyó,
só,
4 meglehetős löttyintés olívaolaj,
frissen őrölt bors,
oregano,
friss rozmaringágacskák (őrölt si jó),
2-3 babérlevél,
1 csapott evőkanálnyi liszt,
2 dl natúr joghurt (vagy 2 nagy evőkanál sűrű tejföl vízzel duplájára higítva),
10 dkg olvadós sajt (trappista) vagy
15 dkg feta sajt.

A krumplik héját letisztítottam, majd megmostam az apró jószágokat és egy nagy tálba tettem. A padlizsánt az újkrumpliéhoz hasonló méretű kockákra vágtam (kb. másfélszer másfél centis kockákra), a hagymát, paradicsomot negyedkarikákra s ezek is mentek a tálba a krumpli mellé az olajbogyók társaságában. Fűszereztem sóval, oreganoval, babérlevéllel, borssal és meghintettem a liszttel. Meglocsoltam olajjal is, aztán kézzel alaposan összekevertem.
Egy hosszúkás laposabb jénaiba öntöttem az egészet (tepsi is jó), ide-oda tettem egy ágacska rozmaringot is. Mindezt nyakonöntöttem a joghurttal és megszórtam reszelt sajttal. Fetával csináltam volna szívem szerint de most nem volt itthon csak trappista. A fetát csak morzsoljuk a krumplis keverékre, azután locsoljuk meg a joghurttal.
Alufóliával lefedtem és sütőbe tettem nagy lángra. 25 perc elteltével levettem a fóliát és szép piros-ropogósra sütöttem.
Újhagymás, pertezselymes-olívás-balzsamecetes paradicsomsalátával ettem. Nagyon finom!

2010. június 2., szerda

Monszun és epertorta és Félix és Rose

.

Mit lehet csinálni ebben a szomorú hűvös monszunban így estefelé?
Lehet epres-kókuszos-vaníliás délelőtt sütött tortát majszolni tejszínhabbal.






Mondjuk egy jó filmet nézve.
Már vannak is ötleteim.
Azt hiszem, a Pár lépés a mennyország, A napsütötte Toscana, az éjszaka a földön, a Macskajaj vagy a Félix és Rose fog előkerülni. Már vagy 7-szer láttam. Imádom. Jean Reno és Juliette Binoche zseniális benne.
Talán a Félix és Rose. Igen. A Félix és Rose.
Mert pont úgy érzem magam, mint akinek törölték a járatát és vesztegelni kénytelen.
És talán. Velem is történhet még csoda... :)
Vagy nézhetem a kedvenc sorozataim valamelyikét is. A Miért éppen Alaszkát, vagy a Star Trek Voyagert. Olyan jó lenne kalandozni a világűrben... Vagy Poirot-t. Vagy az örök klasszikus Columbo hadnagyot.


De mégis... ma azt hiszem a Félix és Rose-zal kezdek. Onnan már csak pár lépés a mennyország...
Ti mit néznétek most szívesen??


Ó... és lehet zenét hallgatni. Elmerülni egy kád forró illatos vízben, egy jó könyvvel a kezünkben. Lehet meditálni, lehet csak álmodozni...
Arról hogy a Nap egyszer még talán ki is süt valamikor... :)

2010. május 31., hétfő

Citromos karfiolragu szélesmetélttel

.












Hagyom lenni a csendet.

(duende)





Gyorsebéd... A múltkori magyaros karfiollevesbe nem kellett az egész fej zöldség, eltettem pár rózsát a hűtőbe és még szépek is maradtak.
És a citromos só is elől volt még... A recept egyszemélyes most.

Gyúrtam 1 tojásból, 15 dkg lisztből és kb. 1/2 - 1 dl vízből jó rugalmas tésztát. Hagytam a deszkán nylonzacsi alatt pihenni 10-15 percig. Addig elkészítettem a szószt, előfőztem a karfiolrózsákat és föltettem a főzővizet forrni sóval, kevés olajjal.
2 dkg vajat egy teáskanálnyi olívaolajjal felolvasztottam, majd átfuttattam rajta a vékony szeletekre vágott 2 gerezd fokhagymát. Hozzátettem kevés főzővízzel együtt a karfiolt, egy negyed citrombefőtt héjának a felét nagyon apróra vágtam és azt is beletettem a lábosba. Picit megborsoztam és 1/2 dl-nyi tejszínt is belelöttyintettem. Egy gerezdnyi citromot is ráfacsartam, kell a savanykásság is az ízéhez. Összeforraltam és készen is volt.
A tésztát vékonyra kinyújtottam, szélesmetéltre vágtam és már főztem is a forrásban lévő vízben 1 percig. Egyből a szószra szedtem ki, jól átforgattam az egészet. Parmezánt reszeltem a tányérban a tetejére és megszórtam citromillatú kakukkfűvel. 25-30 perc alatt kész és nagyon finom.
Ha nincs citrombefőttünk, akkor só+citromlé+reszelt citromhéj kell bele.
Nem is avgyok citromfüggő... ááá kicsit sem! :)