2010. október 23., szombat

Sörös hagymaleves



Abból élünk, amit kapunk, de az éltet minket, amit adunk.


(Winston Churchill)



Nagy hagymaleves rajongó vagyok. Sokszor készítek, mert ha épp semmi sincs itthon, hagyma akkor is van. Nem beszélve róla, nagyon egészséges és roppant finom.
Most sörösre hangoltam, mert volt egy fél doboz sör tegnapról... Gyógyleves, másnaposságra is kitűnő - friss tapasztalat! :))

Hozzávalók 4 főre:

6 közepes fej vöröshagyma,
4 púpos teáskanál barna nádcukor,
8 dkg vaj,
só,
frissen őrölt bors,
1 csillagánizsnak 2 kis szirma,
4 szem szegfűbors,
erőleves vagy 1 és 1/2 marhahúsleveskocka,
3 dl világos sör,
3 teáskanál balzsamecet,
2 csapott evőkanál liszt.



A hagymákat tisztítás után negyedkarikákra vágtam, nem túl vékonyakra. A vajat felmelegítettem és hagytam megbarnulni, karamellizálódni. Érezni az illatán, akkor jó ha lemegy a habja és szép aranybarnás árnyalatot kap. Ekkor tettem hozzá a hagymát és addig pároltam, míg megfonnyadt. Aztán hozzáadtam a barna nádcukrot is és nagyobb lángon pirítani kezdtem. Ennek is karamellizálódnia kell, addig süssük. Ez után megszórtam a liszttel és azzal is kissé átpirítottam, majd felöntöttem olyan 1,3 liter vízzel. Tettem bele leveskockát is. Hagytam felforrni, majd hozzáöntöttem a sört is. Mikor már nem habzott, ízesítettem a levest még pici sóval, frissen őrölt borssal, csillagánizzsal, szegfűborssal és balzsamecettel. Kóstoljuk, mert csak így lehet az ízek jó összhangját eltalálni. Lehet hogy kell még bele sör vagy balzsamecet vagy só. Kóstolás után hagytam forrni a levest 10 percig és el is készült.
Míg forrdogált, sajtos pirítósokat sütöttem mellé.
Különleges ízű, kissé édeskés, pikáns, nagyon finom.
A csillagánizsból tényleg csak keveset tegyünk a levesbe, ne érződjön ki nagyon, csak adjon az ételnek egy sejtelmes, különleges felhangot.

Vegák zöldségerőlevessel öntsék fel.

2010. október 20., szerda

Kenyérkalács vagy kalácskenyér?




A természet törvényei a művészet törvényei is: a spontán kreativitás véletlenszerű játékai. Még a természetben fellelhető szépségek leglátványosabb apró részletei is minden indoklás nélkül tárulnak elénk: mi célt szolgálnak a csodálatos minták a pillangó szárnyain vagy a páva tollazatán?

(Friedensreich Hundertwasser)






Festettem nektek kenyeret. Meg piros esernyős nénit. :) Ma egész nap szakadt az eső... Megint.




No de lássuk a receptet. Ez a nagy kalácskenyér vagy kenyérkalács készült a zsírban sütött máj mellé. A piacon lehet kapni nálunk az egyik pékségnél ilyen óriásperecet. A tésztája a kenyértésztára hasonlít, de van egy kis kalácsos beütése. Irtó finom. És ma nem volt kedvem lemenni ebben a lucskos-szakadóesős időben. Egyébként is, mióta ráleltem a dagasztás nélküli kenyér receptjére, nemigen veszek bolti kenyeret. És ilyenkor milyen jó is a sütőt begyújtani - finom meleget csinál az egész konyhában.

Hozzávalók:

3 bögre* fehér kenyérliszt,
1 bögre langyos víz,
1/2 bögre tej,
2 csapott teáskanál porélesztő,
1,5 teáskanál só,
1/2 evőkanál méz,
3 dkg vaj + a kenéshez valamennyi,
1/2 tojás.

* 1 bögre = 2,5 dl

Összekevertem a dagasztás nélküli kenyér tésztáját. A langyos tejes vízben elkevertem a mézet. A lisztet elkevertem a sóval és a porélesztővel és kis mélyedést csináltam a közepébe. Ide öntöttem a megolvasztott vajat. Ehhez öntöttem a mézes tejes vízkeveréket és kanállal összekevertem tészta állagúvá. Letakarva hagytam kelni másfél órát. Aztán a gyúródeszkát alaposan beliszteztem és a tésztát kétfelé vágtam. Mindkettőt alaposan átgyúrtam, míg szép sima lett a tészta. Aztán mindkét gombócot sodrófával kinyújtottam jó hosszú téglalappá. Olyan 20 cm-szer 70 cm-esre. A hosszabbik oldalánál összegöngyöltem mindkét téglalapot, így két hosszú hengert kaptam. A hengereket kissé megkentem olvasztott vajjal és egymáson áttekertem. A tepsit jól kiliszteztem és áttettem rá a csavarást, végül a két végét összenyomkodtam úgy, hogy koszorút formázzon a kenyér vagy kalács vagy kalácskenyér. Minek nevezzelek?



Letakartam tiszta nylonzacsival és hagytam kelni. Fél órát. Közben a sütőt is begyújtottam. Mikor megkelt, fél tojást jól fölvertem, tettem hozzá ugyanannyi vizet, és ezzel a vizes tojással kentem le a tetejét. Háromnegyedes lángon sütöttem 30 percig.

Nagyon finom, olyan mint egy sós kalács. Puha, könnyű a belseje. Remek volt a májhoz.





Kapris-vargányás csirkemáj zsírban lesütve

Ha megérem és nagyon öreg leszek, de magas koromhoz megkapom azt a nyájas és derűs bölcsességet is, amelyet annyira el kívánok érni, meg fogom írni a magyar borok kimerítő katalógusát, mert ezt megírni nagy-nagy tapasztalat, és még nagyobb nyájasság, derű és bölcsesség nélkül nem lehet. Remélem, elérem a magas kort és az utolsó években nem kívánok dugáruként semmit sem a hátsó zsebemben a túlvilágra csempészni; remélem akkorra már senkinek sem irigylem ki szájából a falatot és karjából a nőt; nem lesz eldugott bosszúm, nem lesz tartozásom, és nem fogok botorul elmulasztott dolgokon keseregni. Akkor, igen, akkor megírom a nagy borkatalógust, ízek, illatok, olajok, drágakövek, nők szerint csoportosítva, vidékenként és tájanként és fajtánként és megkeresem az ételt, a legillőbb évszakot, még napszakot is, amelyben inni tehet, hozzá a muzsikát és a vele rokon költőt. 

(Hamvas Béla: A bor filozófiája)



Szerintem ez egy igazi őszi estékre való, finom kence. Friss, ropogós házikenyérrel, lilahagymával vagy őszi kerti paprikával. Forralt borral. Lágy zene a háttérben. Könnyed vagy épp mély beszélgetéshez való, amolyan bekucorodós időkre, mikor a lelket is melengetni és kényeztetni szükséges.

Valójában a kertészlevesbe szántam a májat, gombócnak. De sok husi volt a csontokon, így ez a finom vacsoráravaló készült belőle. És még a kapris üvegcsémben is maradt a finom kis bogyókból... szeretem, ahogy az ételek maguktól születnek. Én csak segédkezem világrajöttükben.

Hozzávalók 4 főre:
70 dkg csirkemáj (lehet pulyka- vagy kacsa- vagy libamáj is),
annyi zsír, amennyi ellepi a májakat (disznó- vagy kacsa- vagy libazsír),
1 nagy fej vöröshagyma durván félkarikákra szelve,
3-4 gerezd fokhagyma,
só,
frissen őrölt bors,
1 ágacska rozmaring,
1 közepes darab vargánya (20-30 dkg),
2 evőkanál kapribogyó,
4-5 szem szegfűbors.




A készítése roppant egyszerű. A májakat megtisztítottam, a dupla lebenyeket vágtam csak el egymástól, de amúgy egyben hagytam őket. Mindent beletettem egy edénybe, fedőt tettem rá, aztán szép lassan sütöttem, kis lángon. Úgy fél órán át. Ennyi lenne. :) De az íze... mesés.