2011. január 3., hétfő

A 90 napos szétválasztó diéta

 .

A dühös természetű ember a kelleténél indulatosabb, és sokkal több emberre haragszik, mint akik erre rászolgáltak; a halvérű azt sem tudja, hogy kire és miért haragudjék: érzéketlen és rezzenéstelen. Közöttük áll az erény: a szelídség.

A vakmerő semmitől sem fél, azoktól a dolgoktól sem riad vissza, amelyektől a józan ész óva intené; a gyáva ellenben örökösen reszket, ő a rettegés birodalmában él. Közöttük áll az erény: a bátorság.

A mértéktelen túlzottan sóvárog, és túllép minden lehetségesen, nem tudja, hol a határ; az érzéketlen mozdulatlan, akár a kő, beéri azzal, ami kéznél van, nem vágyakozik a jobb s a több után. Közöttük áll az erény: a mértékletesség.

A nyerészkedő csak a hasznot lesi, abban talál üdvösséget, az élteti, amíg él; a vesztő mindig a sor végén kullog, számára az élet szerencsétlenségek áradata. Közöttük áll az erény: a jogszerűség.

A fennhéjázó illegeti, mutogatja magát, míg a szerény kevesebb annál is, mint amennyi valójában. Közöttük áll az erény: az igazság.

A hízelgő folytonosan dicsér, és képtelen az őszinteségre, nem azt gondolja, amit mond, és nem azt teszi, ami látszik; a gyűlölködő gonosz és kíméletlen másokkal, számára egyetlen lény méltó rangra, hírnévre, elismerésre: saját maga. Közöttük áll az erény: a szeretet.

Túlságosan sokat adni mások véleményére - ez a tetszelgő sajátja; de aki fütyül arra, hogy tettét tetszőnek vagy elítélendőnek tartják, nem különb annál az önhittnél, aki mások nélkül ítél és ítéltetik. Közöttük áll az erény: az önérzet.
A felfuvalkodott roppant sokra tartja magát; a kishitű ellenben semmire. Közöttük áll az erény: a nemes becsvágy.

Az elpuhult nem tűr semmilyen fájdalmat, még azt sem, amely a hasznára válnék; teste és lelke sajog a legkisebb kellemetlenségtől is. Vele szemben áll a tompa - őt átvitt értelemben fanyarnak, nyomorultnak is nevezhetnénk -, neki a szenvedés az élet legtermészetesebb velejárója, szenvedni számára annyit jelent, mint örülni, vagy boldognak lenni. Közöttük áll az erény: az állhatatosság.

A tékozló túlzásba viszi a költekezést, miközben testi-lelki értékeit elherdálja. A túloldalon áll a fösvény, ő minden tekintetben alatta marad az emberi mértéknek. Közöttük áll az erény: a nagyvonalúság.

Hasonlóképpen áll a dolog pazarlóval és a kérkedővel. Míg a pazarló és a kérkedő túllépi a mértéket, a szűkkeblű és az álszerény messze alatta marad. Közöttük áll az erény: az áldozatkészség.

Az álnok mindenből hasznot húz: trágyából aranyat csihol, sárból palotát épít - fortéllyal, csalással, hazugsággal; az együgyű, azt sem fogadja el, ami a természet folytán neki járna. Közöttük áll az erény: a belátás.

A szemérmetlen senkire sincs tekintettel, fölötte áll mindenkinek, lenézi a hagyományokat, a világ törvénye hozzá nem ér fel. Párja a szégyenlős, aki viszont nem tartja magát sokra, joggal hihetnénk, senki sem érdektelenebb a számára, mint saját maga. Közöttük áll az erény: a szemérem.

Az irigy bosszankodik mások szerencséjén; mások jó sora annyira bosszantja, hogy még azokra is irigykedik, akik megérdemelten jutottak hozzá. Az irigyekkel szemben álló szélsőségnek nincs külön neve, - mondjuk, ők a rábólintók, belenyugvók, puhányok -, ott viszik túlzásba a dolgot, hogy még azon sem tudnak méltatlankodni, amin pedig kellene: ha olyanoknak megy jól a sora, akik azt nem érdemelték meg. Könnyen veszik az igazságtalanságot, miként a falánkok az ételt. Közöttük áll az erény: a jogos felháborodás...

A végletek között megtaláltuk az erényt. Mégis hány ember kényszerül nélkülözni az arany középutat... A léleknek két része van: az egyik gondolkodik, a másik érez. És mily szomorúan, de kevésbé igazságtalanul vagyok kénytelen kimondani, hogy a végletekben élő ember nem gondolkodik, csupán érez; s ha pedig kettévágjuk a lelket, a benne lakó erények is e két rész szerint nyilvánulnak meg. A végletek messze állnak az erénytől: vagy csupa gyönyörrel, vagy csupa fájdalommal kapcsolatosak. Ezért mielőtt elhamarkodottan határoznánk meg az erényt, illesszük össze a gyönyör és a fájdalom széthullott darabjait, hogy középütt, a nyugalomban meglelve, felékesítsük igazi nevével.
 
(Arisztotelész)


"A 90 napos diétát állítólag amerikai sportorvosok dolgozták ki. Veszélye nincs, még a természetgyógyász is javasolja! Az eredmény 90 nap alatt 15-20 kg (magas súlyfeleslegnél), és még a magas vérnyomást is megszünteti. A fogyókúra a felesleges kilók leadása mellett megváltoztatja a szervezet működését, amivel garantálja, hogy a leadott kilók nem jönnek vissza. Ha kevesebb kilót kell leadni, a diétát előbb abba lehet hagyni, de a szervezetben nem jön létre a fent említett változás.
A diéta lényege a szétválasztás. Ez azt jelenti, hogy a gyomorba mindig egyféle táplálék jut, amit így könnyen lebont. A napok sorrendjét mindenképpen be kell tartani. A diéta a fehérjenappal kezdődik, ezt követi a keményítőnap, szénhidrátnap és gyümölcsnap, majd ismét a fehérjenap következik, így követi egymást a 4 nap sorban, 90 napon át. A diéta alatt havonta egyszer víznapot kell tartani, amely gyümölcsnap után következik, utána pedig fehérjenap jön. Cukormentes kávé és tea korlátlan mennyiségben fogyasztható.
A reggeli minden nap ugyanaz: gyümölcs, esetleg 100 %-os, cukor hozzáadása nélkül készített gyümölcslé. Gyümölcs a délelőtt folyamán is fogyasztható, ebéd előtt 1 órával azonban már nem. (A banán is gyümölcs, tehát ez is ehető.)
1. nap: Fehérjenap
EBÉD: Főtt vagy sült hús, hal, tojás, sajt, valamint joghurt, kefir, túró (20 dkg összesen).
Ehhez bármilyen nyers salátát fogyaszthatunk, korlátlan mennyiségben. 1 szelet kenyér is fogyasztható (bár elhagyásával eredményesebb a diéta). Ebéd után 2 dl tészta nélküli levest kell inni. (Vannak, akik elhagyják, a diéta így is működik!) Tejet, sajtot csak ezen a napon lehet enni.
VACSORA: Ugyanaz ehető, ami ebédre, csak leves nélkül, kicsit kisebb mennyiségben.
2. nap: Keményítőnap
EBÉD: Bármilyen zöldségféle (bab, borsó, zöldbab, kukorica, lencse, sárgarépa, burgonya…), főzve vagy sütőben sütve. Keményítő a rizs is. Ételízesítő, só, ketchup, főtt paradicsom használható. Nyers salátát is ehetünk korlátlan mennyiségben, valamint 1 szelet kenyeret (elhagyásával eredményesebb a diéta).
VACSORA: Bármilyen zöldségféle főzve, sütve, párolva, saláta… vagyis ugyanaz, mint az ebéd, csak kisebb mennyiségben.
3. nap: Szénhidrátnap
EBÉD: Főtt tészta vagy pizza. Vagy bármilyen sós sütemény (egy adag pizzának megfelelően). Ízesítésként paradicsomszósz vagy kevés zöldség használható.
VACSORA: Két kisebb szelet torta vagy 2-3 apró kalács, esetleg 3 gombóc fagyi, és 1 szelet étcsokoládé. (Aki nem kívánja az édes ízeket, ehet sós süteményt is…)
4. nap: Gyümölcsnap
EBÉD: Bármilyen gyümölcs, korlátlan mennyiségben.
VACSORA: Bármilyen gyümölcs, minden mennyiségben!

- A diéta alatt igyunk sok folyadékot (elsősorban vizet és gyógyteát). A sok folyadék segít kimosni a szervezetből a lebomló felesleget.
- A fogyás mértéke függ a súlyfeleslegtől. Ez azt jelenti, hogy akinek nagyon sok a súlyfeleslege, gyorsabban és többet fogy, mint akinek kevés."
 (Forrás: Mindmegette.hu)

Vegák is végigcsinálhatják a diétát, mert fehérje a tej, túrófélék, sajtok, tofu, szójagranulátum, szejtán (tönkölybúzahús), tojás.

A Mindmegette oldalon egyébként rengeteg recept is akad a diétához.
Úgy tervezem, ha leadtam már 10 kg-ot, akkor elkezdem az 5 tibeti jógagyakorlatot is és minden nap megcsinálom. Valamint, igyekszem minden nap fél órát sétálni, hogy levegőn is legyek rendszeresen.

Aki gyorsabban akar és kevesebb súlyfeleslegtől megszabadulni, annak ezt a diétát is nagyon javaslom, én régebben ha csak 4-5 kilót akartam fogyni, ezzel hihetetlen gyorsan lement rólam mindig.
Azt már megtanultam, hogy mindegy milyen diétát követünk vagy csinálunk, mind működik. Mert minden diétánál egy lényeges dolog van: tartsd be, csináld végig. Egyikben sincs semmi csoda és mágia, egy a lényeg. Végig kell csinálni oszt kész, nincs mese. :)

Recepteket a diétához itt fönt, a fejléc alatt találtok, "karcsúsító konyha" címen!

És azért lesznek nem szétválasztós receptek is, mert emberem nem diétázik. Szerencsés alkat, bármennyit ehet és szép vékony marad.... Bár lehetne géneket cserélgetni... :)

2011. január 1., szombat

Vendégposzt: Újévi babgulyás

.

- Mi az hogy VALÓDI? - kérdezte egy nap a Nyúl.
- Azt jelenti, hogy mindenféle zizegő dolgok vannak benned, és fogantyúd van?
- A valódi nem azt jelenti, hogy hogyan készültél - mondta a Bőrlovacska. - Olyasmi, ami megtörténik veled. Amikor egy kisgyerek nagyon-nagyon sokáig szeret, és nem csak játszani akar veled, hanem VALÓBAN szeret téged, akkor Valódivá válsz.
- És az nem fáj? - kérdezte a Nyúl.
- Néha igen - felelte a Bőrlovacska, mert ő mindig igazat mondott. - De ha Valódi vagy, nem bánod ha fáj.
- És hirtelen történik, mintha felhúznának - kérdezte a Nyúl -, vagy apránként?
- Nem egyszerre történik - válaszolta a Bőrlovacska. - Lassanként változol át. Sokáig tart. Ezért van, hogy csak ritkán történik meg olyanokkal, akik könnyen eltörnek, vagy éles sarkaik vannak, vagy nagyon kell rájuk vigyázni. Általában, mire valódi leszel, a sok szeretgetéstől a legtöbb szőröd kihullik, a szemed kipottyan, az ízületeid meglazulnak, és eléggé megviselt leszel. De ezek a dolgok egyáltalán nem számítanak, mert ha egyszer Valódi leszel, nem lehetsz csúnya, csak azoknak, akik ezt nem értik... Ha egyszer Valódi leszel, akkor nem lehetsz újra nem valódi. Ez már örökké tart.


(Margery Williams: A bársony nyúl)




Ismét egy vendégposzt. Szomszédasszonyom főzte ezt az isteni babgulyást ma ebédre. (Néha közös konyhán vagyunk...) Hogy legyen szerencsénk az új esztendőben - aszonta a lencse tavaly nem vált be. Most hatalmas szemű babbal igézte meg Furtuna istennőt, hátha... :) Azért is kerül fel a blogra, mert szerintem életem legfinomabb babgulyása volt ez, sosem ettem még jobbat. Szomszédasszony egyébként építész, méghozzá szuper építész. Láttam már sok házát, sőt, egyik hugomékét is ő tervezte. Imádom hogy élhető házakat álmodik meg: eszébe szokott jutni, hogy valahol el kell férnie a mosógépnek is, az ablakot meg is kell pucolni, valahol a szárítónak is hely kell, hogy egy konyha a ház lelke és el kell férnie egy nagy étkezőasztalnak és hasonlók... Ilyesfajta dolgokat a férfi tervezők valahogy mindig kifelejtenek. Ezért lakhatatlanok a lakótelepi lakások, a kocka falusi házak. Örülök hogy vannak női építészmérnökök is... ha házat terveztetnék, sosem csináltatnám férfi építésszel. Majd szomszédasszonnyal. :)
De térjünk vissza a babgulyáshoz. Ez egy nagy adag, a 4 literes nagy levesesfazékban készült, és majdnem csurig volt, szerintem 8 ember bőven jól lakik belőle.

Hozzávalók:
1 kg marhahús (lábszár vagy lapocka),
3 félliternyi fagyasztott nagyszemű puhabab vagy
60 dkg nagyszemű szárazbab,
2 közepes fej vöröhagyma,
4 gerezd fokhagyma,
1/2 zeller,
3 babérlevél,
1 mokkáskanál köménymag,
1 evőkanál majoránna,
2 csapott evőkanálnyi pirospaprika,
2 fagyasztott paradicsom vagy
1/2 evőkanál sűrített paradicsom,
1 evőkanál darált pritaminpaprika (Édes Anna vagy Erős Pista),
8-10 evőkanál olaj,
só.
A csipetkéhez: 2 tojás, 20 dkg liszt, só.

Az apróra kockázott vöröshagymát az olajon üvegesre pároljuk, hozzáadjuk a kockázott húst és a többi fűszert is, és pörköltnek megfőzzük. Mikor már majdnem puha a hús, felöntjük vízzel, hozzáadjuk a babot is, a kockákra vágott zellert és összefőzzük. Végül csipetkét főzünk bele.
Ha szárazbabból készül, akkor előző este áztassuk be a babot.


Csipetke: a lisztet összegyúrjuk a tojásokkal, kevés sóval. Jó kemény tésztát kapunk. Egy mélytányérat bőven belisztezünk, majd a tésztát a bal kezünkbe fogjuk úgy, hogy az ujjaink felőli részt elvékonyítjuk. Innen csipkedünk le a jobb kezünkkel borsónyi kis darabokat,a miket az ujjainkkal megsodorgatunk gömbölyűre. A tésztának azt a részét, ahonnan csipegetünk, mindig lisztezzük, így nem fog ragadni, és a csipetkéket is mindig lisztezzük, így nem ragadnak össze. Szomszédasszony gulyásában nem ilyen csipetke van, ő azt hiszem csak kiskanállal galuskatésztát szaggatott a levesbe. Én a fent leírtat ismerem csipetkeként és én úgy is szoktam készíteni. Mindkettő jó, kinek melyik szimpatikus. A klasszikus csipetke időigényesebb jóval.

2010. december 30., csütörtök

A bejgli metamorfózisa: bejglitorta (bejglipuding)




Hát kérem... Az óévvel együtt elbúcsúztatom méltón a bejglit is. Béke poraira! :)
Szóval volt még egy nagyon kevés maradék belőle, és kissé már száraz volt a tésztája. Ősszel készítettem egy nagyon jó kis angol kenyérpudingot, akkor gyümölcsökkel. Úgy gondoltam, bejglivel sem lesz ez rossz. Ráadásul így megvan a holnapi szilveszteri asztalra az édesség is.
Tudjátok. Egy konyhában minden hasznosulni tud, a maradékok is. Sőt. Imádom átvarázsolni az ételeket, szerintem ez egy külön művészet. Ráadásul. Kedves Emberem azóta is nyúz azért a kenyérpudingért, annyira ízlett neki. Minden jó ha a vége jó, meg fuss el véle kurta farkú malacocska - izé. Szilveszter közeleg... :))

Hozzávalók:
16-18 szelet bejgli,
2,2 dl tej,
2 cl rum,
1 csapott evőkanál kristálycukor.
A belsejébe:
1 gesztenyemassza,
2 dl tejszín,
1 habfixáló,
2 evőkanál porcukor,
2 cl rum,
turbózáshoz: aszalt szilva, mazsola.
A tálaláshoz tejszínhab.

Egy kisebb salátástál oldalát kiraktam bejgliszeletekkel, jó szorosan egymás mellé. A tejet összekevertem rummal, cukorral és körülbelül a felét rákenegettem-locsoltam a szeletekre. Felvertem 2 dl tejszínt 2 evőkanál porcukorral és habfixálóval kemény habbá, majd a gesztenyemasszát és a rumot hozzákevertem. Csak úgy, habverővel, nem finomkodtam. Aki turbózni akarja, tehet bele mazsolát is vagy aszalt szilvát.
Ezt a tejszínnel lazított gesztenyemasszát tettem a bejglis tálba. Aztán a tetejét is lezártam a sütiszeletekkel és a maradék rumos-cukros tejet rákenegettem-öntöttem. Nem baj ha tocsog, be fogja szívni a száraz tészta. A tetejére folpackot tettem, rá egy kistányérat, arra pedig a jó nehéz gránit mozsaramat és így tettem hűtőszekrénybe.
Állnia kell 5-6 órát, aztán fogyasztható. Vegyük le a mozsarat, a folpackot, tegyünk rá egy nagy lapostányérat és az egészet fordítsuk meg. Tááádááám! A tányéron ott lesz egy szép bejglitorta! :) Ugyanúgy szeleteljük, mint egy tortát. Tejszínhabbal is kínálhatjuk.

Még elkészülhet holnap estig!

Vendégposzt: Csirkefalatok őzgerinben sütve

.

Mítoszaink talán tévelyegnek, de bármily tétován is, az igaz cél felé haladnak, míg a materialisztikus "haladás" csak az ásító szakadék felé vezet, a gonosz hatalmának vaskoronája felé. 

(J. R. R. Tolkien)
Van, mi arany, bár nem fénylik,
   van, ki vándor, s hazaér;
régi erő nem enyészik,
   fagyot kibír mély gyökér.

Lángját a tűz visszakapja,
   árnyékból a fény kiszáll;
összeforr a törött szablya,
   s koronás lesz a király.

                                                             (Tolkien, Aragorn verse) 
     


Ezt a finomságot sógorom készítette karácsonykor, előételként. Irtó nagy sikere volt! Örültem roppantmód, hogy elküldte nekem a receptet és a fotókat, mert azt gondolom ez szilveszterre is fantasztikus fogás lehet egy svédasztalon. Ha valaki babonás, készítse disznóhúsból. Mondjuk karajból vagy szűzpecsenyéből. Tudjátok, hogy el ne kaparódjon a szerencsétek. :)
A leírás is az övé, hagytam eredetiben.

Hozzávalók:
80 dkg csibemell
20 dkg szeletelt bacon
15 dkg ementáli
1 db piros kaliforniai paprika
4 evőkanál tejföl
3 evőkanál liszt
2 db tojás

bors
1 csomó petrezselyemzöld

A csirkemellet felkockázzuk (uszkve hüvelykujj körömnyi kockák), a sajtot lereszeljük.  Három evőkanál tejfölt, a lisztet, a paprikát, a sajt 2/3-át, a tojásokat, ízlés szerint sót, frissen reszelt borsot, az apróra vágott petrezselyemzöldet jól kikeverjük. (Lehet kanállal is, én részemről kézzel keverek ki minden ilyen masszát. Sokkal jobban érezni az állagát, és könnyebb kóstolgatni is.) Miután ez kész belekutyuljuk a csirkét is.
Fogjuk az őzgerincünket (nem a vadállatét, hanem amiben püspökkenyeret szoktunk sütni), jó alaposan kivajazzuk és megszórjuk zsemlemorzsával. Kibéleljük baconnel (a szalonnaszeleteket én vágódeszkán, a kés hátoldalával kisimogatom, mert szélesebb és szebb szeleteket kapunk), a szalonna végei lógjanak ki a formából. A csirkés kutyulmányunkat belekanalazzuk az így előkészített őzgerincbe, a szalonna végeit ráhajtjuk, és hosszában is ráteszünk pár csíkot. Megkenjük a maradék tejföllel, megszórjuk a maradék
sajttal, és már mehet is a 170 fokra (kb. közepes láng) előmelegített sütőbe. 40-45 percig sütjük, aztán kiborítjuk sütőlapra vagy tepsire, és rápirítunk a tetejére. (Nem úgy, hogy azt mondjuk neki, hogy irgum-burgum, hanem felső sütésen, vagy akinek van grillel 5-10 percre visszatoljuk a sütőbe.) Szép pirosra kell sütni.
Hidegen és melegen is kiváló kaja.  Én egy egyszerű salátát adtam hozzá köretnek.

P.s.: ha disznóhúsból készítjük, kicsit több sütési időt szánjunk rá.  Én egy órát sütném közepes lángon, utána pirítanám meg.