Bejegyzések dátum szerint rendezve a(z) "képtelen" lekérdezésre. Rendezés relevancia szerint Az összes bejegyzés megjelenítése
Bejegyzések dátum szerint rendezve a(z) "képtelen" lekérdezésre. Rendezés relevancia szerint Az összes bejegyzés megjelenítése

2009. december 16., szerda

Képtelen karácsonyi receptek 2. - Lúdláb

.

Azt hiszem, talán ez lesz most decemberben az utolsó bejegyzésem. Nyakunkon a karácsony, sok a teendő.
Talán adtam elég tippet a karácsonyi ünnepi asztalra - remélem. A "karácsonyi menüajánlat", és az "ünnepek" címkére kattintsatok.

Hogy őszinte legyek, nem vagyok az a típus, aki mindenáron valami nagyon extrát, pláne rengetegfélét találna ki, vagy tálalna az ünnepi asztalra.
A karácsony számomra a szokott ízek ünnepe is, hozzátartozik a hangulathoz. Szeretek főzni (sütni nem), de egy bizonyos határig és karácsonykor, húsvétkor a szeretett, megszokott ételeket akarom viszontlátni az asztalon. Egyáltalán nem érdekelnek ilyenkor a különlegességek - ez van. :)

Mik azok az ételek, amik ilyenkor készülnek?
Hát kocsonya. Anélkül nincs karácsony.
Aztán töltött káposzta. Szintén elmaradhatatlan.
Anyukám narancsos kacsasültje szentestén. Idén lesz az első olyan esténk hosszú idő után, mikor nem ezt az ételt fogja elkészíteni. Fáradt és nincs túl jól mostanában. És hát a narancsos kacsa ugyancsak macerás, főleg tízen felüli létszámra készítve.
Úgyhogy az idén egy roppant hétköznapi - de a családban mindenki oda van érte - étel készül karácsony este. Sült oldalas, hagymás tört krumpli és almás párolt lilakáposzta. Ennél istenibb ünnepi vacsorát elképzelni sem tudok.
A hal nálunk valamiért nem dívik karácsonykor - nem tudom miért. Én szeretem pedig.
Szoktam is készíteni, de kettőnknek. Finom majonézes krumplisalátával egyszerű mezei rántott halat. Vagy sült lazacszeletet egyben sült burgonyával, citrommártással.
A citrommártással még adós vagyok - ígérem, talán az még felkerül karácsony előtt a blogra.
Sógorom szokott extrább ebédet főzni, mert egyik nap általában náluk eszünk.
No és a sütik. Mákos és diós bejgli - alapsütemény. Emellé szoktam sütni valamilyen kis linzerszerű édességet ami hosszabban eláll (mert nálunk nem fogy el, a vendégek szokták megenni), illetve féladag valamilyen krémesebb sütit.
Tiramisu bármikor jöhet, keksztekercs is szokott lenni (nem ez a gesztenyés, hanem a hagyományos), ezt anyósom készíti. Aztán zserbó, anyu süti mindig. (Ezzel is adós vagyok még.) Valamint ilyenkor mindig tartok a fagyasztóban egy-két gesztenyemasszát is, mert gesztenyepüré így pillanatok alatt tálalható és mindenki szereti.
Sokszor készül krémesebb kategóriában a csócsamócsa is - nem tudok annyit csinálni a vendégeknek, hogy ne fogyjon el pillanatok alatt.
És a lúdláb szintén karácsonyi édesség nálunk. Ezzel is adós vagyok, de majd karácsony után, jó?
A receptet viszont leírom.

Hat tojás sárgáját 18 dkg porcukorral kikeverünk, 5 dkg lisztet és 1 dkg kakaóport elkeverünk 6 tojás felvert fehérjehabjával, majd összevegyítjük a cukros sárgájával és megsütjük tortaformában, vagy tepsiben.
Három tojást 5 kanál porcukorral gőz fölött kemény krémmé főzünk. amíg ez hűl, 25 dkg vajat 1 evőkanál kakaóporral kikeverünk habosra. Hozzáadjuk a kihűlt krémhez, apránként, mindig simára keverve.
Ezt a krémet a piskótaalapra kenjük.
A tetejére csokimázat készítünk: 5 evőkanál porcukrot, 4 evőkanál vízzel sűrű sziruppá főzünk, hozzákeverünk 5 dkg vajat, 1 evőkanál kakaóport. Langyosodásig kevergetjük, majd a krém tetejére kenjük.

Hát ennyi lenne az ünnep nálam-nálunk karácsonykor.

Mindenkinek boldog készülődést kívánok!



És ismét Chris Rea. Ez is a szokásos, én ezt a dalt szeretem legjobban a karácsonyi számok közül. Illetve még a Benkó Dixieland "Karácsonyi Miséjét" szoktuk rogyásig - tényleg rogyásig - hallgatni. Mert annyira jó! De sajna, az nincs fönn a youtube-n. :(



Azért egy kis hangulat a zenéjükből. És ilyen a mise is... Szuper. :)

2009. október 19., hétfő

Eddig feketeöves vásárló voltam - most indulok a zöld övért is...

.

Kerek erdő Krisztinájától kaptam meg az aktuális körkérdést: mennyire vagyok környezettudatos vásárló.

Bár nem kommenteltem senkinél - idő híján -, mindenki válaszát olvastam és szerintem sok újat nem tudok már a témához írni. Nagyjából hasonlókat gondolok és hasonlóképp járok én is el ezen a téren.


1. Írd össze, mire van szükséged!

Csak azt vedd meg, amire ténylegesen szükséged van, ne azt, amit el akarnak neked adni. A nagy bevásárlóközpontok és a reklámok profi módon csábítanak a felesleges pénzköltésre.

Ha legalább 6-8 féle dolgot kell vennem, mindig felírom cetlire. Ennek ellenére általában 3-szor annyi mindent viszek haza, mint ami a listán szerepel. Mert meglátom ezt... azt... amazt és olcsó... szép... vagy épp csak eszembe sem jutott felírni.

Ha Lidlibe vagy Aldiba megyünk, ugyanúgy igaz. (Tescoba, Intersparba egyáltalán nem járunk.) Vannak igazán jó áron lévő termékek amik spájzba valók, enni nem kérnek és mindig elhasználom őket - igy ezt nem érzem pazarlásnak vagy fölöslegesen kidobott pénznek. Ráadásul én képtelen vagyok úgy főzni nap mint nap, hogy csak azt veszem meg, ami az aznapi vagy másnapi főzéshez kell. Nonszensznek tartom.


2. Menj a piacra vagy helyi boltba!


Így vásárlásoddal a helyi kisvállalkozókat, a helyi gazdaságot támogatod, amitől a te jóléted is függ. A multinacionális üzletláncok profitja kikerül a helyi gazdasági körforgásból.

A zöldségféléket, gyümölcsöt, a tojást és a húsféléket a piacon veszem. Mindig. De hozzáteszem: kilépek a lépcsőház hátsó ajtaján és a piactéren már meg is botlottam egy sátorlábban.

Lisztet, tejfölt, stb... -t pedig a piacon lévő CBA boltban. Olcsó, jó minőség és hazai. Még a Smatchban szoktam vásárolni.


3. Vigyél magaddal táskát, szatyrot!


Ne fogadj el zacskót mindenhol. Egyrészt pénzt adsz érte feleslegesen, másrészt szemét lesz belőle, ami terheli a környezetet, sőt a szemétdíjat is te fizeted.

Mindig úgy megyek le vásárolni, hogy legalább 4-5 nylontáska, és két vászon bevásárlószatyor is van nálam. Apró dolgoknál a nylonzacsit vissza szoktam adni. Pl.: egy csokor petrezselymet, egy zellert, 2 citromot, stb. sosem teszek vagy tetetek nylonba. Az eladók mindig közlik, hogy vigyem csak el, van belőle. Én meg szoktam mondani hogy köszönöm de nem kérem, mert otthon is már hegyben áll a nájlonzacskó.


4. Menj gyalog vagy tömegközlekedéssel!


A mozgás egészséges és ingyen van. Ha tömegközlekedéssel utazol, tizenötször kevesebbet szennyezed a környezeted, mintha autóval közlekednél, és jóval olcsóbb is.

Hát ha a 20 lépést sportnak lehet nevezni, akkor én vagyok a csúcs. Ezt a hipermaratonit mindennap lefutom a piacig meg vissza. :))

Egyébként meg szerintem sem olcsóbb. Ráadásul kötött időben. És egy nagybevásárlást NEM lehet hazacipelni busszal, vagy gyalog ha az ember messze lakik. Ezt a hülyeséget, már bocsánat.


5. Vegyél helyi termékeket!


Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat, ezáltal a helyi gazdaság fenntartásához és fejlődéséhez járulsz hozzá és csökkented a szállítással járó környezetterhelést is. Minél távolabbról jön, annál többet szennyez.

Erre figyelek, lásd fentebb.


6. Válaszd az egyszerű, környezetbarát csomagolást!


Ne dőlj be a szép külsőnek. A drága csomagolást Te fizeted meg, holott neked csak a termékre van szükséged. Kettőt fizetsz egyet kapsz! Keresd a visszaváltható, újrahasznosított, egyszerű csomagolást.

Általában megnézem. Sokszor tényleg az dönt két termék között, hogy melyiken van rajta a zöld forgó nyilas embléma.


7. Kerüld a vegyszereket!


Kerüld a nem természetes alapanyagokból, gyárilag előállított, vegyszerezett, félkész élelmiszereket. A vegyszerek ártanak az egészségednek.

Sosem veszek félkész élelmiszert. Kivéve: paradicsom konzerv és sűrített paradicsom. Ja igen. Mustár és ketchup, de ez utóbbiból igencsak keveset fogyasztunk százon.


8. Vegyél idényzöldséget és -gyümölcsöt!


Az üvegházi, vegyszerezett, több ezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk jelentős környezetterhelést okoznak és csak a szemnek szépek.

Sosem dőlök be. Télen viszont nem vagyok hajlandó kihagyni a citromot, narancsot, banánt.


9. Kerüld az egyszer használatos és felesleges dolgokat!


Az egyszer használatos termékek előállítása majd kidobása energiapazarlással és felesleges környezetterheléssel jár. Elektromos fogkefe, konzervnyitó és kenyérszeletelő? Ugyan már…

Már most hogy mindhárom elektromos változatban? Egyik sincs. Van viszont 20 éves mechanikus konzervnyitóm, remek. Viccet félretéve: utálom a sok felesleges konyhai elektromos kütyüt. Csak a legszükségesebbek vannak: kenyérpirító, kombinált robotgép: turmixxal, szeletelő-aprítókéssel és citruspréssel, kézi habverő és egy botmixer. És asszem ennyi. Vannak viszont remek éles késeim. :)


10. Olvasd el a címkéket!


Nézd meg: ki állítja elő a terméket, honnan jött, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül? Ha nincs is tökéletes termék, válaszd a lehető legjobbat. Az vagy, amit eszel.

Szoktam, már ha hangyaalsólábszáregytizedénél kicsit nagyobb méretben nyomtatják.


Továbbadnám Olzkának. :)

2008. október 15., szerda

Gulyásleves


A legnagyobb igazság, amivel szembe kell néznünk - s ami valószínűleg megfoszt életem hátralévő részében a jókedvre való hajlamtól - az, hogy szerintem az emberek le se szarják, hogy fennmarad-e ez a bolygó, vagy sem. Nekem úgy tűnik, mintha mindenki úgy élne, mint a Névtelen Alkoholisták: egyik napról a másikra. És mintha mindenkinek elég lenne még néhány nap. Nagyon kevés olyan embert ismerek, aki az unokái világáról álmodozik.

(Kurt Vonnegut)





Hozzávalók 8-10 főre:
1,5 kg marhahús (lábszár vagy lapocka),
5 közepes nagyságú burgonya,
1 nagyon nagy fej, vagy két közepes fej vöröshagyma,
2 gerezd fokhagyma egészben,
5 evőkanál olaj,
1 közepes fehérrépa,
2 közepes sárgarépa,
1 darabka zeller,
2 kisebb paradicsom,
1 sárga paprika,
1 piros csípős paprika,
só,
1 teáskanálnyi egészbors,
1 teáskanálnyi köménymag,
2 babérlevél,
2 teáskanál pirospaprika,
1 teáskanál ételízesítő.

Gulyást képtelen vagyok kisebb mennyiségben készíteni. Javaslom, aki nem egy hadsereget lát vendégül, csinálja a fele mennyiséget. Második fogásnak is készíthetünk klasszikusokat: túrós csuszát, grízes tésztát (a kedvencem), diós- vagy mákostésztát, palacsintát, barátfülét, vagy valamilyen kelt tésztát: buktát, fánkot, túrósbagyut, stb...
Lássuk a gulyást: Az apró kockákra vágott vöröshagymát az olajon üvegesre párolom, majd a kockázott húst hozzáteszem, a pirospaprikát is, és kevés vizet gyorsan aláöntök. Sózom, és hagyom nagy lángon rotyogni vagy tíz percig, aztán felöntöm 3-4 liter vízzel. Hozzá teszem a kisebb darabokra vágott zöldségeket is, és a fűszereket is. Mikor puha a hús benne, beleteszem az apróbb kockákra vágott burgonyát is, és annak puhulásáig főzöm. (Ha nagyon elfővi a levét, pótolom, mikor a krumplit is beleteszem a levesbe.)
A végén a nem belevalókat kiszedegetem: paradicsomhéj, paprikahéj, stb.
Friss kenyérrel tálalom.
Néha csipetkével készítem, Alföldön így szokás. Ehhez az adaghoz 2 egész tojás kell, némi só, és annyi liszt, hogy jó kemény tészta legyen belőle. A tésztát aztán kis gombócokká kell csipkedni: a hüvelyk- és a mutatóujjal lecsippentünk egy kis darabot és a két ujjunk között kis gombóccá formáljuk. Nagyjából borsónyi méretűeket kell gyártani. (Nem egy gyors munka... )


Gulyás készülhet sertés vagy szárnyashúsból is. A csipetke pedig Alföldön és a cigány konyhában egy klasszikus tésztaféle, a cigány konyhában nem csak levesbetétként szolgál, de köretként is, például lecsós ragukhoz (lecsós máj).