2008. december 11., csütörtök

Menzaromantika: krumplifőzelék




Hozzávalók 4 főre:
4 nagy, vagy 6-7 közepes krumpli (a kiflikrumpli a legjobb)
2 dl tejföl
2 púposkás evőkanál liszt
1 nagy vagy 2 kissebb babérlevél
1 kis fej vöröshagyma (kb. 5 dkg)

A burgonyát meghámoztam, és fél centi vastag karikákra vágtam egy nagyobb lábosba, hozzáadtam a nagyon apróra kockázott vöröshagymát is, babérlevelet is, sóztam és felengedtem annyi vízzel, amennyi éppen ellepte. Puhulásig főztem, majd a közben elkészített habarással besűrítettem.

Friss házi kenyérrel, nyers és sózott, ecetes lilahagymával és sült szalonnával tálaltam.



2008. december 10., szerda

Csőben sült karfiol



"Nagyon fontos, hogy nem lehet valakit szeretni és közel kerülni hozzá annak a veszélye nélkül, hogy vége ne lenne a kapcsolatnak. Tehát, ha valahogy úgy rendezitek el a kapcsolatotokat, hogy biztos, hogy annak soha nem lesz vége, akkor az nem is lesz intim. Akkor az rabság. Minden, amit az ember annak érdekében tesz, hogy biztonságban érezze magát, rabbá teszi. Az élet akkor érdekes, amikor az ember 100%-ig veszélyesen él. Mert azt hiszem, már mondtam, hogy az élet veszélyes. A halál az teljesen biztonságos. Amikor már meghaltál, akkor már semmi nem fog veled történni. Legalábbis nem olyan dolgok, amiktől most félnétek. Tehát sajnos, azért lesz az életünk unalmas, mert biztonságossá akarjuk tenni. Akkor izgalmas az élet, amikor a veszély nagy."

(Feldmár András)



Talán ebben a formájában szeretem leginkább a karfiolt. Bár levesnek sem utolsó... :-)

Hozzávalók 2 főre:

1 nagyobbacska karfiol,
3 dkg vaj,
só,
őrölt bors,
köménymag,
kurkuma,
2 dl tejszín,
1 tojássárgája,
sok-sok reszelt sajt.

A karfiolt rózsáira szedem és sós vízben előfőzöm. Csak annyira, hogy kicsit bepuhuljon, de még roppanós maradjon. Egy tálat jó vastagon kivajazok, erre fektetem a karfiolrózsákat. Fűszerezem (ezek a fűszerek csak irányadók, most éppen hozzájuk volt hangulatom), ráöntöm a tojássárgájával elkevert tejszínt és megszórom bővel reszelt sajttal. Parmezánnal is lehet csak nekem sajnos most nincs itthon...
Forró sütőben 25 perc alatt szép pirosra sül. Párolt rizzsel, bulgurral, kölessel ajánlom fogyasztani.

Dubarry mód: elősütünk pulyka- vagy csirkemell szeleteket vajon sóval, borsal, erre helyezzük a fent leírtakat és összesütjük.
Készíthetjük gazdagabbra is besamel-mártással, de ez így nagyon könnyű, igazi diétás fogás.

2008. december 8., hétfő

Forró csokoládé

.

Nagyon szeretem ezt a filmet... Több okom is van rá, miért.
Egyet elárulok. A filmben Johnny Deep-nek a forró csokoládé volt a kedvence. Nekem meg Ő a kedvencem... :-) De ez csak egy, amiért közel áll a film hozzám. Leginkább a szél... Igen, a szél...
Mindig újat hoz. Mindig.



Csokoládé... csokoládé... hm...
Van olyan vajon, aki nem szereti?
Szerintem nincs.
Az istenek italának nevezték régen, meg is értem miért...
Vágyakat lobbantó, forró, markáns, keserédes bársonyság.
Álmokat visszalopó, szívörvényt megindító varázs.
Csokoládé. Keserű, édes, fanyar, telt kerekség - olyan mint az élet.
Minden íz benne van...
Az élet kelyhében amivel a szellem megitatott bennünket hogy életre keljünk - azt hiszem, csokoládé volt...
Mágikus ital.

Nos. Így karácsony táján, s a tél hidegében a forró csokoládé még különlegesebb, még jobban kínáltatja magát. Fűszerezni, ízesíteni bárhogy lehet, végtelen a lehetőségek tárháza. Én most négyfélét készítettem, de ez csak csepp a csokitengerből... Kihagytam pl. az alkoholos italokkal ízesített, igazán vérforraló nedűket. Pedig nagyon finom a forró csoki konyakkal, likőrökkel is. És persze a csokoládé és a vanília házassága az égben köttetett, örök páros. Hmmm. Egy újabb ötlet, legközelebb kipróbálom: kókusztejes csokiital... Meg. Na jó, a föld összes finom fűszerét mégsem sorolhatom fel, ugye. No de így tág teret adok legalább ahhoz, hogy kísérletezni legyen kedvünk.
Az alaprecept egyszerű.
Készíthetjük a csokoládéitalt kakaóporból, vagy olvasztott csokoládéból is. Én most kakaóport használtam. Van egy remek fajta, azt szoktam venni. Íze bársonyos, színe a holdtalan sötét éjszakáé. Mennyei.
Tehát az alaprecept minden fajánál 1 pohár forró csokoládéhoz:
1 evőkanál kakaópor (vagy 4 kiskocks csokoládé),
2 dl víz,
1 dl tejszín,
1,5 evőkanál kristálycukor.

A fűszereket kicsit megtöröm minden esetben, és először forralom a vízben, hogy az íze kioldódjon. Ha kell, pótolom hozzá a vizet. Aztán beleteszem a kakaóport, a cukrot, és hagyom forrni 4-5 percig kis lángon, végül felöntöm tejszínnel, és hagyom hogy újra fölforrjon. Mikor készen van, pohárba szűröm.
Készítettem chilis-fahéjas italt:




Ez elég karakteres, mexikói ritmusokat ajánlok mellé. Egyszerűen táncra perdül tőle az ember lánya.
Csináltam kardamommagos-szegfűszeges italt is, ez igazán frissítő hatású.



A málnás-rózsaborsos málnaszörp hozzáadásával készült, meg természetesen rózsaborsot törtem bele. Nagyon különleges variáció: elegánsan rafinált.



És a gyöméres-mandarinos... kellemesen megbizsergeti a vért - egyszerre fűt és hűt. Igazi hullámvasút.




Egészségünkre!