2008. december 10., szerda

Csőben sült karfiol



"Nagyon fontos, hogy nem lehet valakit szeretni és közel kerülni hozzá annak a veszélye nélkül, hogy vége ne lenne a kapcsolatnak. Tehát, ha valahogy úgy rendezitek el a kapcsolatotokat, hogy biztos, hogy annak soha nem lesz vége, akkor az nem is lesz intim. Akkor az rabság. Minden, amit az ember annak érdekében tesz, hogy biztonságban érezze magát, rabbá teszi. Az élet akkor érdekes, amikor az ember 100%-ig veszélyesen él. Mert azt hiszem, már mondtam, hogy az élet veszélyes. A halál az teljesen biztonságos. Amikor már meghaltál, akkor már semmi nem fog veled történni. Legalábbis nem olyan dolgok, amiktől most félnétek. Tehát sajnos, azért lesz az életünk unalmas, mert biztonságossá akarjuk tenni. Akkor izgalmas az élet, amikor a veszély nagy."

(Feldmár András)



Talán ebben a formájában szeretem leginkább a karfiolt. Bár levesnek sem utolsó... :-)

Hozzávalók 2 főre:

1 nagyobbacska karfiol,
3 dkg vaj,
só,
őrölt bors,
köménymag,
kurkuma,
2 dl tejszín,
1 tojássárgája,
sok-sok reszelt sajt.

A karfiolt rózsáira szedem és sós vízben előfőzöm. Csak annyira, hogy kicsit bepuhuljon, de még roppanós maradjon. Egy tálat jó vastagon kivajazok, erre fektetem a karfiolrózsákat. Fűszerezem (ezek a fűszerek csak irányadók, most éppen hozzájuk volt hangulatom), ráöntöm a tojássárgájával elkevert tejszínt és megszórom bővel reszelt sajttal. Parmezánnal is lehet csak nekem sajnos most nincs itthon...
Forró sütőben 25 perc alatt szép pirosra sül. Párolt rizzsel, bulgurral, kölessel ajánlom fogyasztani.

Dubarry mód: elősütünk pulyka- vagy csirkemell szeleteket vajon sóval, borsal, erre helyezzük a fent leírtakat és összesütjük.
Készíthetjük gazdagabbra is besamel-mártással, de ez így nagyon könnyű, igazi diétás fogás.

Nincsenek megjegyzések: