2009. február 11., szerda

Lilahagymás, kolbászos, sajtos rántotta



Az Igazság szeretetnek nevezett aspektusa ugyanúgy ott van mindenhol, ahol maga az Igazság jelen van. Ez a szeretet túl van az érzelem hullámzásán; ez egy örökké nyitott állapot. Ha beszűkíted ezt a nyitottságot, a szeretet meghal, és meghal vele együtt az Igazság is. Ez a szeretet az, amelyik nagyon mélyen, megfogalmazhatatlan módon összekapcsol minket, embereket. Azonnal megtapasztaljuk, ha megnyílunk, és elérhetővé válunk a számára. A szavak nem tesznek hozzá és nem vesznek el belőle semmit. Ha nem ezekre, hanem a ki nem mondott, megfogalmazhatatlan oldalra figyelünk, máris ott van. Érezhetjük ezt a köztünk lévő, gyönyörű és bensőséges kapcsolatot. Ha a szavak mögé nézünk és megnyílunk, megélhetjük, ahogyan a nyitottság találkozik önmagával.

Mindenki átélte már ezt az állapotot, csak a legtöbben lemondtak róla valamiért, valami egyéb terv kedvéért. Mindaddig, míg kapcsolatban maradsz a szíveddel, ösztönösen kerülöd a hazugságokat és a féligazságokat. Épp ezért légy hűséges a szeretethez! Ha így teszel, minden kapcsolatod - még az is, amely saját magadhoz fűz - teljesen átalakul.
Mindez talán meglep kicsit, hiszen valószínűleg neked is azt tanították, hogy a szeretetedet különleges pillanatokra, helyzetekre és emberekre tartogasd. A feltétel nélküli szeretet, amely nem zár ki semmit és senkit, mintha tabu lenne. Az igazi szeretet azonban rokon értelmű az Igazsággal; nem különbözik tőle. Nem azt jelenti, hogy boldogok vagyunk a nekünk tökéletes valakivel. A szeretet legmélyebb lényege nem hullámzik, nem változik folyton. Egyszerűen csak van, és pont. Még azokat az embereket is szereti, akiket te egyáltalán nem kedvelsz. De nehogy azt gondold, hogy valami olyasmi, amelyet nemes lelkeddel, jámborságoddal vagy szenthez illő viselkedéseddel kellene kiérdemelned vagy elérned. A szeretet egy nagyon mély és egyben nagyon egyszerű felismerés, amelyben valami - minden egyes tapasztalatban, létezőben és szempárban - ösztönösen fedezi fel saját magát. minden történésben önmagával találkozik. Ha ezt tapasztalod, az már igazi szeretet. Ahol ez jelen van, ott jelen van az Igazság is. De vigyázz, nehogy félreértsd a dolgot: ennek a szeretetnek semmi köze a nemeslelkűséghez vagy a szentekhez illő jámborsághoz. Ez a szeretet öröktől fogva, mindenek előtt létezett és létezik. Mindig is volt és mindig is lesz. Egyszerűen csak van.
Ahhoz, hogy megosztott éneddel élj tovább, előbb el kellett vetned magadtól ezt a szeretetet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megszűnt. Ugyanúgy benned él. Épp itt található az emberi félelem egyik legmélyebb gyökere: félünk felismerni hogy valójában olyan dolgokat és embereket is szeretünk, akiket elménk megvet vagy éppenséggel gyűlöl. A halálnál talán csak a szeretettől félünk jobban.
Az igaz szeretet nem arról szól, hogy kedvelünk-e valakit, egyetértünk-e vele vagy épp összeillünk-e vele. Az igaz szeretet az Egység szeretete. Annak szeretete, hogy minden emberi álarc mögött Istent látjuk, ismerjük fel."

(Adyashanti: Az üresség tánca)



Ma ismét egyedül voltam itthon, és nem volt kedvem igazán nagy főzöcskéhez. Megszemléltem hát a hűtőszekrény kínálatát. Ó, már tudtam is: rántottát eszek! Elegánsan: omlettet. :)
Nem vagyok nagy tojás-rajongó, de a jó rántottát nagyon szeretem. Bármily furcsa, kedvenc párom tanított meg jó rántottát csinálni.

A jó rántotta titkai:
1.: Alaposan fel kell verni a tojást, igazán habosra, könnyűre. Kell beletenni egy kis löttyintésnyi tejet, vagy tejszínt, és csak nagyon pici sót. A tojásnak önmagában is sós íze van.
2: Kell alá olaj vagy zsír vagy vaj, szárazon nem az igazi. Ne sajnáljuk. Három tojáshoz 2 dkg vaj, vagy 1 csapott teáskanálnyi zsír vagy 3 evőkanál olaj. (A jó tojásos nokedlinek is ez a titka, csakúgy, mint a rakott krumplinak. Nagyon bőven kell rájuk olaj vagy zsír, mert különben ehetetlenül szárazak lesznek, ráadásul az ízük sem jön elő, mert az ízt is a zsiradék hozza ki egy ételből.). Nem baj, ha tocsog, majd kenyérrel kitunkoljuk a szaftját.
3.: Mikor a tojást beleöntjük a serpenyőbe, az legyen jó forró. Igazán forró, majdhogynem füstöljön. És csak finom mozdulatokkal nyúljunk az omletthez, csak emelgessük meg a széleit, hogy a még folyós tojás a serpenyőre tudjon folyni. Ne törjük össze, ne gezemicéljünk bele, inkább csak rázogassuk. Egyébként is, ha kellően forró serpenyőbe öntöttük a tojást, körülbelül 5-10 másodperc alatt elkészül az omlettünk..
4.: A jó rántottának remegős a teteje. Nem kell teljesen átsütni, úgy a legfinomabb, mert így krémes marad.




Na és most lássuk a mai ebédemet. Lilahagymás, kolbászos, sajtos rántotta.

Hozzávalók 1 főre:
3 tojás,
1 evőkanál tej vagy 1/2 evőkanál tejszín,
ízlés szerinti mennyiségű kolbászkarika,
1/2 fej kisebb lilahagyma,
pár szelet pannóniasajt,
1 evőkanál olívaolaj,
só.

A tojást tehát a tejjel és némi sóval jó alaposan felvertem, aztán a sajtszeleteket kisebb darabokra tépkedve a tojásba kevertem. Egy teflonserpenyőben kisebb lángon megsütöttem a lilahagymakarikákat és a kolbászkarikákat. Mielőtt a tojást hozzáöntöttem, a lángot felerősítettem. Finoman, mindig csak kicsit alá"piszkálva" sütöttem meg. Végül tányérra csúsztattam.
Friss kenyérrel ettem. De remek hozzá a savanyúság is!

Hummusz




Remélem, elérem a magas kort és az utolsó években nem kívánok dugáruként semmit sem a hátsó zsebemben a túlvilágra csempészni; remélem akkorra már senkinek sem irigylem ki szájából a falatot és karjából a nőt; nem lesz eldugott bosszúm, nem lesz tartozásom, és nem fogok botorul elmulasztott dolgokon keseregni. 

(Hamvas Béla)





A csicseriborsó méltánytalanul hanyagolt hüvelyes. Pedig rengeteg fehérjét és ásványi anyagot tartalmaz - úgy is mondhatnám, komlex energiaforrás. Ez csak az egyik szépsége. A másik az, hogy nagyon finom. Ráadásul egy árban van a babbal. Nagyon kemény termény, ezért főzés előtt minimum 24 órára áztassuk be, majd enyhén sós vízben főzzük 1 órán át. Vagy használhatunk konzerv csicserit is, tökéletesen jó és bármikor előkapható a spájzból.



A hummusz az arab vidékek jellegzetes étele. Egy kenőke, krém, kence. Pirított és krémesre alakított szezámmaggal - tahinivel - keverik össze a főtt, szintén krémesre darált csicseriborsót. Fűszerezik fokhagymával, sóval, citrommal, olívaolajjal, esetleg római köménnyel, díszítik olívaolajjal, pirospaprikával, koriander vagy petrezselyemzölddel.


A tahininek nagyon jellegzetes íze van, valójában ez határozza meg a hummusz ízét. A pirítástól a szezámmagok egy erőteljes mogyorós aromát kapnak. Így készül: száraz serpenyőben világosra pirítjuk a szezámmagokat (vigyázzunk, mert ha megég keserű lesz), aztán kávédarálóval egészen finomra őröljük, majd olívaolajjal egészen krémesre keverjük. Üvegben sokáig eláll ha teljesen ellepi az olaj.




Hozzávalók: 30 dkg száraz csicseriborsó beáztatva majd megfőzve, 3 teáskanál tahini, 2 nagyobb gerezd fokhagyma, bőven olívaolaj, 1 kisebb citrom leve, só és aki szereti egy kevés római kömény megőrölve. Valamint ha túl sűrű lenne, kevés főzővízzel higíthatjuk. Mindezt jól elkeverjük robotgépben, tetejét olívaolajjal, pirospaprikával díszítjük. Arra vigyázzunk, hogy a tahinit ne túlozzuk el, mert akkor elnyomja a csicseri ízét. Kóstoljunk az ízesítés során, olyanra készítsük, ami a szánk íze szerint való.

2009. február 9., hétfő

Majoránnás pecsenye




Hozzávalók 4 főre:
4 nagy szelet tarja,
1 közepes fej vöröshagyma,
4 gerezd fokhagyma,
mustár,
3 evőkanál olaj,
só,
őrölt bors,
1 evőkanál majoránna,
1 csipetnyi cukor,
1 teáskanál sűrített paradicsom,
1 teáskanál szójaszósz.

A húst sóztam, borsoztam és megkentem mustárral. Egy serpenyőben olajon nagy lángnál mindkét oldalát 3-3 percig sütöttem, aztán kicsire vettem a lángot és hozzáadtam a rusztikusra szelt vörös- és fokhagymát. Ízesítettem sűrített paradicsommal, szójaszósszal, egy leheletnyi cukorral és jó sok majoránnával. Mindig öntöttem rá 1-2 dl vizet, abban párolódott meg úgy egy óra alatt. A végén szép sűrű szaftja lett. Köretként hajában vagy simán főtt burgonya, párolt rizs, dödölle, bármilyen gabonaféle - bulgur, köles, árpagyöngy - ajánlható.
Készíthető marhahúsból, vagy szárnyasból is.
Házi savanyúsággal, vagy káposztasalátával isteni.
Úgy is készíthető, hogy kevés szalonnát is teszünk bele az elején, és a húst nem szeletekre vágjuk, hanem vékony csíkokra, még hamarabb elkészül.



Íme pár szó erről a nagyon finom és a magyar konyha egyik legjellegzetesebb fűszeréről:

"A szárított, összemorzsolt föld feletti részek 0,5-0,9% illóolajat, cserzőanyagot (rozmaringsav, klorogénsav, kávésav), triterpén savakat (olenol-, urzolsav) tartalmaznak. Illóolajában terpén szénhidrogéneken kívül terpén alkoholok is kimutathatók (terpinén, pinén, szabinén stb.). A fűszeres ízű, kissé hűsítő, kesernyés herbát a gyógyászatban gyomor- és bélbántalmak ellen, nyugtatónak használják. A majoránna régóta igen kedvelt és elterjedt fűszer, a húsiparban szinte nélkülözhetetlen. Töltelékárukon, vadhúsból készült ételeken, frissensülteken kívül levesek, főzelékek ízesítésére is kiválóan alkalmas. Az ókorban szent növénynek tartották, a boldogság szimbóluma volt. A gyógyászatban hagyományos, emésztésre ható hatása mellett fokozatosan terjed a légzési nehézségek, valamint az ízületi gyulladások kezelésében."
(Terebess konyhakert)

2009. február 6., péntek

Zöldséges bableves

.


      Vacsorára egy tál - elõzõ napról eltett, - felmelegített szemesbabot kapok; s egy vékony karéj, tíznapos kenyeret; s egy pohár hideg vizet a kútról; s egy félórára meggyújtjuk "a" gyertyát is; s a szoba tűrhetően langyos.
      Micsoda élmény! Hol a Lucullus, Brillat-Savarin, Traiteur Montaigné, aki valaha ilyen étellel traktálta vendégeit! Ez a szemesbab, csakugyan ambrosia! Foszfátos, omlóslisztes íze, csodálatos tápereje, illata, - mert babérlevelet is kevertek belé! - olyan étel-emlékeket idéz, amilyenre nagy ínyencek emlékezhetnek. S langyos is, - nem éppen meleg, mert este nem fűthetünk a tűzhelyben, csak a szobakályhán melegítjük az előző napi étket, - de langyos. S a pipám is megtömöm mindjárt... Úristen, volt úgy, hogy mást is akartam valaha az élettől?
      Volt. És lesz.
(Márai Sándor)


Hozzávalók 4 főre:
30 dkg szárazbab,
2-3 kisebb sárgarépa,
1 közepes fehérrépa,
1/2 teniszlabda nagyságú zeller,
1 csokor petrezselyemzöld,
1 közepes fej vöröshagyma,
2 gerezd fokhagyma,
só,
1 csapott teáskanál ételízesítő,
1 mokkáskanál borsikafű,
1 babérlevél,

1 teáskanál sűrített paradicsom,
1 teáskanál Édes Anna.
A rántáshoz:
3 evőkanál olaj,
1 csapott evőkanál liszt,
1 teáskanál pirospaprika.
A csipetkéhez:
1 tojás
kevés só,
10 dkg liszt.


A babot előző nap beáztatom. Másnap folyó vízben egy szűrőkanálban átmosom, és kb. két és fél, három liter vízben fölteszem főni a fűszerekkel és a megtisztított, felaprított zöldségekkel együtt. (A sárgarépát-fehérrépát 5-6 centis darabokra vágom, utána pedig hosszában negyedelem. A zellert kisebb kockákra vágva adom a leveshez. A hagymákat megtisztítom, és félbevágva kerülnek a többi hozzávaló mellé.) Fedő alatt főzöm.



Közben elkészítem a nagyon vékony rántást és a csipetkét is: a három evőkanál olajba egy csapott evőkanál lisztet keverek, és sötét zsemleszínűre pirítom a lisztet. Végül mikor levettem már a tűzről és kicsit hűlt, hozzáadom a pirospaprikát is. Egy mély tányérba felütöm a tojást, kicsit sózom, és annyi lisztet adok hozzá, hogy jó kemény tészta legyen. Ezután az összegyúrt tésztagombócot az egyik kezemben tartom, a másikkal pedig pici darabokat csipkedek belőle, és gombóccá is sodrom őket az ujjaimmal. Csicseriborsó nagyságúak legyenek. A tányérba szórok egy kevés lisztet is, abban mindig meghempergetem a csipetkéket, hogy ne ragadjanak össze.

Mikor minden puha a levesben, a babérlevelet, a csokorrá kötött petrezselyemzöldet és a hagymadarabokat eltávolítom. A levével engedem fel a rántást kis adagokban, és mindig elkeverve. Végül a már higított rántást öntöm bele a levesbe. Mikor fölforrt, a kész csipetkéket is beleteszem, elkeverem, hogy ne ragadjanak össze. Még 5-6 percig főzöm a levest, hogy a tésztabetét is puha legyen.

Az egész levesnek nem kell több idő, mint körülbelül egy óra, mert a beáztatott bab viszonylag hamar puhul. Tartalmas és nagyon jóízű leves. Friss fehér kenyér dukál mellé.