2009. február 26., csütörtök

Lencsefasírt


Diogenész, a filozófus lencsét evett vacsorára. Meglátta ezt egy másik filozófus, Arisztippusz, aki kényelmesen élt, mivel hízelgett a királynak.
Arisztippusz megjegyezte:
- Ha megtanulnád a királyt szolgálni, nem kellene ilyen szeméten élned.
Mire Diogenész ezt válaszolta:
- Ha megtanultál volna lencsén élni, nem kellene a királynak hízelegned.

(Anthony de Mello)





Ez a kedvenc vega fasírtom, irtó jó íze van! Viszont senki se próbálja meg tojás nélkül elkészíteni... Én ma megpróbáltam. Nem lehet, teljesen szétesik.

Hozzávalók 4 főre:
40 dkg lencse,
2 tojás,
só,
őrölt bors,
1 teáskanál pirospaprika,
1 mokkáskanál frissen tört köménymag,
1 mokkáskanál frissen tört koriandermag,
1 mokkáskanál ételízesítő,
1 közepes fej vöröshagyma,
1 nagyobb gerezd fokhagyma,
2 babérlevél,
1 csapott evőkanál búzadara,
zsemlemorzsa,
1 teáskanál olaj.

A lencsét jó alaposan átmostam, majd föltettem főni a babérlevelekkel és sóval. Mikor megpuhult (elég neki 30 perc), leszűrtem és egy nagyobb tálba tettem. Villával csak úgy rusztikusra törtem. Mikor langyosra hűlt, a hagymákat apró kockákra vágva adtam hozzá és fűszereztem. Beleütöttem a két tojást is, hozzátettem a darát, olajat és jól összedolgoztam. Ha folyós lenne, kevés áztatott zsömlével, vagy zsemlemorzsával lehet javítani az állagán. Én zsemlemorzsát kevertem még hozzá egy keveset. Formáztam, zsemlemorzsába forgattam és bő, forró olajban kisütöttem. Nem kell kislángon sütni, hiszen a lencse már főtt benne és csak beszívná az olajat, ha túl hosszadalmasan sütnénk.

Nagyon emlékeztet az igazi fasírtra, tényleg nagyon finom. Alkalmas bármilyen főzelékhez feltétként is. Finom rizzsel is, krumplipürével is, franciasalátával vagy krumplisalátával is. Én ez utóbbit készítettem hozzá. Mennyei ebédünk volt! :)

2009. február 25., szerda

Hamvazószerda: Céklakrémleves a' la Renáta




Mindig csak a mulandóság üres tarlóit nézegetjük - és nem vesszük észre azokat a tele csűröket, amelyekbe életünk termését elraktároztuk - a megtett cselekedeteket, a megalkotott műveket, a megélt szerelmeket és a bátran, méltósággal kiállt szenvedéseket. Ez adja meg egy ember értékét, a jelen minden hasznosságán túli értékét: ez az érték a múltból vezethető le, ezért eltörölhetetlen.

(Viktor Emil Frankl)




A recept Renátától, a Léttudatos Konyha szerzőjétől származik. Köszönöm Neki a receptet, mert isteni finom leveske!
Módosítottam egy kicsit rajta, de csak a fűszerezésben. Én elhagytam a kurkumát, a szerecsendiót, a petrezselymet, helyette viszont jó sok őrölt gyömbért tettem a levesbe. Finom melengető-csípős lett tőle. Az őrölt kömény az én levesemben is maradt, plusz még egy kevés ételízesítőt is adtam a leveshez.
Én bulgurt (búzatöretet) is főztem bele a végén, már a pürésítés után.
Nagyon telt ízű, roppant egyszerű és finom leveske. A csilit is elbírja, aki szereti az erőset.

Hozzávalók:

1 nagy fej cékla
3 db burgonya
1 közepes fej zeller
1 ek só
1 mk kurkuma
1 mk őrölt fűszerkömény
kevés reszelt szerecsendió
petrezselyemlevél


Elkészítése:

A zöldségeket megtisztítom, feldarabolom. Nagyjából annyi vizet öntök rá, hogy kétszeresen ellepje.
Hozzáadom a fűszereket. Puhulásig főzöm. A végén beleteszem a petrezselymet. Langyosra hűlt állapotban botmixerrel krémesítem. Ha nagyon sűrű lenne, kevés vízzel hígítom.


Van egy keleti ihletésű, szintén nagyon finom céklalevesem is, ha valaki nagyon "rákattanna" a céklára... ITT.

2009. február 24., kedd

Körözött

Nagyon szeretem a juhtúrót. Bármilyen formában. Sztrapacskára, vagy csak kikeverve kis vajjal, tejföllel natúran. De a körözöttet is nagyon szeretem.



Hozzávalók:
25 dkg juhtúró (brinza),
7 dkg vaj,
1 evőkanál tejföl,
1 mokkáskanál őrölt pirospaprika,
csipet frissen őrölt bors,
1 púpos mokkáskanál őrölt köménymag,
diónyi vöröshagyma vagy lilahagyma vagy újhagyma,
1 kisebb gerezd fokhagyma.

A hozzávalókat kikeverjük. És kész. :))
Na jó, csak vicceltem. Szóval, amennyi juhtúróm van, annak a harmadát szoktam beletenni vajból és jól összedolgozni. Aztán egy nagyon kevés tejföllel lazítok rajta. Tényleg csak kevéssel. Fűszerezem, a fokhagymát reszelve, a vöröshagymát nagyon pici kockákra vágva szoktam hozzákeverni. Most zöldhagyma zöld szárát tettem bele. Hagymából és fokhagymából nem kell sok bele, csak épp hogy ízt adjon neki. A juhtúrónak önmagában is erős a karaktere.
Szoktak még hozzákeverni egyébként egy leheletnyi barnasört is, illetve egy nagyon kevés szardellapasztát. Valamint nagyon finom benne a kapribogyó is.
Alapvetően a köménymag az, ami nélkül a körözött számomra elképzelhetetlen.
Pirítóssal isteni finom, jó étvágyat hozzá!


Ha nincsen juhtúró hozzá, tehéntúróból is szoktam csinálni.
Hozzávalók:
25 dkg túró
10 dkg krémfehérsajt (feta)
3 dkg vaj
2 púpos evőkanál sűrű, zsírdús tejföl
só,
frissen őrölt bors
1 mokkáskanál pirospaprika
1 púpos mokkáskanál őrölt kömény
diónyi vöröshagyma reszelve
1 kisebb gerezd fokhagyma reszelve

2009. február 23., hétfő

Fish and chips - mediterrán módra




,A  túlságosan tiszta vízben nincsen hal."

                                                                                                                        (Caj Ken-tan)


Volt egy kibontott fél doboznyi hámozott paradicsomom a hűtőben, el kellett használni. Ez a recept azt hiszem, talán göröghonból való. Igazi mediterrán íze van.

Hozzávalók így télen 4 főre:
1 doboz hámozott paradicsomkonzerv,
12-14 db közepes burgonya,
2 közepes fej vöröshagyma,
1/2 citrom,
1 teáskanál szárított oregano,
só,
frissen őrölt bors,
1 csapott teáskanálnyi kristálycukor,
3-4 evőkanálnyi olívaolaj.

A burgonyákat alapos mosás után hajában előfőztem, fölforrással együtt úgy fél órát. Aztán hidegvízfürdőbe tettem, hogy kicsit lehűljön, majd megtisztítottam és vékony karikákra vágtam egy nagy tálba. A hagymát is negyedkarikákra vágtam, a citromot pedig alaposan megmostam és a felét karikáztam, aztán a gerezdek mentén kis darabokra vágtam, bele a tálba. A paradicsomokat is apróra vágtam, a levébe belekevertem a cukrot, és azt is a burgonyához adtam. Nyáron véleményem szerint nem kell bele cukor, mert az édes kerti paradicsom nem annyira fanyar, mint a konzerv. Az egészet sóztam, borsoztam, oreganót és olívaolajat csurgattam hozzá. (Nyáron természetesen ha van friss oreganónk, azzal készítsük.) Mindezt jól összekevertem, és egy jénai tálba tettem. Egy fél deci vizet is öntöttem alá, majd fóliával letakarva előmelegített sütőbe tettem, nagy lángra. Fél órát hagytam a gőzben, aztán levettem a takarót róla, és hagytam hogy kicsit megpiruljon.
Sózott, lisztbe forgatott halat sütöttem hozzá.

Figyelem! Aki nem rajong a kesernyés ízért, az hámozza meg a citromot úgy, hogy a fehér részt teljesen vágja le. Én szeretem, úgyhogy héjastul használom mindig a citromot.