Körözött

Ha a feszültség és a nyomás eluralkodik rajtam, lemegyek a folyóhoz.
Énekelek. Sírok és imádkozom, beszélek Anyámmal és Nagyapámmal, egyszerűen csak ennyit mondok: "Adjatok erőt."
Gyakran, mikor ott ülök, arra száll egy sas, és átrepül a folyón. Leül épp velem szemben a folyó túlpartján egy fa ágára. Erre én azt mondom: "Mindíg itt vagy, ha szükségem van rád. Mindíg tudod, mikor kell jönnöd."
Ez aztán igazán megnyugtat és erőt ad.

(Mary Leitka, Hoh indián asszony)

Nagyon szeretem a juhtúrót. Bármilyen formában. Sztrapacskára, vagy csak kikeverve kis vajjal, tejföllel natúran. De a körözöttet is nagyon szeretem. És már régen készítettem, pedig jó kis vacsoraétel egy bögre forró teával.

Hozzávalók:
juhtúró (brinza),
vaj,
tejföl,
őrölt pirospaprika,
őrölt bors,
őrölt köménymag,
vöröshagyma vagy lilahagyma vagy újhagyma,
fokhagyma.

A hozzávalókat kikeverjük. És kész. :))


Na jó, csak vicceltem. Szóval, amennyi juhtúróm van, annak a harmadát szoktam beletenni vajból és jól összedolgozni. Aztán egy nagyon kevés tejföllel lazítok rajta. Tényleg csak kevéssel. Fűszerezem, a fokhagymát reszelve, a vöröshagymát nagyon pici kockákra vágva szoktam hozzákeverni. Most zöldhagyma zöld szárát tettem bele. Hagymából és fokhagymából nem kell sok bele, csak épp hogy ízt adjon neki. A juhtúrónak önmagában is erős a karaktere.
Szoktak még hozzákeverni egyébként egy lehelletnyi sört is, illetve egy nagyon kevés szardellapasztát. valamint nagyon finom benne a kapribogyó is.
Alapvetően a köménymag az, ami nélkül a körözött számomra elképzelhetetlen.
Pirítóssal isteni finom, jó étvágyat hozzá!