2011. augusztus 3., szerda

Feketeszedres házi krémtúró

.

Úgy tűnik, hogy az emberiség egyre jobban kedveli a futószalagról származó ételeket. Egyre ritkábban akarunk mi magunk a tűzhely mögé állni. Miközben még soha nem volt ennyi időnk, mint manapság. Sokan már csak heti 35 órát dolgoznak, vagy - többnyire kényszerből - annyit sem. A sok szabadidőt mégis számítógépes játékokkal, mozival, tévénézéssel töltik. A legfontosabbat, a túléléshez szükségeset, a naponta elkerülhetetlent, ételeik elkészítését mérnökökre, technikusokra és kémikusokra hagyják. A németek csaknem 40 %-a már alig tud főzni. "Az elkövetkező generációkban már senki sem lesz, aki boldogan emlékezne édesanyja főztjére" - véli Wolfram Siebeck. "Az otthoni ízek, a gulyás és a palacsinta nem fognak létezni a holnap világában" - írja.

Németországban az elfogyasztott ételek 75 %-a ipari termék. Az USA-ban pedig 95 %-uk. Az amerikai középosztálybeli háztartások többségében már egyáltalán nem főznek. Az ételek, melyek a hazai tűzhelyeken készülnek, felkerülhetnének a "kihalással fenyegetett fajok" listájára.

A Breisgaumilch tejüzem (reklámszöveg: "természetesen Breisgaumilch") "swarzwaldi gyümölcsös krémtúrója" a címke szerint "markgráflerlandi cseresznyét" tartalmaz. Egy hirdetés azután részletesen elmagyarázza: "nem csak a tej, hanem a joghurtban és a krémtúróban található gyümölcs is szülőföldünkről származik. Gyümölcstermelőink Markgráf-Icrlandból származó eperrel és cseresznyével látnak el bennünket."
A címkén található apró betűs szövegek azonban kérdéseket vetnek fel: "aroma" szintén szerepel köztük. A termelők nem szállítottak volna eleget? Esetleg az aroma a tejízt utánozza? És mit jelent a védjegyen, hogy "garantáltan hazai termék"? Az "aroma" idillikus kis swarzwaldi laboratóriumból származik? Szorgalmas swarzwaldi talajbaktériumoktól, melyeket igyekvő freiburgi egyetemi biológusok génmanipuláltak?
Nem, mondja a Konstanzban található német-svájci gyümölcsfeldolgozó cég kereskedelmi vezetője, amely a "gyümölcskeveréket" a marktgráfler gyümölcsökből összekeveri a freiburgi tejüzem számára. Az aromára ugyan szüksége van (mert aroma nélkül olyan, mint az élet só nélkül), de ezt a szakmában jól ismert szállítótól, a Haarmann & Reimertől veszi. Hogy a gyári íz pontosan hogy készül, nem tudja. Egyet azonban tud: eprekből és cseresznyékből biztosan nem. Az ugyanis a belső használatra szánt szleng szerint FTNF (from the named fruit = a megnevezett gyümölcsből) lenne. Abban azonban teljesen biztos, hogy amit cége belekever, az nem "FTNF".

A mű-anyagok inkognitóban ínycsiklandoznak. Az aromahadjárat elkezdődött. Az ipari támadás gyakran rejtve közeledik, a fogyasztónak a tápláléka és gyakran a súlya is kisiklik felügyelete alól. Végezetül pedig elveszíti uralmát az érzékei fölött, s egyre nagyobb ízadagokra van szüksége, egyre erősebbekre, egyre keményebbekre. Az ember - anélkül hogy észrevenné - aromafüggővé válik.

(Hans-Ulrich Grimm: A leves hazudik - az ételek szép új világa)



Figyelmeztetés: a képen látható gyümölcsös krémtúró ízfokozókat tartalmaz! Név szerint: egy csipet sót és némi cukrot. :) Nos, ez egy garantáltan aroma-mentes, garantáltan zalai feketeszederből készült és originale házi krémtúró. Bátran fogyasztható és valóban egészséges. Aki mégjobban ad a fittségre, cukor helyett mézzel készítse. És ezzel a finomsággal csatlakozom is á lá carte Kriszti VKF kiírásához. Remek téma.

Hozzávalók 4 pohárhoz:
25 dkg túró (lehet jóféle ricotta is),
2 dl tejszín,
25 dkg feketeszeder (lehet szederfagyümölcs is),
csipet só,
10 dkg porcukor,
1 csapott kanál vaníliás cukor vagy
1 teáskanál vanília-kivonat,
1 gerezd (1/8-ad citrom) citrom leve.
A szedret (4 szemet félreteszünk a díszítéshez), cukrot, sót, vaníliaeszenciát, citromlevet robotgépbe vagy turmixba tesszük és jó krémesre kikevertetjük a géppel. Felverünk 2 dl tejszínt jó kemény habbá, majd a szedres krémes túrót óvatosan a tejszínhabhoz keverjük. Poharakban, jól behűtve tálaljuk.
Bármilyen idénygyümölccsel készíthető - a ribizlit, málnát én átpaszíroznám mielőtt a túróhoz keverném, mert ezek a gyümölcsök túl magosak. Télen vagy fagyasztott gyümölccsel tudjuk elkészíteni, vagy a nyáron eltett finom házi lekvárokkal. És akkor cukor sem kell hozzá, csak a lekvárt adjuk a túróhoz, a többi ugyanaz.
Fogyaszthatjuk önálló ételként is, vagy akár desszertként is, de reggelire sem utolsó.
Ennek a fantasztikus ízű és színű gyümölcsnek nem csak élvezeti értéke van, hanem gyógyászati is. ITT találtam egy leírást arról, mi mindent tartalmaz a gyümölcs, illetve mire jó a leveléből készült tea - például vérnyomáscsökkentő.

15 megjegyzés:

Anazar írta...

Szeder, túró? Jöhet!!

Anikó írta...

Képzeld, még az egy hetes kánikulában készítettem hasonlót piros málnával, majd egyik nap fel is teszem, hogy ezek milyen finomak ezekkel a gyümikkel és a túróval, tejszínnel, egy leves után elég másodikként ebédre vagy vacsorára, imádom ezeket a könnyű desszerteket:-))))

Adél írta...

A hideg futkosott a hátamon,olvasva ezt a cikket.Igyekszem minél több fajta gyümölcsöt eltenni,hogy legyen miből készítsek ilyen édességeket.
Gyönyörű és ínycsiklandozó a krémed.

chriesi írta...

Uhh hihetetlen jól néz ki!! Haha a legújabb trend, hogy azt írják a készételek dobozára, hogy nincs benne glutamát. Nem az nincs, cserébe van élesztőkivonat, ami ugyanazt a szerepet tölti be. Van itt Svájcban egy nagyon kedvelt "májkrém"szerű készítmény, aminek az első hozzávalója az élesztő. Májnak azt hiszem nyoma sincs benne. No akkor jó étvágyat.

duende írta...

Anazar: Küldöm, nyisd az ablakot! :)


Bianka: köszi


Anikó: mondom egyformák vagyunk... :)) Úgy ahogy mondod. Nyáridőben pont elég is egy ilyen finomság vacsira.


Aleda: ez egy egész könyv és roppant érdekes olvasmány. Épp a héten bukkantam rá én is - pont passzol a VKF-hez.
Tényleg hátborzongató az élelmiszer-ipar...
És köszönöm!


Chriesi: igen, a könyv is épp ezt taglalja. Ráírják hogy természetes vagy természetes aroma, ez annyiban igaz, hogy a fűrészpor is természetes: mert pl. az eperaroma abból készül...
Köszi szépen!

Delish írta...

eppen ugyanezt keszitettem tegnap csak suru joghurttal, nem tejszinnel :) a szeder pedig az erdobol. nagyon jol nez ki a Tied is!

trollanyu írta...

Hihetetlenül csodaszép:) és a színe valami fergeteges. Sajnos ez a szomorú igazság, nem tudom az én fiaim találnak-e majd olyan lányt aki még tud és szeret főzni:(

Szemi írta...

Nagyon lehangoló az a cikk, leginkább azért, mert nagyon is igaz. Az ember naponta szembesül ezzel. :((
Még szerencse, hogy utána ott a klassz kis recepted, ami rögtön jókedvre derített. A képek, mint mindig, most is nagyon szépek!

duende írta...

Delish: hú, az nagyon finom lehetett, igazi erdei szederrel... Meg a sűrű joghurt... Nagyon szeretem. :)


Trollanyu: ne is mondd... És itt Magyarországon még valamivel jobb a helyzet - de a fiatalabb ismerőseim (nők) ahogy most végig gondolom, már egyáltalán nem tudnak főzni. Csak egy-két kivétel van, a zöme teljes analfabéta a konyhában. Tényleg döbbenetes. Miért is?
A legszomorúbb az, hogy mi nők szívtuk meg a legjobban - bocs a ronda kifejezésért, de ez a legtalálóbb. Most már sokunk kénytelen itthon maradni, mert nincs munkahely. Tehát: ellátjuk a családot, rendben tartjuk a lakást, stb... Ez is munka, méghozzá nem is napi 8 órás. De ilyenért egy nő sem kap fizetést - ez semmi, nem számít, le is húzhatjuk magunkat a WC-n a nagy munkaerőpiaci harcban - ezért nem vállalják a nők az otthon maradást, főzést, stb. -t - mert nem jár érte fizetés, aztán később nyugdíj sem. Mehetünk (én biztosan) majd a híd alá. Hát nagyon ráb@sztunk, és még finoman fogalmaztam.... :(
Valójában az, hogy nem tudunk sé akarunk főzni, az már csak egy tünet, egy nagyon beteg társadalom tünete - és még bírnám fejtegetni tovább, de most nem teszem...
Hát igen, valami eszméletlen színe van! :))

Köszi szépen Szemirámisz, lásd egyel feljebb. Igen, minden a feje tetején áll. :(

babette írta...

Én is olvastam már pdf változatban fent van a net-en. Szörnyű!

DEEEE! Amit készítettél az csodálatos és biztos nagyon finom is.A szeder nálunk is nagyon bejön.

duende írta...

Barbette: hát bizony az...
Köszönöm szépen, tényleg finom volt. :)

Piroska írta...

Szomorú ez a nemszeretem főzés! Én szeretek főzőcskézni, s a fiam is érdeklődik a "tudományom" iránt.Egyetemista és SZERET enni, de a kedvencét meg is főzi!
A befőzés a mindenem.Ilyenkor konzervgyár a konyhám, de ami készül itt az mind garantáltan gyümölcsből és zöldségből van.
Nagyon jó ötlet a recepted.Nálunk most rengeteg a szeder, de már unjuk, így azért még biztosan kelendő lesz!

duende írta...

Kdves Piroska!

Ezt jó olvasni! :) Én is szeretek befőzni, a spájzom idén annyira tele van, hogy üveghiánnyal küzdök... :))
Köszönöm szépen!

Anikó írta...

Duende, ha most volt az elmúlt napokban a névnapod, "Duende" nap, akkor nagyon sok boldogságot, egészséget kívánok, ha nem most tartottad akkor is ugyanezeket kívánom:-)))))))))))))))))))

duende írta...

Nagyon szépen köszönöm Anikó! Igen, most volt Duende nap. :) Aranyos vagy nagyon, hogy gondoltál rám! :)