Vakarcs lecsóval (cigányok pizzája)


Mert tudod, valahogy így van ez: az ember jár-kel a világban, mint valami nyugtalan vadállat, és valamit keres. De alighogy megtalálja, már hasznot akar belőle, és ezzel el is rontja a dolgokat. Mert a világ nem arra való, hogy hasznot hozzon valakinek. A világ arra való, hogy szép legyen, békés legyen, jó legyen. Hogy élni lehessen benne, fáradsággal, de haszon nélkül. Mert az élet értelme a szép. És a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált. Pedig ma már annyira van vele, hogy ha valami szépet meglát, nyomban arra gondol: mi hasznom lehetne ebből? S ezért van az, hogy amit ilyen céllal fölépít, az hamarosan le is dől. Legtöbbször egy másik ember dönti le, aki irigyli a hasznot, és a helyén nem marad más, csak egy folt csalán: az ember örök nyoma.

(Wass Albert: A funtinelli boszorkány)









Ez a vacsora kooprodukciós. Mert pár napja a piacon két árus hölggyel beszélgettünk ételekről, különösképpen a lecsóról. :) Rákívántam. Már lehet kapni egészen olcsón jó minőségű paprikát, paradicsomot: magyart, fóliásat. Ezeknek már van íze. Szóval vettem egy lecsóravalót. Tegnap pedig már nem is tudom, mit kerestem a neten, de egy cigányételes oldalon kötöttem ki. Ott találkoztam vakarccsal. Már a neve is nagyon édeskedves. Mikor pediglen kiderült, hogy ez a cigányok kovásztalan, lapos kenyere, még szimpatikusabb lett. Tudjátok. Rajongok a vékony lapos, kovásztalan kenyerekért. Legyen az tortilla, csapati, roti, pászka, pita, mindegy. És a harmadik, ami még a mai vacsihoz hozzájárult, az a délről maradt főtt krumpli - kapormártást csináltam krumplival, buggyantott tojással, és maradt vagy 20 dekányi a burgonyából. Sajnáltam kidobni. Úgyhogy ez a vakarcs most krumplis lett. Azon az oldalon azt olvastam, hogy a vakarcsot előszeretettel eszik ráhalmozott lecsóval. Hát meg is értem. Cigánypizza, szuper! :)

Hozzávalók a krumplis vakarcshoz (ez 5-7 db):
20 dkg maradék főtt burgonya pürésítve,
1 csapott evőkanál zsír (vagy olaj, de a zsír autentikusabb),
só,
20 dkg liszt
és annyi víz, hogy összeállós, gyúrhatós tésztát kapjunk.
A lecsó receptje pedig itt található.

A burgonyát teljesen pürésre összetörtem, adtam hozzá zsírt, kevés sót, lisztet és annyi vizet, amennyivel nem kemény, de nem is ragacsos tésztát tudtam összeállítani. Kis gombócokat készítettem belőle, kinyújtogattam őket sorban körülbelül fél centi vastagra és serpenyőben mindkét felüket megsütöttem. Lecsót készítettem, most teljesen natúrt, csak zsíradék, hagyma, paprika, paradicsom, só és pirospaprika került bele.
Ráhalmoztam a lecsót, megcsurgattam tejföllel. Egy pohár jóféle bor vagy sör is dukál mellé. :)

Megjegyzések

mági üzenete…
Összefutott a nyál a számban...
Naspolya üzenete…
Ez nagyon jól hangzik!
Erika üzenete…
Ez a Wass A. idézet nagyon tetszik és a könyvet is olvastam! Hát még a lecsód...szuper!
duende üzenete…
Köszi szépen Naspolya és Erika! :)
Csibe üzenete…
Nagyon tetszik!
Babette üzenete…
Munkahelyemen a konyhán dolgozik két roma származású asszony. Rendszeresen sütnek nekünk igazi,vaslapon sült autentikus vakarót ...itt így hívják.:)
Nagyon klassz!
duende üzenete…
Csibe: :)

Babette: Köszi. :) Annyira jó neve van, nagyon bírom. :)
Éva üzenete…
Szia!
Szoktam ám én idejárni:-), de csak úgy csendben elmazsolázgatok itt általában. Most egyszerre köszönöm meg a hasznos ötleteidet, és azokat a recepteket, melyeket innen elvittem kipróbálásra.Hálás vagyok, minden jót kívánok!
Padparadsa üzenete…
Na jó, egye fene! Megkóstolom azt a lecsót!! De csak így! :))
duende üzenete…
Kedves Éva!

:)) Nagyon szívesen! :) És nagyon örülök, hogy használható ötleteket találsz itt! :)

Padparadsa: :) Á, rászoknál a lecsómra... :)