Rózsavizes pillecukor & lokum

És ebből az a tanulság, hogy „Légy az, aminek látszanál”, vagy egyszerűbben megfogalmazva: „Soha ne képzeld magadról, hogy nem vagy más, mint ahogy másoknak tűnhet, hogy ami voltál vagy lehettél volna, az nem volt másképpen, mint ahogy az, ami lettél volna, másképpen tűnt volna nekik.”

(Lewis Carroll: Alíz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán)



Nos, a mályvacukor és a lokum (ratluk, rahát) épp az, aminek látszik a tükör innenső és másik oldalán is: cukor száz százalékban. 😏 Amitől varázslatos az az állaga, habos pillekönnyűsége.
A neten találtam ezer receptet, de mind nagyon kevésnek tűnt, ezért rögtön tripláztam. Mert bár szuperkönnyű elkészíteni, viszont fordítottan arányosan ragacsos, szóval jobb egyszer mosogatni utána. Amúgy is, üvegbe zárva időtlen időkig eláll, persze úgysem lesz rá esélye... Tehát egyből a szerintem normális mennyiségeket adom meg, vagyis egy viszonylag nagyobb adagét.

Hozzávalók:
0,5 kg kristálycukor
19 vőkanál víz (12 cl)
3 evőkanál méz
25 gr zselatinpor
10 evőkanál hideg víz (7 cl)
csipet só
75 % porcukor és 25 % étkezési keményítő keveréke a beforgatáshoz (kb. 3 púpos evőkanál porcukor és 1 púpos evőkanál étkezési keményítő)

Vágjunk két egyforma darabot szilikonos sütőpapírból, egy viszonylag nagyobb tepsi méretéhez igazodva (32-szer 21-es az én tepsim), és a tepsit béleljük is ki a sütőpapírral. Olajozzuk meg ecsettel, nehogy ráragadjon a cukor. A másik papírt is olajozzuk, az majd a cukor tetejére kerül.
Egy nagy keverőtálban a zselatint keverjük el a 10 evőkanál hideg vízzel. Nem fog feloldódni, csak összeáll, de így van jól.
A cukrot a csipet sóval, a mézzel és a 19 kanál vízzel forraljuk fel, majd forrás után hagyjuk 3-5 percig forrni, aztán apránként adagolva keverjük a zselatinhoz. Kézi robotgéppel dolgozzunk, annál lehet érezni a cukor habosodását, állapotváltozását. Lehet kisebb fokozaton kezdeni, aztán a végén már, mikor az összes cukorszirup a zselatinhoz került, a leggyorsabban verni. Addig kell keverni, míg érezzük, hogy keményedik a massza, látjuk hogy jó habos, és elválik az edény falától, illetve azt is érezni, hogy nehezebben keveri a gép, mert már nagyon sűrű. Ez olyan 3-5 perc körülbelül. Ekkor gyorsan - és tényleg nagyon gyorsan - borítsuk ki a tepsibe, kenjük szét és tegyük rá a félretett, kiolajozott sütőpapírt. Ennek segítségével egyenletesre tudjuk alakítani a cukorréteg tetejét.
Tegyük hűtőbe fél órára, s aztán ollóval vagy bármilyen kiszúró formával tetszőlegesen darabolható. Végül a darabokat hempergessük meg a cukor és étkezési keményítő keverékében.



Ízesíthetjük is, színezhetjük is. Én a folyadék egy részét kiváltottam rózsavízzel és vérnarancs aromával. S még egy dolog: ne vonja el a figyelmünket semmi a készítés alatt, mert a forró cukorszirup csúnya égéseket okozhat.

Ugyanennek az édességnek a (vega) verziója a Török- és Görögországban egyaránt népszerű lokum. Állítólag minden háznál tartanak, hogy ha váratlan vendég jönne, legyen mivel megkínálni. Nálunk sajnos nem kapható, de el lehet készíteni ezt is házilag is.


Hozzávalók: 80 dkg cukor,  1 evőkanál citromlé,  3,5 dl víz
plusz 1,5 dl víz + gránátalma leve vagy narancsé, citromé, stb... ez kb. 3 dl, 12 dkg étkezési kukorica keményítő, 1 teáskanál borkősav

Megjegyzések