2010. április 12., hétfő
2009. december 23., szerda
2009. december 20., vasárnap
2009. december 7., hétfő
Ételdekorációk
Igazából csak inspirálni szeretnék. :)
Az ünnepi ételek, sütemények kavalkádját valami módon asztalra is kell tenni, igaz? Én úgy vagyok ezzel, hogy ha már egyszer sokat dolgoztam a finom falatokért, szeretem azokat méltón tálalni is. Ami nem csak azt jelenti, hogy nem csak úgy odacsapom a tányérra, hanem szépen ki is szoktam díszíteni a fogásokat, tálakat, süteményeket.
A díszítés valójában nem bonyolult művelet, és sokszor pont olyan anyagokat is fel tudunk használni hozzá, amiket egyébként kidobnánk. Például alma-, narancs-, uborkahéj.
A legtöbb zöldség és gyümölcs kiválóan alkalmas díszítésként, hiszen gyönyörű és változatos színekben pompáznak.
Lássuk csak.
Zöldek: uborka, kiwi, brokkoli, pagoda, és szinte az összes leveles fűszernövény. Emellett szedhetünk örökzöldekről is leveleket.
Sárgák: narancs, citrom, banánhély.
Narancsok: narancs- és mandarinhéj, sütőtök, sárgarépa.
Vörösek: paradicsom, gránátalmamag, pritaminpaprika.
Lila: cékla.
A cékla, sütőtök, sárgarépa, uborka, citrushéjak mind-mind alkalmasak bármilyen kis forma kifaragására.
A képeken még látható díszek színezett zselatinból készültek. Tudunk színezni mélybordóra meggy aromával, zöldre őszibarack aromával, narancsszínre vérnarancs aromával. Egy tányér aljára kell kiönteni, aztán bármilyen forma szaggatható belőle.
A színezetlen zselatin elengedhetetlen, ha hidegtálakat is készítünk. Mikor mindent szépen elrendeztünk, akkor bevonjuk a tálon lévő húsokat és egyebeket vékonyan áttetsző zselével. Így szép fényt kapnak és nem száradnak ki. A zselatint apróra is lehet vágni, és azzal is lehet díszíteni.
Tálaláskor előre el szoktam készíteni a díszeket, hogy mikor kiteszem az ételt a tányérakra, csak mellé kell tenni. Ha tálon tálalok, akkor még egyszerűbb a mutatvány.
Nagyon mutatósak tudnak lenni a kristálycukorba mártott gyümölcsök, levelek is.
A szemet is gyönyörködtető ünnepi fogások a családtagokból, vendégekből hangos kiáltásokat szoktak előcsalni, efféléket: aztaaaaa, de gyönyörűűűűűűűű és elájuloooook, meg nahááááááááát! Szóval megéri. :)
2009. december 5., szombat
Fontos figyelmeztetés!
Fontos figyelmeztetés:
Ha találkozol Vele (a Télapóval úgy értem),
El ne felejts kívánni valami szépet!
(Kémeim jelentették hogy errefelé kószál...)
Addig is... éljen a rock and roll!
Ezt meg nekem hozta a Mikulás. Ezer éve nem hallottam. Pedig. Imádom. Nagyon állllat mjúzik! Nesze neked mosogatás...! :)))
2009. november 29., vasárnap
Készülődöm...
Goethe utolsó szavai: "Több fényt!"
Amióta feltápászkodtunk a primitív lét iszapjából, egybehangzóan ezt kiáltjuk: Több fényt!
Napfényt. Fáklyafényt. Gyertyafényt, neonfényt, villanyfényt.
A fény száműzi a sötétséget barlangunkból, megvilágítja az utakat és a hűtő belsejét. Elárasztja az éjszakai játékok színterét. Kicsiny sugárban vetődik a paplan alatt olvasott könyvre, mikor már rég aludnunk kéne.
A fény több mint watt és lux - a fény metafora.
"A Te szavad lámpás talpam alatt,
Fel-fel hogy soha ne húnyjon ki a fény!
Vezess drága fény át a sűrű homályon.
Te vezess vakon! Az éj sötét, messze az otthon,
Te vezess vakon!
Élek, ébredek, fényedet látom!"
A fény a tudás.
A fény az élet.
A fény a fény.
Készülődöm... Ugye Ti is? Advent első vasárnapja van ismét.
Előszedtem a díszeket, vettem újakat is. Ma kicsinosítom a lakást. Advent a legszebb időszaka számomra az évnek. Valami olyan hangulata van, ami... kimondhatatlan.
Csodavárás. Léleklebegés valahol a fény és az árnyék közt, lebegés az időtlen időben és a térnélküli térben. Nem tudom. Az advent nekem mindig olyan, mintha nem az időben létezne, nem a térben. Hanem egy másik helyen, egy másik időben. Az örökkévalóságban. Mint a mesék. Igen. Az advent olyan, mint a mese. Az emberi psziché mélyén játszódó történet. Csodákkal, ördögökkel és angyalokkal.
Jó.
Szeretem. :)
A Fény mindenkié. A Napforduló Ünnepe Mindenkié. A miénk.
Boldog Ünnepet Nektek is!
2009. november 13., péntek
Egy csipet show az ápdét cirkuszban
Olvastam egy cikket Norbi legújabb updét termékéről. A csökkentett nátrium, de növelt kálium tartalmú sóról van szó. Sajnos nem értek a dologhoz, de azért elgondolkodtatott. Nem mintha bármit is vettem volna eddig tőle. Termékei szerintem csak saját maga számára egészségesek. Mármint egészségesen növelik a bankszámláját - erre gondoltam.
Mindenesetre én maradok a természetes sóknál. Múltkorában vettem éppen magyar sót, kezeletlent (nem tisztítottat) a Smatch-ban, potom 50 egykét forintért.
De a görög tengeri sóval is kiegyezek. Norbi meg tartsa meg a showját...
A cikk ITT olvasható.
Hát. Tisztelet a kivételeknek, senki ne vegye magára - de évek óta mondom, hogy a harmadik világégést nem a katonák fogják okozni, hanem a vegyészek.
Csak ne legyen igazam.
2009. október 4., vasárnap
Állatok világnapja
Mondd, szereted az állatokat,
s figyeled őket néhanap:
hogy mit csinálnak, hogyan élnek,
s a maguk nyelvén mit mesélnek?
Egy kutyának nem kell luxusautó, se hatalmas ház, se drága ruhák. Beéri egy útszéli talált bottal. Lehetsz gazdag vagy szegény, buta vagy okos, agyafúrt vagy tökkelütött, a kutyádnak mindegy. Ő csak szeretetet kér és ad. Hány emberről mondhatod el ezt? Hány ember szeret feltétlen és oldhatatlan szeretettel?
A fogott állatok nevelése és ápolása közben tapasztaltam, hogy az egymástól legtávolabb álló fajok is csodásan összeszoknak, elválhatatlan jó barátokká válnak, bizonyítva, hogy az állatok legtöbbje sem állhat meg társaság és részvevő jó barát nélkül. Részt vesz annak bánatában, és ujjongva örül, ha viszontlátja azt, akit szeret. Végül, az oktalan teremtményekben oly megható példáit láttam a hálának, hűségnek és ragaszkodásnak, hogy mintaképül merném állítani a teremtés koronája, az ember elé.
Az ember sok mindent megtanulhat egy kutyától, még akkor is, ha az olyan lüke, mint a miénk - írtam. - Marley arra tanított, hogy minden napot féktelen örömmel és boldogsággal éljek meg, hogy ragadjam meg a pillanatot és hallgassak a szívemre. Megtanított arra, hogy élvezzem az egyszerű dolgokat: egy séta az erdőben, a frissen leesett havat, egy szunyókálást a téli nap sugarában. És amikor megöregedett és mindene fájt, arra tanított, hogy a viszontagságok között is maradjak optimista. De legfőképp a barátságról és az önzetlenségről tanultam tőle, s mindenekfelett a megingathatatlan hűségről. Meghökkentő elképzelés volt, hogy csak most, halálában értettem meg teljesen: Marley a mentorom volt. Tanárom és példaképem: Lehetséges, hogy egy kutya – bármelyik kutya, főleg olyan dilis, fékezhetetlen, mint a miénk- képes megmutatni az embernek, hogy mi az, ami valóban fontos az életben? Hittem benne, hogy igen. Hűség. Bátorság. Elkötelezettség. Egyszerűség. Öröm.
Amikor elfogadjuk, hogy még a kevésbé fejlett aggyal rendelkezők is éreznek fájdalmat, új megvilágításban kezdjük majd átgondolni a többi állathoz fűződő kapcsolatunkat. Nem csak alázatosak leszünk, hanem szégyenkezni is fogunk, mivel nemtörődömségünk és tudatlanságunk oly sok kegyetlenséget okozott.
Az állatokról egy másik, bölcsebb és talán rejtélyesebb elképzelésre van szükségünk. Az egyetemes természettől távol, bonyolult leleménnyel élve a civilizált ember a teremtményeket tudásának nagyítóján át vizsgálja, és így felnagyítva lát egy tollat, az egész kép pedig torzul. Atyáskodunk felettük tökéletlenségük miatt, tragikus sorsuk miatt, hogy olyan mélyen alattunk öltöttek alakot. És itt tévedünk, hatalmasat tévedünk. Mert az állat nem az ember mércéjével méretik. Egy olyan világban, ami a miénknél régibb és teljesebb, kidolgozottan és tökéletesen mozognak ők, olyan érzékekkel megáldva, amiket mi elvesztettünk, vagy sosem értünk el, olyan hangokkal élve, amiket sosem fogunk hallani. Ők nem felebarátok; ők nem beosztottak; ők más nemzetek, akik az élet és idő hálójában összeakadtak velünk, rabtársakként a Föld ragyogásában és vajúdásában.
Ne hidd, hogy gyöngédség és önzés késztet az állatokat szeretni. Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek. Mások nevezzék gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért - te sétálj csak kutyáddal. Jó társaságban maradsz; s Isten tudja ezt.
Bárcsak megértenék az emberek, hogy az állatok ugyanolyan kiszolgáltatottak, s ugyanúgy függenek tőlünk, mint a gyerekek; ezt a gyámságot ránk ruházták.
2009. augusztus 26., szerda
A Magyar Trikolor tizenkét hónapja - fotópályázat
Kókusz cica híres lett! :)
Ismét - legnagyobb meglepődésemre - bekerült egy képem a Magyar Trikolor tizenkét hónapja című naptárba. Először 2007-ben pályáztam, a legelső kiadványba. Akkor kaptam meg a kis fényképezőgépemet, talán ha 3 napja lehetett nálam. Az a kép tulajdonképpen a legelső fotóm volt... Május elejénél a kicsi kép, a színes paprikákból és fokhagymából kirakott magyar zászló. (Ha rákkattintasz a képekre, nagyobban is láthatod őket.)
A 2010-es naptárba már nagy képpel kerültem be - és naná, hogy cicástul... :)
A kép a tavalyi nyaralásunk alkalmával készült, Badacsonytomajban. Van egy nagyon kedves család, náluk szoktunk nyaralni ha nagyobb társasággal vagyunk. Gyönyörű helyen laknak, a kert a Badacsony lábánál fekszik. Reggel, mikor a kerti kis kiülőben kávézom - a heggyel szemezek és beszélgetek... Még a sasokat is látni, ahogy köröznek méltóságteljesen.
Meglepődtem. Nagyon. :)
Ezúton is felhívom minden fotózni szerető figyelmét a pályázatra. Lehet küldeni anyagokat, csak bátran erre a címre: http://www.magyartrikolor.com/
*
2009. augusztus 18., kedd
Kínai fokhagymakúra magas vérnyomásra
Solvere volo et solvi volo.
Salvare volo et salvari volo.
Generare volo et generari volo.
Cantare volo et cantari volo.
Saltate cuncti!
Ornare volo et ornari volo.
Lucerna sum tibi, ille qui me vides.
Janua sum tibi, quicunque me pulsas.
Qui vides quod ago, tace opera mea.
Oldani vágyom és oldódni vágyom.
Üdvözíteni vágyom és üdvözülni vágyom.
Nemzeni vágyom és megfoganni vágyom.
Dalolni vágyom és dallá válni vágyom.
Mind táncoljatok!
Ékesíteni vágyom és ékeskedni vágyom.
Lámpád vagyok, ha látsz engem.
Ajtód vagyok, ha zörgetsz rajtam.
Ki látod, mit teszek, hallgasd el a munkám.
Egy apokrif János-evangéliumból
Vegavarázs oldalán olvastam egy ayurvédikus gyógymódról. Az ötletet Ő adta - hogy én is megosszam ezt az ősi receptúrát. És mostanában sok vendégem kérdezte, mit lehet tenni magas vérnyomás ellen. Anno az agykontroll honlapján találtam ezt a receptet. Én is végigcsinálom.
Vérnyomáscsökkentő cseppek
Ősi kínai recept szerint a kúra tartós hatású érszűkület, vérnyomásproblémák, valamint érelmeszesedés esetében. Csak öt év elteltével szükséges megismételni.
Elkészítése: 350 g megtisztított fokhagymát összezúzunk, és 300 g tiszta szeszbe (96%-os alkohol) töltjük. Az edényt jól lezárjuk, és az elegyet 10 napig érleljük, majd tiszta ruhán (géz) átszűrjük. Két napig pihenni hagyjuk, majd alkalmanként kb. 50 g-nyi tejbe cseppentve, az alábbiak szerint fogyasztjuk naponta három alkalommal:
Első nap: reggel 1, délben 2, este 3 csepp.
Második nap: reggel 4, délben 5 este 6 csepp, és így tovább egészen az 5. nap estéig, amikor is már 15 cseppet fogyasztunk el.
Majd a hatodik nap: reggel 15, délben 14, este 13 csepp.
Hetedik nap: reggel 12, délben 11, este 10 csepp, mígnem a 10. nap estéjén el nem érkezünk az 1 csepphez.
A 11. naptól kezdve naponta 3x25 csepp oldatot fogyasztunk minden étkezés előtt, amíg a folyadék el nem fogy.
Ne feledje, hogy az étkezési módok, és azok tartalmának változásaira érzékenyebb személyek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-túltengés, stb.) számára komoly veszélyeket hordozhat, ezért alkalmazása előtt feltétlenül kérje ki orvosa véleményét az Ön számára való alkalmazhatóságról, illetve annak mértékéről!
Forrás:Életet szeretni lap
2009. augusztus 13., csütörtök
Az örök kedvenc: gyümölcs és juhsajt
Élj meg minden évszakot, amint elmúlik körülötted, lélegezd be a levegőt, idd ki italodat, ízleld a gyümölcsöt és add át magad mindezek élvezetének.
Nyaralásunk alatt most is ellátogattunk a káptalantóti biopiacra, a Liliomkertbe. Rengeteg árus és még több vásárló kavargott a hűs fák alatt - nevetés, beszélgetés zsongott a levegőben. No meg élő népzene festette alá az igazi, hamísítatlan hangulatot.
Mint mindig, most is vásároltunk finom házi sajtokat. Szoktak kint lenni kecskések is, de most csak juhsajtárus volt. Nem baj, rajongok a finom juhsajtokért is.
A dinnye, a szőlő csodás párja a remek sajtfalatoknak. Sokszor ez a vacsorám, vagy ebédem.
A dinnyéhez még ajánlanám klasszikusabb párját: a finom házi, igazi füstöléssel, sózással tartósított sonkát lehelletvékonyra szelve.
Kell ennél jobb, mennyeibb étel?! :)
A vásár végére gazdagabbak lettünk még egy csodás szilvafából faragott gyümölcsöstállal, egy meggyfa tetejű mézes csuporral, finom sajtokkal és 20 liter fenséges pinot noir barrick borral, a Killer Pincészettől. És én egy igazi saruval. Egész nyáron normális papucsot vagy szandált kerestem - itt megtaláltam azt is.
Imádom ezt a piacot!
2009. augusztus 11., kedd
13. Vegetáriánus Fesztivál
13. Vegetáriánus Fesztivál
Augusztus 29. Szombat - Augusztus 30. Vasárnap
Részletek :2009-ben 13. alkalommal kerül megrendezésre a Vegetáriánus Fesztivál. Hagyományainkhoz híven augusztus utolsó hétvégéjére időzítettük a programot, ebben az évben augusztus 29-30-ára. Helyszín Budapest XII. Ker. Hegyvidék Önkormányzat Műv. Közp. (XII. kerület, Csörsz utca 18.) Korábban MOM, illetve Csörsz Művelődési Központ néven volt ismert. Csörsz utcáig utcáig (Sirály utca) A színházterem programjai: Augusztus 29. szombat:
Augusztus 30. vasárnap:
|
2009. július 30., csütörtök
Modortalanságok
Elolvastam a "modoros" gasztroblog- kritikáját... A kommenteket is.
Van benne igazság is. Meg nem igazság is.
Az írás találó. Tény, s való. Bár könnyű más pipilőjével a csalánt verni.
Azonban hozzászólni ott nem kívánok. A hozzászólások hogy úgy mondjam - modorosak?! Még ha azok lennének. Sajnos kritikán aluliak.
Egy-két kivétellel.
Arra lennék csak kíváncsi, a kommentelők hogy írnák le és milyen fotóval illusztrálnák a kreálmányaikat. Milyen szavakat használnának vajon? Valószínűleg egy új nyelvet kéne kitalálniuk, nehogy őket is modoros jelzővel illessék... Esetleg meg is kéne fizetniük egy fotóst, hogy értékelhető képek tartozzanak a receptekhez? Valószínűleg igen. És az elkészül ételek minőségéről most ne is beszéljünk.
A gasztroblogot írók zöme munka és család mellett ír, fotózik. Talán nem jelöltethetnénk magunkat a következő irodalmi Nobel-díjra - de nem is ez a cél. Sokak saját szórakoztatásukként csinálják, sokak virtuális receptfüzetként nevezik meg oldaluk funkcióját, sokak pedig szeretnék átadni, megosztani a főzés terén meglévő, nem is kevés tapasztalatukat.
Lehet hogy modorosan, igen. De azt gondolom, aki ezen fönnakad az nem mást keres, mint hogy legyen mibe belekötnie. A modoros blog kiváló példa erre. Mindig azok kritizálnak a legélénkebben, akiknek sem tehetségük, sem kitartásuk, sem intelligenciájuk nincs semmihez. Csak a kritizáláshoz.
A férfiak-nők témához. Nem minősítem, hogy a pasik mit és hogyan képesek ömlengeni a fociról, autóversenyről és egyebekről. Mi nők mindezt a főzés-sütés terén csináljuk.
Hagyjuk élni egymást, ha kérhetem.
Végül: kíváncsi lennék a tisztelt hozzászólók vajon hányszor kerestek jó recepteket a neten. Szerintem már sokszor. De persze, ezt nem kell bevallani.
Vannak "sznob" blogok is. Igen. Azok is kellenek. Vannak hétköznapi blogok - igen. Azok is kellenek. És minden blog mögött ott az ember. Az ember, aki nem tökéletes, aki férj, feleség, anya, apa, dolgozik, gyereket nevel, háztartást vezet, különmunkát vállal. Aki huzamosabban olvas egy-egy blogot, meglátja mindezt. És nem azt értékeli a másikban, hogy esélytelen a Pulitzer-díjra, vagy hogy nem egy Capa színvonalú fotós - hanem a munkát, a kitartást, és az adás-megosztás önzetlenségét.
A "modoros" meg csak kritizáljon. Jó időtöltés az is. Bár kreatívnak nem nevezném. Viszont jól el lehet csámcsogni egy darabig a témán... Míg korgó gyomruk nem figyelmezteti őket arra, hogy kritikával még senki sem lakott jól.
2009. július 17., péntek
Kedvenc nyári ebédem - no comment :)
2009. július 9., csütörtök
Fotóalbum: mindennapi betevők
Nohát. Eljutottam a végére. Az ételekhez. Újdonságokat nem főztem, talán csak egyet: a csirkegombalevest, amit már két napja láthattatok is itt a blogon. A kis ház nem túl felszerelt, de ettől függetlenül imádok főzni a konyhájában. Általában én a pult mögött ténykedek, a többiek meg támasztják, nehogy ledőljön... persze jóféle fröccsel a kézben és csicseregnek, nevetnek, beszélgetnek közben. Sokszor úgy készül el a legtöbb étel, hogy észre sem veszem.
Cukkinit mindig viszek, mert sok mindennek alkalmas. Most éppen egyszerűen egy nagyon zsírjára sütött natúr paprikás krumplival töltöttem meg, és fóliába csomagolva sütöttük. Köretként szerepelt a grillezett tarjához.
Ezt a nagyon finom paradicsomos kenyeret a barátnőm sütötte és hozta. Nagyon hamar elfogyott, isteni volt.
Főztem egy mindentbele zöldségleveskét is - amit találtam, a fazékban landolt. Fini volt és mindenki kívánta is a levest már a második napon.
Egyik este elmentünk pizzavacsorázni. Nagyon jól csinálják, és igazi kemencében. Odavagyok a pizzáért, meg tudnék élni rajta. :)
Egyik esős este csirkeszárnya pörköltet főztem nagyszemű nokedlivel és kefíres uborkasalátával. Hm... Isteni étel. Nálunk az az igazság, hogy ez az egyetlen csirkepörkölt jöhet szóba a zuzán kívül. Sem a combot, sem a mellét nem szeretjük. A szárnyát viszont nagyon. Akár sütve, akár rántva, akár pörköltnek.
És persze ettünk gyümölcsöt is. A sárgadinnyéhez vittünk száraz pezsgőt is, mert balatonparti reggelinek kiváló. Mármint a sárgadinyne pezsgővel. :)) Most viszont csak a gyümölcs fogyott el, a pezsgőt hazahoztuk.
Másik kedvenc reggelim (ha már reggelizem, mert egyébként nem szoktam) a sült paprika tojással. Szintén klasszikus Balcsi-parti étel nálunk. Csakis jó csípősen, persze.
A grillezéshez nem igazán volt szerencsénk. A medárd monszun mindig épp akkor kezdett esni, mikor sütöttünk volna. Azért egy jó rablóhús mégis öszejött.
Vegyes salátával ettük. Ezt is több alkalommal készítettem, rendgeteg paprika, paradicsom, újhagyma fogyott.
Utolsó nap a maradékfelhasználás jegyében padlizsánmuszaka készült. Jó ötlet volt, régen ettem muszakát amúgy is, meg tavaly készítettem utoljára. Hoztunk is haza belőle két adagot és milyen jó volt, hogy itthon este csak meg kellett melegíteni.
És az italok. Mindig helyi bort iszunk. Sok jó pincészet van a Balaton-felvidéken, érdemes többfajta bort is megkóstolni.
A képen viszont a strandos meggyes jégkásám van. :)
A Káli-medence leghíresebb ásványvize a Kékkúti. A Theodora kútról hoztunk is haza több palack vizet. Nagyon magas az ásványianyag tartalma, kissé savanykás, nagyon finom ásványvíz.
És még néhány fotó a nagy vízről, a magyar tengerről. Gyönyörű. Láttam egyszer egy műholdfelvételt róla. Azon is jádezöld volt, hihetetlenül zöld. Imádom a Balatont.
*