2011. június 18., szombat

Kétkeréken az étkem, avagy a bicajra pattant szellem no meg fazék esete

.

El kell árulnom magamról egy titkot. Nem tudok biciklizni. Egyenesben még csak eltekerek, de ha már kanyarodni kell... No és a forgalom is zavar. Elég egy szembejövő autó és már lebénultam a bicajon. Belvárosi lányként nőttem fel, így a biciklizés valahogy kimaradt az életemből. Sajnos.





Ti tudok kétkerekűvel közlekedni? Biztosan... és biztos vagyok benne, hogy szerettek is. Egy emberről biztosan tudok, aki szeret. És Ő főzni is szeret. És a kettőt kombinálta. Na így kerültem én is mégicsak kéterékre. Mármint az ételeim fognak helyettem biciklizni Budapest utcáin jövő héten. Bori, a KétkerÉtkem háziasszonya ugyanis biciklivel szállítja házhoz kívánságra az ebédet. Pontosabban Ő főz, segítői bicajoznak. Jövő hétre a receptjeimből válogatott, s ha nem csak a szellemeteket szeretnétek jóllakatni, kóstolhattok a fazekamból is.

A KétkerÉtkem jövő heti menüjét ITT találod. Mindenkinek jó bicajozást, jó étvágyat kívánok! :)




.

9 megjegyzés:

Eva írta...

Szuper ötlet! Sok sikert.

Juharszirup írta...

Érdekes ötlet, még nem hallottam ilyet!
Sok sikert hozzá!

üdv.Juharszirup

4Gyerek írta...

Érdekes.

Egy észrevétel: ha az adott honlapon a receptekre kattintok, elviekben ide kellene irányítson. Azonban vagy 5-6 próbálkozásnál kivétel nélkül mind az jött elő, hogy a keresett oldal nem található. Nincs időm kibogarászni mi a baj, de azért jelezd (a magad nevében is) Bori fele ezt a bakit.

Barbi konyhája írta...

De kár, hogy nem Bp-en lakunk. :(
Ne aggódj én is elég béna vagyok bicón, a forgalomba be sem merészkedem! :)

Anikó írta...

Valamikor én is tudtam bicajozni, ma már nem próbálnám, befordulnék az árokba, a gyerekem biciglijén már le se ér a lábam, nem igaz az "ha egyszer tudtál nem felejted el", dehogynem, ill. megváltozik az egyensúlyérzék, meg a súlypont - nálam ez jelentősen változott - korcsolyázni is tudtam évekig, ma már biztosan összetörném magam a jégen piszkosul:-)
Ez az ebéd dolog jópofa nagyon, de már én sem vagyok pesti:-)

Tálaló írta...

Jó ez így.Neked vannak szuper receptjeid,ők pedig bicajozni tudnak.
Képzeld milyen lenne,ha a bicajosok receptjeiből készült ételeket(főleg ha még főzni sem tudnak)Neked kellene kétkeréken házhoz vinned:))

Amúgy én szeretek biciklizni,főleg mióta vannak a Szigetközben kerékpárutak.Mi a város szélén lakunk,és leginkább kifelé tekerünk.A belvárosba nemigen mennék vele.

duende írta...

Éva: köszi szépen, Borié az érdem. :)


Juharszirup: lásd fentebb. :) És köszi szépen.


4gyerek: köszi szépen az észrevételt, írtam már Borinak, a baj csak annyi, hogy a linkek végén van egy fölösleges / jel, emiatt nem működnek.


Barbi: akkor nem vagyok egyedül! :)


Anikó: én korcsolyázni sem tudok, meg síelni sem. Mondjuk nem is vagyok egy nagy télisport rajongó. :)) A bicajt azért sajnálom, férjem nagyon szeret és nem tudunk együtt bringázni. :(


Tálaló: :))) Elképzeltem. :))
Én is szeretném, csak sajnos nem tudok és a forgalomtól való félelmem nagyobb, mint a bicajozásra irányuló vágyam. :(

Ms. Poppy írta...

A menü szuper! Vidéken hiányoznak az effajta kezdeményezések, pedig én is belenyalnék a fazekadba.:)
A bicóról meg annyit: ha egyenesen megy, onnét már csak egy kis gyakorlás, és megy a kanyar is. Ha nem, lehet segítséget kérni, aki hátulról, seprűnyéllel irányít, mint a gyerekeknél.:) A városi lét pedig nem lehet indok a nem megtanulásra.:P

U.i.: Csodaszép a ribizlizseléd, imádom!

duende írta...

Ms. Poppy: megteheted. :) Te ügyesen főzöl, sütsz, bármelyik receptemet ajánlom szeretettel. :))

Ha valaha biciklire fogok pattanni, az háromkerekű járgány lesz, kis kosárkával hátul. Az a nekem való bicaj. :))

Köszönöm és isteni is lett, mára már sokkal zselésebb, ami a fotón van, még ki sem hűlt rendesen.