2012. október 16., kedd

Ciabbatta (gyorsan)

Abban hiszek, hogy az örömteli élet apró örömpillanatokból áll, amelyek kecsesen fel vannak fűzve a bizalom, a hála, az inspiráció és a hit égősorán. 

(Brené Brown) 


Ma van az élelmezési világnap, s ezzel együtt a kenyér világnapja is.
Ezt a ciabattát már többedszer sütöm, csak eddig mindig vacsorára készült és el is fogyott, úgyhogy nem tudtam lefotózni. Eredetileg Lélekdoromboló bejegyzésében láttam meg (amihez hihetetlenül édes történetet fűzött... annyira nevettem, hogy a könnyem is kicsordult), az eredeti recept Dolce Vitáé, bár ez nem hasonlít rá, mert az enyém a gyorsított változat.
A ciabatta papucsot jelent, Olaszország egyik kedvelt kenyérféleségéről van szó. Valójában a mi zsömlénk egy variációja, mert elsősorban szendvicsekhez készítik és fogyasztják. Nagyon puha, lyukacsos a belseje, isteni finom. A mai sütésnél (mivel 2 tepsiben sütöttem a nyolc darabot) rájöttem, hogy ha kicsit magasabb hőfokon és kevesebb idő alatt ütöm, akkor puha lesz a héja is, ha viszont alacsonyabb hőfokon, és 10-15 perccel hosszabb ideig készül, akkor belül puha, kívül ropogós ciabatta a végeredmény. Sajnos pontos hőfokokat nem tudok mondani, mert lekopott az összes fokjelzés a sütőmről és már jópárszor állított a szerelő a hőfokszabályzóján is, vagyis halvány delila gőzöm sincs, mikor mit hány fokon sütök... Ex has meg saccperkábé alapon megy ez nálam. Viszont így mindig erősen az intuíciómra kell támaszkodnom, szóval minden rosszban van valami jó is... :)


Hozzávalók 8 kis papucsállatkához:

50 dkg BL80-as liszt (kenyérliszt),
2 dkg friss élesztő,
1 csapott teáskanál kristálycukor vagy méz,
0,5 liter langyos víz,
1 csapott teáskanál só.

Egy csészébe morzsoltam az élesztőt és a fél liter meglangyosított vízből 1 decinyivel felöntöttem, és homogénre kevertem benne az élesztőt, aztán a mézet is teljesen elkevertem benne. Egy nagy tálba szitáltam a lisztet, elkevertem a sóval (Én úgy szoktam megállapítani, hogy elég só van-e a kenyértésztában, hogy mikor így elkeverem, szárazon megkóstolom a lisztet. Tökéletes módszer.), majd hozzáönöttem az élesztős vizet is, és a sima langyos vizet is. Fakanállal éppencsak összekevertem. Jó lágy, nokedlitésztaszerű állagának kell lenni. Hagytam kelni, míg duplájára nőtt, aztán rétesliszttel megszórtam a tiszta konyhapultot, és kiborítottam rá a tésztát. Nehéz vele bánni, mert nagyon ragad. Kilapogattam és áthajtogattam, aztán nyolc részre vágtam. Sütőpapírral (szilikonos) bélel tepsibe tettem a hosszúkásra alakítgatott darabokat, a tetejüket finoman megszórtam rétesliszttel hogy ne nagyon ragadjanak a zacskóhoz és tiszta nylonzacsival letakarva hagytam kelni még kb. háromnegyed órát. Közben előmelegítettem a sütőt, olyan 170 fokra. A megkelt papucskákat 45 percig sütöttem (így lesz ropogós a héja). A képen az első adag látszik, az a puhább héjú széria. De nekem a ropogós héjas a kedvencem. Legutóbb próbáltunk beszélgetni vacsi közben, de nem lehetett, mert annyira ropogós volt a héja (belül meg isteni puha volt), hogy nem hallottuk egymást, csak a ropogást... Mondhatom (és párom is mondta), hogy élete legfinomabb szendvicse volt. (Konkrétan elállt a szavunk... és ismét és újfent és egyáltalán: imádom az olasz konyhát!) Hajszálvékony sonkaszelet volt benne, aszalt paradicsom, hortobágyi gulyasajt, salátalevél, kapribogyó, paradicsom, olívaolaj. Fenséges volt!
Ez a mai sütés már a sokadik, mert mindkettőnk kedvence lett.



Egy tipp: a langyos vizet több részletben érdemes a tésztához adni, mert lehet hogy elég hozzá 4,5 vagy 4,7 dl is, mert a tüskeszentpéteri liszt kicsit több vizet vesz fel, mint más lisztek. 



 

15 megjegyzés:

N.D. írta...

Gyönyörűek a ciabatták. Gratula! Jó ropogtatást hozzá. :)

N.D. írta...

nemhiába mondom, hogy ügyes vagy :)))

Mági írta...

Nem csodálom, nagyon guszta ez a "gyorsított" változat is:)
Szép estét, megyek én is nevetni Lélekdorombolóhoz:)

Hankka írta...

Gyönyörűek! :) Mentem a receptet, kipróbálós! :) Előre látom, hogy nagyfiam mennyire fogja szeretni, imádja az ilyen finom kenyérfélékkel/péksütikkel készített szendvicseket! :)

Kata írta...

Eszméletlen jól néznek ki!:)

Nea írta...

Csodaszépek! Nagyon régóta készülök rá, hogy egyszer ciabattát fogok sütni, mert nagyon szeretem, de még nem mertem vállakozni az elkészítésére, eddig csak pékségekben vásároltam. Talán most, hogy megvan a tökéletes recept hozzá, megpróbálkozom vele.

Erdokóstoló írta...

Nagyon csábítóan néz ki, még nem próbáltam sütni, de itt az ideje!

duende írta...

Köszi szépen Lélekdoromboló! :) Nélküled ez a projekt nem jött volna létre. :)


Köszönöm Mági! :)


Hankka, akkor biztosan nálatok is kedvenc lesz! :)


Köszi szépen Kata! :)

Nea: nagyon köszi! :) Nem kell félni tőle, tényleg egyszerű. Csak kicsit ragad a tészta, de azért lehet formázni... :)


Erdőkóstoló: remélem ízleni fog! :)

Szemi írta...

Gyönyörűek lettek! Pont az ilyen jellegű kenyeret szeretem én is a legjobban. :) A ropogós héjat és a puha belsőt! :)
Egyszer csináltam már ilyen gyorsított dagasztás nélküli kenyeret, az hasonló volt ehhez.
http://szemiramisz.blogspot.sk/2011/02/dagasztas-nelkuli-kenyer-gyorsan.html

duende írta...

Köszi Szemi! :) Én bevallom, mindig így csinálom a DNK kenyeret is... :)

Tálaló írta...

Valaha többször megsütöttem,aztán elfelejtettem.
N.D.-nél én is olvastam,(és nevettem).
Csak épp a ropogós héj miatt nem álltam neki.A kislány nem eszi meg a ropogós héjú pékárukat,mert felsérti a fogínyét,és amúgy is elég baja van a kibújó fogacskákkal.
De valamikor kipróbálom,hogy a felét magasabb hőfokon sütöm,és akkor ő is meg tudja enni.
Mostanában amúgy is szivesebben esszük a zsemle-és kifliféléket,mint a kenyeret.

duende írta...

Tálaló: az első sütés tényleg finom puhahéjú lett! Egy próbát megér, mert finom lágy az egész, pihe-puha. :) Fogacskákat sem bántja. :)

Roni írta...

Nagyon gusztusosak :)
Szerinted teljeskiörlésű tönkölylisztből is működne ezekkel az arányokkal?

duende írta...

Köszi szépen Roni!
Hát, nem hiszem. Ha egy péksüti vagy kenyér csak teljes kiőrlésű lisztből készül, az nagyon ragacsos, tömör marad. Ha ki akarnám próbálni, először fele-fele alapon kísérleteznék. Vagyis a fele fehér liszt lenne. Ha jól működne, lehetne esetleg emelni a teljes kiőrlésű liszt arányát.
Amúgy van egy nagyon jó kenyér szinte csak teljes kiőrlésű lisztből, Rachel allen teljes kiőrlésű magos kenyere. Ha a blog aljára mész, ott a kenyerek között megtalálod, az egy nagyon jó recept.

duende írta...

http://szellemafazekban.blogspot.hu/2012/09/rachel-allen-teljes-kiorlesu-magos.html