Klasszikus főzött piros gyümölcsleves kicsit másképpen

Ezer éves klasszikus, de van benne egy új hozzávaló, és emiatt kissé más az elkészítés módja is. Főzött eper, cseresznye, meggy, ribizli leves, de most joghurttal készítettem, és ettől olyan bársonyossá és selymessé vált, hogy "igen, akarok róla beszélni". :)) Mert így ez a leves lett a főzött gyümölcslevesek mócártja, és nem túlzok. 

A nagy 4 literes fazekamban főztem - csurig természetesen -, mert hideg gyümölcslevesből vagy vájlingnyit, vagy semennyit. A gyümölcsarányok körülbelül így vannak benne: 25 dkg eper, 25 dkg ribizli, 25 dkg meggy és 0,5 kg cseresznye. Valamint másfél tasak vaníliás pudingporral sűrítettem, és 4 dl joghurtot adtam hozzá. Cukrot, fűszereket ízlés szerint lehet tenni bele, ki mennyire édesen szereti, illetve milyen ízesítőkkel. Az enyémben van fahéj, szegfűszeg, citrom héja és leve, és narancsos menta.

A trükk a következő: ha a citrom levét és a joghurtot a legvégén adjuk a leveshez, amikor már a hidegvízfürdőben kihűtöttük, akkor nem túrósodik, hanem valami csodás selymes állagot produkál. 

Tehát: először tegyük fel a vizet a cukorral, sóval, fűszerekkel és hagyjuk felforrni. Aztán forrdogáljon még cirka 5 percig, és ekkor tegyük csak bele a cseresznyét, meggyet, epret. Hagyjuk újra felforrni (közben jó nagy lángon hagyjuk a levest), és forrás után azonnal tegyük hidegvízfürdőbe a mosogatóba. Többször cseréljük rajta a vizet, hogy hamar hűljön. Amikor már szobahőmérsékletű, adjuk hozzá a citromlevet, joghurtot és a lebogyózott ribizlit. (Igazság szerint az epret és meggyet is lehet így csak a legvégén hozzáadni, mert ezek a gyümölcsök is nagyon hamar összeesnek. Csak így kevésbé fő bele az íze.) Kóstoljuk, ha valami hiányzik (cukor, citromlé, só) pótolhatjuk. 

Abbahagyhatatlanul finom. Ha málnával készítenénk, azt is csak kihűlés után tegyük a levesbe.

fekete övesek 🌞

🌞

Úgy mozogj, mint a fénysugár:

Repülj, mint a villám,

Csapj le, mint a mennydörgés,

Egy stabil középpont

Körül forogj.

(Uesiba Morihei)

🌞 

Rózsavizes pillecukor & lokum

És ebből az a tanulság, hogy „Légy az, aminek látszanál”, vagy egyszerűbben megfogalmazva: „Soha ne képzeld magadról, hogy nem vagy más, mint ahogy másoknak tűnhet, hogy ami voltál vagy lehettél volna, az nem volt másképpen, mint ahogy az, ami lettél volna, másképpen tűnt volna nekik.”

(Lewis Carroll: Alíz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán)

Nos, a mályvacukor és a lokum (ratluk, rahát) épp az, aminek látszik a tükör innenső és másik oldalán is: cukor száz százalékban. 😏 Amitől varázslatos az az állaga, habos pillekönnyűsége.

A neten találtam ezer receptet, de mind nagyon kevésnek tűnt, ezért rögtön tripláztam. Mert bár szuperkönnyű elkészíteni, viszont fordítottan arányosan ragacsos, szóval jobb egyszer mosogatni utána. Amúgy is, üvegbe zárva időtlen időkig eláll, persze úgysem lesz rá esélye... Tehát egyből a szerintem normális mennyiségeket adom meg, vagyis egy viszonylag nagyobb adagét.

Hozzávalók:
0,5 kg kristálycukor
19 vőkanál víz (12 cl)
3 evőkanál méz
25 gr zselatinpor
10 evőkanál hideg víz (7 cl)
csipet só
75 % porcukor és 25 % étkezési keményítő keveréke a beforgatáshoz (kb. 3 púpos evőkanál porcukor és 1 púpos evőkanál étkezési keményítő)

Vágjunk két egyforma darabot szilikonos sütőpapírból, egy viszonylag nagyobb tepsi méretéhez igazodva (32-szer 21-es az én tepsim), és a tepsit béleljük is ki a sütőpapírral. Olajozzuk meg ecsettel, nehogy ráragadjon a cukor. A másik papírt is olajozzuk, az majd a cukor tetejére kerül.

Egy nagy keverőtálban a zselatint keverjük el a 10 evőkanál hideg vízzel. Nem fog feloldódni, csak összeáll, de így van jól.

A cukrot a csipet sóval, a mézzel és a 19 kanál vízzel forraljuk fel, majd forrás után hagyjuk 3-5 percig forrni, aztán apránként adagolva keverjük a zselatinhoz. Kézi robotgéppel dolgozzunk, annál lehet érezni a cukor habosodását, állapotváltozását. Lehet kisebb fokozaton kezdeni, aztán a végén már, mikor az összes cukorszirup a zselatinhoz került, a leggyorsabban verni. Addig kell keverni, míg érezzük, hogy keményedik a massza, látjuk hogy jó habos, és elválik az edény falától, illetve azt is érezni, hogy nehezebben keveri a gép, mert már nagyon sűrű. Ez olyan 3-5 perc körülbelül. Ekkor gyorsan - és tényleg nagyon gyorsan - borítsuk ki a tepsibe, kenjük szét és tegyük rá a félretett, kiolajozott sütőpapírt. Ennek segítségével egyenletesre tudjuk alakítani a cukorréteg tetejét.

Tegyük hűtőbe fél órára, s aztán ollóval vagy bármilyen kiszúró formával tetszőlegesen darabolható. Végül a darabokat hempergessük meg a cukor és étkezési keményítő keverékében.

Ízesíthetjük is, színezhetjük is. Én a folyadék egy részét kiváltottam rózsavízzel és vérnarancs aromával. S még egy dolog: ne vonja el a figyelmünket semmi a készítés alatt, mert a forró cukorszirup csúnya égéseket okozhat.

Ugyanennek az édességnek a (vega) verziója a Török- és Görögországban egyaránt népszerű lokum. Állítólag minden háznál tartanak, hogy ha váratlan vendég jönne, legyen mivel megkínálni. Nálunk sajnos nem kapható, de el lehet készíteni ezt is házilag is.

Hozzávalók: 80 dkg cukor,  1 evőkanál citromlé,  3,5 dl víz
plusz 1,5 dl víz + gránátalma leve vagy narancsé, citromé, stb... ez kb. 3 dl, 12 dkg étkezési kukorica keményítő, 1 teáskanál borkősav

Gluténmentes házi zsemlemorzsa

Vannak alap hozzávalók, amik nagyon hiányozhatnak egy gluténmentes konyhából. Ilyen például a zsemlemorzsa. És itt elsősorban nem a rántott húsra gondolok, hanem például egyes desszertekhez is elhagyhatatlan, mint amilyen a túrógombóc is. Na de a boltokban kapható gluténmentes zsemlemorzsák horror árakon vannak. (Mint minden, ami gluténmentes...) Úgyhogy én egyrészt natúr kukorica- illetve zabpelyhet daráltam le, ezek például zöldségekhez és húsokhoz használhatók. Túrógombóchoz azonban nem... Úgyhogy kitaláltam én a szerintem legolcsóbb, legegyszerűbb és házilag is előállítható morzsát.

Sütöttem egy sós piskótát, hagytam megszáradni, és ledaráltam. Én háromféle lisztből készítettem, hogy legyen színe és íze is. A csak rizsliszttel készülő piskóta nagyon sápadt nekem. 

És azért sósra csináltam, hogy lehessen húst is panírozni benne. (Ha kifejezetten csak édességekhez akarjátok használni, akkor nyugodtan lehet normál, cukros piskótát is sütni. Sok gluténmentes piskótarecept van fenn a neten.)

Hozzávalók (duplázható is szerintem, mert a száraz morzsa sokáig eláll):
4 közepes tojás
1/2 mokkáskanál só
1 teáskanál kristálycukor
1 teáskanál sütőpor
és összesen 16 dkg liszt, ebből:
8 dkg rizsliszt
4 dkg kukoricaliszt
4 dkg hajdinaliszt

A sütőt begyújtottam olyan 170 fokra. 

A lisztkeveréket elkevertem a sütőporral. 

A tojásokat beleütöttem egy nagy tálba, és a sóval, cukorral nagy fokozaton kézi robotgéppel jó habosra fölvertem. Körülbelül 3-5 percig kell verni, amíg a térfogata az ötszörösére nő, kifehéredik és nagyon habos lesz a tojás. 

Végül a lisztkeveréket spatulával óvatosan a tojáshabhoz kevertem. Szilikonos sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem a masszát, és 15-20 percig sütöttem. Az sem baj, ha kissé sötétebbre sül egy átlagos piskótánál, legalább jobban fog ízre is, színre is hasonlítani a zsemlemorzsához.

Amikor langyosra hűlt, lehúztam az aljáról a sütőpapírt, és kézzel darabokra tépkedtem, hogy könnyebben száradjon. Egy polcra tettem a papírt, amin sült, és kiterítettem rá a piskótadarabokat. Két-három nap száradás után darálható.

Az ára fele a bolti zsemlemorzsáknak. Ebből az adagból száradás után olyan 15-20 dkg morzsa lesz, de a súly nem mérvadó, mert viszonylag nagy a térfogata és könnyű. 

Az íze egyébként majdnem dettó olyan, mint a normál zsemlemorzsának.

Tipp: Ez a piskóta nagyon légies, könnyű. Darabokban megszárítva használható babpiskótának is, például tiramisuhoz.

Kölesfelfújt vörösáfonyával

Ugyanaz, mint a rizskoch, csak kölessel. Egy gazdagabb leves után tökéletes fogás.

Hozzávalók 4-6 (repetával 4, anélkül 6 embernek is bőven elég) főre:
15 dkg köles
4,5 dl tej
4 tojás
10 dkg kristálycukor
2 dkg vaj
csipet só
2 vaníliás cukor (vagy kivonat vagy por)
1 félmarék aszalt vörösáfonya (kb. 3 dkg)
1 citrom reszelt héja
+ vaj a forma kikenéséhez
kevés kölesliszt a forma kikenéséhez

A kölest föltesszük főni a tejbe kevés sóval, 2 dkg (egy evőkanál) cukorral, áfonyával, valamint a vajjal. Nagyon kis lángon főzzük fedő alatt, időnként megkeverve egészen addig, míg majdnem az összes folyadékot felveszi. Ekkor lekapcsoljuk a lángot és hagyjuk még 20-30 percig gőzölődni. Végül levesszük a fedőt, villával fellazítjuk és hagyjuk teljesen kihűlni. Közben a formát kivajazzuk, kölesliszttel behintjük (a lisztezés el is maradhat).

A tojásokat szétválasztjuk, a sárgákat felverjük jó habosra a maradék cukorral, a fehérjéket szintén habbá verjük csipet sóval. Majd a kölest a felhabosított sárgájához keverjük a reszelt citromhéjjal együtt, végül a fehérjehabbal is óvatosan elkeverjük. A formába öntjük és előmelegített, 170 fokos sütőben 30-35 percig sütjük.

Langyosra hűlve vagy lekvárral, vagy friss gyümölcsöntettel kínáljuk, mindig a szezonnak megfelelően. 

Tipp: most például készíthetünk bodzaszirupot cukorral és mézzel. Ezzel megöntözve kínáljuk a felfújtat, bodzavirágokkal díszítve.

Újburgonya leves hajdinával, mángolddal és vargányával

A gluténérzékenységben van jó is. Például olyan terményeket is megeszem, amiket azelőtt nem nagyon használtam a főzéshez. Ilyen például a hajdina. Egyszer már próbálkoztam vele, de borzasztónak találtam az ízét. Viszont legutóbb a bioboltos hölgy felvilágított, hogy talán azért, mert a pirított hajdinát kóstolhattam és azt ő is utálja. Úgyhogy vettem világosat és ez ízlik. Sokkal semlegesebb, simább aromájú, mint a sötét változata. 

Ez egy igazi nyárelő leves. Készíthetitek újkrumplival, friss vargányával vagy más erdei gombával (szegfűgombával, galambicával, erdőszéli csiperkével, bimbós pöffeteggel), újhagymával és újfokhagymával, friss zöldfűszerekkel. 

Hozzávalók 6 főre:
0,5 kg újburgonya
20 dkg mángold
2 félmarék szárított vargánya vagy 20 dkg friss vargánya
10 dkg füstölt szalonna
2 félmarék hajdina
1 közepes fej vöröshagyma (vagy egy csokor újhagyma)
6 gerezd fokhagyma (vagy egy szál újfokhagyma)
3 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj
só és frissen őrölt bors
zöldfűszer tetszés szerint: tárkony, kakukkfű, kapor, majoránna, szurokfű, petrezselyemzöld (az én levesemben citromos kakukkfű és tárkony van)
tejföl (a tálaláskor kínáljuk a leveshez)

A kis kockákra vágott hagymákat és a pörcre vágott szalonnát az olajon kevés sóval pároljuk üvegesre. Adjuk hozzá a hadinát, a felszeletelt vargányát, kisebb kockákra vagy karikákra vágott újkrumplit és öntsük fel 3 liter hideg vízzel. Sózzuk és borsozzuk. Amikor már a burgonya majdnem megfőtt, adjuk bele a középső nagy erétől megszabadított, kockákra vágott mángoldot is, és a tetszés szerinti zöldfűszereket is. Főzzük még 3-5 percig. Tejföllel, illetve kevés citromlével vagy fehérborecettel kínáljuk.

Tipp: ha nem juttok mángoldhoz, nyugodtan helyettesítsétek spenótlevelekkel.

Frittata (olasz tojáslepény)

A frittátában azt szeretem, hogy nem csak frissen-forrón jó, mint a rántotta vagy habart tojás, hanem langyosan vagy kihűlve is. Sőt. Szerintem langyosan a legfinomabb. Azt is szeretem benne, hogy míg a rántottához, omletthez, lágy- vagy tükörtojáshoz muszáj kenyeret enni, addig a frittata tökéletes kenyér nélkül is - mondjuk fejes vagy paradicsom salátával. És még azt is szeretem benne, hogy telepakolhatjuk friss fűszernövényekkel, nálam az ablakaimban már igencsak szépen nőnek.

Hozzávalók 4 főre:
6 nagy tojás

0,5 dl tej vagy tejszín
2 dkg vaj
2 evőkanál olívaolaj
só, frissen őrölt bors
25 dkg csiperke (vagy bármilyen éppen kapható vagy szedhető erdei gomba)
15 dkg főtt, füstölt tarja szeletelve (vagy bármilyen sonkaszalámiféle)
10 dkg sajt (trappista, mozzarella, friss kecske- vagy juhsajt, feta, szóval bármilyen sajt jó bele)
egy kis csokor friss fűszer
(mondjuk most éppen petrezselyemzöld, majoránna, citromos kakukkfű)

Azzal kezdjük, hogy begyújtjuk a sütőt 200 fokra. Kell hozzá egy olyan serpenyő vagy alacsony szélű sütőtál, aminek nem műanyag a nyele vagy fogója, és kellően nagy. Jobb ha vékonyabb frittátát sütünk, könnyebben átsül.

A gombát kevés olívaolajon pici sóval, borssal megsütjük, majd félretesszük egy tálkába. A tojásokat felütjük és sóval, kevés tejszínnel felverjük. Belekeverjük a gombát, a kis darabokra tépkedett sonkaszalámit és a felaprított zöldfűszereket. A serpenyőben felmelegítjük a vajat és olajat, és mikor már majdnem füstöl, beleengedjük a tojásos keveréket. Csak annyira keverjük meg az elején, hogy mindenhol egyenletesen legyen benne a sonka, gomba. A sajtot rátépkedjük a tetejére és nem kevergetjük innentől. Közepes lángon addig sütjük, amíg a tojás szilárdulni kezd körben a szélén. Ekkor áttesszük a sütőbe. Addig hagyjuk benn, amíg a teteje éppencsak remegős már.

Pizzaszerűen szeletelve tálalhatjuk forrón, langyosan, szobahőmérsékleten.

Végül is csak a fantáziánk szab határt annak, mit teszünk bele: hagymafélék is illenek hozzá, spenót vagy mángoldlevelekkel, ruccolával sem ronthatjuk el, kerülhet bele cukkini, cukkinivirág, csillagtök, padlizsán, paprika, paradicsom, szalámi, hal, kolbász, stb...

Karfiolos csirkecurry

Nem tudom megfigyeltétek-e már, hogy a karfiolokat általában úgy árulják, hogy egy csomó levelet rajtahagynak. Ami elég gáz, mert nem a használhatatlan részeket akarom kifizetni, ráadásul a torzsája és a levelek a nehezebbek. Ma akciós volt a zöldségesnél, 350-ért adták kilóját, mert a leveleik már elsárgultak, de maguk a zöldségek még szépek voltak. Nem fogyott, mert annyi ződ volt rajtuk, hogy kész bokor volt mindegyik. A kiválasztottat félig megkurtítottam, mondtam is az eladólánynak a kasszánál. Kicsit húzta a száját, de nem szólt. Hazajöttem, lemértem. Így is a fél kilós darabból 30 dkg, vagyis több mint a fele levél és torzsa volt. Azért ez annyira bosszantó. Ha mindent rajtahagyok, kétharmada lett volna amit a kukába dobok, tehát számoljuk ki: a nem túl friss zöldség így kb. 1000 Ft/kg-os áron volt. Na ezért nem vette senki.

Aztán majd megy a szemétbe, mikor már eladhatatlan lesz. És még a zöldséges fog sírni, hogy rajta maradt az áru.

Na. Minden bosszankodást félretéve, curryt főztem belőle. A receptet nem is annyira azért osztom meg, mert hűde'extra, hanem mert a jutyúbon találtam hozzá videót (amit persze nem követtem teljesen), amiben az idős indiai néni különlegesen készítette az ételt. Megpirította a vajon a karfiolrózsákat, és ezt még így nem láttam. Nagyon finom, annyira erősen kijön az íze, hogy csuda. Máskor is így adom majd az ételekhez, ha ragut készítek. A karfiolnak nem csak az íze lesz erőteljesebb, de sokkal jobban egyben is marad az ételben.

Hozzávalók 4 főre:
60 dkg csirkemell
25-35 dkg karfiolrózsa
1 teásbögrényi fagyasztott cukorborsó (kb. 10-15 dkg)
5 dkg vaj vagy ghí (tisztított vaj)

4 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj
2 csokor újhagyma zöldjével együtt
4 gerezd fokhagyma
3 evőkanál sűrített paradicsom (vagy 1 kis fémdobozos)
1 doboz kókusztej
a fűszerek:
só, frissen őrölt bors
1 teáskanál frissen mozsárban zúzott koriandermag
1/2 mokkáskanál mozsárban zúzott édesköménymag
1 csapottabb mokkáskanál fekete köménymag (nigella)
1 babérlevél
1 csapott teáskanál őrölt kurkuma
1 teáskanál őrölt garam masala
1 mokkáskanál cayenne bors
1 kicsi szárított piros chili
3 csapottabb teáskanál világos nádcukor
kb. 1 kisebb gerezd citrom leve

A húst vastagabb csíkokra vágjuk, kevés sóval átsütjük pirulásig a vaj és olaj keverékén egy magas falú, nagy serpenyőben és félretesszük egy tányérba. Aztán a kis rózsákra szedett, enyhén sózott karfiolt is megsütjük a zsiradékban, jó barnásra, s ezt is a húshoz tesszük. A visszamaradt vaj-olaj keveréken megdinszteljük a karikákra vágott újhagymát és a kis kockákra vágott fokhagymát is. Az sem baj, ha kissé karamellizálódik a hagyma, csak legyen tisztességgel átsütve. Hozzáadjuk a fűszereket, ezeket is fél percig hagyjuk sülni, közben kevergetjük a hagymát. Hozzátesszük a sűrített paradicsomot is, a kókusztejet is, és beletesszük a húst meg a karfiolt is. Hagyjuk rotyogni 15-20 percig, ha kevés leve lenne, adjunk hozzá vizet. Végül a borsót is beletesszük, főzzük még 5 percig. A végén kevés cukorral, citromlével beállítjuk az ízét. Friss petrezselyem- vagy korianderzölddel megszórva tálaljuk. Kitűnő valamilyen indiai laposkenyérrel (roti, csapati, paratha) is, vagy egyszerű főtt jázminrizzsel is. Vagy mindkettővel. :)

Ha nem akartok curryt főzni, akkor ezt a receptet nyugodtan csinálhatjátok a zöldborsó helyett karfiollal, és így, hogy a hús pirítása után a visszamaradt zsiradékban a karfiolrózsákat is jól átsütitek. (A húscsíkokat nem kell lisztezni, vagy előbb süssétek a karfiolt, aztán a húst.)

Fűszerkömény mizéria

Biztosan olvastátok már, hogy ismét csattanó maszlaggal szennyezett fűszerköménytől származó mérgezések történtek. A Nébih ugyan újfent kitette a figyelmeztetést a honlapján, de őszintén szólva, nem sokat ér.
Egyrészt, mert több tonnányi fűszer érkezik egyszerre, ami állítólag nem homogénen szennyeződött. Vagyis visszakövethetetlen, melyik zacskóban lehet maszlag, melyikben nem, hiába ellenőrzik szúrópróba-szerűen. Másrészt annyi kézenközön megy át a fűszer mire az üzletek polcaira ér, hogy alig lehet nyomon követni a származási helyet. Én több boltban is megnéztem, de például a Spár saját márkás tasakján csak annyi van írva: forgalmazza Interspár. A Luccullus fűszereken rajta van a forgalmazó, de a származási hely ezeken a zacskókon sincs feltüntetve. És sorolhatnám. Hiába írta ki a Nébih, hogy valószínűleg Egyiptomból érkezett a kritikus adag kömény, és hogy senki se vásároljon ellenőrizhetetlen és bizonytalan eredetű fűszert, nos, próbáld kinyomozni - garantáltan nem fog sikerülni, ha mégis, nyertél nálam egy Sherlock Holmes díjat. Szóval gyakorlatilag ezen információk használhatatlanok. 

fűszerkömény

Ismét arra jutottam, a modern ember nem képes józanul gondolkodni, mindent agyonbonyolít. Az információ elveszik a rendszer fölösleges útvesztőiben.

Egyszerűen annyit kellett volna kiírni, hogy őrölt fűszerköményt senki se használjon egy darabig. Másodszor a csattanó maszlagról elég lett volna egy fotó, mert azon tisztán látszik, mennyire más mint a köménymag. Vagyis ha valaki egész köményt vásárol, át tudja nézni, van-e benne datura mag. Ha nincs, használható. Ha van, kidobandó. És ennyi. A hatóság sem tudja nálad jobban, mi van a fűszeres üvegcsédben. Felnőtt vagy, át tudod vizsgálni, fel tudod ismerni. Ez a legbiztosabb és legegyszerűbb módszer.

csattanó maszlag