Kelkáposzta saláta

Te vagy a nő! Te nem vagy ember és nem közülünk való. A becézés és imádás új szavait találtuk ki érted, a halál új formáit, és szaggattuk az élet kereteit, hogy Te többet élhess. Hegyeket bontottunk le, hogy messzibb lássál. Kitaláltuk a telefont, hogy felhívhassad ágyadból a kedvesedet. Hajót csináltunk, hogy megállhass az esti szélben a jachton, lila fátylakban, kissé hunyorítva a szemed. Megépítettük a szibériai expresszt, mert hátha egyszer kedved lesz arra járni. Komoly nagy népek jogrendszert alkottak, hogy Te egyszer megtaposd. Isteneket faragtunk és hittünk, hogy érted megtagadjuk őket, s túl minden képén az Istenségnek, mellünket verve feléd tartottuk ajkainkat: Te vagy a Fény!

(Márai Sándor)

Ezt a salátát már régóta készítem, mert nagyon finom. Péter Jánosné 404 darab salátát tartalmazó kis könyvecskéjében találtam még jó tizenx éve.

Hozzávalók:
30 dkg kelkáposzta,
1 nagy alma,
15 dkg ecetes uborka,
1 nagy fej vöröshagyma.
Az öntethez:
2 evőkanál olaj (szőlőmag avgy olíva),
1 kiskanál mustár,
só,
1 kiskanál méz,
frissen őrölt bors,
pár csepp citromlé.

A hozzávalókat vékony csíkokra vágjuk, és az öntettel meglocsoljuk a salátát. Érdemes kicsit állni hagyni és összekverni, finomabb lesz. Csak egy 20 percet, aztán fogyasztható is kenyérrel vagy rizzsel vagy krumlival.

Vega rakott kel

Megértettem mennyire igaza volt don Juannak, amikor egyszer azt mondta nekem, hogy azok a praktikák, amik a tudósokat érdeklik azt segítik elő, hogy egyre bonyolultabb és bonyolultabb gépeket hozzanak létre. Nem olyan praktikák, amik az embernek belülről változtatják meg az életútját. Az elképesztő gépek, amik léteznek, vagy amiket készítenek, kulturális ügyek, olyan eredmények, amiket közvetve kell élvezni, még maguknak a gépek megalkotóinak is. Számukra az egyetlen haszon anyagi.

(Carlos Castaneda: A végtelen aktív oldala)

Most két kelkáposztás étel következik - aztán hosszú időre elfelejtem ezt a zöldségfélét. Szeretem, de már tavasziasabb étkekre vágyom.
Ezzel a rakott kellel úgy voltam - megmondom az őszintét - , hogy ha nem lesz finom, nem teszem fel. De minden várakozásomat felülmúlta, mert nagyon ízletes lett, annak ellenére hogy reformos étel. Ez most barnarizzsel készült, de fehér rizzsel is készíthető - ugyanolyan finom, és talán kicsit lájtosabb is.

Hozzávalók 4 főre:
40 dkg barnarizs,
1 közepes fej kelkáposzta,
1 nagydobozos tejföl,
1 tubus tejszínes krémsajt,
2 nagy fej vöröshagyma,
4 nagyobb gerezd fokhagyma,
1 teáskanál pirospaprika,
1/2 mokkáskanál köménymag,
1 mokkáskanál őrölt koriander,
1 teáskanál majoránna,
frissen őrölt bors,
1 teáskanál sűrített paradicsom,
só,
4 evőkanál olívaolaj.

A barna rizst sós vízben megfőztem. A kelkáposztát laskákra vágtam és az olívaolajon a fűszerekkel és az apró kockákra vágott másfél fej vöröshagymával megpároltam. Kicsi vizet öntöttem alá, miután a vörös- és fokhagyma megüvegesedett és rátettem a kelcsíkokat. (A fokhagymát vékony szeletekre vágva dinszteltem meg a vöröshagymával együtt.)
Kevés szaftja maradjon.
A tejszínes krémsajtot teljesen elkevertem a tejföllel, pici sót tettem hozzá és fél dl-nyi vizet.
Picit kiolajoztam a jénait, és a rizs felét rásimítottam. Erre jött a kelkáposzta, majd a sajtos tejföl fele. A rizs másik felével takartam be, és a sajtos tejföl másik felét ráöntöttem. A maradék fél fej vöröshagymát vékony karikákra vágtam, és elrendeztem a tetején - ezzel díszítettem. Alufóliával lefedve erős tűzön összesütöttem 1/2 óra alatt.

Túrós pogácsa

Ebédnél érezte az ember igazán, hogy itthon van az áldott hazában, az asztal a legszegényebb ember számára is megterül valahogyan e csodálatos országban, ahol mindennek más, igazibb, emberhez méltóbb íze van, mint bárhol a világon.

(Márai Sándor)

Tegnap gazdag, sűrű levest főztem, amellé készült ez a már klasszikusnak számító túrós pogácsa. De nem volt időm rendesen kiszaggatni, így most kocka pogi lett belőle.

Hozzávalók a tésztához:
60 dkg liszt,
2 dkg élesztő,
1 csapott teáskanál kristálycukor,
kb. 1 teáskanál só,
25 dkg tehéntúró,
15 dkg vaj,
2-3 dl tejföl.
A hajtogatáshoz:
10 dkg vaj.
A tetejére:
1 tojás a kenéshez,
10 dkg reszelt sajt.

Az élesztőt kb. 1 dl langyos vízben a kristálycukorral elkevertem. A lisztet egy nagy tálba szitáltam, összekevertem a sóval, hozzáadtam az olvasztott margarint, a tejfölt, a túrót és a fölfuttatott élesztőt, majd összegyúrtam. Ne legyen se túl lágy, se túl kemény a tészta. Aláliszteztem, a tetejét is megszórtam, és hagytam a tálban kelni tiszta nylonzacsi alatt egy órát.
Ekkor deszkára tettem és kinyújtottam egy centi vastagra, alaposan megkentem olvasztott vajjal, és behajtogattam. Fölülről behajtottam a harmadáig, majd az alsó részt ráhajtottam, aztán a bal szélét is behajtottam a harmadáig, és rá a jobb szélét. Alaposan margarinoztam minden hajtást! Hagytam állni 10 percet, aztán kinyújtottam másfél cm vastagra. Megint hagytam állni negyed órát, majd bekockáztam késsel a tetejét, megkentem tojással és meghintettem reszelt sajttal. Pizzavágóval kockákat vágtam belőle. Tepsikbe tettem a kis kockákat, hagytam helyet a növekedésnek is közöttük. A tepsiben is hagytam még negyed órát kelni, aztán 3/4-es lángon megsütöttem.
Nagyon ropogós, ugyanakkor vajpuha, repülős-könnyű. Isteni finom, a túrótól olyan íze van, mintha rengeteg sajt lenne a tésztájában is. Az egyik legfinomabb pogácsa.
Lehet zsírral is készíteni, jó minőségű házizsírral.




A tulipántokat Napmátkának küldöm, szülinapjára.
Isten éltessen sokáig! :)

(CaffeCup kép)

Karibi napfénycsalogató

Időnként érdemes egy-egy gyümölcsnapot is beiktatni étrendünkbe - főleg ilyenkor tavasz elején, mikor amúgy is vitaminhiányosabbak vagyunk. Véleményem szerint, a művitaminok nem pótolnak semmit. Hiányoznak belőlük azok a varázserejű enzimek, amik az élő táplálékban - a nyers zöldségekben és gyümölcsökban - megvannak. Bármit is hirdessenek a jó sok pénzt bezsebelő gyártóik...



A finom gyümölcsöket fogyaszthatjuk csak al'a natúre, vagy akinek van gyümölcscentrifugája, készíthet belőlük nagyon finom gyümölcsleveket. Akár zöldségekkel is keverve. A narancslé például isteni sütőtökkel, vagy almával és sárgarépával. Vagy céklával.
Én például nem mindig tudom megenni a gyümölcsöt csak úgy magában. Kenyeret szoktam mellé enni, szikkadtabb magos rozskenyeret. Isteni hozzá.
Akiknek nem igazán ajánlottak a nyers gyümölcsök, készítsenek belőlük kompótot. Kímélőbb így fogyasztva. Vitamintartalmuk csökken ugyan, de nem teljesen tűnik el. Nagyon finom gyümölcssalátákat is készíthetünk belőlük. Mézzel megcsorgatva, dióval, mandulával mennyei finom étkek.




Milyen gyümölcsök elérhetők most?

Ananász: segít a fogyásban és a méregtelenítésben. Zsírlebontó enzimeket tartalmaz, emellett rengeteg rostanyagot, vitamint - kalóriatartalma mégis hihetetlenül alacsony: kb. 60 Kcl van 10 dkg ananászhúsban. Magas a folsav, a kálium és a C-vitamin tartalma.

Banán: nagyon könnyen emészthető, a gyomorból rendkívül hamar kiürül, viszont telt, laktató ízű, magas kalóriatartalmú. A és E vitamin található benne, valamint az ásványianyag tartalma kiemelkedő még: vasat, foszfort, rezet, jódot, és mangánt is tartalmaz.

Narancs: gyomorerősítő, étvágyjavító, emésztést serkentő, vértisztító, immunerősítő. Nagyon magas a C-vitamin tartalma.

Citrom: Erősen méregtelenítő, tisztító hatású gyümölcs. Magas a C-vitamin tartalma. Kiváló meghűléses betegségek esetére, mézzel limonádénak fogyasztva. Gyomorerősítő hatású is.

Kiwi: ásványi sókban és C-vitaminban nagyon gazdag. Magja kiváló székrekedés ellen, nagyon jól tisztítja a beleket.

Alma: Betegségek közül a hasmenés és a cukorbetegség gyógyszere az ayurvéda szerint. Szabályozza a vese és a máj működését, az agyra is kedvező hatású. A köszvény gyógyszere is - erősen méregtelenítő hatású. Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, nyomelemeket, valamint A- és komlex B-vitamin forrás is.

Körte: magas az ásványianyag tartalma: kálcium, magnézium, kálium, jód, cink, vas találhat ebben a finom gyümölcsben. Alkalmas tisztítókúrákhoz, emellett számos betegségre is javallott természetes gyógyszer: hasmenésre, köszvényre, depresszióra, vérszegénységre, és TBC-re.

Joghurtos-fetás padlizsánsaláta

Mert csak az a jó varázslat, amelynek a földhöz is köze van, melyben a mennyei és a hétköznapi elemek szerencsésen vegyülnek.

(Márai Sándor)

Padlizsán törökösen. De hogy ne csak hideget egyek ebédre, most éppen krumplit sütöttem hozzá. De pitakenyérrel is nagyszerű.

Hozzávalók 4 főre:
2 nagyobb padlizsán,
1 fej lilahagyma,
4 pradicsom,
2 zöld húsú paprika,
2 gerezd fokhagyma,
só,
frissen őrölt bors,
1/2 evőkanál szumák,
1/2 mokkáskanál köménymag (római is lehet),
1 mokkáskanál koriandermag,
1 evőkanálnyi oregano
1 kis csokor menta,
1 csokor friss petrezselyem,
2 nagy dobozos natúr joghurt (lehet sűrű török vagy görög joghurt),
25 dkg füstölt fetasajt,
olívaolaj,
citromlé.

A padlizsánt felkockáztam, egy nagyobb serpenyőben fölhevítettem az olajat és a padlizsánkockákat jó sötétbarnásra-ropogósra sütöttem. Persze sóztam, borsoztam. Mindenképpen rendesen süssük meg a padlizsánkockákat, mert csak így lesz finom a salátánk. (A padlizsán csak rendesen megsütve jó, mikor kissé "szenes-füstös" ízt kap. A sületlen padlizsán nagyon ízetlen, szinte "nyálkás" érzetet hagy maga után, tényleg nem jó.) A hagymát vastag karikákra, majd negyedbe vágtam és nagy lángon átpirítottam a kis kockákra vágott fokhagymával együtt, a kimagozott paprikát és paradicsomot úgyszintén. Mindent 1-2 evőkanálnyi olívaolajon sütöttem.
Hagytam kihűlni langyosra, majd elkevertem a közben elkészített fűszeres joghurttal: só (óvatosan, a feta sós), menta, oregano, petrezselyem, mozsárban tört fűszerek, citromlé. A fetát is belemorzsoltam-törtem.
Ezzel a fűszeres-fetás joghurttal kevertem el a sült hozzávalókat. Hűtőbe tettem és hagytam összeérni minimum 2-3 órát. Minél hosszabban áll, annál finomabb lesz, mert a padlizsán jól beszívja a finom joghurtos öntetet.

Sebze Corbasi: Török zöldségleves

Életünk annyira gazdag eseményekben, hogy minden pillanatban rengeteg választási lehetőség előtt találjuk magunkat, bár az az igazság, hogy egyikre sem kellene jó vagy rossz lehetőségként tekintenünk, mivel minden tapasztalat önmagában mentes az ítéletektől. A tapasztalatok nem felcímkézve érkeznek, "ez jó", vagy "ez rossz". És bár megtapasztaljuk őket, nem fordítunk rájuk megfelelően figyelmet. Nem úgy tekintünk az életünkre, mint aminek iránya, értelme van.

(Csögyam Trungpa)

Ezt a levest tegnap találtam, ugyanis a Terebessen kutakodtam új receptek után. Még fogok is, mert nagyon jó dolgokat olvastam. Azt hiszem, a március a nemzetközi konyha jegyében fog nálam telni, közelebbről: a mesés arab, török konyha lesz a főszereplő.
Amilyen egyszerű ez a leves, olyan finom. Nem szép dolog a torkosság, de be kell vallanom, három tányérral ettem belőle - igaz mást nem is ebédeltem, csak ezt a finom levest. Nem lehet abbahagyni... A receptet megtartom, mert nagyon ízletes, egyszerű, olcsó és hamar elkészül. Nagyon friss, tavaszias ízű. Nekem most friss kaprom nem volt, de szárított igen - azzal szórtam meg és így is nagyon finom volt. A recept húslét ír a felöntéshez, én 2 teáskanál ételízesítőt adtam a vízhez, mert vega módra készítettem. A mennyiségeknek a felét vettem, és még így is 5-6 bő tányérnyi leves lett belőle. Egyébként jó sűrű leves, sűrűbb, mint a fotón tűnik. Miután állt egy kicsit, sűrűbb lett, mert a rizs elég sok levet felszívott.

Hozzávalók:
2 sárgarépa
4 burgonya
5 nyers káposztalevél
1 zellergumó
2 póréhagyma
1 hagyma
1 csokor petrezselyemzöldje
5 dkg rizs
2 evőkanál paradicsompüré
5 dkg vaj
2 l zöldségalaplé
1 jókora csokor friss kapor
1 kávéskanál só

Az apróbb kockákra vágott sárgarépát és zellert a petrezselyemzölddel kb. 5 percig vajon pároljuk. Felöntjük a húslével, megsózzuk, belerakjuk a kockára vágott burgonyát, felszeletelt káposztát, póréhagymát, rizst. Közepes lángon lassú tűzön főzzük készre, tálaláskor megszórjuk az apróra vágott friss kaporral.

(Necil Togay: A török konyha, Aladdin konyhája; Terebess Ázsia E-Tár)

Pórés, tejszínes burgonya csőben sütve

Nem számít, milyen korrupttá, kapzsivá és szívtelenné válhat a kormányunk, a gazdaságunk, a médiánk és a vallási és jótékonysági intézményrendszerünk, a zene akkor is csodá­latos lesz.

(Kurt Vonnegut)

Egyre nehezebb változatosan étkezni... Abban az időszakban vagyunk, mikor már nagyon unjuk a gumósokat, káposztaféléket, de még semmi kilátás a friss zöldfélékre. Nálam ilyenkor is marad és mindig jólesik: a krumpli.

Gyönyörű friss és olcsó póréhagymát kaptam a zöldségesnél, és mivel kettőnkre főzök csak, a fele került bele ebbe a finomságba. A másik feléből még nem tudom, mi alakul majd. Talán egy jó leves...

De lássuk a hozzávalókat, 4 főre:

12 db közepes burgonya,

1 egész szál póréhagyma,

2 dl tejszín,

2 dl tej,

só,

frissen őrölt bors,

frissen reszelt szerecsendió,

1 mokkáskanál gyömbérpor,

1 csokor petrezselyemzöld,

1 mokkáskanálnyi őrölt koriander,

20 dkg trappista sajt,

5 dkg vaj.

A burgonyát meghámoztam és nagyon vékony karikákra vágtam egy méretes tálba. Sóztam, fűszereztem - a petrezselyemzöld kivételével. A pórét is hozzátettem, karikákra vágva. Egy hosszúkás, tepsi formájú jénait alaposan kivajaztam. Ebbe terítettem el a pórés-fűszeres burgonyát. Ráöntöttem a tejszínt, a tejet, rákockáztam a maradék vajat és lefedtem alufóliával. Nagy lángon sütöttem fólia alatt 3/4 órán át, aztán levettem róla, hogy kicsit piruljon. Mikor már majdnem készen volt, reszelt sajttal meghintettem és rásütöttem azt is.

Frissen vágott petrezselyemzölddel meghintve tálaltam.

Én így magában ettem, nagyon finom és laktató volt, káposztasalátával. Egyáltalán nem hiányzott a husi mellé, annyira kerek, telt íze volt. A páromnak csirkemájat sütöttem mellé - azt majd böjt után teszem csak fel a blogra.

Jó étvágyat hozzá!

Grillázs és kókuszdió (VKF XXIII)

.

Megmondom őszintén, teljesen elfeledkeztem a VKF-ről. Tegnap este zizzentem rá, hogy itt a határidő, olvasva a többiek finomabbnál finomabb magos receptjeit. Igazából, nem is szándékoztam részt venni, mert megmondom az őszintét: ételekben nem rajongok a magokért. Csak úgy magukban szívesen elrágcsálom őket, vagy még kenyérfélékben szeretem a magosat.

De aztán eszembe ötlött, hogy egy valamiért viszont mindig is rajongtam: a grillázsért. Eszméletlenül szeretem! Nem vagyok édesszájú, de ha mégis rám tör időnként a cukorláz, azt a kis lengyel szezámmagos grillázst szoktam venni. Sőt. Abból mindig szokott lenni aranytartalék - no nem a Fort Noxban, csak a konyhaszekrény egyik fiókjában.

Tehát nekem egyből a grillázs jutott eszembe. Magfélék mindig vannak itthon, sokszor használom őket kenyérsütéshez. Az elhatározást tett követte, és a kis grillázshalmocskák 10 perc múlva már hűltek is...

A grillázsról egyébként elsőként egy középkori tudósításban tesznek említést, mégpedig Mátyás király és Beatrix esküvőjén kápráztatta el a vendégsereget és az uralkodópárt. A grillázstorták azt hiszem, így lettek a lakodalmak közkedvelt szereplői. Ma már sajnos csak kevesen készítik - népi kismesterséggé is vált a grillázskészítés. No nem az olyan grillázsé, amilyet én gyorsan tegnap este megcsináltam, hanem az igazi művészi munkáké. Formázható, így készülnek belőlük épületeket és különféle tárgyakat megformázó darabok. Csodaszépek, elkészítésük nagy ügyességet kíván.

A recept: fél kilogramm cukorhoz körülbelül a fele súlyú magféle szükséges. Az én grillázsomban most tökmag, napraforgómag és szezámmag van. A porcukrot kissé felolvasztottam, beletettem a magokat, a cukor karamellizálódásáig - vagyis addig míg kissé sötétarany színe lett - hagytam a tűzön. Már előtte több lapostányért megvajaztam, azokra raktam a kis lapos halmocskákat. Egyébként márványlapra szokták tenni, de nekem az nincs. Ennyi az egész. Vigyázzunk azért, a forró cukor nagyon nagyon tud égetni! Nekem mindig van kéznél igazi levendula illóolajom... mert ha jól emlékszem, a legutóbbi grillázskészítésnél alaposan megégettem a kezem...

A grillázs nagyon kedves ajándék is lehet névnapra, szülinapra. Én folpackba csomagolgattam őket, így nem ragadnak össze, és a látvány is kedves a szemnek.

Kellemes rágcsálást! :)

A másik "magféle", amit nagyon szeretek, az a kókuszdió. Úgy értem, a friss kókuszdió. Sokszor veszek, és mint minden magfélét, őt is frissen, natúran, csak úgy magában elrágcsálva szeretem a legjobban. A friss kókuszdiónak eszméletlenül finom íze van. Olajos, telt, melegédes zamat... Imádom.

Élettani hatásait tekintve: életben tarthatna akár több évig is bennünket, ha egy lakatlan szigetre tévednénk, annyira tápláló.

"A kókuszpálma a Föld egyik legjelentősebb hasznos kultúrnövénye. A tápláló, ízletes kókuszbélt frissen fogyasztják, vagy szárítva és reszelve (kopra) fűszerként használják különféle ételekhez, süteményekhez és édességekhez. A vízbe áztatott és végül kipréselt kókuszbél az ún. kókusztej, amelyet Ázsiában ételekhez adnak, vagy tejport, pépet vagy keményített krémeket állítanak elő belőle. A zsiradékban gazdag bélből világszerte ismert étkezési zsírt préselnek.

Ázsiában főzéshez is használják. A kókuszpálma minden része értékesíthető. A termések rostos köpenyéből fonalat fonnak, amely kötél, takaró, háló, táska, ruhanemű, szőnyeg és sok más termék előállítására alkalmas. A kókuszolajat a test- és hajápolásban alkalmazzák; gyógyászati olajok és szappanok alapanyaga is. A "csontos" belső héját edényként használják. A pálmanedvből, amely a megvágott virágzatokból csepeg, pálmabort, arakot, ecetet, cukrot és szirupot állítanak elő. A kókuszpálma levelei és törzse építőanyag a trópusokon."

(Forrás: Terebess Fűszerkalauz)

Svéd gombasaláta

Svéd gombasalátát akkor szoktam készíteni, mikor buli van nálunk és sok a vendég. Ilyenkor a svédasztalos megoldást szoktam előnyben részesíteni, és ha már svédasztal... hát szokott lenni rajta svéd gombasaláta is. Múltkorában sok gombát vettem, nem használtam el mindet a rizottóhoz. A maradékból lett a saláta.

Hozzávalók 4 főre:

1 kg sampion gomba,

2 közepes fej vöröshagyma,

5-8 evőkanál sűrített paradicsom,

2-3 babérlevél,

1 mokkáskanál kakukkfű,

1/2 mokkáskanál bazsalikom,

1 mokkáskanál oregano,

frissen őrölt bors,

1/2 citrom vékonyan levágott héja,

1/2 citrom leve,

só,

3 evőkanál olívaolaj,

kb. 1 teáskanál kristálycukor.

A gombát felszeleteltem, és olívaolajon a fűszerekkel zsírjára sütöttem. A hagymát negyedkarikákra vágtam, azt is hozzáadtam és kis lángon a hagyma üvegesedéséig pároltam. Ekkor hozzáadtam a sűrített paradicsomot, vizet, a cukrot, a citromlevet és héjat, a babérlevelet.

Főztem 20 percig, addig míg a sűrített paradicsom újra besűrűsödött kicsit.

Hagytam kihűlni és hűtőbe tettem pár óraára. Tálalásnál a babérleveleket, citromhéjdarabokat eltávolítottam belőle.

Az eredeti svédgombában nincs bazsalikom és oregano, van mikor úgy készítem. De ma fűszeresebb kedvemben voltam.

Gombaszezonban erdei gombából szoktam csinálni, még finomabb.

Pirítóssal felséges. Tipp: ha nincs kedvünk hidegen fogyasztani, melegszendvicsre is kiváló, jó sok reszelt sajttal. Én tegnap így ettem, és nagyon finom volt. :)