Svéd gombasaláta



A szél elért a fiúhoz, és megérintette az arcát. Kihallgatta, amit a sivataggal beszélt, mert a szél mindenről tud. Röpül a világban, sehol sem születik, és sehol sem hal meg.
– Segíts nekem – mondta a fiú a szélnek. – Egyszer benned hallottam meg a kedvesem hangját.
– Ki tanított meg téged, hogy a sivatag és a szél nyelvén beszélj?
– A szívem – felelte a fiú.
A szélnek sok neve volt. Itt sirokkónak mondták, mert az arabok úgy vélték, hogy egy vízzel elárasztott tájról érkezik, ahol négerek élnek. Abban a távoli országban viszont, ahonnan Santiago jött, levantei szélnek nevezték, mert hitték, hogy a sivatag homokját hozza magával, meg a mórok csatakiáltásait. És lehet, hogy egy olyan országban, amely az ő legelőinél is messzebb fekszik, azt gondolják, hogy a szél Andalúziában születik. A szél azonban nem jön sehonnan és nem tart sehová, és ezért erősebb, mint a sivatag. Egyszer majd fákat tudnak ültetni a sivatagban, sőt juhokat tenyészteni, de a szelet soha senki nem lesz képes a hatalmába keríteni.
– Belőled nem lehet szél – ellenkezett a szél. – Különbözőek vagyunk.
– Ez nem igaz – válaszolta a fiú. – Mialatt veled együtt jártam a világot, megismertem az Alkímia titkát. Bennem vannak a szelek, a sivatagok, az óceánok, a csillagok és minden, ami teremtetett a Mindenségben. Ugyanaz a Kéz alkotott bennünket, és azonos a Lelkünk. Ugyanaz akarok lenni, ami te vagy, mindenhová behatolni, átszelni a tengert, elfújni a homokot, amely elfedi a kincsemet, elhozni magammal a kedvesem hangját.

– A szél azt mondta, hogy ismered a Szerelmet – mondta a fiú a Napnak. – Hogyha ismered a Szerelmet, akkor a Világlelket is ismered, amely a Szerelemből fogant.
– Mit akarsz tőlem? – kérdezte a Nap.
– Azt, hogy segíts nekem széllé változni – válaszolta a fiú.
– A természet úgy ismer engem, mint minden teremtmény legbölcsebbikét – mondta a Nap. – De nem tudom, hogyan változtassalak széllé.
– Akkor hát kihez forduljak? A Nap elhallgatott egy pillanatra. Hallja őt a szél, aki széthordja az egész világban, hogy a Nap bölcsességének is van határa. Ettől a fiútól pedig, aki beszéli a Világ Nyelvét, nem szabadulhat. – Beszélj a Kézzel, aki mindent megírt – határozott a Nap.
A szél megelégedve felsüvített, és olyan erősen kezdett fújni, mint még soha.

A fiú tehát a Mindent Megíró Kézhez fordult. De ahelyett, hogy mondott volna valamit, csendben maradt, mert érezte, hogy a Mindenség is hallgat. Szívéből a Szerelem ereje áradt ki, és ő imádkozni kezdett. Úgy imádkozott, mint még soha, mert ez most szavak és fohászok nélküli imádság volt. Nem adott hálát azért, hogy a juhok legelőt találtak, azt sem kérte, hogy több üvegárut adjon el, azért sem könyörgött, hogy a lány, akit megismert, várjon rá, amíg visszatér. A beállott csöndben a fiú megértette, hogy a sivatag, a szél és a Nap is a jeleket keresi, amelyeket a Kéz írt; igyekeznek, hogy végigjárják útjukat, és megértsék, mi van ráírva arra az egyetlen smaragdra. Tudta a fiú, hogy ezek a jelek szét vannak szórva a Földön és az űrben, és hogy látszólag nincsen semmi céljuk vagy jelentésük, és hogy sem a sivatagok, sem a szelek, sem a napok, sem az emberek nem tudják, miért teremtették őket. A Kéznek azonban mindehhez megvan a célja, és csak ő képes csodákat tenni, az óceánokat sivataggá, az embereket pedig széllé változtatni. S a fiú belemerült a Világlélekbe, és látta, hogy a Világlélek részét alkotja az Isten Lelkének, és látta, hogy az Isten Lelke az ő saját lelke. És hogy így csodákat tud tenni.



A számum aznap úgy tombolt, mint még sohasem. Az arabok aztán nemzedékeken át mesélték a legendát, hogy volt egyszer egy ifjú, aki viharrá változott, csaknem lerombolt egy katonai tábort, és ellenállt a sivatag leghatalmasabb parancsnoka erejének. Amikor a számum abbamaradt, mindannyian arra a helyre néztek, ahol a fiú állt. Ekkora varázslat félelemmel töltötte el az embereket. Csak ketten mosolyogtak: az alkimista, mert igazi tanítványára talált, és a parancsnok, mert ez a tanítvány megértette az Isten dicsőségét.



(Coelho: Az alkimista)





Kókusz cica ismét megtartotta székfoglalóját. A karosszék ezennel: az övé. Én meg írhatok a puffon ülve...
Milyen jó ez a böjt. Több szempontból is. Például azért is, mert így előkeresem a rég elfeledett receptjeimet. És régen olvasott könyveimet. Az alkimista is a böjtről jutott eszembe, mert a böjti szelek nálunk is mindig fújnak. Már megfigyeltem.
A sivatag... gyönyörű. És az arab világ - mesés. Nagyon vonzódom mindkettőhöz. Gyerekkorom óta. De maradjunk a a télnél és a böjtnél.
Svéd gombasalátát akkor szoktam készíteni, mikor buli van nálunk és sok a vendég. Ilyenkor a svédasztalos megoldást szoktam előnyben részesíteni, és ha már svédasztal... hát szokott lenni rajta svéd gombasaláta is. Múltkorában sok gombát vettem, nem használtam el mindet a rizottóhoz. A maradékból lett a saláta.

Hozzávalók 4 főre:
1 kg sampion gomba,
2 közepes fej vöröshagyma,
5-8 evőkanál sűrített paradicsom,
2-3 babérlevél,
1 mokkáskanál kakukkfű,
1/2 mokkáskanál bazsalikom,
1 mokkáskanál oregano,
frissen őrölt bors,
1/2 citrom vékonyan levágott héja,
1/2 citrom leve,
só,
3 evőkanál olívaolaj,
kb. 1 teáskanál kristálycukor.




A gombát felszeleteltem, és olívaolajon a fűszerekkel zsírjára sütöttem. A hagymát negyedkarikákra vágtam, azt is hozzáadtam és kis lángon a hagyma üvegesedéséig pároltam. Ekkor hozzáadtam a sűrített paradicsomot, vizet, a cukrot, a citromlevet és héjat, a babérlevelet.
Főztem 20 percig, addig míg a sűrített paradicsom újra besűrűsödött kicsit.
Hagytam kihűlni és hűtőbe tettem pár óraára. Tálalásnál a babérleveleket, citromhéjdarabokat eltávolítottam belőle.
Az eredeti svédgombában nincs bazsalikom és oregano, van mikor úgy készítem. De ma fűszeresebb kedvemben voltam.
Gombaszezonban erdei gombából szoktam csinálni, még finomabb.
Pirítóssal felséges. Tipp: ha nincs kedvünk hidegen fogyasztani, melegszendvicsre is kiváló, jó sok reszelt sajttal. Én tegnap így ettem, és nagyon finom volt. :)

Megjegyzések

KataKonyha üzenete…
Ezer éve nem ettem már ezt a salátát, pedig hogy szerettem régen...
Az alkimista pedig tök jó könyv, rengeteg jó gondolat van benne. Emlékszem, egymás után kétszer is elolvastam.
trinity üzenete…
Rég nem készítettem, de a fotód tökéletesen felidézte az ízét.....

Az alkimista pedig lenyűgöző, mint általában Coelho mindig. Szeretem.
lucifer üzenete…
Kettő az egyben. A svédeket is, a gombát is szeretem.
Palócprovence üzenete…
Olyan régen készítettem, hogy már nem is emlékszem rá. Jó, hogy eszembe juttattad! Az idézet pedig - mint mindig - tökéletes!
duende üzenete…
Örülök, hogy mindenkinek fölsejdítettem ezt a finom salátáét! :))
napmátka üzenete…
Bizony-bizony. Nagynéném csinál időnként családi összejövetelekre, bennem meg fel sem merült még, hogy készítsek. Hogy miért nem, nem tudom. Pedig nagyon finom!
duende üzenete…
És egyszerű, Napmátka! Lencséből is el tudom képzelni.
Renata üzenete…
már az első pár szóból tudtam, hogy honnan az idézet...:)))

(a többi posztot holnap olvasom, mert indul a rakétamacska)
Renata üzenete…
a recept is vonzó!
duende üzenete…
Köszi Reni, finom is.:)
Ottis üzenete…
Hú,mióta keresem ezt a receptet, végre tudom mi a neve..egyszer ettem ilyent és azóta is vadásztam,hogy vajon hogyan készül.A leírás szerint,ez nagyon hasonlít...kipróbálom hamarosan :-)
duende üzenete…
Remélem ízleni fog Ottis! :) Én is nagyon szeretem, iseni finomság! :)
Névtelen üzenete…
Azt kellett megfigyelnem, hogyha rákeresek valamire, ami épp az eszemben jár, a te lapod találatai mindig megjelennek:) És ennek meglehetősen örülök is!:)
Névtelen üzenete…
Azt kellett megfigyelnem, hogyha rákeresek valamire, ami épp az eszemben jár, a te lapod találatai mindig megjelennek:) És ennek meglehetősen örülök is!:)
Névtelen üzenete…
Azt kellett megfigyelnem, hogyha rákeresek valamire, ami épp az eszemben jár, a te lapod találatai mindig megjelennek:) És ennek meglehetősen örülök is!:)
Nanó konyhája üzenete…
Éppen vacsira készítettem ma - a Duna mentén kivágott nyárfák tönkjén találtunk rá a sok-sok bio-laskagombára... Nyáron friss kerti paradicsomból paradicsomszúgót főztem be, nagyon jó volt most elővenni egy kisebb üveggel. Így lényegesen felgyorsult a svédgomba elkészítése, mivel az apró kockákra vágott gombát csak fűszeres, ízes lében blansíroztam. A leszűrt gombát nyakonöntöttem a paradicsomszúgóval, behűtöttem, és pirítósra kenve el is fogyott. Isteni volt...
duende üzenete…
Igen, vad gombákból még sokkal finomabb! :)