Nyárelő burgonya

.
Pénzre szükség van. Ez valóban szükséglet. De a pénz nem cél, nem lehet a cél. Házra kétségtelenül szükség van. Ez is szükséglet. Nem vagyok aszkéta, nem várom el tőled, hogy lerombold az otthonodat, és vonulj el a Himalájába. Házra szükség van - de a ház van érted. Félre ne értsd!
Ahogy elnézem az embereket, mintha az egész világ a feje tetejére állt volna. Úgy élnek, mintha a háznak lenne szüksége rájuk. A házért dolgoznak. Mintha a bankszámlának lenne szüksége rájuk - egész életükben gyűjtik a pénzt, aztán meghalnak. És sosem éltek. Egyetlen pillanatra sem volt részük a lüktető, áramló életben. Be voltak börtönözve a biztonságba, a megszokottba, a tekintélybe.
Természetes tehát, ha unatkozol. Eljönnek hozzám az emberek, és arról panaszkodnak, hogy nagyon unatkoznak. Elegük van, mókuskerékben érzik magukat, mit tegyenek?
Meg kell változtatniuk az egész életmódjukat.

Szeress, de ne vedd biztosra, hogy a nő holnap is elérhető lesz számodra. Ne várd el. Ne alacsonyítsd le a nőt feleséggé. És akkor veszélyesen élsz. Ne alacsonyítsd le a férfit férjjé, mert a férjszerep visszataszító. Engedd, hogy a férfi az embered legyen, az asszony az asszonyod, és ne tedd kiszámíthatóvá a holnapot. Ne várj semmit, és állj készen bármire. Ezt értem én azalatt, amikor azt mondom, hogy élj veszélyesen.
Általában mit teszünk? Beleszeretünk egy nőbe, és azonnal elsietünk a bíróságra, az anyakönyv- vezetőhöz vagy a templomba, hogy megesküdjünk. Nem azt mondom, hogy ne házasodj meg. Ez egy formaság. Rendben, tégy eleget a társadalom elvárásának, de az elméd mélyén sose birtokold a társadat. Soha, egyetlen pillanatra se mondd azt: „hozzám tartozol".
Hiszen hogyan tartozhatna hozzád egy másik ember? Amikor birtokolni kezded őt, ő is birtokolni kezd téged. És akkor már nem vagytok többé szerelmesek. Csak gyötritek, gyilkoljátok, megbénítjátok egymást.
Szeress, de ne hagyd, hogy a szereteted házassággá korcsosuljon.
Dolgozz - munkára szükség van -, de ne hagyd, hogy kizárólag munkává váljon az egész életed. Legyen inkább játék, legyen a játék az életed középpontja. A munka is csak egyfajta játék legyen. Dolgozz irodában, dolgozz gyárban vagy üzletben, de csak azért, hogy maradjon időd és lehetőséged játszani. Ne engedd, hogy az életed robottá alacsonyodjon, mert az élet célja a játék!
A játék azt jelenti, hogy csak a tevékenység öröméért teszel valamit. Minél több dolgot élvezel önmaga miatt, annál elevenebbé válsz. Az életed természetesen állandó veszély lesz, szűntelen kockázat. De az életnek ilyennek kell lennie. A veszély is a részét képezi.
Tudom, hogy félsz. A félelem ellenére kövesd az újdonságot, és az életed egyre gazdagabbá válik, egy napon pedig képessé válsz kiszabadítani bebörtönzött ragyogásodat.
Számtalan dolgot szalasztasz el az életben csak azért, mert nincs benned elegendő bátorság.
Tulajdonképpen nincs szükség erőfeszítésre - csupán bátorságra -, és maguk a dolgok indulnak feléd, nem neked kell közeledned hozzájuk...

(Osho: Bátorság)


Nem egy különösebben bonyolult vagy extra recept. Cukorborsó krémlevest akartam készíteni, de aztán kevésnek bizonyult hozzá a kifejtett borsó. Így köretként szerepelt - igaz, csak mellékszereplőként.


Hozzávalók 4 főre:


90 dkg újkrumpli,
60 dkg csöves borsó,
2 csokor zsenge bébisárgarépa,
1 nagy csokor petrezselyemzöld,
só,
1-2 löttyintésnyi olívaolaj,
2 dl tejszín.

A burgonyát megtisztítottam, a cukorborsót kifejtettem, a sárgarépákat csak alaposan megmostam. Egy nagy tálba vékony karikákra felszeltem a krumplit, hozzátettem a sós-cukros vízben megfőzött cukorborsót, és a kis negyedhasábokra vágott sárgarépát. (Őket nem főztem elő.) Valamint az apróra vágott petrezselyemzöldet, sót, kevés olívaolajat. Kézzel jól átkevertem, hogy a só mindenütt egyenletesen érje. Egy tálba terítettem, majd ráöntöttem a tejszínt is. Alufóliával lefedtem és sütőbe tettem. A fóliát 30 perc után levettem, és addig sütöttem, míg kissé pirosasra megsült a teteje.



Jó szaftos, gazdag köret, így egyszerű grillezett csirkemellet sütöttem hozzá.
A csirkemellről levágtam azt a kis szárnyacskát - azt a kissebb részt. A nagy darabot kettőbe szeltem és besóztam, megborsoztam. A csirkemell akkor finom grillezve, ha nem sütjük túl - mert akkor ehetetlenül száraz lesz. Emellett én mindig vajjal sütöm, kifejezetten jót tesz neki. A lényeg az, hogy akár grillserpenyőnk van, akár sima teflonserpenyőnk, jó forróra kell hevíteni és csak ekkor beletenni a vajat, valamint a mellszeleteket. (Így nem ragad a grillre.) Egy-egy oldalát 2-3 percnél nem szabad tovább sütni. És már készen is van - szaftos, omlós lesz így a húsunk.



Készíthetjük természetesen más évszakokban is fagyasztott borsóval, sárgarépával.

Megjegyzések

Dia üzenete…
Jó a bevezető!!!!!
Wise Lady üzenete…
Finom, könnyű étel. Látványos. Ilyenkor olyan finomak az új zöldségek!
Padparadsa üzenete…
Kedvem támadt kiülni egy napsütötte teraszra, grillezett csirkemellet és burgonyát eszegetni, Oshot olvasni mellé... Jó feeling! ;)
(Csak egy pohár hideg fehérbor hiányzik. De minden pótolható!)
Felhőlány üzenete…
Engem most az idézet érintett meg nagyon. :)
Kétségkívül az étel is nagyszerű a maga egyszerűségében... :))
duende üzenete…
Lányok, végtére is mindkettő táplálék! :) Az idézet is, az étel is!
Csibe üzenete…
Igazán jól esett! Mindkettő! köszi!
karamella üzenete…
Szerintem jó, ha tartozik valaki hozzám és én is tartozom valakihez. Hogy bármilyen (értsd bármilyen) helyzetben számíthatunk egymásra. Akkor is ha bántjuk egymást. Mert mindig bántjuk egymást. És ilyenkor azért fordulunk inkább el és sértődünk meg, mert a büszkeségünk nem engedi a megbocsájtást. Mert ezt arra fogjuk, h ha vminek vége és vki fontos eltűnik az életünkből, és ezt hagyjuk akkor bátrak vagyunk. Szerintem nem ebben az esetben vagyunk bátrak. Ekkor gyávák vagyunk és a kevésbé bár így is igencsak fájó opciót választjuk, miközben megelégedve konstatáljuk, h bátorságunkban közelebb kerültünk belső ragyogásunkhoz.. És igen. Közelebb kerültünk. Csak nem a ragyogáshoz, hanem ahhoz az egónkhoz amit Osho is annyira szeretne közönbösnek tudni... Olyan dolgokat csináltam Osho "buzdítására" ami nemhogy felszabadított, épített, feltöltött, stb hanem elvette a legfontosabbat.. Az igaz, h most legalább már tudom mit tartok fontosnak. Bár mind hiába. Sikeresen elveszítettem..
De lehet h én látom rosszul..
duende üzenete…
Karamella:

Osho nem erről beszél szerintem. Hanem arról, hogy a másikra nap-mint-nap friss szemmel nézzünk. Hogy ne vegyük magától értetődőnek a jelenlétét, hogy ne váljon a másik számunkra egy megszokott "bútordarabbá", akit ugyanúgy birtokolhatunk, mint a házunkat vagy autónkat vagy más egyéb tárgyunkat. Osho arról beszél, hogy ne tárgyasítsuk a másikat. Ugyanis hajlamosak vagyunk birtokolni és a birtoklás tárgyasít.
Ami azt jelenti, hogy egy idő után már nem is nézünk a másikra - azt hisszük, ismerjük. Unalmassá válik számunkra mert nem fedezzük fel a lényét újra és újra. Változatlannak hisszük, megszokottnak és unalmasnak. Hiszen "csak" a férjünk vagy "csak" a feleségünk...
Az, hogy a másik nem tartozik hozzánk atombiztosan - vagyis hogy a másik szabad ember, az nem zárja ki egyáltalán azt, hogy Te belül igazán elköteleződj a másik felé. A kettő csöppet sem üti egymást - sőt.
Ha a másik el akar menni az életünkből - megteheti. Hiszen szabad lény, nem a mi fennhatóságunk alá tartozik az élete. A másik emberi lény mielőtt találkozott volna velünk, akkor is szabad volt. Míg velünk van, akkor is szabad, s végül szabadságában áll továbbmenni is.
Bianka üzenete…
Csodás, kellemes finom étel