Konfitált császárhús

.

Valahogy úgy kéne élnünk, hogy minden imádság legyen az életünkben. Az imádság az imádat. Az ember egyszerűen szereti azt, amiben él. Szereti hogy most van itt a Földön, mikor a legnagyobb szükség van rá. Szereti azt, hogy találkozik olyan emberekkel, akikkel tudják egymást emelni. Ezek olyan csuda dolgok... és mindig meg lehet találni a szépséget az életben. Csak hozzászoktunk, hogy állandóan nyavalygunk.

(Géczy Gábor)




Nálam a kerti zöldségek megjelenésétől késő őszig tart a hidegkonyha uralma. Annyira szeretem a kerti újhagymát, fejes salátát, uborkát, no és a paprikát, paradicsomot (meg a gyümölcsöket) - hogy ilyenkor sok kenőke készül, illetve néha sültek, pástétomok ezekhez a roppanós, friss zöldségekhez. Felvágottakat egyáltalán nem eszünk, újabban sajnos szalonnát sem, mert egész egyszerűen nem lehet kapni normálisat. Mind gyorsélelt, tiszta nyers - egyszóval ehetetlen. Sajnálom szegény állatokat, mert nagy tiszteletlenség a húsukat ilyen barbár módon leértékelni...

A konfitált hús nagyon régi találmány. Emlékszem nagyanyámnál a spájzban volt több nagy zsírosbödön is. Az egyikben mindig lesütött hús is volt - ő így hívta. A lényege ennek az, hogy a nagyon lassan sült húsból kimegy minden víztartalom. Így ha teljesen ellepi a zsiradék, nem romlik meg. Tehát ez a másik fontos elem: a zsiradéknak teljesen el kell lepnie a húst. Ezzel a módszerrel tartósították a hús egy részét. Bármikor ki lehetett venni belőle, akár zsíroskenyérre kis cafatkákban, akár serpenyőben újra átsütve valamilyen körettel fogyasztva. Konfitálhatunk kacsa és libahúst is. Én a sertéshúsért vagyok oda bevallom. A császárhús pedig az egyik legízletesebb. Konfitálásra szerintem kifejezetten alkalmas, nagyon ízdús, porhanyóspuha megsülve. Olívaolajban is konfitálhatunk, akár zöldségeket is, halat is, vagy pl. fokhagymát.
A sütést végezhetjük sütőben is, vagy a tűzhelyen is. Tűzhelyen akkor, ha van annyira kis lángunk, hogy a zsír hőfokát olyan 80-85 fokon tudjuk tartani. Ha nem, akkor inkább a sütőt válasszuk. A konfitálás lényege táhát az, hogy olyan hőmérsékleten sütjük a húst, amin nem bugyborékol, forr, de lassan-lassan gyöngyözve mégis sül. Jó 3-4-5 órán át kell sülnie a húsnak, a súlyától függően. Ha kis darabot készítünk elég a 3 óra is, ha nagyot, kell az 5 is. A lesütött hús zsírja nagyon finom, ízletes kenyérre kenve. Érdemes jól fűszerezni, rétegesen. 


Hozzávalók:

80 dkg császárhús,
1 nagy fej vöröshagyma,
5 gerezd fokhagyma,
só,
10-12 szem egészbors,
6-8 szem szegfűbors,
1 mokkáskanál egész köménymag (elhagyható, én viszont nagyon szeretem),
1 mokkáskanál pirospaprika,
3-4 babérlevél,
1 kis ágacska rozmaring,
körülbelül 60 dkg zsír.

A lábos aljára kentem zsírt. Tettem egy réteg hagymakarikát, pár félbe vágott fokhagymagerezdet, borsot, szegfűborsot, egy babérlevelet rá, és erre a besózott, 1 cm vastagra szeletelt császárhúsdarabokat. Megint egy réteg hagyma és fűszerek, megint hús, megint fűszerek, megint hús. Fedőt tettem rá és lángelosztóra és nagyon kis lángra föltettem sülni. Akkor jó, mikor elkezd megváltozni a hangja. Lehet hallani, hogy másképp "serceg", másképp sül és az illata is megváltozik. Én a végefelé levettem a fedőt róla, hogy a víztartalom el tudjon illanni. Ennek a kis mennyiségnek elég volt körülbelül 3 - 3,5 óra sülés.




A zsírban hagytam kihűlni, aztán hűtőbe tettem. Valójában ha lenne jó hűvös kamra, ott tárolva lenne az igazi.
Zsíros bödönben. Ahogy nagyanyám is tartotta.

Apropó, a képen látható remek kis virágládámról - ami most éppen zsíros bödönné avanzsált, de kenyeret is szoktam benne sütni - jut eszembe: most hétvégén Zalaegerszegen a Skanzenben Keramikus Találkozó és Vásár lesz. Ha erre jártok, ne hagyjátok ki. Szépséges étkészleteket, sütőtálakat, csészéket, fazekekat és sok-sok minden egyéb konyhai edényzetet lehet venni. Egyedi darabok és álomszépek mind. Nekem egy kísértéssel ér fel ott körülnézni... :)

Megjegyzések

chriesi üzenete…
Mmmm isteni!!!
Anikó üzenete…
Imádom,imádom ami zsír, és sült, és hagymák,hozzá a zöldségek. A mezei zsíroskenyeret is nyáron kovászos ubival, csak úgy.
Annyira guszta lett a tiéd, csorog a nyálam, megyek is ebédelni, mert itt halok meg:-))))
Anikó üzenete…
Ja, és az én nagymamámék is a háború alatt, egy éjjel a legnagyobb titokban disznót vágtak /azért titokban mert elvitték volna,mármint a disznót, mivel repülőtér közelében laktak,frekventált területnek számított, harcoltak a birtoklásáért rengeteget, többször is átment a front a fejük felett, hol oroszok jöttek, hol németek. Szegények kész csoda, hogy megúszták élve, szóval ők is azt csinálták, hogy az összes húst lesütötték, nagy bödönökbe rakták, rá a zsírt, amikor megdermedt jól becsomagolták és leásták a kertben a földbe. Igy mindig volt mit enniük valamit, nem romlott meg és nem vitték el, mert nem találtak semmit:-)))))
Anikó üzenete…
Az az igazság, hogy nekem van egy
2l-es kis piros zsírosbödönöm, szoktam venni zsírt, felolvasztom, 2 gerezd fokhagymát kicsit megkapatom benne és úgy szűröm bele a bödönbe,ha főzéshez kell, vagy csak úgy egy kis kenyérre, isteni finom, de télen ritkán szoktam zsírszalonnát is kisütni,a tepertő és zsír miatt is. Egyébként olajjal, vajjal főzök, de ha olyan az étel, ami megkívánja akkor zsírral is:-))))
Na, most már tényleg befejezem:-))))
Tálaló üzenete…
Ahogy olvastam,hogy miként kell sütni,esküszöm éreztem a számban az ízét...
Nekünk van isteni házi szalonnánk,alig várom,hogy frissen szedett paradicsommal ehessem.

És hát a szellemi táplálék:megint sikerült nagyon elgondolkodtató idézettel indítanod.
margoo üzenete…
Ez a bejegyzés egy telitalálat! Nagyon tetszik már az idézet is! Az már maga egy imádság :)) Megtalálni az embereket, akivel egymást emeljük! Szenzációs jó dolog!
Na meg persze a császárhús! Az is igaz, amit a húsokról írtál! Nekem szerencsém van, már disznót is nevelhetek! És tényleg a lesütött hús! Mi is így csináltuk itt békésben..Meg nagyon tetszik, h a zöldségekhez keresed a kenőkét, húsokat, nem fordítva! Ez annyira jóóó! :o))
Bianka üzenete…
Csábító
Ritmus üzenete…
Én is elgondolkodtam az idézeten..Telitalálat, valóban!!! És a képeid, csudaszépek!!!
Thrini üzenete…
Mikor kicsike lányka voltam még nem volt fagyasztóládánk, és anyukám ugyanígy tartósította sült húsokat. Pl. az oldalast is, és tényleg a császárhúst. Nagyon finom volt.

A tavaszi hidegkonyhai falatokkal úgy vagyok, mint te. Nagyon kedveltetik magukat.
Ma kerti munkán voltam délután, sajnos már főzni nem tudtam, így házi szalámit, füstölt házi sonkát ettem friss, ropogós paprikával. Nagyon jól esett. Pár nap múlva már tudok felhúzni hagymát is, az lesz ám az igazi! :)
duende üzenete…
Chriesi: :) Bizony az. :)


Anikó: Hasonlóképpen én is. Általában olajjal és vajjal főzök, de pörkölteket és hasonlókat zsírral. Nekem is van egy kis piros zsírosbödönöm, de ez annyira kis menyniség (bár kettőnknek még így is sok), hogy nem akartam a bödönbe tenni. És én is szoktam kisütni zsírszalonnát, de csak olyan 60-80 dkg-ot egyszerre. Lassan fogy, ha csak két fős az asztaltársaság. :)


Tálaló: :) Ma reggeliztem belőle, pedig sosem szoktam. :))
Köszi, egy előadásban hallottam, onnan írtam ki.


Margoo: Köszönöm szépen! :)
Jé... tényleg. Mindig a zöldségekhez keresem, de eddig fel sem tűnt! :)) Na és majd a paprika-paradicsom szezon. Az a gyengém. Egyszerűen imádom. A roppanós friss kerti paprikáért és a napon beért finom, ízletes paradicsomért bármit megadnék. Számomra a világon a legfinomabb ízek ezek, semmire nem cserélném. A bélszín, libamáj semmi, de a friss kerti paprika és paradicsom... maga az éden.


Ritmus: köszi szépen. :)


Thrini: mindig bebizonyosodik, hogy a régiségben nem voltak buták az emberek. :) Érdemes visszanyúlni sok jó ötletért-módszerért.

Azt elhiszem! Jó annak, akinek van házi szalámija, és egyéb finomsága!