Aphrodité asztala - VKF 34. - Kiírás

.


"Édesanyám!
nem perdül a rokka, olyan
szakadós ma a szál! -
vágy nehezül rám;
mert a sudár, szép Aphrodité letepert!
szerető, szerető
kell ma nekem!"

(Szappho: Töredék, Radnóti fordítása)

Nohát... Kiválasztottam a témát: sok ötlet közül az egyetlen egyet. :)
Mivel a 34. VKF éppen május hónapra esik, s ez a hónap a szerelem és vágy ideje, ezért Aphrodité istennőt hívtam segítségül. Az Ő uralma alá tartozik az évnek e legszebbike - választásom így az afrodiziákumokra esett.
Aphorodité asztala - így hangzik a hivatalos cím. Olyan ételeket, italokat várok tőletek, amelyek vagy fűszerben, vagy alapanyagukban afrodiziákumot, vagyis vágykeltő összetevőt tartalmaznak.
S mivel Aphrodite istennő a kreativitás istennője is, ha épp megszáll benneteket az ihlet és vissza nem tartható íráskényszer tör rátok, verseket, kis novellákat is kanyaríthattok a pályaművek mellé.

Aphrodité istennő a szépség és szerelem istennője. S mint ilyen, képes az átváltoztatásra - varázserejű istennő. Mágikus hatalma képes az élettelen anyagot, élettelen-szoborszerűvé mumifikálódott emberi lényt élő, izzó lényeggé változtatni. Ihletet ad és szenvedélyt, az élet tüzét. Múzsa és szerető, lánglelket kölcsönző erő. Mindannyiunkban jelen van. Ha nem is állandóan, de időről-időre átlényegülünk hatalmának hatására.
Ő képviseli a szabadságot, az alkotóerőt, a sebezhetetlenséget, a választás erejét és a változtatásra hívó szót.
Mikor Ő ural bennünket képesek vagyunk a józan ész fölé emelkedni, túllépni hétköznapi életünk korlátain. Kapcsolataink, munkánk ilyenkor nem érdeken, hanem a szív szenvedélyének választásán alapulnak. Ilyenkor nem gondolunk a jövőre, hanem megéljük a pillanat varázsát. Minden mélységével, vágyával és szenvedélyével együtt. Aranyként izzunk, különlegesnek, szépségesnek érezzük magunkat is, és mindenkit, akit az Istennő magnetikus vonzása köreinkbe csábított. Eltűnik a földi nő, s megszületik bennünk az Istennő - Aphrodité. A ragyogó, a szépséges, a vonzó, az alkotó.
Aphrodité ideje a termékenység időszaka, életünk legszebb és legőrültebb pillanatainak drága kincse.
Ő ural bennünket, mikor valamit mélységesen megismerünk - mikor behatolunk a dolgok leglényegébe - mint egy szerelmeskedés során. Olyan közelséget, szavak nélküli tudást ad, amit sosem felejtünk, mert amellett hogy extatikus élményt nyújt, szó szerint átalakítja egész lényünket, s a másik lényét is. Legyen az egy ember, egy eszme vagy egy művészi alkotás.
Az Istennő épp ezért a kapcsolataink ura is. A kommunikációé, ami kitágít, behatol, elegyít, új életet fakaszt. Aphrodité a virágzás maga, az élet csúcsponton való megnyilvánulásának gyönyörű tánca.
Aphrodité az álmok hordozója is, lévén múzsa természtű. Sokszor szeretnénk változtatni, sokszor szeretnénk átlépni saját határainkat és korlátainkat... És mégis... sokszor saját erőnk, saját álmaink kevésnek bizonyulnak. A másik válhat ilyenkor az álmaink hordozójává - hiszen a szeretet, a szerelem szemével tekint ránk, s mi ettől erősnek, gyönyörűnek és legyőzhetetlennek érezzük magunkat. Aphrodité hatalma testesül meg ilyenkor - akkor, mikor van legalább egy ember, aki a szeretet bátorító és inspiráló szemével néz ránk. Csodának lát minket, szépségesnek és különlegesnek. Varázslat ez bizony, nagynagy mágia - ez az alkímia.
Talán e pályaművekben megmutathatjátok nekünk a Másik Feleteket is - akit nem látunk, mégis ott van a háttérben, kitartásával, támogatásával és szeretetével. Becsüljük meg! Kicsit mutassuk meg Őt is. A Férfit! (Nem kötelező, hiszen az Istennő szabad!... de....... szerelemes!:) )
Aprhrodité szemével látni egy csoda. Mert a leghétköznapibb dolgokat is, amik mellett máskor észrevétlenül elmegyünk, gyönyörűnek, megismételhetetlennek és ragyogónak látunk. Egy kis virág szépsége, egy felhő alakja, egy fűszer illata, egy gyümölcs alakja és színe mind-mind isteni minőséget, szentséges szépséget hordoz.

A főzés, a gasztroblogírás az Istennő alá tartozik. Elképzelhetetlen az Ő hatalma nélkül: szenvedély, széplátás kell hozzá. Minden alkotómunka ehhez az egyszerre félelmetes, egyszerre lenyűgöző istennőhöz rendelt.
Hiszen hogy is lennénk képesek egy egyszerű zöldségről vagy gyümölcsről ódákat zengeni Aphrodité nélkül?! Ó, sehogy. A májusi bodza vagy akácillattól bódulatba esni míly csodás - az istennő érzékenysége jelenik meg bennünk ilyenkor.
Eggyéválást élünk meg a Földanyával, a Természettel, minden lénnyel. A Nagy Egyesülés - ez az evés. A főzés öröme pedig Aphrodité kreatív termékenyítő erejét hordozza.
Nem ragozom tovább... Legyetek szerelmesek! Legyetek szépek, érzékenyek, alkotók! Azok vagytok így is, tudom! Csak... fokozzátok! :)

Aphrodité legyen Veletek! :)

(duende)

És a hivatalos rész.

A Vigyázz, Kész, Főzz!!! nem verseny. Hanem a kreativitás öröme. Bárki pályázhat, nem csak gasztoblogírók, hanem "amatőrök" is, akik lelkesek és szeretnének részt venni a játékban. Nincsenek vesztesek, csak győztesek. Hiszen összefoglalva egy helyen, sok jó receptet megtalálhattok.
Akik nem pályázhatnak: hivatalos, hivatásos személyek.
A pályaműveket a szellemafazekban@gmail.com e-mail címre kérném május 16.- ára (vasárnap) legkésőbbre. Egy-két napos csúszás belefér még.

VKF staféta

.

Limarától - nagy köszönettel - megkaptam a VKF stafétabotját. Örömmel vettem részt a kiírásán, mert a gabonafélék nekem is a szívem csücskei. Bár Limarát messze meg sem közelítem ha finom kenyerekről, péksüteményekről van szó! :)

Eddig fantasztikus témák és pályaművek születtek, igyekszem én is valami érdekeset és inspirálót kitalálni. Ötleteim már vannak, de még nem választottam és még gondolkodni szeretnék egy kicsit rajta. Ma este, éjszaka lesz rá módom és lehetőségem. Holnap jövök az új témával reményeim szerint.

Lehet hogy megint kalapból kell húznom?! :) Már ezer ötlet jár a fejemben... :)

Árpagyöngyropogós VKF 33.

.

József Attila

`József Attila`, hidd el, hogy nagyon szeretlek, ezt még
anyámtól örököltem, áldott jó asszony volt, látod, a világra
hozott
Az életet hiába hasonlítjuk cipőhöz vagy vegytisztító
intézethez, mégiscsak másért örülünk neki

Naponta háromszor megváltják a világot, de nem tudnak
gyufát se gyujtani, ha igy megy tovább, nem törődöm vélük
Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz, hogy
bennetek lakik, az bizonyos
Minden reggel hideg vizben fürdetem gondolataimat, igy
lesznek frissek és épek
A gyémántból jó, meleg dalok nőnek, ha elültetjük a szívünk alá
Akadnak olyanok, akik lovon, autón és repülőgépen is
gyalog vannak, én a pacsirták hajnali énekében heverészek,
mégis túljutottam a szakadékon
Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan
őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.

1925. ápr. [?]

(József Attila)

Limara VKF kiírása jókor ért utol. Húsvét után ugyanis visszatértem a növényevéshez. Két évig voltam vegetáriánus anno pár évvel ezelőtt, s most ismét fűevő lettem. A szervezetem erősen tiltakozott a húsevés ellen - ez van. Másképp vagyunk összerakva, mindannyiunknak egyedi a teste. Az enyém úgy tűnik, kiveti a húst. Nem esik jól, pedig szeretem... Ettől függetlenül főzök húsos ételeket is, hiszen a férjuram szereti és bírja is.

Gabonák közül nekem nagy kedvencem a gersli vagy árpagyöngy vagy hántolt árpa. Sokkal jobban szeretem, mint a rizst például.
Tegnap este már tudtam, mit fogok főzni ma ebédre: egy jó krumplifőzelékre áhítozom. Nagyon szeretem és régen volt terítéken. Ezért most az árpagyöngyből egy hagyomásnyos fasírt ízesítésű ropogóst készítettem. Nagyon finom lett!
Kitűnő feltét ez bármilyen főzelékhez. De nagyon finom zöldsalátákkal, vagy majonézes krumplisalátával is.

Hozzávalók 4 főre:

35 dkg árpagyöngy,
2 zsömle,
3 kisebb vagy 2 nagy tojás,
só,
1 nagy fej vöröshagyma,
2 gerezd fokhagyma,
2 evőkanál paradicsomszósz (vagy 1 teáskanál sűrített paradicsom),
frissen őrölt bors,
2 teáskanál pirospaprika,
1 csokor petrezselyemzöld,
zsemlemorzsa,
olaj a sütéshez.

A nagy fej vöröshagymának a felét apróra kockáztam és kevés olajon pici sóval üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a megmosott gerslit is és felöntöttem dupla menyniségű vízzel. Kicsit sóztam is. Fedő alatt kis lángon Puhára főztem. A dupla mennyiségű vizet teljesen magába szívja, csak hagyjuk fedő alatt a láng lekapcsolása után még 20 percre.
A főtt árpagyöngy felét én robotgépben jól megdaráltam, aztán visszatettem a többihez.

Mikor a gersli kihűlt, bekevertem fasírtnak. Fűszereztem apróra vágott vöröshagymával és reszelt fokhagymával, sóval, borssal, pirospaprikával, paradicsomszósszal. Frissen vágott petrezselyemmel. Adtam hozzá vízbe áztatott majd kinyomkodott zsemlét, 3 tojást. Nagyon jó állaga van, könnyű formázni. Zsemlemorzsába forgattam, aztán bő olajban, közepes lángon pirosra-ropogósra sütöttem.

Az alap árpagyöngymassza ízesíthető másképpen is, akár úgy is, mint a falafel.
A gerslit teljesen úgy főzhetjük, mint a rizst. Akár bő vízben, akár úgy, ahogy én most csináltam. Hamar megfő egyébként, minden más híreszteléssel ellentétben.
Köretként is nagyon finom, egyébként rizshelyettesítő. Mert sok helyen gerslivel készül a töltött káposzta is, a hurkafélék vagy a sólet is.
Bele szoktam egyébként főzni vegyes zöldséglevesekbe is, tészta helyett.
Ó, és igen. Hát a folyékony kenyér, a sör is árpából készül! :)

Árpa - Hordeum vulgare

Eredete

- Az árpa - a búza mellett - az egyik legősibb gabonafajta, már Kőkorszaki leletekben is találkozhattunk vele.
- Az árpa (Hordeum Vulgare L.) géncentruma a termékeny félhold vidéke, de Eurázsiában igénytelensége és nagy hőtűrőképessége miatt, már az újkőkor óta termesztik.
- Nagyon régi kultúrnövényünk, termesztéséről már Kr. e. 7000 környékéről is vannak adatok.
- Fő terméknek számított Egyiptomban a fáraók ideje alatt, az ősi Görögországban és Rómában, a Szentföldön a bibliai időkben és Tibetben is. A régi egyiptomi emlékeken 6 és 4 soros árpa található, kovásztalan tészták és lepények készítéséhez használták.
- Megbecsülését mutatja, hogy az i. e. II. században Kínában a rizs, a búza, a füge és a szójabab mellett az ötödik szent növény volt.
- A Közel-Keleten az Új-testamentum korában az árpa volt a legfontosabb gabonaféle. Ebből készítették a kenyerek java részét és a kását, alapélelem volt a bibliai ember számára.
- A toklászos kétsoros árpát (Hordeum vulgare subsp. distichum Zoh.) Belső-Ázsiában éppúgy ismerték, mint a Kárpát-medence őslakói; árpa szavunkat és a növény kultúráját hoztuk magunkkal. Pécsről XI. századi árpa-leletünk van.

Hagyományai

- A mítosz szerint Demeter a gabonatermesztők Istennője, azt kérte az emberektől, hogy árpával mutassanak be áldozatot neki.

- Platón leírja, hogyan választották az emberek az eszményien pompás árpát, legfőbb táplálékul.

- Már 6000 évvel ezelőtt olyan táplálék hírében állt, mint amely a legtöbb életerőt adja. Ennek bizonyítéka, hogy testük építésére, kondíciójuk növelésére a gladiátorok is rendszeresen fogyasztották.
- Később megfigyelték – főleg Közép-Keleten -, hogy azokon a tájakon, ahol az árpa, akár gabona, akár liszt formájában főételként szerepel, ott kevés szívbeteg van. !!!!!! Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az árpa jót tesz a szívnek, s ezt a mai kutatások is igazolják.
- A néporvoslás kiváló „ gyógyszerészeti csomagnak” tartja az árpát, mely segít elhárítani a székrekedési bajokat, sőt a rákot is távoltartja.
- A nyugati medicina atyja, Hippokratész az árpalevest ajánlotta az egészség és a vitalitás visszaszerzésére, azt mondta, hogy segít az egyes betegségek által legyengített erőnlétet visszahozni.
- Hegyi beszédében Jézus – az „utolsó vacsorán” – árpakenyeret osztott szét.

- Az áldozati ostya, amelyet a mise során a pap megszentel, majd kiosztja a gyülekezetnek, azért kerek és lapos, mert az őskeresztények kovásztalan árpakenyeret készítettek.

- Jelenleg a kovásztalan árpakenyér készítése néhány, Nepálban és Tibetben élő ázsiai népcsoportra korlátozódik, valamint ez a gabonaféle képezi az északnyugat-afrikai berberek táplálkozásának alapját.
- Az árpa, a hideg mérsékelt öv legősibb és ma is legfontosabb gabonaféléje, származási helye Tibet. Itt az árpaszemeket homokkal összekeverve forrósítják, majd kiszitálják, megmossák, a napon megszárítják, végül lábbal addig tapossák, míg leválik a héja. Úgy tartják, hogy az így pirított és őrölt árpa, hidegen fogyasztva, fizikai erőt ad.

Összetétele

- Az árpa igen gazdag keményítőben, fehérjékben, cukrokban, vitaminokban (A, B _1, B ₂, B ₅, B _6, E) és ásványi anyagokban (kalcium, kálium, foszfor, szilícium, vas), azonban nátriumban szegény.
- A kovasav tartalma is magas.

Élettani hatásai
- Az árpa a szervezet számára nagyon könnyen emészthető és igen tápláló, kellemes, szelíd ízű gabona.
- Számos olyan, kedvező hatással rendelkezik, amely megszokott táplálékainkra sajnos nem mindig jellemző. A teljes árpa gazdag nyomelemekben: káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort tartalmaz - méghozzá kétszer annyit, mint a barna rizs - mindezek pedig elengedhetetlenek a normális szív és agyműködéshez.
- Az árpa rendszeres fogyasztása segít megelőzni a székrekedést, javítja a bélműködést, így csökkenti a bélproblémákat.
Pl: izraeli orvosok 19 olyan krónikus székrekedésben szenvedő páciensen próbálták ki az árpaliszt hatását, akiknek mindig hashajtót kellett szedniük. A páciensek naponta háromszor kaptak árpalisztből készült süteményt 4 héten keresztül. Egy sütemény élelmi rosttartalma 7-8 g volt. Az eredmény rendkívül figyelemreméltónak bizonyult:
- 15 személynek rendeződött a székletürítése,
- 12-nek a puffadása,
- 10-nek a hasi fájdalma,
- 14 páciens örökre „elfelejtette” a hashajtókat.
- Megfigyelték, hogy azokon a tájakon, ahol az árpa, akár gabona, akár liszt formájában főételként szerepel, ott kevés szívbeteg van. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az árpa jót tesz a szívnek, s ezt a kutatások is igazolták.

- Az árpa ß- glükán-tartalma figyelemre méltó mértékben csökkenti a vér koleszterinszintjét. Ezt tudományos kísérletek igazolják.
Pl: egy vizsgálatban több héten át naponta háromszor „árpás” ételt adtak a vizsgálatban résztvevőknek és a vér koleszterinszint 15%-os csökkenését tapasztalták. Csak a teljes őrlésű árpaliszt hatásos.

- Az árpa étel fogyasztása a szervezeten belül a sejtépítést is serkenti.
A manapság oly széles körben elterjedt kötőszöveti gyengeség (ami a rossz testtartással párosul) és a porckorong-elváltozások bizonyos mértékig gyógyíthatók, sőt megelőzhetők, ha a gyermek idejekorán kap árpa eledelt. - Gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően jól alkalmazható bélrendszeri, vér- és légzőszervi gyulladások megelőzésében, gyógyításában.
- Méregtelenít, ásványi anyagokkal tölti fel szervezetünket, erősíti a csontrendszert.- Nyugtat, tonizál (máj, szív, idegrendszer).
- Hatékony vizelethajtó, s egyben kiváló lúgosító is.
- Kiváló szabadgyökfogó (a szabadgyökök felelősek többek között a szervek elöregedéséért is).
- Kiválóan alkalmas betegkosztnak, gyógyító hatása a belektől a mellkasig terjed. Könnyű emészthetősége ideális étellé teszi kisgyermekek, idős, legyengült szervezetű, beteg emberek számára ( roboráló hatás).
Az árpának ez a tulajdonsága ősidők óta ismert tény. Az árpa-nyákban találhatók a fontos életerőt adó elemek.
- Foszfortartalma alapján ajánlható mindazoknak, akik szellemi munkát végeznek, legyen az idegi vagy stressz okozta megterhelés.
- Emellett megnyugtatóan hat az idegrendszerre és vízhajtó hatású is egyben.
- Mivel fehérjében igen gazdag, ezért fogyasztásakor a vesepanaszoktól szenvedőknek különös elővigyázatossággal kell eljárniuk! Könnyen felfúvódást okozhat!

Előfordulása

- Teljes értékű árpa – kizárólag a legkülső pelyvaleveleitől fosztják meg, mintegy levetkőztetik. Így rendelkezik a legtöbb létfontosságú tulajdonsággal, és az íze is teljesen más. Mindez annak köszönhető, hogy megőrizte a csirában és a mag különböző rétegeiben lévő bionutricionális összetevőket, nem bontották meg benne az összetevők egyensúlyát.
- Hántolt árpa – (gersli) – középutat jelent a teljes értékű és a gyöngyárpa között. A hántolási eljárás során a maghéj néhány külső részét eltávolítják, de valamennyit megőriz jó tápanyagbeli tulajdonságaiból.
- Gyöngyárpa – az emberi élelmezésben leggyakrabban használt, nem teljes értékű formája. Elég csak arra gondolnunk, hogy a külső részek eltávolításával csökken a fehérjeszázalék, csökken a zsírok és ásványi sók mennyisége, néhány vitamin pedig csaknem teljes egészében eltűnik. A pelyvától és a korpától megfosztva, amit még fehérítő és fényező eljárásoknak is alávetnek.
- Pörkölt árpa – kiváló helyettesítője a kávénak, nem tartalmaz koffeint, kiváló kávét készíthetünk belőle azoknak a felnőtteknek, akik nem fogyasztanak koffeint.
- Árpapehely – amelyet összepréselt, majd hőkezelt magokból nyernek.
- Árpaliszt – a magok megőrlésével nyerhető.
- Árpamaláta (Extractum malti) „ MALTEX”– amely könnyen emészthető (sok gyermekeknek készült termékben fordul elő).
A csíráztatott árpából malátát – „gabona mézet”- is előállítanak. A malátának különleges aromájú édes íze van. Kedvezően hat legyengült, kimerült gyermekeknek, betegeknek, időseknek, áldott állapotú és szoptatós anyáknak. Székrekedés, dizentéria-baktériumok, rothadási diszpepszia és étvágytalanság gyógyítására is használják.

A helyesen elkészített árpát jól feldolgozza a szervezet, de ahhoz, hogy a tápértéke és emészthetősége maximális legyen, hántolatlanul és valamilyen formában hőkezelve, megfőzve, illetve csíráztatva fogyasszuk.
- A magokat felhasználás előtt alaposan mossuk meg, majd háromszoros vízmennyiségbe áztassuk be, legalább 6 órára, de legjobb 1 napra. Főzés előtt ismét öblítsük le, és főzzük egyenletesen kis tűzön 25-30 percig, majd lefedve, a közepesen meleg sütőben hagyjuk dagadni (maximum fél - egy órát). Célszerű lágy vizet használni – szűrt vizet például -, mert ezzel jelentősen lerövidül a főzésidő.

(Forrás: apokrif rovata/női virtus)

Egy nemzetközi és retrospektív "újrahasznosítva" VKF

.

Mint mindig, most is úgy jártam, hogy nem akartam VéKáeFezni. De tegnap kínomban rizseshúst főztem - a má' megint mit főzzek pánik hatására - és rájöttem éppen jó az "újrahasznosítva" témához. Akár maradék pörköltünk, akár maradék rizsünk van.

A recept rendkívül egyszerű. Főzz egy sima normále sertéspörköltet, aztán mikor puha a hús, tegyél bele megmosott rizst. Öntsd fel annyi vízzel, amennyi a rizs körülbelüli dupla mennyisége - a szaftot is kalkuláld bele. Tégy rá fedőt és kis lángon főzd addig, míg a rizs majdnem minden folyadékot beszívott. Ekkor vedd le a tűzről és hagyd a fedőt rajta még negyed óráig. A rizs belekerülése után már ne kevergesd az ételt. Ennyi. (Én 45 dkg lapockához egy púpos teásbögre nyers rizst tettem.) Ha maradék rizsünk van, egyszerűen csak melegítsük össze a pörkölttel szaftostól.
Ez egy retrospektív ebéd volt - otthon sokat főzte anyu. Mert jóatyám rizs és pörköltmániás. Én most házi savanyúságokkal tálaltam, de ha apu elé tettem volna, akkor behűtött almakompót járt volna hozzá.

De ha már VKF meg rizses hús... Eszembe jutott egy nagyon híres mindent bele rizses étel. Nem a paella. Hanem a kajun vagy kreol jambalaya. Még dal is született róla.

Szóval a jambalaya tartalmaz húst, füstölt kolbászt, szalonnát, sonkát, zöldségféléket és rizst. Gyakorlatilag mindent beletettek, ami kéznél volt, így készítve egy tartalmas egytálételt.
Azt írja a wikipédia, hogy a kreol és a kajun jambalaya annyiban különbözik, hogy a kajun változatba nem tesznek paradicsomot. Vöröshagyma, zeller, piros kaliforniai paprika mindenképpen kerül a kajun változatba. Húsként tartalmazhat rákot, kagylót, aligátort, kacsát, vaddisznót, őzet, stb. Kerestem nektek egy videót is, többet is megnéztem és azt hiszem, ez a legautentikusabb jambalaya. Valójában ez nem egy újrahasznosításból született étel, de mégis a témához illőnek érzem. Hiszen a szükségből alakult ilyen színesre, tarkára, tartalmasra - abból a szükségből hogy mindent felhasználjanak, ami a konyhában megtalálható.

A harmadik étel, ami illik még a VKF témához, a nemrég főzött francia hagymalevesem. A húsleves fantasztikus átalakulása.

A mezőny nagyon nemzetközi lett. Globalizálódom. :)

Kékszőlős-szilvás máktorta (VKF 28.)

Minden borban kis angyal lakik, aki, ha az ember a bort megissza, nem hal meg, hanem az emberben lakó megszámlálhatatlanul sok kis tündér és angyal közé kerül. Amikor az ember iszik az érkező kis géniuszt a már bent lévők énekszóval és virágesővel fogadják. A tündérke el van bűvölve és az örömtől majd meggyullad. Az emberben ez az örömláng árad el, és őt is elragadja. Ez ellen nem lehet védekezni.

(Hamvas Béla)

 

A szőlő olyan ősi kultúrnövénye a Földnek, mint az emberiség emlékezete. Mintha együtt teremtődött volna az idők hajnalán a szőlő, a bor, az ember.

Legtöbbet erről a mítikus gyümölcsről talán a görögök tudtak. Dionüszosz a bor, a mámor, a szenvedélyeket felfakasztó extázis istene. A görög színház kialakulása szintén elválaszthatatlan Dionüszosztól. Bővebben ITT olvashatsz róla.

A szüretről vannak saját élményeim is, az évkörben az egyik legkedvesebb ünnepem.

Hajnalban megérkezünk a szőlőbe - minden párás, hideg még. Egy jó kupica pálinka azonban felmelegít, étvágyat csinál. Szüretelni nem lehet reggeli nélkül, így körbeüljük a gazdagon megterített asztalt. Van kenyér, töpörtyű, szalonna, kalács, pogácsa, lilahagyma, paprika, paradicsom, kolbász és sonka. S persze mindezt leöblítendő, egy-két kancsó pincehideg óbor.

Most már lehet menni a sorok közé. A házigazda gondosan elmondja, mit szedjünk, mit ne. S elindulunk, párosával. Egyik-egyik oldalán a tőkének. Közben pedig beszélgetünk, viccelődünk, nevetünk. Ha az ember kimelegedik, elfárad kissé, hoznak neki egy jó fröccsöt, csak a kiszáradás elhárítása végett.

Mire minden fürt a pincébe és a présbe kerül, már virágos kedvünk van.

Délre, kettő óra tájban vége is a munkának. Előkerül a bogrács, a tűznek való fa, az ebédnekvaló alapanyagok. A férfiak gondosan fát raknak, tüzet gyújtanak, helyére kerül a nagy bogrács. Az asszonyok főznek, a férfiak a pincében szorgoskodnak. Már tudni, hány fokos a must - persze ebből komoly következtetéseket vonnak le a hozzáértők a majdani újbor természetéről.

Fröccsözés, nevetés, jókedv. Kész az étel is. A házigazda tósztot mond egy pohár borral a kezében. Mielőtt inna, egy kortynyi bort a földre önt, Földanyának tiszteletül - megköszönve mind a tavalyi, mind az idei termést. Koccintunk, s eszünk.

Szeretem a szüretet...

Sütöttem mandalát. Valójában egy egyszerű mákos kevert, gyümölccsel gazdagítva.

Hozzávalók:

10 dkg liszt,

5 dkg darált mák,

2 tojás,

1 teáskanál sütőpor,

10-15 dkg porcukor (ki milyen édesen szereti),

3 evőkanál szőlőmagolaj (lehet ám sima napraforgóolaj is),

csipet só,

1 evőkanál vaníliás cukor,

4 evőkanál víz vagy tej.

A díszítéshez: kékszőlő és szilva.

A szilvát, kékszőlőszemeket félbevágtam, kimagoztam. A tésztához valókat robotgéppel habosra-hólyagosra kevertem. A formát kiolajoztam és liszteztem. Beleöntöttem a kész masszát és díszítettem. Amilyen rövid a recept, olyan hamar megvan valóban ez a kis kevert sütemény.

Háromnegyedes lángon sütöttem 10-15 percig.

VKF XXIV.: Carlo Alessi, Fortuna és én

*


A történet egészen friss. Mai.
Vasárnap - szokásomhoz híven - bolhapiacoztam délelőtt. Ott akadtam Carlo Alessi híres citrusprésére. Próbáltam a neten megkeresni, mikor is alkotta ezt a fantasztikus tárgyat, de nem sikerült. Így hát kénytelen vagyok az emlékezetemre hagyatkozni, ami pedig nem túl erős. Ha jól rémlik, ez a citrusprés anno nagyon elhíresült, díjakat is nyert vele. Mikor először megláttam egy újságban, rögtön beleszerettem - lenyűgözött a formájában valami. Talán hogy olyan egyszerű, mégis valahogy figyelemfelkeltő. És hát a citrommániámról azt hiszem, nem kell újabb szót vesztegetnem...
Kérdem az árust: mennyi? Mondja 500 forint. Nézegettem, nézegettem, aztán visszaadtam. Azt mondja: mennyiért vinné el? Mondom 300-ért. Azt mondja: Jó. Mondom: jó. És az üzlet nyélbe is üttetett! :)



Nagyon szeretem a bolhapiacot. Rengeteg konyhai tárgyam, eszközöm származik onnan. A fotókon látható tányérak, poharak nagy része, a tálalótáljaim szinte összese, a klassz konyhai robotgépem, a kenyérpirítóm, a fonott kosaraim... azt hiszem, reggelig sem érnék a végére, ha mind felsorolnám. És ezek csak a tárgyak. De ott van még a bolhászás öröme: a rábukkanás csodája, a "jééé, ezer éve ilyet kerestem" döbbenete. Az alkudozás játéka. A barátokkal, ismerősökkel való találkozások rövid-hosszabb csevelyei, az együtt megivott sör hűvössége a piaci kocsma könyöklőjénél - miközben csak nézi az ember lánya a hömpölygő áradatot, a vidáman nevető arcokat, a kutyák türelmetlen de parancsteljesítő gazdilábánálüléseit, a gyerekek szaladgálását.
A piac emberi. Közeli. Hangulata van.

Ételt így most nem prezentálok a vadiúj citromfacsarómhoz, inkább csak idelinkelem a blogon találhatóakat. Ezekből lehet válogatni:

citromos joghurttorta,
kókuszos-citromos görög süti,
torta al limone,
citromos spagetti,
citromos csirkecomb,
fish and chips mediterrán módra,
az avocadoról és a quacamole,
és temészetesen a LIMONÁDÉ!


Amiért még ezt a tárgyat választottam, az az, hogy szerettem volna én is dizájntervező lenni. De csak megvalósulatlan álom maradt. Sokszor szörnyülködöm azon, hogy miért nem alkalmaznak több kreatív embert a gyártóknál. Hiszen ugyanabból az alapanyagból lehet csinálni kétségbeejtően ronda tárgyakat és használati eszközöket is, és lehet csinálni nagyon szépeket, szemetgyönyörködtetőket is. Ugyanannyiba kerül. Akkor miért van olyan sok ronda tárgy körülöttünk? Nem értem. Már húsz éve sem értettem, most sem. Külföldön más a helyzet. Talán nálunk a coccializmus nem várt mellékhatása volt. Majd megkérdezem orvosomat, gyógyszerészemet. Ja. Persze, az én vagyok...

Egyetlen régi konyhai tárgyam van, őrzöm is, használom is. A nagymamám aludttejes nagy bögréje. Valahányszor előveszem, látom a nagyit magam előtt.




Imádta a kultúrát - nálunk így mondják, máshol írónak -, és pont anyuék lakása alatt volt egy kis tejbolt. Mindennap leküldött bennünket egy liter kultúráért. Vajas kiflivel ette. Én is nagyon szeretem, és nyáron nagyon sokszor iszom én is - behűtve felségesen finom és üdítő ital.
Szeretem ezt a bögrét.

A modern és a régi. Nálam, bennem jól megférnek együtt.




Utóirat Trinitynek:
A kedvenc tálam. Szárított csilit tartok benne, mert sokat fogyasztunk százon belőle. Mindig az étkezőasztalon van, elérhető közelségben.
(Erről írtam a hozzászólásoknál.)

Grillázs és kókuszdió (VKF XXIII)

.

Megmondom őszintén, teljesen elfeledkeztem a VKF-ről. Tegnap este zizzentem rá, hogy itt a határidő, olvasva a többiek finomabbnál finomabb magos receptjeit. Igazából, nem is szándékoztam részt venni, mert megmondom az őszintét: ételekben nem rajongok a magokért. Csak úgy magukban szívesen elrágcsálom őket, vagy még kenyérfélékben szeretem a magosat.

De aztán eszembe ötlött, hogy egy valamiért viszont mindig is rajongtam: a grillázsért. Eszméletlenül szeretem! Nem vagyok édesszájú, de ha mégis rám tör időnként a cukorláz, azt a kis lengyel szezámmagos grillázst szoktam venni. Sőt. Abból mindig szokott lenni aranytartalék - no nem a Fort Noxban, csak a konyhaszekrény egyik fiókjában.

Tehát nekem egyből a grillázs jutott eszembe. Magfélék mindig vannak itthon, sokszor használom őket kenyérsütéshez. Az elhatározást tett követte, és a kis grillázshalmocskák 10 perc múlva már hűltek is...

A grillázsról egyébként elsőként egy középkori tudósításban tesznek említést, mégpedig Mátyás király és Beatrix esküvőjén kápráztatta el a vendégsereget és az uralkodópárt. A grillázstorták azt hiszem, így lettek a lakodalmak közkedvelt szereplői. Ma már sajnos csak kevesen készítik - népi kismesterséggé is vált a grillázskészítés. No nem az olyan grillázsé, amilyet én gyorsan tegnap este megcsináltam, hanem az igazi művészi munkáké. Formázható, így készülnek belőlük épületeket és különféle tárgyakat megformázó darabok. Csodaszépek, elkészítésük nagy ügyességet kíván.

A recept: fél kilogramm cukorhoz körülbelül a fele súlyú magféle szükséges. Az én grillázsomban most tökmag, napraforgómag és szezámmag van. A porcukrot kissé felolvasztottam, beletettem a magokat, a cukor karamellizálódásáig - vagyis addig míg kissé sötétarany színe lett - hagytam a tűzön. Már előtte több lapostányért megvajaztam, azokra raktam a kis lapos halmocskákat. Egyébként márványlapra szokták tenni, de nekem az nincs. Ennyi az egész. Vigyázzunk azért, a forró cukor nagyon nagyon tud égetni! Nekem mindig van kéznél igazi levendula illóolajom... mert ha jól emlékszem, a legutóbbi grillázskészítésnél alaposan megégettem a kezem...

A grillázs nagyon kedves ajándék is lehet névnapra, szülinapra. Én folpackba csomagolgattam őket, így nem ragadnak össze, és a látvány is kedves a szemnek.

Kellemes rágcsálást! :)

A másik "magféle", amit nagyon szeretek, az a kókuszdió. Úgy értem, a friss kókuszdió. Sokszor veszek, és mint minden magfélét, őt is frissen, natúran, csak úgy magában elrágcsálva szeretem a legjobban. A friss kókuszdiónak eszméletlenül finom íze van. Olajos, telt, melegédes zamat... Imádom.

Élettani hatásait tekintve: életben tarthatna akár több évig is bennünket, ha egy lakatlan szigetre tévednénk, annyira tápláló.

"A kókuszpálma a Föld egyik legjelentősebb hasznos kultúrnövénye. A tápláló, ízletes kókuszbélt frissen fogyasztják, vagy szárítva és reszelve (kopra) fűszerként használják különféle ételekhez, süteményekhez és édességekhez. A vízbe áztatott és végül kipréselt kókuszbél az ún. kókusztej, amelyet Ázsiában ételekhez adnak, vagy tejport, pépet vagy keményített krémeket állítanak elő belőle. A zsiradékban gazdag bélből világszerte ismert étkezési zsírt préselnek.

Ázsiában főzéshez is használják. A kókuszpálma minden része értékesíthető. A termések rostos köpenyéből fonalat fonnak, amely kötél, takaró, háló, táska, ruhanemű, szőnyeg és sok más termék előállítására alkalmas. A kókuszolajat a test- és hajápolásban alkalmazzák; gyógyászati olajok és szappanok alapanyaga is. A "csontos" belső héját edényként használják. A pálmanedvből, amely a megvágott virágzatokból csepeg, pálmabort, arakot, ecetet, cukrot és szirupot állítanak elő. A kókuszpálma levelei és törzse építőanyag a trópusokon."

(Forrás: Terebess Fűszerkalauz)

Forró csokoládé

.

Nagyon szeretem ezt a filmet... Több okom is van rá, miért.
Egyet elárulok. A filmben Johnny Deep-nek a forró csokoládé volt a kedvence. Nekem meg Ő a kedvencem... :-) De ez csak egy, amiért közel áll a film hozzám. Leginkább a szél... Igen, a szél...
Mindig újat hoz. Mindig.

Csokoládé... csokoládé... hm...
Van olyan vajon, aki nem szereti?
Szerintem nincs.
Az istenek italának nevezték régen, meg is értem miért...
Vágyakat lobbantó, forró, markáns, keserédes bársonyság.
Álmokat visszalopó, szívörvényt megindító varázs.
Csokoládé. Keserű, édes, fanyar, telt kerekség - olyan mint az élet.
Minden íz benne van...
Az élet kelyhében amivel a szellem megitatott bennünket hogy életre keljünk - azt hiszem, csokoládé volt...
Mágikus ital.

Nos. Így karácsony táján, s a tél hidegében a forró csokoládé még különlegesebb, még jobban kínáltatja magát. Fűszerezni, ízesíteni bárhogy lehet, végtelen a lehetőségek tárháza. Én most négyfélét készítettem, de ez csak csepp a csokitengerből... Kihagytam pl. az alkoholos italokkal ízesített, igazán vérforraló nedűket. Pedig nagyon finom a forró csoki konyakkal, likőrökkel is. És persze a csokoládé és a vanília házassága az égben köttetett, örök páros. Hmmm. Egy újabb ötlet, legközelebb kipróbálom: kókusztejes csokiital... Meg. Na jó, a föld összes finom fűszerét mégsem sorolhatom fel, ugye. No de így tág teret adok legalább ahhoz, hogy kísérletezni legyen kedvünk.
Az alaprecept egyszerű.
Készíthetjük a csokoládéitalt kakaóporból, vagy olvasztott csokoládéból is. Én most kakaóport használtam. Van egy remek fajta, azt szoktam venni. Íze bársonyos, színe a holdtalan sötét éjszakáé. Mennyei.
Tehát az alaprecept minden fajánál 1 pohár forró csokoládéhoz:
1 evőkanál kakaópor (vagy 4 kiskocks csokoládé),
2 dl víz,
1 dl tejszín,
1,5 evőkanál kristálycukor.

A fűszereket kicsit megtöröm minden esetben, és először forralom a vízben, hogy az íze kioldódjon. Ha kell, pótolom hozzá a vizet. Aztán beleteszem a kakaóport, a cukrot, és hagyom forrni 4-5 percig kis lángon, végül felöntöm tejszínnel, és hagyom hogy újra fölforrjon. Mikor készen van, pohárba szűröm.
Készítettem chilis-fahéjas italt:

Ez elég karakteres, mexikói ritmusokat ajánlok mellé. Egyszerűen táncra perdül tőle az ember lánya.
Csináltam kardamommagos-szegfűszeges italt is, ez igazán frissítő hatású.

A málnás-rózsaborsos málnaszörp hozzáadásával készült, meg természetesen rózsaborsot törtem bele. Nagyon különleges variáció: elegánsan rafinált.

És a gyöméres-mandarinos... kellemesen megbizsergeti a vért - egyszerre fűt és hűt. Igazi hullámvasút.

Egészségünkre!