Szilvás gombóc

Íme a Föld.
Sose lehet tudni, hogy hol van a fent és lent.
Íme az ember.
Nem lehet látni, de ott van a lényeg benn:

Van-e titka?
Van-e íze?
Van-e szíve, ami jó?
Van-e magja?
Van-e még egy?
Van-e húsa olvadozó?
Ember, mint a Föld olyan,
Gombócnak is lelke van!

Szilvásgombóc!
ó-ó-ó-ó!
Felszín édes hó...
Rajta aranyszínű morzsa!
Szilvásgombóc!
ó-ó-ó-ó,
Megkóstolható!

Benne van a kenyér, benne van a víz!
Benne van a tudás, benne van az íz!
Benne van az idő, benne van a só!
Benne van a válasz: embernek lenni jó!

jó, jó, jó,jó
Rajta hó, ami tűzforró,
jó, jó, jó jó
Olyan illatosan olvadó!
Jó, jó, jó, jó!
Ez egy jóízű kisbolygó!
Jó jó, jó, jó
Gomboóóc!
Szilvásgombóc!
ó-ó-ó-ó
Jaj, jaj, jaj de jó!

Szilvásgombóc!

                                    (Sztevanovity Dusán, Presser Gábor; A padlás)

Húsz év alatt megszámlálhatatlan vélemény, nyilatkozat született A padlásról. Ha kérdezték tőlem sikerének titkát, azt válaszoltam, nem tudom. Pedig gondoltam valamire, de nem mertem elmondani.
Ünnep van. Nem is akármilyen. Hadd fecsegjek egy kicsit, mintha a sokadik pohár után lennénk.

Idegenként érkeztünk ebbe az országba, apámat pár év múlva elvitte a politikai foglyokat gyűjtögető fekete autó. Körülöttem mindenki sírt, kesergett. Csak a nagymamám tartotta magát. Nem... Csak a nagymamám hite volt elég erős ahhoz, hogy megőrizze életerejét, humorát. Ő magyarázta nekem, hogy bármilyen gonosz és ostoba a világ ott kint, a jó itt van a falakon belül, a családban, a lelkünkben. És ez nagy erő, mert képes átlépni a sötétségen, és ott túl a felhőkön megtalálja a békét, elragadott szeretteinket. Tudom, Isten világáról beszélt, de nekem mesekönyveim manói, varázslói, törpéi és óriásai népesítették be ezt az elképzelt utazást. Később, az egyetemen tanultam a világmindenség fizikájáról, a végtelen űrről és a fekete lyukakról. Tudtam, hívő nagymamám és a tudomány világa összeér egymással. Csak kell egy hely, ahol átléphetünk az egyikből a másikba. Egy hely, ahol az embereket a barátság, a szeretet olyan erősen fűzi össze, hogy hiába dörömbölnek otthonunkon nagy fekete autók gazdái - akár börtönbe, akár a túlvilágra akarnak vinni valakit - sohasem szakíthatnak el bennünket egymástól.
A premier szünetében egy elismert dalszövegíró megkérdezte tőlem, mit akar, miről is szól ez a darab? Akkor csak zavartan mosolyogtam, arra gondolva, mi lesz ebből, ha még ő sem érti?! Húsz év múltán bevallom: A padlással csak azt szerettem volna elmondani, hogy a világból sohasem hiányzó T. Müllerek bármennyit pusztítanak, hazudnak, ármánykodnak; nem nyerhetnek. Addig nem, amíg vannak Mamókák, akár a valóságban, akár csak az emlékeinkben. Bármilyen fájdalmas volt elbúcsúzni a nagymamámtól, az édesapámtól, az összetartozás érzése, amit örökül rám hagytak, minden jó forrása az életemben. Ebből szeretne A padlás valamennyit továbbadni a közönségnek. Ha ez sikerült - nem vágytam többre.

(Sztevanovoty Dusán)

 

Azt hiszem, nincs ember, aki ne ismerné és szeretné. A magyar konyha nagy klasszikusa.

Az 1,2 kg lisztesebb, sütni való burgonyát (C jelzésű) hámozzuk, kockázzuk, enyhén sós vízben puhára főzzük. Közben 20 kisebb, közepesen érett szilvát hosszában az egyik felén késsel fölhasítunk, kiszedjük a magot belőlük. Majd jó sok fahéjjal elkevert kristálycukrot töltünk a magok helyére. A közben jó puhára főtt krumplit leszűrjük és alaposan áttörjük krumplinyomóval. Míg hűl a krumpli, 3 evőkanál olajon 15 dkg zsemlemorzsát enyhén megpirítunk egy közepes-kisebb lábosban. Ha már kezd színe lenni, le is vesszük a tűzről, és még 3 percig keverjük folyamatosan, mert a forró edény alja megégetné a morzsánkat. Ha kihűlt közben a burgonya, adunk hozzá 1 tojást, 1 csapott evőkanál búzadarát, 1 evőkanál olajat, sózzuk is kissé, és annyi lisztet szitálunk bele, amennyivel összeáll a tészta. Ez kb. olyan 25-30 dkg lesz. Épp csak túl legyen a ragacsos állapoton, akkor már formázható: nem ragad, de nem is lesz túllisztezve. Téglalap formára kinyújtjuk, és olyan 1/2 cm vastagra, és 5 cm-szer 5 cm-es kockákra vágjuk. Minden kocka közepébe kerül egy szilvaszem. A tésztát a szilvák köré alakítjuk gombóc formára, alaposan összedolgozva a széleket, hogy ne nyíljanak ki főzés közben. Míg gombócolunk, felteszünk egy nagy fazekat vízzel és egy csapott evőkanál sóval forrni. Ha felforrt, beletesszük a gombócokat, lapos fakanállal kissé és nagyon finoman alájuk nyúlunk, hogy ne ragadjanak a fazék aljára, aztán már nem bántjuk őket. Ha feljöttek a víz tetejére, még 4 percig főzzük, majd kiszedjük hármasával, négyesével a pirított morzsára, és körbegurígatjuk őket az edény füleit fogva és finoman. Így rájuk kerül a morzsa, de nem törnek és nem repednek ki. Egy szép és nagy tálba tesszük őket. Minden gombóccal így járunk el. Még egy dolog: a krumpli főzővizét egy másik edénybe szűrjük le, ne a mosogatóba. Kiváló levesalap, pl. suhantott leveshez. Így egykosszal a leves is megvan.

Pirított csirke vadászné módra (pollo alla cacciatora)

Ez egy kedvenc Planétás-receptem és ha jól tudom, valójában egy olasz recept. Már sokszor készítettem, de ilyenkor a legigazibb, mert van erdei gomba és nagyon ízletes kerti paradicsom is.
Nagyon finom étel. Viszont fotózhatatlan... :))

Hozzávalók:

1 csirke (vagy combok, szárnyak, máj kb. 1 kg),
1 nagy fej vöröshagyma,
1 gerezd fokhagyma,
20 dkg paradicsom (vagy egy olasz hámozott paradicsom konzerv),
20 dkg gomba,
1 csokor petrezselyemzöld,
1 csokor friss tárkony (vagy szárított) vagy zsálya vagy rozmaring,
1 dl száraz fehérbor,
frissen őrölt bors,
só,
liszt,
olaj vagy zsír.


Én most nem egész csirkét vettem, hanem felsőcombokat, szárnyakat és májat. Megtisztítottam a darabokat, aztán sóztam, borsoztam, lisztbe forgattam és 5 evőkanál olajon fedő alatt kislángon szép pirosra és teljesen megsütöttem. Míg sültek, addig előkészítettem a többi hozzávalót. A paradicsomokat forróvízbe dobtam és lehéjaztam. Az erdei gombát megtisztítottam és aprítottam. Én most vargányát és fekete tölcsérgombát használtam. A fekete tölcsérgomba a legfinomabb fűszergomba. Jó frissen is, de szárítva is.
A vöröshagymát és a lehéjazott paradicsomokat apró kockákra vágtam, a zöldfűszereket is aprítottam.
Mikor a csirke készen volt, kivettem őket a serpenyőből. A májakat csak most sütöttem át, épp csak 2-3 percig egy-egy oldalukon. Aztán a májdarabokat is eltávolítottam a serpenyőből. A visszamaradt zsiradékon megpirítottam a vöröshagymát és a vékony szeletekre vágott fokhagymát, majd a gombadarabokat is hozzátéve zsírjára pirítottam. Ezután tettem hozzá a kockázott paradicsomot, a zöldfűszereket és a fehérbort. Összeforraltam, aztán a csirkedarabokat visszatettem a finom raguba és fedő alatt még 5 percig főztem.
Ha túl kevés lenne a leve, vizet önthetünk hozzá még mielőtt beletesszük a húsdarabokat.
Párolt rizzsel írja a Planétás, de nem szeressük. Úgyhogy natúr nudlit készítettem köretnek. A friss fehérkenyér is igazán passzol a csirkéhez, vagy a polenta (puliszka) is szenzációs hozzá - s egy pohár az ételbe került borból illően lekíséri a falatot.

Tipp: ha nagyobb adagot készítünk, nem lesz elég nagy serpenyőnk hozzá. Ilyenkor süssük sütőben, tepsiben a csirkedarabokat. A többi megegyezik.

A pollo alla cacciatoria-nak számtalan variációja van. Készíthető csak fokhagymával is, gomba helyett olajbogyóval is. Ahogy mondani szokás: ahány ház, annyi cacciatoria.

Kínai fokhagymakúra magas vérnyomásra

Solvere volo et solvi volo.
 Salvare volo et salvari volo.
 Generare volo et generari volo.
 Cantare volo et cantari volo.
 Saltate cuncti!
 Ornare volo et ornari volo.
 Lucerna sum tibi, ille qui me vides.
 Janua sum tibi, quicunque me pulsas.
 Qui vides quod ago, tace opera mea.

 Oldani vágyom és oldódni vágyom.
 Üdvözíteni vágyom és üdvözülni vágyom.
 Nemzeni vágyom és megfoganni vágyom.
 Dalolni vágyom és dallá válni vágyom.
 Mind táncoljatok!
 Ékesíteni vágyom és ékeskedni vágyom.
 Lámpád vagyok, ha látsz engem.
 Ajtód vagyok, ha zörgetsz rajtam.
 Ki látod, mit teszek, hallgasd el a munkám.

  Egy apokrif János-evangéliumból

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

Vegavarázs oldalán olvastam egy ayurvédikus gyógymódról. Az ötletet Ő adta - hogy én is megosszam ezt az ősi receptúrát. És mostanában sok vendégem kérdezte, mit lehet tenni magas vérnyomás ellen. Anno az agykontroll honlapján találtam ezt a receptet. Én is végigcsinálom.

Vérnyomáscsökkentő cseppek

Ősi kínai recept szerint a kúra tartós hatású érszűkület, vérnyomásproblémák, valamint érelmeszesedés esetében. Csak öt év elteltével szükséges megismételni.

Elkészítése: 350 g megtisztított fokhagymát összezúzunk, és 300 g tiszta szeszbe (96%-os alkohol) töltjük. Az edényt jól lezárjuk, és az elegyet 10 napig érleljük, majd tiszta ruhán (géz) átszűrjük. Két napig pihenni hagyjuk, majd alkalmanként kb. 50 g-nyi tejbe cseppentve, az alábbiak szerint fogyasztjuk naponta három alkalommal:

Első nap: reggel 1, délben 2, este 3 csepp.

Második nap: reggel 4, délben 5 este 6 csepp, és így tovább egészen az 5. nap estéig, amikor is már 15 cseppet fogyasztunk el.

Majd a hatodik nap: reggel 15, délben 14, este 13 csepp.

Hetedik nap: reggel 12, délben 11, este 10 csepp, mígnem a 10. nap estéjén el nem érkezünk az 1 csepphez.

A 11. naptól kezdve naponta 3x25 csepp oldatot fogyasztunk minden étkezés előtt, amíg a folyadék el nem fogy.



Ne feledje, hogy az étkezési módok, és azok tartalmának változásaira érzékenyebb személyek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-túltengés, stb.) számára komoly veszélyeket hordozhat, ezért alkalmazása előtt feltétlenül kérje ki orvosa véleményét az Ön számára való alkalmazhatóságról, illetve annak mértékéről!

Forrás:Életet szeretni lap

Gombakrémleves - fodros káposztagombából

Kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni. Maradéktalanul ki akartam szívni az élet velejét. Elpusztítani mindazt, ami nem volt élet, hogy ne a halálom óráján döbbenjek rá, hogy nem éltem.

(Henry David Thoreau)

Ma egy végtelenül egyszerű levest főztem. Amitől különleges volt mégis, az a fodros káposztagomba. A piacon megint nagyon klassz gombákat lehet kapni - így az eső után majd mindenképpen érdemes lesz körülnézni a gombás standokon. De a legigazibb az, mikor magunk gyűjtjük be a természet csodálatos kincseit.

A fodros káposztagomba véleményem szerint egy nagyon ízletes, erős aromájú fajta. Kiváló volt így levesnek.

Hozzávalók 4 főre:

1 duplamarék nagyságú fodros káposztagomba,

3 gerezd fokhagyma,

2 evőkanál olaj,

1 pici krumpli,

só,

frissen őrölt bors,

hús- vagy zöldségalaplé vagy 1 csapott mokkáskanál vegeta,

2 dl tejszín,

2 csapott evőkanál liszt.

A gombát kisebb darabokra tépkedtem, majd folyó víz alatt alaposan leöblítettem.

Az olajon a vékony szeletekre vágott fokhagymát a gombadarabokkal együtt pici sóval addig sütöttem, míg elpárolgott a leve. Felöntöttem vízzel, vegetát, sót, őrölt borsot tettem hozzá, valamint az apró kockákra vágott burgonyát. Puhulásig főztem. Közben kikevertem a lisztet a tejszínnel, kevés vízzel higítottam is. A levest botmixerrel pürésítettem, majd hozzáöntöttem a tejszínes habarást is. Állandóan kevergettem, míg fölforrt. Forrás után 2 percig főztem még.

Kölesgolyókkal tálaltam.Készíthetünk hozzá pirított zsemlekockákat is, megszórhatjuk apróra vágott petrezselyemzölddel is. Vöröshagyma alappal is teljesen jól működik. Én ma fokhagymásra vágytam.